Pesti Napló, 1934. december (85. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

Kedd Darvas Lili öltözőjében Most van vége Az ismeretlen lány második felvoná­sának. A­­főtéren felzúg a taps, zuhog, elárad, nem akar véget érni. Ünnepük az írót és a színészeket. Darvas Lili boldog mo­sollyal, nekipirult arccal szalad be öltözőjébe: — Jó estét, kezét csókolom. — Jó estét... Hallja? Hallom. A mélységben, az összehú­zott függönyök mögött még mindig csörög a taps. Azt mondja Darvas Lili: — Rémítően szeretek itt játszani!... (És csöndesen, nagyon halkan, meghatódottan). Nem felejtettek el,... még szeretnek a pestiek!... — Elfelejtették volna! Ez az elmúlt pár esztendő... — Kilenc! — Nem kellett volna itthagyni ezt a várost. — Hogyan is történt?... Pontosan most már nem is tudom elmondani... Az egészen bizonyos, hogy több kézzelfogható oka volt annak, hogy elmentem... Egy nyáron kezdődött a dolog. A Magyar Színház tagja voltam akkor és a stahrembergi­ tó mellett nyaraltam. Reinhardt Salzburgban volt, az ünnepi játékokat ve­­zette és akkor kapott ajánlatot New Yorkból, hogy rendezze ott a Miracel előadását. Az apáca szerepére keresett Reinhardt megfelelő színésznőt. Nem talált. Ugyanabban az időben Salzburgban tartózkodott Hel­­tai Jenő, aki sokat és sok szeretettel beszélt rólam Reinhardtnak s az apácaszerepre engem ajánlott. Rein­hardt azonnal a stahrembergi­ tó mellé küldte titká­rát, akivel Salzburga hivatott. Odamentem. Eljátszot­tam Reinhardt előtt magyarul az Égi és földi sérelem egyik jelenetét. Reinhardt azonnal leszerződtetett a newyorki Jikracer-előadásra. A szerződés aláírása után hazajöttem Budapestre és itt kiderült, hogy ezer ma­gánok miatt nem tehetek eleget szerződésemnek. Nem mentem Newyorkba, szerződést szegtem ... De bennem maradt a mélységes impresszió arról a pár óráról, amit Reinhardt mellett Salzburgban töltöttem. Vissza­emlékeztem, állandóan csak erre gondoltam: mi van külföldön? Idegen színészek, idegen városok, idegen kultúrák!... Csak ezekre gondoltam és lassanként teljesen hatalmába kerített egy meghatározatlan erejű vágyódás minden után, ami szép, nemes és új!... — Egy évvel későbben sürgönyt kaptam. Rein­hardt küldte. Azt kérdezte a sürgönyben, tudok-e any­­nyira németül, hogy a Kabale-ban hibátlanul eljátsz­­hassam Lady Milford szerepét a Josefstädter Theater színpadán! Ha vállalkozom erre a szerepre, azonnal utaztam Bécsbe!... Nem utazhattam. Nem léphettem ki a Magyar Színház kötelékéből... A Magyar Szín­háztól átkerültem a Vígszínházhoz és mint a Vígszín­ház tagja, egy alkalommal Pozsonyban vendégszere­peltem. Pozsony közel volt Bécshez, Reinhardtra gon­doltam, vonatra ültem és felkerestem Reinhardtot, elébeálltam és azt kérdeztem tőle: — Lehetségesnek tartja ön, hogy rövid időn belül annyira megtanulhassak németül, hogy német színész­nő lehessek! Reinhardt rámnézett és minden gondolkodás nélkül felelt: — Lehetségesnek tartom! Darvas Lili — Bécsben maradtam. Elkezdtem tanulni néme­tül, ... azután felléptem, játszottam, nem vallottam szégyent és — most itt vagyok! — Sima volt az útja, soha semmiféle komolyabb zökkenő! — A