Pesti Napló, 1931. november (82. évfolyam, 249–272. szám)

1931-11-11 / 256. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1931 november Ü A német-francia tanácskozások Párizsban nak, miután mac van győződve arról, liogy a kon­ferencia kedvező kimenetele az egész világ ré­szere nagy előnyöket jelent. Ami az általános pénzügyi és gazdasági válságot illeti, a kormány mindent meg fog tenni, hogy a többi kormánnyal karöltve, a kölcsönös segélynyújtás szellemében megtalálja azokat az eszközöket, amelyeknek se­gítségével helyre lehet állítani a nemzetközi ke­reskedelem .régi terjedelmét. A trónbeszéd további része a kerekasztalkonferencia s az anyaország­nak a dominiumoklxoz való viszonyára vonatko­zik. A király végül hivatalosan is bejelenti, hogy az angol világbirodalom egyes részei a legköze­lebbi jövőben közös gazdasági konferenciára ül­nek össze, amint azt MacDonald már régebben elhatározta. A parlament megnyitásának külső­ségei a régi hagyományoknak megfelelően foly­tak le. A kormány és a parlament tagjai teljes számban ott voltak. Az alsóházban Lloyd konzervatív képviselő beterjesztette felirati javaslatát, mely szerint fe­jezze ki a Ház alázatos köszönetét a trónbeszédért. Lansbury, aki ezúttal először szerepelt mint ellenzék, éleshangú beszédben tagadta a kormány nemzeti jellegét és bírálta a trónbeszéd állítólagos hiányait. Beszéde végén kijelentette, hogy 1918-ban olyan békét kötöttek, amely nem volt béke és amely annak elismerését csikarta ki a német néptől, hogy ők felelősek a világháború kitöré­séért. Mióta megnyíltak a titkos irattárak, min­denki tudja, hogy a németek háborús felelőssége nem volt nagyobb mint bármely más népé. Vájjon nem érkezett-e el az ideje annak, hogy a kormány fontolóra vegye, mi történjék a jóvátételekkel és hogy megvalósítsa azt a politikát, melynek ez a jelszava: »Töröljétek ki a háború minden emlékét, minden kárpótlást és jóvátételt és kezdjünk min­dent elölről:. MacDonald miniszterelnök visszautasítottal Lansbury vádjait. Hangoztatta, hogy a kormán.'/ állja ígéreteit. A kincstári kancellár az év végén abban a szerencsés helyzetben lesz, hogy jelent­heti, hogy a költségvetési egyensúly biztosítva van és Anglia nem él többé tőkéjéből és kölcsö­nökből. Az árdrágítást letörik, a kenyér ára nem lesz magasabb annál a gazdasági színvonalnál, amely a világkereskedelem felépüléséhez szüksé­ges. Még a karácsonyi szüuet előtt jelenteni fogja a Háznak, liogy mi a kormány nézete a dump ing­ről és szükség esetén megfelelő felhatalma­zást kér. A háborús adósságok és jóvátételek dolgában, ismétli, hogy nem lehet addig jóvátételre gon­dolni, amin az emberek természetellenes gazda­sági elhatározásokat kényszerítenek a v Haara. Ha a gazdasági viszonyokra való tekintet nélkül bizonyos aranytömegeket kell az egyik országból a másikba átvinni, akkor szükségképpen elszegé­nyedik először az az állam, amely az aranyat elveszíti, azután az. amely megkapja. Érintkezőibe Jepni, az érdekelt nemzetek;­kel, hogy ki vergődjünk a gazdasági lehetetlensé­gek tömkelegéből. Minél előbb szakítani kell az 1918-iki súlyosan téves gazdasági politikával. Beméli. hogy Lapd. aanmkai Játoa«tása-a-fe*ucia^ . német megegyezéshez vezet, de teljés és végső megegyezés csak az összes érdekelt, nemzetele hozzájárulásával köthető és ez a kormány poli­tikája. Pásztoróra Irta: Krúdy Gyula Ji cipő A tizenkilencedik század végén a szállodákat kereskedőknek és szerelmeseknek építették. Pesten számos szálloda volt, ahol szerelmes párokon kívül alig fordult meg más. Valami tit­kos jelük volt az ilyen fogadóknak vagy mellek­uccában való fekvésük figyelmeztette a szerelme­seket, hogy itt jó búvóhelyre találnak? Vagy talau az aranysapkás portás vörös bajusza, dévaj maga­viselete, liamiskodó szemhunyoritasa biztatja iel a titkos szerelmeseket, hogy a szállodában fészkét rakjanak? Egyik sem. Az örök emberi ösztön segí­tette meg a titkolózó párokat keresesükben, hogy például a nyilt Dunapartra, a budai korzora, egy igen tisztességes külsejű és még tisztesegesebb tulajdonos birtokában lévő szállodába eltalaltak és ott szobát nyittattak, mint valami vidékről ér­kezett házaspár. Honnan volt eliez bátorságuk a szerelmesek­nek, akik még előbb a falevél rezzenésétől, a mel­lékuccán szemközt jövő öregasszonytól, az ablak­ban bajuszát pedrő kandúr macskától is féltek? Bemegtek az elárul tatástól, a meglepetéstől, a bot­ránytól, mert hiszen szerelmüknek élve éppen árinak titkosságában re.ilett. Milyen hőfokot kel­lett mutatni a szerelmi hőmérőnek, amíg megjött a bátorság ahoz. hogy Pipogyi odalépjen a fekete­kabátos, vendégei névsorán merengő, szemüveges portáshoz e szóval: Szobát kerek. Amíg a hölgy a háttérben olyan bámulattal szemlélte Pipogyi pirosságát, mintha az a hétfejű sárkány barlang­jába lépett volna. Csodálatos, liogv mindig volt iires szoba, amely Pipogyit ée nejét várta, mert hiszen a hölgy ter­mészetesen tör.vényes felesége lett Pipogyinaif, miután a szálloda-portásnál jelentkezett. Csodála­tos, liogv Pipogyi milyen önérzetesen töltötte ki a bejelentőlapot és nem érzett lelkiismeretfurdalást a hazugságokért, amelyekkel a maga és hölgye ré­széről a tekintetes bejelentőhivatalt félrevezetni akarja. A legtisztességesebb emberek se félnek a hazugság következményeitől, mikor egy-egy ilyen szálloda előcsarnokában legjobb barátjuk nevet Párizs, november 10. A német fizetések végleges rendezését előké­szítő német-francia tanácskozások teljes gőzzel folynak. Dr. Hoesch párizsi német nagykövet ked­den délután hosszasan tárgyalt Briand külügymi­niszterrel, aki a német nagykövetet megelőzően Francois Poncet berlini francia nagykövetet fo­Nagyiványi Fckeíc Zoltán ügyvéd eltűnt A rendőrség rádión körözi (Sujcit ludósitónktól.) Dr. Nagyiványi Fekete Zol­tán ügyvéd néhány nappal ezelőtt eltűnt Veres l'álué ucca l(i. számú Mzbau lévő lakásáról. Mivel több fel­jelenti'* van ellene a főkapitányságon, a rendőrség rádiókörözést adott lo eltűnéséről azzal, liogy előkerü­lése esetén őrizetbeveendő és erről a budapesti főkapi­tányság értesítendő. Nagyiványi Fekete Zoltán előkelő családból szár­mazik. Apja Nagyiványi Fekete Gyula táblabíró volt. A fiatalember 191 f-ben Franciaországban rekedt és a háború, kitörésekor internálták. A francia internáltság nehéz légköréből úgy szabadította ki magát, liogy be­állt az idegen légióba. 1916-ban a szaloniki fronton küzdött. Itt elmebetegséget szimulált és elbocsátották a légióból, később haza is engedték. Röviddel haza­érkezése után besorozták, majd az orosz frontra került, aliol hadifogságba esett. A forradalom kitörése már itt­hon találta. A jó családból való fiatal ügyvéd a poli­tikai életben keresett érvényesülést, összeköttetései révén, sikerült elérnie, hony kinevezték a felállítandó orosz követségre attasénak. Ezt a-/, állását azonban az orosz belpolitikai események folytán már el sem fog­Fellépnek: Király Ernő Boross Géza Pethes Sándor Feleky Camill Ujváry Lajos Keleti László Heltay Andor Ormos Béla Várnay László és a kitűnő kabarégárda. Heiyárak 1-3 pengőig ^Komikusok Kabaréjaj gadta. A Temps értesülése szerint a tanácskozások azokra a feltételekre vonatkoztak, amelyek mel­lett a Young-tervben előirányzott tanácsadó­bizottság működni fog. Párizsban bizonyosra ve­szik. liogy a német kormány az előzetes tárgyalá­sok befejezése után legkésőbb a jövő hét elején megteszi indítványát a NFB tanácisadóbizottságá­nak összehívására. lalhatla. A kommün utáni időkben rendezte be irodá­ját, amely igen jól ment. A háborús idők alatt szer­szett idegbaja azonban megakadályozta őt a rendsze­res munkában, úgyhogy lassan-lassan nagyobb nehéz­ségei támadtak. Magánéletére is ráfeküdt a viszontag­ságos emlékek egész sora. Kétszer nősült. Másodszor egy nagy cipőkrémgyáros leányát vette feleségül, aki­vei a Veres Pálné ucca 16. számú ház második emele­tén ötszobás lakásban lakott. Körülbelül másfél évvel ezelőtt újból politikai ügyekkel kapcsolatban szerepelt. Nagyiványi _ Fekete Zoltánnak újabb nehézségei támadtak. Ügyfelei­vel való elszámolási differenciák és más a.ny:igi természetű ügyek merültek fel, amelyeket nem tu­dott rendezni és néhányan bűnvádi fejel eiltest tet­tek ellene a budapesti főkapitányságon. A rendőr­ségen néhányszor már ki is hallgatták, de ügyeiben dönteni még nem lehetett. Most arról értesült n roiid­őrség, hogy Veres Pálné uccai lakásáról nyomtalanul eltávozott és napok óta senki sem tud tartózkodási helyéről. Eltűnése előtt egyeseknek azt mondotta, ho?y öngyilkos lesz. Nagyiványi Fekete a Dunába ugrott? Az éjszakai órákban jelentették a főkapitány­ságnak, liogv a Ferenc József hídról a. Dunépf­ugrott egy 45—50 év körüli jólöltözött férfi, alpt a motoros mentőcsónak emberei kimentettek. A rendőr és az előhívott mentők kikérdezték a mentett férfit, aki azonban nem volt hajlandó árulni, hogy kicsoda. A Rókus-kórházba vitték/A főkapitányságon azt hiszik, hogy a dunai életunt dr. Nagyiványi Fekete Zoltánnal leliet talán a?"' nos. Éjjel egy detektív az ügyvéd egyik rokoná­val a Rókusba ment, hogy megállapítsa a sze­mélyazonosságot. I — Matuska helyreigazít és jogvédelmet ke,-— Bécsből jelentik: Az I. számú büntetőjárásbírósig kedden tárgyalta Matuska Szilveszter holyreiga­zítási panaszát Sailer Hans, az Arbeiterzeitung felelős szerkesztője ellen. Az Arbeiterzeitung ugyanis azt írta, liogy Matuska nem kommunista, hanem fehérgárdista. Matuska ügyvédje útján) a •laptól olyértelmű lielyreigazítást követelt, ho^'.y semmiféle párthoz sem tartozik. Az ügy tárgya­lása után a bíróság úgy ítélkezett, hogy az Arbm­tcr-zcUung köteles a helyreigazítást négy ponibfcn közölni, a bepanaszolt szerkesztőt azonban, miitt­hogy a helyreigazítás egy pontja a sajtótörvény­nek nem felel meg, a helyreigazítás! vétség vádja alól felmentette. írják be a vendégkönyvbe, miután éppen az jutott eszükbe. Pipogyi mindig Bátori Gábornak írta ma­gát, pedig a fehérneműjében lévő monogramról is kiderülne hazugsága. Szerencsére a nőknek semmi közük se volt a bejelentő cédulához, mert néha tán kiderült volna, liogy hadilábon állnak a helyesírás szabályaival. Másrészt csak a rendőrség lehet oly tapintatlan, hogy élete »legválságosabb« és ->leg­izgalmasabb« pillanatait átélő nőnek életkorát kérdezné. Mert minden nő, aki az ilyen szálloda előcsarnokában várakozik, magában azt hiszi, hogy sohasem éli át a kétségbeejtően hosszú pillanato­kat. De azok mégis elmúlnak Pipogyi önérzetes fellépése révén, már csenget is a portás a szoba­főnöknek, egy feketére festett bajszú idősebb, szmokingos úrnak, aki mindig veresre van beret­válva, mindig rekedt a hangja és olyan barátsá­gosan jidvözli az ifjú párt, mintha régen ismerné. A szobafőnök a földszintes folyosó szőnyegén ka­lauzolja a vendégeket. Nem kell félni, nine.s 13-as szánni szoba a szállodában. Van ellenben két tízes és két hetes számú is. mert ezeket szeretik a veit; dégek. De odáig a folyosón láthatták az ajtó elé rakott cipőket, a széttaposott férfibakancsokat, ame­lyek talán a Mont Blancot mászták meg, amíg idáig jutottak; a hegyes sarkú női cipőket, köztük egy-egy nagymamás, magosszárú, cúgos