Pesti Napló, 1932. július (83. évfolyam, 144–170. szám)
1932-07-09 / 151. szám
6 Szombat PESTI NAPLÓ A pestkörnyéki városok és községek tiltakozó közgyűlést tartanak a BESzKÁR 50 filléres „távolsági villamosjegyeinek" terve ellen (Saját tudósítónktól.) A pestkörnyéki városok és községek lakói körében nagy izgalmat keltett ez a hír, hogy a BESzKÁR 50 filléres távolsági villamosjegyek bevezetésére készül. Pénteken délben a pestkörnyéki városok vezetői a vármegye utcázán közös értekezletet tartottakJhihán Béla Eesterzsébeti polgármester elnöklésével. Hali László dr. polgármesterhelyettes javaslatába kimondották, hogy a BESZKÁR terveztt tarifaemelése ellen minden pestkörnyéki város tiltakozó közgyűlést fog tartani. Felülvizsgálják a BESzKÁR-ral kötött területhasználati szerződéseket. Tiltakozó memorandumot fognak eljuttatni a vármegye főispánjához, alispánjához, a BESzKÁR-hoz és Sipőcz polgármesterhez, továbbá kérni fogják a kormányt arra, hogy a BESzKAR menetrend- és viteldíj megállapítása után minden egyes esetben hallgassák meg a pestkörnyéki városok polgármestereit és községek főjegyzőit .Elhatározták végül, hogy Budapest környékének közlekedési ügyeit egy városközi bizottságra bízzák. Minden pestkörnyéki város és község 10 ezer lakosonként egy tagot küld ebbe a bizottságba. Ezt a városközi bizottság fogja leszögezni, hogy milyen kívánságai vannak a környéknek a közlekedési szempontból. A vármegyeházán tartott ülésen megjelent Propper Sándor képviselő is, aki elmondotta, hogy Borvendégh alpolgármester kijelentette kéri : egyelőre nincs szó a távolsági jegyek bevezetéséről és tarifaemelésről. E kijelentés ellenére is szükségesnek tartja azonban a pestkörnyéki helyiségek tiltakozását, hogy már csírájában fojtsanak el minden ilyen tervet Az új portugál trónkövetelő, Braganzai Don Duarte Nuno és anyja, született Löwenstein-Wertheim-Rosenberg Teréz hercegnő Hitlerék éles ellenzékbe mennek a Papen-kormánnyal szemben Berlin, július 8. A nemzeti szocialista párt berlini rohamosztagainak parancsnoksága péntekre győzelmi felvonulást hirdetett, amelyet a Siegesalléen akartak megtartani. Hitler Adolf, a program szerint, a brandenburgi kapu tövében nézte volna végig a rohamosztagok hódoló felvonulását. A programot az utolsó pillanatban meg kellett változtatni, mert G ay 1 báró birodalmi belügyminiszter betiltotta a felvonulást azzal az indokolással, hogy a Skegesallee a birodalmi gyűlés körzetét is átszeli, ebben a körzetben pedig az alkotmány értelmében, tilos minden tüntető felvonulás. A rohamosztagok így nagygyűlést tartanak a Luftgartenben s Hitler Adolf itt fogadja a rohamosztagok hódolatát. A birodalmi belügyminiszter intézkedése határtalan felháborodást keltett a nemzeti szocialista pártban. A nemzeti szocialista párt berlini lapja, az Angriff éles kirohanásokat intéz Gayl báró ellen s azt írja, hogy ez a kormány ne számítson a nemzeti szocialista párt támogatására, vagy akár semleges jóakaratára. A nemzeti szocialista rohamosztagok szombaton nem tartják meg győzelmi felvonulásukat, de eljön az óra, amikor Hitler mégis megjelenik a brandenburgi kapu alatt és fogadja győztes tábora hódolatát. Már csak hetek kérdéses a hatalom birtokosa Németországban Hitler Adolf lesz. Házat vásárolt a megdézsmált valutáslevelekből egy postatiszt (Saját tudósítónktól.) A valutakorlátozó rendelet, mint ismeretes, megtiltja azt is, hogy külföldre levélben pénzt küldjön valaki. A valutakorlátozó rendelet kiadása óta gyakrabban előfordult, hogy egyesek "kisebb-nagyobb összegeket levélben küldtek külföldre. Bár a postán igyekeztek ezt ellenőrzéssel megakadályozni, a külföldre menő levelek nagy tömege mellett a valutakiküldésnek ez a módja