Pesti Napló, 1935. január (86. évfolyam, 1–26. szám)

1935-01-11 / 9. szám

Csütörtök KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Az agrárországok vannak leginkább ráutalva a szabadkereskedelemre — mondotta Éber Antal a Kamara teljes ülésén A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara­­csütörtökön teljes ülést tartott, melyen napirend előtt Éber Antal elnök megemlékezett Popovics Sándornak a Nemzeti Bank elnöki székéből való távozásáról. Popovics nemcsak egyik oszlopa a magyar közgazdasági és hiteléletnek, hanem a gazdasági liberalizmus rendíthetetlen képvise­lője. Jelentette továbbá, hogy Imrédy Béla volt pénzügyminiszternek a Nemzeti Ba­nk elnökévé való kinevezése alkalmával meleg hangú szeren­csekívonatalt tolmácsolta a kamara a konzerva­tív hitel- és valutapolitika e kiváló képviselőjé­nek. Az elnök ezután idézte a Népszövetség által közzétett statisztikai adatot, amely szerint a vi­lágkereskedelem indexszáma egy év alatt meny­nyiségben 80.2-ről 76-ra, értékben 36.9-ről 32­5-re ment vissza. A világkereskedelem visszaesésének ez a rekordszáma mutatja a gazdasági nacio­nalizmus romboló hatásait. Különösen a kis or­szágok azok, amelyek csak a gazdasági szabad-ság áldásai mellett prosperálhatnak és leginkább az agrárországok vannak a szabadkereskedelemre ráutalva, mert szociális okból sem képesek ter­melésüket úgy korlátozni, mint ahogy azt ipari államok tehetik. Legyünk tehát nacionalisták érzelmeinkben, politikai és kulturális téren, d­e ne terjesszük ki a nacionalizmust a gazdasági térre. Dr. Bertalan István javaslatot terjesztett elő, hogy a kamara hivatkozással a közadók kezeléséről szóló jogszabályokra, tegyen előterjesztést a kormánynál olyan jogalkotó intézkedés érdekében, amely lehetővé tenné a hátralékos társadalombiztosítási tartozásoknak egészben vagy részbeni elengedését. A megindult vitá­ban Kovatsek Ferenc kifejtette, hogy az adóamneszt­a késön jött, mert az adóalanyok jelentős része, amely igénybe vehette volna, már összeomlott. Gábor Gyul­a szükségesnek tartja a kisipari létminimum abszolút adómentességének bevezetését. Magyar Bertalan el­fogadja a kamara előterjesztését azzal, hogy a kért könnyítések a kereskedelemre is teljes mértékben ki­terjesztessenek. Füredy Lajos szót emelt a társadalom­biztosítási pénzbüntetések ellen és ezen a téren a ka­rmává közbelépését kéri. Udvary­­Tános az Ipartanács összetételét vizsgálva, a kézműipar erősebb képvise­lete mellett szállt síkra, mire Éber kijelentette, hogy a kisipar hatályosabb képviselete érdekében lépéseket tesz és tájékozódást szerez, a lehetőség szerint, az iparfejlesztési célokra előirányzott összegek felhaszná­lása felől. A kézműiparban elterjedt árrombolás ellen való vé­dekezés eszközei kérdéseivel Moór Jenő titkár előadásá­ban foglalkozott a teljes ülés. A vita során felszólalt dr. Boross András azt tartaná fontosnak, hogy azokban az iparágakban, amelyekben a tagok kétharmad része az árakban megállapodott, ezek az árak a kisebbségre is kötelezővé váljanak. Dr. Beck Salamon jogi vonatkozá­sokban világítja meg az árrombolás ellen való védekez­és lehetőségét és odakonkludál, hogy ha a zsűri helyesen fogja fel feladatát, a versenytörvény alkalmas