Pesti Napló, 1936. január (87. évfolyam, 1–25. szám)

1936-01-29 / 23. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1936 január 26 29 Meghalt Feszty Árpádné (Saját tudósítónktól.) A Bakay-klinikán kedd délután meghalt Feszty Árpád festőművész öz­vegye. Csütörtök reggel — mint jelentettük — Fesztyné Semmeweis uccai műteremlakásában a fürdőszobában a kályhából kipattant szikra lángra­lobbantotta az úriasszony pongyoláját. Fesztyné súlyos égési sebeket szenvedett. Szíve nem bírta a sérülésekkel járó fájdalmakat és kedd délután lk2 órakor meghalt. Fesztyné Jókainé Laborfalvy Rózának volt fogadott leánya. Feszty Árpád festő­művészhez ment feleségül, maga is jeles festő­művész volt. Amikor özvegy lett, háromkötetes munkában írta meg emlékeit. Leánya, Feszty Masa fes.tőművésznő, aki haláláig betegágya mellett tar­tózkodott és előkelő rokonság gyászolja. Bezárt a „Blumenstöckl", Budapest egyik legrégibb vendéglője Négy évvel a centenárium előtt húzták le a redőnyét (Saját tudósítónktól.) A »Blumenstöckl«-vendéglő ci. rádás, gótbetűs cégtáblája úgy hatott a budapesti City kellős közepén, mint amikor valaki a cigarettadoboza ée a céglovelezése közé ékelődve felfedezi írásgyakor­latát az I. a. osztályból. A »Blumenstöckl« is így fejlő­dött itt Budapest kisgyerek korából, amikor még német guvernánt vigyázott rá. Most lehúzták a rollókat, bemeszelték as ablakokat a Blumenstöckl-t bezárták. Az utolsó tulajdonos, Posch Károly, a híres vendéglősdinasztia sarja. Kissé fogyatékos magyar beszédével, kackiás ősz bajuszával jól beleillett a vidám Budapest dédelgetett kis vendég­lőjébe. — Régen alakult a Blumenstöckl nagyon — mondja, i— Körülbelül 18Í0 ben. Az apostolok nagyapjáé volt. — Kié? — kérdezzük — mert ez az évszám legjobb tudásunk szerint nem stimmel egészen az apostolok működésének időpontjával. — Nem ismeri az Apostolokat, a Kígyó uccában? — kérdezi indignálódva, — De igen, mesélje tovább — kérjük. — 1872-ben átvették a Gundelék. Akkor már a Blu­menstöckl épúgy hozzátartozott a City-hez, mint a Ke­reskedelmi Bank vagy a Hitelbank. Szoros kapcsolat fejlődött ki az urak és a Blumenstöckl között. Ide jár­tak villásreggelire. Itt tartották a fontos megbeszélé­seket, kérem. Jobban is sikerültek azok a megbeszélé­sek! A »szaletliben« eredeti Lodz-freskó volt és egyedül itt volt eredeti Kulmbach bajor sör. Lánczy Leó csak art szerette. — Az urak megalapították a Lipótvárosi Társaskört a félemeleten, — folytatta Poseh. — A Blumenstöckl száHitotta az ételt. Tessék elhinni, kérem, nagyon hozzá­járult ez ahhoz, hogy a társaság fennmaradt. Mert a Blumenstöckl mindenki ízlését ismerte. Mikor Blériot Pesten járt, — azután hogy átrepülte a csatornát — nagy ünnepség volt a tisztelotére. Cukorból megcsinálták a repülőgépe mását és ez lett volna a lakoma főfogása, de Blériot nem engedett hozzányúlni, hanem hazavitte Párizsba. így ismertük mindenki ízlését. — A háború után a Hitelbank élelembeszerző cso­portjáé lett rövid időre a Blumenstöckl, aztán vettem át én 1921-ben. — Sok, sok pénzük volt az embereknek! Ide jártak az urak az Akadémiából — do ők csendben voltak. Külö­nösen Berzeviczy Albert őkegyelmessége jött gyakran. Ebben az időben már a muzsikusok is ide szoktak. Klei­ber Erich, Klemens