Pesti Napló, 1933. október (84. évfolyam, 223–248. szám)

1933-10-22 / 241. szám

22 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1933 október 22 Nyolcvanesztendős a budapesti Filharmóniai Társaság Az idén fennállásának nyolcvanadik évfordulójához érkezett el a Filharmóniai Társaság, amely küzdelmes, gazdag és eredményes múltra tekinthet vissza. A ma­gyar filharmónia megalapításának gondolata a régi Nemzeti Színházban született meg. A színháznak, ahol operaelőadásokat is tartottak, Erkel Ferenc volt a kar­nagya és az ő szervezésével tíztagú bizottság alakult zenekari hangversenyek rendezésére. 1853 november 20-án tartották meg a Nemzeti Múzeu­m dísztermében az első filharmóniai hangversenyt, amelyet Erkel Ferenc vezényelt. A hangversenynek nagy sikere volt és az első évadban ott tartották a többi hangversenyeket is. Az igazi munka azonban csak 1867-ben, a kiegyezés után indult meg, amikor alapszabályszerű egyesületet alapítottak, Erkel Ferenc elnökletével. Később Liszt Fe­renc áll az egyesület élén. Hatalmas fellendülés fűző­dik nevéhez. 1875-ben Erkel Ferenc fia, Erkel Sándor vette át a Társaság irányítását. Erkel Sándor műkö­dése alatt nagy művészi eseményszámba ment a Társa­ság egy-egy hangversenye. Egyfolytában tizenhét évig vezettte a Társaság ügyeit és csak betegsége gátolta meg abban, hogy továbbra is élén álljon ennek az egyre nagyobb hírnevű zenei társaságnak. Egy hang­versenyen, ahol Richter János helyettesítette, tűnt fel a budapesti közönségnek Dohnányi Ernő, aki abban az időben (1897) már nagynevű zongoraművész volt. Erkel­től Kerner István vette át a karmesteri pálcát. Har­minchároméves volt és lelkes szorgalmával, művészi tudásával a Társaságot a magyar zenekultúra leg­maga­gabb csúcsára emelte. Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Siklós Albert, Szendy Árpád, Buttykay Ákos, Weiner Leó az ő keze alatt szólalt meg először. Nagy érdeme, hogy a modern zeneművészetet is ő is­mertette meg a magyar közönséggel. A háború alatt népszerű hangversenyeket rendezett a Filharmóniai Társaság és ugyancsak a háborús évekre esett a zenekar első külföldi szereplése, amely azóta Dohnányi Ernő vezetésével sűrűn megismétlődött és egyre nagyobb sikereket hozott a magyar zenekultú­rának. 1919-ben Kerner Istvánt díszelnökké és helyére elnökkarnaggyá Dohnányi Ernőt választotta meg a Tár­saság, amelynek mostani nívója az ő nevéhez fűződik. Dohnányi érdeme, hogy a nyolcvanéves fennállását jubi­láló Társaság az elmúlt években egymásután aratta nagy sikereit külföldön az egész európai sajtó elisme­rése mellett. A külföldi sikerekből elég csak rámutatni arra a két hangversenyre, amelyeket 1931-ben tartottak filharmonikusaink a salzburgi ünnepi játékokon. Ez volt az első eset, hogy a salzburgiak a bécsi zenekaron kívül más zenekart is bekapcsoltak Festspieljükbe. (•) Beregi Oszkár helyett Földényi László. Beregi Oszkár hétfőtől kezdve nem játszik minden este a Ki­rály-színházban. Azokon az estéken, amikor a Magyar Színházban Zilahy Lajos új kom­éd­ája, A tizenkettedik óra kerül színre, Beregi a Magyar Színházban fog ját­­­szani. Ezeken az estéken Tegyerszky László