Pesti Napló, 1933. június (84. évfolyam, 123–145. szám)
1933-06-17 / 135. szám
Szombat PESTI NAPLÓ 1933 június 17 Prof. Lenard címere * Lenard Fülöpnek, a magyar származású német tudósnak hetvenedik születésnapjára családi címert adományozott Hindenburg elnök, miután — mint a berlini jelentés mondja — az új német alkotmány szerint az elnöknek nincsen joga nemességet adományozni. — Szépen vagyunk! — gondolják erre demokrata polgártársaim. — 1933-at írunk., . még mindig ily ócska cafrangokkal bíbelődnek az emberek! Lenard egyik fölfedezője az X-sugaraknak s ezzel halhatatlanná tette a nevét; megnyerte a Nobel-díjat s abban a kitüntetésben is részesült, hogy állásából nem csapták el a nácik... Mi az ördögnek kell egy ilyen híres és ilyen nagy embernek címert Magam is demokrata vagyok minden oly dologban, melyben minden rendes embernek demokratának kell lennie, — azaz: vallom azt a nagyon szent elvet, hogy mindnyájan egyenlő jogokkal jövünk a világra, tehát egyenlő tehetséget és egyenlő szorgalmat feltételezve, egyenlő a jogunk a boldoguláshoz. Azonban mégsem értek egyet azokkal, akik a Lenard és Hindenburg ügyön megütköznek, mert úgy gondolom, hogy ez az ügy Lenard professzornak és a német birodalom fejének az ügye. Ha Lenard a kitüntetés ilyen fajtájának örül és ha Hindenburg azt, amit az öreg professzor óhajtott, megadhatta neki és meg is adta, akkor ehez a dologhoz nekünk szavunk nem lehet. Még a német adófizető sem beszélhet bele a dologba, mert hiszen a kitüntetésnek ez a fajtája mindenesetre olcsó, és valami nemzeti ajándék átadása bizonyára többe került volna. Lenard címerének pajzsába a német birodalmi sast rajzolták. Ez nem volt valami szerencsés ötlet, mert ha jól tudom, ugyanilyen sas van a német nyomdászok címerében is. A német nyomdászok évszázadok óta használják ezt a címert, anélkül persze, hogy nemesek lennének. Más ilyen »polgári címerek« is voltak, például a régi világban a vaskereskedőknek (akiket jobb magyarsággal vasárusoknak hívtak), szintén volt címerük, a pajzsban három golyóval. Azok a boltosok, akik puskaport árultak, egy kürtalakú jelvényt viseltek a polgári címerükben, ugyanis hajdan a puskaport ökörszarvba zárva hordták a vadászok és a katonák. Ha az egykori nyomdász, egykori vasárus vagy egykori vegyeskereskedő mai utóda elődének címerét látja, nincs az a tudós genealógus, aki el tudja vele hitetni, hogy a címeres előd nem volt nemes ember, hanem egyszerű polgár volt. Werbőczy azt írta híres művében, hogy a címer dísze a nemességnek, de nem kelléke és nem része. Sok nemes van, akinek sohasem volt címere. A régi nemességet igazolni is sokkal könnyebb, mint az ősi címert, és éppen legrégibb családaink közül igen sok használ ugyan címert, de a címerhez való jogát semmiképpen sem tudná igazolni. Viszont a régi címerhasználat nem bizonyít semmit. Negyedszázaddal ezelőtt Dalmáciában feltűnt nekem, hogy majdnem minden régi sírkövön és kapufélfán címer van. Végére jártam a dolognak és rájöttem, hogy azok az ősi »címerek«, melyekre a mai utódok oly büszkék, semmi egyebek, mint mesterségjegyek, melyeket címerkeretbe foglaltak, mert így j jobban festettek«. Nagy fáradsággal rajzolgattam a hat-hétszázéves kőemlékeket s oly sorozatot állítottam össze, melyek a fejlődés egész folyamatát elénk állítják: az egyszerű kőfaragó-balta, mely csak azt jelezte a sírkövön, hogy a sír lakója életében, kőfaragó mesterséget űzte, vagy a szőlőkapa, a kásatörő stb., mint stilizálódott egyre finomabbra, úgy, hogy végül valóságos címer lett belőle. De itt, Magyarországon is tömérdek »polgári címert« láttam. Ugyanis a régi magyar jogban igen nagy szerepe volt a pecsétnek. Majdnem minden írástudó embernek volt pecsétgyűrűje. Aki a városi közgyűlésen széksértést követett el, azonnal tartozott a bírságot lefizetni s ha nem volt nála pénz, menten lecsukták; de ha pecsétgyűrűjét letette a tanácskozóterem asztalára, szabadon elmehetett. Hivatali iratokra nem volt elég az aláírás, oda pecsét is kellett. Akinek nem volt címere, tetszése szerinti rajzot vágatott a rézmetszővel a gyűrűjébe. Ezerszámra tudnék ilyen önkényes polgári címert publikálni, ha akadna olyan bolond, aki az ilyesmire pénzt adna. Nálunk az eféle dolgoknak egyelőre befellegzett. Ne higyjük azonban, hogy új címerek most már nem keletkeznek. Igenis ismerek nagyon szép címereket, melyek még csak néhány évesek és mégis teljesen törvényesek és megtámadhatatlanul érvényesek. Minden felszentelt püspöknek van saját címere, mégpedig egyházi méltóságából kifolyólag. Ebben a tekintetben nagyon furcsa a helyzet, ugyanis ha egy püspök főúri vagy nemesi családból származik, családi címerét püspökké szenteltetése után kizárólag csak abban az esetben használhatja, ha vagy a Máltai, vagy a Szent Sír Lovagrendnek a tagja; ha e rendnek egyikébe sem tartozik a püspök, akkor egészen új címert kap a pápától. A régi világban azon, hogy, a pápa címert ad az új püspöknek, senki sem ütközött meg, mert a püspök a magyar főurak közé tartozott, sőt az egyházi főúr rangban megelőzte a világi főurakat. A püspök, aki a mágnások közé tartozik, ne használt volna címert, mikor az írástudatlan, bocskoros nemesek tízezrei is címerrel ékeskedtek?! A Lenard professzor címerével kapcsolatban maradjunk tehát abban, hogyha valamely nagyon érdemes embert meg akarnak tisztelni, azt kell neki adni, aminek örül, — főként, ha az egész dolog nem is kerül semmibe. Hajdan kutyabőrre írták és rajzolták a címerlevelet és így minden címeradományozás egy kutyának az életébe került; ma azonban már oly jól tudnak papirosból csinálni pergament, hogy az oly passzióért, mint aminő a Lenard professzor, még csak egy kutyát sem kell feláldozni. A hamisított 28.000 pengős Richter-féle váltó hímjegyének letárgyalása Fenyvesi Éva színésznő izgalmas vallatása „ápolónői tisztjéről" (Saját tudósítónktól.) Egy 28.000 pengőre kiállított és Richter Gedeon vegyészeti gyáros hamisított aláírásával ellátott váltó körül zajlik az az izgalmas és bonyolult bűnügy, amelynek főtárgyalását pénteken kezdte meg a büntetőtörvényszék Horváti-tanácsa. Ezt a váltót egy Szobotka Pál nevű magántisztviselő és Unger G György faügynök hamisíttatta valakivel — a vád szerint — és a hamisított váltót Rácz Zoltán magántisztviselő segítségével le akarták számítoltatni. Miután sem a vegyészeti gyáros megzsarolása, sem a váltó leszámítolása nem sikerült, Singer és Szobotka peresíteni akarták a hamisított váltót. Ekkor azonban kiderült a bűncselekmény és így került a három fiatalember a vádlottak padjára. Az egyik közülük, Rácz Zoltán, azzal védelkezett, hogy ő nem tudott semmiről. Unger György hoztahozzá a váltót, azzal, hogy mint banküzletekkel foglalkozó ember próbálja leszámítoltatni. Amikor a leszámítolás nem sikerült, ő 1000 pengő kölcsönt adott Ungernek, aki a pénzt nem adta