Pesti Napló, 1933. június (84. évfolyam, 123–145. szám)
1933-06-20 / 137. szám
r Szerda Két menyasszonyt hagyott Pesten Klein József amerikai „vaskirály" Három hónapig volt Budapesten — A dollármilliók és a fűszerkereskedés Mit mond az első számú menyasszony? (Saját tudósítónktól.) Egy kis pesti lányt — alig tizennyolcéves — anélkül, hogy remélte volna, váratlanul megválasztották szépségkirálynőnek. A kis Gál Júlia máról holnapra ismert hölgy lett, kiutazhatott a nagyvilágba és csak egy szalmaszál választotta el attól, hogy Madridban Európa legszebb lányának kiáltsák ki-Hazaérkezett és két nappal hazajövetele után repülőgépen megérkezett a várva-várt hepiend, egy rendkívül csinos fiatalember személyében. — Dél-Amerikából jöttem, — mondotta a fiatalember — mesterségem címere vaj- és sajtgyártó. A csinos fiatalember José Kline néven mutatkozott be és hosszas előadást tartott Dél-Amerikában levő vállalatairól, amelyek oly sokat jövedelmeznek, hogy valóban tejben és zajban füröisztheti jövendőbelijét. Repülőgépen jött, amerikai tempóban vallott szerelmet, látogatása után másfél órával megkérte a kis Gál Júlia kezét. A szépségkirálynőnek minden oka megvolt arra, hogy igent mondjon. A fiatalember csinos volt, dollármilliomos, mi kell egyéb... A csúnya emberek azonban mindig beleavatkoznak mások ügyeibe, és amikor a lapok közölték Miss Magyarország és vőlegénye fényképét, Erdélyben, Szilágysomlyóban az emberek felkiáltottak: — Hiszen ez a Jósé Kline nem is annyira Jósé, mint inkább József, sőt nem is Kline, hanem egyszerűen Klein. írtak Budapestre is és megjelent Az Estben, hogy az amerikai vaskirály nem más, mint Klein József ottani volt téglagyáros és vállalkozó, aki pazarul élt, míg hitele ki nem merült és hatmillió lej váltótartozással távozott. Három éve ennek és azóta José Kline nem adott magáról életjelt... Egy napig még Budapesten tartózkodott Klein József és Gál Júliának, aki kérdőre vonta, azt mondotta hogy valóban krajcár nélkül ment ki annak idején Amerikába ott azonban meggazdagodott és tartozásait rendezni fogja. Egyébként feljelentés nem érkezett ellene, mert a hitelezők várnak... Ezzel a vasmilliomos elutazott. Mindössze úgynevezett pinceváltók maradtak utána — ezt az ügyvédje mondotta nyilatkozatában. Pinceváltók és egy menyasszony. Illetve két menyaszszony... Most tudtam meg ugyanis, hogy a vasgyárosnak Pesten Gál Júlián kívül még egy menyasszonya volt. Még szombaton este hívta fel e sorok íróját egy izgatott női hang. Csak annyit mondott, hogy Klein József elsőszámú menyasszonyának legjobb barátnője. (A telefonálásból rögtön tudni lehetett, hogy a telefonáló a legjobb barátnő lehetett, mert hiszen csak a legjobb barátnők árulják el felszólítás nélkül társuk titkát...) A barátnő részletesen elmondotta, hogyan került Klein József Budapestre és hogyan cserélte fel régi menyasszonyát máról holnapra Gál Júliával. Ma délután felkerestem az elsőszámú menyasszonyt, egy budapesti úrilányt. A nevét kérésére nem írom ki ,zárójelben azonban nm jegyzem, hogy hatósági eljárás esetén, amennyiben tanúkihallgatás céljából esetleg szükségessé válik, neve és címe a hatóságok rendelkezésére áll). Érthető vonakodás után az első számú menyasszony beszélni kezd. Az első