Pesti Napló, 1932. április (83. évfolyam, 73–95. szám)
1932-04-30 / 95. szám
Szombat PESTI NAPLÓ 1932 április 30 11 SZÍNHÁZI HÍREK (*) Csók a pusztán. (A Nemzeti Színház pénteki bemutatója.) Makacs-fukar Feri bácsi, aranyszívű Lajos bátyám, kígyónyelvű Lenci néni, gyáva mamlacz Pista öcsém, eszes-ravasz Magda língoui, kísértetlátó Galagonya, ékesbeszédű parlagi gavallér, piruló eladólány, zsörtölődő öregek, szerelmes fiatalok, egymást maró, örökségleső rokonok, vidéki kúria, patriarchális erkölcsök, ártatlan cselszövény, szerencsés házasság, — az egész olyan igénytelenül magyaros, töltöttkáposzta- és pogácsahumorú, édesen naiv vígjátéki világ, amilyen csak Kisfaludy Károly, vagy még azon is túl: Bérczik Árpád »fizkus« darabjaiból papirosodik elő, mint hervatag emléke annak a boldog múltnak, amely jelenkorában sem volt így igaz sohasem. Röviden: a tradíciók és konvenciók iskolájának egy meglehetősen kései, halovány vizsgaeredménye ez, sok patronizáló készséggel, kevés eredetiséggel és még ennél is kevesebb valószínűséggel. Pusztai operettszöveg, zene nélkül. Méltó falusi párja azoknak a dramatizált nagyvárosi olajnyomatoknak, amelyek évről évre fakultabbra válnak az egymást szorgalmasan ismétlő, ifjú tanítványok kezén és amelyeknek gyakori sikerén pontosan lemérhető a közönségízlés nívósüllyedése. Soha a jelentéktelenség hódítóbb divat nem volt a színpadon, mint ma, 1932-ben... S ha ezt tekintetbe vesszük, még csak nem is érheti külön gáncs Fáy Ilona és Ujházy György közös darabját. A Csók a pusztán talán kissé porosabb, de se nem rosszabb, se nem jobb példánya annak a színpadi tömegproduktumnak, amellyel mostanában a pesti színházak szórakoztatni igyekeznek megmaradt közönségüket. A Nemzeti Színház idei műsorába meg éppen stílusosan illeszkedik ez a rég idejétmúlt újdonság. Ott még sikere is lehet. A siker pedig ma tudvalevően mindent igazol. N. Tasnády Ilona, Vizváry Mariska, Kiss Irén, Vaszary Piroska, Gál, Rózsahegyi, Petheő, Abonyi és Dartos kitűnő játéka sok mulatságos percet szerzett a vidámság felkeltéséért mindig hálás publikumnak. K. Á. (•) A kisasszony nyilvános főpróbája. Pénteken délelőtt tartották meg Jacques Deval vígjátékának, A kisasszonynak nyilvános főpróbáját a Vígszínházban. A közönség jól mulatott és sokat tapsolt. (*) Németh Mária Aidáját ünnepelte Bécs. Bécsi Szerkesztőségünk Jelenti: A bécsi Operaház közönségének spontán lelkesedése valósággal tüntető ünnepléssé avatta Németh Máriának péntek esti fellépését. A művésznő az Aida címszerepét énekelte és olyan ünneplésben részesült, «milyennek, rég nem volt tanúja a bécsi Operaház. Már az első megjelenésekor percekig tombolt a lelkes taps, amely minden egyes jelenetnél megismétlődött. Talán soha nem játszott és énekelt Németh Mária olyan kitűnően, mint a pénteki este. Partnere, Kalenberg, méltónak mutatkozott a nagy művésznőhöz és vele együtt osztozott az est sikerében. (*) Növendékhangverseny. Pénteken a Vigadóban szépen sikerült hangversenyt rendezett a Székesfővárosi Zeneiskola. A komoly műsoron megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a növendékek zene- és énekkari produkciói, így mindjárt a hangversenyt megnyitó Händel: »Concerto grosso«, melyet Gulden tanár vezényelt, továbbá Mendelssohn egyik gyönyörű motettája, mely Sauerwald Géza költőien ihletett, nemes stílusban tartott és komolyan kidolgozott karmesteri munkáját dicséri. Ez utóbbi szám szopránszólóját Festetich