Pesti Napló, 1936. január (87. évfolyam, 1–25. szám)

1936-01-01 / 1. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1936 január 1­8 vaspatkós rendjéről van csak szó, a túlszervezett­ség förtelmes zsarnokságáról,­­ a diktatúrák rendjéről. De a demokráciák hajdan teremtő ren­detlensége sem anyakőzete többé a csodálatos gyémántnak, amely Periklész kora óta fénylett Európa homlokán. Ma a rend terror és ájultság, a rendetlenség káosz s aligha születik belőle »táncos csillag«. És Európa lassan összezsugoro­dik azzá, ami volt: Ázsia elvérzett félszigete lesz. Fiaink, nem hagyunk rátok nagy műveket, csak nagy kísérleteket. Nem öröklitek tőlünk szi­lárd államszervezetek nyugalmát, csak zsarnok­ságot vagy bomlást. Nem hagyjuk örökségül a gondolat bevehetetlen várait, hiszen minden ér­téktáblánk töredezőben. Nincsen hitünk, csak hi­teink vannak. Nem tudunk leborulni, csak leku­porodunk, mint a teve a sivatagban, ha megérzi a számom ízét. Mert nincsenek már oltáraink, csak keresztfáink vannak. De ha életre sodor benneteket a vágy vagy a véletlen, ha elmarad mögöttetek a pusztulás, amit nyitott szemmel készítettek elő apáitok, ha egy­szer eljut hozzátok ez az üzenet, akkor ti tudni fogjátok, mégsem eresztettünk el üres kézzel az idő országútjára. Rátok hagyjuk kétségbeesésün­ket, amely nem tudott változtatni a megjósolt és várt katasztrófán. Rátok hagyjuk szörnyű tisz­tánlátásunkat s a római szenátor halálos hősies­ségét, aki tógájába burkolja fejét s így várja, hogy a friss barbár minden különösebb izgalom nélkül keresztüldöfje. Legyen örökségetek a mi megbukott messiásvárásunk. Évtizedek falain túlról üzenik a páitok: fogadjátok el terhes és gyönyörű hagyatékunkat, a várást, a vállalást, a sors szeretetét és építsétek fel vele újból gyö­nyörű halott hazánkat, Európát. Újévre, áj köszöntő írta: Kálmán László Már csak magamban dünnyögöm a dalt, mit egykor friss torokkal, koccintva gyöngyöző borokkal Szilveszter éjén eldanáztunk. Hajnal felé a fákra másztunk papírcsipkés, piros kalapba'. (Gyurkó barátunk megfogadta: lehoz egy kancsal csillagot.) Már csak magamban dúdolom a harsány dalt, az ifjúságét. Újév volt, nő volt, cifra játék s az új év mindig régi lett. S ha régi már, hát mit sirassuk! Hisz minden szépség régi lesz... Dzsessz kell, kortárs, nem égi nesz! Mondjunk az újra, új köszöntőt: Boldog újévet, kedvesem, nádszálleány, ki dáma lettél, vajszín autókban melegedjél s puffadt­ pénztárcás melleken. Boldog újévet cimborám, ifjú professzor, hős vitázónk, süppedt gyomrodba, hogyha lázong, jusson egy tányér bableves. Boldog újévet, jó urak, kik lombikokban gázt habartok, boldog újévet messzi zsarnok, ki őrködsz ájult népeden s ki őrködsz mindnyájunk felett is, holdfénymosollyal, bölcs Urunk, légy áldott kályhánk, jó kutunk, adj nyugodalmas újesztendőt s egy csipet kedvet jómagamnak. Fülledt magány az otthonom. A harsány dalt, az ifjúságét már csak magamban dúdolom. Krämer Gyula úgy a maga, mint testvérei, gyermekei és az egész rokonság nevében mélyen megtörten jelenti, hogy drága felesége Krämer Gyuláné szü­l. Laub Szeréna hosszas szenvedés után elhúnyt Temetése január hó 1-én déli 12 órakor a rákos­keresztúri izr. temető halottasházából történik. Áldott legyen drága emléke. Hóman kultuszminiszter­­ nyilatkozata 1936. évi munkatervéről Országos ankéton készítik elő a felsőoktatás reformját A népművelési törvény — A film szerepe az oktatásban Új tanterv és tankönyvrevizió — Személyi döntések Hóman Bálint kultúrpolitikai (Saját tudósítónktól.) Hóman Bálint kultusz­miniszter azzal a jóleső érzéssel búcsúzhat az 1935. évtől, hogy miniszteri munkásságát az egész ma­gyar közélet, pártkülönbség nél­kül, elismeréssel kísérte. Az újév küszöbén kérdést intéztünk Hó­man Bálinthoz 1936-ik évi munka­tervéről, kértük, nyilatkozzék minisztériumának programjáról. A miniszter nyilatkozatát aláb­biakban adjuk: — Miniszterségem három éve áthitt tíz törvén­yi javaslat­om és három költségvetési törvény tár­gyalása során az országgyűlésen és számos sajtónyilatkozatban is részletes programját adtam nem­zetnevelési elgondolásomnak és terveimnek. Felesleges és időszerűtlen volna te­hát, ha most önmagamat ismételve, újra részle­tesen beszélnék az általános és elvi kérdésekről. Ehelyett inkább a most beköszöntő 1936. év munkatervének konkrét részleteiről fogok pár szót mondani.