Pesti Napló, 1935. november (86. évfolyam, 250–273. szám)

1935-11-28 / 271. szám

PESTI NAPLÓ Vasárnap 1935 november 55. Gömbös miniszterelnök Vácott visszautasította diktatórikus törekvések vádját „Nem akarunk idegen politikai rendszereket utánozni" „Nem táplálunk és nem tűrünk olyan igyekezetet, amely egy vonalnyira is le akar térni az alkotmányosság és a törvények útj­áról" — Semmiféle pressziónak nem enged a választójogi kérdésben — A mai parlament utolsó vagy utolsóelőtti évében jönnek az alkotmányjogi reformok A sajtó szabadsága — „Ha százszor gáncsolnak is, magyar testvére maradok ellenfeleimnek" Vác, november 27. Gömbös Gyula miniszterelnök Kornis Gyula, Vác képviselőjének meghívására szerdán este gép­kocsin Vácra érkezett és a Kultúrpalota zsúfolá­sig megtelt nagytermében több mint egy óra hosz­szat tartó előadást tartott politiká­jának céljairól. A miniszterelnököt elkísérte Vácra Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Preszly Elemér bel­ügyi államtitkár, Antal István igazságügyi állam­titkár, Kornis Gyula, a képviselőház alelnöke és Törs Tibor országgyűlési képviselő. A miniszter­elnököt Vác város határában fáklyás tűzoltók sor­fala között Karay-Krakker Kálmán, Pest várme­gye alispánja és Ruszthy-Rusztek Lajos, Vác pol­gármestere fogadta és üdvözölte. „Bennem nincs gyűlölet senki iránt«. Gömbös Gyula miniszterelnök előadásában a többi között a következőket mondotta: •­ Mi egy új magyar világ felé törekszünk. Fel­ismertük a múlt hibáit és erős kézzel javítani aka­runk a magyar közéleten, mindent el akarunk kö­vetni, hogy Magyarország újból nagy és hatalmas legyen. Ha így fogják fel munkásságomat, boldog ember leszek. Bennem nincs gyűlölet senki iránt, mert politikai ellenfeleimet se magyar testvéreim­nek tekintem. És ha százszor is el akarnak gán­co­lni, magyar testvérük maradok, aki fanatiku­san meg van győződve arról, hogy az az út, ame­lyen járok, célhoz vezet. És mert ezen az előttem kitűzött úton céltudatosan haladok előre, egysze­rűen nem reagálok arra a gyűlölködő szellemre, amelyet a magyar közéletben újabban megnyilat­kozni látok. — Azt a régi politikai stílust, amelyet újab­ban­ egyes ellenzéki körök ismét erőteljesen kul­tiválnak, s amely gúnyolódásokban, viccelődések­ben és személyeskedésekben éli ki magát, a leg­jobb akarat mellett sem tudom politikának tekin­teni, mert nem lehet politika a szó nemes és tiszta értelmében az olyan közéleti aktivitás, amelynek egyedül az a célja, hogy lejárassa a tekintélyeket, kigúnyolja más emberek hitét és meggyőződését, felőrölje az alkotásra hivatott energiákat s útját állja a lelkek összefogásának. Az ország békéje . Az első állítás, amellyel az ellenzék operál, az, hogy manapság az egész országban izgalom van és mindenütt nyugtalanság üli meg a lelkeket. Én a magam részéről ezt az izgalmat és nyugtalan­ságot sehol sem tapasztalom, ellenkezőleg, az a megállapításom, hogy az ország minden részében páratlan nyugalom, nagy rend, s általános békes­ség uralkodik. Nem izgalom, hanem békesség és a szeretet uralkodik a lelkeken. Ezt tapasztaltam én — ismétlem — az ország minden részében. Oro­sházán épúgy, mint Szentesen. Gyulán épúgy, mint Debrecenben. — Mindezeken a helyeken azt láttam, hogy a magyar nép bámulatos nyugalommal és heroikus önmegtagadással viseli a jelen küzdelmek sorsát. Mert a magyar népnek megvan az az erénye, hogy a legnehezebb körülmények között is hittel és bi­zalommal tud vágyódni a szebb jövő iránt. A ma­gyar nép, különösen a háborút járt nemzedék, tisz­tában van vele, hogy nagy célokat csak összetar­tással és fegyelemmel lehet elérni. Nyugodt lélek­kel állíthatom ma, mint egy évvel ezelőtt, hogy Magyarország egyike Európa legnyugodtabb, leg­rendezettebb s legnagyobb belső békével rendel­kező államainak, s mert ez így van, éppen ezért van okunk bízni a­­­jobb, boldogabb magyar jövő elkö­vetkezésében. (Viharos éljenzés.) —• Izgalom és nyugtalanság — nyomatékosan hangsúlyozom — tehát nem található sehol ebben az országban, legfeljebb egyes ellenzéki orgánu­mok harábjain, amelyeknek az a célja, hogy poli­tikai taktikából izgalmat és nyugtalanságot