Pesti Napló, 1936. május (87. évfolyam, 100–125. szám)
1936-05-24 / 119. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1936 május 24 530 MEZŐGAZDASÁG A kisantant elhódította tőlünk a cseh sertéspiacot A csehszlovák állategészségügyi hatóságok kimutatása szerint a köztársaság áprilisi sertés- és sertészsírbevitele a következő volt: sertés 16.596 (múlt év áprilisában 7693) darab, márciusban 20.885 (10.540) darab. Ebből Jugoszlávia 8126 (3503), Románia 6440 (551), Lengyelország 1059 (993) és Magyarország 875 (2628) darabot szállított. Az év első négy hónapjában a sertésbevitel a következő volt: 83.474 (múlt év hasonló időszakában 40.787, két év előtt 16.228) darab. Ebből Románia 34.542 (7886) darabot szállított, ami a román bevitel megnégyszereződését jelenti, míg Jugoszlávia 32.458 (16.073) darabbal megkétszerezte bevitelét, Magyarország pedig 11.165 (11.629) darabbal majdnem változatlan mennyiséget szállított. Az első négy hónap sertészsírbevitele megötszöröződött és 44.910 mázsát ért el a múlt év hasonló időszakának 8848 mázsájával szemben, melyből Jugoszlávia 16.349 (406), Magyarország pedig 12.617 (7301) mázsát szállított. Vetéshelyzet világszerte Hivatalos jelentések szerint a vetéshelyzet világszerte a következőképpen alakult: Az Egyesült Államokban a május 1-én kiadott hivatalos vetésjelentés óta kiadós esők voltak, különösen a délnyugati és középnyugati vidékeken, amelyek végre megszakították a hosszú ideig tartott szárazságot. A tavaszi búzavetési munkákat mindenütt befejezték. A gabonafélék általában jól állanak és különösen szépek az őszi búzák. A tengeri szépen költ és fejlődik. A keleti részeken a gyapot nagyon megjavult, míg a nyugati vidékeken igen sokat szenved a szárazságtól. A nemrégiben beállott általános esőzések nagyban megjavították a legelők és rétek helyzetét. Kanadában az időjárás elég kedvező és úgy a szántási munkálatok, mint a vetés igen szépen haladnak,előre. Angliában és Írországban az elmúlt héten az időjárás jóval melegebb volt, aminek következtében sokfelől kezdenek panaszkodni a talajnedvesség elégtelensége miatt. Igen sok vidéken a búza nem olyan sokat ígérő, mint a múlt évben volt. Oroszországban a vetés meglehetősen visszamaradt, különösen a keleti részeken van még sok vetnivaló. A déli búzatermő területekről az őszi búzáról igen kedvező jelentések érkeztek. Romániában a galaci kerületben könnyebb esők voltak, míg a nyugati részeken nagyobb esők és áradások voltak. Az ország többi részében általános esőre volna szükség. Úgy az őszi, mint a tavaszi vetések kielégítően ködnek, Franciaorságban az időjárás melegre és szépre fordult. A hivatalos jelentés szerint az őszi búza jóval alatta marad fejlődésben az évszak szerint várhatónak. Németorságban május 1-én az őszi búza hivatalos becslés szerint 2,4, vagyis az átlagos és 1ó között állt. Az áprilisi esők javítottak a vetéseken. Egyes vidékekről a hesszeni légy kártevéseiről érkeznek jelentések. A nikotinkérdés Nagy megnyugvással olvastam Bakó Gábor főigazgató úrnak e tárgyban közleményeimre adott válaszát és igazán örülök, hogy sikerült a kérdést egy nevezőre hozni. Kiderült belőle, hogy cikkíró úr a kaliforniai pajzstetű elleni nyári nikotinos védekezést szintén nem tartja szükségesnek a gyümölcsészeti általános praxisban, hanem csak a faiskolai üzemben. Most már csak a konzekvenciák levonásának kellene következnie, mely szerint úgy a Rovartani Állomás, valamint a GyOE, a Mezőgazdasági Kamara és a földművelésügyi minisztérium útmutatóinak idevonatkozó részei revideálhassanak. Ezen útmutatók egyes részei úgy korszerűség, mint gazdaságosság tekintetében különben is átalakításra szorulnának. Kissé túlzottnak és korainak tartom növényvédelmünk jelenlegi állapotát »nemes valutának« nevelni, míg ez az ideális aranykor bekövetkezik — még var és újas teanivaló. Dr. Bunzlau Pál k ki Gazdasági szakoktatás írta: dr. Markó Jenő kunszentmiklósi főszolgabíró Tapasztalatból merítem azt a megállapítást, hogy a falusi gazdaközönség részére tartani szokott téli gazdasági tanfolyamok hatásukban elsőrendű jelentőséggel bírnak. A mezőgazdasági termelés előmozdítása ezek nélkül el sem képzelhető. A gazdasági ismeretterjesztésnek a nép koréban a rádió és a népkönyvtárak útján való népszerűsítése ugyanis éppen