Pesti Napló, 1935. október (86. évfolyam, 223–249. szám)

1935-10-05 / 227. szám

Szora Sal Nincs szükség pénzszaporításra Irtai Havas Jenő Az a valutáris zűrzavar amelynek immár, négy esztendeje csendes és szenvedő szemlélői Vagyunk, nem csoda, hogy a türelmetlenebb vérmérsékletűekben felkelti a mindenáron ,aktív pénzügyi politika iránti vágyakozást, így aztán egyre gyakrabban hallunk pénzügyi ortodoxiáról és pénzszaporítási tervekről, mint átfogó gazda­sági programokról, melyek deflációs vagy inflá­ciós eszközökkel ki fognak bennünket szabadítani a válságból. A konzervatív pénzügyi vezérek szi­gorúbb költségvetési politikát kívánnak, ami defláció nélkül lehetetlen, mások viszont pénz­szaporítással és radikális hitelpolitikai eszközök­kel akarják fellendíteni az ország gazdasági hely­zetét. A leggyakoribb panasz, amely a pénzszaporí­tók táborából szokott elhangzani, az, hogy a for­galomban levő bankjegyek fejkvótája nálunk sok­kal kisebb, mint Ausztriában vagy a többi nyu­gati államban. Ez igaz, de korántsem jelenti azt hogy nálunk megjavulnának a viszonyok, ha fe­jenként ugyanannyi bankjegy kerülne forgalom­ba, mint Ausztriában, ahol egy lakosra körülbelül 150 schilling jut, míg nálunk alig 40 pengő. Agrár­államokban kevesebb bankjegyre van szükség, mint ipari államokban. Ha egy másik utódálla­mot hasonlítunk össze magunkkal, például Jugo­szláviát vagy Romániát, akkor mindjárt rájö­vünk arra, hogy ott még kevesebb bankjegy jut egy lakosra, mint nálunk. Igaz, hogy a jugoszláv és a román jegybankok nem százmilliós, hanem milliárdos heti kimutatásokat közölnek, de a fej­kvóta pengőben alig éri el a 80 pengőt déli és keleti szomszédainknál. Ausztriában azért kell több bankjegy, mert a lakosság legnagyobb része nem önellátó, hanem bérmunkás. Ez az ipari és kereskedelmi struktu­rális országok magasabb jegyforgalmának az oka. Bécsben sokkal több pénz kell, mint Budapesten. Nemcsak azért mert több az idegen, akik termé­szetesen mindig jelentékeny összegű bankjegyet tartanak maguknál bevásárlás céljából. Bécsnek kétmillió lakosa van, akik gazdasági szükségleteik legnagyobb részét készpénzzel egyenlítik ki. Ez a kétmillió bécsi lakos Ausztria lakosságának majd­nem egyharmadát teszi ki. Viszont a mi fejkvó­tánk alacsony voltát már az is megmagyarázza, hogy Budapest lakossága alig egynyolcada az or­szágénak, tehát jóval kevesebb kell a központban, ahol a pénzforgalom a leggyorsabb. A vidéki la­kosságnak nálunk szintén jóval kevesebb kész­pénzre van szüksége, mint Ausztriában, ahol a nyári és téli idegenforgalom az alpesi tartomá­nyokban megint csak bankókkal bonyolítható le. * - 1 A pénzszaporítás apostolai figyelmen kívül szokták hagyni, hogy az angol és amerikai valu­táris reformok­ egyáltalán nem célozták a jegy­forgalom emelését. A dollár és a font sterling bankjegyek aranyértékük 40 százalékos devalvá­lása után sem szaporodtak meg. Viszont azokban az országokban, ahol még kitartanak az eredeti aranystandard mellett, mint például Franciaor­szágban, vagy Svájcban és Hollandiában, a deflá­ciós politika dacára nem zsugorodott össze a jegyforgalom, mert a sok felhalmozott