Pesti Napló, 1933. október (84. évfolyam, 223–248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

Vasárnap • Miért van szükség a pénzintézetek tömörítésére? A mértékadó magyar pénzügyi körök teljesen egyetértenek a Népszövetség erre vonatkozó tanácsaival A Népszövetség pénzügyi bizottsága legutóbb nyilvánosságra került jelentésében, amelyben a magyar pénzügyek fejlődéséről számolt be, nyo­matékkal mutatott rá­­a pénzintézetek tömörítésé­nek­­ szükséges voltára. Nincs semmi kétség, hogy az erre irányuló jóindulatú tanács teljesen fedi a mértékadó magyar pénzügyi körök intencióit. A pénzügyi kormány és a jegybank vezetősége nem­ egyszer adtak már kifejezést annak a vélemé­nyüknek, hogy még mindig túlzottan nagy nálunk a pénzintézetek száma és a hitelélet megfelelő re­formja keretében az intézetek számának csökken­tésére is meg kell találni az alkalmas esz­közöket. Tudjuk, hogy ebben az évben is beolvasztás, fúzió és likvidáció folytán tizenkét pénzintézet szűnt meg, azonban még mindig 438 pénzintézet működik, nem szólva a hitelszövetkezetekről. A leépítés és koncentráció folyamata túlságosan lassú volt és egyáltalában nem tudott lépést tar­tani a változott viszonyokkal, melyek most inkább mint valaha, gyorsabb tempót és az új helyzethez való rugalmasabb alkalmazkodást írnak elő ezen a téren.A változott gazdasági viszonyok ugyanis más vágányra tolták át azokat a funkciókat, amelyek idáig az ország hitelszervezetére hárulnak. Talán elég, ha utalunk arra, hogy a gazdasági élet ren­delkezésére álló újabb hitelek majdnem száz száza­lékig állami forrásokból táplálkoznak. A pénzinté­zetek nem tudnak, vagy nem mernek új hiteleket folyósítani és ezt a feladatukat átengedték az ál­lamnak, a Nemzeti Banknak és a Pénzintézeti Központnak mindazokon a terrénumokon, ahol a termelő munka új hitelek nélkül nem tudott meg­indulni. A bankok tehát az új hitelek közvetítése terén ma már nem a rájuk bízott idegen tőkék, nem a betevők pénzének­­kihelyezői, hanem az ál­lami hitelakciók, illetve az állam zsírójával szer­zett pénzek kihelyezésének közvetítői. Ilyen körülmények közt tagadhatatlanul csök­kent a pénzintézetek jelentősége az ország hitel­szükségletének ellátása körül és bizony meggyön­gült az a pozíció, amelyet idáig a gazdasági élet­ben elfoglaltak. Ezzel együtt lényegesen apadtak a kereseti lehetőség­eik is és ha a dolgok várható fejlődésére gondolunk, számolni kell a pénzinté­zetek, főleg a kisebb vidéki intézetek kereseti le­hetőségeinek további összezsugorodásával. A csökkent jelentőségű és kevésbé rentábilis funk­ciókat pedig nyilvánvalóan jobban tudja ellátni kevesebb, még­pedig a mostaninál jóval kevesebb pénzintéz­et. Az összevont apparátusok, a csökken­tett rezsikiadások nagyobb boldogulási lehetősé­get biztosítanának a megmaradó hitelszervezet­nek, és olcsóbb hitelt a hitelre szorulóknak. A helyzet kényszerít logikája hozza tehát magával, hogy ezen a tévéin valaminek történnie kell. Az illetékes tényezők, akik " erről dönteni hivatottak, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy külföldi tapasztalatok és példák után indul­hatnak. A magyar hitelszervezet ugyanis számos európai országénál nagyobb ellenálló képességet mutatott éppen a legkritikusabb időkben, akkor, amikor a külföldi hitelszervezetek kényszerű reor­ganizálása és koncentrációja végbement. Nálunk akkor sürgős­­közbelépésre és főleg az állam