Pesti Napló, 1936. március (87. évfolyam, 51–75. szám)
1936-03-28 / 73. szám
582 Szombat PESTI NAPLÓ 1936 március 28 Gróf Károlyi Viktor elégedetlen a telepítési reformmal Az ellenzék tapsai közben a módosítások egész tömegét kérte a képviselőházban a fiatal Nép-képviselő — „Hiba, hogy a javaslat sokkal többet ígér, mint amennyit meg lehet valósítani" — „A végrehajtást a kormánytól független szervre kellene bízni" — Rakovszky, Apponyi, Shvoy, Horváth Ferenc, Hunyadi-Vass, Kéthly, Martsekényi, Mizsey, Balogh Gábor a vitában — Darányi ma délután beszél (Saját tudósítónktól.) A fiatal Károlyi gróf hónapokkal ezelőtt memorandumot szerkesztett a földbirtokpolitikai kérdésekről. A memorandum csendben kimúlt, s vele együtt kimúltak azok a válsághírek is, amelyek a Nép »radikális jobb szárnyának«, egy pártértekezleten történt jelentkezéséből táplálkoztak. Gömbös miniszterelnök ajánlotta a fiataloknak, hogyha van valami mondanivalójuk, mondják meg a pártban, a nyilvánosság előtt ne csináljanak önálló politikai kirándulásokat. Azóta néhányszor elhangzott a kérdés a Házban: — Mi újság Károlyi Viktor körül? — Semmi — hangzott a válasz. — Megvalósítható ötleteit elfogadták, s ennyivel megelégedett. A Ház pénteki ülésén kiderült, hogy a fiatal arisztokrata távolról sem elégedett. Minden szenvedélytől mentesen, színtelen nyugodt hangon elmondta, hogy a kormány telepítési javaslatának sok hibája van és abban a reményben fogadja el a javaslatot, hogy a hibákat a részletes tárgyalás során eltüntetik. Kár, hogy a javaslat sokkal többet ígér, mint amennyit meg lehet valósítani. Mielőtt telepítenek, meg kell szüntetni a kitelepítéseket és a kitelepítéssel való ijesztgetéseket. Rendezni kell az 1920-as földreform hagyatékát. Az új törvény végrehajtását a kormánytól független szervre kellene bízni. A telepítésre előirányzott összeg kevés... És írta tovább. A baloldal meglepetten vette tudomásul, hogy Károlyi körülbelül összefoglalását adja a jobboldalról annak, amit az ellenzéki szónokok eddig elmondottak — a baloldalról. Az elbetek tapsolt, a fiatal gróf nyugodtan mondta a maga mondanivalóit. A kormánypárt egy része kényelmetlenül feszengett, másik része a beavatottakjólértesültségével hallgatott. Ez a »másik rés« örült, hogy Károlyi Viktor elmondta azt, amit ők nem akartak vagy nem mertek elmondani. Később a folyosón sokan szemrehányásokkal halmozták el Károlyit. Elhallgattak, mikor Kállay Miklós odalépett a csoporthoz és kezet nyújtott Károlyi Viktornak. — Gratulálok! Ezzel a beszéddel nemcsak magadnak, hanem pártodnak is nagy szolgálatot tettél. Apponyi György örömmel kapcsolódott Károlyi Viktor beszédébe, hangoztatta, hogy vissza kellene vonni a kormány javaslatát és újból megfontolni az egész telepítési kérdést. A vita folydogál csendesen. Szombatra és hétfőre még tíz ellenzéki szónok van. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter szombaton este 6 órakor mondja el záróbeszédét, de — úgy látszik — ez sem vet véget a vitának. Jönnek a 12 órás ülések? Azt mondják — igen, helyes földreformot úgy képzelné el, hogy elsősorban az állam és a pénzintézetek kezén levő birtokokat használnák fel s csak annyiban élne a kormány a kisajátítás jogával, amennyiben éppen szükséges. Első kifogása nem is az a javaslat ellen, hogy túl radikális vagy nem eléggé radikális, hanem bátortalan. Nem áll arányban azokkal az ígéretekkel, azzal az agitációval, amelyet a kormánypárti