Pesti Napló, 1933. november (84. évfolyam, 249–272. szám)
1933-11-10 / 255. szám
12 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1933 november 9 mondotta — hozzá kívánom még fűzni azt, hogy törökországi és bulgáriai utunknak célja nemcsak a két országgá, szemben fennálló barátságnak ápolása és további fejlesztése volt, hanem az is, hogy a két országgal szemben fennálló gazdasági kapcsolatainkat kimélyítsük. Nézetem szerint ugyanis nincsenek kihasználva azok a gazdasági lehetőségek, amelyek a magyar-török és magyarbolgár viszonylatban adva vannak. Ezirányú megbeszéléseink kedvező mederben folytak és komoly remény van arra, hogy tárgyalásainknak már a közeljövőben eredménye is fog mutatkozni, amelyet a kiküldendő bizottságok lesznek hivatva kimunkálni. Új dunavölgyi helyzetet kell teremteni Eckhardt Tibor a külügyminiszter expozéjához hozzászólva, örömmel állapítja meg, hogy a magyar külpolitika két alapvető gondolata a szövetségi politikától való tartózkodás: a szabad kéz, továbbá a revíziós politika. Magyarország a katonailag hatalmas kisantant szövetségi rendszerrel szemben semmiféle ellenszöveteségi rendszernek nem adta magát eszközül. Ezzel egész Európának nagy szolgálatot tett, mert bebizonyította békeszeretetét. Lehetetlen, hogy a nagyhatalmak be ne lássák, hogy a revíziós politika elsőrendű politikai szükségességgé vált. Nemcsak Olaszországban, de az utóbbi időben Angliában és Franciaországban is komoly tényezők hirdetik a revízió szükségességét. Eckhardt elérkezettnek látja az időt arra, hogy a magyar kormány kezdeményezőleg lépjen fe. E téren első lépésnek a kisantant szövetségi politika megszüntetésének kell lennie a nagyhatalmak részéről. Csak így nyílik meg az út egy új dunavölgyi helyzet kialakítására, amelyen belül Magyarország is, Ausztria is megtalálhatja boldogulását, mert az ausztriai kérdés is megoldást kíván. De ebből az együttműködésből Csehszlovákia sem hagyható ki. Ha a nagyhatalmak gátat akarnak szabni Németország további megnagyobbodásának, akkor azokat az államokat kell a Duna völgyében közös külpolitikai nevezőre hozniuk, amelyek a német terjeszkedés révén elsősorban lehetnek veszélyeztetve. Kéri a kormányt, hogy ez irányban alkalmas időpontban vállalja a kezdeményezést. a kormány külpolitikája ellen és mellett Buchinger Manó aggodalommal nézi a kormány külpolitikáját. Céltalannak találja a törökországi és bulgáriai látogatást. Ankara túl meszsze esik Magyarországtól, a Törökországgal való , kapcsolatoknak nem látja gazdasági hasznát. A szociáldemokrata párt nem tartja a magyar érdekek szempontjából hasznosnak azt sem, ha Törökországgal és Bulgáriával kapcsolatosan felidézzük az 19HCS frontközösség emlékeit. Szorgalmazza a szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok felvételét, amelyekből hasznot vár a magyar ipar és kereskedelem számára. Hibásnak találja, hogy a magyar külpolitika két bázisa az olaszokkal való barátkozás és a túlságosan nagy német rokonszenv. A magyar külpolitika részére a legszigorúbb semlegességet kívánja. Gazdasági pozíciókat kell keresnünk és ezek legközvetlenebb módja a szomszéd államokkal való kapcsolatok megteremtése. Természetesnek veszi a magyar kormány revíziós propagandáját, de