Krauss, Abendroth, der Dirigent Lßwy und der Tittel, der Generalmusikdirektor. Die kennen sie nicht, sin'scho' gestorbnl Ezek persze nem voltak olyan csendben, wie die Herren az Akadémiáról! Ahogy tűzbe jön, egyre több német szót kever a beszédébe. Nagy gaudiumot csináltak. Itt ls dirigáltak. Lehár és a felesége mindig székelygulyást ettek. Axtán jöttek az arisztokraták. Hohenlohe herceg, rAndrássy, Pallavicini mind jó vendégeim voltak. A legitimisták mindig elvonultak a kisterembe, nagyon zárkózott társaság volt, nekem magamnak kellett ki síolgálni. No meg a bőrösök, kérem. Rettentő sók pénzük volt. Az a sok tejfelesszájú fiatalember, aki itt szalad­gált a tőzsde körül, az is mind ide járt. Bekaplak va. lami kis ennivalót és rohantak vissza. 300—400 ebédet szolgáltam ki. Sokat kerestek! — Én is sokat'kerestem — teszi hozzá elhalkulva. — Hát most vége, minden megváltozott. 200.000 pen­gővel próbáltam két éve megmenteni a Blumenstöckl-t. Nem ment. Pedig úgy szerettem volna megünnepelni a százéves jubileumot. De hiába: megváltozott a világ Mély keserűséggel mondja ki • szentenciát az öreg Posch bácai. Igaza van, B. E, A szellemi igénytelenség hatása a közéletben Németh Imre előadása Kecskeméten — Irodalom, tudomány, poliiika és szellemi színvonal — „Alakul itt egy konok mánia, mely a szürkeségnek, az egy ütemre tépő tömegheoivadúsnak szenvedélyes propagálásába kezdett" (Saját tudósítónktól.) Németh Imre ország­gyűlési képviselő, a reformnemzedék ismert vezető tagja, Kecskeméten nagy és előkelő közönség előtt előadást tartott a szellemi igényeknek a magyar közéletben való ápolásáról. Az előadást nemcsak Kecskemét közéleti vezetői hallgatták végig, ha­nem Szegedről is sokan mentek át Kecskemétre. Németh Imre előadásában rámutatott a szel­lemi igényeknek fokozódó gyengülésére a magyar közéletben. Ez az igénytelenség kihat a szellemi termelés egész területére. Társadalmi és politikai közéletünkben egyaránt valami nagy közöny és érdektelenség mutatkozik jóformán egész szettemi termelésünk iránt. Tudományos életünk minden területén panaszkodnak kutatóink, tudósaink, hogy a közélet néhány tényezőjének hivatali érdeklődé­sen kívül végtelen közöny magánosságában élnek. Ugyanilyen fájdalmas közöny nyilvánul meg az irodalom problémái iránt. Legfeljebb nagyritkán esik szó az írók, költők anyagi helyzetéről, iro­dalmi díjak kiosztása köriili csetepatékról. De az irodalom nagy belső problémáiról, az író szellemi vívódásáról, a kifejezést kereső erőkifejtésről, az emberábrázolás irodalmi eszközeiről, a stílusról, a ura. a vers nagy átalakulásáról, az esszé döntő elő­nyomulásáról nem igen beszélnek. Mintha a köz­eleiben megcsappant volna az igény a témák iránt. . Áz előadó képviselő ezután a közélet szellemi igenytelenségenek különböző hatásait fejtegette, s így folytatta: — Nem vették-e észre, milyen rohamosan süly­lyedt a közéleti hang nívója? Formában és tarta­lomban egyaránt. Milyen pongyola, tisztátalan, zavaros a közéleti viták nyelve? Mintha nem is a mi korunk volna a magyar irodalom ragyoijó nyelvújításának kora, mintha nem a mi korunk­ban élt ós hatott volna a magyar nyelv kifejező erejenek zsenije, Ady Endre lángelméje, mintha nem a mi korunkban éltek és élnének a magyar nyelvnek olyan tudatos nagy