arany mel­lett ott a lakosság sok bankjegyet is tezaurál. Mindez azt bizonyítja, hogy a forgalomban levő bankjegyek mennyisége, vagy pedig azoknak a lakosság számához való arányítása, azaz fej­kvótának az összehasonlítása nem célravezető, ha a gazdasági válságból ily módon keressük a ki­vezető utat. Ugyancsak helytelen dolog a bankjegyek aranyfedezetének arányát zsinórmértékül elfo­gadni, ha inflációs vagy deflációs jelenségek után kutatunk. Nagyon sokan vannak, akik még min­dig azt hiszik, hogy az a valuta a legjobb, ame­lyiknek a legnagyobb az aranyfedezete. Nos, a franknak, vagy a holland forintnak az aranyfede­zete legalább is kétszerese a törvényes 40 százalé­kos fedezetnek, a nemzetközi spekuláció mégis éppen ezeket a valutákat kontreminálja. Viszont azok a valuták, amelyeknek az aranyfedezete na­gyon csekély, vagy majdnem semmi, mint például a német márkáé, minden inflációs veszély nélkül megúszták a válságot, még akkor is, ha eredeti aranyértékük nem maradt intakt. A devalválás nem jelent inflációt. Anglia de­valválta a fontot, de inflációnak ott nyoma sincs. Hasonló valutáris intézkedések történtek a többi sterlingvalutás államokban, de pénzszaporítás nem következett be sehol. Nálunk sincs szükség rá. Ha majd a valutáris zűrzavar alábbhagy, mi is m­eg f­ogjuk találni a módját annak, hogy az általános valutarendezés keretében a pengő is megtalálja a belső és külső értékelésének az egyensúlyát. Ez annál könnyebb lesz, mert inflá­ciós veszély nálunk nincs. Költségvetésünk pénz­tári deficitje olyan csekély, hogy azt olyan hitel­műveletekkel tudjuk fedezni, amelyek egyáltalán nem igényelnek pénzszaporítást. Politikai szem­pontból sincs inflációs veszély, mert hiszen a kor­mány hároméves működésével eléggé bebizonyí­totta, hogy éppen úgy ellene van minden könnyel­mű pénzügyi kísérletezésnek, ami pénzszaporítást vonna maga után megfelelő gazdasági ellenérték nélkül, mint ah­ogy ellene van minden olyan deflációs kísérletnek is, amely az adófizetők ter­heinek a súlyosbítását eredményezné. Nekünk meg kell maradni a pénzügyi józan­ság arany középútján és nem szabad eltűnnünk, hogy könnyűnek látszó pénzügyi bravúroskodá­sokkal egy csapásra ki tudunk szabadulni a bék­lyóiból egy olyan súlyos gazdasági válságnak, amelynek mélyreható politikai, szociális és pénz­ügyi okaival ma már igazán mindenkinek tisz­tában kell lenni. Állandó mezőgazdasági hivatal a középeurópai válság megoldására. Londonból jelentik. A nem­zetközi parlamenti kereskedelmi értekezlet elha­tározta, hogy felkéri Közép-Európa 11 kormá­nyát, állítsanak fel állandó mezőgazdasági hiva­talt a mezőgazdasági válság megoldására, amely 70 millió főnyi lakosságot sújt ezekben az orszá­gokban. Az értekezlet hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdasági válság gyökeres megoldásának és Közép-Európa gazdasági talpraállításának egész Európa érdekében nagy fontossága van. Tovább lanyhult a font. A nemzetközi devizaforga­lom­ban az angol font a dollárral, a francia frankkal, valamint a hollandi forinttal szemben olcsóbbodott. A dollár szilárdan alakult és Párizsban elérte a felső aranypontot. A