azoknál a korosztályoknál hiányzik, amelyeknél arra a legnagyobb szükség van. Az idősebb és tapasztaltabb konzervatív elem gazdaosztályunknál ugyanis már nem alkalmas arra, hogy a termelés előmozdítása érdekében álló kísérleteket népszerűsítse. Erre a haladásra fogékonyabb, fiatalabb generáció volna hivatott. Ezek azonban napi munkájuk végeztével sem a rádió hallgatására, sem könyvtárak tanulmányozására nem hajlandók. Őket vezetni és irányítani kell, és erre a célra a legalkalmasabb eszköz a téli gazdasági tanfolyam. Az a rendszer, amit a téli gazdasági tanfolyamok megkedveltetésénél a tanfolyamok vezetői követnek, példaadó lehet minden ily irányú gyakorlati értékű oktatásnál. Az ambíció fokozása, arany búzakalászok kiosztásával, hasznos gazdasági könyvek népszerűsítésével, a legszorgalmasabb és a haladás iránt legfogékonyabbak külön kitüntetésével és társaik közül bizonyos gazdatársadalmi tisztségekre való kiszemelésével mindennél jobban fokozhatjuk a becsvágyat és ezzel közvetve a sikert. Igen nagy örömet vált ki a Múlt számunkban közöltük a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkárának, Hank Olivérnek, a Debrecenben megtartott tiszántúli búzaminőségi bemutató céljairól írott ismertetését, amelyet ma kiegészítünk dr. Varga István királyi fővegyésznek, a debreceni m. kir. mezőgazdasági vegyészet kísérleti állomás vezetőjének, a minőségi bemutató vizsgálati eredményeiről írott ismertetésével. Ez az ismertetés egyúttal a minőségi búza termelését erőszakoló mezőgazdasági politikának a fényes igazolása és búzatermelő gazdáinkat bizonyára közelről fogja érdekelni. A jelentés bő kivonata a következő: A búzán elvégzendő minőségi vizsgálatoknak 3 csoportját különböztetjük meg: 1. A búzán végzett vizsgálatok. 2. A búza 60 százalékos kiőrlési egységes lisztjeinek vizsgálata. 3. A próbasütés. A búzán végzett vizgálatok során megállapítjuk a hektolitersúlyt, 1000 búzaszem súlyát, 1000 búzaszem térfogatát, az utóbbi két adatból a búza abszolút fajsúlyát, a tisztaságát, az acélosságát s végül a 100 gramm búzában foglalt szemek számát. A búza lisztjének minőségvizsglatához a kérdéses búzából 60 százalékra kiőrölt egységes lisztet használjuk, melyet Tibor—Hrauch-féle kísérleti malmon állítunk elő. A lisztből történik a sikérnek kimosása és mennyiségének megállapítása nedves és száraz állapotban. A sikér kimosása a kérdéses lisztből vízzel 2:1 arányban készült tésztából történik félórás pihentetés után automatikus sikérmosó készülékkel s azután kézzel való utánmosással. A száraz siker mennyiségét 12 órán keresztül 105° C-ra felfűtött szárítószekrényben való szárítás után mérjük le. A biztosabb érték a száraz sikérszázaléké, mert a vizet nem sikerül minden esetben a nedves sikérből azonos mértékig eltávolítani, mégis a gyakorlat rendszerint csak a nedves sikér százalékának megállapítását eszközli, ami az említett okok miatt helytelen. A búzaminőségi vizsgálat legfontosabb és döntő értékű része a frankóczy-féle farinográffal való vizsgálat, mely készülék a gyakorlattól és a vizsgálatot, végző egyén ügyességétől függetlenül a sikér vízfelvevőképességének, rugalmasságának s ellágyulásának számszerű megállapítására és lerögzítésére alkalmas. A farinográfos minőségi eljárás szerint a búzaminőséget a következő osztályokba soroljuk: "•"As minőségű osztályba sorozzuk azokat a búzákat, amelyek lisztjének minősége olyan kiváló, hogy a sokat falusi lakosság körében az a remény, hogy a téli gazdasági iskola rendszeresíttetni fog és így mód és alkalom lesz az elmaradottak és kihagyottak kiképzésére is. A földművelésügyi kormány nem eszközölhet hasznosabb befektetést ezeknek a tanfolyamoknak legalább a járási székhelyeken való állandósításánál. Hiszen az ezeken a tanfolyamokon kiképzett hallgatóságból válik majd a termelés előmozdításának előretolt előőrs csapata. A községeknél még kiépítésre váró gazdasági előadói kar leghivatottabb várományosai az ő soraikból kerülhetnének ki. A gazdasági felügyelői kar legalsóbb (községi) tagozatának kiépítése pedig már elodázhatlan közszükséget képez és nem várathat sokáig magára ezek megszervezése. A téli gazdasági tanfolyamok rendszeresítése a községi ingatlanvagyonok kezelése körül és az állami akciók lebonyolításánál nélkülözhetetlen fontos és