Pesti Napló, 1934. november (85. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-18 / 260. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1934 november 18 Nem erről volt szó Írta: FRIEDRICH ISTVÁN Nem erről volt szó. Nem az egységes párt átszervezéséről és a félharcosok kicseréléséről. Nem. Hanem azt mondották tavasszal és nyáron, hogy az ősszel majd komoly reformokra fog sor kerülni. Hogy egy csomó nagyfontosságú törvényjavaslat kerül a parlament elé. Hogy ősszel kezdődik majd az igazi újjáépítés munkája. Azt is olvastuk, hogy Pannonhalmán és a Bakonyban már mindent megbeszéltek, mindent előkészítettek. Csak éppen még a törvényhozás elé kell vinni a javaslatokat és minden rendben tovább fog menni. Így mondották, így írták. De most nem ez történik. Maholnap november végén járunk és még mindig csak játszadozunk az idővel. Szinte örülünk, hogy a soha vissza nem térő idő, a drága idő, minden nagyobb izgalom nélkül elszáguldoz a fejünk felett. A nagy reformok helyett még mindig probléma, hogy a pártmonopóliumon belül melyik katéria fog végül is felülmaradni. Boldog és megelégedett világot élünk. Álmodozunk, sültgalambokat várunk és a csillagok járásából jósolgatunk egymásnak szépeket. A pártmonopólium sakktábláján tologatják ide-oda a figurákat. Ez odakerül, az idejön. Amazt meg amoda küldik. Helycsere az egész. Azután büszkén verik a mellüket, hogy a törvényhatósági választásokon az ország mellettük nyilatkozott meg. Hát ez csakugyan így volt. És így is lesz ez, amíg a pártmonopólium szervezetei azonosak az állami és közigazgatási apparátussal. És milyen optimisták vagyunk! Ha sötét felhők gomolyognak a firmamentumon, akkor csak bárányfelhőcskéket látunk bennük. Ha mennydörög, akkor boldogak vagyunk, hogy nem csapkodnak hozzá a villámok is. Minden fordulatban csak javulást látunk. Minden esemény a mi sikerünk. Még az őszi szelek is arról harsonáznak, hogy milyen nagyszerű legények vagyunk mi itt Közép- Európa viharvert földjén. Tudom, hogy nem könnyű feladat az optimizmus eme illatos légkörében a délibábokra viharágyúkkal lövöldözni. Tudom, hogy aki a fata morgana irányában haladókat figyelmeztetni akarja, az a mai felülről irányított közszellem ellen vét. Mégis kötelességemnek tartom, hogy kertelés nélkül rámutassak a valóságra. Arra, hogy az ország lakosságának egyharmada a legkétségbeejtőbb nyomorban tengődik. Hogy ezeken a szerencsétlen népmilliókon az vajmi nagyon keveset segít, ha nálunk egyébként szép rend és mélységes csend uralkodik. Nekünk tehát inkább az égető szociális problémáink megoldásával kellene az időt eltölteni, mint állandóan csak kultúrfölényünknek és nagyrahivatottságunknak örvendezni. A szűkölködő magyar testvérek tűrhetetlen sorsával kellene végre foglalkoznunk, nempedig a pártmonopólium repedéseinek a betapasztására elpazarolni az energiákat és az időt-A társadalom alapsejtje: a család széthullóban van. Az ifjú generáció helyzete reménytelen és egyre türelmetlenebbül nézi az öregek filisztertempóját. Falvaink ezreit ki kellene emelnünk napkeleti letargiájukból, a keleti gondolkodás maradiságából. Rengeteg munka, rengeteg feladat, iszonyú problémák dübörögnek végig a magyar rónákon, mialatt a felső emeletsorokban megelégedetten ülnek a konszolidáció kemencepadkáján. Magatehetetlen intelligenciánk csak csodatevő panaceák után kutat. Mindent mástól és máshonnan vár, önmagától semmit sem. Csak sóhajt és sopánkodik. Saját bajai miatt kiabál, de képtelen a nyomorgó kisemberek százezreivel szolidaritást vállalni és a szociális problémák mélyére hatni. Sokkal indolensebb, semhogy komoly, céltudatos szervezkedéshez hozzáfogni képes volna. Ott tolakszik a hatalom zsámolya körül, ócska pátoszoktól elhódítva, régen értelmetlenné vált jelszavak szajkózásával, facér diplomás fiaival és oda se hederít azokra a munkanélküli falusi tömegekre, amelyek a lét és nemlét között bukdácsolnak. Elhiszem, hogy mintaállam vagyunk, hogy külpolitikai vonalvezetésünk nagyszerű, mindent elhiszek. Az optimizmusukban sem akarom a rendszer főurait megzavarni. Csak azt mondom, hogy az önelégültség dokumentálásán és az optimizmus hangoztatásán kívül mégis csak mást is kellene csinálni. Éspedig mélyen szántó reformpolitikát, amilyent Pannonhalma és Bakony után a kormány be is ígért őszre. Most tehát ne társasjátékokkal töltsék el az időt. Ne a főélharcosokat csereberéljék, hanem vegyék végre elő azt a híres reformpolitikát- Ahogy hirdették, ígérték. A titkos választójogtól kezdve a telepítési akcióig az egészet. Ne társasjátékokkal teleljünk át úgy ahogy, hanem tervszerű újjáépítő munkával. November vége közeledik jó uraim. Egy-kettőre itt a karácsony. Néhány hét van már csak hátra. Ne halogassák megint tavaszra mindazt, amit a folyó év végére beígértek. Mert ha ezt megteszik, akkor csak azt árulják el, hogy önelégültségüktől nem látják a valóságot, a szociális bajok kimélyülését. Talán sikerült népességünket politikailag gleichschaltolni. A hatóságilag mechanizált tömeghangulat a legutóbbi törvényhatósági választásokon érvényesült is. A parlamentnek az Eszterházy-uceai zsinórpadlásról való mozgatása, szintén prosperál. Minden hatalom, minden dicsőség az uralkodó rendszeré. Még egy szalmaszálat se tehet senki sem az útjába. A kritika is egyre csendesebb lesz. Nincs tehát semmi ok a további halogatásra. És nagy baj volna, ha kisülne, hogy az ország egységes pártosítása és az egész hatalom koncentrálása nem a kormányzat reformmunkáját eredményezik, hanem csak arra jók, hogy az uralkodó rendszer kényelmesebb életet élhessen ebben a háborgó világban. . Nem az egységes párt uralmának a stabilitása a fontos. Az egységes párt is csak eszköz lehet, nem pedig cél. A cél csak olyan reformpolitika inaugurálása lehet, amely a dolgozó nemzet sorsán segíteni képes. A sok ígérgetés után vártuk is, hogy ez a reformpolitika most az ősszel meg fog indulni. De közeleg már a november vége és mi még mindig csak az egységes párt társasjátékainál tartunk. A nyáron egészen másról volt szó. Védekezz! Gargalizálj naponként többször kellő mennyiségű vízzel hígított Diana sósborszesszel, mely megöli a fertőző baktériumokat s megvédi az egészséget! Kiket akar megidéztetni Magyarországról a nagy per tárgyalására a Stavisky-ügy párizsi vizsgálóbírája? Párizs, november 17. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Nemsokára egy éve, hogy kirobbant a Stavisky-botrány, amely kormánybukásokra, súlyos belpolitikai válságra és véres accai tüntetésekre vezetett. Azóta párhuzamosan haladt a parlament Stavisky-bizottságának és a hatósági vizsgálatnak a munkája. A parlamenti bizottság még mindig újabb és újabb tanúkat hallgat ki az ügyben, hogy megállapítsa a politikai felelősség kérdését, a hatósági vizsgálat első része azonban már lezárult. D’Uhalt bayonnei vizsgálóbíró, aki a bayonnei Crédit Municipal károsultjainak ügyében folytatta a vizsgálatot és Ordonneau párizsi vizsgálóbíró, aki az egész Stavisky-bűnügykomplexumban irányítja a vizsgálatot, befejezték munkájukat. Ordonneau vizsgálóbíró a vizsgálat eredményét felterjesztette a főállamügyészhez. Ezek után sor kerül a vádirat elkészítésére a Stavisky-ügy 11 letartóztatottja és szabadlábon lévő gyanúsítottjai ellen. A Stavisky-ügy törvényszéki tárgyalására előreláthatólag a jövő év januárjában kerül sor. Rendkívül érdekes Ordonneau vizsgálóbíró nyomozási jegyzőkönyvének az a része, amely Stavisky budapesti szereplésére vonatkozik■ A főtárgyaláson fog minden részletében tisztázódni: miért és hogyan vásárolta össze Stavisky Budapesten az optáns követeléseket? Ez volt utolsó nagy csalási manővere, amelybe belebukott. Ordonneau vizsgálóbíró számos magyar állampolgár tanúként való kihallgatását indítványozza a főállamügyésznek. Kéri, hogy a magyarországi tanukat diplomáciai úton idézzék meg. Ha a főállamügyész magáévá teszi Ordonneau vizsgálóbíró indítványát, akkor a nemzetközi szokásoknak megfelelően a francia igazságügyminisztérium a Quai d’Orsayhez fordul azzal a kéréssel, hogy lépjen érintkezésbe a magyar külügyminisztériummal és kérje a magyarországi idézések továbbítását. Ebben az esetben a magyar külügyminisztérium a magyar igazságügyminisztériumon keresztül továbbítaná a francia idézéseket. _ Ordonneau vizsgálóbíró előterjesztésében a következő magyarországi tanuk megidézését javasolja a francia főállamügyésznek: Idézzék meg elsősorban dr. Linksz Jenő budapesti ügyvédet, aki a Budapesten »Serge Alexandre« néven jelentkező Stavisky ügyvédje volt, úgyszintén dr. Lakatos Gyula budapesti ügyvédet, országgyűlési képviselőt. Javasolja ezenkívül a vizsgálóbíró dr. Miklós Armand budapesti bankár megidézését. A bankárt, aki a Hoffmann Béla és társa cég tulajdonosa, arra vonatkozóan kéri kihallgattatni, hogyan történtek az optáns követelések leelőlegezésére a pénzátutalások. Dr. Lukács Izsó budapesti közjegyző megidézését is kéri a vizsgálóbíró. Dr. Lukács közjegyzőnél készültek az optánskövetelések megvásárlása ügyében a különböző szerződések és ő volt Stavisky budapesti letéteinek kezelője. Javasolja a vizsgálóbíró gróf Csekonics Pál, továbbá dr. Rejtő Alfréd budapesti ügyvéd, gróf Serényi Jánosné földbirtokos és Antos István rákoscsabai földibirtokos tanukénti kihallgatását. Ezeket arra vonatkozóan kívánná kihallgattatni a vizsgálóbíró, hogyan történt az optáns követelések eladása. Báró Schell-Bauschlott Gyula rádiószpíker megidézését is javasolja a vizsgálóbíró. A báró feleségének hozománya ugyanis részint optánskövetelés volt és ennek a követelésnek megvásárlására Stavisky alkudozott. A többi magyar állampolgár, akinek megidézését javasolja a vizsgálóbíró, a következők: dr. Császár Károly ny. miniszteri tanácsos, bankügyész, dr. Szilágyi Artúr Károly ügyvéd, több nagybirtokos-optáns jogi képviselője, dr. Bogsch Antal ügyvéd és herceg Odescalchi Béláné, akit egy 50.000 frankos Stavisky-csekkel kapcsolatban óhajtanak tanúként kihallgatni. Érdekes még, hogy a vizsgálóbíró dr. Palotai-Kovács Károly ügyvédi irodájának kirendelt gondnokát is tanúként óhajtja kihallgattatni. Amint emlékezetes, dr. Palotai-Kovács, aki több optáns jogi képviselője volt, Monte Carlo mellett öngyilkosságot követett el. Ezeknek a magyarországi tanúknak a kihallgatásával főként egy fontos kérdést óhajt tisztázni a vizsgálóbíró. D‘Uhart bayonnei vizsgálóbíró nyomozási aktái szerint a genfi Societé des Banques Suisses-nél lefoglalt s »Alexander Hoffmann« néven fennálló számla szerint Stavisky 35 millió frankot utaltatott át Budapestre az optánskövetelések leelőlegezése céljából. Ezzel szemben a vizsgálat eddigi adatai szerint 15—18 millió franknál többet nem fizetett ki Stavisky magyar optánskövetelések megvásárlása, illetve leelőlegezése fejében. Már most az a kérdés, hogy ha helytálló a genfi banknál lefoglalt számla adata, hová lett a többi pénz, milyen külföldi tőzsdéken, milyen valutában történtek a budapesti átutalások és egyáltalában mennyi pénzt folyósított Stavisky magyar optánskövetelések megvásárlására vagy leelőlegezésére. 63. közhasznú és jótékonycélú Magyar Kir. Állam! Sorsjáték sorsjegye a legolcsóbb és mégis óriási összegek nyerhetők vele 40.03© Főnyeremény: pengő Nyeremények ■ 20.000, 15.000, 10.000 pengő, azután több 5000 P, 2500 P, 2000 P, JOOOP, stb. összesen 17.000 nyeremény, melyek mind készpénzben fizettetnek ki N*tiz 3 pengőt Fél V/2 pengő3 Kapható bank- és sorsjátéküzletben, dohánytőzsdépen Csak egy húzási nap, december 14-én délután