művészei, mint Babits Mihály, Kosztolányi, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc es annyian mások. Hol van a hatásuk? Magasabb, művészibb irodalmi forma igényeit megvető közéleti megnyilatkozásaink formai és nyelvi pongyolasága sokszor hatalmas gondolati zűrzavart takar. — Talán a szellemi igénytelenség okozza azt is, — folytatta Németh Imre — hogy a magyar közéletbe az idegen, a magyar faj és szellem belső törvényeivel ellenkező ideológiák olyan ellenállás nélkül hatolnak be. Talán ezért van, hogy alakul itt most egy konok mánia, amely a világ egyik legszínesebb egyéniségű népének földjén a szürke­séQnek, az egy ütemre lépő tömegbeolvadásnak, az unbedingte Unterwerfung szenvedélyes propagálá­sába kezdett. (Viharos taps.) — Csodálatos tünetek ezek a mi korunkban, amikor a magyar tudatot a szellemi élet minden területén olyan világraszóló eredmények is erősí­tik, mint amilyen például Bartók és Kodály nép­zenei kutatása. Ezek a kutatások egész népi jel­legű, legbensőbb mivoltunk titkaira is rávilágíta­nak és azt mutatják, hogy nemzeti és faji létünk legfőbb törvénye az egyszerű, világos és tiszta kifejeződés, a földönállás nyugodt biztonsága, a világ dolgainak szabad és nyílt szemlélete, az egyéni szín és érzés megbecsülése és minden misz­tikumtól való ösztönös irtózás. (Nagy tetszés.) Németh Imre ezután a közélet gazdasági, tár­sadalmi és politikai fórumaira került kategóriák összetételét boncolta, majd megállapította, hogy ezen a téren az elmúlt évtizedek gazdasági ós társadalmi politikája helytelen szelekciót ered­ményezett. Rámutatott arra is, hogy a ma közéleti emberének külsőséges ós valósággal fizikai gyöt­rődést jelentő hajszoltsága nem enged időt arra a kontemplativ szünetre, amit a szellemi igények kielégítése feltétlenül megkövetel. A nagy tetszéssel fogadott előadást érdekes, tartalmas vita követte, amelyben dr. Rácz Béla jogakadémiai dékán, dr. Joó Gyula jogakadémiai prodékán, Gesztelyi Nagy László mezőgazdasági kamarai igazgató, Hetessy Kálmán ós Foss Vince református lelkész, dr. Horváth Ödön, a Kecske­méti Közlöny főszerkesztője és dr. Tóth László igazgató vett részt. A vita befejezése után Kiss Endre kecskeméti polgármester vacsorát adott Németh Imre tiszteletére. A hadirokkantak kérik Károlyi Mihály elkobzott birtokát (Saját tudósítónktól.) Árvátfalvi Nagy István­nak, a hadirokkantak országos elnökének vezeté­sével mozgalom indult meg anítak érdekében, hogy a világháború rokkantjai kivételes elbánásban ré­szesüljenek a telepítés végrehajtásánál. A hadirokkantak első és legfontosabb kérése: gróf Károlyi Mihály elkobzott birtokát teljes ter­jedelmében bocsássák a világháború rokkantjai­nak rendelkezésére telepítés útján. Ezt a kívánság got Árvátfalvi Nagy István már a nemzeti egy­ség: pártjában is előterjesztette. Indokolásul rá­mutatott arra, hogy az első nemzetgyűlés Károlyi Mihály elkobzott vagyonát a rokkantaknak szánta, csak később módosult a vagyon felhasz­nálásának módja olyképpen, hogy a birtok ragy­részét állami, kulturális célú alapítvánnyá egye­sítették. A telepítési törvényjavaslat változást hozbatna ezen a téren. Az alapítványt fel kellene bontani és az eredeti elképzelésnek megfelelően a nemzet hálájának kifejezésére használhatnák fel a vagyont