Pesti Napló, 1935. november (86. évfolyam, 250–273. szám)
1935-11-28 / 271. szám
PESTI NAPLÓ Vasárnap 1935 november 55. Gömbös miniszterelnök Vácott visszautasította diktatórikus törekvések vádját „Nem akarunk idegen politikai rendszereket utánozni" „Nem táplálunk és nem tűrünk olyan igyekezetet, amely egy vonalnyira is le akar térni az alkotmányosság és a törvények útjáról" — Semmiféle pressziónak nem enged a választójogi kérdésben — A mai parlament utolsó vagy utolsóelőtti évében jönnek az alkotmányjogi reformok A sajtó szabadsága — „Ha százszor gáncsolnak is, magyar testvére maradok ellenfeleimnek" Vác, november 27. Gömbös Gyula miniszterelnök Kornis Gyula, Vác képviselőjének meghívására szerdán este gépkocsin Vácra érkezett és a Kultúrpalota zsúfolásig megtelt nagytermében több mint egy óra hoszszat tartó előadást tartott politikájának céljairól. A miniszterelnököt elkísérte Vácra Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Preszly Elemér belügyi államtitkár, Antal István igazságügyi államtitkár, Kornis Gyula, a képviselőház alelnöke és Törs Tibor országgyűlési képviselő. A miniszterelnököt Vác város határában fáklyás tűzoltók sorfala között Karay-Krakker Kálmán, Pest vármegye alispánja és Ruszthy-Rusztek Lajos, Vác polgármestere fogadta és üdvözölte. „Bennem nincs gyűlölet senki iránt«. Gömbös Gyula miniszterelnök előadásában a többi között a következőket mondotta: • Mi egy új magyar világ felé törekszünk. Felismertük a múlt hibáit és erős kézzel javítani akarunk a magyar közéleten, mindent el akarunk követni, hogy Magyarország újból nagy és hatalmas legyen. Ha így fogják fel munkásságomat, boldog ember leszek. Bennem nincs gyűlölet senki iránt, mert politikai ellenfeleimet se magyar testvéreimnek tekintem. És ha százszor is el akarnak gáncolni, magyar testvérük maradok, aki fanatikusan meg van győződve arról, hogy az az út, amelyen járok, célhoz vezet. És mert ezen az előttem kitűzött úton céltudatosan haladok előre, egyszerűen nem reagálok arra a gyűlölködő szellemre, amelyet a magyar közéletben újabban megnyilatkozni látok. — Azt a régi politikai stílust, amelyet újabban egyes ellenzéki körök ismét erőteljesen kultiválnak, s amely gúnyolódásokban, viccelődésekben és személyeskedésekben éli ki magát, a legjobb akarat mellett sem tudom politikának tekinteni, mert nem lehet politika a szó nemes és tiszta értelmében az olyan közéleti aktivitás, amelynek egyedül az a célja, hogy lejárassa a tekintélyeket, kigúnyolja más emberek hitét és meggyőződését, felőrölje az alkotásra hivatott energiákat s útját állja a lelkek összefogásának. Az ország békéje . Az első állítás, amellyel az ellenzék operál, az, hogy manapság az egész országban izgalom van és mindenütt nyugtalanság üli meg a lelkeket. Én a magam részéről ezt az izgalmat és nyugtalanságot sehol sem tapasztalom, ellenkezőleg, az a megállapításom, hogy az ország minden részében páratlan nyugalom, nagy rend, s általános békesség uralkodik. Nem izgalom, hanem békesség és a szeretet uralkodik a lelkeken. Ezt tapasztaltam én — ismétlem — az ország minden részében. Orosházán épúgy, mint Szentesen. Gyulán épúgy, mint Debrecenben. — Mindezeken a helyeken azt láttam, hogy a magyar nép bámulatos nyugalommal és heroikus önmegtagadással viseli a jelen küzdelmek sorsát. Mert a magyar népnek megvan az az erénye, hogy a legnehezebb körülmények között is hittel és bizalommal tud vágyódni a szebb jövő iránt. A magyar nép, különösen a háborút járt nemzedék, tisztában van vele, hogy nagy célokat csak összetartással és fegyelemmel lehet elérni. Nyugodt lélekkel állíthatom ma, mint egy évvel ezelőtt, hogy Magyarország egyike Európa legnyugodtabb, legrendezettebb s legnagyobb belső békével rendelkező államainak, s mert ez így van, éppen ezért van okunk bízni ajobb, boldogabb magyar jövő elkövetkezésében. (Viharos éljenzés.) —• Izgalom és nyugtalanság — nyomatékosan hangsúlyozom — tehát nem található sehol ebben az országban, legfeljebb egyes ellenzéki orgánumok harábjain, amelyeknek az a célja, hogy politikai taktikából izgalmat és nyugtalanságot