jelöltek kifejtettek a tavalyi választások során a földkérdés körül Ez a korteskedés megbosszulja magát. Ha már ezzel a javaslattal jött a kormány, nem lehetett volna-e összekapcsolni a régi földreform felszámolásával? Kifogásolja, hogy a mindenkori végrehajtóhatalomtól függ a megváltandó birtokrészek kijelölése. A javaslat révén függő helyzetbe kerülnek a kormánnyal azok is, akik eddig még viszonylag függetlenek voltak. Az osztályellentétek kiküszöbölése szempontjából ne tesz jó szolgálatot ez a javaslat, hanem újabb ellentéteket támaszt a nagy-, közép- és kisbirtokosok, valamint a nincstelenek között. Ezeket a szélsőséges demagógia karjaiba kergeti. A javaslat rossz, antiszociális, mert nem a legszegényebb osztályon segít, igazságtalan, mert nem egyenlően mér se felfelé, se lefeé, gazdasági szempontból nem jelent haladást, politikai szempontból nem kelt megnyugvást, nem old meg semmit, csak az ideig-óráig tartó politikai hatalom kiépítésére szolgál, ezért nem fogadja el. Shvoy Kálmán (Nep) Apponyi Györggyel vitázva cáfolta, mintha ez a javaslat bátortalan lenne. Szerinte csak óvatos. Csak azoknak kell adni a földet, akik meg tudják fizetni az árát vagy bérét, de vigyázni kell, hogy ne csak tőkeerős emberek jussanak földhöz. Erre a legalkalmasabb a bérleti rendszer, a haszonbérlet, az örökbérlet. Részletesen ismertette, milyen eredményeket értek el Szeged vidékén a bérleti rendszerrel. Szeged birtoka tulajdonképpen egy nagy telepítés, ennek a rendszernek következtében a szegedi tanyai lakosság földhöz és otthonhoz juthatott. A bérlő fizetni tudó és fizetni akaró legyen, árverés esetén a legméltányosabb áron ő kaphassa meg a földet. Csatlakozik Szeder János indítványához, hogy az első telepítést a szeri pusztán végezzék. Katolikus vidékre ne telepítsenek reformátusokat és viszont. — Ezt a szempontot nem értem, — jegyezte meg Rassay Károly. Shvoy Kálmán elfogadta a javaslatot. A kormánypárt megtapsolta. Esztergályos János átszólt a jobboldalra: — A katolikusok és a reformátusok külön- külön tapsoljanak! Horváth Ferenc (fkg.) szerint az országban van annyi föld, hogy rengeteg kisembert lehetne földhöz juttatni, ha nem is egyszerre. Nagy hibája a javaslatnak az, hogy teljesen mellőzi a vagyontalanok érdekeit, holott a fejlődésnek az a helyes útja, ha a kisembereket először házhelyhez, azutáni birtokhoz juttatják. Fontosnak tartja a föld értékének helyes megállapítását is. A javaslatot nem fogadja el. Hunyadi-Vass Gergely (Nep) a javaslatot kielégítőnek tartja, mert a haladó konzervativizmus vonalán mozog. Semmi értelme annak, hogy a célszerű és sürgős földbirtokpolitikai intézkedésekkel tovább várjunk. A javaslatot elfogadja. Kéthly Anna (szoc.) a nagybirtokot támadta. Határozati javaslatot terjesztett elő: küldjön ki a Ház 21 tagú parlamenti bizottságot a mezőgazdasági cselédség helyzetének megvizsgálására. A javaslatot nem fogadja el. Martsekényi Imre (Nep) helyesli a javaslat célkitűzéseit. Az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a birtok helyes megoszlását irányítani. A javaslat nem sérti a magántulajdon elvét. Ezt bizonyítja az is, hogy annak idején a sajtó, Az Est-lapoktól a Függetlenségig azt írta, hogy a telepítés hírére emelkedtek a földárak. A magyar embernek, aki mindenét kockára tette a hazáért, joga van földet kérni. Elsősorban a háborút viselteknek juttassanak földet. Az országos telepítési tanácsban frontharcosok