Pesti Napló, 1935. augusztus (86. évfolyam, 173–197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

Cs flt Brtók PESTI NAPLÓ 1935 augusztus 1 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Versenyfutás a Balkán szabad piacáért­ ­A Balkánon, általában egész Európa külkeres­kedelmében Jugoszlávia különleges helyet foglal e. Behozatali korlátozások ugyanis itt úgyszól­ván egyáltalában nincsenek, úgyhogy Jugoszláv­­ia, legalább viszonylagos értelemben, szabad be­viteli piacnak tekinthető. Ezzel magyarázható az a rendkívül éles, egyre fokozódó verseny, amelyet a különböző országok e piac meghódításáért ki­fejtenek. Sajnálatos, hogy ebben a versenyben a geográfiailag legkedvezőbben fekvő Magyarország lemaradt s kénytelen volt átengedni a teret első­sorban Ausztriának és Németországnak, amelyek rendkívül nagy áldozatokat hoznak a térfoglalá­sért. E két ország részéről sűrűn fordulnak elő 10—50 százalékos dömpingajánlatok is, amelyek minden más konkurenciát már eleve kikapcsolnak. Ilyen körülmények között szinte meglepő, hogy az első felében lebonyolított exportunk értéke 5 és­­0 millió pengővel alig valamivel maradt ki a tavalyi színvonal mögött, míg a Jugoszláviából származó behozatalunk ebben az időszakban 7 és 8 millió pengő értékű volt. Ebben a félévben történt meg az árucsereforg­alom technikai lebo­nyolításának új rendezése, mégpedig olyan módon, hogy úgy a kiviteli, mint a behozatali forgalom­ban egységes térítési rendszer érvényesül. Úgy halljuk, hogy a központi szerv, amelyet a forga­lom lebonyolításával megbíztak, mintegy 20 száza­­lékkal mérsékelte az exportőröknek kifizetésre ke­rülő felárakat és ehhez a maximált színvonalhoz ragaszkodik minden üzletkötésnél. Ez a rendszer bizonyos mértékig mesgnehezíti az üzleti forgalom kifejlődését, másrészről azonban valutáris szem­pontból hatásosnak bizonyult és állandóvá tette a magyar-jugoszláv kompenzációs forgalom kalku­lációs alapjait. A legnagyobb baj, amit a Jugoszláviában ér­dekelt cégek állandóan szóvátesznek, az, hogy most már majdnem egy éve nem részesedtünk semmiféle közmunkában vagy közszállításban. A korábbi években tudvalevően ez tette Jugoszlá­viával való áru- és fizetési forgalmunk legnagyobb részét, míg most ez a tétel — anélkül, hogy erre bármilyen hivatalos rendelkezés történt volna — teljesen kiesett. A helyzet azonban ezen a téren remélhetőn rövidesen meg fog változni. A politi­kai légkör is határozottan javult s ez a jugoszláv piacon rendszerint együtt jár az ü­zleti lehetősé­gek kimélyülésével. Azok a vállalatok, amelyek az utóbbi hetekben puhatolóztak az ottani üzleti lehetőségek iránt, szinte egyértelműen kedvezőbb tapasztalatokról számolnak be és általános az a benyomás, hogy a forgalom már a kora őszi hóna­pokban a még mindig meglevő nehézségek elle­nére is fel fog lendülni. Annál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az üzleti kilátások javulásának, mert takarmány­szükségletünk egy részét Jugoszláviából akarjuk beszerezni, ahol szinte korlátlan készletek állnak rendelkezésre. Már most is Jugoszláviából hozzák be importőreink a takarmányneműek egy részét, így az olajpogácsát is, s valószínű, hogy a tengeri­szükségletben előálló hiányok pótlásánál is Romá­nia mellett Jugoszlávia kerül majd