segítő beavatkozására nem volt szükség. A magyar hitel­­életnek azonban most már mégis alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz és ezzel kapcso­latos pénzügyi reform nem várathat sokáig magára. A Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Köz­pont bizonyára meg fogják találni ennek a reform­nak célhoz vezető útját és eszközeit. Több mint két és fél milliárd pengővel szaporodtak a magánkézben levő aranykészletek. Az év első felé­nek valutamozgalmai nagy eltolódásokat idéztek elő az aranykészletekben. Az aranytermelés ebben az időszak­ban 1,4 milliárd értékű volt, ehez járult a keletázsiai és indiai készletekből piacra került mintegy 0.4 mil­liárd, úgyhogy összesen 1.8 milliárd állott rendelkezésre pénzügyi és ipari célokra. Viszont a jegybankok arany-­ készletei ebben az időszakban majdnem 0.9 milliárd­­dal csökkentek, úgyhogy a két és fél milliárdot lénye­­gesen meghaladja annak az aranynak az értéke, amely nem pénzügyi célokat szolgál. Ezek az aranykészletek túlnyomórészt magánosok tulajdonába kerültek, akik aranyra váltották át különböző valutáikat. Egyelőre nem adnak­­ új tejtörzskeretet A Tej­termelők Szövetségében vitéz Bogár János a pestkör­­nyéki kisgazdák tejértékesítése érdekében szólalt fel. A Szövetség kimondta, hogy bár a törzskeretek felül­vizsgálatát tervezik, új törzskereteket csak a tejpiac rendezése és megjavulása után szándékoznak kiadni. Itt említjük meg, hogy a tej kötelező zsírtartalmának ellenőrzésénél a földművelési miniszter egyes esetek­ben könnyítéseket is megenged az előírt 31%-os zsír­tartalommal szemben. Ennek az a célja,­­nehogy a zsírtartalom felemelésére vonatkozó rendelkezéseket a gazdákkal szemben zaklatásra használják fel­. A gya­korlatban ezt a könnyítést a tejkartel is kihasznál­hatja a tej minőségének csorbítására. -10 munkahelyre 35*2 munkakeresét jutett. Az Állami Mun­kaközvetítő Hi­vatal jelentése szerint «September C1-én a budapesti és a hét vidéki hatósági munkaközvetítőnél együt­tesen 327 munkahelyet tartottak nyilván, és ped­ig férfi és k­ís szakmai kívok részére 199, segédmunkások, lapszámlások részére 34, háztartási alkalmazottak részére 68, tanoncok ré­szére 76 munkahelyet. Ezzel szemben nyilvántartottak össze­sen 11.458 munkakeresőt, 5806 férfi és női v­akmunkást, 4753 segédmimikást és női számost, 820 háztartása alkalmazottat és 41 tanoncot. Száz munkahelyre jutott 3503 munkakereső, a tanonchelyek és tanoncok leszámításával ú1ra. Nem jó a román tengeri termés. A hivatalos becs­lés szerint a hideg idő miatt a vetésterület harmadán nem érik be a kukorica. A múlt évben 60 millió mázsa volt a termés, az idén 25%-kal kevesebbet (45 millió­t) várnak. Bálás Károly: Pénzügytan című­ municij­áiban az áram­háztartás jövedelmeit a tényleges jövedelemelosztás folya­matával igyekszik összhang­ba hozni és a mai jövedelmi konjunktúrákhoz szorosabban simuló adórendszert sürget a régi merev adóintézményekkel szemben. Ezért egész új ala­pokra helyezi az adók föloszalását, nagy súlyt vetve az ará­nyos adózás és az adó elviselhet­őségének szempontjaira. Bálás egyet, professzor igen alapos és az államháztartás kérdései iránt érdeklődő szakmáira fölötte tanulságos munká­ját az Egyetemi Nyomda adta ki . Az Est .könyves­boltjában is megszerezhető. A pozsonyi terménytőzsdén délután is l°sz forga­lom. A pozsonyi terménytőzsde tanácsa elhatározta, hogy tőzsdenapokon, vagyis hétfőn és csütörtökön a délutáni órákban is megengedik a forgalmat, hogy ez­által a zugforgalmat megakadályozzák. ,A pénzpiaci néven új közgazdasági szaklap dudált meg és első számát jól megírt cikkek és információk egész sora teszi érdekessé. Szerkesztője König Géza. Javulóban van a jugoszláv gazdák vásárlóképessége. Az állatárak javulása folytán az állattartás kezd kifize­tőb­­b ágazattá válni. Csupán a búzakivitel kérdése meg­oldatlan. Az árak 15—20%-kal az exportparitás fölött állnak, ami a termelők kedvezményezésének az eredmé­nye. A sa­lvavidékek konjunktúrája is kedvező volt az idén. A nyersWerplac helyzete a múlt hetihez képest változat­lan. Az árak a következők: magyar ökör- és tehénborért fizettek a budapesti vágóhídon 68—70, tarka ökör- és tehén­bőrökért 78—80 fillért zöldsúlykg-ként. A bikabőrök súly­kategória szerint 10—30 százalékkal olcsóbbak. A hosszúlábas­ borjúbőrök ára 130—135 fillér, rövidlábas ugyancsak fejes borjúbőr 10 fillérrel drágább. A birkabőr zöldsúlykg-ként 55-­60 fillér, száraz állapotban 1.10-1­25 pengő kg-ként. A nyers fa­gyúért fizetnek minőség szerint 40—60 fillér közötti árakat kg-ként. Szanálják a Berndorfi Krupp-műveket. Berlinből jelentik: Azok a tárgyalások, amelyek a berndorfi Krupp-művek szanálásáról folynak, rövidesen döntő stá­diumba jutnak. Az osztrák Creditanstalt, mint a válla­lat főhit­elező­je, 40 millió sillinget kitevő követeléséből 30 milliót elenged. Arra az engedményre vonatkozólag, m­elyet a nemrégen újjászervezett genfi Schweizerische Discontbank 4 millió svájci frankot kitevő jelzálogköl­csönére adni fog, rövidesen újból felveszik a tárgyalá­sokat. Mezőgazdasági törvény meghozatalára készít elő javaslatot a kecskeméti Gazdakamara. Ebben meg akarja alapozni a mezőgazdasági beruházási munka tervszerű támogatását. Adókedvezést akar biztosítani azoknak, akik szikeseket vagy homokos területeket megjavítanak. Jövedelmezővé akarja tenni ezen a mó­don a szőlőtermelést is. Ma, ha valaki­­szőlőt vagy gyü­mölcsöt telepít, felemelik az adóját, holott a mezőgazda­sági beruházást épúgy adómentességgel kellene jutal­mazni, mint mikor valaki házat épít, vagy ipartelepet létesít. Heti Jelentés a sertéspiacról. A 6000 darabos hétfői fel­hajtás, amely messze túlhaladta a szükségletet és a hét ele­jén még fenyegető tervkatasztrófa miatt a nagyvágók kisebb arányban vásároltak s ennek következtében az uradalmi zsírsertések is többnyire eladatlanok maradtak. A lanyhaság ez egész héten végighúzódott a 100 vagonos zsírkészlet nyo­mása alatt. Ez magyarázta meg, hogy a városi zsírt a meg­ijedt hentesek már 94 fillérért, egy-egy tétel márkázott zsírt pedig 98 fillérért is eladtak s egyesek rémlátása már 80 fil­léres zsírárat is számításba vett. A földművelésügyi minisz­ter közbelépése akasztotta meg a derutot. Ha ez a helyes beavatkozás négy héttel előbb történt volna, súlyos vesztesé­gektől menekü­lt volna meg a piac. Érdekes, hogy míg a hús ára a zsírlanyssaság idején 34 fillérrel drágult, a zsírár stabilizálódásával együtt a hús H0—14 fillérrel olcsóbbodott. A szalonnás félsertést 96—100 fillérért, húst 100—114 fillérig adták. A márkás zsír névleges ára 105, szalonna 90, RoJippeck 104 fillér. A jövő heti átalakulás teljesen a kormány intéz­kedéseitől függ. (D. Gy.) A bajban lévő gabonaügynök­ök támogatása. A gar­­makivitel centralizálása következtében igen sok kész áruügynök munka