az árrom­bolás leküzdésére. Székács Antal alelnök f­lszólalása után Éber bejelentette, hogy a kamara készséggel vál­lalkozik az ipartestületek által megállapít­ott irányárak felülvizsgálására. A fejkérdés letárgyalása után dr. Bányász­­Jenő tit­kár ismertette az üzleti tisztesség védelmére alkotandó fegyelmi bizottság ügyrendjét. A fegyelmi bizottságok a választott bíróságok ügyrendje szerint alakulnak, azzal a különbséggel, hogy a fegyelmi bizottságok elnökeit a zsűritagok sorából a kamara teljes ülése választja. Az eljárás díjtalan. Dr. Maka­i Miklós kamarai előadó az 1935. évre érvényes tatarozási rendelettel kapcsolatos kamarai észrevételeket terjesztette elő. Az új rendelet nem nyújt kellő ösztönzést a háztulajdonosoknak arra, hogy a házaikon szükséges átalakítási és tatarozási munkála­tokat elvégezhessék és így félő, hogy a rendelet célját nem fogja elérni és az építő­iparosság számá­n nem fog számbavehető munkaalkalmakat előidézni. Fairt a kamara a rendelet módosítását kéri, kéri a visszaállítá­sát a 60%-os adókedvezménynek, továbbá a társulati adóalanyok egyenlő elbírálását az adókedvezmény szem­pontjából. Dr. Makay Miklós ezután az építő takarék­üzlet szabályozásáról szóló rendelettervezetet ismer­tette. A kamara két évvel ezelőtt kérte ennek a kérdés­nek szabályozását és ennek érdekében részletes előter­jesztést tett. A kormány rendelettervezete, amely a közeljövőben meg f­og jelenni, minden vonatkozásban magáévá tette a kamara javaslatait. Mi van a tőzsdén? Az értéktőzsdéről szóló tudósításunkban részletesen beszámolunk róla, mily feltűnően nagy árfolyamú írások voltak a csütörtöki tőzsdén. Ilyenkor nem lehet még tudni, mi mozgatja a hosszt, mi az alapja: egy eljövendő üzleti konjunktúra leszámítolása vagy ügyes­ ösz­szefogása a spekulációs csoportoknak. Melyik a kettő közül? Biztos választ erre ma még nem lehet adni. Lehet, hogy pár nap múlva vége az egé­sz hosszmozgalomnak, de az is lehet, hogy tovább tart. Csak egyet tudunk biztosan: azt, hogy a mos­tani hosszhoz nagyon kevés köze van a tőzsdén kí­vül álló publikumnak. Ami ott most történik, az kizárólag tőzsdei embereknek, a hivatásos speku­lációnak­ üzlete, melynek lényege a kurzusok föl­­­hajtása és az árfolyamnyereség gyors realizálása. Hogy es mennyire így van, pontosan meg lehetett figyelni a csütörtöki tőzsdei forgalmon, melynek első felét erőteljes árfolyamemelkedés jellemezte. Középső rész­ét nyereségbiztosító eladások hatása alatt egy kis elbágyadás, utolsó negyedóráját pe­dig újabb árfolyamemelkedés, de ezúttal más pa­pírokban, mint az üzletidő első felében. Mindezt nem kifonásképpen mondjuk, mert a sokat kop­lalt tőzsdei emberekre igazán ráfér, hogy egy kis pénzt keressenek. Hosszmozgalom a világtőzsdéken. Az új év az ösz­szes jelentősebb értéktőzsdéken bizakodó hangulatban kezdődött meg. A 10 legjelentősebb európai és a new­yorki értéktőzsde rész­vény­indexszámaiból kiszámított nemzetközi tőzsdeindex (1927-ben lt0°/%-ot véve alapul) az év első hetében 46,4%-ra emelkedett. Legkésőbb márciusban jelenik meg a valori­zált biztosítások kiűzetéséről szóló rendelet. Na­gyon sokan várják a koronaértékű életbiztosítá­sok valorizálásának törvényben megállapított ter­minusát