Pesti Napló, 1934. április (85. évfolyam, 73–96. szám)

1934-04-17 / 85. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1934 aprílís 17 Egy piros autón rablók visznek Baja felé — írja egy 19 éves leány, aki eltűnt (Saját tudósítónktól.) Hétfő délután megjelent a rendőrségen König Lajos kereskedő, aki a Csengery utca 10. számú házban lakik. Elmondotta, hogy szobalánya, a ceorvosi születésű 19 éves Seres Terézia péntek este eltávozott hazulról azzal, hogy szombat reggel 6 órakor már otthon lesz. Szombaton nem jelentkezett és csak hétfő délelőtt adott magáról életjelt. Egy levél érkezett Környék lakására. A levelet vasárnap adták fel Budapesten a 741. számú postahivatalban. A leány írta. A levél szövege a következő: — Tisztelt König úr! Nagyon kérem, tessék értesí­teni a rendőrséget. Azt hiszem, külföldi rablók kezébe kerültem, mert nem magyarul beszélnek. Annyit meg­­értettem, hogy Baja felé megyünk egy nagy piros autón. Én­ úgyis megszököm tőlük, akár életem kockáz­­tatásával is. Nagyon kérem, anyámékkal ne tudassák, mert halálra ijedne, úgyis gyönge a szíve. A rejtélyes levelet a rendőrségen lefoglalták és azonnal megindult a nyomozás. Megállapították, hogy Seres Terézia egy csorvási földbirtokos leánya. Valaha tanítónőnek készült, zárdában nevelkedett, magyarul, né­metül beszél, ír, zenéhez is ért. Tavaly egy budatétényi szanatóriumban mint ápolónő állt alkalmazásban. Itt feküdt betegen Bereczkyné, a budapesti rádióstúdió fel­ügyelőjének felesége. A leány odaadóan ápolta az asz­szonyt és az unalmas estéken elmondotta életének tör­ténetét is. Ekkor mesélte, hogy tanítónőnek ""készült, de egy férfival ismerkedett meg, elhagyta a szülői házat és hogy fenn tudja magát tartani, jött a szanatóriumba. Bereczkynének feltűnt a rendkívül intelligens és tanult ápolónő és amikor néhány héttel ezelőtt elhagyta beteg­ágyát, magával vitte százados úti lakására. Jó ideig élt Seres Terézia a rádiófelügyelő családjánál. Egyszer azzal állt elő, hogy nem akar terhü­kre lenni és állást szeretne vállalni. — Akármilyen állás jó nekem, a fő, hogy saját ma­gam tartsam el magamat, — mondotta. A múlt hét keddjén a stúdióban megjelent Könnig Lajosné. Egy kis cédulát vitt magával és arra kérte a rádiót, hogy a közérdekű üzenetek között közölje azt, hogy ő szobalányt keres. Ekkor megszólította őt Be­reczky felügyelő és mondta, hogy talán közölni sem kell a rádióban a hírt, mert ő ismer egy nagyon jóravaló leányt, Seres Teréziát, akit majd elküld Kö­nigékhez és ha megfelel, fogadják fel. Így történt, hogy a múlt hét szerda reggelén egy nagy koferral beállított a Csengery-uceai lakásba a magas, barna, erős leány. Már az első nap nagyon megkedvelték Königék a dolgos, intelligens Teréziát. Königné azon­ban azt kérte tőle, hogy iratait hozza el, mert anélkül nem tudja bejelenteni. Péntek este kimenőt kért Te­rézia, hogy elmegy Bereczkyékhez és onnan elhozza munkakönyvét. Azóta nem látták. Szombaton Königék érdeklődtek Bereczkyéknél, a rádiófelügyelő meglepődve értesült arról, hogy a leány eltűnt és elmondta, hogy a péntekről szombatra virradó éjszakát tényleg náluk töltötte, de hajnali fél hat órakor eltávozott, vissza­megy szolgálati helyére a Csengery utcába. Azóta nyoma veszett, csak a hétfői rejtélyes levélben jelent­kezett. Az eltűnést bonyolulttá teszi az is, hogy Seres Terézia minden holmiját szolgálati helyén hagyta, nem vitt magával semmit és mint a rendőrség már meg­állapította, szüleihez sem utazott Ceorvásra. Hogy tényleg elrabolták-e, vagy leánykereskedők hálójába került Seres Terézia, azt majd csak a közeli napok rendőri nyomozása fogja megállapítani. Egy csepeli munkás két kézigránátot dobott