nélkül maradt. A Futura ezért közel 20 000 pengőt utalt ki a Kfszáróalkuszok Egyesületének az egyes ügynökök kártalanításra. A kiosztás már meg is történt. A külföldi kötvényei amerikai védőszövetsége nem lesz hivatalos jellegű. Ne­wyorkból jelentik: Roosevelt elnöknek a kongresszus által adott az a felhatalmazása, hogy a hitelezőket védő szövetséget rendeletileg fel­állíthatja, aggodalmat keltett. Attól félnek, hogy a kül­föld a védőszövetség megalapítását hivatalos intézke­désnek tartaná. Azt sem nézik jó szemmel, hogy a kor­mányra a szövetség működésével kapcsolatban köteles­ség és felelősség hárulna. Ebből az okból a szövetség létrehozását magukra a hitelezőkre akarják bízni. Kér­dést intéztek több olyan bankhoz, amelyek értéküket vesztett külföldi címletekkel rendelkeznek s ezek haj­landóknak mutatkoztak a vélőszövetség megszervezésére. PESTI NAPLÓ 1988 október­­ 27 Állatvásárok Budapest. Sertésvásár. Felhajtás 511, eladás 198, eladatlan 343 darab. Angol hússertés 170 darab volt a fel­hajtásban. Az irányzat és az árak változatlanok. Árak: la uradalom nehézsertés páronként 300 kg-on felül 74—76, la uradalmi közép páronként 250—30 kg-ig 72—73, szedett­­kö­zép páronként 220—200 kg-ig 74—76, szedett könnyű páron­ként 180—310 kg-ig 72—73, szedett silány páronként 70—100 kg-ig 70—72, la öreg nehéz páronként 300 kg-o­n felül 66—79, szedett öreg Ha 60—61, angol sunkasüldő páronként ICO—100 kg-ig la 82—89, könnyű angol süldő páronként 80—100 kg-ig 76—80, zsírszalonna 103—104, zsír nagyban 94—100, 3 darabos táblás sózott szalonna 90, lehúzott félhús nagyban 100—110, vágottsertés 94—100 fillér kg-ként. Tenyészállat- és jármosökörvásár­­ló bel­földi já­rmosö­kör tarka 44—ifi, fehér 42—45, l'A éves n­ezők 38—13, V/i—2 éves tinók 38—1ű, friss fiatal fejőstehén 55—66 fillér­­kg-ként. Húsvásár. Készlet: 24 darab nagymarha, eladás 6, 41 borjú, eladás 10, 10 birka, eladás 10 darab. A forgalom lanyha volt. Arak: Marhahús fia egészben 76—82, hátulja 818—104, eleje 70—30, borjú ölött bőrben la 130—­132, juh ölött nyúzott N­a 76, csont 10—50, orr és köröm 10—42, pacal egész­­ben 40—48, marhabél 400—500, borjúfodor egészben 46—60, marhavér 1­tál 10 fillér. Hideghúsvásár. Felhajtás 7 borjú, 46 nyíjtott fél­sertés, 38 szalonnás félsertés és 5 süldő, melyek mind el­adatlanok maradtak. Verseny helyett harmonikus együttműködés a vasút és az autófuvarozás közt Az autó és vasút versenyéből s azokból a gyakran­ meddő kísérletekből, amelyek a probléma megoldását célozták, kétségtelenül leszűrődött az a tanulság, hogy a gépjármű az államhatalmi korlátozásokkal szemben is érvényesíteni tudja azokat­­z előnyöket, amelyekkel a vasúttal szemben bír. Éppen ezért nálunk az a felfogás került felül, hogy közforgalmi érdekből is célszerű tör­­vényes lehetőséget nyújtani a gépjárműnek ama fuva­­rozási teljesítmények elvégzésére, amelyeket a vasút nek­­ tud gazdaságosan lebonyolítani. Viszont biztosítani kell a vasút számára minden olyan fuvarozást, amelyet a­ kereskedelmi igényeknek megfelelően teljesíteni képes , ilyen módon kell a közérdek által nem indokolt versenyt kiküszöbölni. Ezt az elgondolást az illetékes tényezők, úgyszintén az érdekelt autófuvarozók is a magukévá tették és ezen az alapon jött létre nálunk az egészen új­,­szerű megoldás. A kereskedelmi miniszter engedélyokiratot adott ki, amellyel a MÁV engedélyt nyert és kötelezettséget vál­lalt