és január első napjaiban rengeteg kérde­zősködés történt a társaságoknál és a felügyeleti hatóságnál, mikor és hogyan kerülnek kifizetésre a fölértékelt biztosítások? Erre a kérdésre ma csak azt a választ lehet adni, hogy az idevonatkozó kor­mányrendelet, mely a kérdés minden részletét pon­tosan szabályozni fogja, legkésőbb március végén kerül publikálásra. Most folynak a tanácskozások arról, hogy milyen sorrendben s milyen csoporto­sítás alapján történik majd meg a valorizációs alap szétosztása. A kifizetés sorrendjére alkalma­sint az eredeti esedékesség ideje és az összeg nagy­­­sága lesz irányadó, oly módon, hogy elsősorban a kisebb igénylők kerülnek sorra a kielégítésnél. Valószínűleg a Postatakarék útján történik majd a megállapított összegek kifizetése. Persze a ren­delet megjelenése előtt egészen hiábavaló dolog, ha az igénylők akár a társaságoknál, akár a fel­ügyeleti hatóságnál sürgetik a járandóságuk ki­­utatását. Meg kell várni a rendeletet. PESTI NAPLÓ 1935 január 10 217 Azt beszélik a tőzsdén, hogy a részvény- és kötvényhosszt egyik kisebb magánban­kház aknázta ki a legjobban; hogy a legtöbb részvényt főleg külföldi megbízásra a nemrégen alakult bankház vásárolta;; hogy a Bauxit 0,50-ről 1 frankra emeli az osztalékát; hogy francia és román zárolt pengőkből közel 10.OCO Salgó és körülbelül 2000 Urikányi részvényt vásároltak össze az utóbbi hetekben; hogy a Stummer-részvényt rövidesen felveszik a prágai tőzsde hivatalos árfolyamlapjára; hogy egyik altruista intézet főügynöke egy hét alatt 250—300.000 dollár névértékű 1927-es fővárosi köt­vényt dobott piacra, hogy a vezető bankok részvényei né­gy hét alatt közel 20 százalékkal drágultak. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a ja­nuár 7-i kimutatás szerint a december 31-i forga­lommal szemben 43.9 millió pengővel 337.3 millióra csökkent. A csökkenést váltóvisszaváltások és zsíróbefizetések idézték elő. A váltótárcaállomány 42.4 millió pengővel 977 millióra apadt. Az állami zsírószámlákra 17.1 millió pengő folyt be, elen­ben egyéb számlákról 12.5 millió pengő folyósítás történt, úgyhogy végeredményben a zsírókövete­lések állománya 4.6 millióval 110.2 millióra emel­kedett. Az érckészlet lényegtelen változást tün­tet fel. Az állami adósságra a rendes havi tör­lesztés folyt be. Az »Egyéb követelések« 17.7 mil­lió pengő és az »Egyéb tartozások« 20.7 millió pen­gős apadása az 1934. évi mérlegtételek átkönyve­lésével függ össze. Tovább devalválták a yent. A japán pénz­ügyminiszter — mint Tokióból jelentik — az aranyárat gramonként az eddigi 2,95 yenről 3,09 yenre emelte fel. Ez az intézkedés a yen nemzet­közi árfolyamának újabb esését ismeri el hivata­losan és a japán aranyárakat közelebb hozza a világpiaci színvonalhoz. A japán pénzegység ere­deti egyenértéke alapjául a yen 0-75 gram­ színara­nyat ért. Fizetésképtelenségek: Karaszek Ferenc (Váci út 168.) bejegyzett kazánkovács és Braun Henrik (Gubacsi út 85.) be ne­m jegyzett szatócs kényszeregyességi ügyeiben a tör­vényszék az egyességet jóváhagyó vé­gzést jogerősnek nyil­vánította. Takarmányvásár. Felhozatal 55 szekér szálastakarmány , és 9 szekér szalmaféle. Elegendő kínálat és közepes kereslet mellett az áraik a vásár folyamán emelkedtek. Árak: réti­széna IIa 6.90—8.00, Illa csomagolásra 6.00—6.80, sarjúszéna 7.00, muharszéna 7.40—8.00, lucernasszéna 9.00, za­bosbiü­kköny széna 7.60, alomszalma fa 5.50, N­a 5.00—5.25, isapszalma 8 pengő métermázsáimként. Nagy hossz a Szabadság téren Kétnapi lanyhulás után csütörtökön nagy hossz rob­bant ki a részvény- és kötvénypiacon. A Kőszén 14 pen­gővel javította meg a kurzusát, míg a Bauxit 6, Selső Magyar 15, Fegyver 3, Tröszt 4, Gscmnwindt 5, Gumi 3, Kohó 1.50, Salgó 1.30, Urikányi 1.80, Eima 1.10, Délcukor S75, Magyar Cukor 2, Georgia 0 8, Izzó 2, Részvénysör 1, Vasútforgalmi 0.5 pengővel drágult. Nagyobb érdeklődés mutatkozott az eddig elhanyagolt papírok iránt is ame­lyek közül a Ganz 1.10, Nasici 2.50 pengővel emelkedett. Egyes piacokon feltűnő volt az áruhiány. A hossz hatása alatt a játékpapírokban feltámadt a prém­ia-, azonkívül a média- és ultimaüzlet is. A fixpiacon konverzióról szóló híresztelések és a külföldi kötvénypiacok szilárdsága újabb áremelkedése­ket vontak maguk után. A magas kurzusoknál realizá­ciós hajlandóság mutatkozott, de oly nagy volt a keres­let, hogy az eladások alig hagytak nyomot az áralaku­lásban. A legnagyobb javulást az 1927. évi fővárosi köt­vény érte­ el, mely papír 4 százalékos javulással 50 szá­zalékra drágult. Egy évvel ezelőtt 28—30, december köze­k­én pedig szelvénnyel együtt még 46—48 százalék körül mozgott az árfolyama. Az ufótőzsdén változatlanul nagy élénkség uralko­dott. Két óra táján a következő kurzusok voltak érvény­ben: Bauxit 80, Kőszén 289, Salgó 2450, Tarikányi 43 80, Fegyver 51, Ganz 17­ 30, Elma 29, Nasici­­52, Magyar Cu­kor 122 pengő. A fix piacon is nagyjában a napi legma­gasabb árfolyamok voltak érvényben. Lanyha nyitás után kissé javultak az aranyárak. Napóleon 33,95—34,20, színarany 5875—5890 pengő. A Nem­zeti Bank a dollár árfolyamát 100 egységenként 70 fil­lérrel mérsékelte. Csütörtöki hivatalos árfolyamok: EltízS zárlat Magyar Nemzeti Bank . . 152.90 Elsit Magyar Biztosító . . 350— Hungária Malom .... 6.70 Bauxit _ Bepesini is— 0.25 Magnezit Magyar Aszfalt — Magyar Általános Kőszén 275— Sa'«? 23.10 Urikányi . . 41.50 »rasche . . . . . . . 38 — ^'nklin Globus Fegyver 49— Ganz— Danubius . . . . , 15.90 -Rimamurányi 27.00 g'V. — Nasiei 50.50 Duna—Szíva— Adria Vasút. 13.20 T­evante _ Nova 18.89 11J 1 87* • • Délcukor Magyar Cukor 119.— Georgia . . ..... . 21.20 Stummer 63— Egyesült Izzó 170— Gschwindt . . . , • . 555— RészvénysSr ...... 96 -Fővárosi Győri Textil 68.— Magyar Alutaipar .... 14.80 Szegedi Kender 17.20 Hungária Műtrágya . . . 20— Magyar Ruggyantó . . . 44.— Magyar Vasútforgalmi . . 14— Telefon 6.30 1935. évi pénztárjegy . . . 100 _ I—V hadiku­lcsSn .... 0.17 9 VI-VII k­ritikulcsBn . . . 0.13 1914 évi fővárosi ku­lcson 52.64 1927. évi fővárosi kölcsön . 54.875 Előfordult kötések 77.­ 80.75 15— 9. 10 196 197— 9— 279. 291— 24 24.60 42. 43.60 42.75 5Í.50—52— 16.63—17.50 24. 24.50 M 28.95 60. 62 1.85 18.80—19.15 70.50—74— 67. 68— 120. 124 21.90—22.10 63.50—(;8.— 170——173.— 87— 65— 15.25 20.50 45.25—47.50 14. 14.90 6.20 100— 54.26—55.34 57.50—59— Zárlat 152— 365— 7— 79.50 15— 0.80 196— 8.80 288— 24.40 43.30 38.25 13.10 32.75 52— 17— 24— 28.70 20— 61— 13.20 1.80 19.10 73.50 67— 121— 22— 67— 172— 560— 97 10— 65— 15.25 17.60 20.50 47— 14.50 6.4« 100— 0.18 0.14 55.36 58.875 Allalvátárok Budapest. Sertésvásár. Felhajtás 5037, eladás 4014, eladatlan 1013 d­ara­b. Angol hússertés 1328 darab volt. A for­galom lanyha volt. Araik­­la uradalmi nehézsertés páronként 340 k­g-on felül 74—76, kivételesen 77, közép páronként 340 kg-on alul 68—70, szedett közép páromként •10—260 kg-ig 64—66, köninyfi páromként ISO—210 kg-ig 60—62, hilány páron­ként 100 —1­60 ,kig-dig 53—58, la öreg nehéz páronként 300 ,kgom felül 63—61, szedett öreg I­a 54—58, angol sonkasüldő páronként 120-150 kg-ig la 66—72, scöninyü páromként 80—100 kg-ig 60—ftt. export m­etoéz hátiszalonna 28—30 kg-ig 109, könnyű hátszalonnna 25 kg-ig exportra 136, exportzsír márkázott 149, lehú­zott fél­hús nagyban TS-84, vágottsertée 90-1lf10, szalámihúg 80 fillér kilogram­omként. Vágómarhavásár. Felhajtás 498, eladatlan 13 drb. A forgalom lamyha volt. Az áraik a legtöbb esetben válto­zatlanok. Áraik: Bika magyar N­a 30, tarka la 91—52, N­a 86—50, Illa 30, ökör magyar N­a 34—40, Illa 28—30, tarika Ha 35—64, Illa 23—30, tehén magyar Ha 35—45, tarka la 52—56, kivételesen 57—60, Ha 32—50, Illa 24—31, növendéitomairha 28—50, csontoznivaló 15—02 fillér kg-foént. Lóvásár: Felhajtás 383, eladás 339, eladatlan 144 drb. Fővárosi vágóra 1S, vidékire 30 darabot vásároltak. A forga­lom élén­k volt. Uraik: N­ehéz igás kocsijó nyugati fogta 240— 250, könnyű 175-285, aláterdel­t minőségű 35-103, vágóló 15— 110, szamár 63 pernge diarabenikéint. Húsvásár. Készlet: 170 darab nagymar­ha, eladás 100, fill borjú, eladás 191, 20 birka, eladás 20, 5 bárány, eladás 5 darab. A forgalom lanyha volt. Araik kg-ként: Marhahús­­a e­gésziben 106—118, háti­ alja 118—136, eleje 96—1106, Ha egér­ben «—06, hátulja 96—108, eleje 7«—88, csorb­Wiz­nivaló 54—60, borjú ölött bfirben la 120—126, N­a 104—N­S, nyúzott elé le la 84—90, hátul­ja la 150-156, N­a 136—1«, bárány 100-00, juh ö'­tt nyúzott N­a 56—70, ZEá'ger 30—42, faggyú 36—M. ;i­­wlE 40—50, martonfaj 70—110, orr és köröm 16—20, láb 4 darab 10O— 200, pacal egészben 64—80, marhabél 400-600, borjú fodor egérben 50-60, juhabél 55­ SC, marhavér 1­tál 20 fillér. Hideg húsvásár. Készlet: 4 nagymarha, eladás 4, 127 borjú, eladás 107, 15 hlíh. eladás 15, 260 bárány, eladás 210, 238 félsertés nyúzott, eladás 208, 498 félsertés szalonnával, eladás 418, 122 süldő, eladás 122, 56 malac, eladás 58 dara­b. A forg­alorm­aközepes volt. Árak: Csontos kivaló —50, borjú ölött bőrben la 114—118, N­a 100—u­p, jmh ölött nyúzott la 70 —80, bárány bőrben 106—125, félsertés szalonna nélkül 72—70, szalonnás félsertés 84—90, süldő 90—94, malac 100­,150, sertés­zsiger m­ezsil­ adasik 114, füstölt ám 130-140 fillér kg-iként. A nyersbőrárai változatlanok maradtak. Bécs, Sertéspótvásár, Felhajtás 2­8 darab tell­sertés, amelyből 59 dara­b magyarorsági származású. Nyu­godt irányzat mellett a jegyzések változatlanok volta­k. Marhapótvásár. Felhajtás 38 darab vagy­ marha. Csek­ély üzlet mellett a jegyzések változatlanok maradhét. Prága. Sertéspótvásár. Felhajtás 117 dsirold bel­földi sertés, melyeit 5.20 eK-s áron adtak el. A forgalom von­tatott volt.

Next