Pesti Napló, 1936. január (87. évfolyam, 1–25. szám)
1936-01-01 / 1. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1936 január 18 vaspatkós rendjéről van csak szó, a túlszervezettség förtelmes zsarnokságáról, a diktatúrák rendjéről. De a demokráciák hajdan teremtő rendetlensége sem anyakőzete többé a csodálatos gyémántnak, amely Periklész kora óta fénylett Európa homlokán. Ma a rend terror és ájultság, a rendetlenség káosz s aligha születik belőle »táncos csillag«. És Európa lassan összezsugorodik azzá, ami volt: Ázsia elvérzett félszigete lesz. Fiaink, nem hagyunk rátok nagy műveket, csak nagy kísérleteket. Nem öröklitek tőlünk szilárd államszervezetek nyugalmát, csak zsarnokságot vagy bomlást. Nem hagyjuk örökségül a gondolat bevehetetlen várait, hiszen minden értéktáblánk töredezőben. Nincsen hitünk, csak hiteink vannak. Nem tudunk leborulni, csak lekuporodunk, mint a teve a sivatagban, ha megérzi a számom ízét. Mert nincsenek már oltáraink, csak keresztfáink vannak. De ha életre sodor benneteket a vágy vagy a véletlen, ha elmarad mögöttetek a pusztulás, amit nyitott szemmel készítettek elő apáitok, ha egyszer eljut hozzátok ez az üzenet, akkor ti tudni fogjátok, mégsem eresztettünk el üres kézzel az idő országútjára. Rátok hagyjuk kétségbeesésünket, amely nem tudott változtatni a megjósolt és várt katasztrófán. Rátok hagyjuk szörnyű tisztánlátásunkat s a római szenátor halálos hősiességét, aki tógájába burkolja fejét s így várja, hogy a friss barbár minden különösebb izgalom nélkül keresztüldöfje. Legyen örökségetek a mi megbukott messiásvárásunk. Évtizedek falain túlról üzenik a páitok: fogadjátok el terhes és gyönyörű hagyatékunkat, a várást, a vállalást, a sors szeretetét és építsétek fel vele újból gyönyörű halott hazánkat, Európát. Újévre, áj köszöntő írta: Kálmán László Már csak magamban dünnyögöm a dalt, mit egykor friss torokkal, koccintva gyöngyöző borokkal Szilveszter éjén eldanáztunk. Hajnal felé a fákra másztunk papírcsipkés, piros kalapba'. (Gyurkó barátunk megfogadta: lehoz egy kancsal csillagot.) Már csak magamban dúdolom a harsány dalt, az ifjúságét. Újév volt, nő volt, cifra játék s az új év mindig régi lett. S ha régi már, hát mit sirassuk! Hisz minden szépség régi lesz... Dzsessz kell, kortárs, nem égi nesz! Mondjunk az újra, új köszöntőt: Boldog újévet, kedvesem, nádszálleány, ki dáma lettél, vajszín autókban melegedjél s puffadt pénztárcás melleken. Boldog újévet cimborám, ifjú professzor, hős vitázónk, süppedt gyomrodba, hogyha lázong, jusson egy tányér bableves. Boldog újévet, jó urak, kik lombikokban gázt habartok, boldog újévet messzi zsarnok, ki őrködsz ájult népeden s ki őrködsz mindnyájunk felett is, holdfénymosollyal, bölcs Urunk, légy áldott kályhánk, jó kutunk, adj nyugodalmas újesztendőt s egy csipet kedvet jómagamnak. Fülledt magány az otthonom. A harsány dalt, az ifjúságét már csak magamban dúdolom. Krämer Gyula úgy a maga, mint testvérei, gyermekei és az egész rokonság nevében mélyen megtörten jelenti, hogy drága felesége Krämer Gyuláné szül. Laub Szeréna hosszas szenvedés után elhúnyt Temetése január hó 1-én déli 12 órakor a rákoskeresztúri izr. temető halottasházából történik. Áldott legyen drága emléke. Hóman kultuszminiszter nyilatkozata 1936. évi munkatervéről Országos ankéton készítik elő a felsőoktatás reformját A népművelési törvény — A film szerepe az oktatásban Új tanterv és tankönyvrevizió — Személyi döntések Hóman Bálint kultúrpolitikai (Saját tudósítónktól.) Hóman Bálint kultuszminiszter azzal a jóleső érzéssel búcsúzhat az 1935. évtől, hogy miniszteri munkásságát az egész magyar közélet, pártkülönbség nélkül, elismeréssel kísérte. Az újév küszöbén kérdést intéztünk Hóman Bálinthoz 1936-ik évi munkatervéről, kértük, nyilatkozzék minisztériumának programjáról. A miniszter nyilatkozatát alábbiakban adjuk: — Miniszterségem három éve áthitt tíz törvényi javaslatom és három költségvetési