Pesti Napló, 1933. január (84. évfolyam, 1–25. szám)
1933-01-01 / 1. szám
Budapest» 1933 ELÖFIZETESI ARAKJ Egy kör» 4 — pengd Negyedévre 10.SO pengd Félévre 21 60 pengő Ggyen szamara Budapesten vidéken es a pályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap . . 82illó* tUjévi $ im —. Ára 32 IUI e r 84 • évfolyam I. százo Vi s9 Január 1 ^ERKESZTÖSÉGi Rikóczi út 5. KIADÓHIVATAL: Ezzébet körút 18—20 ra. TELEFON. .el 455—50-től 56-ig, Józef 464-18. J 464—19. srkesztőség Broani L. Kohlmarkt 7 mm*m*m Esti beszéd az esztendői*k 1 Ó esztendő estéjén, új esztend ggelén eszünkbe jut... Sok minden jut l ' be ebben a tótágasba fordult világban. Szilveszterek, békebeli újesztendők, arány még a szimpla újévi kívánságnak is aranydöngése volt. A B. U. É. K. sok évszázadom, de . kedves — kedves, mert emberi — vaiiásának. És hogy ez is hogy megváltozott. Milyen babonásan, milyen félve, milyen űrten, belüről mennyire lét és meggyőződés nélkül kívánnak az emberek ma boldog újesztendőt egymásnak. Hiszen 1914 óta hányszor kívetl, hányszor kívántuk hiába. És eszünk jut... Eszünkbe jut az esztendő utolsó reménye, ami kiadós fiaskó volt, gazdaság fiaskó, a Schreiber-féle gabonacég fizetésképtelensége. Amiről, ily ünnepietlen eseményről, azét írunk mégis ünnepi cikkben, mert az, t--e !•• it * ben jelképértéket látunk. Nem egész fizetésképtelenséget, egyet a sok közül. műi fájdalom, az utóbbi időben megszokunk. 1 mögött a fizetésképtelenség mögött a • j. búza tragédiája van és benne van ; •j . kereskedelem tragédiája, amintho ' lvolt — most körülbelül két eszter.je -Strasser és König cég lehanyatlását véreznek a magyar Budenbrock-háza pusztulnak bűntelen cégek, tisztességesnek, amelyek nem hadiszállításból, 13.0111 * ] ft** túrás spekulációból és harácsból tetír* amelyek itt álltak már mélyen a bé® -en, aranytisztességben, hites szolidságban., kás becsületben és becsületes munka.is ez a cég megingott és ha azt írjuk, higyen akkor ne csak egy cégtáblára tessék , nojd, de akkor tessék vizuálisan felsorakom a sok gazdát, akinek gabonáját Sek ők évtizedeken át összevásárolták és a világpiacok felé irányították, a cég alkali, zaifolait, ügyfeleit és ez ügyfelek között az adóóárt, a postát, a vasutat, a vám- és illeték-ó hivatalokat, közintézményeket, amelykennyi esztendőn át olyan sok pénzt látta, ahreiberéktől. Mert az adópénztár is ügyf atóihivatal, a vasút is az, értsük meg vé ... hogy az államgazdaság a magángazdaságból .• a fiskus igazi ereje a polgárok adózóivel,önök is szeretnék, ha végre és legalább így ünnepi cikkben másról is írnánk, nem csak közgazdaságról. Mi is. Nekünk is volnának szebb, színesebb, ünnepibb, boldogítóbb témáink. De nem rajtunk áll, hogy megkeressük, még kevésbé, hogy megtaláljuk őket. Az újságíró tolla rájár arra, amit a napi élet, gond, nyűg elébe tár és ma mindenki, aki másról ír, mint a kenyérről, a pénzről, a munkáról, másról ír akár pünkösdkor, akár karácsonykor, mikár újévkor, az félrebeszél, az halandzsázik. Igazán csak arról lehet beszélni, amiről az ember álmodik, ma pedig mindenki gondokról álmodik. Gondokkal gondokban gondokról álmodik. Ma ez a téma. A mai gond és az, hogy holnap ne legyen gond. Ez a világ beteg. A gazdasági élet kórsága nem