nem tartja térmépzetesnek a sorrendet. A revízió a honnan kérdése. Nem szabad a pillanatnyi halasztást sem tűrő érdekeket háttérbe szorítani a holár ideális érdekeiért Demokratikus benolikat kell követni, ha azt akarjuk, hogy a külföld figyelme Magyarországra irányuljon. Lakatos Gyula vitába bocsátkozott Buchinser Unióval és kifejtette, hogy külpolitikai kérdésekben nem szabad magunkat világnézeti kérdésektől veszttetni• amikor teljesen ridpaen mai-ur érdekekről van szó Külpoptikánk irányának kitűzésében tisztán arra szabad tekinteni, hogy mi a magyar érdek. HPP "súlyozza a békéhez val törhetetlen ragaszkodásunkat, amelynek biztosítékai a mai magyar külpolitika alapelvei, a szabadvíz és főszövetségi rendszertől való mentesség. Pper Károly keveri a kuilü'rymínisztpr expoT/óWfm nyújtott tájéfcoz+ntá®t. További felvilágosítá it sze^ptne arra vonatkozóin e, hogy mi történt A*1 aráhin, és ho-arv m'ban áll az "többi időben «urfin feltorkkonó kel^'i Lorarvn k^T^tse. örvpndpnp annak, ha a kormány tag jai WW"pen azokat a szomsz^rg •Vamokat keresték fel ahol valóm" lefutásunk van irani és mező"a.v*a°*ai terményeink elhelyezésére. EZZPI szettben úgy látja, hogy a külüegvminiszter párizsi útja teljes eredménytelenséggel végződött. Modus vivendi a szomszédokkal Farkas Tibor nélkülözi a külügyminiszter expozéjában a gazdaságpolitikai részt Tájékozódást szeretne kapni a magyar termékek , elsősorban a mezőgazdasági termények értékesítése tekintetében. Érdeklődött az orosz-német és az orosz-francia viszony jövőbeni alakulása felől A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsárpangás, nagyfokú erjedés,rossz emésztés, fehér nyelv, kábultság, ffil zúgás, halvány arcszín, kedvetlenség a természetes Ferenc József keserűtvíz használata által sok esetben elmúlik. Friedrich István felszólalásában hangsúlyozta, hogy tíz év óta hirdeti, hogy a kisantant államaival gazdasági modus viverdit kell találnunk. De megállapítja, hogy Prága, Bukarest és Belgrád is oka annak, hogy ma sincs e szomszédállamokkal gazdasági megegyezésünk. Helyesli, hogy a miniszterelnököt és külügyminisztert ankarai és szófiai útjában nemcsak a barátság ápolásának szempontjai, hanem gazdaszert politikai érmüketzérelték. Gróf Bethlen István külpolitikai kívánalmai Gróf Bethlen István széles vonalakban jellemezte a világpolitikában az utóbbi évben beállott változásokat. Hangsúlyozta, hogy ő nem franciabarát, nem németbarát vagy angolbarát, hanem kizárólag magyarbarát. Az európai és világkülpolitikai eseményeket is ebből a szempontból figyeli és ítéli meg. A kurai államok gazdasági viszonyainak rendezését a Mussolini-féle terv helyes keresztülvitelében látja, örül annak, hogy a magyar kormány ezt a Genfben benyújtott tervet támogatta. Kéri a kormányt, hogy továbbra is éber figyelemmel kísérje a balkáni helyzetet, felénk figyelemmel kell kísérni a szovjetunió külplitikai irányát is. A világpolitikai helyzet egyik legfontosabb tényezője ma a szovjúnió és Japán egymáshoz való viszonyának alakulása. Hasznosnak találna egy gazdasági közeledést a szovjetköztársasághoz, mert ebből a magyar mezőgazdasági termékek kiviteli lehetőségeinek kiszélesítése következhetnék. A távolkeleti kérdés fontosságára