mondatnál kiderült, hogy Klein József nem néhány nappal és nem repülőgépen érkezett Budapestre, mert hiszen már, három hónapja itt tartózkodott. _ Az első számú menyasszonynak Dél-Amerikában van egy ismerőse, aki többször találkozott kint Dél-Amerikában Klein Józseffel. — Március 11-ikén egy ismeretlen hang hívott telefonhoz, — mondja csendesen. — »Üdvözletet hoztam Amerikából, szeretném személyesen átadni«, — hangzott a telefonkagylóba és én meghívtam az ismeretlent, hogy jöjjön fel hozzánk. Még aznap feljött és ettől kezdve mindennapos vendég lett nálunk. Legyintés: — Nem mondta, hogy dúsgazdag... csak annyi nyit, hogy vajkészítéssel foglalkozik és van egy fűszerkereskedése... — Dollármilliók? — Szó sem volt róla. Jól megél, ennyi volt az egész... — Három hónapon keresztül mindennap együtt voltunk. Kis idő múlva keserűen. — Ahogy jegyesekhez illik. Jövőnkről is beszélt. Fel kell majd mennem a chilei konzulátusra, ahol azt kell mondanom, hogy három éve ismerjük egymást, és ha az iratok rendben lesznek, esküszünk és megyünk Amerikába... Közben két hétig nem volt Budapesten. Azt mondta, hogy Berlinben vannak elintéznivalói... Hosszú idő múlva: — Tíz nappal ezelőtt történt. Egész nap nem jelentkezett. Felhívtam telefonon. Azt mondta, hogy menjek oda nagybátyjához. Odamentem, eleinte mindenféléről beszélt, aztán váratlanul közölte velem, hogy egy üzletben találkozott Gál Júliával, annyira megtetszett neki, hogy eljegyezte. Ennélfogva az én jegyességem nem érvényes ... Kész, nincs tovább. Még csak annyit, hogy az erdélyi lapok naponként írnak Klein József ügyeiről. Itt Pesten nem csinált semmit. Összesen két menyasszonyt hagyott hátra. Még csak kékszakáll sem volt, csak kékbajusz... (B. B) Miss Magyarország és Klein József r telmük sincs elhatározásának indító okáról, valószínűnek látszik, hogy pillanatnyi elmezavarban követte el végzetes tettét, így történt. Ezelőtt húsz évvel. Elhallgatott és szomorúan maga elé lógatta a fejét. Hosszú csend következett. A jelenlevők nem tudták, hogy mit kell tenni az ilyen esetben! Az egész nagyon igaznak látszott, de hátha mégsem az. Egy csinos hölgy, akinek az tetszett legjobban az egészből, hogy valaki ilyen szenvedélyesen tud szeretni, kötekedve kérdezte: — Nem fel, hogy fel fogjuk jelenteni? Timót a vállát vonogatta: — Parancsoljon, nekem már az is mindegy. Meg különben is, ennyi idő után, ki tudja rámbizonyítani, hogy csakugyan én voltam a gyilkos? És akkor váratlan fordulat következett. A férfi, aki az egész idő alatt merően figyelte Timótot, sápadtan felállt: — Majd én, mert az a fiatal nő, akit akkor holtan találtak az udvar kövezetén, az én feleségem volt. Mindenki felugrált, kiáltások és ah-hök hallatszottak. Csak Timót maradt ülve. Nyugodtan felelte: — Úgy van, uram, az ön felesége volt és én ép önnek szántam ezt a történetet. Talán mondanom se kell, hogy semmi sem volt igaz az egészből. A véletlennek csodálatos játékából Timót olyan helyre és időbe helyezte képzelt történetét, ahol ugyanakkor valóban átvetette magát egy fiatalasszony a második emelet udvari korlátján. De mire az összes tények tisztázódtak, hosszú heteket kellett eltöltenie vizsgálati fogságban. És az egészben a legcsodálatosabb az volt, hogy Timót