törvény tárgyalása során az országgyűlésen és számos sajtónyilatkozatban is részletes programját adtam nemzetnevelési elgondolásomnak és terveimnek. Felesleges és időszerűtlen volna tehát, ha most önmagamat ismételve, újra részletesen beszélnék az általános és elvi kérdésekről. Ehelyett inkább a most beköszöntő 1936. év munkatervének konkrét részleteiről fogok pár szót mondani. A törvényalkotás csupán alapot ad és megfelelő keretet biztosít a miniszteriális munkának. A minisztérium igazi feladata és napi munkásságának tárgya a törvényekben lefektetett elvek gyakorlati megvalósítása, a törvényes rendelkezéseken alapuló részletintézkedések végrehajtása, röviden: a tárca ügyeinek folyamatos irányítása, egy állandó szervezési és igazgatási munkálat. Az új igazgatási szervezet munkába lép . A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1936. évi munkatervét is az elmúlt években alkotott törvények végrehajtása dominálja. Most kezdi meg működését az 1935. évi VI. tc.-kel létesített iíj közoktatásügyi igazgatási szervezet. A tanügyigazgatási kerületek élére kinevezett nyolc tankerületi főigazgató a minisztérium nevelésügyi és iskolafelügyeleti osztályának élén álló Kása Kálmán miniszteri tanácsos állandó irányítása mellett már a tanév elején átvette hivatalát, de az új rendszerre való áttérés csak januárban következik be. Most lépnek munkába a népiskolai körzeti iskolafelügyelők, mintegy negyedfélszáz kiváló gyakorlati pedagógus, a magyar néptanítói kar működő tagjai közül. Ugyancsak most fognak majd munkához a közép- és középfokú iskolák új tanulmányi felügyelői is. A főigazgatók és vármegyei tanfelügyelők mellett ezekre az iskolával állandó kontaktusban álló tanítókra és tanárokra hárul az új szervezet intencióm szerint való kialakításáénak, nemzetnevelési elgondolásaimnak gyakorlati megoldása. Az új szervezet életbeléptetése kapcsán természetesen egész sor miniszteri rendelet, szabályzat, utasítás került és kerül kidolgozásra. Hasonlóképpen végrehajtás alatt áll az 1934. évi XI. tc., a középiskolai törvény. Az iskola adminisztrációját és külső rendjét érintő rendeleteket már jobbára kibocsátottam. 1936-ban kerül megvalósításra az új tanterv és utasítás, valamint a tankönyvrevízió is. Egyidejűleg előkészületbe vesszük az összes középfokú iskolák, különösen a gazdasági irányú szakiskolák tanulmányi reformját. A mezőgazdasági szakoktatás kérdésében végre sikerült az érdekelt két tárca együttműködésének teljes biztosítását megszereznünk. A megoldást Darányi Kálmán földművelésügyi miniszterrel teljes harmóniában irányítjuk a kettős — pedagógiai és szakszerű — felügyelet egyedül helyes rendszerének elvi alapján. Ugyancsak a kettős felügyelet rendszere fog érvényesülni a most már tárcám hatósága alá tartozó összes kereskedelmi és ipari szakiskolák irányításában, officiumra. Személye, kitűnő képességei és velem mindenben harmonikus elvi felfogása biztosítékát adja az újjászervezett Tanács eredményes működésének. A felsőoktatás újjászervezése — Az alsó- és középfokú oktatás átszervezésének munkálataival párhuzamosan foglalkozunk a felsőoktatás, jogász-, orvos-, gyógyszerész- és tanárképzés reformjának nagy problémájával. Ezt a nagy horderejű kérdést tavasszal országos ankéton kívánom letárgyaltatni és ez ankét eredményeinek feldolgozása után az összes egyetemek és főiskolák, valamint a Kornis Gyula elnöklete alatt álló Felsőoktatási Egyesület véleményének meghallgatásával a most szervezés alatt álló Felsőoktatási Tanács fogja a megoldásra előkészíteni. E Tanács élére dr. Szily Kálmán államtitkár, egyetemi tanárt sikerült megnyernem elnökül. A titkári teendőkkel dr. Mártonffy Károlyt, miniszteri osztálytanácsost bízom meg, míg az alelnökök személyére nézve Szily Kálmán, a Közoktatási Tanácsnál Teleki Pál javaslata alapján fogok dönteni. A minisztériumban a felsőoktatási reform előadója dr. Fülei-Szánthó Endre miniszteri tanácsos. Külföldi