különlegesen magyar betegség. Mi is megkaptuk azt, amit a többi ország, akiket ma már csak a történelmi malicia oszthat fel győzőkre és legyőzöttekre. Hol van ma itt győző, Ks győzött, végeztével annak a háborúnak, amely úgy ért végett hogy nem ért véget. Hanem folytatódott áttéve a gazdasági síkra. És folytatódik ma is. Félig háborús, félig középkori rendszabályokon, autarchián, kiviteli és behozatali tilalmakon, erőszakos vámvédelmeken, kölcsönös piacirtásokon és legfőképpen egy már nem is titkolt kölcsönös gyűlölségen át. Segyünk tisztességesek és esdendő fordulóján is valljuk be, hogy ez nem vékeattis,asféra. A luppabnn még mindig a návára szelleme diktál, a gyaorsóláté, a bizalmatlanságé és a kölcsönös irigységé, amiben az a szomorúan mulatságos, hogy éppen akkor irigykedik egyik a másikra, amikor igazán nincs mit irigyeljen a másiktól. És a másik az egyiktől. És ilyen háborús atmoszférában természetesen lehanyatlanak a közszabadságok, noha hosszú történelmi tapasztalat bizonyítja, hogy gazdasági föllendülésénak a szabadsága az igazi, az átélt demokrácia, az egyenlő elbánás korszakában van. Amikor belül az országokban szabad levegő van, kifelé pedig a nyitott ajtók, a kölcsönös bizalom és megértés politikája. Amikor az egyes országok úgy akarnak, — de nem csak akarnak, hanem tudnak is élni — hogy élni hagyják a másikat is. Amikor ráébrednek arra a primitív igazságra, hogy nekem, is akkor megy jól, amikor mindenkinek. Igen. Az éj gyáram, az én boltom, az én színházam, az én laboratóriumom is csak akkor tud dolgozni, ha a többi is. A szomszéd csukott boltjára még egyetlen reális kereskedő sem gazdagodott meg komolyan. A lehúzott redőny ragályos és az egész csak sorrendi, kérdés, hogy ki mikor következik a fiaskós listán. Viszont ha a szomszédomban érdemes boltot nyitni, az azt jelenti, hogy nekem is jól megy, az a másik is csak azért próbálkozik, mert látja, hogy nekem érdemes, munkám nem esik a vízbe, de annak eredményét be tudom vinni bankba és takarékba vagy tovább forgatni; bén és r ru; pen. Bizalom és szeretet másik iránt. 10 .••.; országokra, foglalkozási kategóriákra, vállalatokra, egyénekre. Ennek a kölcsönös bizalomnak és szeretetnek van pedig egy megszervezett gazdasági formája is. A hitel. Ami ma nincs. Ami nélkül pedig talpraállás, föllendülés elképzelhetlen. Amíg a hitel nem tölti ki régi kereteit, addig a termelés sem. És a fogyasztás sem. Mint láthatjuk, minden összefügg egymással. Szinte a hajszálcsövesség törvényei szerint. Tehát, ha nem akarjuk, hogy elromoljon minden, akkor meg kell gyógyítani mindent. Keserű köszöntő Szilveszterrel De ezt akarjuk. Hogy az emberek ráeszméljenek, felébredjenek. És hogy tudják nem csak azt, hogy most minden nagyon rossz, hanem azt is, hogy mentől rosszabb most minden, annál jobb kell hogy legyen éslesz is jobb. Mert amikor ennyire általános, akkor íneesztínnek a kis kárörömök. Amikor már ott tartunk, hogy vagy minden elszárad, vagy minden kivirágzik, akkor abból már csak egy nagy általános tavasz jöhet. Mert az élet törvénye mégis az élet és sosem a halál. Amikor a baj a legáltalánosabb és a legmélyebb, akkor lesz a gyógyulás egyetemes. 