arra, hogy Magyarország egész területén helyközi árufuvarozási gépjárművállalatot tartson üzemben. Ezt a szolgálatot teljesíti az e célból alakult Magyar Teher­­autófuvarozók Országos Központi Szövetkezete. A szerződéses határozmányok alapján, amelyek tel­­jes mértékben biztosítják a vasút üzleti érdekeit, hét körzetre osztották az országot és az autófuvarozás ál­­talában csak e körzeteken belül szaabad. Azért történt ez az intézkedés, mert a vasút fuvarozási birtokállo­­m­ánya nem mindig állapítható meg kétséget kizáró bizonyossággal. A korlátozás azonban nem érinti azt az elvet, hogy a vasút még a körzetközi viszonylatokbak­ is átenged a gépjárműnek minden fuvarozást, amelyet ez nála gazdaságosabban tud teljesíteni. A helyszíni ellenőrzés különben, amely a vasút és a szövetkezet al­kalmazottai útján történik, kellőképpen biztosítja a ki­tűzött célok elérés­ét. Minden visszaélésért nemcsak a fuvarozó, hanem a vasúttal szemben maga a szövet­kezet is felelős. Az új rendezés kilátást nyújt arra is, hogy a fuva­­rozás az eddiginél racionálisabbá válik.­ Gyűjtőállomá­­sokat jelöltek ki, ahol a szövetkezet az árukat felhal­­mozza és ezáltal elérhető a vasúti kocsik jobb kihasz­nálása, e réven pedig alacsonyabb vasúti díjtételeit megállapítása. A szövetkezeti autóval való kombinált fuvarozás által a vasút olyan fuvarokat is megnyert, amelyeket eddig a különleges kereskedelmi igényeknek megfelelően közúton bonyolítottak le. Ilyen módon a szerződés biztosítja a vasút és a teherautó viszonyának­ harmonikus továbbfejlesztését Egy év alatt további 70 százalékos csökkenés állott be a fizetés­képtelenségekben Az Országos Hitelvédő Egylet közlése szerint az új fizetésképtelenségi esetek száma szeptember­ folyamán változatlanul alacsony színvonalon moz­gott. Bár az előző hónaphoz képest némi emelkedés mutatkozik az újabb fizetésképtelenségi esetekben, úgy az insolvenciális esetek száma, mint azok ösz­szegszerűsége az előző év hasonló hónapjá­hoz vi-­ szonyítva jóval csökkent Lényeges csökkenés mu­­tatkozik a csődesetek számában is. Ez év első 9 hónapjára vonatkozó inzolvenciá­lis adatokat összehasonlítva az előző év els­ V1­ ének adataival, megállapítható, hogy a fizetés­képtelenségi esetek számában ,és összegszerűségé­ben mintegy 70 százalékos csökkenés állott be. Az elmúlt év első­­/­ részében előfordult 1099 kényszer­egyességi és magánegyességi esettel szemben az idén ez idő alatt 337 eset merült fel. A passzívák összege a folyó évben 15.7 millió pengőt ért el, az 1932. év hasonló szakának 57.7 millióra rúgó passzí­váival szemben. A fizetésképtelenségek alakulását egyébként a következő kimutatás tünteti fel. A Magyar Tudakozódó Egylet ma terjesztette fel a kereskedelemügyi minisztériumhoz dr. Hajdú Miklós vezérigazgató beszámolója keretében az elmúlt, háromnegyed év fizetésképtelenségeiről szóló jelentését, amely különösen a legutóbbi hetek figyelemreméltó tüneteiben mutat rá arra, hogy a hitelező az összeköttetések megteremtése érdeké­ben és kockázatának védelmében fokozott gondos­­sággal mérlegeli az éledő hitelélet jelenségeit. 1933 1932 szept. aug. szept. kényszeregyességi ügyek 30 18 SS magánegyességi ügyek — 1­2 csődügyek 5 16 15 passzíva (millió pengő) 0.9 0.4 1.9 Részvényeket. • papírt magas áron vásárl­ás mindennemű felvilágosítással szolgál .BARMABANK, Budapest, V. kerület, Nádor ud­a 26. Telefónj 213-10, 104—67.

Next