szinte megakadályozhatlan volt. A 62-es postahivatal egyik tisztje a valutakorlátozó tilalmat és a levélben való valutaküldést nagyszerűen gyümölcsöztette a maga javára. Hónapokon keresztül dézsmálta a külföldre menő leveleket és csak-most-,siikerült leleplezni. Lőrincz Lászlónak hívják a leveleket megdézsmáló postatisztet aki a 62-es postahivatal alkalmazásában állott. Az volt az elgondolása, hogy a levelei feladója úgy sem mer fellépni, ha a címzett részért a levél nem érkezik meg, ő tehát nyugodtan dézsmálhatja a valutával teli külföldre szóló leveleket. Feljelentés tényleg nem érkezett, ellenben mégis sikerült üzelejét leleplezni. Az utóbbi időben feltűnt, hogy az egyébként csekély fizetésű postatiszt Pest környékén házat vásárolt, jelentékeny összegért bútort vett és költekező életmódot folytatott. Mintogy jövedelemszaporulatának semmiféle magyarázatát adni nem tudták, megfgyelték. Pénteken délután a megfigyelésnek eredménye is lett, sikerült rajtakapni, amikor egy külföldre címzett levelet kitapogatott, felbontott és a levélben talált 1200 dollárt új levéllel együtt zsebrevágta. Nyomban hozzáléptek, megmotozták és házivizsgálatot indítottak ellene. A vizsgálat során hivatali szobájában levő szekrényében negyven darab korábbi keltezésű külföldre szóló felbontott levelet találtak. A zsebében is volt egy idegen levél. Lakásán házkutatást tartottak és a kályhában elégett borítékok nyomát találták. A rendőrségre vitték, ahol kihallgatása során bevallotta, hogy 18 000 pengőért vásárolt házat, 8000 pengőért bútort. A rendőrségen úgy látják, hogy ennél jóval nagyobb összeget szerzett a levelek megdézsmálása folytán. I Arnau: „Halálra ítélem!" Az Athenaeum új hét pengős regénye Az ember mindig tévedhet, még akkor is, amikor százan is ugyanazt hiszik és egyformán meg vannak győződve az igazságról. Ember az esküd és ember a bíró, aki az esküdtek verdiktje alapján kimondja a halálos ítéletet. Ember a rendőr, aki a nyomozás első stádiumában szorgalmasan összegyűjti a terhelő adatokat s meg akarja torokálni a bűnt. Ember az ügyész, aki az összehordott terhelő bizonyítékok birtokában halált kér. Mindenki ember, egész a hóhérig, aki a sorozatos emberi tévedések után elkövetheti a legnagyobb tévedést: egy ártatlant végez ki. A múlt század nagy szkeptikusai egyetértettek abban, hogy abszolút igazság nincs s ha Arnau nem is megy el az igazság és az igazságtalanság viszonyának mérlegelésében a probléma filozófiai megfogalmazásáig, mégis kimondja a nagy szót: az igazságot csalhatatlan bizonyossággal nem lehet megtalálni s ezért egy bizonytalan igazság nevében nem lehet senkit vesztőhelyre hurcolni. A halálbüntetés intézménye ellen íródott új regénye, a »Halálra ítélem.«, amely az Athenaeum kétpergős sorozatában most jelent meg. Programregény és tendenciaregény egy igazi író és lélekismerő feldolgozásában, aki gondosan elkerüli a nagy szavakat és óvakodik attól, hogy ki is írja, mit akar elérni könyvével. Amint Dickens »Domley«-je és s a Copperfield«-je az adósok börtönének kegyetlen intézménye ellen irányult anélkül, hogy csak erről szólna, úgy a »Halálra ítélem!« az író szerint korszerűtlen és elavult büntetőjogi eljárás, a halálbüntetés és a kivégzés ellen száll síkra, de a regény nem merül ki ebben a programban, hanem széles, nagy keretül szolgál arra, hogy az író bemutasson szenvedélyeket, izgalmas lelkiállapotokat, drámai dialógusokat, amelyek néhol oly erővel hatnak, mint Raszkolnyikov vitái a vizsgálóbíróval. Frank Arnau egyike a modern német regényirodalom legolvasottabb és legsikeresebb íróinak, aki regényei témájául egy-egy izgalmas és aktuális problémát választ s nem riad vissza attól, hogy mondanivalóját a bűnügyi regények vad tempójában adja elő. A »Halálra ítélem!