színészi pályán állandóak a szenvedések. Min­­denik szerep: új szenvedés. Tanulni és tanulni! Szünet nélkül, folyton!... Rettenetes sokat küszködtem a né­met nyelv nehézségeivel, amíg tökéletesen megtanul­tam németül beszélni... Egyet mondhatok: soha sem­miféle intrikával nem találkoztam német színpadokon! Ellenkezőleg. A legnagyobb barátsággal és türelem­mel vett körül mindenki: igazgatók, színészek, ren­dezők. Hálával tartozom mindenkinek, akikkel a hatá­ron túl találkoztam és akikkel együtt dolgoztam. — Volt Newyorkban is! — Hat évvel ezelőtt mentem át Newyorkba Rein­­hardttal és társulatával. Több, mint három hónapig voltam odaát. Hét darabban játszottunk és én csak egy darabban nem játszottam. Legnagyobb élményem Newyorkban egy néger előadás volt. A Theatre Guildben a Porgy című darabot játszották. A darab­nak csak néger szereplői voltak és a darab rendezője egy fiatalember volt, Mamouliannak hívták. Ez volt az a Mamoulian, akiből későbben híres filmrendező lett Hollywoodban. Előadás után vacsorán vettem részt, amelyet a Theatre Guild hét igazgatója rendezett a férjem. Molnár Ferenc tiszteletére. Ott mesélték a szín­ház igazgatói, hogy a Porgyban ugyan csupa néger játszik, azonban ezek között a négerek között sokan vannak olyanok is, akik soha életükben nem voltak színészek. Típusok! Úgy válogatták őket össze a civi­lek közül... Megkérdezzük: — Berlin, Bécs, Newyork... kilenc év! ... Nem volt ez elég! Most már csakugyan hazajöhetne vég­képpen! — Szerződéses kötelezettségeim vannak Bécsben, azoknak eleget kell tennem. De azért most már haza­jövök, amikor csak tehetem. Pesten január közepéig maradok, azután vissza kell mennem Bécsbe, ahol né­metül játszom el Az ismeretlen lányban azt a szerepet, amelyet most Budapesten játszom magyarul. Ha el­játszottam Bécsben ezt a szerepet, rohanok vissza Pestre, hogy fellépjek Heltai Jenő új darabjában. Va­lahányszor lesz rá időm, boldogan vállalok minden jó szerepet Budapesten is! — Hangosan felnevet. — De minek most arról beszélni, ami még csak ezután lesz!... Itthon vagyok, minden este játszom és minden este örülök annak, hogy felléphetek a buda­pestiek előtt ebben a darabban. Kimondhatatlanul sze­retek itt játszani, de tagadhatatlan, hogy most már nagyon kiváncsi vagyok arra is, hogy milyen lesz a darab német előadása. Ez az első szerepem, amelyet magyarul és németül is eljátszom! (!) ­ Én és a kisöcsém A Fővárosi Operettszínház új operettje Vasárnap este mutatta be új operettjét a Fő­városi Operettszínház. Az új operett címe: Én és a kisöcsém, librettistája Szilágyi László, komponis­tája Eisemann Mihály, primadonnája Bársony Rózsi. A librettó nagyon mulatságos, csupa nevet­tető ötlet, egyenes utóda a nagysikerű Zsákba­macska különösen jókedvű, új irányok felé sza­ladó, legtöbbször viharzó kacagást kiváltó libret­tójának, anélkül, hogy a két librettó között bár­miféle hasonlatosságot lehetne felfedezni. Mind­két­ librettót Szilágyi László írta, s amiképpen az első, úgy ez a második is a siker felé halad. Az Én és a kisöcsém két hőse: Kelemen Kató, a Zaba­­rod-tápszergyár tulajdonosának bűbájos leánya és az