Pesti Napló, 1933. október (84. évfolyam, 223–248. szám)
1933-10-12 / 232. szám
Csütörtök PESTI NAPLÓ 1933 október 12 a Klebelsberg Emlékbizottság Klebelsberg-pályadíjat alapítottak, szobrot emelnek és uccát neveznek el a nagy kultúrpolitikusról . József főherceg és Hóman kultuszminiszter emlékezése az első gyászévfordulón (Saját tudósítónktól.) Gróf Klebelsberg Kuno halálának első évfordulóján előkelő társaság gyűlt össze József főherceg palotájában. A magyar tudományos, irodalmi és művészi körökben kegyeletes mozgalom indult meg gróf Klebelsberg Kuno, az elhúnyt nagy magyar kultúrpolitikus emlékének ápolására. A mozgalom komoly alakot öltött azáltal, hogy József főherceg összehívására egybegyűltek a megboldogult kultuszminiszter legközelebbi hívei és elhatározták a Gróf Klebelsberg Emlékbizottság megalapítását. Az avatóértekezleten résztvettek Hómon Bálint közoktatásügyi miniszter, Petri Pál, Szily Kálmán és Kornis Gyula államtitkárok, Kertész K. Róbert h. államtitkár, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Herczeg Ferenc, Glattfelder Gyula csanádi püspök, Ernszt Sándor volt kultuszminiszter, gróf Széchenyi Károly, Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója és Domanovszky Sándor egyetemi tanár. Meghívást kapott gróf Bethlen István is, aki azonban nem tartózkodik Budapesten és így kimentette magát József főherceg palotájának szalonjában fogadta a vendégeket, s a következő beszéddel nyitotta meg az értekezletet: _ — A magyar társadalom tudományos, irodalmi, művészeti és közgazdasági élete jelentős tényezőinek körében támadt az a kegyeletes gondolat és kívánalom, hogy Istenben boldogult gróf Klebelsberg Kuno emlékezetének megőrzésére országos bizottság alakíttassék. A magam részéről örömmel és lelkesedéssel állok ennek a mozgalomnak élére, mivel gróf Klebelsberg Kuno egész életműködését és munkásságát, mellyel nemzeti kulturánkat a legválságosabb időkben nemcsak megmentette, hanem az egész művelt külföld elismerése mellett hazánk javára felvirágoztatta, olyan honfiúi cselekedetnek és elévülhetetlen érdemnek tartom, melyről állandóan s az őszellemében gyümölcsözően megemlékezni, meghaladja a kegyelet kultuszának érzelmi és gondolatkörét, mert ez az állandó emlékezés a legtisztább és legmagasabbrendű nemzeti eszmények ápolását is jelenti. Klebelsberg elhalálozásának első évfordulóján elérkezettnek látom az időpontot arra, hogy ez a széphivatású emlékbizottság megalakuljon és működését megkezdje. Dr. Hóman Bálint kultuszminiszter válaszolt a főhercegnek: — A mai, gyásznap az emlékezés napja, öszszejöttek mindazok, akiket gróf Klebelsberg Kunóhoz igen erős érzelmi, baráti, sőt hivatalbeli szálak fűzik, összejöttek mindazok, akik hódolni akarnak emlékének, de nem megszokott formában, hanem olyan módon, ami az ő célkitűzéseinek és az ő eszményeinek megfelel. Klebelsberg Kunó megkülönböztetést tett az alkotó és a beszélő, a produktív és az improduktív magyar között. Nekünk nem szabad sablonos emlékbizottságot alakítanunk, nem lehet meddő ünneplésben kimerülni és érzelmeinket szóvirágokban kifejezni. Az ő emlékezetéhez csak egy méltó: a tett. Ez a felfogás vezette néhányunkat, akik előzően összegyűltünk és Klebelsberg emlékét méltó módon akarjuk