is kapjanak helyet-Máról-holnapra nem lehet kielégíteni több, mint egymillió ember földéhségét. Az ellenzék szerint a javaslatban politika van, a kisajátítás Damokleskardja 25 évig lóg az emberek feje felett. Ez szép elmélet, de a valóság rácáfol. Annyi föld áll majd rendelkezésre, hogy a kisajátításra csak végső szükség esetén kerülhet sor. Fejleszteni kell a magyar nép mezőgazdasági kultúráját. A javaslatot elfogadja. Mizsey György (fkg.) rövid felszólalásában azt fejtegette, hogy a földhözjuttatandó gazdák nem tudják megfizetni a vételár 30 százalékát. Félni lehet, hogy ez a telepítés megbontja a falu egységét. A javaslatot nem tartja célravezetőnek. Balogh Gábor (Nep): A telepítési javaslat állandó földbirtokpolitikai tevékenységet akar biztosítani, hogy ily módon megakadályozza a földbirtoknak egy kézben való felhalmozódását és egészséges kisbirtokok kifejlesztésével minél több mezőgazdasági egzisztenciát akar teremteni. A javaslatot elfogadja. Szombaton délután folytatják a telepítési vitát és este 11 órakor térnek át az interpellációkra. A képviselőház ülése A képviselőház pénteki ülését délután négy órakor nyitotta meg Kornis Gyula elnök. A Ház folytatta a telepítési javaslat vitáját. Rakovszky Tibor (fkg) tiltakozott a nyolcórás ülések ellen, mert ezek az ülések nem biztosítják a komoly, nyugodt tárgyalás lehetőségét. Most egy éve a választók és a földreform volt az agitáció két saroktétele, de egyik sem valósulhat meg: a választójogi reform megvalósítását elhalasztották, ez a javaslat pedig nem nevezhető reformnak. Rosszul ismeri a magyar népet az, aki azt hiszi, hogy van még elrejtett pénz a tanyákon. Helyesnek tartaná a hadikölcsön ős jegyzők kárpótlását. Meg kellene engedni, hogy a vagyonváltságot hadikölcsönkötvénnyel is fizethessék. Az idegen kézen levő és a háború óta megszerzett földeket kellene kisajátítani. A kényszermegváltásra szükség van. Az utódállamok határszélei tele vannak kistelepetekkel, viszont Magyarországon Mosontól Komáromig csupa nagybirtokot találunk. Új határőrvidék kellene. Százezrével kellene szaporítani az önálló egzisztenciákat. Ez kulturális szempontból is fontos. Magasabb fokon áll a kultúra azokbal a falvakban, amelyekben sok a kisbirtokos. Kifogásolta, hogy éket vernek az iparosok és a kisbirtokosok közé. Mesterséges ellentéteket idéznek fel a nagy problémák elrejtése végett. A javaslatot nem fogadta el. Károlyi gróf „sok hibát" talált a javaslatban Utána gróf Károlyi Viktor (Nep) beszélt. Szerinte a kisbirtoktelepítés ma még elképzelhetetlen nálunk. Ehhez olyan gazdasági kultúrszínvonal kellene, amilyen a nyugateurópai államokban és Dániában található. E javaslat indokolása azt mondja, hogy az 1920-as földreform emelte az ország szociális közbiztonságát. Ő nem merne ilyen optimista kritikát mondani az előző földreformról, mert annak egyedül üdvös intézkedése a házhelyhez való juttatás volt. Nagy hibája viszont az, hogy rendkívül növelte az öt holdon aluli törpebirtokok számát. Két-három holdból Magyarországon nem lehet megélni. Emellett el vannak adósodva a törpebirtokosok. Ez a tömeg nagyon távol áll a megelégedéstől és attól, hogy államfenntartó elem lehessen. Nem lehet vitás, hogy a javaslat előterjesztésében a legjobb szándék vezette a kormányt, mert abban a hitben élt, hogy ezzel megoldja a magyar föld évtizedek óta vajúdó problémáját. A javaslatnak azonban sok hibája van. Reméli, hogy a részletes