kelt­senek. Ezt a célt azonban a legnagyobb igyekeze­tük mellett sem fogják elérni, mert manapsász min­den magyar tudja azt, hogy a nyugodt, békés, al­kotó munka produktív szelleme az, amely bol­doggá teheti úgy az egyént, mint a nemzeti közös­séget. „Nem teszünk letérést az alkotmány útjáról" . A második állítás, amelyet az ellenzéki oldal­ról napjainkban erősen kolportálnak, az, hogy »veszélyben az alkotmány«. Ez az állítás is nélkü­löz minden komoly alapot. Csak egy pillantást kell vetni a közügyekre, hogy meggyőződjünk a »veszélyben az alkotmány« jelszó alaptalanságáról és tartalmatlanságáról. Az államfő (Lelkes éljen­zés és taps), az országgyűlés és a kormány, amely a maga hatalmas többségi pártjára támaszkodik, a leg­alkotmányosabb, legtörvényesebb formában intézi az ország ügyeit. S ez hajszálnyira így lesz a jövőben is. Mi a törvények alapján állunk. Sem­miféle olyan igyekezetet nem táplálunk és nem tűrünk, amely egy­vonalnyira is le akarna térni az alkotmány és a törvények útjáról. Aki az ellen­kezőjét állítja, az valótlant állít , nem lehet más célja, mint — komoly politikai cél hiányában — valótlanságokkal és rágalmakkal operálni a tör­vények útját járó kormány ellen. Sajtószabadság és sajtótörvény — Azt is mondják egyesek, hogy nálunk nincs sajtószabadság. Ez is a merész állítások közé tar­tozik. Mert ha külföldi példára is szabad hivat­koznom, nyugodtan tehetem fel a kérdést, hol, melyik országban van olyan mérvű sajtószabad­ság, mint nálunk"? Magyarországon — s ezt nyu­godt lélekkel állíthatom — mindent meg lehet írni s hogy ez így van, arra példa és bizonyíték az az állandóan visszatérő és meg-megújuló szor­gos igyekezet, amellyel egyes ellenzéki orgánu­mok a kormány és a kormányelnök közéleti te­kintélyét gúnyolódással, sárdobálással és a leg­különfélébb invektívákkal céltudatosan lejáratni igyekeznek. Ezt egyetlen más országban sem en­gednék s tűrnék meg s csak nálunk van meg en­nek a lehetősége, viszont nálunk is — s ez kétség­kívül megállapítható, ha nyitott szemmel figyeljük a közvélemény lelkületét — a tiszta közszellem megrontására vezet. — Nézetem szerint folytatta szavait a mi­niszterelnök — új sajtótörvénynek kell jönnie, amely az alkotmány szellemében törvényes úton h­ozza összhangba a sajtószabadságot a nemzeti közérdek egyetemes szempontjaival. — A magyar közvélemény sürgetőleg kívánja, hogy teremtsünk rendet az összes sajtókérdések tekintetében, kívánja, hogy az új sajtótörvény megvédje a családot, a gyermek, nz erkölcsisé­gét, az egyéni tisztességet és a közélet tisztaságát s erős bástyát építsen a bármely irányból jövő destrukcióval szemben. A választójog — "Azt is állítják bizonyos ellenzéki oldalon, hogy semmiféle reform nem ér semmit, amíg nincs meg az általános egyenlő és titkos választó­jog. E kérdés tekintetében is többször leszögeztem már álláspontomat, amely az, hogy az élni és alkotni vágyó magyarság élete független a vá­lasztójog kérdésétől. A magyarság ugyanis alko­tások után vágyódik s alkotásnak lehet tekinteni az útépítést, alkotásnak lehet tekinteni a külkeres­kedelmi kérdések megoldását, a gazdaadósságok rendezését, a hitbizományi reformot, a telepítési kérdést, alkotásnak lehet tekinteni a nevelésügy reformját, az alföldi kérdések megoldását. Mind­ezekkel szemben azt állítani, hogy egyedül csak a választójogi reform alkotás, ez helytelen köz­életi ítélőképességre vall, amelyet én semmiesetre sem tehetek magamévá.­­ A választójog kérdésében most is állom régebbi kijelentéseimet. Azt tudnillik, hogy a­ vá­lasztójog ügyét a többi alkotmányjogi kérdéssel együtt kívánjuk és fogjuk megoldani. Azt aka­rom ugyanis, hogy olyan légkörben alkossuk meg az új választójogi törvényt, amely alkalmas lesz ennek a­ nagy horderejű kérdésnek a nemzet egye­temes érdekei szerint való megoldására. (Helyes­lés és taps.) Nem vagyok hajlandó ebben a kér­désben semmiféle politikai pressziónak engedni, vagy akár a magam politikai pozíciójának köny­nyítése érdekében engedményeket tenni a reform megalkotása időpontját illetően, mert ma is az a nézetem, hogyha majd a jelenlegi parlament­ el­végezte a kormány négyéves