szerepét Földényi László fogja játszani Beregi Oszkár helyett a Sült galamb­ban. (*) Az Andrássy­ úti Színház új műsora. A mű­sor középpontjában Fodor Lászlónak három kép­ből álló vígjátéka áll. Címe: Kétszer egy héten. Meséje az, hogy dr. Varga Bálint ügyvéd meg­csalja a feleségét egy hölggyel, akinek Mókus a neve. A feleség a férj felsoka­tásában megtalálja Mókus levelét és a férj, hogy kivágja magát, a barátját, Takács Vilit felhívja telefonon és meg­kéri, hogy ugyanott, ahol ő vette kabátját, vegyen egy másik kabátot, jöjjön el hozzájuk azzal, hogy a kávéházban véletlenül elcserélték kabátjukat. Takács Vili, aki vállalja és végig is játssza ezt a szerepet, rendkívüli módon imponál Varga Bálint feleségének. A játék végén bele is szeret. Csupa ötlet és fordulat a kedves vígjáték, amelyet jól játszik Hont­hy Hanna, Fejes Teri, Törzs Jenő, Ka­dós Gyula, Ihász Lajos, Pallay Margit és Némethy Sári. A műsor első része rövid tréfák sorozata. Nagyon jóízűek Lakatos Lászlónak, Orbók Attilá­nak, Kellér Dezsőnek, Vaszary Jánosnak és Mi­h­­áily Istvánnak művei. Szenes Andor két sikeres dal szövegét írta. Az egyik da­l zenéjét Hajós Jó­zsef, a másikét Losonczy Dezső komponálta. A szá­mokat Huszár Károly (Pufi) kitűnő konferanszai kötik össze. A tréfák szereplői közül külön meg kell dicsérnünk Nagykovácsi Donát, Palotay Er­zsit, Raffay Erzs­t, Kovács Terust, Boross Gézát, Peti Sándort, I­i­sz Lajost, P­etes Gusztávot, Pethes Ferencet, Bikiesi Tivadart, Sugár Lajost, Keleti Lászlót és László Miklóst. Az Andrássy­ úti Színház új műsora nagy sikert aratott. (1.) (—) Menyasszonyi fénykép Rozgonyi­ól 3 darab 8 P. Rózsavölgyi hangversenyei Schmidt József okt. 10 A világhírű tenor ária- és dalestje. Bécsi hangver­senyének jegyei az első délelőtt elkeltek. Jegyek már csak 6—12 pengőig. Helene Henke szavalja okt. 27-6n Schiller »Deme­triusí-át. Toscanini okt. 30 A bécsi filharmónia élén a Városi (Labrio­a) Színházban. Műsor: Cherubini: Anakreon nyitány Mozart: D-dúr szimfónia. Beethoven: Szimfónia. Rossini: Nyitány. Jegyek már csak 9­22 pengőig. De Luca Giuseppe nov. 4 Ária- és dalestje. Lyra-térlet. 2. est. A Metropolitan első hősbaritonja. Krauss Lilly nov. 5 zongoraestje. A külföldi sajtó a magyar zongoraművész­nőt Mozart de Beethoven legjobb női interpretátorának nevezi. A Liszt­ Egyesület zenekari estje nov. 15-én. Gróf Gravina és Pembaur. Brahms-rekviem, nov. 2-án . Monteux nov. 3 A franciák világhírű karmesterének, a newyorki és bostoni filharmónia volt karnagyának első bemutatko­zása Budapesten a Budapesti Hangverseny-Zene­ar II. bérleti estjén. — E hangversenyre mindössze 200 jegy kapható. (Rózsavölgyi.) BETHLEN *­ÉR! S­ÍNPAO ELCHE tilóa­iá­ok kezdete naponta Október 15-én 58-edszer MEGFONTOTT SZANKSÉÜI •/.6 és V.9 órakor !