vissza, hanem át is adta neki a váltót, hogy azt peresítse és a befolyó pénzből tartsa meg magának az 1000 pengőt. Ő meg iS indította a pert, eközben kiderült, hogy a váltó hamis, mire ő a váltót átadta a hatóságoknak. Tehát semmiről sem tehet, mert semmiről sem tudott. Unger György azt hangoztatta, hogy ő a váltót dr. Richter Lászlótól, Richter Gedeon fiától kapta, együtt töltötték azt ki 28.000 pengőre, Szobotka Pál és egy Heller Tibor nevű fiatalember jelenlétében, erre a váltóra kapott ő Rácz Zoltántól 25.400 pengőt, amithiánytalanul ugyancsak Szobotka jelenlétében átadott dr. Richter Lászlónak. Hasonlóképpen védekezett Szobotka Pál is. Mindketten tagadták a közokirathamisítást. Az elnök azonban levelek, okiratok tömegével olvasta rájuk, hogy valótlant állítanak, mert a váltót nem Richter Lászlótól kapták, az egy 8000 pen- igős váltó volt, amit ők valakivel 28.000-re javíttattak ki, aláhamisították Richter Gedeon nevét, s erre a váltóra egy krajcárt sem kaptak Rácz Zoltántól és egy krajcárt sem adtak Richter Lászlónak. — Nagyon vakmerő emberek maguk, — mondotta az elnök — zsarolni is akartak, a zugsajtóval fenyegetőztek, amikor látták, hogy ez nem sikerül, akkor ettől a súlyos bűncselekménytől sem riadtak vissza, csakhogy nagy összeget szerezzenek maguknak!... Egymásután vallottak a tanúk. Dr. Reitzer Béla ügyvéd, Szabó Béláné, dr. Rácz Miklós ügyvéd, Richter Gedeon vegyészeti gyáros, Gyenes Marczell, Stern Miksa, a Richter-gyár igazgatója, valamennyien a vádlottak ellen vallottak. Vallomásukból kibontakozott az a különös célú szövetség, amelyet Unger György és Szobotka Pál kötött Richterék megzsarolására, a fiatalos könynyelmű dr. Richter Lászlót kezükbe kapván, egymásután mutatták be a váltókat, s amikor végül Richter Gedeon megelégelte a fiatalembrek működését és kijelentette, hogy mindent rendezni akar, a rendezés után Unger György és Szobotka Pál kijelentették, hogy Richter Lászlónak semmiféle váltója nincs forgalomban. De a rendezés után egyszerre csak előállottak a 28.000 pengős váltóval, amelyről kiderült, hogy hamis. Dr. Klein István ügyvéd és Heller Tibor. Szoboth Pál jóbarátja viszont a vádlottak mellett valltak. De az ügyvédet nem eskette meg a bíróság vallomására, ezt a végzését az elnök így indokola meg: — A törvényszék nem esketi meg dr. Klein István ügyvédet vallomására, mert a Vácbeli bűncselekményben bűnrészesnek látja és tartja. Heller Tibor arról vallott ,hogy az ő jelenlétében adott át Richter László egy biaskó-váltót Unger Györgynek, aki azt Richter László előtt 28.000 pengőre töltötte ki. Ő jelen volt akkor is, amikor erre a váltóra Unger több mint 28.000 pengőt átadott Richternek. Hellernek ezt a vllomását Fischoff Gyula törvényszéki írásszakértő erélyesen cáfolta, mondván, hogy különböző vegyi eljárások útján megállapította, hogy a váltó csak 8- 10 pengőről szólt, de valamilyen bűnös kéz utólag odaírta a »haszon« szócskát és így lett a hamisított aláírásokkal ellátott nyolcezerpengős váltóba huszonnyolcezerpengős váltó. Délután négy órára járt már az idő , amikor sor került Fenyvesi Éva kihallgatására. A szőke színésznő elmondta, hogy Richter Lásló, akitől elvált, Bécsben elbeszélte neki, hogy 28.000 pengőről szóló voltót nem írt alá, csak egy biakóváltót. — Miért adta oda férje bizalmas tettét férje ellenségének? — kérdezte az elnök. És k nek adta a levelekett — Rácz Lászlónak, mert összes figyeimet