Pesti Napló, 1931. november (82. évfolyam, 249–272. szám)
1931-11-11 / 256. szám
6 Szerda PESTI NAPLÓ 1931 november 11 A Folyosó Miért szólalt meg a viharcsengő? — Nem lesz zárt ülés — Mit kell tudni a miniszterelnöknek? — Bethlen meglepődik (Saját tudósítónktól) Kedden igazi Bethlen-nap volt a Házban. Folyosón és ülésteremben megint az ő — távollévő "vagy jelenlévő — személye sjejtett viharokat alakított csoportokat és az ő, képviselői padsorokba történt bevonulásának tiszteletére szólalt meg először a viharcsengő, amelyet azért szereltek fel, mertaz utóbbi ülések hangzivatarában az elnöki csengő szava nyomtalanul merült el. Gróf Bethlen István egyébként hétfőn délben érkezett Budapestre, újuccai szállására, ahol Gömbös Gyula vendége. Autón jött, néhány barátjával személyesen és telefonon keresett érintkezést és este a honvédelmi miniszter zártkörű vacsorát adott tiszteletére. Ezen a vacsorán megjelent a Ház legfiatalabb tagja, az új albertiirsai képviselő, Marton Béla is. Háromnegyed tizenegykor érkezett kedden délelőtts Házba Bethlen. Legutóbb még a miniszterelnökségi autó hozta a miniszteri kapuhoz, most: kis taxi a képviselői bejárathoz. Hanem a fogadtatásra nem lehetett panasza: portás, altisztek, palotaőrök, rendőrök, porosz gárdistákhoz illő feszes tisztelgéssel köszöntötték szikár alakját. Jó negyedórával később Patacsy Dénes kíséretében jelent meg a jobboldali folyosón, ahol pillanatok alatt embergyűrű vette körül. _ Többen vannak körülötte, — jegyezte meg egy arra menő ellenzéki képviselő, — mint miniszterelnök korában. _ Persze, — felelt a másik, — most már azok is oda mernek menni, akik miniszterelnök korában nem mertek. Előzőleg is élénk volt már a folyosó A baloldalon korán reggel összegyűltek a képviselők. Felvetődött az az ötlet, hogy zárt ülést kell kérni a honvédelmi tárca költségvetésének s az erre vonatkozó bizottsági jelentéseknek tárgyalására. A baloldalon tetszett a megoldás. Farkas Tibor Pál.Tvét, s az rövidesen eljutott a miniszterelnök fülébe is. Tizenegy óra körül ritka látványban volt része a baloldali folyosónak. •DrHeffjélént gróf Kárón Gyula, magához kérette Gaal Gastont és hosszasan tárgyalt vele. A miniszterelnöknek nem volt kifogása a. zárt ülés ellen. A tervből még sem lett semmi. Negyed tizenkettőkor megérkezett Bassay Károly, őt is bevonták a tanácskozásba, s ő annak a véleményének adott kifejezést, hogyha az ellenzéki pártoknak bizalmas tárgyalás kell, tetszett volna eljönni a 33-as bizottságba. Az ötlet ezen a szóakadályon felbukott. Károlyi miniszterelnök nem mozog túlságosan otthonosan a baloldali folyosón, ahol különben életében kedden volt először. Ennek tulajdonítható, hogy amikor Gaal Gastonnal való beszélgetését végezve, vissza akart menni az ülésterembe, a terembe vezető ajtó helyett az újságíró karzatra lépett be. Gaal Gaston, aki távolabbról látta a jelenetet, m mindössze ennyit jegyzett meg: — Nem olyan nagy baj, ha egy miniszterelnök nem tudja, hol és mikor kell bemenni. Sokkal nagyobb baj, ha azt nem tudja, hol és mikor kell kimenni! * Félórás lévén — meghosszabbítással együtt — a vita beszédideje, az első nap aránylag sok szónokotfogyasztott. Beszéltek a jobb- és baloldal képviselői, a szociáldemokrata párt is megszólalt a vitában, de keményebb ellenzéki hangot, szigorúbb bírálatot a Bethlen-kormányzattal szemben egyik sem talált szótárában, mint gróf Zichy János, a keresztény párt elnöke, akinek pártja koalícióban volt