Pesti Napló, 1934. október (85. évfolyam, 222–246. szám)
1934-10-14 / 232. szám
Vasárnap Háromórai halálos csend és szépség Reinhardt felülmúlta önmagát a „Szentivánéji álom" hollywoodi előadásával Hollywood, október. A korláthatatlan lehetőségek hazájában íme, egy »Szentivánéji álom« korructan lehetőségekkel, amilyeneknek megálmodására és megvalósítására csak egy Reinhardt zsenije képes. Akadályokon keresztül, amik mást megbénítottak volna: egy nyelv, amelyet a rendező alig ismer, tehát a dialógus finomságai helyett minden súlyt az akcióra kell áthelyeznie, a kosztümök százai, amelyekről három nappal a bemutató előtt derül ki, hogy nem készülhetnek el és csak akkor kap más, új cég rájuk megbízást, a főpróbán még a színészeit egy része civilben játszik — és a premieren, másnap este, a Max Kee által rajzolt tökéletesen sikerült csodaszép ruhák külön tapsot kapnak! És minden ilyen tempóban készült, minthogy Reinhardt csak két héttel a bemutató előtt érkezett ide: az utolsó négy éjszakai próbán szinte az az érzésem volt, mintha szobrászmunkát látnék, márványvéső munkáját, amikor Reinhardtot figyeltem, amint a nyersanyagból, ami itt nemcsak emberanyagot, hanem hegyláncok, völgyek, csillagok, erdők együttesét jelentette, lázas sietségében is csalhatatlanul biztos kézzel kiformálta azt, amit álmodott. Mert a főszereplője ennek a hollywoodi »Szentivánéji álom«-nak maga a természet, az egész világon páratlan Bowl, a negyvenholdas sziklaamfiteátrum, amelyről már múltkoriban írtam a zenekari hangversenyekkel kapcsolatban, a város központjában fekvő elhagyott völgykatlan, amit a Gellérthegynél magasabb kopár hegyláncok vesznek körül s ahonnan egyetlen emberi lakás, még csak háztető sem látszik; a nézőt nem zavarják a körülötte ülők, mert minden padsor magasan húzódik el az előtte levő fölött s a húszezer ember mindegyike úgy érezheti, hogy egyedül van a csillagokkal és a tücskök millióival. S a Bowl akusztikája olyan ideális, hogy minden elsuttogott hang és minden pianissimója a zenének a legmagasabb perifériákon is tisztán hallható hangerősítő nélkül is! A sötétbe merült világban csupán egy pont él, csak azzal érzünk szoros öszszefüggést: a színpaddal, amely lent a homorú félgömb szélén a fekete hegylánc tövében világít. A színpaddal, ami nincs! Mert Reinhardt kedvéért az óriási kagylót, amelyben a zenekar játszani szokott, a hozzátartozó épülettel, művészszobákkal együtt, jó amerikai módszer szerint egyszerűen felemelték és eltolták valahova a sziklák közé, ahol nem látható és az orchesternek a fák közé elrejtett láthatatlan dobogót építettek. Mendelssohn bűbájos muzsikája naggdhat, mintha a tücskök vagy a csillagok zenélnének. A színpad helyére pedig egy domb került, rajta igazi pázsittal és egy elragadó Orrot-tájképpel, igazi ezüstzöld tölgyerdővel, amiben igazi nád veszi körül az igazi víztükröt! A tölgyliget mögött mély szakadék húzódik, amiben tízezer autó parkol előadások alatt. Reinhardt hidat húzatott föléje, amely a domb közepétől átvezet a kopár magas hegylánchoz és úmalg hat, mintha tisztáson áthúzódó erdei út volna- S a híd, a gellérthegynyi sziklatömegek, maga az ég, minden színhelyei a cselekménynek... Tessék elképzelni: amikor Mendelssohn zizegő muzsikája a tündérek jöttét jelzi, ezer és ezer tarka szentjánosbogár — ezer és ezer kigyúló és el-elalvó villanykörtécske — villog a szemközti sziklafalakon fel a csúcsokig és lent a Bowl körülvevő fák lombjaiban, a bozótból Botticelli »Prima vera «-Vénének lenge leplekben liberlő nimfái lejtenek elő, barnáslila faunok ereszkednek le a fák koronáiból, óriási zöld szöcske hátán apró aranylovattyal, ugrál