Pesti Napló, 1932. július (83. évfolyam, 144–170. szám)

1932-07-10 / 152. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1932 július 10 10 — Magyar Elek rádióelőadása. Kedden dél­után 6.45-kor a rádió sajtóelőadásai során Magyar Elek tart előadást *Az újság és rovatai* címmel. — Gróf Keglevich Pál megnyerte Batthyány Ele­mér hagyatékáért folytatott perét. A múlt esztendőben halt meg gróf Batthyány Elemér, aki vagyonának egy­részét unokafivérére, gróf Batthyány Lajosra hagyta, de értékes hagyatéki tárgyak maradtak a Nemzeti Kaszinóra, valamint a Lovaregyletre. Ezt a végrende­letet dr. Rajna Dezső ügyvéd útján gróf Keglevich Pál megtámadta azzal, hogy hiányzik a végrendeletről a törvényes záradék, tehát a végrendelet nem érvé­nyes. Keglevich kiegyezett a főörökös Batthyányval és egyúttal kérte a hagyatéki bíróságtól, hogy a többi örökösöket utasítsa perre. A bíróság így is döntött, így tehát a Kaszinónak, valamint a Lovaregyletnek most a bíróságtól kell kérne az örökség megítélését. — A félmilliós »zsoltárper« új fordulata. Debreceni tudósítónk jelenti: Annak idején megírta a Pesti Napló, hogy a debreceni városi nyomda zsoltárkiadványai révén érdekes perbe keveredett a Hegedűs és Sándor könyv-és lapkiadó vállalattal. A vállalatnak egy régebbi szer­ződés szerint kizárólagos joga volt a református zsoltá­rok kiadására. A városi nyomda, amelynek a tiszántúli református egyház társtulajdonosa, az egyetemes egy­házi hatóság támogatásával nagymennyiségű zsoltár­kiadványt hozott forgalomba. A Hegedűs és Sándor-cég több, mint félmillió pengő erejéig kártérítési igényt támasztott és tárgyalásokat kezdett a városi nyomdával. Miután egyesség nem jött létre, a vállalat próbapert indított a város ellen és ezt a részpert jogerősen meg­nyerte. Időközben a Hegedűs és Sándor-cég részvény­többsége a Magyar Általános Hitelbank tulajdonába ment át. A bank hajlandó eladni a vállalatot. Több vevő neve került forgalomba, köztük a városé is. Érte­sülésünk szerint a város az egyházzal közösen azért venné meg a vállalat részvénytöbbségét, hogy így men­tesüljenek a zsoltárperrel járó kártérítési kötelezett­ségtől.­­ Hétfőn már tárgyalják a városszéli telepítések ügyét. A főváros tervbe vette, hogy a szükségben levő családok egy részét a környéken, a város ingatlanain helyezik el. A városszéli telepítéseket úgy képzelik el, hogy minden családnak gyorsan és olcsón felépíthető lakóházat készítenek, amelyhez akkora földterület tar­tozna, amely megfelelő kerti művelés mellett megte­remné a család elsőrendű élelmiszerszükségleteit. A te­lepítések kérdésével hétfő délutáni ülésében foglalko­zik a városrendezési bizottság. — Dúrás. Debreceni tudósítónk jelenti: Elszomo­rodva áll a civil a konyhakertben, a káposztástábla előtt. Siigjj— Kidúrta a becstelen férge, kidúrta — ismételgeti haragosan. ' ,Í£,;vW -•'"f.Tudniillik gyászos pusztulás tapasztalható tegnap óta a káposztagyökerekben. Alattomos ellenség tört rá éjszaka a szegény káposztafejekre és kidöntötte alóluk a biztos talajt, a kövér, puha kerti földet. Dúltan, egy­másra rogyva hevernek most az árva káposzták, mintha megtaposták volna őket. Fájdalmas látvány ez nagyon a gazdának. — Ezt bizony kidúrta az átkozott férge, hogy a­nya essen az ivadékába! — káromkodik a civil elkese­redetten és óvatoss kézzel próbálja menteni, ami még menthető