Pesti Napló, 1933. július (84. évfolyam, 146–171. szám)

1933-07-05 / 149. szám

Szerda — Pest vármegye bajai a kisközgyűlésen. Pest vármegye kisközgyűlésen Preszly Elemér fő­ispán örömének adott kifejezést, hogy sikerült a solymári bányából kilenc elveszettnek hitt bá­nyászt megmenteni. Fábián Béla tiltakozott az ellen, hogy a megyei tisztviselők a nemzeti egy­ség jelvényét viseljék. A monori zsidótemplomot­­horogkeresztekkel mázolták be. A templomgyalá­zást meg kell büntetni. A főispán válaszában­ hangsúlyozta, hogy a közigazgatást ki akarják vonni a­­pártpolitikából, a jelvényviselést azonban senkinek sem lehet megtiltani. A monori templom­gyalázást idegenből a kerületbe vetődött kortesek követték el. Az eljárás megindult. Mihályi Fe­renc elmondotta, hogy a tejrendelet a pestkör­nyéki lakosság körében nagy elkeseredést okozott. A főispán még arról beszélt, hogy a fővárossal újabb tárgyalások fognak megindulni a környék­­ problémáinak megoldása ügyében. Az újpesti vil­anyáram nagyon magas és a víz tisztasága ellen komoly panaszok merültek fel, a szükséges intéz­kedéseket meg fogják tenni. — Hóman kultuszminiszter Sopronban, Sopronból jelentik: Hóman Bálint kultuszminiszter kedden este Sopronba érkezett. A Bányászati és Erdészeti Főiskola ifjúsága fáklyásmenetet rendezett a miniszter tisztele­tére. Hóman miniszter, aki este a tiszteletére rendezett lakomán vett részt, szerdán tér vissza a fővárosba.­­ A kínai kormánycsapatok megverték a kínai vörös hadsereget. Sanghaiból jelenti tudó­sítónk. Félhivatalosan jelentik, hogy a kínai kor­mánycsapatok július 2-án Csancsában megverték a kínai kommunista csapatokat. Az úgynevezett kínai vörös hadsereg egy részét bekerítették és lefegyverezték. Sanghaj vidékét a július máso­diki győzelemmel teljesen megtisztították a kom­munista csapatoktól. A kormánycsapatok folytat­ják a katonai akciót a kommunisták ellen. — Kincs Gyula szabadelvűsége. (Levél a szerkesztő­ihöz.) Tisztelt Szerkesztő úr, Adyról írt dr. Lengyel Zoltán a Pesti Napló egyik vasárnapi számában cikket. Adyn kívül sok mindenről van ebben a cikkben szó, így többek között Kincs Gyuláról is, a Wesselényi ref. kollégium nagynevű igazgatójáról, Ady egyik leg­kedvesebb tanáráról. Megírja Lengyel Zoltán, hogy Kincs Gyula a szabadelvű párt elnöke volt és élesen mu­tatja föl ellentétként, hogy ő (már mint dr. Lengyel) függetlenségi, viszont Kincs Gyula tiszai­sia volt és e bekezdés végén azt írja Kincs Gyula és saját magáról írva, hogy dacára minden ellentétnek, »politikailag is teljesen összeköszörülődtünk, úgyhogy tíz év múlva már Kincs Gyula is rám szavazott«. Tehát a Lengyel által­­kemény, pogány magyarságú, hajthatatlan, nyakas­­nak je­llemzett Kincs Gyula reá, a függetlenségi Len­gyel Zoltánra szavazott. Kincs Gyula, a Wesselényi kol­légium volt igazgatója, a szabadelvűpárt elnöke már 18 éve a zilahi temetőben nyugszik. Nem szólhat. Nem vé­dekezhetik az ellen a vád ellen, hogy mint a szabadelvű­párt elnöke, mégis a függetlenségi Lengyel Zoltánra szavazott 1910-ben. Kincs Gyulán kívül még nagyon sokan elköltöztek azóta az élők közül. De vagyunk mégis néhányan, akik élünk é® jól emlékszünk vissza. Akik tudjuk és bizonyságot teszünk amellett, hogy Kincs Gyula halála pillanatáig megmaradt törhetetlen magyarnak és a 67-es kiegyezés tántoríthatatlan, önzet­len hívének. Kincs Gyula nem tért el 1910-ben sem elvi meggyőződésétől, mikor kényszerűségből Lengyel Zol­tánra szavazott, hanem Lengyel Zoltán volt 1910-ben a munkapárt titkos jelöltje. Ezt így tudjuk