megörökíteni. A javaslatokat az előkészítőbizottság már kidolgozta és ezek olyanok, amelyek valóban megfelelnek az elhalt kultúrpolitikus eszményeinek. A kultuszminiszter ezután József főherceget védnöknek kérte fel. Elnöknek Hóman Bálint közoktatásügyi minisztert választották meg, társelnökök Berzeviczy Albert, Glattfelder Gyula és Kornis Gyula lettek, az ügyvezető alelnöki állást gróf Széchenyi Károly vállalta. A megjelent közéleti előkelőségek elhatározták, hogy a bizottságba meghívják mindazokat a tudományos, irodalmi, művészeti közgazdasági vezető személyiségeket, akik Klebelsberg Kuno működésével közelebbi kapcsolatban állottak, megalakítják a munkabizottságot is, amely permanenciában fog maradni. Gróf Széchenyi Károly terjesztette elő ezután az emlékbizottság legközelebbi programját. Gróf Klebelsberg Kuno emlékének megörökítésére ezerpengős pályadíjat alapítanak, amelyet valamely tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotás jutalmazására fognak évenkét odaítélni. Ennek a pályadíjnak első kiírása legközelebb megtörténik és a pályadíjat Klebelsberg Kuno halálának második évfordulóján ítélik oda. A pályadíj nyertese még megkapja a Klebelsberg Kuno-emlékplakettet is. Ezzel a pályadíjjal az emlékbizottság gróf Klebelsberz emlékezetét eleven kapcsolatba fogja hozni a magyar kulturális élettel. Herczeg Ferenc, Kornis Gyula, Petri Pál és mások hozzászólása után kimondották azt is, hogy a pályadíjjal lehetőleg a fiatalságot fogják segíteni nehéz küzdelmében. Egyben tudomásul vették, hogy megindult az akció gróf Klebelsberg Kuno szobrának Budapesten való felállítására-Széchenyi bejelentette, hogy Miklós Andor, Az Est főszerkesztője, írott pengővel járult hozzá a szoboralaphoz, megindítva a gyűjtést, amelyre eddig a következő adományokat jelentették be: Maggyar Általános Hitelbank 2000, Pesti Hazai Első Takarék 2000, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 2000 pengő. Az emlékbizottság előterjesztéssel fordul a fővárosi közmunkák tanácsánaz hogy a Hold uccát, ahonnan kultúrépítő munkáját gróf Klebelsberg tíz éven át irányította, nevezzék el gróf Klebelsberg Kunó uccának. SÚLYOS SZERENCSÉTLENSÉG TÖRTÉNT a pestszentlőrinci vízvezetéki építkezésnél. Az egyik árokszakasz beomlott és Kovács János (1) és Varga János (2) munkásokat a földtömeg maga alá temette. Mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek wL JIPNI f \ J| ( t? * kSr^ i jMKHtf •• ^ ..aWB||Wj|BH • .V . . V'x' • . Hfcix. . : Ihtefli emtwMi SÜRGŐS TAVIKAT. -fmni JSMrástéfy ffiitda suedt,TV, y^witatk3 f ImkitÉiMmfmá-tílé(fKtl'tan fyúfcWlbfiQy.Z'f. -,fetlZ. -owqyed k • timqá: Swuktto ficfttaida£mmfw/Miqy fwtímfafujru SvDeforv: S 20-66. Jötöfa ást&a. i f. Jíndasveót, /K, ífxfMita sétá. „A Csák Máték bükkhegységi uralma ellen" beszélt egy bizottsági tag Borsod megye közgyűlésén Miskolc, október 11. Borsod-Gömör megye törvényhatósági bizottsága Borbély-Maczky Emil főispán elnöklésével közgyűlést tartott, amelyen báró Radvánszky Kálmán tiltakozott a famonopólium terve ellen és lehetetlennek minősítette, hogy a tiszántúli korridor következtében, ha Borsodból egy vágón fát akarnak vinni Debrecenbe, akkor a debreceni fakereskedőnek két vágón román fát is kell vásárolnia. Kéri a tiszántúli fakorridor