1933. Reméljük, hogy így lesz benne? Hogy ez lesz a gyógyulás esztendeje? Mi nem reméljük, hanem tudjuk. Jobb lesz, mert jobbnak kell lennie. Az életnek ugyanis van többek közt egy remek tulajdonsága. Az, hogy folytatódik. ! Tfs zter: fítt\«. í « és nehézség ellenére ugodt szaffodással nézek a ffite&e«* Beszé£gCtés a psnzügyminiszterrel az iíf esztendőT && szpä t * % & l• itséaPéi* s problémája nem annyira pénzügyi? mint inkább gazdasági természetű kér» dés'* - „fokozni kell a nemzeti jövedelmetx** — Bot» gozni és &&dvez.&munkaalkalmakat kell teremteni" M gent U vgyais —„ nem jó&olok, de reménykedem" (Saját tud('$i!/-‚km.)- A X'V'ló rapakaUu*« &z 3932 (•v unj}k~ - apiiti a délwt&ni Éj iibhon jelent Imrédtr B.j'ir . 671-3-j"m!n'lRi térnél, akit arra @;‚mi. bfffy cinnek a kcfiaov eazt^adeiwr* ritylsó . Ujraiban, ai fij cszitudenok kussebán, — bt regdfolytü nagy clftfj, itság? miatt röviden, de «vigi« p.'tr • «a?8® — domi.va cl. Viio.nervjl. a . fceryzei r-61 & az ikról.n amelyekban EZ 6 'tig reaafc/AWlh«*-5* A ptn?.ig.v',iii sátor rvqgt'.i.k1 tVii ir-Mny perci ), Qmr \ JéJ, r Ifivel) .-«6-kat volt atíves' r... r.áui r ' 'Vtó — Át. 1»». ••/•'•». é i«t elacsiv u.,, u büdték. rdés érd.Uh, — moi a pénzügyi ipi'-zter. — A magya bikisé- pflóblé. jiem van¡ • • ir aceiá'is • ,;eUcvü, iulnt- inkúbi' gr. Je^gi ,enún. zeiti kérdés, t i'etulete aznak a gai ngi váli-ng-tok, amely j -mgiasiá'noi az egész világon és a lést ti josabb tn i az anr+rországokat érintette. :\fjagyaror$ágot iíle-W"« pediá hozsiá- -1 mindeh a az a ,r 1 da-^á jilag egyensúlyozatkii at- yi^t amt ybea, tri-won; béketizrrzedLs rendelkezései folytán jjiotttik. A kőrssé ívelés holyreállításánál a szellemi természetértsék a jogfelfiben igen nagy súlyt keresni a gazdasági szempontokra. A nemzet szerléete nagyon megpappant ess azért, nem lehet azzal mipetslégetni, hogy ezt a megcsappant nemzeti jövedelmet igyekezzünk annak az aránylag *§ra A lakott és Hídas--Júrai bíró on. gnál. polgárai, kötött Mtt.főleg s'igesan ela,: an., hanem ennek a ' lenv íj,:cím ii i. törkedni. Pereze, ez nem negy rr.ai'ól hotn&sira és itraen«t.leg áldozatokat is ke-. hazuL .. . »161 nem. (értetűnk, ki, in,itt a magim.® termelsének eredményére vagyunk utalva é? rendezés alkre . ló reális javakat fi ia iriálisró&?da87' rekkek i.'o leiet szaporítani, t-hccsak a munka útja vezet la hz adott körülmények között ehető 1" k • tré*."- rb munkafeltételek int f ,-ekit a. Klar*«, n és ,--ozi hazr-ezeretettel !! feltétlír.ül sikerült * 1 és e.4ért minden gond •s.ne'-é a sért dacára iyugo bizakodással nézek a jövübe.. v. .* ,F..i 4k '.. v. ivetaég fianzügyi bizott, -a tilisiHír-iikor utt. t ki Genfbef — kér-I .teil síniaiat Aísurt . Valót, i uh / „ ,'.ví S-t ka táján indulok I (f.: A pénzűi v bi/oti t jj iival és a Kép! «MVersé«: illstékw t. ..yozői' e! 1 4 ajtók beszélni lavnda .c:fcról az a.kta&ík ptazi s-v' és az azokhoz kapcsolódí t&zilwigi leér.' .j.r -i amelyek Mayarországít-t érdeklik és természetesen igyekezni le„ok tájékozódd, az általáno v. ggazdasági és pé'-izügyi helyzetől 13. A kert. rdelmi poli tika mai eltorzulásai utan—. elhagyott szigeten és az egyes országo .V. i. l»a helyes politikát akarnak körni. állatrj firy emuiel kall lenniök a világárarrtatókru. .»iásokba ueal bonsátkozhatom de reménykedünk. J.médy Béla