ő intézte. — Akkor, amikor még felesége vol Richter Lászlónak? — Nem! — Hát akkor mi dolga volt még vele? — Négy úr, Richter László családtagjai, felszólítottak, hogy utazzam hozzá Bécsbe, mert ért vagyok az egyedüli, aki hatni tud rá. Szinte ápolónői tisztem volt mellette. — És az ápolónői tisztét úgy látta el, — mondja Horváth elnök — hogy bizalmas leveleit ellenségeinek szolgáltatta ki! Fenyvesi Éva élénken tiltakozik ez ellen és ezzel kihallgatása be is fejeződik. Az ügyész indítványozta a három vádlott letartóztatását, de a törvényszék ezt az indítványt elutasította és a tárgyalás folytatását hétfő reggelre halasztotta el. Magyarországon fogják magyar nyelven szinkronizálni a külföldi filmeket Elkészült a Magyar Filmiroda új laboratóriuma (Saját tudósítónktól.) A magyar sajtó képviselőinek bemutatta a Magyar Filmiroda Hungária körúti műtermének és laboratóriumának új felszereléseit, modern berendezését. A Filmiroda joggal dicsekedhetik ezzel a kitűnően felszerelt teleppel, amely, ha nagyságban nem is, ha kvalitásaiban a legkiválóbb külföldi műtermekkel vetekszik. Vitéz leveldi Kozma Miklós, a Távirati Iroda elnökigazgatója ismertette azokat a körülményeket, amelyek ezt a műtermet létrehozták. A Távirati Iroda hírszolgálatának kiegészítése céljából vezette be a filmek készítését, ami a némafilm korában nem is állította nehezebb feladatok elé a Távirati Irodát. Annál nagyobb nehézségek tornyosultaka gyártás elé a hangos film keletkezésekor, hiszen nem volt felszerelés és kevés volt a tőke. A Filmiroda kibérelte a székesfővárostól a Pedagógiai Filmgyárat, amelyben azóta egészen új berendezéseket létesített. A gyártelepen Kandó László és Taubinger Zoltán megmutatták a tökéletes előhívóberendezést, amely egy magyar mérnök, Pulváry Károly műve és felülmúlja Európa, Amerika legelső gyárainak készítményeit. Lenn a műteremben az alig 26 esztendős Pulváry mérnök: bemutatta saját rendszerű hangosfilm felvevőkészülékét, amelyet már az összes kultúrállamokban szabadalmaztatott. A »Pulvárry-rendszer« lényegesen olcsóbb, egyszerűbb és kisebb teret igényel, mint a külföldiek. Míg a külföldi rendszerek lámpákkal, kényes fizikai eszközökkel dolgoznak, Pulváry mechanikai úton, kvarclemezen át vezeti a fényt, amelynek apró rezgéseit fényképezi a gép. Az egyetlen magyar rendszernél a hibaforrások sokkal kisebbek, mint a külföldieknél. És a színmagyar filmet bármely rendszerű mozigépen le lehet játszani. Láttuk, hogyan készülnek a magyar feliratok. A hangos filmek első éveiben »dublirozni« kellett a képet, azaz a készen ideérkezett pozitív film után ismét el kellett készíteni a negatívot, hogy a szöveg az erről másolt második pozitív filmre kerülhessen. Ezzel az eljárással — mint a moziban mindenki tapasztalhatta — szürkébb lett a kép és fátyolosabb a hang. A Filmiroda egy norvég találmánnyal dolgozik, amely a pozitív film felduzzasztott rétegébe klisével nyomja be a Aliratot. Dicsőségünkre válik az eddigi kitűnő felszerelés is, de a közönség számára valószínűleg sokkal érdekesebb a Filmiroda terve, amely a közeljövőben valószínűleg megvalósul. Most kísérleteznek a Hungária körúti gyárban a külföldi filmek magyar nyelvű szinkronizálásával. Ha sikerül hibátlanul szinkronizálni a külföldről érkezett filmeket, akkor megoldották azt a problémát, hogy a magyar közönség csak magyar nyelvű filmet lásson és halljon! A filmiroda gyártelepének látképe