munkatervében fog­lalt tevékenységi programját, majd ezután az utolsó vagy utolsó előtti év­ben rá kerül a sor az alkotmányjogi kérdések kapcsán a választójog ügyére is. A választójog reformját ugyanis nem tudom elképzelni a kormányzói jogkör kiterjesz­tésének elintézése nélkül s mindezzel egyidejűleg az országgyűlés két házának egymáshoz való vi­szonyát is újból rendezni kell a magyar alkot­mányosság szellemében. Elhízott egyéneknél a már régóta szívesen al­kalmazott természetes »Ferenc József« keserű­vízkúra a bélműködést erőteljesen előmozdítja, az anyagcserét tetemesen élénkíti, a zsírmeny­nyiségét megfelelően lecsökkenti és a testet köny­nyeddé teszi. Az orvosok ajánlják, A WMMA TI MM , TARTÓST­A­LP VED A HIDEG A CIPŐ ÁTÁZÁSA ÉS A MEGHŰLÉS ELLEN VIGYÁZAT ! CSAK OKMA VÉDJEGY GARANTÁL OKMA MINŐSÉGET A diktatúra vádja — Azt is mondják egyes politikai ellenfeleim, hogy a diktatúrára törekszem. Ez az állítás is a valótlanságok és rágalmak birodalmába tarto­zik, mint a többi, amelyről az előbb szólottam. Mert abból, hogy ma — egy most kezdődő négy, vagy ötéves parlamenti periódus kezdetén — nem vagyok hajlandó a választójogi kérdéssel foglal­kozni, mert ennél fontosabbnak tartom a magyar­ nép gazdasági és szociális egzisztenciájának meg­­könnyítését célzó gazdaság- és szociálpolitikai re­formokat, józan ésszel nem lehet arra következe­tetni, hogy én a diktatúrára törekszem. — Sem én, sem politikai barátaim nem kívánunk olyan politikai rendszereket lemásolni és utánozni, amelyek nem magyar földből sarjadtak ki. Mi olyan magyar közéletet akarunk, amelynek gyöke­­rei az ősi magyar tradíciók talajába nyúlnak visz­sza. Azok, a­kik e tradíciókra hivatkoznak velem szemben, ezt indokolatlanul teszik, és pedig azért, mert én és politikai barátaim, valamit az a hatal­mas tábor, amely az egész országban bennünket követ, ápolja és műveli az igaz magyar hagyomá-­ nyokat. "* Mi konzervatívok vagyunk a szó tiszta és ne­­mes értelmében, de a haladás szellemét szolgáljuk, mert csak az lehet helyes és célhoz vezető konzerv­­atív politika, amely a nemzet számára minden pillanatban megalkotja azt, amire abban a pilla­natban a nemzetnek szüksége van. Politikai sze-­ replésemet illetően nem tartom magamat célnak, csak eszköznek s mint ilyen, alázatos szolgája va­gyok a magyar nemzeti ügynek. (Hosszantartó él­jenzés és taps.) A politikában is csak a lényeget és az eszmét nézem s a hasznosság kérdését tartom szem előtt, azt ugyanis, hogy mi válik a nemzet javára. Az ilyirányú politika jegyében végezte a kor­mány eddigi munkáját, amely munka lényege az alkotás, és az építés volt az ország anyagi viszo­nyaihoz és a nép gazdasági lehetőségeihez képest. Ezután a miniszterelnök a kormány által vég­zett útépítő, gazdavédelmi, külkereskedelmi s nép­egészségügyi munkát ismertette, majd ismertette azt a programját, amellyel az Alföld fásításának és vízellátásának kérdését akarja megoldani meg­felelő pénzügyi, előkészítés és alátámasztás mellett. — Újabban azt is hallom az ellenzéki oldal felől, hogy a most bevégződő időszaki választások során a nemzeti egység pártja nem győzött, hanem mindenütt sorozatos veszteségeket szenvedett. Mi­­kár ezeket hallom, mosolygok, mert van egy tudo­mány, amit nem lehet megcáfolni, s ez a matema­tika, s van egy másik dolog, amit nem lehet megg­cáfolni, s ez a tények ereje. Az ifjúság elhelyezkedése a gazdasági életben Ezután az ifjúságnak a g­azdasági életben val­­ elhelyezéséről szólott s a közönség lelkes tapsai között jelentette ki, hogy a magyarnak tehetsége folytán joga van a gazdasági élet minden vonalán érvényesülnie s rámutatott annak a szükségessé­gére, hogy a pályáját elvégzett magyar ifjúság minél, nagyobb számban helyezkedjék el a keres­kedelmi, gyáripari és hitelélet összes frontszaka­szain. Az iparosoknak, a kereskedőknek és a ban­károknak mint munkaadóknak megértéssel kell lenniök a magyar ifjúság e törekvése iránt és minden lehetőt el kell követniök, hogy lehetővé tegyék az ifjúság számára a gazdasági életben való elhelyezkedést. — Az lehetetlen állapot, — mondotta nagy he* M­I­KU­LÁS­RA 3 B re V­er (CSOKOLÁDÉT

Next