Pesti Napló, 1932. január (83. évfolyam, 1–25. szám)

1932-01-06 / 4. szám

20 Szerda PESTI NAPLÓ 1032 január 6 SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET A festő arcképe Írta: Sebestyén Károly val önarckép­! Ne is tessék gondolni rá. Mindennapos tém­a s az én témám minden inkább, mint köznapi. A festőt ezúttal más festi. Vagy legalább is megpróbálko­zik az izgalmasan érdekes feladattal. As írót oly gyak­ran pingálták festők, hogy most visszaadja a kölcsönt és ő ír le egy festőt. Igaz, hogy a hőse­ rá is szolgál erre a kitüntetésre, amelynek értéke felől nyilván el­térők lesznek a vélemények. A hőse őszintén szólva nem is hős, hanem hősnő. Egészen nőies nő, gyengéd, halk szavú, érzékeny, az esecsszusig finom. Neve? Talán keresztül döfne azzal a szomorú, barna, álmodozó szemével, ha itt a nagy nyil­vánosság előtt elárulnám. Én szeretem Clara-nak hívni, a nér eredeti latin jelentése miatt. Clara... tiszta, ra­gyogó, kincs. Híres? A hírnévvel egyelőre baj van. A nagy finomság útjában áll a nagy hírességnek. De én szertü­ti meg vagyok győződva róla, hogy egy napon a nagy tehetség diadalmaskodni fog még a nagy finom­ságon is. Valamikor a legnagyobb magyar vagyonok egyiké­nek örököse volt: ma kiszámított garasokból él. Előkelő m­ágnáscsalád sarjadéka, de soha főúri rangját képein nem szignálta. Volt férje, fiatal, szép, daliás — ma el­hagyatottan él húgával, két test egy lélek. Van valami meseszerű, talán inkább álomszerű Clara lényében, mintha jelen nélkül a múlt és a jövő között lebegne. Mintha csillogó színeinek, hullámzó vo­nalainak, vibráló levegőégének, mozgalmas felhőinek képzelt világába elvarázsolva nem is érzékelné a való­ságot. Műtermében él, de nem él műtereméletet.,­ívem lát rajongó társaságot, nem fogad mondani vendégeket, nem rendez privát vernisszázst. Csak fest és dolgozik a megszálltak vakbuzgalmával, de ihletével is. így dolgoztak a renaissance mesterei, csöndes elvá­szultságban és elvonatkozottságban, fanatikus hittel abban, amit törekedtek elérni, de soha el nem érhettek­ a tökéletessé,így dolgoz­tak vásznaikon és így hoztak­ önmagukon. Clara folyton keres és folyton elégedetlen önmaga­. Ritkán­­ JMIWMMMMP fA&MS 3 és akkor is szinte bocsánatot kérve, hogy ilyen semmi­képpen sem illő szerénytelenségre ragadtatta magát-És a képek­­száma nő, az atelier­ben egyre zsúfoltabb a tér, a művész mind gazdagabbá gyarapszik a tárgy­választás leleményében és kéntyességében,­ a tónusok lágyságában és finomságában, a színharmóniák merész­­újdonságában. Egy nagyszerű, meglepő, minden hozzá­értőt "elragadó kiállítás anyaga halmozódik fel. De ez a kiállítás nem jön létre. És Clara c­sak töredékekben kerül a kritikusok és a műértő közönség elé. És Clara a töredékben nem Clara. Mikor Goethe Assisi-ben járt és az antik templomot meglátta, elragadtatva kiáltott fel: Milyen egész, Clara művészi egyénisége is egész. Aki részekben kapja, azt a részlet könnyen megté­vesztheti. Clara osuvre-je csodálatosan egységes. A kételkedés bele