Ilona grófnő énekelte, aki nemcsak a származás előkelőségét hozta a bankverseny dobogóra, hanem a lélek és a hang finom kultúráját, az előadás választékosságát és közvetlen bájosságát is: fellépése ezért nemcsak a közönség sorában szépszámban megjelenő társadalmi notabilitásoknak, hanem a szakmuzsikusoknak elismerését is megérdemelte. Az est másik énekesszereplője, Hengerits Ilona szintén nagy sikert aratott, mégpedig a »Bűvös vadászt kényes Agáta-áriájával; nála mindenekelőtt az üde hanganyag természetes kvalitásait és a biztos intonációt kell kiemelnünk. A zongoristák közül Kalina Ilona (L. Illés Margit növendéke) üti meg a legmelegebben csengő, legszebben temperált zongorahangot. Liszt Desz-dúr etűdjében természetesen éneklő kantilénát foglalt bele a hárfaszerűen zengő vagy virtuózan csillogó kíséret dekoratív keretébe. Komáromy Gabriella (Révész Antalné tanítványa) kapta a legnagyobb feladatot: Beethoven c-moll variációit játszotta, mégpedig meglepő stiláris érettséggel, őszinte érzelmi elmélyedéssel, kissé talán nagyon ts nőiesen, de mindvégig poétikusan. Földes Ilonka pompásan pergő futamaival (elsősorban Liszt »Waldesrauschen «-jében), fényes tónusával, Hidvégi Ilona pedig a Schumann-fantázia első tételének gondos, alapos interpretációjával aratott lelkes tapsokat. Drávecz Lajosnak játékában a lámpalázon is keresztültört a fiatal hegedűs technikai talentuma, mely ezúttal Paganini »Boszorkánytánc«-ának bravúrjaival kelt birokra. A hangversenyt Liszt »Heroikus induló«-ja, — a zseniális »Hungaria« szimfonikus költeményt idéző zongoradarab fejezte be. Geszler György játszotta, a kitűnő zeneiskola igazgatójának fia, aki úgy látszik atyjától örökölte tehetségét. (T t.) Németh Mária A / ég szekrények villámom HUiBlk*a*aUlkmlk, •B»*N»IA'«JMDNSZÜST" HEJSIJVEFRED A 6 ucca 6. Árjegyzék ingyen és bérmentve. Boldogfalva a mozi reflektorfényében — Bekapcsolni ! — kiáltja Fejős Pál. — All ready! — jelzi az amerikai operátor és a Hunnia filmgyárban kigyúlnak a reflektorok, jobbrólbalról leragyog a fény, Fejős mellett áll Bruckner Jenő községi főjegyző, felemeli a kezét és kapott jelre jelt ad és a templomi padokban ájtatos ajkakon felzendül a zsoltár. A pestmegyei Boldogfalva leányai, asszonyai, legényei, férfiai éneklik úgy, mint odahaza az ő kis templomukban. A lányok ruhája palócos népviselet, gyöngyösvirágos fejdísz, fehér vászoning, szoknya díszes köténnyel, lábukon karmazsin csizma, a férfiak ünnepi kékben és feketében, az asszonyok színes tarkában, az öregebbek sötétben. Szól a harmónium, a szent dallamra áhítatossá válnak az arcok, mintha nem is mozistúdióban, hanem valódi istentiszteleten volnának. Péntek reggel ültek autóbuszra hetvenen és Budapestre robogtak, hogy itt statisztáljanak a Tavaszi zápor című magyar film felvételén. Bruckner Jenő főjegyző és Petrovics József bíró vezeti a 70 tagú társaságot, amely ragyogó tarkaságban lepi el a studiót. Ritka kép, gyönyörű látvány. Még a kisgyerekeket is elhozták. Komolyan, ünnepélyes arccal ülnek a padokban a lányok, menyecskék. Megszólítom az egyiket. — Voltak már moziban ! — Nem. Soka. A főjegyző úr szokott ismertető képeket mutatni nekünk néhanap, de mozijátékot még sohase láttunk. — Most maguk színésznők, örülnek neki. — Mink csak napszámosok vagyunk itt, nem színészek! — szól közbe egy férfi. — De nem panaszkodunk, nagyon jól jött ez a színészkedés. Végre keresethez jutunk, öt-hat pengőt kapunk