Pesti Napló, 1935. január (86. évfolyam, 1–26. szám)
1935-01-11 / 9. szám
Csütörtök KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Az agrárországok vannak leginkább ráutalva a szabadkereskedelemre — mondotta Éber Antal a Kamara teljes ülésén A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaracsütörtökön teljes ülést tartott, melyen napirend előtt Éber Antal elnök megemlékezett Popovics Sándornak a Nemzeti Bank elnöki székéből való távozásáról. Popovics nemcsak egyik oszlopa a magyar közgazdasági és hiteléletnek, hanem a gazdasági liberalizmus rendíthetetlen képviselője. Jelentette továbbá, hogy Imrédy Béla volt pénzügyminiszternek a Nemzeti Bank elnökévé való kinevezése alkalmával meleg hangú szerencsekívonatalt tolmácsolta a kamara a konzervatív hitel- és valutapolitika e kiváló képviselőjének. Az elnök ezután idézte a Népszövetség által közzétett statisztikai adatot, amely szerint a világkereskedelem indexszáma egy év alatt menynyiségben 80.2-ről 76-ra, értékben 36.9-ről 325-re ment vissza. A világkereskedelem visszaesésének ez a rekordszáma mutatja a gazdasági nacionalizmus romboló hatásait. Különösen a kis országok azok, amelyek csak a gazdasági szabad-ság áldásai mellett prosperálhatnak és leginkább az agrárországok vannak a szabadkereskedelemre ráutalva, mert szociális okból sem képesek termelésüket úgy korlátozni, mint ahogy azt ipari államok tehetik. Legyünk tehát nacionalisták érzelmeinkben, politikai és kulturális téren, de ne terjesszük ki a nacionalizmust a gazdasági térre. Dr. Bertalan István javaslatot terjesztett elő, hogy a kamara hivatkozással a közadók kezeléséről szóló jogszabályokra, tegyen előterjesztést a kormánynál olyan jogalkotó intézkedés érdekében, amely lehetővé tenné a hátralékos társadalombiztosítási tartozásoknak egészben vagy részbeni elengedését. A megindult vitában Kovatsek Ferenc kifejtette, hogy az adóamneszta késön jött, mert az adóalanyok jelentős része, amely igénybe vehette volna, már összeomlott. Gábor Gyula szükségesnek tartja a kisipari létminimum abszolút adómentességének bevezetését. Magyar Bertalan elfogadja a kamara előterjesztését azzal, hogy a kért könnyítések a kereskedelemre is teljes mértékben kiterjesztessenek. Füredy Lajos szót emelt a társadalombiztosítási pénzbüntetések ellen és ezen a téren a karmává közbelépését kéri. UdvaryTános az Ipartanács összetételét vizsgálva, a kézműipar erősebb képviselete mellett szállt síkra, mire Éber kijelentette, hogy a kisipar hatályosabb képviselete érdekében lépéseket tesz és tájékozódást szerez, a lehetőség szerint, az iparfejlesztési célokra előirányzott összegek felhasználása felől. A kézműiparban elterjedt árrombolás ellen való védekezés eszközei kérdéseivel Moór Jenő titkár előadásában foglalkozott a teljes ülés. A vita során felszólalt dr. Boross András azt tartaná fontosnak, hogy azokban az iparágakban, amelyekben a tagok kétharmad része az árakban megállapodott, ezek az árak a kisebbségre is kötelezővé váljanak. Dr. Beck Salamon jogi vonatkozásokban világítja meg az árrombolás ellen való védekezés lehetőségét és odakonkludál, hogy ha a zsűri helyesen fogja fel feladatát, a versenytörvény alkalmas az árrombolás leküzdésére. Székács Antal alelnök flszólalása után Éber bejelentette, hogy a kamara készséggel vállalkozik az ipartestületek által megállapított irányárak felülvizsgálására. A fejkérdés letárgyalása után dr. BányászJenő titkár ismertette az üzleti tisztesség védelmére alkotandó fegyelmi bizottság ügyrendjét. A fegyelmi bizottságok a választott bíróságok ügyrendje szerint alakulnak, azzal a különbséggel, hogy a fegyelmi bizottságok elnökeit a zsűritagok sorából a kamara teljes ülése választja. Az eljárás díjtalan. Dr. Makai Miklós kamarai előadó az 1935. évre érvényes tatarozási rendelettel kapcsolatos kamarai észrevételeket terjesztette elő. Az új rendelet nem nyújt kellő ösztönzést a háztulajdonosoknak arra, hogy a házaikon szükséges átalakítási és tatarozási munkálatokat elvégezhessék és így félő, hogy a rendelet célját nem fogja elérni és az építőiparosság számán nem fog számbavehető munkaalkalmakat előidézni. Fairt a kamara a rendelet módosítását kéri, kéri a visszaállítását a 60%-os adókedvezménynek, továbbá a társulati adóalanyok egyenlő elbírálását az adókedvezmény szempontjából. Dr. Makay Miklós ezután az építő takaréküzlet szabályozásáról szóló rendelettervezetet ismertette. A kamara két évvel ezelőtt kérte ennek a kérdésnek szabályozását és ennek érdekében részletes előterjesztést tett. A kormány rendelettervezete, amely a közeljövőben meg fog jelenni, minden vonatkozásban magáévá tette a kamara javaslatait. Mi van a tőzsdén? Az értéktőzsdéről szóló tudósításunkban részletesen beszámolunk róla, mily feltűnően nagy árfolyamú írások voltak a csütörtöki tőzsdén. Ilyenkor nem lehet még tudni, mi mozgatja a hosszt, mi az alapja: egy eljövendő üzleti konjunktúra leszámítolása vagy ügyes öszszefogása a spekulációs csoportoknak. Melyik a kettő közül? Biztos választ erre ma még nem lehet adni. Lehet, hogy pár nap múlva vége az egész hosszmozgalomnak, de az is lehet, hogy tovább tart. Csak egyet tudunk biztosan: azt, hogy a mostani hosszhoz nagyon kevés köze van a tőzsdén kívül álló publikumnak. Ami ott most történik, az kizárólag tőzsdei embereknek, a hivatásos spekulációnak üzlete, melynek lényege a kurzusok fölhajtása és az árfolyamnyereség gyors realizálása. Hogy es mennyire így van, pontosan meg lehetett figyelni a csütörtöki tőzsdei forgalmon, melynek első felét erőteljes árfolyamemelkedés jellemezte. Középső részét nyereségbiztosító eladások hatása alatt egy kis elbágyadás, utolsó negyedóráját pedig újabb árfolyamemelkedés, de ezúttal más papírokban, mint az üzletidő első felében. Mindezt nem kifonásképpen mondjuk, mert a sokat koplalt tőzsdei emberekre igazán ráfér, hogy egy kis pénzt keressenek. Hosszmozgalom a világtőzsdéken. Az új év az öszszes jelentősebb értéktőzsdéken bizakodó hangulatban kezdődött meg. A 10 legjelentősebb európai és a newyorki értéktőzsde részvényindexszámaiból kiszámított nemzetközi tőzsdeindex (1927-ben lt0°/%-ot véve alapul) az év első hetében 46,4%-ra emelkedett. Legkésőbb márciusban jelenik meg a valorizált biztosítások kiűzetéséről szóló rendelet. Nagyon sokan várják a koronaértékű életbiztosítások valorizálásának törvényben megállapított terminusát és január első napjaiban rengeteg kérdezősködés történt a társaságoknál és a felügyeleti hatóságnál, mikor és hogyan kerülnek kifizetésre a fölértékelt biztosítások? Erre a kérdésre ma csak azt a választ lehet adni, hogy az idevonatkozó kormányrendelet, mely a kérdés minden részletét pontosan szabályozni fogja, legkésőbb március végén kerül publikálásra. Most folynak a tanácskozások arról, hogy milyen sorrendben s milyen csoportosítás alapján történik majd meg a valorizációs alap szétosztása. A kifizetés sorrendjére alkalmasint az eredeti esedékesség ideje és az összeg nagysága lesz irányadó, oly módon, hogy elsősorban a kisebb igénylők kerülnek sorra a kielégítésnél. Valószínűleg a Postatakarék útján történik majd a megállapított összegek kifizetése. Persze a rendelet megjelenése előtt egészen hiábavaló dolog, ha az igénylők akár a társaságoknál, akár a felügyeleti hatóságnál sürgetik a járandóságuk kiutatását. Meg kell várni a rendeletet. PESTI NAPLÓ 1935 január 10 217 Azt beszélik a tőzsdén, hogy a részvény- és kötvényhosszt egyik kisebb magánbankház aknázta ki a legjobban; hogy a legtöbb részvényt főleg külföldi megbízásra a nemrégen alakult bankház vásárolta;; hogy a Bauxit 0,50-ről 1 frankra emeli az osztalékát; hogy francia és román zárolt pengőkből közel 10.OCO Salgó és körülbelül 2000 Urikányi részvényt vásároltak össze az utóbbi hetekben; hogy a Stummer-részvényt rövidesen felveszik a prágai tőzsde hivatalos árfolyamlapjára; hogy egyik altruista intézet főügynöke egy hét alatt 250—300.000 dollár névértékű 1927-es fővárosi kötvényt dobott piacra, hogy a vezető bankok részvényei négy hét alatt közel 20 százalékkal drágultak. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a január 7-i kimutatás szerint a december 31-i forgalommal szemben 43.9 millió pengővel 337.3 millióra csökkent. A csökkenést váltóvisszaváltások és zsíróbefizetések idézték elő. A váltótárcaállomány 42.4 millió pengővel 977 millióra apadt. Az állami zsírószámlákra 17.1 millió pengő folyt be, elenben egyéb számlákról 12.5 millió pengő folyósítás történt, úgyhogy végeredményben a zsírókövetelések állománya 4.6 millióval 110.2 millióra emelkedett. Az érckészlet lényegtelen változást tüntet fel. Az állami adósságra a rendes havi törlesztés folyt be. Az »Egyéb követelések« 17.7 millió pengő és az »Egyéb tartozások« 20.7 millió pengős apadása az 1934. évi mérlegtételek átkönyvelésével függ össze. Tovább devalválták a yent. A japán pénzügyminiszter — mint Tokióból jelentik — az aranyárat gramonként az eddigi 2,95 yenről 3,09 yenre emelte fel. Ez az intézkedés a yen nemzetközi árfolyamának újabb esését ismeri el hivatalosan és a japán aranyárakat közelebb hozza a világpiaci színvonalhoz. A japán pénzegység eredeti egyenértéke alapjául a yen 0-75 gram színaranyat ért. Fizetésképtelenségek: Karaszek Ferenc (Váci út 168.) bejegyzett kazánkovács és Braun Henrik (Gubacsi út 85.) be nem jegyzett szatócs kényszeregyességi ügyeiben a törvényszék az egyességet jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította. Takarmányvásár. Felhozatal 55 szekér szálastakarmány , és 9 szekér szalmaféle. Elegendő kínálat és közepes kereslet mellett az áraik a vásár folyamán emelkedtek. Árak: rétiszéna IIa 6.90—8.00, Illa csomagolásra 6.00—6.80, sarjúszéna 7.00, muharszéna 7.40—8.00, lucernasszéna 9.00, zabosbiükköny széna 7.60, alomszalma fa 5.50, Na 5.00—5.25, isapszalma 8 pengő métermázsáimként. Nagy hossz a Szabadság téren Kétnapi lanyhulás után csütörtökön nagy hossz robbant ki a részvény- és kötvénypiacon. A Kőszén 14 pengővel javította meg a kurzusát, míg a Bauxit 6, Selső Magyar 15, Fegyver 3, Tröszt 4, Gscmnwindt 5, Gumi 3, Kohó 1.50, Salgó 1.30, Urikányi 1.80, Eima 1.10, Délcukor S75, Magyar Cukor 2, Georgia 0 8, Izzó 2, Részvénysör 1, Vasútforgalmi 0.5 pengővel drágult. Nagyobb érdeklődés mutatkozott az eddig elhanyagolt papírok iránt is amelyek közül a Ganz 1.10, Nasici 2.50 pengővel emelkedett. Egyes piacokon feltűnő volt az áruhiány. A hossz hatása alatt a játékpapírokban feltámadt a prémia-, azonkívül a média- és ultimaüzlet is. A fixpiacon konverzióról szóló híresztelések és a külföldi kötvénypiacok szilárdsága újabb áremelkedéseket vontak maguk után. A magas kurzusoknál realizációs hajlandóság mutatkozott, de oly nagy volt a kereslet, hogy az eladások alig hagytak nyomot az áralakulásban. A legnagyobb javulást az 1927. évi fővárosi kötvény érte el, mely papír 4 százalékos javulással 50 százalékra drágult. Egy évvel ezelőtt 28—30, december közekén pedig szelvénnyel együtt még 46—48 százalék körül mozgott az árfolyama. Az ufótőzsdén változatlanul nagy élénkség uralkodott. Két óra táján a következő kurzusok voltak érvényben: Bauxit 80, Kőszén 289, Salgó 2450, Tarikányi 43 80, Fegyver 51, Ganz 17 30, Elma 29, Nasici52, Magyar Cukor 122 pengő. A fix piacon is nagyjában a napi legmagasabb árfolyamok voltak érvényben. Lanyha nyitás után kissé javultak az aranyárak. Napóleon 33,95—34,20, színarany 5875—5890 pengő. A Nemzeti Bank a dollár árfolyamát 100 egységenként 70 fillérrel mérsékelte. Csütörtöki hivatalos árfolyamok: EltízS zárlat Magyar Nemzeti Bank . . 152.90 Elsit Magyar Biztosító . . 350— Hungária Malom .... 6.70 Bauxit _ Bepesini is— 0.25 Magnezit Magyar Aszfalt — Magyar Általános Kőszén 275— Sa'«? 23.10 Urikányi . . 41.50 »rasche . . . . . . . 38 — ^'nklin Globus Fegyver 49— Ganz— Danubius . . . . , 15.90 -Rimamurányi 27.00 g'V. — Nasiei 50.50 Duna—Szíva— Adria Vasút. 13.20 Tevante _ Nova 18.89 11J 1 87* • • Délcukor Magyar Cukor 119.— Georgia . . ..... . 21.20 Stummer 63— Egyesült Izzó 170— Gschwindt . . . , • . 555— RészvénysSr ...... 96 -Fővárosi Győri Textil 68.— Magyar Alutaipar .... 14.80 Szegedi Kender 17.20 Hungária Műtrágya . . . 20— Magyar Ruggyantó . . . 44.— Magyar Vasútforgalmi . . 14— Telefon 6.30 1935. évi pénztárjegy . . . 100 _ I—V hadikulcsSn .... 0.17 9 VI-VII kritikulcsBn . . . 0.13 1914 évi fővárosi kulcson 52.64 1927. évi fővárosi kölcsön . 54.875 Előfordult kötések 77. 80.75 15— 9. 10 196 197— 9— 279. 291— 24 24.60 42. 43.60 42.75 5Í.50—52— 16.63—17.50 24. 24.50 M 28.95 60. 62 1.85 18.80—19.15 70.50—74— 67. 68— 120. 124 21.90—22.10 63.50—(;8.— 170——173.— 87— 65— 15.25 20.50 45.25—47.50 14. 14.90 6.20 100— 54.26—55.34 57.50—59— Zárlat 152— 365— 7— 79.50 15— 0.80 196— 8.80 288— 24.40 43.30 38.25 13.10 32.75 52— 17— 24— 28.70 20— 61— 13.20 1.80 19.10 73.50 67— 121— 22— 67— 172— 560— 97 10— 65— 15.25 17.60 20.50 47— 14.50 6.4« 100— 0.18 0.14 55.36 58.875 Allalvátárok Budapest. Sertésvásár. Felhajtás 5037, eladás 4014, eladatlan 1013 darab. Angol hússertés 1328 darab volt. A forgalom lanyha volt. Araikla uradalmi nehézsertés páronként 340 kg-on felül 74—76, kivételesen 77, közép páronként 340 kg-on alul 68—70, szedett közép páromként •10—260 kg-ig 64—66, köninyfi páromként ISO—210 kg-ig 60—62, hilány páronként 100 —160 ,kig-dig 53—58, la öreg nehéz páronként 300 ,kgom felül 63—61, szedett öreg Ia 54—58, angol sonkasüldő páronként 120-150 kg-ig la 66—72, scöninyü páromként 80—100 kg-ig 60—ftt. export metoéz hátiszalonna 28—30 kg-ig 109, könnyű hátszalonnna 25 kg-ig exportra 136, exportzsír márkázott 149, lehúzott félhús nagyban TS-84, vágottsertée 90-1lf10, szalámihúg 80 fillér kilogramomként. Vágómarhavásár. Felhajtás 498, eladatlan 13 drb. A forgalom lamyha volt. Az áraik a legtöbb esetben változatlanok. Áraik: Bika magyar Na 30, tarka la 91—52, Na 86—50, Illa 30, ökör magyar Na 34—40, Illa 28—30, tarika Ha 35—64, Illa 23—30, tehén magyar Ha 35—45, tarka la 52—56, kivételesen 57—60, Ha 32—50, Illa 24—31, növendéitomairha 28—50, csontoznivaló 15—02 fillér kg-foént. Lóvásár: Felhajtás 383, eladás 339, eladatlan 144 drb. Fővárosi vágóra 1S, vidékire 30 darabot vásároltak. A forgalom élénk volt. Uraik: Nehéz igás kocsijó nyugati fogta 240— 250, könnyű 175-285, aláterdelt minőségű 35-103, vágóló 15— 110, szamár 63 pernge diarabenikéint. Húsvásár. Készlet: 170 darab nagymarha, eladás 100, fill borjú, eladás 191, 20 birka, eladás 20, 5 bárány, eladás 5 darab. A forgalom lanyha volt. Araik kg-ként: Marhahúsa egésziben 106—118, háti alja 118—136, eleje 96—1106, Ha egérben «—06, hátulja 96—108, eleje 7«—88, csorbWiznivaló 54—60, borjú ölött bfirben la 120—126, Na 104—NS, nyúzott elé le la 84—90, hátulja la 150-156, Na 136—1«, bárány 100-00, juh ö'tt nyúzott Na 56—70, ZEá'ger 30—42, faggyú 36—M. ;iwlE 40—50, martonfaj 70—110, orr és köröm 16—20, láb 4 darab 10O— 200, pacal egészben 64—80, marhabél 400-600, borjú fodor egérben 50-60, juhabél 55 SC, marhavér 1tál 20 fillér. Hideg húsvásár. Készlet: 4 nagymarha, eladás 4, 127 borjú, eladás 107, 15 hlíh. eladás 15, 260 bárány, eladás 210, 238 félsertés nyúzott, eladás 208, 498 félsertés szalonnával, eladás 418, 122 süldő, eladás 122, 56 malac, eladás 58 darab. A forgalormaközepes volt. Árak: Csontos kivaló —50, borjú ölött bőrben la 114—118, Na 100—up, jmh ölött nyúzott la 70 —80, bárány bőrben 106—125, félsertés szalonna nélkül 72—70, szalonnás félsertés 84—90, süldő 90—94, malac 100,150, sertészsiger mezsil adasik 114, füstölt ám 130-140 fillér kg-iként. A nyersbőrárai változatlanok maradtak. Bécs, Sertéspótvásár, Felhajtás 28 darab tellsertés, amelyből 59 darab magyarorsági származású. Nyugodt irányzat mellett a jegyzések változatlanok voltak. Marhapótvásár. Felhajtás 38 darab vagy marha. Csekély üzlet mellett a jegyzések változatlanok maradhét. Prága. Sertéspótvásár. Felhajtás 117 dsirold belföldi sertés, melyeit 5.20 eK-s áron adtak el. A forgalom vontatott volt.