« hőse egy berlini újságíró, aki már számtalan cikket írt a Justizmordok és a halálbüntetés ellen, de úgy érzi, hogy harca csak akkor végződhet diadalmasan, ha saját magán, mint valami kísérleti nyúlon dokumentálja az igazságszolgáltatás sokszor helyrehozhatatlan tévedéseit, önként gyilkosság gyanújába keveredik, nyugodtan tűri, hogy az acélbilincset csuklójára csettintsék, hiszen egy öreg ügzyvédbarátjánál lepecsételt borítékban már letétbe helyezte az ártatlansága bizonyítására szolgáló összes adatokat. De amire az álgyilkos nem számít, — mert csak a nyomozás baklövéseire gondolt — a véletlenek egész sorozata is ellene fordul s amikor le akarja rántani a szimut 1932 július 9 láns gyilkos álarcát, már késő. Az ártatlanságát bizonyító dokumentumokat semmibe sem veszi a bíróság és halálra ítéli. A véletlen, amely ellene fordult a bonyolult és frappáns események sodrában mellé szegődik. Aki megmenti a kivégzéstől, nem az igazságot kereső igazságügyi hatóság, hanem a véletlen, amely nélkül a szimuláns gyilkos a Justizmord áldozata lett volna. Mindezt a »Fall Mauritius«-ra emlékeztető elmélyüléssel, mindvégig lebilincselő elevenséggel, az álbum mögött lappangó igazi bűn sötét kiszélesítésével tárja az olvasó elé Frank Arnau, aki ezzel a könyvével nyilván meghódítja a magyar olvasóközönséget is. Dr. Schreyer Endre saját és felesége vágvecsei Wellisch Erzsébet, valamint az elhunyt unokái: Erzsébet, János, Vera, Gabriella és Anna, úgyszintén az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy szeretett, jó édesatyja Dr. Schreyer Jakab ügyvéd m. Mr. udvari tanácsos a Ferenc József-rend lovagja • Magyar Kereskedelmi Csarnok tiszteletbeli elnöke a Magyar Kereskedelmi Hitelbank — Schopper J. G. r. t. elnöke stb., stb. a munkának és családjának szentelt áldásos életének 86. évében e hó 7-én elköltözött az élők sorából. A megboldogult földi maradványait e hó 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor fogjuk a régi kerepestúri szr. temetőben örök nyugalomra helyezni. Áldott emlékét szeretettel őrizzük! A MAGYAR KERESKEDELMI HITELBANK — SCHOPPER J. G. RT. igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztikara mély fájdalommal és őszinte megilletődéssel jelenti, hogy az intézet megalapítója és igazgatósági elnöke Dr. Schreyer Jakab úr ügyvéd magyar királyi udvari tanácsos • Magyar Kereskedelmi Csarnok elnöke rövid szenvedés után 86 éves korában elhunyt. A megboldogult évtizedeken át rendkívüli jogi és gazdasági tudásával támogatta intézetünket és fejlesztésében hervadhatatlan érdemeket szerzett. Emlékét mindenkor kegyelettel fogjuk megőrizni! Budapest, 1932 július 8-án. A Magyar Kereskedelmi Csarnok Nagykereskedők Országos elnöksége, valamint választmánya és tisztikara fájdalmas gyásszal jelenti, hogy az egyesület alapítója 63 6 évtizeden át főtitkára, majd alelnöke és örökös tiszteletbeli elnöke Dr. Schreyer Jakab m. kir. üdv. tanácsos a Ferenc József-rend lovagja Budapest székesfőváros törvényhatóságának sok évtizeden át tagja stb., stb. 1932 július 7-én, este 10 órakor 86 éves korában meghalt. 60 esztendőn keresztül végtelen bölcsességgel és páratlan tudással szolgálta szóval, tollal és tettel a magyar közgazdaság, a magyar jogalkotás és különösen a magyar kereskedelem érdekeit és határtalan szeretettel munkálkodott nemes élete utolsó pillanatáig a Magyar Kereskedelmi Csarnoknak lelépitésén. Nagy, munkás életének tanílása örökké élni fog a magyar kerekedelemben és emlékét szeretettel, hódollttal és kegyelettel őrizzük meg. Nagy Halottunkat testületileg kísérjük július hó 10 én, vasárnap délelőtt 11 órakor a kerepesi úti régi szr. temetőben utolsó útjára