Pesti Napló, 1932. március (83. évfolyam, 49–72. szám)
1932-03-13 / 60. szám
.) Csortos: Nem szabad beszélnem! Csortos Gyula — Két év óta majdnem minden héten felhívom önt telefonon, vagy feljövök a lakására, hogy beszélgessünk ... Csortos mosolyog: — Ne higgye, hogy nem szívesen beszélnék arról, ami körülöttem ami, amit látok, amit nem szeretek, amit szeretnék, de mihelyst beszélni kezdek, rájövök arra, hogy — nem szabad beszélnem. — Nem szabadi — Nem. Színész vagyok, talpamtól a fejem búbjáig, minden szál idegemben, minden lélekzetvételemben, de csak a színpadon. Elzárkózom a nyilvánosság elől, elszaladok az emberektől, itt élek, ebben a magasan épített lakásban, szinte egészen ráhajolva a Dunára, — egyedül, a kis családommal, gondok, bajok, tépelődések, nagy keserűségek, kis mosolyok között. A magánember ügyei nem tartoznak a nyilvánosság elé, a színész ott áll a színpadon, jól, vagy rosszul teljesíti feladatát, jól vagy rosszul fogadják, ünneplik, vagy — ami a legrosszabb — nem veszik észre. Mit beszéljen a — színészi igazságokat vágjon az emberek fejéhez? Éppen most, amikor leginkább annak nem adnak igazat, akinek igaza van... Most! Amikor együtt fuldoklik és őrködik a bajokban, a gondokban a színésszel együtt az is, akinek, vagy akiről, akiknek vagy akikről a színész igazságokat mondhatna! Az egész világot áthatolhatatlan sötétség borítja, minden vonalon a legszörnyűbb dekadencia és álljon ki az emberek elé Csortos és kérdezze meg, mi miért van és mi miért nincsfi Ugyan kéreml... — Az embereket érdekli, mit mond Csortos. — Nem igaz, hogy érdekli. Igazuk is van. És különösképpen abban van igazuk, ha arra gondolnak, hogy: »Nekünk ugyan beszélhet az a Csortos, úgysem azt mondja, amit gondol!« Hangosan felnevet: — Esténként, a színpadon, Fülöp király vagyok. Arannyal hímzett, királyi fekete bársonyban, s mögötte, a szívemben az a sok keserűség, jaj, és szinte már vadállati düh, ami sokszor csaknem elállítja a lélekzetemet, csupa olyan dolog miatt, ami a hétköznapban mögöttem van s ami az elkövetkező reggelám vár, — ezeket panaszoljam! ... Csakugyan, sokszor gondolok arra a színpadon, játék közben, hogy színházait, a legveszekedettebb színházat csak akkor kell játszanom, amikor — nem vagyok a színpadon. — Az ön Fülöp királya felejthetetlen művészi teljesítmény, legnagyobb sikereinek egyike. Sok mindenért kell hogy vigaszt adjon! — Vigaszt! Talán inkább: megnyugvást, hogy a rám bízott feladatot becsülettel teljesítettem! Jól játszani: nem érdeme a színésznek, persze, az igazi színésznek. Arról aztán igazán nem tehetek, hogy, különösen nálunk, igen könnyen és megbocsáthatatlanul könnyelműen osztogatják azt a címet, hogy: »színész». — Belép a színházba, — milyen érzést — Belép a pap a templomba, hogy imádkozzék! — A tapsi — Kell, szükség van rá. Ez az egyetlen közlekedési mód a színész és a közönség között. A színházi taps szerintem nem ünneplést, hanem kisebb- vagy nagyobbfokú helyeslést jelent. Az ilyen »helyeslés« új és felfokozott ütemet diktál a színésznek, felbátorítja, önbizalmait ad. — Így él, ilyen távol mindenkitől, — mivel tölti szabadidejét? — Legtöbbször nem azzal, amivel tölteni szeretném. De ha mégis, akkor rengeteget olvasok, asztalosmunkát végzek, festek. Sok időm telik el azzal is, hogy — nézem a Dunát. Innen, az ablakomból ellátok nagyon messzire a napsütésben... Jó ez, szép ez, valami miatt abból, amit örök szépnek neveznek a költők. — A film! — Elindult útjára a magyar filmgyártás. Nagy szükség van rá. — Tervei! — Nincsenek. — Ha talán arról mondana valamit, ami ... — Semmiről semmit. Értse meg, nem adok interjút!... Nem, nem, semmiről sincs véleményem. — De talán mégis! — De talán mégsem! — Köszönöm. _ Mit köszönt? — Azt, amit mondott. -7 Miről! — Arról, hogy — miért nem mond semmiről semmit! F. L (*) Régi orfeum. (Új operett a Fővárosi Operettszínházban.) A régi orfeum és a Fővárosi Operettszínház épülete kívülről és belülről is ugyanaz. A színpad se nagyon változott. De az idők és az emberek!... Azok bizony megváltoztak. 