hasznos szolgálatokat van hivatva teljesíteni. A példaadás szempontjából pedig gyakorlati értéke felbecsülhetetlen. A gazdaközönséget ugyanis ma semmi sem érdekli közvetlenebbül a saját maga jobb megélhetésénél. Ezt pedig csak a mezőgazdasági termelés előmozdítása révén remélheti és várhatja. Örömmel üdvözöljük tehát a földművelésügyi kormányzatnak a mezőgazdasági termelés előmozdítását célzó ily irányú tevékenységét más gyengébb minőségű búzák feljavítására lehet használni. »S« minőségű osztályba sorozzuk azokat, amelyeknek lisztje magában (keverés nélkül) is jó süthetőségű. »C« minőségű osztályba sorozzuk azokat, amelyeknek lisztje önmagában nem, hanem csupán valamely »A« osztálybeli liszttel feljavítva alkalmas sütésre. Mindegyik minőségi osztályon belül egy-egy alosztály van s így a búzák minősége a következő: al, ab, bl, b2, cl és c2. A bemutatón számszerint 48 búzaféleség szerepel és pedig: Békés 18, Bihar 17, Hajdú 14, Szabolcs 16, Szatmár 15, Szolnok 28 búzaféleséggel. Első tekintetre a búzaféleségek nagy száma tűnik fel, ha azonban a kevés (1—2—3) mintával szereplő búzaféleségektől eltekintünk, már sokkal kedvezőbb lesz a helyzet. B. 5 búzaféleség 12 mintával, B. 1014 búzaféleség 19 mintával, B. 1201 búzaféleség 282 mintával, B. 1205 búzaféleség 45 mintával, Sz. 1055 búzaféleség 29 mintával, Tisza vidéki búzaféleség 54 mintával, Gazdasági búzaféleség 43 mintával szerepel. Tehát a 7 felsorolt búzaféleség összesen 484 mintával szerepel, vagyis az összes minta 75,6 százalékával, míg a hiányzó 24,4 száalék, vagy 156 minta között oszlik meg 41 búzaféleség. Ezen adatok is igazolják a több éve folyó minőségi búza vetőmagakciók sikerét, melyek folytatásának eredménye a termelendő búzafajták számának további csökkenése lesz. A bemutató WC mintájának minőségi megoszlása az A, B, C minőségi csoportok között az előző adatok alapján a következő: Ezen adatok szerint a búzabemutató mintáink 19,09 százaléka azA* minőségi csoportba esik, ami — tekintettel a szereplő búzaféleségek nagy számára, továbbá az elmúlt gadasági évben Békés vármegyét ért fagykárokra és az azt követő, s különösen Békés és Bihar vármegyéket sújtó aszálykárokra — igen jó eredménynek mondható. Az »A« minőségi csoport százaléka szerint a hét, búzafajta a következő értéksorrendbe sorolható: Ha az »A« minőségi osztályba sorolt mintáik százalékos megoszlásának megyénkénti változását kísérjük figyelemmel, meglepetéssel kell látnunk az »A« minőségi osztály százalékának a nem tiszavidékinek számító Hajdú, Szabolcs, de különösen Szatmár vármegyékben való előretörését, amely tény mellett a tárgyilagos szemlélő nem haladhat el anélkül, hogy ne érezné az 50 évvel ezelőtt — a bécsi tőzsde által — megállapított ú. n. búzaminőségi térkép igazságtalanságát, s annak tarthatatlanságát. A hektolitersúly és a kezdetleges módszerekkel megállapított sikérminőség szerint Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyék majdnem a legrosszabb körzetbe vannak sorolva, ezzel szemben a bemutató eredménye szerint »A« minőségi osztályba jutott mintáiknak 67,50, 69-56, illetve 74.24%-a. A búzaminőségi határoknak az ilyen alapokon való megállapítása tovább fenn nem tartható, a minőségi vizsgálat ma már tökéletes módszere alapján egy búza kiváló minőségű akkor, ha az a megejtettvizsgálat szerint az »A« minőségi osztály minőségi kívánalmainak megfelel, s nem akkor, ha az a régi búzaminőségi térkép szerint valamely kiváló búzatermő vidékről való. A búza áralakulásának a jövőben csak a valóságos minőség lehet az értékmérője, nem pedig a származási hely, s egy»A« minőségű búza az marad minden körülmények között, bármelyik megyéből származik is az. A nyugati ipari államok búzatermelésüket mind jobban fokozzák s egészen természetes, hogy export útján főleg és elsősorban csak olyan kitűnő minőségű búzát lehet értékesíteni, amely gyengébb minőségű búza feljavítására alkalmas, miért is arra kell törekednünk, hogy legalább az exportfeleslegünket állítsuk elő a kívánt minőségben és nagy, egységes tételekben. A tiszántúli búzaminőségi bemutató eredményei Minőségi csoport• Darab: Százalék: A 317 49.53 B 313 48.90 C 10 1.56 Bánkúti 1014 73.7% Bánkúti 1205 64.4% Bánkúti 1201 58.5% Bánkúti 5 50.0% Székács 1055 37.9% Gazdasági 37.2% Tiszavidéki 33.3 %