megszüntetését. Indítványára a vármegye elhatározta, hogy tiltakozik a famonopólium ellen. Borbély-Maczky Emil főispán bejelentette, hogy Kállay Miklós földművelésügyi miniszter a fakorridort, amit terhes örökségként vett át, jövő évi áprilisában megszünteti. Nagy Ferenc ny. miniszter szerint a nemzet életszükséglete, hogy megnyugváshoz juttassák a földet és a gazdákat. Kamatmérséklést kíván. Bukovszky Vilmos előadta, hogy a Bükkben egyesek középkori állapotokat akarnak meghonosítani és Csák Máték módjára akarnak uralkodni. Felsőhámor és Újhuta községek nagyobb része kincstári vadászterület. Amíg a Vayak és az Almásyak bérelték ezt a területet, addig a lakosság tudott fát fuvarozni és általában keresni, amióta azonban Kállay Tamás bérli a területet, azóta a nép valósággal szenved és az erdőkincstári hivatali közegek sem tudnak fellépni Kállay Tamás ellen, aki valósággal középkort csinál az általa bérelt vadászterületen. Már két hónapja Ómassa, Felsőhámor és Nagyhuta község lakossága nem tud keresni egy fillért sem, mert a vadászterületet érintenie sem szabad. Fegyverrel és orruk csavarásával vezetik ki azokat, akik véletlenül betévednek a vadászterületre. Váradi József óhutai lakosnak és feleségének a vadászterületen van egy kis rétje. Lekaszálták a füvet, de fél nappal elkéstek a szénaszállítással, mire szénájukat Kállay Tamás parancsára elégették. Pedig Kállay Tamás tud udvarias is lenni a munkásokkal, mert amikor a lillafüredi műutat építették, amely csodálatosképpen csak a vadászkastélyig készült el. Kállay igen barátságos módon arra biztatta a munkásokat, hogy ne fizessenek adót, hiszen ő sem fizet és már a puskája is le van foglalva. Borbély-Maczky Emil főispán kijelentette, hogy most hallja először ezeket a dolgokat, amelyeket meg fog vizsgálni és igazságot fog szolgáltatni. Fésűs Pál szentszéki tanácsos kijelentette, hogy ha ezek a dolgok a valóságnak megfelelnek, úgy az tisztára középkorra emlékeztet. Bukovszky Vilmos az alispán felkérésére átadta a bejelentésére vonatkozó bizonyítékokat. Magyarországra visszatérve lefogták a csendőrök az emigráns Roboz Bélát, aki megmérgezte magát és meghalt Szombathely, október 11. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) Vasárnap délben Roboz Béla, a kalandos múltú emigráns Rohoncnál átlépte a magyar határt. Bozsoknál a csendőrség elfogta és gyalogszerrel Kőszegre kísérte. Útközben Kőszeg-Szerdahelyen a jegyző lakásán pihenés céljából megálltak. Itt Roboz Béla egy őrizetlen pillanatban ismeretlen mérget vett be és rövidesen eszméletét vesztette. A csendőrök kocsin Kőszegre szállították, ahol vasárnap este a kórházban meghalt. A két Roboz-fixér, amint ismeretes, a kommün után Romániába emigrált, ahonnan azután — mert meggyűlt a bajuk az ottani hatóságokkal — visszatértek Magyarországra, ahol hűtlenség címén perbe fogták és elítélték őket. Büntetésük kitöltése után Bécsbe mentek. KAMARA MOZGÓSZÍNHÁZ MA PREMIER I A legnagyszerűbb filmoperett Kanal rózsafa Ábrahám Pál, Földes Imre és Harmath Imre operettje. Főszereplők: Eggerth Márta — Lábass Juci szerepében Verebes Erii — Sziklai József szerepében Petrovich Szvetiszláv — Kertész Dezső szerepében Baby Gray — Fejes Teri szerepében Egyepfő Mária legelragadóbb szerepe