^ [La A Koncert hangversenyei: Hétről Napló kacftgó kabaréja ma 7. fél 6. Filharmóniai főpróba ma, ünnepi megnyitóest holnap Jegyek és bérletek a mai főpróbára 10 órától a Zene­akadémián, a holnapi hangversenyre az Operánál és Koncertnél. Jubiláris emlékfüzet szöveges műsorral 50 fillér. Rubinstein—Nyíregyházy est 24 Rubinstein Erna és Nyíregyházy Ervin együttes estje nagyszerű műsorral komoly zenei esemény. Olcsó jegyek! Dohnányi Beethoven-est 26-án A zongorabérlet I. estje. Műsoron: 32 variáció, öt szonáta. Jegyek 1—6 P. Zongorabérletek 12 estre 9—36 P-ig (2 részlet) még válthatók. Mozart kollégium I. estje 29-án. Brahms Requiem. Mahler Kindertotenlieder. Halot­tak napján. Báthy, Basilides, Farkas. Vezényel Lich­tenberg. A Rádió Európa hangversenye nov. 4. 7. fél 9. Vezényel: Dohnányi, közreműködik: Operaházi zenekar, Palestrina, Heimlich. II. Filharmónia 5—6. (Alma Moodl­.) Vidám délután a Zeneakadémiában 5. 7. fél 6. Pataki Veronika táncmatiné 5 A fiatal zseniális magyar táncművésznő a német­országi Loheland iskolában, majd Mary W­amannál tanult. Amerikai és lengyelországi turnéja után 5-én fog bemutatkozni a Belvárosi Színházban. Jegyek 1—5.80 P-ig. Mykischa Taras zongoraest . A Budapesten már népszerű fiatal orosz művész műsorán: Bach, Mozart, Schumann, Liszt művek és Schiabin, Chopin sorozat. Jegyek 1—6 P. Waldbauer Quartett I. est 8-án. Olcsó bérletek és egyes jegyek 1 P-től. Huberman műsora: Koncert-bérlet I. estje. Huberman közölte nov. 10-i hatalmas műsor­át: Beethoven: Frühlingssonate, Bach: Orgelchoral (Huber­man-átirat), Händel: D-dur szonáta, Lehubert: C-dur fantázia, Symanovszky és Chopin. Kistermi jegyek­et 204 P-ig már árusítják. Damiili-jazz zenekar Tamási Imre szerzeményeivel, Balla Lici közreműködésével nov. 11. Poldl Mü­dner zongoraestje nov. 14. Liszt-Egyesület nagy zenekari estje 15-én, gróf Gravina és Pembauer közreműködésével. P. Jámbor Ági zenekari zongoraestje nov. 22. Koncert mesterbérletek nov. 1-ig 9 részletben (havi 2.50-8­0-ig) és fenti ter­etek és jegyek Koncertnél, IV­, Váci u. 23. Vidám délután a Zeneakadémiában nov. 5. vasárnap Rátkai—Rózsahegyi—Fejes— Boros —Peti—szász Ala Gallai, László Miklós, László Imre, a 4 Haver, Fehér Lilly, S­am­o­s Eszter, GH Dezső, Fenyő, Réthy Annie. Konferál: Vadnai László. Olcsó helyárak (1—4 P.) Kon­certnél. Szász Miklós rendezései: (Jegyárusítás Bárdnál és Rózsavölgyinél) Prihoda hatalmas európai turnéja során pénteki, 27-iki egyetlen hegedűestjén Beethoven- és Bécsi-szonátákat, Ördögtril­lát, Paganini hegedűversenyt játszik. Olcsó helyárak. Zeneakadémia, 8. Ilaydy István 9-iki gordonkaestjén Händel és Franck szonátákat, Senaille, Cras, Fauré, Zsolt Lalo stb. műve­ket játszik. Kerntler—Országh—Friss-trió nov. 13. Műsoron Mo­zart, Martinu, Honegger, Dandelot. Magyar Mozgásművészeti Csoport előadása nov. 21. Duret Cecil emlékhangverseny nov. 22. Roth-kvartett kamaraestje nov. 23. * Lipínska'a egyet'en est'e nov. 5 Új műsor Jegy Rózsavölgyinél. (Stúdió.) Karín hy-est nov. 12 Jegy Rózsavölgyinél, Zeneakadémián (Studio). * Bán-iroda hangversenyei. (Cím nov. 1-től Király u. 85. Vörösmarty n. sarok). S. Sch­ack Manka és dr. Járosi Jenő szerzői­­estje nov. 19. (Z. VIG) Raffay Erzsi, Szedő Miklós, Bárány, Némethy, Avar Szigeti, stb. közreműködésével. Ch­ován Kálim­án-em­lékhangverseny nov. 19. (Z V 1 9) dr. Raffay püspök, Kalits Ilonka, Koncz János, Laub, Zsámbéky, Gróf Laurisin dr. Horváth és Z­olt vezény­letével a Zeneművészeti Főiskola zenekarinak kiszre­működésével. Fehér Artúr jubileumi dís­zhangversenyére (n­ov. 25. 