itt Zilahon, d­e tudják ezt Magyarországon is, akik 1910-ben éltek és fel voltak avatva a politikai dolgokba. Elköltözött poli­tikai ellenfelem­ nemes emlékének tartozom e helyreiga­zító sorokkal. Dr. Bö­öni Zoltán, a zilahi függetlenségi ife 48-as párt utolsó elnöke. .." . ­ MAGYAR LÉGIFORGALMI RT. IV., Váci ucca 1. Tel.: 808­88 Nyári menetrend: 7.15 8.50 1840 15.00 ind. érk. BUDAPEST WIEN érk. ind. 13.20 12.05 18­55 17.30 Naponként, vasárnap kivételével. Szerda 9.00 ind. BUDAPEST érk. 15 00 Hétfő és 11.45 érk. KI­ROFNFU­RT ind- 12-15 . szombat 12.00 ind. KLAUENFURT érk. 12.oo csütörtök 13.30 érk. VELENCE ind. 10.30 13.30 ind. 14.30 érk. 15.00 ind. 16.10 érk. 16.20 ind. Naponként, vasárnap kivételével. MISKOLC BUDAPEST BUDAPEST PÉCS érk. 0.50 ind. 8.50 érk. 8.40 ind. 7.30 érk. 7.20 10.2U ina. , im 16.40 érk. KAPOSVÁR Ind. 7.00 Az autóbus Váci utca 1. szám alól 40 perccel a repül­ő­gép indulása előtt indul. Kombinált repülő-autóbusz- és hajójegyek a Budapest—Wien vonalon 52 — pengős árban oda-vissza. LEVELEIT ÉS CSOMAGJAIT KÜLDJE LÉGIPOSTÁN Menetrendet vagy díjszabást kívánatra bérmentve küldünk. PESTI NAPLÓ 1933 jiílius 5 11 Imádkozik a japánok ifjú császára Tokió, június. A ragyogó napsütésben mélyzöld öregfenyők között mint földreszállt bárányfelhők, teljes virágzásban álla­nak a cseresnyefák. A patinás templomereszeken búbos­galambo­k kergetőznek, délről csillogótestű hidroplánok húznak el a fejünk felett. Az orosz-japán háború elesett hőseinek emlékére épült Yasukuni templom, a japán nemzet hősi halált halt fiai pantheonjának égretörő kő- és ércoszlopai körül háromszázezer ember szorong hangtalan csendben. Ma van Shokonsha ünnepe és ezen a napon gyülekeznek itt a templomban a hazáért hősi halált haltak lelkei. Kerítésekről, lámpaoszlopokról buzgó rendőrök sze­degetik le a látványosságnézőket. A szemközti házak ablakai le vannak függönyözve, a lakók semn az utcáról nézik az ünnepséget. Nem illő és meg nem engedett dolog emeleti ablakokból, »páholyokból« a császárra »lenézni*. A belső udvarban sötéttónusú kimonókba öltözött közönség áll és vár néma csendben, ők a külön meg­hívottai. Szülők, hitvesek, testvérek. Szülei, hitvesei, testvérei azoknak a hősöknek, akik ott feküsznek szét­lőttem, elvermelve a mandsúriai rónák kupacai alatt. Nagy moraj. Jön a császár! Felhangzik a kürtjel. A kivezényelt gárdaezred tisztelgésre emeli fegyverét. Az udvari krizantémumos autó most gördül a szentély fel­járója elé. A császár tábori egyenruhában kilép a kocsi­ból. Hadsegéde, Honjo tábornok követi. A lépcső alján a ehintó szertartásmester hódoló meghajlással fogadja őfelségét, aki rövid, katonás léptekkel indul felfelé a lépcsőn. Mögötte a hadsegédje. Közvetlen a szentély jobboldalán állnak fel a császári vérbeli hercegek: Csicsibu, Kain-In és Fushimi, Ar­aki hadügy- és Oszumi tengerészeti miniszterek. A Szentek­ szentje legfelsőbb lépcsőjén, közvetlenül a megdicsőült hősi halottak neveit megörökítő tekerccsel szemben fejét mélyen lehajtva imád­kozik a japánok ifjú császára. A szentély előtt álló özvegyek és elárvultak are ráborulnak, a katonák tisztelegnek. Felhangzik a Kimigayo, a japán himnusz. Sortűz dördül. A császár illatos pálcákat helyez a hatalmas bronz füstölő­ edénybe. Vékony ezüstcsíkok alakjában száll a füst az ég felé. A halott katonák lelkei megint sorakoznak Legfel­sőbb Hadurak előtt, aki ebben a pillanatban áldoz szent emléküknek. A japán nemzet avatja hőseit, Isteníti őket. Az örök nemzeti Eszmény igazsága képében. Amely eszményben a japán közkatona