fog kötni a szóba és azzal fogja meggyanúsítani, hogy modoros. Hogy mindig önmagát ismétli, ,, mert nincs új mondanivalója. Pedig éppen ellenkezőn, van: minden képében újjá születik. Párizsi "tájai a Bois-ból, a Champs Elysées kertjéből, a Montmartre festői kalyi­ba­­ról annyira telítve vannak couleur locale-iak, hogy a hely­színével a hely illatát is lehellik. A Pont Néni­ről látni a város egy szögletét, a híd alatt folyik a Szajna: ez a városrészlet a régi Lutetia Parisiorum-ból maradhatott volna itt; ez a víz csak a Szajna lehet. I­e otthon van a Tisza partján is. A sárga víz, a magyar folyó vize nyugtalanul kavarog s­í­k medrében. Görbéje belehasít a nagy Magyar Alföld göröngyeibe. A szántó mellett húzódik az út keskeny vonala. A le­vegő — forró augusztus délelőtti levegő — ,tele van villamossággal. Nyugaton már viharokkal terhes felle­gek gyülekeznek. A táj tele van sejtéssel, lélekkel, ma­gyar ihletéssel. A kép egyúttal dráma, amelynek ha­talmas feszültsége van. Férfias erő, határozottság, szi­lárdság vezeti e gyengéd nő ecsetjét, ha témája férfias erőt, határozottságot, szilárdságot követel. S viszont női aktjai lehelletszerűen finomak, bájosak, néha szinte tündöklők, folt és törés nélkül valók. Miért? Nem mintha hajlama volna az édeskés modorra, de mert szereti a szépséget és kerüli mindazt, ami alacsony, ami rút, ami közönséges. Mert azt vallja, hogy a művésznek nem le­het feladata az, hogy a szennyben vájkáljon. A­ mű­vésznek az a tiszte, hogy lelke fenekéről mennél több tiszta szépséget hozzon a felszínre, hogy elárassza a maga lelki tisztaságával, fénylésével, igazságaival éjt a rút és hazug világot. De vájjon a művészet maga nem a legszembeötlőbb, a legkézzelfoghatóbb hazugság? A szőlő, melynek nedve nincs, a barack, melynek íze ninc­s, a mozgás, amely nem mozog, az­ élet, amely­ nem él, a tér, amelynek csak két kiterjedése van? • J­ C-Sara boldogan mosolyog, ő is megkérdezi Pilátus­sal: «Mi az igazság?« És elvonultatja előttem álmokból és mesékből szőtt tarka-barka világát. A pasztelles lágyaágú, olvadékony színekét; a reszkető levegő gyön­gyöző trilláit; az alföldi napsütés heroikus harsogását, az Eiffel-torony égbeszökkenő karcsapását. Most érzem, hogy felujjong örömében, hogy nem gyötrik a kétsé­gek, nem fáj neki az ismeretlenség csak­ obscur-je. El van szánva rá, hogy holta napjáig meg fog maradni ebben az előkelő, letompított félhomályban. De alkotásai harcra indulnak a lemondás, a splendid Isolation ellen. El­v­ágyakoznak csöndes tanyájukról, amelyet börtönnek éreznek. "A napfényre, a nyilvános­ság roppant nyílt tereire törekesznek. És vonszolják magukkal azt is, aki életbe hívta őket: a szülő anyju­kat. Nyilvánvaló, hogy ők,is­ értenek latinul. S ennél­fogva tudják, hogy Clara nemcsak tisztát és ragyogót jelent, hanem híreset is. „ Németh Mária Budapestre érkezett és nyilatkozik a bécsi afférról (Saját, tudósítónktól.) Som­eth Mária kedden délután Budapestre érkezett.. A művésznő pesti rokonainál szállt meg. Este