fejenként és két napot töltünk Pesten, ami nagy szó! A jegyző magyaráz: — Nagy jótétemény ez a falunak. Csak a szegényebbjét válogattuk össze, akik legjobban rászorultak, bár igaz, hogy a lányoknál vigyázni kellett a szépségre is. Odajött Fejős Pál. — Tartott külön próbát velük ! — Minek. Csak a helyükre ültettem őket, megszólalt a harmónium és a templomi dallamra egyszerre helyben voltunk. Elfogta őket az áhítat, mintha odahaza volnának Istentiszteleten. Helyettem a szituáció magyarázott, az a legjobb, a legtermészetesebb rendező. Heltai Jenő, az Osco filmtársaság magyar lelke odahozza a társaság francia sztárját, Anna Bellát. Boldogfalva gyönyörű fréfzviselete van a francia művésznőn is, karján kis pólyásbaba, amelynek a történetben nagy szerepe van. Megáll a magyar csoport közepén a szép francia, beszélni szeretnek művésztársnőivel, de minden hiába. Csak nézik egymást. — Hát nem tud ez magyarul! — kérdi egy menyecske. — Nem, francia! — mondja Heltai. — Szegény! — bólogatnak rá többen is. Német, francia, angol beszéd hangzik mindenfelől, a nemzetközi filmvilággal egy kis pezsgés, elevenség, a nagyvilág hulláma vonult be Budapestnek ebbe a kis zugába, ahova mára és holnapra beköltözött a magyar falu is. De itt minden perc drága, a hirtelen támadt csoport szétoszlik, a parancsnokságot Fejős veszi át. — Bekapcsolni! — hangzik a vezényszó. Szirénaszerű hang búg át az üvegfalak birodalmán, azt jelenti, hogy senki se mukkanjon, a háttérből a csecsemővel a karján félő, ijedt arccal, rémült szemmel végiglopózik a lányok során a hősnő. Előtte, mögötte zeng a zsoltár... Boldogfalva népére ragyogva tűz a reflektor. Hetekig, hónapokig erről fognak odahaza mesélni. De ez nem elég. Ma este moziba mennek, igaziba. — »Nem olyanba, mint amilyet az ősszel odahaza egy cirkusz mutatott, ahol pojácák dobálták egymást.« P. A. (•) Gyermekelőadás az Operaházban. Az Operaházban szerdán, május 1-én, béketszünetben, mérsékelt helyárakkal gyermekelőadás lesz. Színre kerül a Diótörő című balett, ezt megelőzőleg pedig Poldini vígoperája, a Csavargó és királyleány. A királyleány szerepében először lép fel Halász Gitta. (*) Angolul tanulnak is amerikai filmszínészek. A hollywoodi nagy hangosfilmvállalatok utasították sztárjaikat és színészeiket, hogy a legrövidebb időn belül »nemzetközi« angol kiejtést sajátítsanak el, amely úgy az amerikai, mint az angol fülnek egyaránt érthető és rokonszenves. Az erősen amerikai kiejtés és tájszólás az angol birodalom közönsége előtt nem népszerű.*) »A nyugati partokon az operett számára nincs segítsége. Ezzel a szomorúan érdekes címmel jelent meg egy cikk a newyorki Variety legújabb számában. Arról szól a cikk, hogy San Franciskóban és Los Angelesben egyáltalán nem vonzanak közönséget a színházba az operettelőadások. Az utóbbi időben úgy akartak segíteni magukon Los Angelesben az operettszínház bérlői, hogy filmsztárokat léptettek fel operettekben, akikkel a primadonnaszerepeket játszatták és énekeltették. Ezek a filmsztárok, akik a filmen nagyszerűen érvényesültek játékukkal és hangjukkal, egytől egyig olyan kudarcot vallottak a színpadon, hogy a közönség futva menekült a nézőtérről. San Franciscóban egy hónap alatt három vállalkozó bukott bele abba, hogy operettet adatott elő. I (*) Holland zeneműpályázat. Az amszterdami Carlton-szálló igazgatósága eredeti zeneműre pályázatot írt ki és a pályázaton való részvételre a magyar zeneszerzőket is felkérték. A zenemű lehet vaiver, vagy más könnyű fajsúlyú kompozíció kis zenekar számára. A kompozíció csak 4 és 8 perc közötti terjedelmű lehet. A pályadíj 1000 holland forint. A pályamű beküldésének határideje június 1. (•) Egy színész, aki helyreállította Shakespeare népszerűségét. Londonban az utolsó két szezonban a legcsúfosabban megbuktak azok a színházi előadások, amelyekben Shakespeare-darabokat újítottak fel. A közönség az utóbbi időben már egyáltalán nem váltotta meg jegyeit a Shakespeare-előadásokhoz, mert mindenki azt hangoztatta, hogy a rossz színészek teljesen népszerűtlenné tették magát Shakespearet is. Most azonban a 81. James Theatre igazgatója mégis megpróbálkozott az Othello előadásával és a címszerepre Mr. Ernest Miltont szerződtette. A jónevű színész nagy sikert aratott ebben, a szerepben. (*) Három új hangos film. A Kamara és az MTA mozgóképszínházak bemutatták A spanyol légy címbett német hangos filmet. A film cselekménye egy német városkában játszódik le, különös ereje, hogy sorban felvonulnak előttünk a német városka típusai. Minden egyes alak külön-külön élő metszet, amelyen nyoma sincs fliegendeblätteres torzításnak, de rendkívül humorosan hat, mert őszinte és találó. A spanyol légy egy táncosnő becéző neve, aki 20—25 évvel korábban meghódította a fiatalok szívét és most egy törvénytelen gyermek kapcsán megzavarja a városka valamikor kalandokra vágyó, de most már őszbeborult fejű és erkölcsnemesítő intézetet dirigáló urainak,nyugalmát. A történet maga kedves és vidám, a színészek nagyon ízesek, a kísérőzene hangulatos, — a film tetszik a közönségnek. — A Radius mozgókép színház Nem vagyok azonos! címmel érdekes hangos filmet mutatott be. Főszereplője Curt Bois, az a fiatal német komikus, aki három évvel ezelőtt sikert aratott Bécsben és Berlinben, Reinhardt színházaiban, az Izlandi vászon előadásain. A Nem vagyok azonos! című hangos film tulajdonképpen nem más, mint egy nagyon mulattató burleszk, amelynek címszerepében Curt Bois meglepően egyéni és sokhelyütt rendkívül humoros. Kétségtelen, hogy ez a nagyon tehetséges fiatal német színész sokat tanult Chaplintől és különösen Harold Lloydtól, de amit magából merít, az máris olyan eredmény, ami alkalmas arra, hogy a szokottnál nagyobb közönséget vonzzon a Radius mozgóképszínházba. A csütörtöki bemutatón a film őszintén tetszett a közönségnek, amely tapsolt is. A Décsi és az Omnia mozgóképszínházak A veszedelmes leány címmel mutattak be egy hangos filmet, amelyet a Varsói bál rendezője, Johannes Meyer rendezett. Egy leányról szól a történet, aki eljegyzés előtti napon megszökik a Vőlegényétől, elutazik és különös kalandok során egy fiatalemberhez sodródik, akibe beleszeret és aki szintén szerelmes lesz ő belé. A fő hangsúly a két főszereplőn van. Jenny Jugo kedves és temperamentumos, Herrmann Thimig jó, mint eddig mindig, minden jobb filmen, (f. ij Természetesen nem a közönséges, idegizgató kávé, hanem a koffeinmentes HAG-kávé, amely nem nyugtalanítja az idegeket és a szívét és ezért sok ezer orvos ajánlja.Milliókra megy azok száma,akik igazi jótéteménynek tartják, mert a kávé teljes élvezetét, finom ízét, nemes aromáját nyújtja és mégis annyit ihatunk belőle, amennyi kiesik, anélkül, hogy kellemetlen utókövetkezménye volna. Budapest legelőkelőbb ebédelő- és vacsorázóhelye BELLEVUE Attila ucca 63. védett alsó terrasza. Mélyen leszállított szigorúan polgári árak. Asztalrendelés: Aut. 688—84.