vitában kiküszöböli e hibákat a kormány. A magyar parasztnak minden reménysége, legfőbb vágya az, hogy tulajdonosa lehessen annak a földnek, amelyen keserves életét éli. Minél inkább szaporítják a nemcsak tengődő, hanem valóban boldogulni is tudó kisbirtokosok számát, annál nagyobb mértékben nő az állam szociális biztonsága. Olyanoknak kell földet adni, akik valóban összeforrtak a földdel, nemcsak tőkebefektetésnek tekintik. Ő mint a magyar történelmi arisztokrácia egyik szerény tagja, a leghatározottabban visszautasítja azokat a valóságnak meg nem felelő és kizárólag olcsó népszerűséget hajhászó vádakat, rágalmakat, amelyekkel ezt az erényeiben és hibáiban egyaránt nagymúltú osztályt akarják bemocskolni. Addig ne beszéljünk telepítésről, amíg országszerte folyik a kitelepítés, illetőleg a kitelepítéssel való ijesztgetés. (Helyeslés a baloldalon.) A rendelkezésre álló szerény összegekkel a korábban földhöz és házhelyhez jutottak szomorú helyzetén kellett volna inkább segíteni. Sajnálja, hogy nem él erősebben a kisajátítás jogával a kormány ott, ahol a nemzeti szempontok ezt megindokolnák. A kormánypárti szónok az ellenzék egyre gyakoribb helyeslése közben, kritizálta a javaslatot Felvetette a kérdést: nem volna-e helyes a földbérlő szövetkezeteket bekapcsolni e javaslat végrehajtásába. Egyik legnagyobb aggodalma, hogy a javaslat sokakban csalódást kelt, mert sokkal többet helyez kilátásba, mint amennyit meg lehet valósítani. A problémát így megint nem oldják meg Helytelen és veszélyes, hogy minden 5—10 évben új földreformmal jönnek. Nagyobb megnyugvást keltene a javaslat, ha kevesebbet helyezne kilátásba, viszont többet nyújtana. A közbizalom szempontjából helyesebb volna a végrehajtást a kormánytól független szervre bízni. (Élénk helyeslés a baloldalon) Felsorolta azokat, a paragrafusokat, amelyeknek megváltoztatását óhajtaná. A háború alatt szerzett vagyonokat ngyobb mértékben vegye igénybe a kormány. Gondoskodni kellene a hadikölcsönkötvény tulajdonosoknak, a hadiözvegyeknek, hadiárváknak, hadirokkantaknak a helyzetéről is. Nem helyes, hogy a javaslat olyan nagy felhatalmazást ad a kormánynak. Ilyen csekély összeggel nem lehet olyan földbirtok reformot végrehajtani, mint amilyet el lehetne várni. (Taps a baloldalon.) Vannak a javaslatnak olyan intézkedései is, melyek nincsenek összhangban a kormány nemzeti munkatervével. Ha ezeket a hibákat kiküszöbölik a javaslatból, akkor örömmel szavazza meg, mert a javaslat csak akkor lesz alkalmas arra, hogy lépcsőfok legyen azon a nehéz úton, amelynek végcélja a boldogabb magyar jövő. (Taps a jobb- és baloldalon.) Apponyi: „Vonják vissza..." Gróf Apponyi György szerint Károlyi Viktor beszéde bizonyíték arra, hogy mennyire méltatlan volt a kormánypárttól az a vád, mintha az ellenzék pártpolitikai elfogultsággal foglalkoznék e javaslattal. A kormánypárt részéről most ugyanolyan kritikai megjegyzések hangzottak el, mint amilyeneket az ellenzék kezdettől fogva felhozott, örül, hogy egy képviselő a kormánypártról is magáévá tette az ellenzék kifogásait. Reméli, hogy a kormány megfontolja a felvetett nagyjelentőségű szempontokat. Gróf Károlyi Viktor felszólalásából szerinte kicsendült az a kívánság, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot és átdolgozva ,terjessze elő újólt . néhai DANES LÁSZLÓ építészmérnök síremlékét e hó 29-én, vasárnap déli 12 órakor avatják fel a farkasréti szr. temetőben.