végignézte az Opera­házban az előadást. Felvonás közben a bécsi afférról és terveiről beszélt. Kijelentette, nem haragszik Bécsre, csak nem kívánja magát továbbra is kitenni annak,­ hogy szerződéseit az osztrák parlament minduntalan fel­borítsa. A bécsi Operával kötött két szerződését érvénytelenítette most az osztrák törvényhozás, ezért nem akart egy harmadikat kötni, hogy esetleg néhány hónapon belül azt is törvényhozásilag hatálytalanítsák." Fáj a szíve, hogy a bécsi Operától meg kellett válnia, de piáskép nem tehetett. Az affér után természetesen első útja haza, Budapestre vezetett. Itt marad hétfőig, csütörtökön a Trubadurban, szom­baton a Toscában lép fel.. A budapesti O­perahasbm -kü­lönben először énekli a Toscát. .Budapestről Prágába meg Ri azután- Berlinba Szólítja egy..több hónapos, szerző^ díte,aaiajé--»teelU'lfo»(«earf», Pdti még egy ví^^^n^fte! után Ostende".következik. (*) Gombaszögi Ella szerdán Bécsbe utazik próbálni. Megírtuk, hogy Reinhardt, színháza, a Theater in der Josefstadt január közepén bemutatja Ináig Ottó vígjátékát, A tororkói menyasszonyt, s Brumné szerepét Bécsben is Gombaszögi Ella fogja játszani. Hosszú ideig tartott, míg a Josefstaedter Theater igazgatósága végleg megállapíthatta a bemutató terminusát, m­­ert Fodor László­ vígjá­téka, a Rulett állandóan táblás házak mellett került színre. Most aztán ki- Gomb,ma­igVa tűzték hídig Ottó vígjátéka bemuta­tójának napját s Gombaszögi­ Ellát , sürgönnyel hívták próbálni. Gombaszögi Béla a következőket mondja: — A szerep német szövegét már két héttel ezelőtt megkaptam­, s teljesen betanultam. A tanulásban egy bécsi nyelvtanárad segített, noha tökéletesen bírom a német nyelvet. Szerdán délben, utazom Bécsbe és a csütörtöki próbán már résztveszek. Ez lesz az első kül­földi vendégszereplésem. Félek-e tőle! Egyáltalán nem. Inkább kíváncsi vagyok, mi lesz az, eredmény. Békeffi konferansziról beszél a város. LSyu­­­a'IQUU f(JU 1­5 ~ pE^OC. (*) Paulay Erzsit megoperálták. Ceruttine Paulay Erzsi, a Nemzeti Szcínsz volt, művésznője, tíz napra Budapestre érkezett rokoni látogatásra. Néhány nappal ezelőtt epefájital­vakról panasz­kodott, beszállították a Fasör-szanat­óriumba, ahol az orvosok kijelentették, hogy meg kell operálni. A műtétet kedden délben végezte Ádám Lajos professzor. Az operáció kitűnően sikerült és Paulay Erzsi tíz-tizenkét nap múlva elhagyhatja a szana­tóriumot. (*) Gyenge Anna sikere, a newyorki Metropolitan Operaházban. Gyenge Anna két é­v óta a philadelphiai Grand Opéra Comique„primadonnája. Ugy,mázt az elő­kelő rangot tölti be ehnél a társulatnál, mint Jeritza Mária a Metropolitannél. A Grand­ Opera Comique a szezon elején sikerrel m­ut­atta be Alban Berg modorn operáját, a li­ozzek-et. A Metropoliten Operaház igazga­tósága a siker hatása alatt meghívta vendégszereplésre a philadelphiai együttest,­ Gyenge Annával a női fősze­rep alakítójával. A philadelphiaiak elfogadták a meghí­vást,és a zenekart Leopold Stokovszky dirigálta. A siker igen nagy volt