Pesti Napló, 1932. május (83. évfolyam, 96–118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ Ivar Kreuger regénye A gyufakirály emelkedésének és bukásának szenzációs története Írta: Ruttzkay György Stockholm, április 30. Ivar Kreuger fantasztikus karrierje még jó­val a háború előtt kezdődött, mint építészmérnök, társult Paul Toll mérnökkel és ketten együtt megalapították a ^BHkk, Kreuger és Toll nevű vállalatot,­­ amely azonban távolról sem fog- fo­­­­lalkozott pénzügyekkel, vagy vál­lalatok finanszírozásával: egy ^jp­m szerű építési iroda volt, amely házak megtervezésére és elkészít ^áÉBeV ^jjfen­tésére kapott megbízásokat a vállalat még ma is él és Stock- Ruttkay György hóimban még ma is számos épít­kezést látni, amelyeknek az állványain hatal­mas táblák hirdetik, hogy a munkát a Kreuger és Toll­ cég végzi. A háború a semleges Svédor­szágnak óriási fellendülést jelentett az építkezé­sek nagy arányban indultak meg és Kreuger, akinek az édesapja a svédországi Kalmar­ban egy kis gyufagyár tulajdonosa volt arra az öt­letre jutott hogy koncentrálni fogja a svéd gyu­fagyárakat. Így alakult meg a svéd gyufatröszt amely a háború után kölcsönöket adott az egyes államoknak, — összesen tizenötnek — és e kölcsö­nök fejében megszerezte ezekben az államokban a gyufagyártás monopóliumát Akkor a Kreuger és Toll építkezési vállalat mellé Ivar Kreuger egy ugyanilyen nevű finanszírozó társaságot szer­vezett és miután megszerezte magának a világ gyufatermelésének hetven százalékát, más, egyéb vállalatok finanszírozásába kezdett: nagyrészvé­nyes lett egy vasércbányában (Graengesberg), megszerezte az Ericsson telefongyár többségét bankokat, cellulóze-gyárakat telkeket vásárolt (egyedül Stockholm egynegyedrésze az övé, Ber­linben is száz teleknél és háznál többet mondha­tott a magáénak; persze, ezek a vagyontárgyak, mint most kiderült, messze az értékesíthetőség határán túl meg vannak terhelve), nagyrészvé­nyes lett az SKF néven ismert svéd golyóscsap­ágy vállalatnál és végül megszerezte a Boliden nevű északsvéd aranybányát. Nem igaz az, hogy a Kreuger érdekkörében négyszáz vállalat volt, jóval kevesebb volt a számuk, de száz-százhúszra nyugodtan becsülhető azoknak a részvénytársa­ságoknak és bankoknak a száma, amelyekben ér­dekelve volt. Ezt a rengeteg vállalatot és az államoknak adott kölcsönt (a tizenöt állam összesen 281,5 mil­lió dollárral, 63 millió svéd koronával és kétmillió angol fonttal tartozik neki, és ezt is az ő előre­látásának és pénzügyi zsenijének tulajdonítják, hogy minden kölcsönét dollárban folyósította és nem angol fo­ntban, melynek áresését már évekkel ezelőtt előrelátta) természetesen finanszírozni kel­lett és ezért kiadta a birtokában levő svéd gyufa­tröszt részvényeit és elárasztotta a világot a Kreu­ger és Toll cég (nem az építkezési vállalat, hanem a finanszírozó iroda) részvényeivel, obligációival és úgynevezett: »debentures«-jeivel, amelyek a részvény és obligáció keresztezéséből származnak, osztalékot fizetnek, de egy bizonyos minimális kamatot okvetlenül garantálnak. Hogy ezeknek az értékpapíroknak, amelyeket elsősorban a stock­holmi, a londoni, a párizsi és a newyorki tőzsdén bocsátott forgalomba, az árfolyamát tartsa, kény­telen volt akkor, amikor a kezén levő értékek a világkrízis következtében nagyon összezsugorod­tak, a Kreuger és Toll-cég és a svéd gyufatröszt mérlegeit meghamisíttatni, amit egyszerűen úgy követett el, hogy a vállalatok, vagy a hozzájuk közelálló társulatok adósságait elhallgatta, tulaj­donukban a valóságban nem lévő, fiktív értékeket vett fel aktívumok gyanánt s a meglévő értékeket felnagyította, — vagyis jóval igazi értékükön felül íratta be a mérlegbe. Ezek a manipulációk rendkívül bonyolultak és óriási zavart idéztek elő. A legkiválóbb szakértők­ből álló bizottság sem tudja, még megközelítőleg sem megállapítani: a mérlegeknek melyik adata hamis, melyik adata igazi; nem tudják, melyek a társulatok tulajdonában levő igazi értékek, me­lyek a fiktív tételek, és még azt sem tudták meg­állapítani, melyik évben kezdte meg Ivar Kreugen a hamsításait. Hogy az utolsó két év mérlege már tele volt hamis adatokkal, az kétségtelen, de a vizsgálóbizottság elnöke azt mondotta mz sem, hogy jelek vannak arra nézve, hogy Kreuger már 1926-ban is hamis adatokat vett fel a mérlegbe és azóta követi el manipulációit A mérleghamisításokhoz, amelyek még meg­közelítőleg sincsenek felderítve, járul még a ha­mis olasz kincstárjegyek ügye; a dolgozószobájá­ban, egy titkos safe-ben tudvalevően 400 millió svéd korona ára hamis olasz kincstárjegyet talál­tak és megállapították azt is, hogy 100 millió svéd korona értékű részvényeket és más papírokat két helyen, esetleg többször is elzálogosított. A mérle­gek vizsgálata még hozhat meglepetéseket, de a bizottság úgy hiszi, hogy újabb értékpapír-hamisí­tásokra, vagy a részvények és házak többszörös elzálogosítására újabb esetek nem fognak felme­rülni. A végső összeomlást természetesen az általános gazdasági helyzet, a világ katasztrofális krízise idézte elő: ez év márciusában Kreugernek szük­sége volt 32 millió dollárra, melyet szerződés sze­rint Lengyelországnak, áprilisban újabb 35 millió dollárra, amelyet Németországnak kellett adnia, é­s ezt a pénzt nem tudta honnan előteremteni. Már az utolsó kibocsátások is nagyon rossz eredmény­nyel jártak és bár a Kreuger és Toll cég nagy han­gon hirdette, hogy az emissziók­­háromszorosan is túl vannak jegyezve, a valóságban Ivar Kreuger strómanokkal maga jegyeztette az obligációkat, amelyek így túlnyomórészben visszakerültek a saját szekrényeibe. Hogy a közönségnek mégis kedvet csináljon a Kreuger-féle obligációk vásár­lására, folyton felhajtotta az értékpapírok árfolya­mát amihez megint csak rengeteg pénz kellett — különösen 1929 október óta, amikor a newyorki tőzsdekrach beütött és a spekulációs papírok, különösen a Kreuger-féle obligációk és deben­tures-k, erősen visszaestek. Azóta már nem is a papírok emelkedésére fordította a pénzt hanem a rendkívül magas kibocsátási árfolyam fentar­tására,­­­hogy azok, akiknek Kreuger-papírok vannak a birtokában, ezeket piacb­a ne dobják és ne nyomják újból és újból ezeknek a p­apíroknak az árfolyamát. Ehez természetesen tömérdek pénz kellett Kreuger a birtokában levő értékpapírokat elzálogosította, a tulajdonában lévő házakat és tel­keket megterhelte, egyik részvénypakettet a má­sikra cserélte be, hogy az árfolyamkülönbözetet felhasználhassa — és megszőtte ezt az egész fan­tasztikus hálózatát a manipulációknak, amelyet csak az általános gazdasági helyzet döntő javulása tudott volna széjjelbogozni. Az értékpapírok árfolyama azonban nem emel­kedett, sőt ellenkezőleg: egyre esett. A világ ka­tasztrofális gazdasági helyzetéhez jár­ultak még a nemzetközi bessz-spekuláció vad támadásai, ame­lyeknek az élén, hír szerint Stockholm legelőke­lőbb bankja, a Stockholms Enskilda Bank állott. Ennek a banknak a legelőkelőbb svéd bankár csa­lád, a Wallenberg-család a főrészvényese és Wal­lenberg Márk, a Rotschildokkal, Bleichrederekkel, Mendelssohnékkal egyenrangú bankár, az elnöke is- Wallenbergek rossz szemmel nézték Kreuger terjeszkedését, a nagy bizalmat, melyet az egész világon élvez, a nemzetközi bankok és nagyipar terén elért sikereit, amelyekkel a »parvenü«, az­ ­ ' WE^ ' Ez •KfPl^flH A gyufatröszt részvénye <r.7v>«<! VTTXTrt 1 ^fj11 %íft .Y_fV ' . í*» itaCar* liífetn. f t.p ki-tn-aí IMfe^foWärfred»* Uütfet ,1,^.., 4 ; >• - •:; •«•Hlüpti«» «MK: 0 «MJK-i.au iüel MWl • kpf divémg Ä3 tMÍ<*4 tt-. tM * *&#>*>»!>«*«„ül, - -:trty - i, ot <-«vtűrV-*m 'Wj Kai«* W 'lliWipü!»« 1. tl-t, % ÍbiJID ^''tí'H ^f iífc»r«r «ti »Mio*-|-i't> t. rt^d» ot iV yi OH ti* ostLíw njKw *• rrj«Ji p-rik-t-tüs» wtH Im r«íd ím- la |w< Mt tt> ih. .tu— ii Im« imij «gaí.xt fumJu óf tW tan th.il i* (U olh« Ir.peru Mnlt x^u.ln . Miit «») t-r vtfj«.! lo tbtt momí n,sa,btt*i 1« Jutj, 1VM. «üi M ih. tfwtil IM^nl-t«. •Ti*»» (5) y« «tu. |Ju« AI» rf •J' !'. i-'-ut.. .wir, tt„ if «tj, ia t .rf tií ^iatntt it»»l1 bt tto ntt* l-rm ;l.tt üi­» I«* - í -fc- atH* ««.tt.| Ifcfeelon* . ÍM2Ö3755 PARTICIPATING DEBENTU mm»" ^tt*ti.M .a, j^tiiiiii' — t. t-rt. ' ta MWfM tonTM». •ttlf Wl 1932 májas I 10 »új­gazdag« a régi patrícius bankárcsalád presztí­zsei és tekintélyét teljesen háttérbe szorította. Wallenbergék elhatározták, hogy kicsavarják az Ivar Kreuger nyakát és a stockholmi közvélemény szerint ők tényleg nagyban hozzájárultak a Kreu­ger­-konszern összeomlásához. Stockholmi, jól érte­sült és nagyon beavatott gazdasági körökből hal­lom,­ hogy Wallenberg éri bankja az Ivar Kreuger tönkrejutásán óriási összegeket keresett. Bebizo­nyítani ezt persze nehéz volna, de tény az, hogy míg a Kreugerhez közelálló Skandinaviska Kre­ditbank betétállománya 1932. év első negyedében 30 millió svéd koronával csökkent, addig a Wal­lenbergék bankjaiban, az Enskilda Bankban, a Svenska Handelsbankban és a Göteborgs Bankban a betétek összege ugyanebben az időben lényegesen emelkedett, nem is szólva arról a nyereségről, amelyet Wallenbergék a ma teljesen eladhatatlan Kreuger-féle részvények és obligációk megkontre­minálásával a világ össz­es nagy tőzsdéin kerestek. Másik nagy ellenfele volt Ivar Kreugernek, az orosz szovjet. Ennek az óriási gyűlöletnek, azt beszélik itt, két oka volt. Az egyik az, hogy a szovjet Kreugerben látta az európai kapitalizmus megtestesítőjét, és itt rettegéssel beszélnek azokról a diadalmas és elragadtatott hangon írt cikkek­ről, amelyek Kreuger öngyilkossága alkalmával a moszkvai orosz lapokban megjelentek. A szov­jet és Kreuger viszonyára jellemző, hogy a svéd milliomos halála után elterjedt — és még ma is tartja magát — az a hír, hogy Kreuger nem is lett öngyilkossá, hanem az orosz szovjet megbízottai ölték meg. A valóságban Oroszország megbízottai mindent elkövettek, hogy Kreugert egy nagy kölcsön lebonyolítására rábírják, — de Kreuger nem volt kapható arra, hogy a szovjet­nek kölcsönözzön. Kisebb összegeket, borravaló­kat adott a kommunistáknak, mint ahogy — mint minden fezőr — meggyőződés nélkül mindenki­nek adott, aki hozzáfordult; a német kommunista párt berlini székházára 200.000 svéd korona jelzá­logkölcsönt kapott tőle,­­ de Oroszországnak ma­gának nem adott kölcsön. A szovjet ezért az utolsó években vad harcot indított ellene: elárasztotta gyufával a világot és így a világpiacon nyomva a gyufa árát, megakadályozta, hogy Kreuger, azokban az országokban, amelyekben a gyufamo­nopólium­ ura volt, drágábban árusíthassa a gyu­fát; a másik mód, amellyel Oroszország Kreuger ellen harcolt, a tőzsdei kontremín volt. Esry svéd bankár, Aschberg nevű, adta a világ tőzsdéin a Kreuger-papírokat, az orosz kormány megbízásá­ból és számlájára. Így fogott össze a konzervatív svéd nagytőke és az orosz szovjet Ivar Kreuger tönkretételére... Így tette tönkre Kreugert a vi­lág gazdaságii válsága, a lengyel és német köl­csönök kifizetéséhez szükséges pénz hiánya, az emissziók visszaözönlése és ugyanakkor: a trapí­rok árfolyam­ának támogatása, a saját részvényei­nek és a Migad­onnak­ állandó, szörnyű drága ös­szevásárlása és végül a svéd konzervatív nagytő­kének az orosz szovjettel való szövetkezése. Mit veszít a világ Kreugeren? Ezt alig lehet kiszámítani­ A szorosan vett Kreuger-papírok, te­hát a Kreuger és Toll-féle részvények, obligációk és debentin­es-ek, továbbá a svéd gyufatröszt rész­vényei, legmagasabb árfolyamukon meghaladták a 3,5 milliárd svéd koronát. Csakhogy ez még az aranyparitáson alapuló svéd korona volt, amely részben a vele összeköttetésben álló angol font áresése, részben a Kreuger­-affér miatt 35 százalék­kal esett. Ennek a tőzsdei árfolyam szerint 3­5 mil­liárd értékű papírnak a kibocsátási árfolyama 800 millió svéd korona volt, ez az összeg azonban nem volt befizetve teljesen, mert a kibocsátott papíro­kat nem mindig a közönség vette meg, hanem leg­alább a felét maga Kreuger vetette vissza. A kö­zönség tehát a befizetett 400 millió svéd koronát okvetetlenül elveszítette, de kiszámíthatatlan és beláthatatlan az az összeg, ami a tőzsdei árfolyam­ingadozásoknál elveszett­ A svédeket Ivar Kreuger tanította meg milliárdokban számolni, és most ő tanít­ja meg őket arra, hogy fillérekben és fillérek ezredrészeiben számoljanak. i I — I T.VI.OX tu Pnrk­t •VKTIHIt JLUIKT KHKVmYi * fi)t J. 11 A yM fa sí || i I — I ' 'i'»Tv»nj;xi­ it*'' | I--11 ^ !·*»*•· Kfi Mr tic 5 vl «3 § A w ts'na H H | . • - V, • 7 fÁlitsi' '”-·nm:*y «' M * tvip»;; I ” f Wv)»., | 4 » 1 | íITST'f - § 1 X vftw 11 f, ««jfe^ytm :ě ” f »”„ «*kx»· 'Hin &”- a* • «.mm 1 ”- .«nlKWN.v Mtr * ti ít * 'tm «^jr ' * *Mtmu*»ki ě)um& . ~ - ·8 ě i-ě K Jl A- § 1 '» ^ "í ! 1 »» •.• «rM!«k­it M;iV&'&Al: "»• *н?• *», K„mmm AKttt4K” н t*н(*..¥ i v KM IliyíK»- • MSWSí | . « * VOJÚt­­f H ««VÍVhkjíí» c*A ri«* V„k н «K4«M ť н«« †» 5 V J .1837SS' MIWC *(«Jít»iKH A' *н»M, t*4<f<* «ÄiSip» O'W ** tu ÍJ? w | gii^Sas 1 «..mm fi 1 :: • \H*S So.-»: •: «•-• »»> ji«Kr«iíí!í ij; • -' f' wrV»r»»i>«> S teftÜfi || ; 1 * JJ« H'»KÍ»> (ló 1 I i; : N-I 20.W5 • AÍiyM'HotAtí» • & ' -VK- - vv ig J | IW'itíiiX*» MA'ÍW* 'S|. 'Ti'­I ; 1 Xít' i jSm »ÁT^' p l i>síéMtí i't-1 K f-" ihonMMiM HW 1 "KI-ÍV •><»» H« 70 Wt K 1 - \4 mm 1 S R»l)l «-1<H »ittU f - V.>T m?B» • 1 ww K^S^SSl^läf WV^íttNií'f'ííí'iíwV ... -f. K ti V-1 Oi.U -V '} VHÍ. íj A Kreuger-részvény szelvényei

Next