1902 és 1932! Kitűnő ötlet volt feleleveníteni a régi Fővárosi Orfeum színpadán a régi életet, sok kedves érdekességét, gondtalan derűjét, ártatlan pikantériáját, Carola Ceciliát, a szerelmes walesi herceget, a még szerelmesebb orosz nagyherceget, Somossy Károly urat, Gyárfás Dezsőt Zerkovitz kupléival, a híres Jani főpincért, a frakkeres Dolfit, — mi mindent még és ki mindenkit! — a harminc év előtti Budapest éjszakai életét. Az ötlet elsőrangú. A kivitel az adott lehetőségek között igen tisztességes. Persze, nagyon nehéz feladat kerek egésszé gyúrni és egyetlen revü-operett szűkre szabott határai közé szorítani az akkori idők egymásra toluló kedves és színes eseményeit, helyenként elkerülhetetlen a szaggatottság, s más helyeken a túlzsúfoltság, de a tehetséges librettisták — Faragó Jenő és Békeffi István — ízléssel és hozzáértéssel dolgoztak, s Lajtai Lajos ügyesen fűzte egybe az akkoriban divatos zeneszámokat, amelyek közé néhány hangulatos saját kompozíciót illesztett. A színház minden tőle telhető eszközzel, Loránth Vilmos ötletes rendezésével, gazdag színpadi képekkel és jó szereposztással harcol a sikerért, ami bizonyára nem is fog elmaradni! Honthy Hanna alakítja Carola Cecília szerepét. Szép énekhangjával és finom játékával egyik erőssége az előadásnak. Mellette Szokolay Ollynak, Somogyi Nusinak és Tuny Idának van nagy szerepe és megérdemelt sikere. Az együttesből kiválik Sarkadi Aladár, Király Ernő, Kertész Gábor, Pártos Gusztáv a walesi herceg pompás maszkjában, az itt-ott talán túlságosan is temperamentumos Békássy István, a széphangú és szépen táncoló Hubay Eszi, Feleky Kamill, a legjobb színpadi táncos Horti Sándor, Radó Sándor és Gál Dezső. Komor Vilmos a karmester, (f. i.) * A közönség a szombat esti bemutatóm, nagy szeretettel fogadta a Régi Orfeum előadását, sokat tapsolt a szereplőknek, akiket az egyes felvonások végén sokszor hívott a lámpák elé a szerzőkkel együtt. Vasárnap PESTI NAPLÓ 1932 március 13 212 Hollywood, tíz perc... Kertész Mihály rendezte "A kuruzslót Richard Barthelmessel a főszerepben Hollywood, március. (A Pesti Napló tudósítójától.) Földes Imre »A kuruzsló« című darabját megvételre ajánlotta Kertész Mihály, aki angol »talkie«-t csinált belőle a Warner-First National stúdiókban. Ugyanaz a Kertész, aki a Földes témát évek előtt filmre vitte a bécsi »Sascha« gyárban. A film nagyszerűen sikerült. A kép művészi értékét azzal honorálják Warnerék, hogy egyszerre fogják bemutatni mindhárom nagy színházunkban: a »Hollywood«, »Western« és »Downtown« Theatre-ben. A film címe eleinte a The Doctor” volt, később »Alias the Doctor« lett. A magyar miliőt azonban megváltoztatták, mert a stúdióvezetőség szerint a bécsi életnek közelebbi kapcsolatai vannak az amerikai közönséggel, mint a pestinek. (Hogy miért, azt nem indokolják meg. Talán a langyos Duna-valcerek miatt, amik itt nagyon népszerűek!) Így az »Alias the Doctor« meséje egy bajor városkában kezdődik és a drámai kibontakozás Bécsben folytatódik. És természetesen a Warnerék burbanki stúdiójában fejeződik be, mert itt folyósították a 350.000 dollárt, amit a filmesítésre fordítottak. A mai takarékoskodási éra idején ez az összeg valóságos