7. V.9) a jegy'k­isk­ús Róssavölgy mál megkezdődött. Jazz-revű két zenekarral nov. 26 L­egizációs Kar­mesterek: Brdr Tamás és Fenyvessy Éva. Szólista: Jeszenszky Mária: Akom Lajos orgonaestje nov. 30. (Z. Vi9). A kritikus felelős »Jót vagy semmit«, e tömör axiómával jelle­mezte a magyar színházak szigorú kritikakövete­lését múlt vasárnapi kitűnő elmefuttatásában Kárpáti Aurél. Cikke nagyon találó és száz száza­lékig helyes volt. Hasznos is volt, mert napilap hasábjain végre felvetette a magyar napilap­színikritika egyik leglényegesebb problémáját. Olyan probléma ez, mely megérdemli, hogy hozzá­szóljanak és napirenden tartsák. A kritikusi fele­lősség kérdése merül fel már évek óta minden egyes darabbal, minden egyes kritikával kapcso­latban. Kritikusi felelősség mindig volt. A kri­tikus mindig felelős volt önmagának és fele­ős volt az igazságnak, az esztétikai igazságnak,­­ ha ugyan van ilyesmi, és annak a kissé bizonytalan körvonalú, de mégis parancsoló erejű valaminek, amit Nietzsche »intellektuális lelkiismeretnek« nevezett. A kritikus mindig felelősségérzettel ült le az íróasztalához, hogy valamilyen darabról ír­jon. Sainite-Beuve-től Alfred Kerrig minden vala­mirevaló kritikus érezte felelősségét a kultúra és a művészet iránt,­­ de egyik sem tartotta magát azért is felelősnek, hogy az a kereskedelmi vállal­kozás, mely az illető darabot színrehozta, kellő­képpen prosperáljon. A mai színházak irodáiban pedig ilyen irányú felelősséget szeretnének a kri­tikusra róni. Szerintük a színház prosperitásáról nem az igazgató köteles gondoskodni jó darabok­kal, hanem a kritikus jó kritikával. A színház üzlet, mondják, az a célja, hogy megéljen. Kény­telen koncessziókat tenni, kénytelen »könnyebb«, »szórakoztatóbb« darabokat előadni (így nevezik a nehézkes giccseket, melyek senkit sem szórakoz­tatnak). A színház tehát üzlet, — de mutassanak nekem még egy üzletet, mely a napilapokban jó kritikát rendel magának. Sohasem hallottam még, hogy egy harisnyaház az újságokban kritikát íratna legújabb harisnyakreációiról. Eddig még egyetlen olyan tanulmány sem jelent meg a la­pokban, mely valamilyen egészségügyi szaküzlet újon­nan forgalomba hozott mosdó­tálait méltatta volna elmélyülten s lelkesedéssel. Ha a harisnya­vagy lavórkereskedők reklámot tartanak szüksé­gesnek, a lapok hirdetési osztályával lépnek érinti kez­ébe és a hirdetési részben helyezik el megfize­tett közleményeiket. A színházak viszont, melyek minden főpróba után exkuzáló mozdulatokkal ma­gyarázzák, hogy ők tulajdonképpen kereskedelmi vállalkozások, a következő napon felháborodottan hördülnek fel, amiért a kritikus nem írt teljes névaláírással hitelesített lelkes reklámközleményt legújabban forgalombahozott, kereskedelmi cik­kükről. »Kereskedelmi vállalkozások vagyunk és ezért játszunk giccset; a kultúra templomai va­gyunk és ezért követelünk védelmet és támogatást a kritikusoktól«, — így hangzik érvelésük, mely nem egészem logikus., Émely kevéssé logikus, mint azok a happy endek és fel­vonás végi fordulatok, melyek a darabok jórészét olyannyira jellemzik. — ———__ B" Gy"

Next