és koalícióban van Bethlen pártjával, a Károlyit támogató egységes párttal. Ez az állásfoglalás, amelyet a kormányjelentésnek tudomásulvétele alig enyhített, érthető feltűnést keltett. Szemmel láthatóan meglepte a beszéd magát gróf Bethlen Istvánt is,aki ekkor már — a belépését követő viharok elcsitultával — az első képviselői padsorban ült. Gyors mozdulatokkal kereste elő cvikkerét és jegyezni kezdett. Zichy beszéde után a jobboldalon megerősítették azokat a híreket, hogy a vitában Bethlen is fel fog szólalni. Mimdhevn fővárosi fölvdöbe kedvezményes Hegy kapható 'JtZ SIT'-lapok kiadóhivataléban A védelem vádat emeli a vád A Vay-per tárgyalásának utolsó napjai (Saját tudósítónktól) A Vay-ügy keddi tárgyalásán tovább folytatták a védőbeszédeket. Dr. Havas Károly, Halasa Géza védője, mondotta az első védőbeszédet. Felszólalásában éles támadást intézett a nyomozó hatóságok ellen. Inkvizíciós, kicsikart vallomásokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy két irányban kifogásolja a nyomozást. Először azt kifogásolja, hogy az ügyészség részéről nem vették figyelembe a törvénynek azt a rendelkezését, amely a vádlottaknak a garanciális védelmet és jogot biztosítja. A másik, súlyosabb kifogás a rendőrség ellen szól, mert a rendőrhatóságok még kevésbé vették figyelembe a törvénynek ezeket a rendelkezéseit. Védőbeszéde során vázolta a bíróság előtt, hogyan keletkezett tulajdonképpen a bűnügy. Balássy volt csendőrgazdászati százados, amikor szabálytalanságai kiderültek, abban a hiszemben, hogyha magas személyeket ránt magával a sárba, ő megmenekülhet, vádaskodni kezdett, így került az ügybe Vay Kázmér. A következő vádaskodó Littke volt, aki szintén Balássy példáját követte, de ő neon állott meg Vaynál, hanem sokkal magasabb állású személyeket is igyekezett belekeverni az ügybe. Közben akadtak mellékbeavatkozók is, mint például Szokoli Endre hírlapíró és Darkovics Miklós rendőrfőtanácsos. Arra vonatkozóan pedig, hogy a nyomozás sem folyt le a szabályoknak és fövényeknek megfelelően, bizonyíték Révész György vallomása. E vallomásból azt látja bizonyítottnak a védő, hogy akkor, amikor az ügyvédeket minden eszközzel elzárták védenceiktől, egy újságíró félórán keresztül beszélhetett fegyőr jelenlétében Littke Kázmérral. Elmondja a védő, hogy amikor először beszélt Halasyval a fogházirodában és szemrehányást tett neki, amiért valótlan tényeket mondott jegyzőkönyvbe, Halasy sírva fakadt: »Hát tudod-e, hogy velem mit csináltak? Az ügyész úr is....« — mondotta minden izében reszketve. Amikor a védő ehez a részhez ért, Halasy könnyeket törölt ki szeméből. Scitovszky Béla vallomása jóformán az egész tényállást, tisztázta, — mondotta a védő. — Már a nyomozás során ki kellett volna hallgatni úgy a volt minisztert, mint Sztranyavszky volt államtitkárt. Ha ez kellő időben megtörtént volna, akkor a vád nagy része elesik. Amikor Halasyt kihallgatták, a kellő pszichológiai tapasztalattal rendelkező hatósági emberek rögtön rájöttek arra, hogy könnyen gyúrható anyaggal állnak szemben, késő éjszakailérákig .tartotttak ,a kihallgatások és éppen az éjszakai kihallgatások során készültek a legsúlyosabb, de valótlan adatokat tartalmazó vallomások. 