Istene, Császára és Hazája érdekében az ellenségen kívül saját emberi önző életösztönét is legyőzte. E sokszoros és érdemteljes győ­zelem előtt hajt fejest és áldoz a császár, aki ebben a pillanatban, ebben a gondolatban több mint császár, több mint Hadúr, megemlékező, alázatosszívű Ember! Watanabe Metzger Nándor ­ A németországi népszámlálás eredménye, Berlinből jelentik: A birodalmi statisztikai hiva­tal kedden délután közzétette a június 16-iki né­metországi népszámlálás ideiglenes eredményét. Eszerint a német birodalomnak a Saar-vidék nél­kül 65.3 millió lakója van, ebből 32.7 millió férfi és 33.6 millió nő. Hozzászámítva a Saar-vidék ke­reken 830.000 főnyi lakosságát, az egész német bi­rodalom lakosságának száma 66.1 millió. Ez az eredmény még 1.7 millióval mögötte marad a birodalom háború előtti népességének. Az 1925. év június 16-iki népszámlálással szemben a lakos­­ság száma (a Saar-vidék nélkül) kereken 27 mil­lióval, azaz 4,4 százalékkal szaporodott. — Jelzőlámpát kérünk. (Levél a szerkesztőhöz.) Igen tisztelt Szerkesztő úr! Minden főbb országúton, amelyet Budapest környékén villamosvasút keresztez, automati­kusan működő zöld-piros jelzőlámpa van elhelyezve. A nagyforgalmú Váci úton a 4-es villamos megyeri vég­állomásáról kii­ndu­va keresztezi az úttestet, ahol jelző­lámpa nincs és ezen a helyen gyakran előfordultak sze­rencsétlenségek, különösen külföldi járművekkel. A KMAC háromszögű táblája el van ugyan helyezve, amely azonban a Váci útra torkoló széles Fóti út miatt a járművek vezetőinek figyelmét a lejjebb fekvő sín­kereszteződésre nem hívja fel kellőképpen. Magam is motorkerékpáron járok és tudom, hogy sok gyalogjáró fegyelmezetlensége miatt amúgy is nagyon le van kötve a vezető figyelme és igen sok balesetnek elejét vehetné egy jelzőlámpa. Kitűnő tisztelettel: Alberti Ferenc mű­helyfőnök (Újpest, Váci út 91.).­­ — Mire fordítja a francia akadémia a chan­tilly-i birtok jövedelmét? Párizsból jelenti tudósí­tónk. A francia akadémia 40 halhatatlanjára na­­gyon megharagudott De Monzie közoktatásügyi miniszter, mert a leggazdagabb akadémia túlságo­san fukarkodik a vagyonával, így például a chan­tilly-i birtok jövedelmét gyűjtögetik és bankban kamatoztatják, pedig az örökhagyó Aumale herceg alapító levelében kikötötte, hogy az uradalmak hozadékát ínséget szenvedő tehetséges írók támo­gatására kell fordítani- De Monz­e miniszter ráírt az akadémiára, hogy számoljon be az alapítványi jövedelmiek felhasználásáról és legyen rá gondja, hogy­­az Ézfakl­agj­ó akarata érvényesüljön. SZÍNHÁZ Hogyan reformálná a színházakat Clement Vautel meg Clement Vautel, akitől megkérdezte a Paris Loire igazgatója, mit csinálna, ha színigazgató volna, azzal válaszolt, hogy sokkal szorgalmasabban olvasná isme­retlen nevű drámaírók darabjait, mint a mai színház­igazgatók. Nem elég a kérdésre azzal válaszolni, hogy: »Ha színigazgató volnék, akkor jó darabokat játszatnék jó színészekkel«. Ezeket a jó darabokat meg is kell ta­lálni, de nem úgy, amint ezt a színházigazgatók teszik, akik szívesebben adnak előleget az ismert drámaírók­nak, aki néhány mondatban beszámol nekik új darab­ötletéről, elmondva, hogy: adva van egy férjes asszony is egy szerető, stb. A színházigazgató szívesebben köti le egy sikeres és jónevű drámaíró darabját, nem a­zért, mintha valóban azt hinné, hogy ez az ismert drámaíró jobb darabot ír az ismeretle­n zseninél, akit meg kellene keresni, hanem egyszerűen azért, mert sokkal egyszerűbb meghallgatni egy darabtémát, mint elolvasni kézirat­ban, egy