Pesti Napló, 1935. január (86. évfolyam, 1–26. szám)

1935-01-22 / 18. szám

r Kedd Genf után londonfon­ Laval londoni útja — az angol-francia megbeszélések fő célja: Németországot visszavinni a Népszövetségbe A keleti és dunai szerződés aláírása: a német fegyver­kezés elismerésének feltétele Párizs, január 21. Laval külügyminiszter Genfből való vissza­érkezése óta a január végére kitűzött londoni láto­gatás előkészületeinek szenteli idejét. A külügy­miniszter ma délelőtt nem fogadott látogatókat. A francia diplomácia amellett tovább folytatja abbeli erőfeszítéseit, hogy Németországot és Len­gyelországot megnyerje a keleti egyezménynek, amelyet a Quai dOrsayn a jelenlegi európai egyezményrendszer legfontosabb pontjának tekin­tenek. _ _ •• Az Intransigeant londoni jelentése szerint a londoni francia-angol megbeszéléseken» angol részről Sir John Simon külügyminiszteren és Eden főpresotőrön kívül valószínűleg MacDonald miniszterelnök is részt vesz. Angol politikai kö­rökben úgy tudják, hogy a megbeszélések fő célja Németországnak a Népszövetségbe való vissza­térése lesz és evégből áttanulmányozzák azokat a kívánságokat, amelyeket Németország­ az­­ újra való fegyverkezés kérdésében kifejezésre jutta­tott. A német kormányt egyébként teljesen tájé­koztatták a londoni tárgyalások jelentőségéről és céljairól. Párizs, január 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Beavatott politikai körökben a francia bizton­sági politika fejlődése szempontjából döntő fon­tosságot tulajdonítanak a legutóbbi genfi tárgya­lásoknak. Laval miniszterelnök meghitt barátai körében a helyzetet mindenképpen jellemző követ­kező kijelentést tette: " A szerződések hálója magába foglalja mind­azokat, kik maguk nem vonják ki alóla magukat. Immár kétségtelennek látszik, hogy a keleti szerződés létrejön Németország és Lengyelország nélkül is, a leszerelés kérdésében pedig csak ak­kor kezdik meg a tárgyalásokat, ha a német biro­dalom már hozzájárult a keleti szerződéshez és a középeurópai egyezményhez. Ez megszabja a leg­közelebbi londoni tárgyalások alapját is. Az an­gol kormány, amely sohasem tagadta meg a ke­leti szerződésnek a maga részéről való helyeslé­sét, mint rendszerint jólértesült körökben tudni vélik, hivatalos nyilatkozatban fogja a nyilvános­sággal közölni a keleti szerződésről való jóvá­hagyó felfogását. A legutóbbi genfi tárgyalások különben elő­mozdították a földközitengeri szerződés ügyét is és ennek elintézése éppen mostanában minden­képpen kívánatosnak látszik. Ezt a szerződést Olaszország, Jugoszlávia, Görögország és Török­ország írná alá. Franciaország és Anglia pedig szavatosságot vállalna a Földközi tenger partvi­dékének biztonsága dolgában. (T.) London, január 21. A Reuter-iroda párizsi levelezője megbízható francia forrásból szerzett értesülése szerint La­val még nem adta fel azt a reményét, hogy Német­országot rábírja a keleti biztonsági egyezmény aláírására, annál is inkább, mert a keleti és dunai egyezmények aláírása volna a német fel­fegyver­kezéseknek teendő francia engedmények ellen­értéke. Laval meggyőződése szerint az a határo­zott döntés, hogy Franciaország külön egyez­ményt akar kötni a Szovjettel és Csehországgal, ellenkeznek az ő tá­rt körű együttműködési politi­kájával, amelyben Németország a főmunkatárs szerepét játszaná. A genfi eredmény­te­lenség Genf, január 21. n A népszövetségi palota folyosóin hétfőn dél­előtt élénken megvitatták a különböző szerződési tárgyalások eredményeit. Általá­ban az a nézet alakult ki, hogy az érdekelt államok Genfben időző minisztereinek ismételt tárgyalásai ellenére sem sikerült a függő kérdéseket elintézni. A Balkán államok értekezletéről kiadott közlemény még csak jobban megerősítette ezt a benyomást. Jestics ellenzéke aggódik a római egyezmények miatt Belgrád, január 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A kormánnyal szemben ellenzéken álló úgyne­vezett régi pártok Jestics miniszterelnökhöz és külügyminiszterhez levelet intéztek. Ebben aggo­dalmukat fejezik ki a római egyezmények miatt, amelyekről a jugoszláv közvéleménynek nem volt módjában kellőképpen tájékozódnia. A levél alá­írói arra kérik a miniszterelnököt, ügyeljen arra, hogy ne csorbítsák meg Jugoszlávia nemzeti ér­dekeit. Kijelentik, hogy Jugoszlávia az ő vélemé­nyük szerint nem fogadhat el olyan egyezményt, amely lehetővé teszi a Habsburgok visszatérését és amely veszélyeztethetné — különösen Isztriában és Görzben — a jugoszláv nemzeti kisebbségeket. A levél aláírói között szerepelnek: Sztanojevics Áca, a szerb radikális párt vezére, dr. Korosec An­tal, a szlovén néppárt és dr. Jovanovics Jovan, a szerb parasztpárt elnöke, valamint a szerb de­mokrata párt és a bosnyák mohamedánok pártjá­nak képviselői. (T.) 71 lengyel álláspont Varsó, január 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az itteni kormánysajtó hétfőn este azoknak a tárgyalásoknak eredményével foglalkozik, ame­lyeket Beck lengyel külügyminiszter Genfben folytatott Laval francia külügyminiszterrel. A kormányhoz közelálló lapok szerint alaptalanok azok a hírek, melyek szerint Lengyelország már végleg elvetette a keleti egyezményt. Lengyel­országnak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontja nem változott meg, mert még mindig nincsenek meg az előfeltételek, amelyek a keleti egyezmény határozott elfogadásához vagy visszautasításához szükségesek. Beck külügyminiszter január 25-én a sejm külügyi bizottságában hosszabb nyilatkoza­tot fog tenni és ebben felvilágosításokkal szolgál majd a lengyel külügyi kormány várható állás­foglalásáról. (T.) pies politikát csinálnak és hozzák a titkos válasz­tójogot, a kisgazdapárt készséggel támogatja őket. Dr. Bukovszky Vilmos választási sérelme­ket tett szóvá, hangoztatva, hogy többrendbeli törvénysértés történt, a választások titkosságát is megsértették és a falu jegyzőit kortesekké degradálták. A felszólalásra a főispán és az alispán is vá­laszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy a várme­gyének semmi titkolnivalója nincs, ha a válasz­­tásokon sérelem esett, meg kellett volna petício­nálni. Kijelentették, hogy a vármegye vezetősé­gének célja az, hogy minden osztály- és felekezeti ellentét kiküszöbölésével a vármegye minden rendű és rangú népének érdekeit figyelemben résszesítse. A lelkükben megzavarodott magyar művészek és a kötelességét mulasztó műértő közönség Glattfelder püspök elnöki megnyitója a­ Képzőművészeti Társult közgyűlésén Éles támadás az adminisztráció ellen (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tartotta 74. közgyűlését a Műcsarnokban az Országos Magyar Kép­zőművészeti Társulat. Dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök mondta az elnöki megnyitót. A magyar művé­szek válságos helyzetéről beszélt. Megállapította, hogy a magyar közönség figyelme csökkent a művészet iránt, ami a kenyérgondokra vezethető vissza. Ilyen körül­mények között érthető, ha művészeink lelkükben meg­zavarodnak és e szétese­ttség jelentkezi­k alkotásaikban is. De ez csak múló állapot lehet. Akik a művészek gyermeklelkét ismerik, tudják, hogy a pillanat nyo­masztó gondja nem tudja végleg tévútra vezet,­i a ma­­gyar művészeket. A magyar művész alapjában olyan józan, mint a magyar nép. A műértő közönségnek azonban rá kell eszmélnie, hogy kötelessége van a küszködő magyar művészettel szemben. Ha a gép,uil­itúra rabul fogja ejteni a magyar lelket és meg­fagyasztja áldozatkészségét a művészetekkel szemben, akkor csak álmodozhatunk és szavalhatunk a magyar drosőségről. Ezután a választások követtetek. Elnök ismét Glattfelder püspök lett, alelnökökké Nékám Lajost és Zala Györgyöt választották be. Mihajlovits Miklós fes­tőművész élesen bírálta a Társulat adminisztrációját és kifogásolta, hogy Csánky Dénest, a Fővárosi Képtárak igazgatóját a művészek és műpártolók sorába is bevá­lasztották­. Ha ez így marad, ő és több társa kilépnek az egyesületből. Zala György sajnálatos tévedésnek minő­sítette Csánky Dénes megválasztását. A közgyűlés álta­lános zaj nen ért véget. PESTI NAPLÓ 1935 január 22 3 mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmf „Nem faragni, fúrni és elgáncso­li, hanem a megye érdekeit szolgálni!­" A megye és az ország problémái Borsod-Gömör közgyűlésén Miskolc, január 21. Borsod-Gömör megye törvényhatósági bizott­ságának hétfőn délelőtt tartott közgyűlésén Bor­bély-Maczky Emil főispán hangoztatta, hogy Bor­sod vármegyét mindig a komoly, alkotó készség jellemezte. Ő is egységben, megértéssel, jószívvel és jólélekkel akar dolgozni, akarja vezetni a vár­megyét. Hódolattal a kormányzó iránt, hűséggel a kormány iránt, szeretettel és ragaszkodással a vármegye minden rendű és rangú lakosa iránt végzi munkáját. Nem civakodni, hanem dolgozni, nem rombolni, hanem építeni, nem faragni, fúrni, elgáncsolni, hanem komoly meggyőződéssel a vármegye érdekeit kívánja szolidálni. Ehez kéri a törvényhatóság bizalmát és segítségét. Ne őt tá­mogassák, h­anem a magyar élet hajótörötteit, vagy a küszködőket, akik már nehezen, vagy tel­jesen kifáradva küzdenek a létért, a mindennapi kenyérért. A főispán beszéde után egymásután szólaltak fel a bizottsági tagok. Elsőnek Farkas Gyula or­szággyűlési képviselő jelentette be, hogy a megye­gyűlés többsége támogatja a főispánt szociális intézkedéseiben. Lovász János kisgazda, volt nem­zetgyűlési képviselő arról beszélt, hogy ha 1919-ben legalább annyian lettek volna a kisgazdák a tör­vényhatóságokban, mint most, nagy nemzeti ka­tasztrófától szabadult volna meg az ország. A kis­g­azdák felekezeti, osztály és társadalmi állás nél­kül az igazi értéket imerik el, tudják, hogy nem a bölcső kvalifikál, hanem a tényleges érték. Váczi József független kisgazdapárti arról beszélt, hogyha a vármegye vezetői becsületes, né­ TUNGSRAM Eckhardt Tibor Budapestre érkezett (Saját tudósítónktól.) Eckhardt Tibor, Ma­gyarország genfi fődelegátusa még a népszövetségi ülésszak befejezése előtt elhagyta Genfet, mint­hogy a magyar-jugoszláv ellentétek népszövetségi tárgyalása Éden angol főpecsétőr jelentésének el­fogadásával nyugvópontra jutott. Eckhardt va­sárnap este érkezett Bécsbe, ahonnan hétfőn dél­után Budapestre érkezett. Megérkezése alkalmával kijelentette, hogy mielőbb jelentést tesz az illeté­kes tényezőknek genfi tapasztalatairól. Kánya Kálmán külügyminiszter kedden dél­ben érkezik meg Budapestre. Megcsappant a Saar-vidékről menekülők száma Párizs, január 2. Az Intransigeant jelenti Saarbrückenből. A m­últ hét folyamán összesen 8000 saarvidéki kért beutazási engedélyt francia terül°tre. A beutazási engedélyt kérők száma utóbbi napokban lényege­sen csökkent. Montaubanba 183 saarvidéki érkezett. Bulgáriát felszólították, csatlakozzék a francia­olasz egyezményhez Szófia, január 21. Az olasz és francia követ hétfőn együtt jelentek meg a külügyminisztérium főtitkárságában és átnyúj­tották a két ország kö­zött január 6-án Rómában kötött megállapodás szövegét és kormányaik nevében felszó­lították Bulgáriát az egyezményhez való hozzájárulásra. (T.) Huszár penge 20 / kék színben 241­ Vadásztölténygyár­­­i

Next