­­ A törvényalkotás csupán alapot ad és meg­felelő keretet biztosít a miniszteriális munkának. A minisztérium igazi feladata és napi munkássá­gának tárgya a törvényekben lefektetett elvek gyakorlati megvalósítása, a törvényes rendelke­zéseken alapuló részletintézkedések végrehajtása, röviden: a tárca ügyeinek folyamatos irányítása, egy állandó szervezési és igazgatási munkálat. Az új igazgatási szervezet munkába lép . A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1936. évi munkatervét is az elmúlt években alko­tott törvények végrehajtása dominálja. Most kez­di meg működését az 1935. évi VI. tc.-kel létesített iíj közoktatásügyi igazgatási szervezet. A tan­ügyigazgatási kerületek élére kinevezett nyolc tankerületi főigazgató a minisztérium nevelés­ügyi és iskolafelügyeleti osztályának élén álló Kása Kálmán miniszteri tanácsos állandó irá­nyítása mellett már a tanév elején átvette hiva­talát, de az új rendszerre való áttérés csak ja­nuárban következik be. Most lépnek munkába a népiskolai körzeti iskolafelügyelők, mintegy ne­gyedfélszáz kiváló gyakorlati pedagógus, a ma­gyar néptanítói kar működő tagjai közül. Ugyancsak most fognak majd munkához a kö­zép- és középfokú iskolák új tanulmányi fel­ügyelői is. A főigazgatók és vármegyei tanfel­ügyelők mellett ezekre az iskolával állandó kon­taktusban álló tanítókra és tanárokra hárul az új szervezet intencióm szerint való kialakításáé­nak, nemzetnevelési elgondolásaimnak gyakorlati megoldása. Az új szervezet életbeléptetése kap­csán természetesen egész sor miniszteri rendelet, szabályzat, utasítás került és kerül kidolgozásra.­­ Hasonlóképpen végrehajtás alatt áll az 1934. évi XI. tc., a középiskolai törvény. Az is­kola adminisztrációját és külső rendjét érintő rendeleteket már jobbára kibocsátottam. 1936-ban kerül megvalósításra az új tanterv és utasítás, valamint a tankönyvrevízió is. Egyidejűleg elő­készületbe vesszük az összes középfokú iskolák, különösen a gazdasági irányú szakiskolák tanul­mányi reformját. A mezőgazdasági szakoktatás kérdésében végre sikerült az érdekelt két tárca együttműködésének teljes biztosítását megsze­reznünk. A megoldást Darányi Kálmán földmű­velésügyi miniszterrel teljes harmóniában irá­nyítjuk a kettős — pedagógiai és szakszerű — felügyelet egyedül helyes rendszerének elvi alapján. Ugyancsak a kettős felügyelet rend­szere fog érvényesülni a most már tárcám ható­sága alá tartozó összes kereskedelmi és ipari szakiskolák irányításában, officiumra. Személye, kitűnő képességei és velem mindenben harmonikus elvi felfogása biztosítékát adja az újjászervezett Tanács eredményes műkö­désének. A felsőoktatás újjászervezése — Az alsó- és középfokú oktatás átszervezésé­nek munkálataival párhuzamosan foglalkozunk a felsőoktatás, jogász-, orvos-, gyógyszerész- és tanárképzés reformjának nagy problémájával. Ezt a nagy horderejű kérdést tavasszal országos ankéton kívánom letárgyaltatni és ez ankét ered­ményeinek feldolgozása után az összes egyetemek és főiskolák, valamint a Kornis Gyula elnöklete alatt álló Felsőoktatási Egyesület véleményének meghallgatásával a most szervezés alatt álló Felsőoktatási Tanács fogja a megoldásra előké­szíteni. E Tanács élére dr. Szily Kálmán állam­titkár, egyetemi tanárt sikerült megnyernem el­nökül. A titkári teendőkkel dr. Mártonffy Ká­rolyt, miniszteri osztálytanácsost bízom meg, míg az alelnökök személyére nézve Szily Kálmán, a Közoktatási Tanácsnál Teleki Pál javaslata alap­ján fogok dönteni. A minisztériumban a felső­oktatási reform előadója dr. Fülei-Szánthó Endre miniszteri tanácsos. Külföldi