való tekintettel megfontolandónak tartja, nem volna-e célszerű Japában képviseletet létesíteni. Ha másként nem lehet, talán olyan módon, hogy egy másik, kisebb és kevésbé fontos külképviseletet szüntessenek meg. Behatóan foglai között a leszerelés kérdésének mai állásával és azzal a helyzettel, amit Németországnak a Népszövetségől és a leszerelési értekezletről való távozása teremtett. Mérlegelendő, hogy Mayarország ezzel az új helyzettel szemben milyen álláspontot foglaljon el, mert az a határozott felfogása, hogy annak a négy évi próbaidőnek elfogadásáról, amelyet Németország magára nézve méltán sértőnek talált, magyar részről sem lehet szó. Végül a miniszterelnök és a külügyminiszter válaszolt a bizottság vitájában felmerült kérdésekre, majd Pekár Gyula elnök délután aövedhárom órakor bezárta az ülést. Amerika ma hivatalosan elismeri a szovjetet Kész az orosz-amerikai egyezmény Washington, november 9. (A Pesti Napló tudósítójától.) Csütörtökön folytatódtak a megbeszélések Litvinov és Hull külügyi álamtitkár között. A két óra hosszat tartó tanácskozás befejeztével Hull nyilatkozott a sajtó képviselői előtt és megelégedését fejezte ki a tanácskozás haladása tekintetében. Litvinov és Roosevelt tanácskozását csütörtökön a késő esti órákra tűzték ki. A Newyork Herald Tribune washingtoni jelentése szerint Roosevelt és Livinov között megállapodás jött létre a szovjet-amerikai egyezmény alapvonalai tekintetében. A szovjetköztársaság hivatalos elismerésére pénteken kerül sor. A 325 millió dolláros Kerenszkij-féle adósság kérdését később rendezik. Hall külügyminiszter szombaton indul Montevideóba. „Oroszország elhárítja magától a felelősséget az esetleges következményekért" Moszkva, november 1. * A japán bombavető repülőgépraj határsértésének ügye mindinkább kiéleződik. A szovjet kormány — hír szerint — utasította tokiói nagykövetét, hogy újabb jegyzéket nyújtson át a japán külügyminisztériumban. Ebben a jegyzékben a szovjet kormány tiltakozik első panaszjegyzésének elutasítása ellen. Szokolnyikov helyettes külügyi népbiztos fogadta őta moszkvai japán nagykövetet és hosszasan tanácskozott vele az orosz-japán viszonyról. Szokolnyikov kijelentette, hogy a tanácskormány nem vállal felelősséget olyan incidensekért, amelyek abból keletkezhetnek, ha japán repülőgépek ismét orosz terület fölé repülnek. HÍREK HAJDÚ VÁRMEGYÉBŐL: Kis interjú dr. Csűrös Ferenc városi tanácsnokkal: — Hogyan áll az idei ínségakció ügye? — Három súlyos tél tapasztalataival mögöttünk, Vásáry István polgármester irányításával tettük meg az intézkedéseket a téli ínség leküzdésére. Több mint tizenötezer ember hatósági ellátására készültünk fel. Helyszíni környezettanulmányok alapján a munkabírókat fakitermeléssel foglalkoztatjuk a város erdőségeibe- valamint útjavító, szintelő és földmunkák, a stadion építkezésének befejezése, fásítás és árkolás révén juttatjuk őket létminimumhoz. E célból száznyolcvanezer munkanapra teremtettünk fedezetet. A keresőmunkára alkalmatlanokról és családtagjaikról népkonyhák és napközi otthonok útján gondoskodunk, amiben a társadalmi jótékonyság is segítségünkre lesz. A gyűjtést kidolgozott terv és egységes irányítás mellett az egyházak és jótékony egyesületek