elegáns, kedves Andersen Vilmos, a dán An­­dersen-művek fiatal igazgatója, akit leánya fér­jéül szeretne megfogni az öreg Kelemen, de aki­nek esze ágában sincs, hogy megnősüljön. Kató­nak megtetszik az Andersen-fiú és egy merész ö­t­­lettel elindul vele társasutazásra Olaszországba. Katóból az idegen földet járó autóbuszon Frigyes lesz, más szóval Kató mint férfi kíséri el útjára a fiatal Andersent. A két­­j fiút megérti egymást az utazás ideje alatt és sok kalandon keresztül egy­másba szeretnek, egymásé is lesznek. A keret pompás és a szereplők tökéletesen töltik ki játé­kukkal ezt a keretet, annál is inkább, mert nagy­szerűen segíti őket Eisemann Mihály legtöbbször eredeti muzsikája, a szebbnél szebb színpadok sora és a Szabolcs Ernő kifogyhatatlan rendezői ötletessége. Az előadás legnagyobb erőssége és dísze Bár­sony Rózsi. Lendületes ívben vezetett a siker csú­csaira az út, amelyet ez a fiatal, szép és tehetséges színésznő futott be a Király-színház görlkarából Berlinen és Párizson keresztül a londoni előkelő Drury Lane színpadáig. Bársony Rózsi már itt, Budapesten is egyike volt a legszebb és legigazibb ígéreteknek, de külföldi fejlődése felül­múl minden várakozást és elképzelést. A véglete­kig kifinomul játékkultúra ezer fénye és színe a játékában, a tökéletesség teljessége táncaiban. Bársony Rózsi nagy sikert aratott a Fővárosi Operettszínház vasárnap esti bemutatóján. A kö­zönség ünnepelte, minden táncszámát megújráz­­tatta, alig akarta leengedni a színpadról. Bársony Rózsi mellett megérdemelt sikere van Turay Idának, aki Vadász Frici szerepében csupa aranyos vicc és utolérhetetlen kedvesség. Turay Idának ez az első olyan operettszerepe, amelyben énekel és táncol is. Jól énekel és nagyszerűen tán­col. Velük egy sorban, a legelső helyen találjuk Verebes Ernőt. Igen nagy és megérdemelt az ő si­kere is. Remekül táncol és hamisítatlan humorral telített a játéka. Az ismert knockabout­okkal veszi fel a versenyt ebben a szerepében és a diadal az övé. Régóta nem láttuk Dénes Györgyöt olyan kedvesnek, mint a fiatal Andersen szerepében. Kabos Gyulát, Feleki Kamillt, Kasza Irmát, La­­tabár Árpádot és Szőke Katót kell megdicsér­nünk. A zenekart Komlós Pál dirigálta tudással és lendülettel. _ Gara Zoltán a szép díszletekért, Várady Tihamér a pompás kosztümökért, Troja­noff és Bob Gray a táncok betanításáért érdemel­nek dicséretet. Az Én és a kisöcsém vasárnap esti bemutatója szokatlanul nagy, minden tekintetben megérdemelt sikert aratott. A színház jövője biz­tosítva van. f. I. PESTI NAPLÓ 1934 december 2523 Berendezkedik ?....Várja ELEKTRA Csillárt akar?......Várja ELEKTRA Cserélni akar?......Várja ELEKTRA Ajándékot vesz? ...Várja ELEKTRA CSILLÁRGYÁR -a Kérjen képes árjegyzéket! Tetefei:42­6^7^ 7)A/i:A December 25- Budapest I. 8.31. Hírek* lyAMARA* Református istenitásatelet a Kálvom. téri templomból. Prédikál Ravasz László dir. 10­00: Egyházi ének és szentbeszéd a belvárosi templomból. Szentbeszédet mond P. Ban­gha Béla dir. 1130: Evangélikus istentisztelet a bécsi kaputéri templomból. Prédiikál Varsányi Mátyás dr. Énekel a Budai Evangélikus Egyházi Énekkar Mikus-Csák István karnagy vezetésével. Orgonái Weil Endre. 