intézetek — Ugyanő készítette elő megbízásomból az 1934. évi VIII. törvénycikk értelmében most kibocsátásra kerülő új szabályzatokat az Országos ösztöndíjtanács, a Külföldi Magyar Intézetek, a Tihanyi Magyar Biológiai Intézet szervezetéről. Ezekkel egyidejűleg kerül kibocsátásra a Magyar Nemzeti Múzeum új szervezeti, ügyviteli és fegyelmi szabályzata, mit a múzeum igazgatótanácsa alkotott. A jövő évben kezdik meg működésüket az újjászervezett Külföldi Magyar Intézetek új igazgatói is: Bécsben Miskolczy Gyula egyetemi tanár, Rómában Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanár, míg Berlinben Farkas Gyula egyetemi tanár folytatja működését. A Külföldi Intézetek számára most létesített kuratórium elnöke gróf Teleki Pál marad, de az Ösztöndíjtanács elnökségéről a Közoktatási Tanács elnökévé történt kinevezése miatt lemondott. Helyét dr. Bakay Lajos egyetemi tanár foglalja el, míg a néhai Gombocz Zoltán halálával megüresedett az elnökségre dr. Heller Farkas egyetemi tanár kerül. — Az oktatásügyi kérdések után szintén 1936. évben kezdünk hozzá a népművelési törvény előkészítéséhez. A népművelés ügyét ugyanis a Kormányzó ITrófőméltóságának az országgyűlés megnyitásakor mondott beszédének intencióihoz képest törvényhozási úton kívánjuk rendezni. Az előkészületi munkálat kezdő stádiumában vagyunk, azért a részletekről még nem nyilatkozhatom. Teleki Pál a Közoktatási Tanács élén . A közoktatás minden pedagógiai természetű problémájának megoldásában, illetőleg ennek előkészítésében állandóan részt vesz az új szervezetében 1936 januárjában megalakuló Országos Közoktatásügyi Tanács és a vele érintkezésben tankerületenként működő Tankerületi Közoktatási Tanácsok is. Az Országos Tanács munkáját eddig Kemenes Illés ügyvezető alelnök és Madzsar Imre főtitkár irányították legteljesebb megelégedésemre. Kemenes azonban most a budapestvidéki tankerület élére került. Madzsar pedig nyugdíjba ment s ezért az ügyvezető alelnöki tisztre dr. Huszti József egyetemi tanárt, a kiváló pedagógust kértem fel, főtitkárrá pedig dr. Lotzka Alajos gimnáziumi igazgatót neveztem ki. A Tanács elnöki tisztségére, amit a régi szervezetben maga a miniszter viselt, gróf Teleki Pál egyetemi tanárt sikerült megnyernem, aki a legnagyobb áldozatkészséggel vállalkozott a sok munkával járó nobile Átszervezik a közalapítványok igazgatását • A népművelés és oktatásügy reformjával kapcsolatos az oktatófilmek ügye, aminek gondozására a minisztériumban külön oktatófilmkirendeltséget szerveztem s e szerv munkásságának eredményeként a középiskolákban már a jövő évben mindenütt megkezdődik az új rendszerű filmoktatás. A filmbemutatás nem külön előadások keretében, hanem az iskolai tanítás keretében történik, egyes részletkérdések szemléltető megvilágításával. A szemléltető oktatás tökéletességét kívánom előmozdítani múzeumaink és könyvtáraink anyagának fényképgyüjteményével. A diapozitív felvételek gyűjtésére és másolatok kikölcsönzésére létesítettem a Közgyűjtemények Ismeretterjesztő Irodáját s ennek élére dr. Szombatfalvy György középiskolai igazgatót, a kiváló társadalomtudóst állítottam. — 1936. évben kezdjük meg a kulturális közalapítványok igazgatásának és központi kezelésének átszervezését is. Az egész igazgatás élére az alapítványi és egyházjog kitűnő tudósa, dr. Stolpa József, az újonnan kinevezett közalapítványi főigazgató kerül. — A szervezési munkálatok mellett Huszka Ernő miniszteri tanácsos irányításával folyik az újra megindult népiskolaépítési akció. A keretek sokkal szerényebbek, mint annak idején gróf Klebelsberg Kuno idejében voltak. A rendelkezésre álló költségvetési hitel keretében 1936 végéig mégis fölépíthetünk 398 és tatarozhatunk 52 tantermet és tanítói lakást. II Rövid-, kötött- és szövettára esetleg hasonló szakma képviseletét keresi Pécs és környékére jól bevezetett kereskedelmi ügynökség. Szíves megkereséseket „Szorgalmas 65S" alatt a kiadóhivatalba kérek.