Pesti Napló, 1933. december (84. évfolyam, 273–296. szám)

1933-12-24 / 292. szám

24 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1933 december 24 63 Színház és párt Írta: Lakatos László Elmondom, amíg még lehet. Mert sokáig talán már nem lehet. Hogy miért nem, azt is megmondom. De ha nea mondanám, akkor is ki fogják találni. Szóval • •. * Pártember vagyok. Én is. Színházpárti. És mert az vagyok, szigorú, fanatikus, ortodox színházpárti, azért érzem, mintha fejbekólintanának, valahányszor ezeket az új jelszavakat hallom, ezeket a kényszerítő, ezeket a kegyetlen, de kegyetlenségükben, megengedem, gyakran szuggesztív jelszavakat a művészet kollektivitásáról. Hogy az új színházi művészet kollektív művészeti Nekem mondják! Hát per Lajtos László se, hogy az. De az volt a régi, az volt a minden időkbeli színház, kollektív művészet, két együttesnek, a színjátszó együttesnek és a közönségbeli együttesnek közös együttesében. Színházat mindig tömegnek írtunk, tömegnek játszottunk, a színház mindig kollektív művészet volt. Azonban... Kollektív művészet volt az élet, az önkéntesség, a szabadság, de nem volt kollektív művészet egy párt, egy dogma, egy doktrína, egy parancs, egy rendelet jegyében. Hiszen értik, mire gondolok... Elképzelhető (de hogy ne lenne elképzelhető, amikor már van is) a pártállam, de sosem elképzelhető a pártművészet, a pártszínház, még azokban a pártállamokban sem, amelyek már megvannak és amelyek — attól tartok — a közeljövőben nem elfogyni, de szaporodni fognak. Bizonyíték: az a hisztérikus odaadás, amivel most nagy és komoly szellemek is vannak a kollektivizmus iránt még az emberi szabadságnak abban a két gyönyörű hazájában is, amelynek egyikét úgy hívnák, hogy Anglia, a másiknak neve pedig ez: Franciaország. Igenis lesznek pártállamok, de bennük a pártművészet nem művészet és a pártszínház nem színház. Mert az alkotáshoz egy kell és az egy, ez a százszor, ez a mindig, ez az örökkön egy, a gondolkozás és az érzés szabadsága. Az én. Ma még megírhatom, mához egy évre talán már nem, tehát megírom ma: a kollektivizmus megöli az egyéniséget, a művészt, az ént. És ne mondják, hogy a kollektivizmus erkölcsi hőstett, mert benne egyik ember feláldozza magát a másikért. Hiszen ha így lenne... De benne (én legalább így látom) egyik gép áll sort a másik mellett, egyik lendül a másikba, vagy egyik zúzódik szét a másikon. Igazi áldozat csak a szellemi szabadság korszakaiban van. Igazi áldozat az, amikor az egyéniség, de szabadon, de kényszer nélkül adja oda magából azt, ami belőle a legszebb és a legtöbb. Tehát saját magát. Tehát a művét. Tehát saját magát. Ez azonban nem jelenti azt... Én is tudom, hogy üres háromszög-vígjátékok és még üresebb szerelmi drámák ma már nem kellenek. Helyesen így. Egy halódó társadalom ezen a téren már elmondta minden mondanivalóját. Újat kérünk. De nem új rabszolgaságot (amely új formájában is lényegileg nagyon régi), hanem új egyéniséget. Uj egyéniségek új művészetét. Uj egyéniségek új színházát. Valaki azt fogja mondani: Moliere, Racine, Corneille, a francia színpad nagy hármassága a Lajosok államában élt és volt nagy. Amire én: — Ez igaz. Csakhogy a Lajosok abszolutisztikus Franciaországa nem pártállam volt, hanem pártok fölötti állam. És ez különbség. * Szóval: a pártszínház ellen vagyok. Mert magam is pártember vagyok Színházpárti, Művészetpárti, Szabadságpárti, Emberpárti. Emberpárt... Higgyék el, kérem, nem egy rossz párt, habár ma oly kevéssé divatos. És holnap (félek) annyira se lesz divatos, mint ma. Mégis hitet teszek mellette. * És hogy mért mondtam ki ezt? Mert vannak dolgok, amelyeket ki kell mondani. Még ha senkinek semmi haszna sincs belőle. A legkevesebb annak, aki azt a dolgot kimondta. Az új esztendő magyar filmje Daróozy József—OPA produkció HAJDÚ BIA főszereplésével Szerepel * Szőke Szakáll Rubinstein Erna „Mondja meg mindenkinek: Ezt a filmet meg kell nézned mert magyar!" Bál a Savoyban Ábrahám Pál operettje a Magyar Színházban Európában ma alig van népszerűbb művelője az úgynevezett könnyű muzsikának, mint Ábrahám Pál. Első nagy sikere a Viktória volt, második, külföldön született operettje, a Hawai rózsája után a Bál a Savoyban már egyenes úton halad a világsiker felé. Az operett a Magyar Színház előadásában most jutott el hozzánk. Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda írták az operett librettóját, amelyet a színlap szerint Heltai Jenő fordított magyarra. Ez a fordítás persze inkább átdolgozás: Heltai Jenő fölényes életszemlélete, derűje, ezer tréfája nevetteti meg a hálás nézőt, aki szinte testi örömmel hallgatja az édeszengéjű Heltai-verseket. Ábrahám Pál zenéje a maga nemében hibátlan. A Toujours l'amour című dala a legszebb, amit ebben a nemben valaha is hallottunk; egy gyönyörű tangó, számos más sláger, nagyrészük régóta jó ismerősünk a gramofon lemezeiről vagy a rádióból és a kitűnő zenekari interpretációban az újdonság erejével hat. Az operett szereplői kivétel nélkül hibátlanul állják a vállalt feladatot. Harmath Hilda a primadonna. Gyönyörű a hangja, csengése kristálytiszta és ragyogó a legmagasabb regiszterekben is. A közönség az egész est folyamán lelkesen ünnepli. Rökk Marika a szubrett, szebb és izgalmasabb, mint valaha. Itt-ott talán szilajabb a temperamentuma a kelleténél, de éneke és tánca meghódítja a közönséget. Lázár Mária szép és elegáns. A férfiszereplők közül Kabos Gyuláé a legnagyobb és leghangosabb siker s valóban egyik legnagyobb erőssége az előadásnak. Ráday Imre alakítása minden dicséretet megérdemel, Törzs Jenő finom és közvetlen, akkor is kedves, amikor ő énekel. Gózon Gyula mellett meg kell dicsérnünk Kondor Anniét, Baby Gray-t, Unger Istvánt és elsősorban Lóránth Vilmost a meglepően sikerült, valóban európai nívójú rendezésért. Pán Józsefet a megkapóan szép díszletekért, a görlöket szépségükért, eleganciájukért és táncukért, a boyokat finomságukért és fölényes tudásukért. Ábrahám Pál operettje Budapesten is a legnagyobb sikerrel indul. F- I(*) Szilveszter-est a Nemzeti Színházban. Szilveszter estéjén új betanulásban és kilencórai kezdettel kerül színre a Fenn az ernyő, nincsen kas. A darabot dr. Galamb Sándor rendezi. A főszerepet Vizváry Mariska, Eöry Kató, Gál Gyula, Uray Tivadar és Lehotay Árpád játsszák. (—) Gyermekéről 6 felvételben megkapó bájos 6 különböző gyermeklapot készít Kis Pál, Király ucca 51. (—) 2—3 különóra és elegánsan táncol. Haraszti, Gróf Tisza István u. 1. Tel. 828-22. (—) Halász Vilma Kristóf tér 2. (Váci u. 6.) Speciális női fényképfelvétel újévre 3 drb. képpel 8 P. Karácsonyi zene Kecskeméten Schütz Karácsonyi oratóriuma és egyéb klasszikus bemutatók a városi zeneiskola hangversenyén A kecskeméti városi zeneiskola karácsonyi hangversenye ismét országos jelentőségű zenei esemény volt. A legnagyobb művészi ideálok jegyében összeállított műsor főszámaként Schütz Henriknek, a »német zene atyjának« grandiózus »Karácsonyi oratóriuma« került előadásra. Magyarországon először! A német egyházi zenének Bach mellett legnagyobb mestere ezt a remekművet hetvenkilencéves korában komponálta, végsőkig kikristályosodott stílusban. Mindaz a forradalmi tűz és lázas drámaiság, amely a fiatal Schütznek fantáziáját — ezt az olasz renesszánsz színpompájától és az antik tragédiák szenvedélyét idéző olasz zenétől megittasodott német, biblikus fantáziát — jellemezte, ebben a műben már teljesen átszellemült, mégis az antik és olasz élmények hatalmát egészen tisztán, sőt legtisztábban itt érezzük, ennek az átszellemült, bensőséges zenei nyelvnek roppant plasztikusságában, koncentráltságában és nemes formai egyensúlyában. A görög és német szellemnek, a déli formaművészetnek és északi misztikának egyesítése sem előbb. Sem utóbb, egyetlen muzsikában sem sikerült olyan tökéletesen, mint Schütz öregkori műveiben. Arról a harmóniáról, melyet itt Schütz géniusza megteremtett, már nem tudott sem Bach, sem Mozart, sem Beethoven. Legfeljebb Wagner előtt ködlött valami ebből a görög-német monumentalitásból, mikor a Götterdämmerung vagy Tristan nagy tragikus jeleneteit komponálta, és legfeljebb Nietzsche egy-egy legszebb mondatánál érezzük a német stílusban azt az antik erőt és plaszticitást, mely Schütz német zenei stílusát minden ízében áthatja. És milyen kongeniálisan, milyen megdöbbentően intenzív és őszinte átéléssel, milyen technikai fölénynyel szólaltatta meg ezt a hatalmas művet a kecskeméti városi zeneiskola vegyeskara, élén nagyszerű vezetőjével, Vásárhelyi Zoltánnal. Ez a fiatal karmester a rendelkezésére álló kevés eszközzel valóban csodát produkál. Igaz, a klasszikus zene apostola a vidéken meglepő felfedezéseket tehet. Itt van például az oratórium evangélista szólóját éneklő dr. Markó József, az ismert kecskeméti ügyvéd, akiről szinte máról holnapra derült ki, hogy a legkényesebb zenei feladatok megoldására is alkalmas baritonista, valódi drámai pátoszú énekes temperamentum, komoly intelligenciájú előadóművész. Azután Gergely Ilus, Mikó Ida, Wogrinics Gézáné, az »Angyali hangok« hivatott interpretálói. — Gergely Hus bemutatta még Schütz-nek két megrendítően szép »egyházi koncert«-jét, olyan tökéletes stílusban, olyan nemes énekkultúrával, olyan erőteljes, melegen, telten zengő mezzoszoprán hangon, hogy produkciója a legkényesebb ÍZIJSZ fővárosi közönség körében is feltűnést keltett volna. És milyen áhítatosan, örömittasan, csupa lélekkel szárnyalt Mikó Idának, a kiváló kecskeméti énektanárnőnek csengő szopránja az est harmadik klasszikus remekműbemutatójában, Buxtehude »Herr auf dich traue ich« szólt) kantátájában! És menynyi elmélyedéssel, milyen kiforrott ízléssel, komoly muzikális és instrumentáls tudással játszotta Händelnek a műsort megnyitó A-dúr hegedű-zongora szonátáját a zeneiskola két kiváló tanára Szabadi professzor és Puky Margit zongoraművésznő! Valóban, ezen a hangversenyen minden hang a lélek mélyéről jött és a legmagasabb zenei eszmények felé szárnyalt. Ez nem »propagandaművezet«, hanem igazi, öncélú kultúrája a zenei szépségnek és ezért a legigazibb zenei propaganda. Nem is tévesztette el hatását. Öröm volt nézni a Tisza-kollégium dísztermét megtöltő ünneplő közönséget, öröm volt látni, hogy a városi és megyei élet előkelőségei, élükön a leglelkesebb kultúrapostollal, Fáji Fáy István főispánnal és Nyúl-Tóth Pál tanácsnokkal milyen fellelkesülten sietnek személyesen gratulálni a zeneiskola európai műveltségű, kiváló igazgatójának, Bodon Pálnak, a hangversenyszámok zseniális karmesterének s betanítójának, Vásárhelyi Zoltánnak és a szólistáknak. Kecskemét ismét beigazolta, hogy zeneélete méltán egyik büszkesége a magyar zeneéletnek és hogy szerves kapcsolatot tud tartani az egész nemzetközi zeneélet fejlődésével. Tóth Aladár A Koncert 3 Itony Szilvesztere A legnívósabb,legszenzációsabb,legmulatta a Vigadó 10-kor» Agay Irén jazzrevüje Pallas Ladys Rosalinde Kaplan amerikai zongoraművésznő nékef f- Kőváry tréfa Rátkai-Simai Beregi Oszkár szószra .A pendliző művészek Szilvesztere Adler—Fejér 2 zongorán Keleti László tréfa Mocsányi - Lakos Miwlan Naich hawai énekesnő Mataky Veronika tánc Szendi Lajos paródiák Sárossy Mihály, *Babók Győző, Tulah Eber és partnere: Bellák Aranka, Réthy Annie, Kompóthy Gyula Konferál: Békeffi Zongoránál! Dr. Her« Ottó Zeneakadémia »11-hoz* Városi Színház. 11-szor* Balla Líd Békeffi László Kabos Gyula Vadnay László Péchy Blanka Ilosvay Rózsi Boross Géza Dénes - Pethes Kováry Gyula • Adar Fejér Pati-Fehér Feleki Kamill A ndarsen Felda Pataky Veroniaa Victor Ferike Miwan Naich zendl Lajos Németh Lilly Heital-Balassa Várnai László Kísér: Kósa Gyöoy Rendezi Sturló-Koncert jegyek 1-6 pengőig Koncert, Rózsavölgyi, Bárd, Gyenas Lily és 20 tagú zenekara Rózsahegyi Kálmán új parasztréfa Kabos Gyula -Várnai tréfa Rátkai-Simai • „A makacs holló" Korb Flora haloit 10 taggal Rosalinde Kaplan klasszikus és jazzzongoraszámok Hacsak és Sajó (Vadnai-Komlós) Beregi Oszkár Boross Géza Szász Na Adler -Fejér kétzongorás attrakció Ttocsányi- Lakos László - Keleti a Folrre`s és a 10 legszenzációsabb artistaszám Konferál: Kőváry Gyula Zongoránál: Donáth Jenő Zeneakadémia, Isokora Hollághírfi Mndrássy úti Színház 26 év óta a legfőbb műsor ! Pallos Jadies Csortos, Rózsahegyi, Somlay, Javor Karácsonykor 2 előadás! Szilveszterkor 3 előadás. Új, olcsó helyárak !