12.35: Az Operaház tag­jaiból alakult zenekar. Vezényel Bedig Ottó. Közreműködik Goda Gizella (ének) és Halmos János (ének). 2.00: Hanglemezek. 3.00: »Van-e még diákkedély?« Balassa László dr. felolvasása. 3.30: Végh Sándor hegedül, gitáron kíséri Babrik James. 4.10: »A holdfény mutatta az utat.« Bilbó Lajos elbeszélése. Felolvassa Kovách Ernő. 4.35: Karina Simi és cigányzene­kara. 5.40: Babits Mihály hi­muszfordításaiból szaval R. Simonffy Margit. 6.15: Közvetítés a Gellért-szálló­­ból. Pataki Vilmos jazzeneikarának műsora. 7.00: Sportered­­mémyek. 7.15: Az Állami Gépgyár »Acélhang« Dalegyesület. Vezényel Noseda Károly. 8.00: Színiműelőadás a Stúdióban, »A házitündér.« Karácsonyi történet 3 felv. Dickens Károly elbeszéléseiből színpadra írta T. Taylor. Fordította Hevesi Sándor. Kísérőzenéjét szerezte Lavotta Rezső. Rendezi Odry Árpád. 9.40: Hírek, sporteredmények. 10.00: Liszt: »Kará­csonyfa alatt« c. művét előadja Stefániai Imre. Bevezetőt mond Major Erviin dr. 11.00: Közvetítés az Emke-kávéházból. Károlyi Árpád és cigányzenekara muzsikál, Sebő Mi­klós éne­kel. 12.15: Hírek. — Budapest II. 12.35—1.50-ig: Az Államrendi őrség zenekara. Vezényel Szöllőssy Ferenc. 2.00—3.00 ig: Bertha István etalonzenekara. 8.05: »A nobeldíjas Pirandello.« Kolozsvári (Grandspierre) Emil előadása. 8.30—9.35-ig: Az Ál­lástalan zenés­ze­k Szimfonikus Zenekara. Vezényel Melles Béla. — Telefonhírmondó. Közvetítőállomások: Egész nap Budapest I. műsora. — Rövidhullámú közvetítés 19.518 m hul­lámhosszon. 2.00—3.00-ig: Bertha István szalon zenek­ara. ■ December 26: Budapest I. 9.30: Hírek. 9.50: Egyházi ének 6 a szentbeszéd a koronázó főtemplomból. Szentbeszédet mond P. Böhle Kornél. 11.15: Görögikatolikus istentisztelet a Rózsáik terén lévő gör kat. m­agyar plébániatemplomból. Szentbeszé­­det mond dr. K­raj­nyák Gábor. 12.20: Időjelzés, időjárás jelentés. 12.30: László Imre magyar nótákat érde­kel Toll Ár­­pád és Toll Jancsi cigányzenekarának kíséretével. Szünetben: »Rádiókrónika.« Elmondja Papp Jenő. 2.10: Harsányi Gizi mesél. 2.40: Az Operaház tagjait­ól alakult zenekar. Vezényel Polgár Tibor. 4.10: »Zenei utazás a Fil­iippi-szigeteken.« Ta­kács Jenő, a manillai egyetem tanárának előadása hang­lemez-, zongora- és eredeti filippoiszigeti hangszerszámokkal. Felolvassa Halász Gyula. 5.00: Az Operaház előadásának is­mertetése. 5.05: Az Operaház előadásának kö­zvetítése. Bayer: »A ba­batündér« c. balettje. Balett 1 felv. Szövegét írta Hass­­zeitter és Gaul. Zenéjét szerezte Bayer József. Vezényli Ke­­nessey Jenő. Rendezi és koreográfiáját szerezte Gieplinski János. 5.50: »Az én betlehemi karácsonyom.« Lippay Lajos dr. előadása. 6.20: Felvinczi Takács Alice hegedül zongora­kísérettel. 7.00: »Rabszolgalázadás.« Zágon István csevegése. 7.38: Daljáték-előadás a Stúdióban. »Az aranyseőrfi bárány.« Daljáték 3 felv., 6 képben, írta Móra Ferenc és Kulinyi Ernő. Zenéjét szerezte Vincze Zsigmond. Rendező Kiss Ferenc. Ve­zényel a szerző. Utána kib. 9.40: Hírek, sport- és ügetőver­sen­yere­dm­ény­ek. 10.00: Hanglemezek. 10.40: Közvetítés a Ve.