végzik. Az ínségesek segítségének négyszáznegyvenezer pengős terhét a lakosság csak legvégső erőfeszítéssel tudja előteremteni s nem késhet tovább, hogy az állam vegye a kezébe ezt a rendkívül fontos problémát. A debreceni református egyház presbitériuma a megüresedett két tanítói álásra ifjabb Tőrös Károlyt és Ormos Pált választota meg. — A földesi református árvaház felavató ünnepélyén az adományozó özvegy Kovács Eleknén kívül Petry Pál államtitkár. Kolozsvári Kiss László, dr. Benkő Géza és Székely Sándor működtek közre. — Az OTI igazgatósága a debreceni kerületnél dr. Lengyel Zoltánt, dr. Preininger Tamást, dr. Rates Pált szakorvosokká nevezte ki. — A debreceni Lutherszövetségben Pass László evangélikus lelkész tartott előadást — A mesterutcai református egyházrész Nőegyletének tisztikara: elnök Kolozsváry Kiss Lászlóné, táraelnök Szeremley Béláné, ügyv. elnök özv. Demeter Gyuláné. A tisztikar többi tagja: Ormonné Szilágyi Júlia, Kerékgyártó Józsefné, Siposs Imréné Windrich Józsefné, Zalányi Jánosné, Gáspár Istvánné, Szabó Gyuláné, Harangozó Andrásné, Debreczeny Lajosné, Boldizsár Károlyné, Nagy Juliska, Szilágyi Dezsőné Kovács Lajosné, Juhász Gézáné, Molnár Jánosné, Kiss Lajosné, Papp Ilászlóné, Szepessy Sándorné, Fudrik Gáborné, Tarr Izoréné dr. Pongor Jánosné, Zih Jenőné, Bujdosó Lajosné, Szakáll Imréné Korom Józsefné, Kecskés Jánosné, Tóth Andrásné, Mike Juliska, Kurdy Sándorné, Tladházy Piroska, Schäffer Gizella, Palotai Lajosné, özv. Agárdy Lajosnié. Baudoin francia képviselő budapesti tanulmányútjáról (Saját tudatónktól.) Néhány nappal ezelőtt Budapestre érkezett Baudoin francia képviselő. Baudoin a francia kamara egyik jelentős tagja, aki félyügyi és gazdasági kérdésekben nagy tekintély. Egy^bk*"» «\iyvéd. Beszéltünk a francia képviselővel, aki budapesti látogatásáról ezeket mondotta: — Közép-Európa gazdasági problémáját tanulmányozom, s ezért meglátogatom a dunai államokat. Bécsből jöttem Budapestre és itteni tartózkodásom idején érintkezésbe léptem illetékes tényezőkkel és tdjelszódiást szereztem Magyarország jelenlegi helyzetéről úgy politikai, mint gazdasági szempontból. Tapasztalatakról otthon természetesen be fogok számolni. Véleményem szerint Európa jövőjének szempontjából elsőrangú fonosságú Közép-Európa gazdasági ügyeinek rendezése. Értesülésünk szerint Baudoin képviselő középeuróópai tanulmányútja után Párizsban, a francia Í£Ópisőházban parlameni csoportot akar őszi,borvi w """ese az lesz a feladata, hogy előkészítse a középeurópai államok problémájának megoldását ÉK NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS Kitűnő ipari (műszaki) könyvek 75-85°/o engedménnyel kötve is kaphatók. Kötés ér* SO fillér Régi *r Út ár Mocsáry : Galvanizálás. Pénnek színezése, galvanoplasztika 10.— 4.— Nejy Traktorok 6.— 2. Németh Eritök zsebkönyve 3— 180 Németh: Betonmunkák zsebkönyve ... 5 — 1.80 Németh*: Kömdvesmetterség II. 4.80 Partal: VfivezetikSzerelő I.— 2.— Perl: Textilipar. I Állati eredetű textlanyagok 5.60 1.80 — Textilipar. II Növényi eredetű textilanyagok 5.60 1.80 — textilmar Il Szövésinunkilapok 9 — 3.— — Textilipar IV. Kiköltés, fehérítés és darabfűtés ... 7 — 2,40 Kaphatók Az fist könyvesboltjéban Erzsébet körút 18