a katasztrófából. Hogy mi dúrta ki a káposzta gyökerét, földi kutya, vakond vagy hörcsög? — azt egyelőre nem lehet tudni. — De kiásom én a föld alól, — fogadkozik a gazda — s akkor tudom istenem, hogy nem dúrja többet az én káposztámat. — »Magyarország pöre«. Báró Szilassy Gyula volt követ legutóbb könyvet írt »Le Procés de la Hongrier (Magyarország pöre) címen. Művének első részében Szi­lassy, aki 1909—1913-ban több ízben vezette a szentpéter­vári osztrák-magyar követséget, ismerteti az akkori osztrák-magyar politikában uralkodó két irányzatot. Az egyik irányzat katonai úton akart végezni egyen­ként a szomszéd országokkal, míg a másik irányzat a béke híve volt. Magyarországon a felelős vezetők ez utóbbi irányzathoz tartoztak. A szerző kimutatja, hogy Magyarországnak a háború előidézésében semmi része nincs és ezért a trianoni szerződés túlságosan erős bün­tetés volt.­­ Az érettségizett földműves esete a falu bikájával és a község ládájával. Debreceni tudósítónk jelenti: Cseh István hejcei bíró, egyúttal a községi legelőtársulat el­nöke 1930-ban arra kérte a társulatot, amelynek ügyeit díjtalanul intézte, hogy kárpótolják azért a huszonnyolc pengőért, amivel a bírói illetményeit csökkentették. A társulat hozzájárult ehez és két fiktív nyugtára kifizet­ték a bírónak a huszonnyolc pengőt — a község bikájá­nak takar­má­nyell­á­t­ás­a címéit. A község néhány polgára félreértette ezt a bonyolult műveletet és szabálytalan pénzkezelés címén feljelentette a bírót a főszolgabírói hi­vatalnál A bírót a főszolgabíróság, majd az alispáni hi­vatal és végső fokon a belügyminiszter is tisztázta a vád alól. Mikor a főszolgabírói végzés megfellebbezésére alá­írásokat gyűjtöttek a községben, ifjú Lengyel Mihály hu­szonhatéves földműves, akinek gimnáziumi érettségije van, azzal próbált egyeseket az aláírásra rábírni, hogy a bíró­­hamis nyugtákra jogtalanul vett fel pénzt a köz­ség ládájából... Felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt indult eljárás ellene. A tör­vényszék az érettségizett földművest számos enyhítő kö­rülmény figyelembevételével ötven pengő pénzbüntetésre ítélte. A debreceni tábla mai tárgyaláson jóváhagyta az ítéletet, de a végrehajtást felfüggesztette.­­ Debrecenben minden ötödik ember tüdővészben hal meg. Debreceni tudósítónk jelenti. A közigazgatási bizottság minapi értekezletén a tisztifőorvos bejelen­tette, hogy júniusban 187 halálozás történt a város területén, ebből harmincnyolcan tüdővészben haltak el. Sajnos, ez a nagy arányszám nem­­sokban tér el az országos átlagtól. A »Jehova tanúi« nem hirdethetik az igazságot Bal­mazújvároson. Debreceni tudósítónk jelenti: Balmaz­újváros minden időben hálás talaja volt a különböző vallásos szektáknak. A sokféle hitfelekezethez újabban egy érdekes alakulás csatlakozott. »Jehova­­a«úr«-nak­­ nevezik magukat és azt állítják, hogy ők hirdetik az egyedüli igazságot. Az új vallásnak a budapestkörnyéki városokban is sok hívük van. Balmazújvároson Nemes Elek alapította meg a szektát és aránylag rövid idő alatt számos hívőt nyert meg tanainak. A balmazúj­városi református lelkész a megyei közigazgatási bizott­ságban panaszt tett Nemes és társai ellen, akik azzal csábítgatták magukhoz a református híveket, hogy ná­luk nem kell egyházi adót fizetni. A hatóságok ezután azzal nehezítették meg az új szekta működését, hogy nem adtak több­é gyűlési engedélyt Nemeséknek. A tör­vényesen el nem ismert felekezeteknek ugyanis minden esetben gyűlésengedélyt kell kérniök a helyi hatóságtól. Nemes Elek a vármegyéhez fellebbezett, de az alispáni hivatal jóváhagyta a helyi hatóság tiltó végzését. »Je­hova tanúi« felfolyamodással éltek ez ellen a belügy­minisztériumhoz. Azonban itt sem volt nagyobb szeren­cséjük. A belügyminisztérium most már végérvényesen megtagadta tőlük a gyülekezési engedélyt azzal, hogy az elsőfokú hatóság tiltó határozatának indokai minden­ben helytállóak. Jehova tanúi tehát nem hirdethetik tovább az igazságot Balmazújváros lakosainak. — Medgyaszay István építéstörténelmi előadása Bombayban. A bombay-i Royal Asiat­ic Society meg­hívására, mint Kollár Pál Indiában élő mérnök írja a Fesli Naplónak, a minap tartotta első előadását a Town Hallban dr. Sir Jamshedji Jivamja Modji elnökletével. Az­­Építészet evolúcióját volt Medgyaszay előadásának címe s a budapesti műegyetem tanára az angol és indiai közönség előtt nagy sikert aratott. Előadása első részé­ben azt fejtegette, hogy a műtörténet különböző stílus­teremtő korszakaiban melyek voltak az alkotó tényezők, majd azokról az eredőkről szólott, melyek India építési evolúciójában működtek közre. India világraszóló építő­művészetében az árja és a szkitha-hun-turk népcsalád befolyása jut érvényre. A bevándorlók új elemekkel és gondolatokkal termékenyítették meg India művészetét és építészetét. Az árja és a turáni kultúráknak ez a meg­ismétlődő váltakozása csak Indiában történt, máshol sehol a világon. Csakis így volt lehetséges, hogy a két hatalmas népcsalád egymás kultúráját nemcsak össze­gezte, hanem azok egymásra hatása révén tökéletesítette, magasabb dimenzióba emelte. Az elnöklő Sir Modji hosz­szabb záróbeszédben méltatja az előadást. Utal az Attila-hunok hatalmára, mely egykor a kínai faltól Párizs városáig terjedt. Ez az óriási hatalom követke­zésképpen csak megfelelő szervező erővel és magas kul­túrával lehetett kapcsolatos, amit azonban mi még nem ismerünk eléggé. A történettudomány kötelessége, hogy ez a jövőben tárgyilagos kutatás tárgyává tegye. A magyarok a hunok leszármazottjai, a magyarok mai magas kultúrája ősi nemes kultúrák öröksége. Az elnök a tudós társaság és a maga nevében köszönetet mond a nagyértékű, eredeti megvilágítás és új szempontokat nyújtó előadásáért. A fentiekre való tekintettel az elő­adás meg fog jelenni a Royal Asiatic Society évköny­vében. — Szabó János haza akar jönni Irkuckból. Debre­ceni tudósítónk jelenti: Szabó János negyvenhatéves hajdúsám­soni földműves a háború elején a 39. debreceni gyalogezredhez vonult be és 1915-ben orosz fogságba került. Tizenöt éve nem jött hír róla és már elveszett­nek tartották. Most megrendítő levelet írt a magyar külügyminisztériumnak Irkuckból. Elmondta, hogy nyolc évet töltött borzalmas szenvedések és nélkülözé­sek közt északkeleti Szibéria jégvidékein. Nagy nehezen sikerült Irkuckig vergődnie. Most már semmi akadálya annak, hogy hazajöhessen, csak magyar útlevélre van szüksége. Anélkül nem viszik tovább, ő pedig annyira kimerült, hogy gyalog nem tudná megjárni az utat Európáig. Kéri, hogy kutassák fel rokonait, akikről 15 éve semmit sem hallott. A külügyminisztérium meg­küldte a levelet a debreceni rendőrségnek, hogy keresse meg Szabó János rokonait. — Aki becsüli önmagát és ad valamit külső meg­jelenésére, Diana fogkrémet használ. — A kenyéradó szamártövis. Debreceni tudósítónk jelenti: A város gazdasági hivat­ala hirdetést tett közzé a lapokban, hogy könnyű dologra jelentkezzenek mun­kanélküliek. A könnyű munka nem egyéb, mint az idén rendkívül elszaporodott szamártövis és bogáncskóró irtása a Hortobágyon. Az irtásban résztvevő munkások­nak egy pengő napszámot fizet a város és egy heti munka után az útiköltségüket is megtéríti. Így lett az idén keresetforrás a hortobágyi szamártövis a munka­nélküliek számára, akik azonban hír szerint keveslik a napszámot és arra kérték a várost, hogy legalább any­nyira emelje fel, amennyit az aratómunkások kapnak. Egyelőre a gazdasági hivatalnak komoly gondjai van­nak, mert nincs elég munkáskéz a szükséges irtásra.­­ Minden szülőnek rendkívülien fontos és eminens gazdasági éredeke, hogy gyermekére vonatkozó, lapunk 19-ik oldalán megjelent közlésünket elolvassa és annak előnyeit élvezze. A Nobile megmentőjének bravúros zuhanása a Ger­lével. Néhány nap óta Budapesten tartózkodik Bisits Tibor légügyi főfelügyelő és péntek este hazaérkezett Budapestre Bánhidy Antal műegyetemi sportrepülő, akik részvettek a berlini nagy repü­őünnepen és légi csillag túrán. A két pilóta az út eredményéről, tanulságairól, a Gerle magyar repülőgép útjáról és svédországi szeren­csés balesetéről jelentést tett a légügyi hivatalnak, a magyar Aero Szövetségnek és a műegyetemi sportre­pülők vezetőségének. A repülőgé­p budapesti startja­­ után kitűnő idő alatt ért Berlinbe. A repülőgépet Bi­sits Tibor vezette. A berlini repülőtéren a repülőver­senyen a műrepülés versenyszámában is indult a Gerle. Bánhidy Antal második díjat nyert vele.. A verseny után a Gerle Svédországba repült, Risits, a kitűnő pi­lóta vezette ezen az úton is. Svédországban a svéd pi­lóták, akik mind elsőrendű szakemberek, a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak a remek magyar sport­repülőgépről és teljesítményéről. Így történt, hogy Sö­derberg Niels, a legkiválóbb svéd repülő, az annak ide­jén a Nobile tábornok megmentésére induló repülőex­pedíciót vezette, arra kérte a magyar pilótákat, hogy egyszer felrepülhessen a Gerlével. Bisits és Bánhidy természetesen a gyakorlott pilóta rendelkezésére bocsá­tották a féltve őrzött repülőgépet. Körülbelül 450 m magasságban lehetett a gép, amikor doppingot csinált, hátára fordult. A svéd pilótákkal együtt a magyar pi­lóták is nézték a kollégájuk mutatványát, amikor egy­szerre csak megdöbbenve azt vették észre, hogy miköz­ben a repülőgép hátán fekve repül, a bal szárny meg­mozdul és inogni kezd. Ijedt kiáltás hangzott a repülő­téren: ez a biztos halál. Csakhogy a Gerle olyan sze­rencsés építmény, hogy a szárny nem vált le. A tartó­vasak, ha bizonytalanul is, de fentartották és a hihetet­lenül biztos szívű és kezű svéd aviatikus nem vesztette el lélekjelenlétét. Úgy forgatta a kormányt, hogy a re­pülőgép állandóan peregve, egészen lassan, közeledett a föld felé. Ez a pilótabravúr megmentett© a pilóta éle­tét. A gép szárnyai összetörtek, de a műszerek és a mo­tor sértetlenül maradtak. A pilótának csak a válla és két bordája törött el, holott az aviatika történetében ilyen katasztrófa még mindig a pilóta halálát vonta maga után. — Összetört a RAC »Justice for Hungary «­csónakja. A Justice for Hungary emlékezetes katasztrófája ki­csinyben és emberhalál nélkül megismétlődött. A Rend­őrségi Atlétikai Club evezős szakosztályának volt egy pompás csónakja, amelyet Justice for Hungary névre kereszteltek el. A csónakkal meg akarták nyerni a nagy evezősversenyt és hosszú hetek óta szorgalmasan treníroztak a versenyre. A napokban szállítás közben leejtették a csónakot, amely darabokra törött. A klub­tagok sírva szedték össze a kijavíthatatlan csónak ma­radványait és nemcsak a versenyhez fűzött reménysé­güket siratták, hanem elszorult szívvel gondoltak arra, hogy znomen est omen* ... — A nyár eseménye: a nyári Corvin-vásár. Azt igazán nem lehet mondani, hogy nagyon örülünk a kánikulának, de az biztos, hogy amikor a kánikula be­köszönt, már ezer és ezer háziasszony tudja: itt lesz megint az alkalom, hogy olcsón vásároljunk. Mert amikor megérkezik az igazi nyár, megkezdődik az igazi vásár, a nyári vásár a Corvin Áruházban. Míg az utcákon forrón tűz a nap, az emberek alig­alig tudnak egy-egy lépést is tenni a hőségben, a Corvin Áruházban kellemes, hűs termek fogadják a kö­zönséget. Szombaton már óriási tömeg kereste fel a nyári vásárt, pedig az ember csak azt gondolhatta, hogy rettenetes lehet ilyen melegben, ilyen nagy tömeg kö­zött vásárolni. De a Corvin Áruház rácáfolt a pesszi­mistákra és a kellemesen hűtött helyiségek optimista légkört teremtettek. — Olcsó, mint még soha! — ez a nyári Corvin-vásár jelszava és ha az ember végigmegy a pultok tömege között, nemcsak ezt gondolja magában, hanem lépten­nyomon hallja is ezt a négy szót. Az egész áruház képe megváltozott a nyári vásárra, a keret pedig nem más, mint az olcsó áruk kihangsúlyozása. Női köpenyt 19.80-ért, női pullóvert 3.90-ért, női ruha­szövetet 3.48-ért, női teniszruhát 5.90-ért lehet kapni. 10.OOO darab zsebkendő, 1000 pár divatcipő érkezett a nyári Corvin vásárra, amelyen szinte matematikai pon­tossággal számították ki azt a legolcsóbb árat, amelyet a közöség a mai nehéz viszonyok között meg tud fizetni. Mert legyünk őszinték: vásár igazán olcsó árak nélkül nincs. Az az idő már rég elmúlt, amikor, ha azt írták ki, hogy vásár, már dőlt is a közönség. Hol vagyunk már ezektől a konjunkturális időktől! Ma igazán őszinte­séget vár a közönség az igazi és komoly nagy vállala­toktól. Elvárja az áruháztól, amelyet éveken keresztül kitüntetett bizalmával, hogy őszinte legyen és eléged­jen meg a tisztes polgári haszonnal, de úgy, hogy a vásárlóközönség módot találjon arra, hogy vásároljon. Szombat óta reggeltől estig özönlött a közönség a Corvin-áruházba, ott sétált fel és alá a fazekas, pira­misai, a szövetdombok, a kesztyűhalmok, a ruhaezredek között, jól érezte magát és vásárolt. A nyári Corvin-vásár az igazi nyár nagy ese­ménye lett.­­ Agy- és szívérelmeszesedésben szenvedő egyének­nek a természetes »Ferenc József« keserűvíz megbecsül­hetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távolítja el. A Benene cipőszalon Bécsi u. 5. átköltözés előtt első­rendű női cipőiből rendkívül olcsó árusítást rendez, úgy hogy mindenkinek érdeke ezt a páratlan vásárlási lehe­­tőséget addig kihasználni, míg a korlátolt készlet tart.­­ Nagy felfedezés a kozmetikában a Morisson-fej forgalombahozatala, mert felesleges szőrszálait a Moris­son-szőrtelenítővel egy perc alatt eltávolíthatja.

Next