intézetek — Ug­yanő készítette elő megbízásomból az 1934. évi VIII. törvénycikk értelmében most ki­bocsátásra kerülő új szabályzatokat az Országos ösztöndíjtanács, a Külföldi Magyar Intézetek, a Tihanyi Magyar Biológiai Intézet szervezetéről. Ezekkel egyidejűleg kerül kibocsátásra a Magyar Nemzeti Múzeum új szervezeti, ügyviteli és fe­gyelmi szabályzata, mit a múzeum igazgatótaná­csa alkotott. A jövő évben kezdik meg működésü­ket az újjászervezett Külföldi Magyar Intézetek új igazgatói is: Bécsben Miskolczy Gyula egye­temi tanár, Rómában Koltay-Kastner Jenő egye­temi tanár, míg Berlinben Farkas Gyula egyetemi tanár folytatja működését. A Külföldi Intézetek számára most létesített kuratórium elnöke gróf Teleki Pál marad, de az Ösztöndíjtanács elnöksé­géről a Közoktatási Tanács elnökévé történt kine­vezése miatt lemondott. Helyét dr. Bakay Lajos egyetemi tanár foglalja el, míg a néhai Gombocz Zoltán halálával megüresedett az elnökségre dr. Heller Farkas egyetemi tanár kerül. — Az oktatásügyi kérdések után szintén 1936. évben kezdünk hozzá a népművelési tör­vény előkészítéséhez. A népművelés ügyét ugyan­is a Kormányzó ITr­ófőméltóságának az ország­gyűlés megnyitásakor mondott beszédének inten­cióihoz képest törvényhozási úton kívánjuk ren­dezni. Az előkészületi munkálat kezdő stádiumá­­ban vagyunk, azért a részletekről még nem nyi­­­latkozhatom. Teleki Pál a Közoktatási Tanács élén . A közoktatás minden pedagógiai természetű problémájának megoldásában, illetőleg ennek elő­készítésében állandóan részt vesz az új szervezeté­ben 1936 januárjában megalakuló Országos Köz­oktatásügyi Tanács és a vele érintkezésben tan­kerületenként működő Tankerületi Közoktatási Tanácsok is. Az Országos Tanács munkáját eddig Kemenes Illés ügyvezető alelnök és Madzsar Imre főtitkár irányították legteljesebb megelégedé­semre. Kemenes azonban most a budapestvidéki tankerület élére került. Madzsar pedig nyugdíjba ment s ezért az ügyvezető alelnöki tisztre dr. Huszti József egyetemi tanárt, a kiváló pedagó­gust kértem fel, főtitkárrá pedig dr. Lotzka Alajos gimnáziumi igazgatót neveztem ki. A Tanács el­nöki tisztségére, amit a régi szervezetben maga a miniszter viselt, gróf Teleki Pál egyetemi tanárt si­került megnyernem, aki a legnagyobb áldozatkész­séggel vállalkozott a sok munkával járó nobile Átszervezik a közalapítványok igazgatását • A népművelés és oktatásügy reformjával kapcsolatos az oktatófilmek ügye, aminek gon­dozására a minisztériumban külön oktatófilm­kirendeltséget szerveztem s e szerv munkásságá­nak eredményeként a középiskolákban már a jö­vő évben mindenütt megkezdődik az új rendszerű filmoktatás. A filmbemutatás nem külön előadá­sok keretében, hanem az iskolai tanítás kereté­ben történik, egyes részletkérdések szemléltető megvilágításával. A szemléltető oktatás tökéle­tességét kívánom előmozdítani múzeumaink és könyvtáraink anyagának fényképgyüjteményé­vel. A diapozitív felvételek gyűjtésére és máso­latok kikölcsönzésére létesítettem a Közgyűjte­mények Ismeretterjesztő Irodáját s ennek élére dr. Szombatfalvy György középiskolai igazgatót, a kiváló társadalomtudóst állítottam. — 1936. évben kezdjük meg a kulturális köz­alapítványok igazgatásának és központi kezelé­sének átszervezését is. Az egész igazgatás élére az alapítványi és egyházjog kitűnő tudósa, dr. Stolpa József, az újonnan kinevezett köz­alapítványi főigazgató kerül. — A szervezési munkálatok mellett Huszka Ernő miniszteri tanácsos irányításával folyik az újra megindult népiskolaépítési akció. A keretek sokkal szerényebbek, mint annak idején gróf Kle­belsberg Kuno idejében voltak. A rendelkezésre álló költségvetési hitel keretében 1936 végéig mégis fölépíthetünk 398 és tatarozhatunk 52 tan­termet és tanítói lakást. II Rövid-, kötött- és szövettára esetleg hasonló szakma képv­iseletét keresi Pécs és környékére jól bevezetett k­ereskedelmi ügynökség. Szíves megkereséseket „Szorgalmas 65S" alatt a kiadóhivatalba kérek.

Next