az elítéltetés veszedelmével szemben is kitartott történetének valódisága mellett. Egyre azt hangoztatta, hogy gyilkolt és bűnhődni akar. Talán mert nem merte bevallani, hogy csupán oktalan mesével izgatta fel a kedélyeket? Nem hiszem. Timót őszintén vágyódott a bűnhödésre, mert bűneit valóságokként élte végig önmagában és valóságosan bűnhődni akart értük. De ehez már nem elégséges a lélek magánya. Bűnhödésünkhöz embertársaink kihirdetett ítélkezésére van szükségünk. PESTI NAPLÓ 1933 június 21 11 Négyévi és 10 hónapi fegyházra ítélték a 28.000 pengős Richter-féle váltó hamisítóit Fenyvesi Éva színésznő szerepe a „szuggesztív befolyásolás", bizonyos levelek és bizonyos pénzügyi tárgyalások körül .Az ítélet a hamisítók vakmerőségéről (Saját tudósítónktól.) A 28.000 pengős Richterféle válhamisítási ügy hétfői tárgyalásának délelőttjén tanúkat hallgattak ki, délután elhangzottak a perbeszédek és a kora esti órákban a törvényszék kihirdette ítéletét. A hétfői nap tanúinak sorát dr. Szentiványi Dezső ügyvéd, Richterék jogtanácsosa nyitotta meg. Elmondotta, hogy Fenyvessy Éva színésznő, Richter László volt felesége, még a válás után is mennyire szuggesztív befolyása alatt tartotta a fiatal Richtert, különböző valótlan tartalmú leveleket sugalmazott neki, amelyeket Richter édesapjához intézett, s amelyeket később visszavont. Fenyvessy Éva azonban nem továbbította a leveleket, hanem megtartotta magáénak és aztán megbízottja, Rácz László jelentkezett az ügyvédnél, mondván, hogy 11.000 pengőért nagy szolgálatokat tehetne Richteréknek. Ezért a pénzért kiábrándítaná Richter Lászlót a színésznőből, visszaadnának 3 darab ezer pengős váltót, melyek a színésznő birtokában vannak és visszaadná a színésznő birtokában lévő és Richter László által a színésznő szuggesztív befolyásolására írt leveleket. Richterék elutasították ezt az ajánlatot, de az ügyvéd folytatta a tárgyalást és végül nyolcezer pengőben megegyeztek. Később Rácz Lászlót a pozíciójából elmozdított Szobotka Pál helyébe állították Richter László mellé, azzal a hátsó gondolattal, hogy Rácz mint a színésznő legbizalmasabb híve nagy befolyással van Fenyvessy Évára és neki sikerül majd Fenyvessy Évából kiábrándítani a fiatal Richtert. Rácz László működése alatt mindenesetre sokkal kedvezőbbre fordultak Richter László életkörülményei, mint az előző titkárnak, Szobotka Pálnak működése alatt, amikor az adósságok nőttek, az ő titkársága alatt történt a házasság is, sőt ő volt az, aki mint a házasság közvetítője, Fenyvessy Évától bizonyos előnyöket kért. Az ügyvéd vallomása után dr. Richter László tett tanúvallomást. A leghatározottabban kijelentette, hogy nem írta alá apja nevét a 28.000 pengős váltóra, ilyen 28.000 pengős váltót nem is adott senkinek, nem is kapott rá egy krajcárt senkitől, nem is járt abban a kávéházban akkor, amikor állítólag a váltót Szobotkáéknak átadta, s amikor állítólag pénzt kapott a váltóra Ungertől. Ami azt a levelet illeti, amelyet apjának írt, s amelyben kijelentette, hogy apja nevét ő írta a váltóra, ő is azt hangoztatta, hogy Fenyvessy Éva követelésére írta a levelet, mert Fenyvessy Éva azt mondta, hogy csak így lehet a botrányt elkerülni, ha magára vállalja a váltó aláírását, mert ebben az