darabot. — Azt sem lehet csak úgy mondani, — folytatta Cle­ment Vautel — hogy jó színészekkel fogom játszatni a jó darabot, mert a legjobb színész is rossz egy rossz darab­ban. Tovább komplikálja a problémát az, hogy a leg­jobb színészekkel eljátszott darab is meg szokott bukni azért, mert nem tetszik a közönségnek. Clement Vautel szerint ezeket a bonyolult kérdése­ket egyszerűen át lehetne hidalni. Ha színigazgató volna, mindenekelőtt a következő intézkedéseket hajtaná végre: 1. A színházjegyek árát leszállítani az elsőosztályú mozik árainak színvonalára. Be kell ugyanis nyáran vallani, hogy a mozi a színház legnagyobb konkurrense. Konkurrálni pedig nem lehet a mozival, ha a színház drágább.­­­­ 2. Kevesebb és rövidebb szüneteket kell tartani a színházban, mert a szünet untatja a közönséget és el­vonja figyelmét mindattól, amit a színpadon látott. 3. Ki kell űzni a színházból a közönség rémeit és tiranzusait, amilyenek például a drága programok áru­sítói, a borravalóra éhes és követelőző páholynyitogatók és helyrevezetők. El kell törölni azt a rendszert, hogy a színházban csak annak van joga dohányozni, aki fogyaszt valamit a büfében. Ez az utóbbi speciálisan párizsi rendszer. Clement Vautel, ha Budapesten élne, nyilván a színház tirannusai közé sorozná a ruha­tárosnőket is, akik felsőbb rendeletre leszedik a szín­házlátogatókról a ruhát és a kalapot. 4. Nagyobb kényelemmel kell berendezni a nézőteret. Lehetetlen állapot, hogy a mozikban kényelmesebbek a zsöllyék, mint a színházakban. 5. Legnagyobb eréllyel vigyázni az előadás nívójára, semmi sem riasztja el jobban a közönséget a színháztól, mint a másodrangú vagy harminchatodrangú színházi előadás. Moziban ma már ilyen kellemetlen meglepetés nem éri a nézőt. Megjegyzi végül Clement Vautel, hogy színházigaz­gatónak lenni egyébként sokkal nehezebb dolog, mint pél­dául kormányozni egész Spanyolország népét. * C*) Greta Garbo új szerződése. Greta Garbo Holly­woodban leszerződött a Metró Goldwyn filmgyárhoz.­­ Évi fizetése: 500 000 dollár. Ezt az összeget garantálta számára a filmtársaság akkor is, ha csak egy képet csináltatnak vele egy esztendőben. Greta Garbónak döntő szava lesz a­­darabok kiválasztásában és a sze­replők megválasztásán kívül abban is, hogy ki le­gyen a film rendezője. (*) A Theater in der Josefstadt prózai színház marad. Bécsben az utóbbi időben elterjedt annak a híre, hogy Reinhardt színháza, a Theater in der Josefstadt a jövő szezontól kezdve operettszínház lesz. Emil Geyer, a­ szín­ház igazgatója most a következőképpen nyilatkozik: — Ősszel előadjuk Oscar Strau­s­nak Egy asszony, aki mindent tud című operettjét és tervb­e vettü­k, hogy a sze­zon folyamán még két zenés darabot mutatunk be. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a Theater in der Josefstadt a jövőben operettszínház lesz. A modern já­téktervek nem tesznek szigorú különbséget zenés és prózai darabok között. A lgkomolyabb színházak is ját­szanak ze­nés darabokat, de az is előfordul, hogy operett­színházak prózai darabokkal lépnek a közönség elé. A Theater in der Josefstadt a jövőben is főként prózai darabokat fog előadni. Ezt­ bizonyítja az, hogy állandó tagunk marad Anton Edthoffer, Paula Wessely, aki né­hány hónapon át fog játszani és valószínűleg Reinhardt rendezésében ő játssza Bernhard Shaw Szent Johanná­jának címszerepét. Nálunk marad szerződésben Gustav Waldau és abban az esetben, ha a Burgtheaterhez nem szerződik le, hozzánk fog jönni hossza­bb ideig tartó vendégszereplésre Darvas Lili is.

Next