keltsenek. Ezt a célt azonban a legnagyobb igyekezetük mellett sem fogják elérni, mert manapsász minden magyar tudja azt, hogy a nyugodt, békés, alkotó munka produktív szelleme az, amely boldoggá teheti úgy az egyént, mint a nemzeti közösséget. „Nem teszünk letérést az alkotmány útjáról" . A második állítás, amelyet az ellenzéki oldalról napjainkban erősen kolportálnak, az, hogy »veszélyben az alkotmány«. Ez az állítás is nélkülöz minden komoly alapot. Csak egy pillantást kell vetni a közügyekre, hogy meggyőződjünk a »veszélyben az alkotmány« jelszó alaptalanságáról és tartalmatlanságáról. Az államfő (Lelkes éljenzés és taps), az országgyűlés és a kormány, amely a maga hatalmas többségi pártjára támaszkodik, a legalkotmányosabb, legtörvényesebb formában intézi az ország ügyeit. S ez hajszálnyira így lesz a jövőben is. Mi a törvények alapján állunk. Semmiféle olyan igyekezetet nem táplálunk és nem tűrünk, amely egyvonalnyira is le akarna térni az alkotmány és a törvények útjáról. Aki az ellenkezőjét állítja, az valótlant állít , nem lehet más célja, mint — komoly politikai cél hiányában — valótlanságokkal és rágalmakkal operálni a törvények útját járó kormány ellen. Sajtószabadság és sajtótörvény — Azt is mondják egyesek, hogy nálunk nincs sajtószabadság. Ez is a merész állítások közé tartozik. Mert ha külföldi példára is szabad hivatkoznom, nyugodtan tehetem fel a kérdést, hol, melyik országban van olyan mérvű sajtószabadság, mint nálunk"? Magyarországon — s ezt nyugodt lélekkel állíthatom — mindent meg lehet írni s hogy ez így van, arra példa és bizonyíték az az állandóan visszatérő és meg-megújuló szorgos igyekezet, amellyel egyes ellenzéki orgánumok a kormány és a kormányelnök közéleti tekintélyét gúnyolódással, sárdobálással és a legkülönfélébb invektívákkal céltudatosan lejáratni igyekeznek. Ezt egyetlen más országban sem engednék s tűrnék meg s csak nálunk van meg ennek a lehetősége, viszont nálunk is — s ez kétségkívül megállapítható, ha nyitott szemmel figyeljük a közvélemény lelkületét — a tiszta közszellem megrontására vezet. — Nézetem szerint folytatta szavait a miniszterelnök — új sajtótörvénynek kell jönnie, amely az alkotmány szellemében törvényes úton hozza összhangba a sajtószabadságot a nemzeti közérdek egyetemes szempontjaival. — A magyar közvélemény sürgetőleg kívánja, hogy teremtsünk rendet az összes sajtókérdések tekintetében, kívánja, hogy az új sajtótörvény megvédje a családot, a gyermek, nz erkölcsiségét, az egyéni tisztességet és a közélet tisztaságát s erős bástyát építsen a bármely irányból jövő destrukcióval szemben. A választójog — "Azt is állítják bizonyos ellenzéki oldalon, hogy semmiféle reform nem ér semmit, amíg nincs meg az általános egyenlő és titkos választójog. E kérdés tekintetében is többször leszögeztem már álláspontomat, amely az, hogy az élni és alkotni vágyó magyarság élete független a választójog kérdésétől. A magyarság ugyanis alkotások után vágyódik s alkotásnak lehet tekinteni az útépítést, alkotásnak lehet tekinteni a külkereskedelmi kérdések megoldását, a gazdaadósságok rendezését, a hitbizományi reformot, a telepítési kérdést, alkotásnak lehet tekinteni a nevelésügy reformját, az alföldi kérdések megoldását. Mindezekkel szemben azt állítani, hogy egyedül csak a választójogi reform alkotás, ez helytelen közéleti ítélőképességre vall, amelyet én semmiesetre sem tehetek magamévá. A választójog kérdésében most is állom régebbi kijelentéseimet. Azt tudnillik, hogy a választójog ügyét a többi alkotmányjogi kérdéssel együtt kívánjuk és fogjuk megoldani. Azt akarom ugyanis, hogy olyan légkörben alkossuk meg az új választójogi törvényt, amely alkalmas lesz ennek a nagy horderejű kérdésnek a nemzet egyetemes érdekei szerint való megoldására. (Helyeslés és taps.) Nem vagyok hajlandó ebben a kérdésben semmiféle politikai pressziónak engedni, vagy akár a magam politikai pozíciójának könynyítése érdekében engedményeket tenni a reform megalkotása időpontját illetően, mert ma is az a nézetem, hogyha majd a jelenlegi parlament elvégezte a kormány