francia frank és a hollandi forint is lanyhulásra hajlott, ési aranyvalu­ták daportkaillattére is alig változott. A Ura irányzata lanyhuló volt. Az afrikai háború első vámszedői. Két napon át a nemzetközi árupiacokról szóló tudósítások olyan képet festettek a helyzetről, mintha teljes pánikhangulat ejtette volna hatalmába a nyugati országok árutőzsdéit. A ma érkezett jelentésekből azonban láthatjuk, hogy nincs és nem is volt sem­miféle pánik és amit »rakétahossznak« neveztek el a tudósítók, az a spekuláció vásárlásai nyomán keletkezett áremelkedés volt. Pénteken kissé el­csöndesedett az üzlet és kitűnt, hogy nem a­z angolok és az olaszok lázas vásárlásai, hanem az árdrágításra dolgozó spekuláció üzleti akciói idézték elő a hosszt, abban a reményben, hogy az összevásárolt árukat, gabonát, gyapotot, fémeket, stb. pár nap, vagy pár hét múlva nagy haszonnal tudják majd továbbadni. Az értékpapírüzlet most nem sok nyereséggel biztat a nyugati tőzs­déken. Annál biztatóbbnak ígérkezik az áruspeku­láció az afrikai háború első vámszedői számára. Teljes üzemmel dolgoznak a nagymalm­ok. Az évekig tartott dekonjunktúra után valamivel jobb napok kö­­szöntöttek a magyar malomiparra. A legtöbb nagy­­malom most teljes mértékben kihasználhatja kapacitá­sát, amire nagyon régen nem volt alkalom. A gabona­piac szilárdságával összefüggően, jelentős liszttételek elhelyezése vált lehetővé befolyásos vevőknél. Azok a hírek azonban, melyek szerint a malmoknak sikerült volna újabb 100.000 méter mázsa lisztet elhelyezni a nyugati piacokon, nem felelnek meg a tényeknek. Fo­­lyamatban vannak ugyan bizonyos tárgyalások, de ezek kimenetele egyelőre egész bizonytalan. Ausztriában a kereskedelemre bízták a rozs impor­tálását. Bécsi híradás szerint az osztrák gabonakereske­delem, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek között megegyezés jött létre a rozsbevitelre vonatkozólag. Ennek alapján a bevitel kizárólag a kereskedelem fel­adata lesz, mely az importált rozs­,­ennyiségeket a szö­vetkezeteknek adja tovább. A szövetkezeti malmok és a termelők a szükséges rozsmemnyiségeket a szövetkeze­tektől veszik át, míg a kereskedelmi malmokat és ke­nyérgyárakat továbbra is a nagykereskedelem fogja ellátni. A gazdaadósságok ügye­ a GyOSz-ban. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége dr. Hirsch Albert alelnök elnöklése mellett ülést tartott, melyen Fenyő Miksa ügyvezető­ igazgató beszámolt a Szövetség elnök­ségének a pénzügyminiszterrel a gazdaadósságok rende­zésének ügyében folytatott tárgyalásairól. Dr. Knob Sándor országgyűlési képviselő tájékoztatta azután az igazgatóságot a gyári biztosítások ügyében megkezdett tárgyalásokról, majd Lengyel Géza titkár ismertette a legutóbb Belgrádban lefolyt magyar-jugoszláv vegyes, bizottsági tárgyalások anyagát. Miért éppen a hatodik? Alig indultak meg a fővárosi közmunkák, máris panaszok és kifogások hangzanak el vállalkozói körökben a munkák oda­ítélésével szemben. Az érdekelt cégek — mint érte­sülünk — megfellebbezik az ügyosztálynak azt a döntését, amely az angyalföldi szivattyútelep épí­tési munkáira tizenegy ajánlattevő közül az aján­lati árak sorrendjében a hatodik ajánlatot hozta javaslatba. Ez az ajánlat kerek 130.000 pengővel drá­gább a legolcsóbbnál és mivel öt elsőrendű, tőke­erős cég előzte meg a nyilvános versenytárgyalá­son, nem látják semmi magyarázatát, miért része­sítik ezt­ a céget előnyben. Úgy halljuk különben, hogy ebben az ügyben a polgármester sem mondta még ki az utolsó szót és az irtatót a városházáról a belügyminiszter elé fognak kerülni-kiterjesztik az állami kedvezmények körét. Erről ad autentikus hírt a Honi Ipar most megjelent száma, amely egyébként érdekes közleményekben számol be a Nemzet­közi Vásár ügyéről, az exportkasszáról, az ipari ügyek decentralizációjáról, a gyapjútervgazdálkodás bonyodal­mairól, a kereskedelempolitika időszerű kérdéseiről, stb. Fizetésképtelenségek. A budapesti törvényszék elrendelte a csőd­önkívül k­ényszeregyesség­i eljárást Bányay és K­á­l­m­á­n (Múzeum körút 21.) fűszerkereskedők ellen. Vagyonfel­ügyelő dr. Joó Ferenc; bírósági jogi megbízott dr. Frankl Pál. Követelések bejelentése október 23-ig az OHE központ­jánál. Blau Samu (Kiscelli út. 30.) , szatócs 06 Weisz Adolf (Teleki tér 26—27.) zsibárus kényszeregyességi ügyében a tör­vényszék az egyességet jóváhagyó végzést jogerősnek nyil­vá­osította. Gean Samm­é silii. Hoffmann Katalin (Váci út Ift.) bőr­kereskedő ügyében a kényszeregyességi eljárást a törvény­szék megszüntette. PESTI NAPLÓ 1935 október 5 17 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Barátságosabb a tőzsde A csütörtöki nagy f­atyliaságot pénteken nyugod­tabb hangulat váltotta fel. Rendezési nap lévén, a kontremín fedezővásárlá­sok­at bonyolított le, azonkívül véleményes vételek is eme­lték az árfolyamokat. Zág­lot ellőtt kisebb gyengülés mutatkozott­ az utótőzsdén azon­ban a napi legmagasabb árfolyamok voltak érvényben. Végeredményben a Kőszén 5, Bauxit 3.5, Uriká,Vigi 2.25, Nemzeti Bank 2, Magyar Cukor 1.5, Műtrágya 1.5, Rima 3.45, Ganz, Tröszt, Dreher 1.1, Sa­lgó 0.8, Georgia, Diana 0.5 pengővel drágult. Ezzel szemben az Izzó 1,5, Délivasút 1,1, Onkni 1, Fegyver 0,5 pengős árveszteséget szenvedett. A fixkamatazósú papírok »Utcán is javult a­z irány­­nt. A Nemzeti Ba­nk a dollár árfolyamát 10, a Holland* forintét 41­ fillérrel leszállította. Pénteki hivatalos árfolyamok: Előző zárlat Magyar Nemzeti Bank 165.— Elsu Magyar Bistysitó 330.— Fgnd­ére 38— Borsodi Malom . ... 8,— Haacíris Malom . . . 19— Bauxit . . 103— Borsodi Szén ...... 5.60 Cementig ..... 105,— Kehé ... — Magyar Asztalt . . . . . 8.50 Magyar Általános Kőszén 284.50 Salgó 31.90 Licikányi 53— Athenaeum . . . . . . 30,— Grlobus 26.— Stephineum 8.15 Fegyver 50.50 Gab­e , . . . . . . . . 18.60 Lámpagyár 61.50 Met­allochemia ..... 70,— Rlmamurányi . . . • . 4136 Ofa • , • 1«,­Kasid­ . . 51.20 Duna—Száva—Adria Vasút ll.io Nova 18.60 Trizezt ......­­v­ . 70— Délcukor . ,«'••. . 62— Magyar Cukor . . . . . 135.50 George 28— Egyesült Izak 193— Dreher—Haggenmacher . . 140.— Iischwipdt — Magyar Kender . . . . 31.— Szegedi Kender ...... 30— Chippia 8.80 Diana . 55 — Hungária Műtrágya . . . 25— Magyar Buggyanta .... 47.— Magyar Vasútforgalmi . . ..75 3983 évi pénztárjegy . . . 1­10.­ I—V. hadikölcisön .... 0.15 VIII. hadikölesím­ ... 0.0B 1910. évi fővárosi köles. 41' 165— 1811. évi fővárosi f­öles. 4'1­30 — 1914. évi fővárosi külös. 4.5% 351— 1027. évi fővárosi köles. 54.75 Előfordult kötéssek 166.50—166.­350.— Zárlat 19­50—19.10 104.50—107.50 10— 487. 298.— 22.10—22.75 54.35—55.75 50.50—50 18.80—19.60 62— 42.10—43 18.­­18.50 51.50—51— 10— 18 80—18— 70. 71,— 61.50­ 61.50 125.50—127 — 180——19»— 148— 840 — 21.50 30. 30.30 8.60—8.25 55.50 26.50 46— 11.60 100— 0.16 183., 165— 30. 30.— 353. 258— 54.25 —55.35 166— 345.— 38­7.— 19— 106.50 5.68 105— 10— 8 — 289.50 32.70 55 25 30— 36.­8.35 58 — 19.30 62— 70— 42.75 11.­51— 10— 11.80 70.30 61.50 127— 38.50 18150 143— 640— 31.50 30. 8.80 55.50 26.50 46— 9— 108 — 0.15 8.08 164— 30.30 337.— Állatvállilah BUDAPEST. Sertésvásár. Felhajtás 271, eléz­ő vá­sárról maradt 1573, összes­en 1844 darab, eladás 740, eltátatlan maradt 1104 darab. Angol hússertés 386 darab volt. Az irány­zat­ változatlan maradt. Arak: Export nehéz hátszalonna 20— 30 kg-os 150, könnyű 3­1-36 kg-os 147, 15—22 kg-os 143, export, sstt márkázott 176, lehúzott félhún nagyban 92—100, kivétele­sen 110, vágottsertés 118-136, kivételesen 136 fillér kg-ként. A többi cikk ára nem változott. Borjú vásár. Felhajtás 1,95 darab borjú. A forgalom élénkebb volt. Az árak a legtöbb esetben változatlanok ma­radtak. Arak élősúlykg­ként: la borjú 0.66—0.74, kivételesen 0.85, Ila 0.56—0.65, Illa 0.40—0.55 pengő. Húsvásár. Készlet: 275 darab nagymarha, eladás 345, 1 növendék-marha, eladás 1, 741 borjú, eladás 541, 141 birka, ela­dás 141 darab- A forgalom közepes volt. Arak kg­ként: Marhahús la egészben 112—124, kivételesen Vi drb 150, '-'/s drb 156, egészben 137, hátulja 124—143, eleje 100—108, szegye 02—102, N­a egészben 76—90, hátulja 02—108, eleje 70—80, szegye 70—80, csontoznivaló 46—54. Amp.ndékuwlui fia, borjú elfitt bőrben la 110—116, N­a 96—108, borjú nyúzott eleje la 84—94, hátulja la 123—130, N­a 116—120, juh elött nyúzott la 78-94, zsiger 40-46, faggyú 40—64, csont 20, marhafej 90—115, orr és köröm 10—16, Ub 4 darab 50—100, pacal egészben 50—64, marhabél 400­,ion, bor­júfodor egészben 30—45, juhbél 57—60, marhavér­­­tál 20 fillár. Hideghúsvásár. Készlet: 8 nagymarha, eladás 1, 4 növendékmarha, eladatlan mar­adt, 482 borjú, eladás 482, 192 félsertés nyúzott, eladás 102, 152 félsertés szalonnával, el­adás 152, 13 süldő, eladás 12, 39 malac, eladás 39 darab. A for­galom közepes volt. Arak: Marhahús Ha 60, csontoznivaló 32—54, borjú ölött bőrben la 92—110, Ha 80—90, félsertés sza­lonna nélkül 94, szalonnás félsertés 100—126, süldő 90, m­alac 90-100 fillér kg-ként. A budapesti nyersbőrpiac A nyersbőrpiacon az irányzat pénteken egyenetle­nül ala­kult. A marha- és juhbőr tartottak voltak, mir a borjúbőr szilárd volt, lóbőrökben pedig folytatódott a lanyhaság. Jegyzéseik: Ezek az árak budapesti vágású elsőrendű mészáros, árura értendők. Marhabőr . 0.82—0.85 pengő Borjúbőr hosszú lábbal . . . 1.35—1.40 » Juhbőr köröm ég szarv nélkül 0.55—0.60 i» Juhbőr, száraz , 1.10—1.20 » Lóbőr darabonként ..... 10—11 *

Next