közöttük s a látomás Corotszerűen ezüstös ködfelhőben úszik — a domb szélein a föld alól mesterséges füstfelhők homolyognak elő és terítik fátylaikat a ligetmkhez fogható megkapóan szénen és szuggesztívebben még soha Shakespeare álmát nem jelenítették. S a híd, a miket tud Reinhardt ezzel az erdei ríttal elérni, milyen fantasztikus hatásokat. Azt látniuk kellene, ahonyan azon a tündérek két hoszszú kék fátyol uszálytirdolva leVitecnek. vacry anolvnn azon egy, vállán tündért hordozó faun a sötétben a hegyekbe felszalad, úgyhogy a halkuló és elhaló muzsika hanszjaira csak a lány két, •magasban kiavódó kara van neavilágítva. Kiíndi(T távolabb. jTirdísz kisebb vedten vonagló két fe^ér kar am? a 7""« ntf^só h^lk ban^já^a belevész az éjszaka sötétségébe, a közönség őrjöngő tapsba tört k' pz után a jelenet után... Az Mke. Puck. egyike a nagy revelációknak. Reinhardt az első módán azt mondta a pokern, hogy horráfontató tüneménnyel még életében nem találkozott és ezt megérezte első pillanattól kezdve a közönség is: a hosszú és rehéz szerepet egy tizenhároméves kisfiú, Mickey Rooney a neve, játszotta, akit már egész sor színpadi és filmsikerre tekinthet vissza. De itt mellékes a kora, csodagyermek volta, itt egy érett, kiforrott művész ágál előttünk, aki Shakespeare stílusát jobban találja el valamennyi felnőttnél, akinek kamaszszájából az archaikus, nehezen érthető nyelv természetesen hangzik! Ez az ördöngösen mozgékony és dinamikus kölyök csupa rögtönző ötlet, minden próbán új remek apróságokat talált ki, miken Reinhardt halálra nevette magát és csak arra kérte, hogy el ne felejtse, hogy megtartsa őket... A beszédtechnikája olyan tökéletes, minden szava oly tisztán, érthetően pattog, s úgy tele van vele az erdőszínpad, hogy a kivételes, istenajándékozta művész jelenléte kapja meg a nézőt: ez a furcsa kis zöld bogár már nem is emberfióka, hanem ízig-vérig kobold, akinek minden varázslatot elhiszünk, amint hol magas fák koronájáról pottyan elénk, hol vakondjukból gáncsolja el kis kezével az arrahaladókat. Valami furcsa, fanyar kamaszördög-humor áradt belőle a megszidott Puck-báj helyett, egy természetfölöttire méretezett csibész röhög és nyerít kárörömében a halandók tehetetlen kínlódásán, — ez az a Puck, akit Shakespeare álmodott. A három külön világot, amiben a komédia szereplői élnek, élesen határolja el külsőségeiben Reinhardt fantáziája: a tündérek kékes-ezüstöszöldes felhőfátyolba vesző álomvilágával szemben meleg barnássárgákba és vörösökbe van öltöztetve a komikus mesteremberek színésztruppja, akik eltúlzott maszkjaikkal és összecsoportosításaikkal úgy hatnak, mint Breughel-képek karikatúraszerű figurái. Az athéni meseudvar, amelynek semmi köze sem volt Shakespeare elgondolásában az ó-görögökhöz, valami elbűvölően stilizált neo-rokkokó kosztümöt kaptak, a nők »panier«-szoknyákat fedetlen vállakkal, szoros fűzős darékkal és óriási tollszerű fejdíszekkel, a halvány sárgától őszibarackszínen át halványvörösig minden árnyalatban, rengeteg aranydísszel, amiktől csak a herceg és Hyppolita piros selymei és az uszályhordozó négy kis négerfiú azúrkék ruhái és óriásturbánjai világítottak ki felejthetetlenül finoman. Mielőtt az udvar az utolsó jelenetek előtt ebben a csodaszép színpompában bevonul, felhangzik a nászinduló a láthatatlan zenekarban és a szemközti távoli magas hegylánc felső peremén a fekete égen kigyullad egy sor fáklya, azután elindul a magasból ezerötszáz apró égő pontocska és kígyózik le a hegyoldal szerpentinjén, az első fáklyahordók már elérték a hidat, már lent vannak a dombon, már végigmentek a szélein és elfoglalják helyeiket a nézőtér két oldalán, fel