rekord, de Richard Barthelmes heti tízezer dollár fizetésű sztár részére nem lehet olcsó filmet összevágni. A 350.000-ben persze benne van Barthelmes úr hat heti gázsijának 60.000 dollárja. (A filmet ugyan három hét alatt csinálta Kertész, de a sztári szerződés szerint a próbák és az előkészületek alatt is fizetni kell Richárdot.) A filmben játszanak orvos urak, tanár urak, fekete ruhában, amikor orvosavatás van és fehér köpenyben, amikor operálnak. Komoly színészek, akik a játékba belevitték minden ambíciójukat, lelkesedésüket, izzó akarásukat, hogy realizmust adjanak, igazi életet,, igazi drámát fessenek a vászonra. Napi 15 és 20 dollárokat kaptak. Ezek a 15 és 20 dollárok is benne vannak a 350.000-ben. Van egy tömeg egyetemi hallgató, áhítattal tanulnak, áhítattal veszik át az orvosi diplomát, arcukon egy új élett, egy nemes emberi karrier várakozásával. Napi tíz dollárokat kaptak ezek a színészek az áhítatukért. Ezek a tíz dollárok is benne vannak a 350.000-ben. Egy bécsi, nyári mulatóban vidám zene szól, boldogan esznek, isznak, vigadnak a vendégek. Férfiak és nők. Bécsi férfiak és nők. Hollywoodi extrák. Hollywoodi szegény férfiak és nők. Éhesek, lesújtottak, akiket otthon egy gyerek, szülő vagy házastárs vár. Esetleg: kifizetetlen lakás és tejszámla is. És ezek is mind tíz dollárokat kaptak, amiért boldogságot, muzsikaélvezést, gondtalan jókedvet hazudtak az arcukra. És a pesti író, a hollywoodi rendező, a többszáz szereplő együttvéve nem került hat hét alatt többe, mint az egyetlen Barthelmes 60.000 dollárja. Kertésznek ez volt huszonötödik amerikai filmje, de az első eset, hogy magyar író munkáját vitte vászonra Barthelmea kuruzslói partnere, Marian Marsh, tizennyolcéves üde szépség, egyenesen az iskola padjaiból ment át a stúdióba. Első nagy sikerét Trilby-vel aratta, John Barrymore Svengali-jának szereplésével. Mintha ebben az első filmben ezt a Trilbyt nem is Svengali sötét, parancsoló tekintete bűvölte volna el, hanem az a ragyogás és szédület, hogy a kis iskoláslány hirtelen beleesett, belezuhant a hollywoodi sztárságba ... Fejős Pál Budapestre érkezett, hogy magyar színészekkel megrendezze első magyarországi hangos filmjét (Saját tudósítónktól.) Fejős Pál, a híres magyar származású amerikai filmrendező, szombaton délutáni Párizsból autón Budapestre érkezett, hogy magyar színészekkel megrendezze első magyarországi hangos filmjét, a tavaszi záport-t. Fejős a budapesti hotelszobában amerikai küzdelmeiről beszél. Két évi éhezés Newyorkban... egy évi éhezés Hollywoodban... Zongoragyár... ügynök... pincér... végre film. — Egy gazdag amerikai fiatalember elhitte nekem, hogy tudok filmet csinálni. Adott ötezer dollárt és megszületett a Last Moment. Feliratnélküli film volt. Chaplin megnézte és azt mondta, hogy jó. Ez segített. Ha Chaplin nem nézte volna meg, akkor ma talán újra zongoráfiat cipelnék. De így a film mindenhol ment. — Azóta! Dolgozom, öt filmemet, köztük a Lonesomet, Broadwayt és Newyorkot, a National Board of Review kitüntette. Nemrég ment egy filmem Amerikában, a Big House. Ez fegyházban játszik, főszereplője egy gyilkos, a sok szenny és gonoszság közepette tisztára ég, felmagasztosul. Ez a film annyira tetszett Hollywoodban, hogy a hollywoodi rendőrtestület tiszteletbeli rendőrkapitánynak választott meg. Fejős kivesz a mellényzsebéből egy kis aranyozott amerikai rendőrjelvényt és megmutatja. — Ezt adták. A filmet Magyarországon betiltották. Most legutóbb Párizsban rendeztem egy Fantomas filmet. Itthon megakarom csinálni a »Tavaszi záport«. A film szerzője Fülöp Ilona. Munkatársam, Amerika legjobb operatőrje velem jött. Neve: Peverell Marley, ő volt a »Királyok királya«, »Tízparancsolat« és a legtöbb Greta Garbo film operatőrje. (?) Antigonét a Kamaraszínházban. A Színművészeti Akadémia március 16-án növendékelőadást tart a Kamaraszínházban. A vizsgaelőadáson, amelyet Bettyey Aranka rendez, színre kerül Sophokles »Antigonet-ja, Rostand "A két Pierotti-ja és Cavaletti »Énekek éneke”. Antigonét Kápolti Anna játssza, a Két Pierott és az Énekek énekének női főszerepében Dán Etelka lép fel. hogy kell férjhez menni 1932-ben? Megmondja Dobos Anita és Kún Magda minden este 1 8 órakor és ma, vasárnap délután 3 órakor Wilegényem a gazember VRKOSI SZINHHZ Jegyek 50 fillértől 4 pengőig. SZÍNHÁZI HETIMŰSOR: Operaház: Vasárnap délután 3: A törpe gránátos (Gyermekelőadás). Este Vác: Három egyfelvonásos. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: János vitéz (A. 21.). Szerda: A trivoly országa (Bérletszünet). Csütörtök A rózsalovag (B. 21.). Péntek: A varázsfuvola (A Zeneművészeti Főiskola operai növendékeinek vizsgálati előadása). Szombat: A walkiri (G. 13.). Vasárnap délután: Nincs előadás; este: A trubadúr (1 16.). — Nemzeti Színház: Vasárnap délután 3: Gyöngykaláris; este :8: Az új rokon. Hétfő: Erwvít (B. 27.). Kedd: A híd. Szerda (D. 27.), Szombat (K. 27). Az új rákon. Csütörtök: Don Carlos. Péntek: Macbeth (A. 28.). Vasárnap délután: Hableány penzió; este: Gyöngykaláris. — Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Vasárnap délutám Vit: Hableány-penzió; estte 1 8. Világrekord. Hétfő (K. 26.), csütörtök (K. 27.), szombat, vasárnap este: Világrekord. Kedd: Gyöngykaláris (Huszonötödsfför). Szerda: Antigm»; A kék Pierott: Énekek éttek« (Az Országra Színművészeti Akadémia vizsgaelőadása). Péntek: Poncellán. Vasárnap délután: A krétakör. — Vígszínház: Vasárnap délután MK: Királyok kincse (Gyermekelőadás); este: Angliai Erzsébet. Hétfő, szerda, csütörtök, péntek: Angliai Erzsébet. Kedd: Gróf Bethlen Margit előadása (Kezdete Viil-kor). Szombat: A méltóságos asszony trafikja (Először). Vasárnap délután: Fizessen nagysád; este: A méltóságos asszony trafikja. — Király-színház: Vasárnap délután 3: Hawai rózsája, este 8: Éjféli tangó. Hétfő: Éjféli tangó. Kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap este: A Fehér Ló. Vasárnap délután: Hawai rózsája. — Belvárosi Színház: Vasárnap délután4: A torockói menyasszony; este: Valaki. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök: Valaki. Péntek: A torockói menyasszony. Szombat: Valaki (Hrastzonötödször). Vasárnap délelőtt :d: Exotikus mattiné; délután: A torockói menyasszony; este: Valeiki. — Városi Színház: Vasárnap délután 3, este 'A8, hétfő, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap este: Vőlegényem, a gazsember. Kedd: Az Iglói diákok (Díszelőadás). Vasárnap délután: Az iglói diákok. — Fővárosi Operettszínház: Vasárnap este 8, egész héten minden este és vasárnap délután: Régi orfeum. — Művész Színház: Vasárnap délután 4, este 8 és egész héten minden este: Tűzmadár. — Magyar Színház: Nincs előadás. — Andrássy úti Színházi Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek: Főnyeremény; Szeretlem az élők világába®. Osztályharc: Ex-hercegnő; Békeffi fconferánsch. Szombattól kezdve: Tjj műsor. — Terézkörút! Színpad: Kezdete 9 órakor. Vasárnap délután 4 órakor is. — Royal Orfeum: Kezdete Mi, és V49 órakor. Vasárnap 3, 6 éli 9 óraikor. — Komédia Orfeum: Kezdete 8 óraikor. Vasárnap délután 14 órakor is. — Bethlen-téri Színpad: Kezdete 6 év 9 órakor. Vasárnap délután 3 órakor gyermekelőadés. — Steinhardt-Színpad: Kezdete órakor. Vasárnap délutin órakor 1.