négyéves munkatervében foglalt tevékenységi programját, majd ezután az utolsó vagy utolsó előtti évben rá kerül a sor az alkotmányjogi kérdések kapcsán a választójog ügyére is. A választójog reformját ugyanis nem tudom elképzelni a kormányzói jogkör kiterjesztésének elintézése nélkül s mindezzel egyidejűleg az országgyűlés két házának egymáshoz való viszonyát is újból rendezni kell a magyar alkotmányosság szellemében. Elhízott egyéneknél a már régóta szívesen alkalmazott természetes »Ferenc József« keserűvízkúra a bélműködést erőteljesen előmozdítja, az anyagcserét tetemesen élénkíti, a zsírmenynyiségét megfelelően lecsökkenti és a testet könynyeddé teszi. Az orvosok ajánlják, A WMMA TI MM , TARTÓSTALP VED A HIDEG A CIPŐ ÁTÁZÁSA ÉS A MEGHŰLÉS ELLEN VIGYÁZAT ! CSAK OKMA VÉDJEGY GARANTÁL OKMA MINŐSÉGET A diktatúra vádja — Azt is mondják egyes politikai ellenfeleim, hogy a diktatúrára törekszem. Ez az állítás is a valótlanságok és rágalmak birodalmába tartozik, mint a többi, amelyről az előbb szólottam. Mert abból, hogy ma — egy most kezdődő négy, vagy ötéves parlamenti periódus kezdetén — nem vagyok hajlandó a választójogi kérdéssel foglalkozni, mert ennél fontosabbnak tartom a magyar nép gazdasági és szociális egzisztenciájának megkönnyítését célzó gazdaság- és szociálpolitikai reformokat, józan ésszel nem lehet arra következetetni, hogy én a diktatúrára törekszem. — Sem én, sem politikai barátaim nem kívánunk olyan politikai rendszereket lemásolni és utánozni, amelyek nem magyar földből sarjadtak ki. Mi olyan magyar közéletet akarunk, amelynek gyökerei az ősi magyar tradíciók talajába nyúlnak viszsza. Azok, akik e tradíciókra hivatkoznak velem szemben, ezt indokolatlanul teszik, és pedig azért, mert én és politikai barátaim, valamit az a hatalmas tábor, amely az egész országban bennünket követ, ápolja és műveli az igaz magyar hagyomá- nyokat. "* Mi konzervatívok vagyunk a szó tiszta és nemes értelmében, de a haladás szellemét szolgáljuk, mert csak az lehet helyes és célhoz vezető konzervatív politika, amely a nemzet számára minden pillanatban megalkotja azt, amire abban a pillanatban a nemzetnek szüksége van. Politikai sze- replésemet illetően nem tartom magamat célnak, csak eszköznek s mint ilyen, alázatos szolgája vagyok a magyar nemzeti ügynek. (Hosszantartó éljenzés és taps.) A politikában is csak a lényeget és az eszmét nézem s a hasznosság kérdését tartom szem előtt, azt ugyanis, hogy mi válik a nemzet javára. Az ilyirányú politika jegyében végezte a kormány eddigi munkáját, amely munka lényege az alkotás, és az építés volt az ország anyagi viszonyaihoz és a nép gazdasági lehetőségeihez képest. Ezután a miniszterelnök a kormány által végzett útépítő, gazdavédelmi, külkereskedelmi s népegészségügyi munkát ismertette, majd ismertette azt a programját, amellyel az Alföld fásításának és vízellátásának kérdését akarja megoldani megfelelő pénzügyi, előkészítés és alátámasztás mellett. — Újabban azt is hallom az ellenzéki oldal felől, hogy a most bevégződő időszaki választások során a nemzeti egység pártja nem győzött, hanem mindenütt sorozatos veszteségeket szenvedett. Mikár ezeket hallom, mosolygok, mert van egy tudomány, amit nem lehet megcáfolni, s ez a matematika, s van egy másik dolog, amit nem lehet meggcáfolni, s ez a tények ereje. Az ifjúság elhelyezkedése a gazdasági életben Ezután az ifjúságnak a gazdasági életben val elhelyezéséről szólott s a közönség lelkes tapsai között jelentette ki, hogy a magyarnak tehetsége folytán joga van a gazdasági élet minden vonalán érvényesülnie s rámutatott annak a szükségességére, hogy a pályáját elvégzett magyar ifjúság minél, nagyobb számban helyezkedjék el a kereskedelmi, gyáripari és hitelélet összes frontszakaszain. Az iparosoknak, a kereskedőknek és a bankároknak mint munkaadóknak megértéssel kell lenniök a magyar ifjúság e törekvése iránt és minden lehetőt el kell követniök, hogy lehetővé tegyék az ifjúság számára a gazdasági életben való elhelyezkedést. — Az lehetetlen állapot, — mondotta nagy he* MIKULÁSRA 3 B re Ver (CSOKOLÁDÉT