-I­dászkürt-szállóból. Pertis Pali és cigányzenekara muzsikál. 11.20: Közvetítés az Andrássy-kávéházból. Buday Dénes sza­lonzkentekarának műsora Sárossy Mihály énekszámaival. 12.15: Hírek. — Budapest II. 2.55: Az Operaház előadásának ismer­tetése. 3.00: Az Operaház előadásának közvetítése. »Jancsi és Juliska.« Mese 3 képben. Szövegét írta Vette Adelaida. For­dította Ábrányi Emil Zenéjét szerezte Humperdinck. Vezé­­rjel ifj. Roubal Vilmos. Rendezi Rékai András. 5.10: »A ter­mésnek világa.« Hj. Bánki Sándor előadása. Felolvassa Ko­vach Aladár. 5.40: Közvetítés az Ostende-kávé­háziból. Az Erőss—Takács szalon­zenekar műsora Kalmár Pál énekszá­maival. 6.35: »A Csendes óceán problémája.« Geszti Lajos előadása. 7.10: Svéd Sándor énekel zongorakísérettek 7.45: »Az ultrahang.ingaraikról.« Szalay Sándor előadása. Felöl«, vassa Fazekas István. 8.15: Lászlóffy Margit zongorázik. 9.05: Hírek. — Telefonhírmondó. 3.00-ig: Budapest I. műsora. 3.00— 5.00-ig: Budapest II. műsora. Utána: Budapest I. műsora. —­ Közvetítőállomások: Egész nap Budapest I. műsora. — Rövid­­hullámú közvetítés 55.56 m hullámhosszon. 2.00—3.00-ig: Toll Árpád és Toll Jancsi cigányzenekara muzsikál. ■ December 217. Budapest I. 6.45: Torna. Utána: Hanglemezek. 10.00: Hírek. 10.20: Nyúl-, fogoly- és fü­rjvadászat hajdanán (felolvasás). 10.45: Autarkia (tréfás előadás az önellátásról; felolvasás). 12.00: Ha­rangszó, időjárásj elentés. 12.05: Losonczi-Schweitzer Oszkár szalonzenekara. Közben: Hírek. 1.20: Időjelzés, idő­­járásjelentés. 1.30: Eugen Stepat balalajkai zenekara. 2.40: Hírek, árak. 4.10: Asszonyok tanácsadója. Arányi Mária elő­adása. 4.45: Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 5.00:­­Gazdag tanfo­lyam: Az okszerű takarmányozás, VIII. rész.« Zásitay Artúr dr. ny. kísérletügyi igazgató előadása. (A földműve­­lésügyi minisztérium rádióelőadássorozata.) 5.35: Az Opera­­ház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Fridi Frigyes. 6.55: «Cerkészkarácsony a szabadban.» 7.45: Peithő Imréné énekel, zongorán kíséri Pethő Imre. 8.15: Sportközlemények. 8.25: »Moll és Dur kalandjai.« Mocsányi László és Lakos Tibor zenehumoristák hangjátéka. 9.15: Rádió a rádióról. 9.30: Weibner Gé­za orgonahangversenyének közvetítése a Zenemű­vészeti Főiskola nagyterméből. 10.20: Ilírek, idő­járásjelentés. 10.45: Közvetítés a Baross-kávéházból. Farkas J­enő és cigány­­zenekara muzsikál, Szántó Gyula énekel. 12.15: Hírek. — Budapest II. 5.05—5.40-ig: Hanglemezek. 7.40: »Küzdelem az energiáért.« Rátz Kálmán előadása. 8.15: Szécsi Magda hege­dűs zongora kísérettel. 9.00: Híreik, időjárási elöntés. 9.00— 10.00-ig: Közvetítés a Newyork-kávé­házból. A Lovinszki— Karnóczi szalonzenekar műsora. 10.10: A hét eseményei (hí­­rek). — Telefonhírmondó. 5.00-ig: Budapest I. műsora. 5.05— 5.30-ig: Budapest II. műsora. Utána: Budapest I. műsora. — Közvetítőállomások: Egész pap Budapest I. műsora. Városi Színház Kedden délután 4 1 Kedden este 8 6. Pl­at i In mm in Szerdán délután 4 6. Szerdán este 8 6. KarácsonyaMi­lOiMa 1Willi ligeli 60 fillértől 4.- P-ig I 1.— 6.— P-ig 60 fillértől 4. — pengőig P 1.— 6.— P-ig

Next