apósára és anyósára Pécs, április 16. (A Pesti Napló tudósítójának telefon­jelentése.) Kézigránátos gyilkos merényletet kísérelt meg hétfőn Kocsis József 30 éves csepeli gyári munkás Peremenden. Kocsist néhány nappal ezelőtt el­hagyta a felesége, a peremendi születésű König Mária- A férfi azt hitte, hogy felesége szüleihez utazott haza és hogy a szülők biztatására hagyta őt el. Kézigránáttal felszerelve utazott Pere­men­dre, ott felkereste apósát, König Antal kis­birtokost és megkérdezte tőle, hogy hol rejtegeti a feleségét. König kijelentette, hogy leányát hó­napok óta nem látta és nem tud róla, hogy férjét elhagyta. Kocsis a felvilágosítás után látszólag nyugod­tan eltávozott,­­késő­bb azonban ismét visszatért és a kertben dolgozó apósára és anyósára két to­jásgránátot dobott. Az egyik gránát csütörtököt mondott, a másik hatalmas detonációval felrob­bant és König Antalnét életifeszélyesen megsebe­sítette. König Antalt a robbanástól megriadt lo­vak taposták le úgy, hogy ugyancsak életveszé­lyes sérülésekkel került a pécsi közkórházba. A merénylő munkást hosszas hajsza után a csendőröök elfogták, elmondotta, hogy elkesere­désében követte el tettét, mert nagyon szereti a feleségét és azt hitte, hogy apósa csalta el tőle. Kihallgatása után bekísérték a pécsi ügyészség fogházába. A csendőri nyomozás megállapította, hogy Kocsis Józsefné férjétől való távozása után Sik­lósra ment rokonaihoz, most is ott tartózkodik és ott értesült férje merényletéről. Borotvával elvágta torkát Stavisky „szellemi apja". Rochette, az első modern szélhámos és a­ csalók nesztora Párizs, á­prilis 16. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Drámai körülmények között vetett véget éle­tének Franciaország első nagyszabású modern csalója, a 85 éves Henri Rochette. Három hét­tel ezelőtt tűzték ki tárgyalásra a vén szélhámos legújabb bűnügyét. Rochette a Bourse & Finances című közgazdasági lapban hirdetéseket tett közzé, amelyekben kötvényeket ajánlott eladásra- Gya­nútlan emberek százai vásároltak tőle kötvénye­ket, amelyekről kiderült, hogy teljesen értéktele­nek. A tárgyaláson az öregember így szólt a bíróhoz: — Ha elítélnek, itt vér fog folyni! A bíró rendre intette Rockettet és nem tulaj­donított nagyobb fontosságot kijelentésének. Teg­nap folytatták bűnügyének tárgyalását és a bí­róság háromévi börtönre ítélte a vén sikkasztót. Amikor védője Moro-Giafferi felállt és fellebbe­zett az ítélet ellen, Henri Rochette előrántott zse­béből egy borotvát és egy pillanat alatt elvágta a torkát. Rögtön hívták a törvényszéki orvost, aki azonban már nem tudott segíteni. Rochette a tárgyalóteremben meghalt. Rochette öngyilkossága alkalmából a párizsi lapok részletesen megírták a kalandoséletű, nagy­szabású csaló múltját, ő volt a csalók nesztora, az első ember, aki sajátságos rendszert dolgozott­­ ki csalásainak fokozására és szaporítására. Köz­ Ma este 10­­órakor bemutatjuk a világ legnagyobb színes filmjét. Írta: ??? Rendezte: Kertész Mihály Főszereplők: Lionel Attwil és Fay Wray grandiózus grandgy SysnoiS HCIS TÜL HPHLILO Szigorúan 16 éven feEÜlieknek! AROSA JUVENTUS 1. osztály. Üdülőotthon fiúk és leányok számára 8—12 éves korig. Télisport. 