éberlasz­ting cipőt, hogy az ember önkéntelenül elgondol­kozik az aranylakodalmas házaspáron, aki a lezárt ajtó mögött lehet... De mégis inkább a fiatalos, könnyelmű, kalandos, elszánt, hegyes orrú női cipők vannak itt divatban, mintha a cipők maguk se csodálkoznának azon. hogy a szálloda folyosóra jutottak, morf ez volt a sorsuk. A férficipők a női cipőknek még mindig udvarolni látszanak, j'ijjit akkor, midőn az asztal alatt először megismerked­tek egymással. Ráborul a női cipőcske a férfiba­kancs'ra, mintha úrnőjét példázná, aki ugyanígy borul a férfi vállra odabent a 10-esben. Mennyi mondanivalójuk lehetne ezeknek a szállodai szo­bák elé rakott cipőknek, ha beszélni tudnának! Talán még Tisza Kálmán politikájáról is volna monda nivalójuk, aminthogy a tizenkilencedik szá­zad végén az emberek, nők és férfiak mindenütt, tehát ;i szállodában is politizáltuk! A folyosón bú gyadt, fülledt szagok terjengenék, mint olyan he­lyen, ahol sok ember alszik és átadja magát a sza­badon való lélekzésnek, teroeszkedésnek, gondat­lanságnak. Mi agyart ilyen helyzetbe kerül Pipo­gyi és neje is, csak még ,pár lépest kell tenni a 12 ősig. amely szoba a főnök rendelkezése folytán a- házaspárra várakozik. Lehet, hogy vannak szebb szobák is a világón tizenkettősnél, de a földkerekség egyetlen szo­bája se látszhatna e percben kívánatosabbnak, mint a tizenkcttős, miután az ajtó bezárult a szobafőnök megett, Pipogyi kétszer is megfordítja a kulcsot az esetleges meglepetések elől, a hölgy pedig- fáradtan, mintha ezer mérföldről jött volna, leroskad a piros bársonyszékbe, amely már any­nyi fáradt nőt pihentetett keblén. Fátyola, kesztyűje, napernyője még helyén van a hölgynek. A cipőit még beljebb húzná a szék alá, miután Pipogyi r.égi gavallér módjára letérdepel a hölgy elé és a legfontosabbnak azt véli, hogy elsősorban lábtyűitől szabadítsa meg, — Isten tudná miért teszik ezt a férfiak, midőn a szállodába megérkeznek, nyomban nejük cipőjére vetik magukat? Talán így gondolják megakadá­lyozni, hogy a gyönyörű álomkép elillanhasson? Vagy tálán anyjuktól, nagybátyjuktól, barátjuk­tol hallották az utasítást, hogy a szállodában az legren az első teendőjük, mikor már senki sem látja őket, hogy térdrevessék magukat a hölgy előtt, erre pedig a legjobb alkalom a cipő lehú­zása? Nem csoda, hogy a legtöbb nő zavarba jön, amikor egy odáig csak tisztelni tanult uraság, egy komoly férfi a cipője lehúzására vállalkozik, holott ezt nem tette volna fel róla! — Köszönöm szépen, nem szorít a cipőm! — mondja a legtöbb nő, mire Pipogyi azt kérdezi: vájjon szerencsétlenné akarja öt tenni vonakodá­sával? A hölgy néha megismétli, miszerint nem látja be annak szükségességét, hogy Pipogyi résztvegyen cipője levonásában, mert hiszen ezt mmdig maga szokta cselekedni, de legtöbbször már elfogja a parázs a hölgyet, amely az ilyen csendes szobában, ahová csalc messziről' hallatszik a dunai gőzhajó kürtölése, négyszemközt és félho­mályban meglepi a nőket. Enged Pipogyiné is az esdeklő szavaknak, amelyek a szőnyegen térdeplő Pipogyi ajkáról hangzanak, kinyújtja a jobb lá­bát. persze, oly félénken, mintha tűzbe dugná és imádságot sóhajtva magában, beleegyezik, hogy Pipogyi a cipőzsinórral bíbelődni kezdjen. De még egyetlen férfi sem akadt a szálloda fennállása óta, aki a eipőzsinór kitűzésével való feladványt megelégedésbe végrehajtotta volna, Pipogyi lesz Báthoriból, amikor egy/befűzött női cipővel r,zeniben találja magát. Kivéve, ha maga is suszter az illető. Rövid idő multán tehát Pipo­gyiné is kénytelen volt így szólni Pipogyihoz: — Barátja az erénynek, magát sem alkalmaz-« nám szobaleánynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék