Pesti Napló, 1932. május (83. évfolyam, 96–118. szám)
1932-05-01 / 96. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ Ivar Kreuger regénye A gyufakirály emelkedésének és bukásának szenzációs története Írta: Ruttzkay György Stockholm, április 30. Ivar Kreuger fantasztikus karrierje még jóval a háború előtt kezdődött, mint építészmérnök, társult Paul Toll mérnökkel és ketten együtt megalapították a ^BHkk, Kreuger és Toll nevű vállalatot, amely azonban távolról sem fog- folalkozott pénzügyekkel, vagy vállalatok finanszírozásával: egy ^jpm szerű építési iroda volt, amely házak megtervezésére és elkészít ^áÉBeV ^jjfentésére kapott megbízásokat a vállalat még ma is él és Stock- Ruttkay György hóimban még ma is számos építkezést látni, amelyeknek az állványain hatalmas táblák hirdetik, hogy a munkát a Kreuger és Toll cég végzi. A háború a semleges Svédországnak óriási fellendülést jelentett az építkezések nagy arányban indultak meg és Kreuger, akinek az édesapja a svédországi Kalmarban egy kis gyufagyár tulajdonosa volt arra az ötletre jutott hogy koncentrálni fogja a svéd gyufagyárakat. Így alakult meg a svéd gyufatröszt amely a háború után kölcsönöket adott az egyes államoknak, — összesen tizenötnek — és e kölcsönök fejében megszerezte ezekben az államokban a gyufagyártás monopóliumát Akkor a Kreuger és Toll építkezési vállalat mellé Ivar Kreuger egy ugyanilyen nevű finanszírozó társaságot szervezett és miután megszerezte magának a világ gyufatermelésének hetven százalékát, más, egyéb vállalatok finanszírozásába kezdett: nagyrészvényes lett egy vasércbányában (Graengesberg), megszerezte az Ericsson telefongyár többségét bankokat, cellulóze-gyárakat telkeket vásárolt (egyedül Stockholm egynegyedrésze az övé, Berlinben is száz teleknél és háznál többet mondhatott a magáénak; persze, ezek a vagyontárgyak, mint most kiderült, messze az értékesíthetőség határán túl meg vannak terhelve), nagyrészvényes lett az SKF néven ismert svéd golyóscsapágy vállalatnál és végül megszerezte a Boliden nevű északsvéd aranybányát. Nem igaz az, hogy a Kreuger érdekkörében négyszáz vállalat volt, jóval kevesebb volt a számuk, de száz-százhúszra nyugodtan becsülhető azoknak a részvénytársaságoknak és bankoknak a száma, amelyekben érdekelve volt. Ezt a rengeteg vállalatot és az államoknak adott kölcsönt (a tizenöt állam összesen 281,5 millió dollárral, 63 millió svéd koronával és kétmillió angol fonttal tartozik neki, és ezt is az ő előrelátásának és pénzügyi zsenijének tulajdonítják, hogy minden kölcsönét dollárban folyósította és nem angol fontban, melynek áresését már évekkel ezelőtt előrelátta) természetesen finanszírozni kellett és ezért kiadta a birtokában levő svéd gyufatröszt részvényeit és elárasztotta a világot a Kreuger és Toll cég (nem az építkezési vállalat, hanem a finanszírozó iroda) részvényeivel, obligációival és úgynevezett: »debentures«-jeivel, amelyek a részvény és obligáció keresztezéséből származnak, osztalékot fizetnek, de egy bizonyos minimális kamatot okvetlenül garantálnak. Hogy ezeknek az értékpapíroknak, amelyeket elsősorban a stockholmi, a londoni, a párizsi és a newyorki tőzsdén bocsátott forgalomba, az árfolyamát tartsa, kénytelen volt akkor, amikor a kezén levő értékek a világkrízis következtében nagyon összezsugorodtak, a Kreuger és Toll-cég és a svéd gyufatröszt mérlegeit meghamisíttatni, amit egyszerűen úgy követett el, hogy a vállalatok, vagy a hozzájuk közelálló társulatok adósságait elhallgatta, tulajdonukban a valóságban nem lévő, fiktív értékeket vett fel aktívumok gyanánt s a meglévő értékeket felnagyította, — vagyis jóval igazi értékükön felül íratta be a mérlegbe. Ezek a manipulációk rendkívül bonyolultak és óriási zavart idéztek elő. A legkiválóbb szakértőkből álló bizottság sem tudja, még megközelítőleg sem megállapítani: a mérlegeknek melyik adata hamis, melyik adata igazi; nem tudják, melyek a társulatok tulajdonában levő igazi értékek, melyek a fiktív tételek, és még azt sem tudták megállapítani, melyik évben kezdte meg Ivar Kreugen a hamsításait. Hogy az utolsó két év mérlege már tele volt hamis adatokkal, az kétségtelen, de a vizsgálóbizottság elnöke azt mondotta mz sem, hogy jelek vannak arra nézve, hogy Kreuger már 1926-ban is hamis adatokat vett fel a mérlegbe és azóta követi el manipulációit A mérleghamisításokhoz, amelyek még megközelítőleg sincsenek felderítve, járul még a hamis olasz kincstárjegyek ügye; a dolgozószobájában, egy titkos safe-ben tudvalevően 400 millió svéd korona ára hamis olasz kincstárjegyet találtak és megállapították azt is, hogy 100 millió svéd korona értékű részvényeket és más papírokat két helyen, esetleg többször is elzálogosított. A mérlegek vizsgálata még hozhat meglepetéseket, de a bizottság úgy hiszi, hogy újabb értékpapír-hamisításokra, vagy a részvények és házak többszörös elzálogosítására újabb esetek nem fognak felmerülni. A végső összeomlást természetesen az általános gazdasági helyzet, a világ katasztrofális krízise idézte elő: ez év márciusában Kreugernek szüksége volt 32 millió dollárra, melyet szerződés szerint Lengyelországnak, áprilisban újabb 35 millió dollárra, amelyet Németországnak kellett adnia, és ezt a pénzt nem tudta honnan előteremteni. Már az utolsó kibocsátások is nagyon rossz eredménynyel jártak és bár a Kreuger és Toll cég nagy hangon hirdette, hogy az emissziókháromszorosan is túl vannak jegyezve, a valóságban Ivar Kreuger strómanokkal maga jegyeztette az obligációkat, amelyek így túlnyomórészben visszakerültek a saját szekrényeibe. Hogy a közönségnek mégis kedvet csináljon a Kreuger-féle obligációk vásárlására, folyton felhajtotta az értékpapírok árfolyamát amihez megint csak rengeteg pénz kellett — különösen 1929 október óta, amikor a newyorki tőzsdekrach beütött és a spekulációs papírok, különösen a Kreuger-féle obligációk és debentures-k, erősen visszaestek. Azóta már nem is a papírok emelkedésére fordította a pénzt hanem a rendkívül magas kibocsátási árfolyam fentartására,hogy azok, akiknek Kreuger-papírok vannak a birtokában, ezeket piacba ne dobják és ne nyomják újból és újból ezeknek a papíroknak az árfolyamát. Ehez természetesen tömérdek pénz kellett Kreuger a birtokában levő értékpapírokat elzálogosította, a tulajdonában lévő házakat és telkeket megterhelte, egyik részvénypakettet a másikra cserélte be, hogy az árfolyamkülönbözetet felhasználhassa — és megszőtte ezt az egész fantasztikus hálózatát a manipulációknak, amelyet csak az általános gazdasági helyzet döntő javulása tudott volna széjjelbogozni. Az értékpapírok árfolyama azonban nem emelkedett, sőt ellenkezőleg: egyre esett. A világ katasztrofális gazdasági helyzetéhez járultak még a nemzetközi bessz-spekuláció vad támadásai, amelyeknek az élén, hír szerint Stockholm legelőkelőbb bankja, a Stockholms Enskilda Bank állott. Ennek a banknak a legelőkelőbb svéd bankár család, a Wallenberg-család a főrészvényese és Wallenberg Márk, a Rotschildokkal, Bleichrederekkel, Mendelssohnékkal egyenrangú bankár, az elnöke is- Wallenbergek rossz szemmel nézték Kreuger terjeszkedését, a nagy bizalmat, melyet az egész világon élvez, a nemzetközi bankok és nagyipar terén elért sikereit, amelyekkel a »parvenü«, az ' WE^ ' Ez •KfPl^flH A gyufatröszt részvénye <r.7v>«<! VTTXTrt 1 ^fj11 %íft .Y_fV ' . í*» itaCar* liífetn. f t.p ki-tn-aí IMfe^foWärfred»* Uütfet ,1,^.., 4 ; >• - •:; •«•Hlüpti«» «MK: 0 «MJK-i.au iüel MWl • kpf divémg Ä3 tMÍ<*4 tt-. tM * *&#>*>»!>«*«„ül, - -:trty - i, ot <-«vtűrV-*m 'Wj Kai«* W 'lliWipü!»« 1. tl-t, % ÍbiJID ^''tí'H ^f iífc»r«r «ti »Mio*-|-i't> t. rt^d» ot iV yi OH ti* ostLíw njKw *• rrj«Ji p-rik-t-tüs» wtH Im r«íd ím- la |w< Mt tt> ih. .tu— ii Im« imij «gaí.xt fumJu óf tW tan th.il i* (U olh« Ir.peru Mnlt x^u.ln . Miit «») t-r vtfj«.! lo tbtt momí n,sa,btt*i 1« Jutj, 1VM. «üi M ih. tfwtil IM^nl-t«. •Ti*»» (5) y« «tu. |Ju« AI» rf •J' !'. i-'-ut.. .wir, tt„ if «tj, ia t .rf tií ^iatntt it»»l1 bt tto ntt* l-rm ;l.tt üi» I«* - í -fc- atH* ««.tt.| Ifcfeelon* . ÍM2Ö3755 PARTICIPATING DEBENTU mm»" ^tt*ti.M .a, j^tiiiiii' — t. t-rt. ' ta MWfM tonTM». •ttlf Wl 1932 májas I 10 »újgazdag« a régi patrícius bankárcsalád presztízsei és tekintélyét teljesen háttérbe szorította. Wallenbergék elhatározták, hogy kicsavarják az Ivar Kreuger nyakát és a stockholmi közvélemény szerint ők tényleg nagyban hozzájárultak a Kreuger-konszern összeomlásához. Stockholmi, jól értesült és nagyon beavatott gazdasági körökből hallom, hogy Wallenberg éri bankja az Ivar Kreuger tönkrejutásán óriási összegeket keresett. Bebizonyítani ezt persze nehéz volna, de tény az, hogy míg a Kreugerhez közelálló Skandinaviska Kreditbank betétállománya 1932. év első negyedében 30 millió svéd koronával csökkent, addig a Wallenbergék bankjaiban, az Enskilda Bankban, a Svenska Handelsbankban és a Göteborgs Bankban a betétek összege ugyanebben az időben lényegesen emelkedett, nem is szólva arról a nyereségről, amelyet Wallenbergék a ma teljesen eladhatatlan Kreuger-féle részvények és obligációk megkontreminálásával a világ összes nagy tőzsdéin kerestek. Másik nagy ellenfele volt Ivar Kreugernek, az orosz szovjet. Ennek az óriási gyűlöletnek, azt beszélik itt, két oka volt. Az egyik az, hogy a szovjet Kreugerben látta az európai kapitalizmus megtestesítőjét, és itt rettegéssel beszélnek azokról a diadalmas és elragadtatott hangon írt cikkekről, amelyek Kreuger öngyilkossága alkalmával a moszkvai orosz lapokban megjelentek. A szovjet és Kreuger viszonyára jellemző, hogy a svéd milliomos halála után elterjedt — és még ma is tartja magát — az a hír, hogy Kreuger nem is lett öngyilkossá, hanem az orosz szovjet megbízottai ölték meg. A valóságban Oroszország megbízottai mindent elkövettek, hogy Kreugert egy nagy kölcsön lebonyolítására rábírják, — de Kreuger nem volt kapható arra, hogy a szovjetnek kölcsönözzön. Kisebb összegeket, borravalókat adott a kommunistáknak, mint ahogy — mint minden fezőr — meggyőződés nélkül mindenkinek adott, aki hozzáfordult; a német kommunista párt berlini székházára 200.000 svéd korona jelzálogkölcsönt kapott tőle, de Oroszországnak magának nem adott kölcsön. A szovjet ezért az utolsó években vad harcot indított ellene: elárasztotta gyufával a világot és így a világpiacon nyomva a gyufa árát, megakadályozta, hogy Kreuger, azokban az országokban, amelyekben a gyufamonopólium ura volt, drágábban árusíthassa a gyufát; a másik mód, amellyel Oroszország Kreuger ellen harcolt, a tőzsdei kontremín volt. Esry svéd bankár, Aschberg nevű, adta a világ tőzsdéin a Kreuger-papírokat, az orosz kormány megbízásából és számlájára. Így fogott össze a konzervatív svéd nagytőke és az orosz szovjet Ivar Kreuger tönkretételére... Így tette tönkre Kreugert a világ gazdaságii válsága, a lengyel és német kölcsönök kifizetéséhez szükséges pénz hiánya, az emissziók visszaözönlése és ugyanakkor: a trapírok árfolyamának támogatása, a saját részvényeinek és a Migadonnak állandó, szörnyű drága összevásárlása és végül a svéd konzervatív nagytőkének az orosz szovjettel való szövetkezése. Mit veszít a világ Kreugeren? Ezt alig lehet kiszámítani A szorosan vett Kreuger-papírok, tehát a Kreuger és Toll-féle részvények, obligációk és debentines-ek, továbbá a svéd gyufatröszt részvényei, legmagasabb árfolyamukon meghaladták a 3,5 milliárd svéd koronát. Csakhogy ez még az aranyparitáson alapuló svéd korona volt, amely részben a vele összeköttetésben álló angol font áresése, részben a Kreuger-affér miatt 35 százalékkal esett. Ennek a tőzsdei árfolyam szerint 35 milliárd értékű papírnak a kibocsátási árfolyama 800 millió svéd korona volt, ez az összeg azonban nem volt befizetve teljesen, mert a kibocsátott papírokat nem mindig a közönség vette meg, hanem legalább a felét maga Kreuger vetette vissza. A közönség tehát a befizetett 400 millió svéd koronát okvetetlenül elveszítette, de kiszámíthatatlan és beláthatatlan az az összeg, ami a tőzsdei árfolyamingadozásoknál elveszett A svédeket Ivar Kreuger tanította meg milliárdokban számolni, és most ő tanítja meg őket arra, hogy fillérekben és fillérek ezredrészeiben számoljanak. i I — I T.VI.OX tu Pnrkt •VKTIHIt JLUIKT KHKVmYi * fi)t J. 11 A yM fa sí || i I — I ' 'i'»Tv»nj;xi it*'' | I--11 ^ !·*»*•· Kfi Mr tic 5 vl «3 § A w ts'na H H | . • - V, • 7 fÁlitsi' '”-·nm:*y «' M * tvip»;; I ” f Wv)»., | 4 » 1 | íITST'f - § 1 X vftw 11 f, ««jfe^ytm :ě ” f »”„ «*kx»· 'Hin &”- a* • «.mm 1 ”- .«nlKWN.v Mtr * ti ít * 'tm «^jr ' * *Mtmu*»ki ě)um& . ~ - ·8 ě i-ě K Jl A- § 1 '» ^ "í ! 1 »» •.• «rM!«kit M;iV&'&Al: "»• *н?• *», K„mmm AKttt4K” н t*н(*..¥ i v KM IliyíK»- • MSWSí | . « * VOJÚtf H ««VÍVhkjíí» c*A ri«* V„k н «K4«M ť н«« †» 5 V J .1837SS' MIWC *(«Jít»iKH A' *н»M, t*4<f<* «ÄiSip» O'W ** tu ÍJ? w | gii^Sas 1 «..mm fi 1 :: • \H*S So.-»: •: «•-• »»> ji«Kr«iíí!í ij; • -' f' wrV»r»»i>«> S teftÜfi || ; 1 * JJ« H'»KÍ»> (ló 1 I i; : N-I 20.W5 • AÍiyM'HotAtí» • & ' -VK- - vv ig J | IW'itíiiX*» MA'ÍW* 'S|. 'Ti'I ; 1 Xít' i jSm »ÁT^' p l i>síéMtí i't-1 K f-" ihonMMiM HW 1 "KI-ÍV •><»» H« 70 Wt K 1 - \4 mm 1 S R»l)l «-1<H »ittU f - V.>T m?B» • 1 ww K^S^SSl^läf WV^íttNií'f'ííí'iíwV ... -f. K ti V-1 Oi.U -V '} VHÍ. íj A Kreuger-részvény szelvényei