3930 :4001!ig 21-én reggel 7 órakor állította elő egy detektív Halasyt az ügyészhez. Éjfélig tartott ekkor a kihallgatása és fél egykor hirdette ki előtte az ügyész a letartóztatási végzést. Halasy ezen a napon még ebédet sem kapott. Csákányi rendőrfogalmazó éjjel-nappal nyomorgatta Halasyt. Távol áll tőlem, hogy fizikai tortúrákról panaszkodjam, csak a pszichikai terror ellen van kifogásom. A legrittabb beugratás, történt vele. Csákányi azt mondotta neki, hogy nem követett el bűnt, tegyen hát nyugodtan beismerő vallomást, mert így hamarabb lesz vége az ügynek. A harmadfokú vallatás eszközét használták vele szervben, nem alkalmaztak kényszert, hanem önérzetét zúzták össze, míg csak akaratnélküli tehetetlen báb nem lett. Ebben az egész ügyben egyébként egy őszinte, emberi érzésű jellemet látunk: Szelecsényi Andort, aki ideállt a bíróság elé és, őszintén, nyíltan azt mondotta: »Visszavonok mindent, amit eddig mondtam, mert nem bírom tovább nézni ezt a dolgot!«. Különben is sok mindenről volt itt szó, csak egyről nem. Arról, hogy tulajdonképpen mivel vesztegették meg Vay Kázmért, mikor és hogyan szegte meg hivatali kötelességét Vay. Dr. Havas Károly védő ezután áttér az egyes vádpontokra és részletesen bizonyítja, hogy nem történtek szabálytalanságok, Halasy és Czillér jogosan végezték a toloncházi és Mosont uccai építkezéseket, mert hiszen a terveket nem ők, hanem a kereskedelemügyi minisztérium műszaki osztaya készítette. — Littke Kázmér ügyes vállalkozó volt. — tér át Littke Halasy viszonyára a védő mindenütt jó embereket akart találni és ezért jobbra-balra küldözgette a pezsgőket. Hát ez bűn? Az igaz, hogy Littke vesztegetni akart, de nem Vayt, hanem Halasyt. Halasy azonban nem akarta teljesíteni Littke jogtalan követeléseit és egy alkalommal ezt ki is jelentette Littkének. Felmentő ítéletet kérek, mert különben odajutunk, hogy ebben az országban nem lesz köztisztviselő, aki rettegés nélkül élhet, akinek nem kell állandóan félnie avádaskodók aljas rágalmaitól. Csak az igazság érvényesülhet és ezért kérek felmentést." Havas védő ezzel befejezte védőbeszédét, amikor az utolsó mondatokat mondta, Halasy Géza könynyekben tört ki. Utána Vay Kázmér védője dr. Medvigy Gábor állt fel. — Ha szerette is Vay az emberi örömöket, nem vitatható el, hogy jelleme mentes volt minden bujkálástól, kétarcúságtól, — kezdte védőbeszédét.— Ő volt az, aki a rágalomhadjárat megindulásakor felhatalmazást kért miniszterétől arra, hogy az összes belügyi építkezésekben lefolytathassák a vizsgálatot. Ami már most magát a bűnügyi eljárást illeti, hangsúlyoznom kell, hogy soha hasonlóan botrányos és alaptalan bizonyítási modort nem tapasztaltam hatóságokrészéröl., mint ebben a c miben. A ,,i, Amikor a Védő beszéde során idáig jutott,már két órára járt az idő és ezért az elnök a tárgyalást berekesztette ,és annak folytatásai -c furda reggel 9 órára tűzte ki, amikor is Medvigy védő folytatja felszólalását. Ezután sor kerül a replikákra, majd a vádlottak az utolsó szó jogán szólalnak még fel és szombaton már előreláthatólag ítéletet is hirdet a törvényszék az elmúlt esztendők tagadhatatlanul egyik legnagyobb bűnügyében. Mennyi adóssága van a Margitszigetnek? Hét és fél millió vagy 122.000 pengő? (Saját tudósítónktól.) A 6-os bizottság jelentése, mint ismeretes, részletesen foglalkozott a Közmunkatanács és azon belül a Margitsziget adminisztrációjának kérdésével is és arra a megállapításra jutott, hogy a Margitsziget adósságai hét és félmillió pengőt tesznek ki. Munkatársunk erre vonatkozólag kérdést intézett Rakovszky Ivánhoz, a Közmunkatanács elnökéhez, aki a következőket mondotta: — A bizottság jelentésének ez a része számvetésben tévedésen alapul. A gyors munkában, úgy látszik, csak összeadták a tételeket. A hét és félmillióba ugyanis beleérti a jelentés egyrészt a részvénytársaság megvételének vételárát, másrészt a szanatórium vételárát is. Ezek természetesen nem szerepelhetnek a tartozások között. Kétségtelen, hogy a Margitszigetnek voltak adósságai, ezeket azonban a Közmunkatanács kifizette, úgyhogy ebben a pillanatban az összes tartozások az említett hét és félmillió helyett mindössze 122.000 pengőt tesznek ki. Noha nem tartanám soknak, ha egy szép nyilvános közkert fenntartására évente ennyit kellene ráfizetni, mégis kijelenthetem, hogy a Közmunkatanács ezeket a terheket is kifizeti és a jövőben fokozott takarékossággal el fogja kerülni újabb terhek felhalmozódását. ! Lelki újjáépítés és szabadkereskedelem! A holland Nederbragt előadása Budapesten a világválságból kivezető útról (Saját tudósítónktól.) Érdekes előadást tartott kedden délután a Magyar Cobden Szövetség szemináriumában dr. J. A. Nederbragt, a holland, külügyminisztérium osztályfőnöke, a Népszövetség gazdasági bizottságának tagja Európa gazdasági válságáról beszélt. Fischer Ödön üdvözölte az előadót, aki azután német nyelven tartotta meg előadását. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a világkrízis tulaj- conképpen egyes külön nemzeti válságok eredménye. . Az egyes nemzetek válságai egészen különböző természetűek. Ha ezeknek a válságoknak az okait kutatjuk, arra az eredményre jutunk, hogy az okok csak részben gazdasági jellegűek. A válság okainak túlnyomó része pszichikai. A legtöbb országban hiányzik a pénzügyi felelősség érzése, ez a válság legfőbb oka. Ami Közép-Európát illeti: itt mindenesetre nagy anyagi oka van a válságnak. A krízis lényege itt az, hogy a háború után elszakadtak azok a gazdasági szálak, amelyek Közép-Európa nagy részét gazdasági egységgé fűzték össze. A legfontosabb teendő: Közép-Európa gazdasági újjáépítése. Természetesen ez nem elég: lelki és erkölcsi újjáépítésre is szükség van. Európában alig találunk olyan országot, ahol egészséges és morális szellemben gazdálkodtak volna. Közép-Európát e tekintetben az jellemzi, hogy az egyes országokban nagyszabású tervekbe fogtak, amelyek a súlyos gazdasági viszonyokhoz képest túlméretezettek voltak. Tehát Közép-Európában is szükség van egy lelki regenerálódásra. . Ezután a vámunióról beszélt az előadó. Kijelentette, hogy különleges esetektől eltekintve, egy harmadik államnak soha sincs beleszólási joga, ha két állam egymással vámunióra akar lépni. Az előadó Közép-Európa számára nagy lehetőséget lát az egyes szomszédos államok preferenciális szerződéseiben. Viszont ha egymással nem szomszédos államok kötnek preferenciális szerződésétel, ez szöges ellentétben áll a meglevő legtöbb kedvezményes szerződésekkel. Nederbragt általában a legtöbb kedvezményes szerződések alapján áll és kijelenti, hogy a legtöbb kedvezmény elvének érvényesülése nélkül nem lehet tartós gazdasági békére számítani Európában. Az egymással kereskedelmi szerződésben élő államok feladata az, hogy a legtöbb kedvezmény elvét a mai gazdasági követelményeknek megfelelően érvényesítsék. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha az egyes államok nem akarnak a többiektől elzárkózni és magas vámfalakat építeni. Ellenkezőleg: egyre nagyobb kereskedelmi szabadságra kell törekedni. A szükséges lelki újjáépítés mellett ez az, amire Európának a legsürgősebben szüksége van. ISZIHHIZJECYEK H a Pesti Napid k mi lég ihm