2. osztály. Magángimnázi­um és reáliskola, internátus. Vezető : F. Streit lelkész és dr. R. C. Streift. vétlenül a háború előtt leplezték le Rockettet, aki akkor dúsgazdag ember volt, egyike Franciaor­szág legelegánsabb és legismertebb alakjainak. Nagyszab­ású pénzügyi összeomlás kísérte Ro­chette bukását, a kisemberek ezrei vesztették el pénzüket Kiderült akkor, hogy Rochette egymás­után alapította vállalatait és az újabb alapítások csak arra voltak jók, hogy az előző vállalatokat megmentse a bukástól és az újonnan kicsalt pén­zekkel betömje azokat a szakadékokat, amelyek már a katasztrófával fenyegették. Henri Rochette »rendszerét« azóta nagyon sokan utánozták, így többeik között Oustric bankár, majd Stavisky, aki Rochette rendszere szerint alapította új vállalko­zásait és fejlesztette tovább csalásait. A Petit Párisién megemlékezve Rochette öngyilkosságá­ról, Stavisky szellemi apjának nevezi őt. Kiszabadulva a börtönből, újra kezdte vállal­kozásait a csalók nesztora, részt vett az Oustric­ügyben és emiatt börtönre ítélték. Nemrég sza­badult ismét a börtönből és régi módszere szerint ifjabb csalásokat követett el, apróhirdetések út­ján irányítva magára a gyanútlan kispolgárok figyelmét. A 85 éves Rochette magánélete a legtisztelet­reméltóbb volt. Mint példás családapa, minden pénzét gyermekeinek és unokáinak adta. Németország retorziókra készül a prágai gúnyrajzok miatt Prága, április 16. : Mind nagyobb­ bonyodalmakkal fenyeget a prágai Manes-művészegyesület által rendezett ki­állítás. Mint emlékezetes, a prágai német követség a külügyminisztériumban határozott hangon til­­takozott az ellen, hogy a kiállításon a jelenlegi német államférfiakat sértő gúnyrajzok szerepel­nek. A művészegyesület vezetősége most a külügy­minisztérium közbelépésére a német államférfia­kat ábrázoló gúnyrajzokat a kiállítás kirakatából eltávolította ugyan, magán a kiállításon azonban nem változtatott és a kiállítás vezetősége ki is je­lentette, hogy a kiállítás tartalma olyan művé­szeti ügy, amelybe a külügyminisztériumnak nin­csen beleszólása. Német körökben nem fogadják el ezt az álláspontot és valószínűnek látszik, hogy ha a gúnyrajzokat, nem távolítják el a kiállítás anya­gából, akkor német ellenintézkedések következnek. • A statisztikai munkaterv a Ház bizottsága előtt (Saját tudósítónktól.) A képviselőház közgazdasági, közlekedési, valamint pénzügyi bizottsága Dessewffy Aurél elnöklete alatt együttes ülésen letárgyalta a mi­niszterelnöknek az 1934—35. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló jelentését. Dencz Ákos ismertette a jelentést és kiemelte, hogy milyen fontos az adatgyűj­tés. Farkas Tibor fontosnak tartaná, ha az emberi élet meghosszabbodásának a társadalmi élet számos terére és az állami költségvetésre is kiható következményeit a statisztika behatóbb megfigyelés alá vonná. Kívánatos­nak tartaná a háború következményeinek részletesebb statisztikai megvilágítását. Sürgette a mezőgazdasági üzemstatisztika végrehajtását s javasolta az eddigi sta­tisztika egyszerűsítését. Kenéz Béla kijelentette, hogy a háború óta beállott változások részletes kutatására a szükséges statisztikai anyag rendelkezésre áll. Kívána­tosnak tartaná, ha a Statisztikai Hivatal számára is lehetővé tennék az adatgyűjtések eredményeinek bővebb publikálását, mert ezáltal a tudományos kutatómunka megkönnyíttetnék. Schandl Károly a tej termelői árának kutatásánál szükségesnek tartja az ipari és fogyasztói tej árának megkülönböztetését. Farkas István a gépek térhódításának és ezáltal a munkások viszonyaiban be­állott változásoknak fokozottabb megfigyelését tartja szükségesnek. Kívánatosnak tartaná a munkaterv kibő­vítését. Darányi Kálmán államtitkár, aki a miniszter­elnököt helyettesítette, válaszolt a felszólalásokra. Kije­lentette, hogy ezeket a kérdéseket a Statisztikai Tanács behatóbban fogja tárgyalni. Felkérte egyben a bizottság tagjait, hogy kerületeikben igyekezzenek előmozdítani a statisztikai adatszolgáltatás megbízhatóságát. A felszó­lalásokra még Kovács Alajos h. államtitkár adott rész­letes felvilágosítást. A bizottság a jelentést egyhangú­lag elfogadta.

Next