számításba. Ennek azonban az az előfeltétele, ho­ly exporttevé­kenységünket ebben a viszonylatban fokozni tudjuk. Ötvenéves üzleti jubileum — az OHB-ben Aggályos jelenségek egy nagy vidéki fizetésképtelenség tárgyalásánál — fáskó alatt hallgatják ki a készpénz­hitelezőket­ ­Az Országos Hi­tel­védő Egyletben szerdán érdekes, hitelezői tárgyalás folyt le, amely bővelkedett a derűs és mindenképpen korszerű jelenetekben. Az adós Mandl Mór vásárosnaményi vaskereskedő, aki azonban e szak­mán kívül takarmánycikkekkel is foglalkozik, sőt gaz­dálkodik is, úgyhogy adóssága 250.000 pengőre szaporo­dott fel, ami ezen a vidéken a legnagyobb ritkaság­számba megy. A fizetésképtelenség bejelentése annak­idején nagy feltűnést keltett s ehhez képest a mai tár­gyaláson szokatlan számban jelentek meg érdeklődők egész Szabolcs megyéből, sőt a környező vidékekről is. A hitelezői értekezleten mindenekelőtt a szakértő jelentését ismertették, amely több aggályos jelenségre hívja fel a hitelezők figyelmét, így megállapítot­ták, hogy ez év első négy hónapjában az adós 110.000 pengős hitelt vett igénybe, 40.1­00 pengővel töb­bet, mint a múlt év hasonló időszakában, viszont sok­kal kevesebbet fizetett vissza. Az adós erre azt a fel­világosítást adta, hogy a cég SO éves jubileumára ké­szült, amit nagyobb kiárusítással igyekezett megünne­pelni.­­Az OHB-betű­t szólt közbe erre egy elkesere­dett hitelező. Ennél is aggályosabbnak találta a Szakértő, hogy a készpénzhitelezők összege S000 pengőre rúg az adós cég mérlegébeErre már egész sereg közbeszóló je­lentkezett, akik azt igyekeztek bizonyítani, hogy egész Szabolcs megyében nincs 10­ 000 pengő készpénz. Az adós azzal védekezett, hogy készpénzhitelezői részben hozo­mányukat vagy örökségüket bocsátották rendelkezésére s felhozta még azt is, hogy üzletéből négy család élt. Ami a státus egyes tételeit illeti, az áruraktár ér­tékét 100.000 pengőre becsüli a szakértő, míg a kinn­levőségek 50—60.000 pengővel szerepelnek a mérlegben. Ez mintegy 70%-os kvótára nyújtana fedezetet. Ha azonban az aggályos tételeket kikapcsolják, úgy­­(j­)"/«-on fedezetet lehetne teremteni a cég összes tartozásaira. A hitelezők ezen az alapon erélyes rendszabályokat sürgettek, mire az értekezlet György Ernő, az OHB igazgatójának javaslatára úgy határozott, hogy az ügy letárgyalását 8 napig függőben tartja. Ha ez alatt az idő alatt visszalépnek a készpénzhitelezők, úgy meg­kötik az egyességet az adóssal, ellenkező esetben azon­ban a nyíregyházi törvényszékre teszik át az ügy ira­tait. Erre az esetre pedig már most az az elvi jelen­tőségű elhatározás történt, hogy az OHB megkeresi a törvényszéket, hallgassa ki eskü alatt úgy az adóst, mint készpénzhitelezőit a kölcsönök eredetére vonat­­kozóan. Megindult az őszibarackkivitel Angliába. Bár idénycikkexportunkban az időjárás szélsőségei és az elszenvedett súlyos elemi károk felborították a normális számításokat, a jelek arra mutatnak, hogy a kiesést a szezon végéig még pótolni lehet. Erre a célra rendkívül alkalmasnak bizonyul az őszibarack, amely az idén kielégítő mértékben kerül piacra. Ebből a cikkből az első exportszállít­mányok most indultak útnak Anglia felé, ahová a korábbi években egyes cégek csak mintakü­ldemé­nyeket szállítottak. Most azonban széles alapokon szervezték meg a kivitelt, különleges hűtőkészülé­keket vesznek igénybe, amelyekben az őszibarac­kot érettebb állapotban helyezik el, hogy megis­mertessék az angol fogyasztókü­zönséget a magyar gyümölcs kiváló aromájával. Ennek érdekében szigorú min­őségi ellenőrzzés alá vetik az export­szállítmányokat és kiviteli kedvezményeket csak a megfelelően Válogatott és kifogástalanul csomagolt küldemények kaphatnak• Fizetésképtelenség. A budapesti törvényszék Vadász Károlyné, szü­l. Silberspitz Hermina (Ferenc körút 41 . Térti­divatára kereskedő kényszer egyes St-gi "figyelm­ az egyeezséget jóváhagyó végzést jogorfisn­ek .nyilvánít».ui. Megsaűnt estid. A Dohányíliusi­! Országos Hitel, és fU­saérzési Szóvétki'note ellen (Hegf­üss Sándor ttoea 18.) Miffid­. év folyamán megnyitott csörlőt a hitelevők bel­egtetéseivel a törvényszék meghann­ tette. Elgyengült a font és a dollár, tartottak az arany­valuták. A nemzetközi devizaforgalomban a font álta­lában elgyengült. Amszterdamban az árfolyam 7.28, Párizsban 74.88-ra és Zürichben 15.15-re esett vissza. A dollár se gyengülésre hajlott, de a fonttal szembeni 4,95"/s"-os jegyzéssel kervesért változott. Az arany­valuták közül a svájci frank és a holland forint a francia fra­nk­kal szemben emelkedett. A Ura keveset változott, a belga frank lemorzsolódott. A deport is gyengülésre hajlott s a franknál 3 hónapra l'/s%, a svájci frankinál a holland forintnál 8%-ra csökket­t. A líra deport, árfolyama 3 hónapra 11'/1% volt. A svájci bankok ismét fizetnek kamatot kü­lföldi be­­tevőiknek. Tudvalevő, hogy a svájci­ bankok éveken át n­e­­ térítettek meg kamatot a náluk elhelyezett külföldi tőkék u­tán, sőt volt olyan idő­je, a­­ikor a külföldi ügyfeleknek negyed, esetleg félszázalékos jutalékot, az úgynevezett őrzési díjat kellett fizetniök. A Svájcból menekült külföldi tőkék azonban lassanként elszivárog­tak más országokba, vagy visszavándoroltak saját száj­áéin veze^Jfe ira.i^j r XJftxqASn 'oj5(i)3uj joij is^zbui helyzet állott elő. Honorálják ezt most már­ a svájci balnikok is, am­elyek pdf nap óta ismét küld­atbl fizetnek a külföldi be­tét­ek után. Hír szerint az egyik zürichi nagybank már körlevélben is értesítette külföldi üzlet­feleit arról, hogy félszázalékos kamatot fizet külföldi folyószomfort. PESTI TŐZSDE ÚJ SZÁMÁNAK FŐBB CIKKEI: Bársony Oszkár az idegenforgalmi mér­leg nagy javulásáról. — Negyven gyár sorsát dönti el az új szappankartel. — Új nagy gyáralapítások a vegyészeti iparban.­­ Eldőlt a Fasor-Szanatórium sorsa. — Veszendőbe mennek a hajdú­szoboszlói hőforrások kiaknázatlan kincsei. — 125 százalékkal emelke­dett a bauxitkivitel. — Érdekes in­timitások a MFTR új vezetőjéről. — A vidéki pénzintézetek 20 millió pen­gős hitelkeretemelést kaptak. — Nagy­jelentőségű tárgyalások a magyar­román gazdasági kapcsolatokról. Érdekes textil, biztosítási, vegyészeti, vas- és gépipari, vidéki hitelélet rovatok. Egyes szám ára 40 fillér. Főszerkesztő: Kallós János Juliusban tovább csökkent a kényszeregyessé­­gek száma. Az Országos Hitelvédő Egylet közlése szerint a juliusi fizetésképtelenségek száma a » JWMJJM«- csökkenésnek megfelelően az előző hónaphoz képest lényegesebb apadást mutat úgy a felmerült egyességi esetek számában, mint a tartozási összegek tekintetében. Viszont, némi emelkedés mutatkozik az újabb egyességi esetek számában az előző évhez képest, lényegesen csök­kent azonban az ehhez való összehasonlításban is a tartozási összegek nagysága, ami annak a jele, hogy az új fizetésképtelenségek aránylag cseké­lyebb gazdasági jelentőséggel bírtak. A fizetéskép­telenségek összehasonlító adatait az alábbi táblá­zat tünteti fel: Kényszeregyességek száma Magánegyességek száma Csődök száma Kényszer- és magánegyességi , esetek 66%apasszívuma '' A Magyar Tudakozódó Egylet ma terjesztette fel a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszté­riumhoz jelentését, amely szerint az inzolvenciák összegszerűsége a hitelkockázat normalizálódását jelzi. 1935 1935 1931 július június július 46 59 33 8 12 4 7 8 6 1.— 2.2 2.4 mill. P mill. P et tu. P Egyenetlen a tőzsde A szerdai értéktőzsde csendes, eseménytelen volt. A nyitási árfolyamok kialakulása után az üzleti tevé­kenység csatnem­ teljesen megszűnt és a tőzsdeidő to­vábbi folyamán csak elvétve fordult elő üzletkötés. A bányapiacon barátságosabb volt az irányzat és a Bauxit-, Kőszén-, Trikány- és Rima-részvények maga­sabb árjegyzést értek el, a vasipari és közlekedési rész­vények árfolyamai ezzel szemben kissé visszaestek Ma M szilárd volt a Részvénysör, mely újabb 1,50 pengővel javította meg árfolyamát. Zárlatkor a hangülat nyu­godt, az irányzat pedig egyenetlen volt. A kötvénypiacon a hollandi forint árjavulása követ­keztében a hangulat megnyugodott, fővárosi kötvények­ben mérsékelt forgalom mellett az áralakulás egyenet­len volt. Magyar Nemzeti Bank , Első Magyar Bratosi M . Fonciére Első Budapesti Gőzmalom Hungária Malom.... Királyroalom Bauxit . . . Beposini . , Cementia Szentlörinci . Kohó . . . Drasche Magnezit I Magyar Átlalányi Kőszén Kagybátonyi Salgó .... 4 Urikányi . • • . Globus Sterbaneum Fegyver . Ganz—Danubius . . • . Lámpagyár ...... Almamura.nrt , .­­ . , Magyar Acél . • . . . Ofa . . Nova . Tröszt ÁllamVaSul ...... Délcukor . ...... Magyar Cukor . . . . Egyesült Izzó ..... Dreher—Haggenmsoher . Krausirszeei . . • • • Györl Tfcxtil ..... Magyar Jutaipar Magyar Pamutina. . . . Slegedi Kender .... Chinoin Canton . . Hungária MiUrágya . . HUyU RtfgRVasa . . . Magyar Vasiltforgalm­ . 1Vl«fcVn ...... k­ttö. évi pénzt­rjégv . 1910. évi fővárosi k­ijcsün lést. évi fővárosi kölcsön isii. évi fővárosi k­ölcssSn 191?. évi fővárosi kölcssm .... . • » • i i i • i i « . . i . . .... .«•I « * i i i * • . . 151575 Előfordult Zirlat ti­rial kötések Zirlat 171. SO 172— 172— 380.— 390 3S,— 37.50 11.25 — -11.25 13.50 _— 13.75 7.50 — TJO JOB 107 50- 110.50 110— 32.— — 22— 103.— — 108— 1.70 «.75—4.80 4.70 43— 11— 11— 43— 43— 230.-236— 235— 293— 299^0—293.50 294— — 35 M 35— 24.30 24.30—34 24.10 es— 6» 88.90 68.40 26 — 26-8.30 7.30 79.50 79— 23.10 23 23.20 23— 17.50 17 41.25 42.10—<2— 42— 38— 34—34.» 35.— 20.50 20.— 80— 16.70 18.»—18.70 18.50 71.50 71.25—70.25 79.28 24-25 24— 05.— 85. 66 68— 123.60 124.-124.50 123.75 —« 182. 183— 182.5» 137— 139.— 130.50 HS­— 115— -55— ff,— SS.»! 23.50 25.S0 — 57— 57— 28 28.40 28.10 — 8.70 8.70 2.20 3 2.80 2.00 28.50 28.50 28.50 52.50 54.— 52.50 11.50 11.70 14.70 — 8.80 8.70 100— 100— 100— 176— 178.—177.— 178.30 32.76 32.50 262.SO 291. 262.50 262— 58.75 58,7»-5TW0 39,375

Next