esetben apja ki fogja fizetni a 28.000 pengőt és a kínos ügy befejeződik. Másnap azonban már rájött, hogy Fenyvessy Éva milyen különös dologba ugratta és ő maga is gyanút fogott, hogy i a Fincinek nem volt-e valamilyen köze ahoz a kompániához, amely az egész 28.000 pengős váltóügyet csinálta? .... Dr. Richter Lászlót megeskették vallomására, azután kihallgattak még néhány, tanút, akik közül az egyik Harangozó János sofőr, elmondotta, hogy Szobotka Pál 10 pengőt adott neki, hogy a közjegyző előtt egy a vádlottakat mentő vallomást tegyen. Rácz László autókereskedő vallomásában cáfolni próbálta Szentiványi Dezső ügyvédnek reá és Fenyvessy Évára vonatkozó adatait, de a maga részéről is kijelentette, hogy a 28.000 pengős váltóhistória úgy, ahogy azt Szobotka és Unger feltálalják, teljesen valótlan. Richter László adott egyszer egy a saját aláírásával ellátott nyolcezer pengős váltót Szobotkának, s ebből a váltóból lett a hamis 28.000 pengős váltó. A tanúvallomások után az írásszakértők terjesztették elő véleményüket. Fischoff Gyula írásszakértő szerint Richter Gedeon aláírása a 28 000 pengős váltón hamisított, de teljesen ki van zárva, hogy azt Richter László írta volna alá. Az azonban bizonyos, hogy a váltót Unger György töltötte ki, mégpedig úgy, hogy az eredetileg nyolcezer pengőre kiállított váltón a »nyolcezer* szó elé odahamisították a tó huszon« szócskát. Az ellenőrző írásszakértő más véleményen volt. Végül elhangzottak a perbeszédek. dr. Schindler Dezső ügyész vád- és dr. Gál Jenő, dr. Tarján Mihály és dr. Rácz Kálmán védőbeszédei után hirdette ki dr. Horváth Géza tanácselnök a törvényszék ítéletét. Ebben bűnösnek mondotta ki Szobotka Pált és Unger Györgyöt, mint tettestársakat okirathamisítás és csalás bűntettében, Rácz Zoltánt pedig okirathamisítás bűntettében és ezért összbüntetésül Szobotka Pált két évi és három hónapi, Unger Györgyöt két évi és egy hónapi fegyházra, Rácz Zoltánt pedig az enyhítő szakasz alkalmazásával hat hónapi börtönre ítélte. Előzetes letartóztatásukkal valamennyinél 17 napot vett kitöltöttnek. Tényként állapította meg a törvényszék az ítélet rövid indokolásában, hogy a vádlottak a terhükre rótt bűncselekményt elkövették és a védelemnek a tárgyalás során felhozott állításai valótlanok. A vádlottak vakmerőségükben annyira mentek, hogy a sértett ellen tettek feljelentést, minden bírói fórum azonban megállapította, hogy ez teljesen alaptalan. A büntetés kiszabásánál az első- és másodrendű vádlott esetében, tekintettel a módra, ahogyan a bűncselekményt elkövették, nem talált enyhítő körülményt a törvényszék. Rácz Zoltánnál azonban enyhítőnek tudta be csekélyebb közreműködését. Az elnök végül közölte, hogy az előrehaladott időre való tekintettel az ítélet részletes indokolását írásban fogja annak idején a törvényszék közölni a felekkel. Dr. Schindler Dezső ügyész súlyosbításért fellebbezett mind a három vádlott terhére, az elítéltek és védőik szintén fellebbezést jelentettek be. Végül a törvényszék az ügyész indítványára előzetes letartóztatásba helyezte Szobotka Pált és Unger Györgyöt, mivel a büntetésük nagyságára való tekintettel tartani lehet szökésüktől. A két elítélt fiatalembert az előhívott fogházőrök nyomban lekísérték a fogházba.