az amfiteátrum közepéig, amikor a hegytetőről még mindig indulnak ifjabb izzó vörös pontocskák a nászindició hangjaira! Tíz percig tartott ez a levonulás és mind a tíz percet végigtapsolta a közönség! A mesejáték jellegét még jobban kihozta Reinhardt azzal, hogy nemcsak a rendes megszokott zenét adta, hanem Mendelssohn egyéb műveiből, az új Athalies-ból és a dalokból is felhasznált részeket. Titániának láthatatlan női tercett énekel altatót, amihez a tündérek táncot lejtenek, női szopránok kórusa halk trillával kíséri az erdő királynőjének minden érkezését. Oberon egyes sorait melodrámaszerűen félig énekli, félig szavalja, Puck monológjaiba zenei aláfestés szól bele. És mindez tökéletesen szólal meg Reinhardt régi munkatársának, Einar Nilsonnak vezetése mellett. A premier megrendezése alkalmazkodott az ősi hollywoodi szokásokhoz: egy ünnepelt színész, mint »master of ceremony«, mikorfónon jelentette be előadás előtt az érkező sztrárok és egyéb hírességek neveit, akiket fényszórókkal világítottak meg, hogy a közönség láthassa a toalettjeiket, ragyogó belépőiket és közismert édes mosolyukat. De ezúttal, talán először, mióta Hollywood Hollywood, a sok mai, tiszavirágéletű csillag egyszerűen elhalványodott és elfelejtődött abban a percben, amikor egy pár száz év óta porladó idegen költő megszólalt , és vitte magával a lelkeket Oberon és Titánia ligetébe, ahol Puck, az apró zöld gnóm űzi ördöngös játékait és ahol a szamárfejűvé varázsolt mesterember és a négy bolyongó szerelmes megbabonázottan kóborol a bozótban. Egy idegen világba, aminek semmi köze sincsen dollármilliókhoz, reklámsikerekhez, mindahoz, ami ezt a várost máskor egyedül érdekli. Itt ezer és ezer ember gyerekké lett újra, átengedte magát egy halott költő meséjének, amit egy másik, élő költő varázsolt elébe és három órán keresztül halálos csendben fürdött a Szépségben. (Igen, szépségben, nagy S-sel, tessék elhinni...) V VÁROSI SZÍNHÁZ B Budapesti Kaspereng-fonestar KuFuiMeténest megnyitó előadása okt. 18-án, csüütörtökön este 8 órakor. — GOUNOD FAUST c. operája. — Új díszletek ! Újszerű rendezési jegyek válthatók a színház pénztáránál és a Jegyirodákban Rendkívül mérsékelt áru bérletek a 20 előadásra néhány napisberlet": RIGOLETTO PESTI NAPLÓ 1984 október 14 23 , a SCHMMDA tartós felső szövetből, a legdivatosabb mintákban. selyemfényű könnyű nutriette béléssel, valódi opossum gallérral és opossum fazonnal . 160 továbbá minden fajtájú nemes szőrmebundák a napi áraknál lényegesen olcsóbban kaphatók. Téli és átmeneti kabátok, öltönyük minőségben, ízlésben, árban utólérhetetlenek KÜLÖN FIÚ- ÉS GYERMEKRUHA-OSZTÁLY SCHNUR HENRIK ANGOL ÚRISZABÓSÁGA ÉS KÜLÖNLEGES KÉSZÍTMÉNYŰ FÉRFIRUHAÁRUHÁZA BUDAPEST, RÁKÓCZI ÚT 15 (*) Dohnányi Ernő betegsége. Dohnányi Ernőről, a Zeneművészeti Főiskola főigazgatójáról a szombati nap folyamán az a hír terjedt el, hogy betegsége hirtelen súlyossá vált és állapota aggodalomra ad okot. Beszéltünk Galafrés Elzával, Dohnányi Ernő feleségével, aki a következőket mondotta: — Március óta betegeskedik a férjem és ezelőtt két héttel állapota ismét komolyra fordult. Trombózist kapott az egyik lábán. Ma már jobban van, láza elmúlt és a trombózis is múlófélben van. Reméljük, hogy pár héten belül teljesen felgyógyul. Dr. Kaszper Károly főorvos, Dohnányi Ernő kezelőorvosa a következőket mondotta: — Dohnányi Ernő mostani betegsége nem újkeletű. A betegség márciusban kezdődött egy erős kötőszövetgyulladással. A gyulladás elmúlt és Dohnányi Ernő influenzából eredő jobb- és baloldali mellhártyagyulladást kapott. Gyógyulófélben volt, amikor a Semmeringre utazott, hogy ott teljesen kipihenje magát. Semmeringen idejének legnagyobb részét ágyban töltötte és amikor hazatért, jobblábán trombózis támadt. Ma már aránylag elég jó kondícióban van Dohnányi Ernő, állapota még mindig elég komoly, de úgy látom, a dolgok nehezén már túl vagyunk. Remélhető, hogy néhány hét múlva teljesen rendbe jön. JIÁRIÁ JAAlíció Októberit. Budapesti. 9.15: Hirek. K.Nivmow Egyházi ének és szentbeszéd az Egyetemi templomból. Szentbeszédet mond dr. Tóth Tihamér. ÉIKV kelnek a Küziponti Papnevelő Intézet növendékei dr. Koudela Géza vezetésével. 11.15: Evangélikus istentisztelet a Deák téri templomiból. Prédikál Magécs Károly kerületi központi lelkész. Énekel a Lutheránia Vegyeskar Kapi-Krank Jenő vezényletével. Orgonál Zalámfy Aladár. 12.20: Időjelzés, időjárásjelentés. 12.30: A Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Slajter Lajos. Fizet-hangverseny. 2.00: Hanglemezek. 3.00: A földművelésügyi minisztérium rádióelőadása. Marton Dénes, szőlészeti és borászati felügyelő: Szüret utáni szőlőmunkák.. 3.50: A Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. Vezényel FügedynFrebtner Sándor. 4.30:Budapest és környékének őskori lakossága.« Tompa Ferenc dr. egyetemi tanár előadása. (Közművelődési előadássorozat.) 5.00: A pozeni »Haslo« lengyel vasutasénekkar hangversenye. Vezényel Latoszewsky Zsigmond dr., apózeni Operaház igazgatója. 5.40: »A walesi herceg.« Rácz D. Károly londoni levele. Felolvassa Rosner Kálmán. G.H. Bura Sándor és cigányzenekara. 7.15: »Kedves kötetem.« Kosztolányi Dezső beszél Balassa Bálintról. 7.50: Sportés lóversenyeredmények. 8.10: Közvetítés a Kamaraszínházból. »Az abbé.« Színmű 3 felvonásban, 5 képben. Irta P. Anthelme. Magyarra átdolgozta Orbók Attila. Rendező Vajda László. Az I. felr. után kb. 9.00: Híreik, sporteredmények. Utána kb. 10.30: Közvetítés a Royal-szálló étterméből. Az Erőas—Takács jazz-zenakar műsora. 11.10: Közvetítés a Kökl fa-vendéglőből. Lakatos Gyula ás Lakatos Vince cigányzenekara muzsikál. — Budapest II. 3.00—3.30-ig: »Nagy Péter világbajnok.« Nyári Hilbor elbeszélése. — Telefonhírmondó. 3.00-ig: Budapest I. műsora. 3.00—3.30 lg: Budapest II. műsora. Utána: Budapest I. műsora. — Közvetítőállomások: Egész nap Budapest I. műsora. Október 15. Budapest I. 6.45: Torna. Utána: Hanglemezek. 9.15: Hírek. 10.00: 1. A finn-magyar barátság. 2. Részletek a »Kalevalá«-ból (felokásások). 12.00: Harangszó, időjárásjelentés. 12.15: Dr. Landalné Christian Lili énekel. Sonkoly István hegedül zongorakísérettel. Közben: Hírek. 1.20: Időjelzés, időjárásjelentés. 1.30: A Budapesti Koncert Szalonzenekar. 2.40: Hírek, árak. 4.00: A rádió diák félórája. »Columbus.« 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 5.01: Az államrendőrség fúvószenekara. Vezényel Szőllőssy Ferenc. 6.00: Német nyelvoktatás. 6.30: Hanglemezek. 7.10: »Előadás a viccről.« Nagy Endre humoreszkje. 7.30: A Filharmóniai Társaság hangversenyének ismertetése. 7.40: A Filharmóniai Társaság hangversenyének közvetítése az Operaházból. Vezényel A. Zeitlinsky. Közreműködik Hoffmann József (zongora). Utána Kb. 9.50: Hírek, időjárásjelentés. 10.10: Közvetítés a Hungáriar.álló étterméből. Magyari Imre és cigányzenekara muzsikál. 11.15: Közvetítés a Barossa kávéházból. Ilniczky László janrzenekarának műsora Szántó Gyula énekszámaival. — Budapest II. 7.45—8.15-ig: »Gabaly.« Radványiné Ruttkay Emil« elbeszélése. 8.25—8.45-ig: Losonczi-Schweitzer Oszkár szalonzenekara. — Telefonhírmondó: Egész nap Budapest I. műsora. — Közvetítőállomások. 7.40-ig: Budapest I. műsora. 7.45— 9.45-ig: Budapest II. műsora. Utána: Budapest I. műsora. AGYAR NŐSZINKÖH ÉN ÉS A HÚGOM Vasárnap V14—:*/16—V18