New­ Yorkban. A kritikák a legnagyobb elismerés hangján írt­ak Alban Berg muzsikájáról és Gyenge Anna művészi játékáról és gyönyörű hangjáról. (*) Január 20-ig lehet pályázni a Városi Szín­házra. A Városi Színház ügyében kedden megtör­tént a döntés. Január 20-iki lejárattal pályázatot írnak ki a Városi Színház épületére. A feltételek szerint szubvenciót a város a bérlőnek nem ad, az épület karbantartását sem vállalja. A­ vállalkozó­nak legalább 160 000 pengő forgótőkét kell igazol­nia, az ajánlat benyújtásával egyidejűleg­ 30 000­­pengő bánatpénzt kell letenni, amely az ajánlat elfogadása esetén biztosítékul szolgál. (*) Josef Schildkraut , sikere Nev.yorkban. .Josef Schildkraut, aki most hosszabb időt töltött Bécsben, visz­szautazott Newyorkba, hogy ott ismét angol nyelven játsszék. A Majestic Theaterben játszotta el a Statiszták című színdarab főszerepét. A darabnak és Josef Schild­krautnak szokatlanul nagy sikere volt. Hetekre előre el­keltek a jegyek. Ez igen nagy szó m­ost Amerikában, mert Newyork 64 színháza közül csak 24 működik, és eközül a 24 közül is csak kevés az olyan színház, amely hasznot tud felmutatni. FEDÜK 3É lK­ÜB vendégjátéka Január 6. január 9. január 10. £í lUJJ SZeFeSCTT! Január 7-én IV. Filharmóniai hangverseny Főpróba 10-én, előadás 11-én. Vezényel Dohnálnyi Ernő, közreműködik Csuka Béla. A nagyszerű műsoron Bach—Vivaldi 4 zongorás verseny, játsszák: l­ischer Annie, Földes Andor, Heimlich Lajo­s, Kilényi Eduard, Brahms: II. szimfónia, Ravel: Ilolero és kiadó: Csellók­oncert (iíjdonság), Jegyek Koncertnél és az Opera pénztáránál. * A Koncert 2 nagy zongoraestje . ••' -. Dohnányi: Beethoven-est ..«.. . • -- ... • Jeg­yek 1-től 6 pengőig. Cortol Chopin-est 29 Koncertbérlet IV. est. Jegyek Koncertnél­. Waldbauer-kvartett 13-án Műsoron: Lujtha II. vonósnégyes, Beethoven: Bis-moll vonósnégyes op. 131. és Brahms, Clarinett kvintett, (Koncert.­ Kreisler Lehr. 28 ("január 6 helyett) egyetlen hegedűestjére jegyek már kaphatók. (Koncert.) * Sauer zongoraestje 14-én (V) Zsúfolt ház fogja ünnepelni az örökifjú mestert. Jegyek Bárdnál és a Zeneakadémiában. (Szász.) Gál Gyula—Fehér Artúr a vasárnapi Kiss József estén a ICssZíbib­iVerseket szaval­, jak. (Z. y.6.) Jegyek Rózsavölgyinél és a Zeneakadémián. (Bán-iroda.) * Péchy Blanka - Csortos Gyula a vasárnapi Kiss József-estén nagyszerű­ műsor kereté­ben a Labas Szornyt, Anyaszívet,'Szomor Danit is elmond­ják. (Bán-irode.) • ' — A »Nyugat« jub­ileumi nagyestje, jan. 10. Pódiu­mon a '.-Nyugat' • összes munkatársai. Jegy Rózsavölgyi­nél, Zeneakadémián. (Studio.) » — Ken­tner Lajos Beethoven estje jan. 19. Jegy Ró­zsavölgyinél. (Studio.) &­­ Ki­lips József a karlsruhei­ Opera főzeneigazavaló­jának zenekari estje holnapután jan. 8. Pont '/«­» Csaj­kovszky: Patetik és Schubert Il-moll, Bach-Hubay: Chaconne. (Rózsavölgyi.) Január 1. Itt Ba'azzióc Január 11. venlés-játéka i?J­­anuár 10-én, délután 3 órakor a Moln­ir a?anda és Cse­- rényi J­­us! felléptével VÁROSI szjjvH&zmmmmmi

Next