a hadirokkantak számára. Árvátfalvi Nagy István elképzelése szerint a telepítési javaslattal kapcsolatban kellene megol­dani a 25 százalékosnál kisebb mórtékben rokkan­tak végkielégítésszerü kárpótlásának uroblémá­ját is. Befejezés előtt az altruista intézetek fúziójára vonatkozó tárgyalások (Saját tudósítónktól.) Kedden délután tanács­kozás volt a pénzügyminisztériumban az altruista intézetek fúziója ügyében. Reményi-Schneller Lajos beszámolt a Földhi­telintézet vezetőivel folytatott tárgyalásairól. A beszámoló szerint a tárgyalások annyira előreha­ladtak, hogy már a legközelebbi jövőben lehetsé­gesnek látszik a végleges megállapodás megkö­tése. A megbeszélések során a legtöbb kényes kér­dést tisztázták. Értesülésünk szerint Fabinyi pénz­ügyminiszter törvényjavaslatot fog benyújtani a képviselőházban az altruista intézetek egyesítésé­ről. A javaslatot még a nyári szünet előtt letár­gyalják. Gyomor- és bélhurut, az emésztés hiányossága, erős bomlási és erjedési folyamatok a gyomorbél­huzamban, bélbaktérium- és gyomorsavtúltengés az enyhe természetes »Fereuc József« keserűvíz használata által legtöbbször rövidesen megszűn­1 nek. Az orvosok ajánlják. „A diktatúra; msrányiet a maeyar jelleg, nemzeti aspirációink és dunai vezér­szerepünk ellen" A Deák Ferenc Társaság emlékünnepe Deák Ferenc sírjánál (Saját tudósítónktól.) Beák Ferenc halálának hatvanéves fordulóján, kedd délelőtt, a Deák Fe­renc Társaságban tömörült alkotmányhíi magyar fiatalság Ripka Ferenc és Szudy Elemér vezetésé­vel koszorút helyezett el a kerepesiúti temetőben Deák Ferenc mauzóleumán. A koszorú szalagján ez a felírás volt: nA nagy alkotmány védőnek — a Deák Ferenc Társaság.« Az ünnepségen megjelent herceg Esterházy László, Balázsházy Jenő, Berki Gyula, gróf Dessewffy Gyula és sokan mások. Az ifjúság nevében Barankovics István mondott em­lékbeszédet. » — Deák Ferenc szelleme — mondotta többek között — nincs alávetve a változandóság törvényé­nek; mint minden igazi politikai zseni, ő is azzal lett kortársai fölé magasló nagyság, hogy a válto­zatlan és változhatatlan igazság örök jegyeit is­merte fel. Amint Deák Ferenc a Bach-féle abszo­lutizmussal szemben a magyar alkotmányos élet helyreállításáért harcolt, úgy tekintjük mi is a diktatúrát a magyar jelleg ellen való merénylet­nek, mert a magyar szabadságeszme csakis alkot­mányunkban élhet. Magyarországon a diktatúra olyan kísérlet lenne, amely keresztezi jogos nem­zeti aspirációinkat és megfoszt bennünket dunai vezérszerepünk attribútumaitól. A deáki útmuta­tás szerint is szükségünk van Európa megtermé­kenyítő hatására. De meg kell akadályoznunk ama túlbuzgók munkáját, akik a magyar ércharang ezeréves, csodálatos zengését idegen ércek túlságos beolvasztásával meg akarják hamisítani. Mély fájdalommal jelentjük, hogy a legjóságosabb hit­ves, anya és testvér Rőth Ferencné szül. Popper Mária e hő 27-én, áldásos életének 56-ik és boldog házasságának 30-ik évében hosszú szenvedés után elhúnyt. Drága halottunkat e hó 29-én d. e. V 212 órakor helyezzük az újpesti izr. temetőben örök nyugalomra. Bótb Ferenc férje, Ádám Egonné, Rótt István gyerme­kei, Slandl Béláné, Pászier Sándor, Pásztor József testvérei, Ádám Egon veje. /

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék