Pesti Napló, 1936. május (87. évfolyam, 100–125. szám)

1936-05-24 / 119. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1936 május 24 530 MEZŐGAZDASÁG A kisantant elhódította tőlünk a cseh sertéspiacot A csehszlovák állategészségügyi hatóságok kimuta­tása szerint a köztársaság áprilisi sertés- és sertés­zsírbevitele a következő volt: sertés 16.596 (múlt év áprilisában 7693) darab, márciusban 20.885 (10.540) da­rab. Ebből Jugoszlávia 8126 (3503), Románia 6440 (551), Lengyelország 1059 (993) és Magyarország 875 (2628) darabot szállított. Az év első négy hónapjában a ser­tésbevitel a következő volt: 83.474 (múlt év hasonló időszakában 40.787, két év előtt 16.228) darab. Ebből Románia 34.542 (7886) darabot szállított, ami a román bevitel megnégyszereződését jelenti, míg Jugoszlávia 32.458 (16.073) darabbal megkétszerezte bevitelét, Ma­gyarország pedig 11.165 (11.629) darabbal majdnem vál­tozatlan mennyiséget szállított. Az első négy hónap sertészsírbevitele megötszö­röződött és 44.910 mázsát ért el a múlt év hasonló időszakának 8848 mázsájával szemben, melyből Jugo­szlávia 16.349 (406), Magyarország pedig 12.617 (7301) mázsát szállított. Vetéshelyzet világszerte Hivatalos jelentések szerint a vetéshelyzet világ­szerte a következőképpen alakult: Az Egyesült Államokban a május 1-én kiadott hiva­talos vetésjelentés óta kiadós esők voltak, különösen a délnyugati és középnyugati vidékeken, amelyek végre megszakították a hosszú ideig tartott szárazságot. A tavaszi búzavetési munkákat mindenütt befejezték. A gabonafélék általában jól állanak és különösen szépek az őszi búzák. A tengeri szépen költ és fejlődik. A keleti részeken a gyapot nagyon megjavult, míg a nyugati vidékeken igen sokat szenved a szárazságtól. A nemrégiben beállott általános esőzések nagyban meg­javították a legelők és rétek helyzetét. Kanadában az időjárás elég kedvező és úgy a szán­tási munkálatok, mint a vetés igen szépen haladnak,­­előre. Angliában és Írországban az elmúlt héten az idő­járás jóval melegebb volt, aminek következtében sok­felől kezdenek panaszkodni a talajnedvesség elégtelen­sége miatt. Igen sok vidéken a búza nem olyan sokat ígérő, mint a múlt évben volt. Oroszországban a vetés meglehetősen visszamaradt, különösen a keleti részeken van még sok vetnivaló. A d­éli búzatermő területekről az őszi búzáról igen ked­vező jelentések érkeztek. Romániában a galaci kerületben könnyebb esők vol­tak, míg a nyugati részeken nagyobb esők és áradások voltak. Az­ ország többi részében általános esőre volna szükség. Úgy az őszi, mint a tavaszi vetések kielégítően ködnek, Franciaorságban az időjárás melegre és szépre for­dult. A hivatalos jelentés szerint az őszi búza jóval alatta marad fejlődésben az évszak szerint várhatónak. Németorságban május 1-én az őszi búza hivatalos becslés szerint 2,4, vagyis az átlagos és 1ó között állt. Az áprilisi esők javítottak a vetéseken. Egyes vidékekről a hesszeni légy kártevéseiről érkeznek jelentések. A nikotinkérdés Nagy megnyugvással olvastam Bakó Gábor főigaz­gató úrnak e tárgyban közleményeimre adott válaszát és igazán örülök, hogy sikerült a kérdést egy nevezőre hozni. Kiderült belőle, hogy cikkíró úr a kaliforniai pajzstetű elleni nyári nikotinos védekezést szintén nem tartja szükségesnek a gyümölcsészeti általános praxis­ban, hanem csak a faiskolai üzemben. Most már csak a konzekvenciák levonásának kellene következnie, mely szerint úgy a Rovartani Állomás, valamint a GyOE, a Mezőgazdasági Kamara és a földművelésügyi miniszté­rium útmutatóinak idevonatkozó­­ részei revideál­hassa­nak. Ezen útmutatók egyes részei úgy korszerűség, mint gazdaságosság tekintetében különben is átalakításra szorulnának. Kissé túlzottnak és korainak tartom növényvédel­münk jelenlegi állapotát »nemes valutának« nevelni, míg ez az ideális aranykor bekövetkezik — még var és újas teanivaló. Dr. Bunzlau Pál k k­i Gazdasági szakoktatás írta: dr. Markó Jenő kunszentmiklósi főszolgabíró Tapasztalatból merítem azt a megállapítást, hogy a falusi gazdaközönség részére tartani szo­kott téli gazdasági tanfolyamok hatásukban első­rendű jelentőséggel bírnak. A mezőgazdasági ter­melés előmozdítása ezek nélkül el sem képzelhető. A gazdasági ismeretterjesztésnek a nép koré­ban a rádió és a népkönyvtárak útján való nép­szerűsítése ugyanis éppen azoknál a korosztályok­nál hiányzik, amelyeknél arra a legnagyobb szük­ség van. Az idősebb és tapasztaltabb konzervatív elem gazdaosztályunknál ugyanis már nem alkal­mas arra, hogy a termelés előmozdítása érdeké­ben álló kísérleteket népszerűsítse. Erre a hala­dásra fogékonyabb, fiatalabb generáció volna hi­vatott. Ezek azonban napi munkájuk végeztével sem a rádió hallgatására, sem könyvtárak tanulmá­nyozására nem hajlandók. Őket vezetni és irányí­tani kell, é­s erre a célra a legalkalmasabb esz­köz a téli gazdasági tanfolyam. Az a rendszer, amit a téli gazdasági tan­folyamok megkedveltetésénél a tanfolyamok ve­zetői követnek, példaadó lehet minden ily irányú gyakorlati értékű oktatásnál. Az ambíció foko­zása, arany búzakalászok kiosztásával, hasznos gazdasági könyvek népszerűsítésével, a legszor­galmasabb és a haladás iránt legfogékonyabbak külön kitüntetésével és társaik közül bizonyos gazdatársadalmi tisztségekre való kiszemelésével mindennél jobban fokozhatjuk a becsvágyat és ez­zel közvetve a sikert. Igen nagy örömet vált ki a Múlt számunkban közöltük a Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara titkárának, Hank Olivérnek, a Debrecenben megtartott tiszántúli búzaminő­ségi bemutató céljairól írott ismertetését, amelyet ma kiegészítünk dr. Varga István királyi főve­gyésznek, a debreceni m. kir. mezőgazdasági ve­gyészet kísérleti állomás vezetőjének, a minőségi bemutató vizsgálati eredményeiről írott ismerte­tésével. Ez az ismertetés egyúttal a minőségi búza termelését erőszakoló mezőgazdasági politikának a fényes igazolása és búzatermelő gazdáinkat bi­­zonyára közelről fogja érdekelni. A jelentés bő kivonata a következő: A búzán elvégzendő minőségi vizsgálatoknak 3 cso­portját különböztetjük meg: 1. A búzán végzett vizsgá­latok. 2. A búza 60 százalékos kiőrlési egységes lisztjei­nek vizsgálata. 3. A próbasütés. A búzán végzett vizgálatok során megállapítjuk a hektolitersúlyt, 1000 búzaszem súlyát, 1000 búzaszem tér­fogatát, az utóbbi két adatból a búza abszolút fajsúlyát, a tisztaságát, az acélosságát s v­égül a 100 gramm búzá­ban foglalt szemek számát. A búza lisztjének minőségvizsglatához a kérdéses búzából 60 százalékra kiőrölt egységes lisztet használ­juk, melyet Tibor—Hrauch-féle kísérleti malmon állí­tunk elő. A lisztből történik a sikérnek kimosása és mennyi­ségének megállapítása nedves és száraz állapotban. A sikér kimosása a kérdéses lisztből vízzel 2:1 arányban készült tésztából történik fé­lórás pihentetés után auto­matikus sikérmosó készülékkel s azután kézzel való utánmosással. A száraz siker mennyiségét 12 órán keresztül 105° C-ra felfűtött szárítószekrényben való szárítás után mérjük le. A biztosabb érték a száraz sikér­százaléké, mert a vizet nem sikerül minden esetben a nedves sikérből azonos mértékig eltávolítani, mégis a gyakorlat rendszerint csak a nedves sikér százalékának megállapítását eszközli, ami az említett okok miatt helytelen. A búzaminőségi vizsgálat legfontosabb és döntő értékű része a frankóczy-féle farinográffal való vizs­gálat, mely készülék a gyakorlattól és a vizsgálatot, végző egyén ügyességétől függetlenül a sikér vízfel­vevőképességének, rugalmasságának s ellágyulásának számszerű megállapítására és lerögzítésére alkalmas. A farinográfos minőségi eljárás szerint a búzaminő­séget a következő osztályokba soroljuk: "•"As minőségű osztályba sorozzuk azokat a­ búzákat, amelyek lisztjének minősége olyan kiváló, hogy a sokat falusi lakosság körében az a remény, hogy a téli gazdasági iskola rendszeresíttetni fog és így mód és alkalom lesz az elmaradottak és kihagyottak ki­képzésére is. A földművelésügyi kormány nem eszközölhet hasznosabb befektetést ezeknek a tanfolyamoknak legalább a járási székhelyeken való állandósításá­nál. Hiszen az ezeken a tanfolyamokon kiképzett hallgatóságból válik majd a termelés előmozdítá­sának előretolt előőrs csapata. A községeknél még kiépítésre váró gazdasági előadói kar leghivatot­tabb várományosai az ő soraikból kerülhetné­nek ki. A gazdasági felügyelői kar legalsóbb (községi) tagozatának kiépítése pedig már elodázhatlan köz­szükséget képez és nem várathat sokáig magára ezek megszervezése. A téli gazdasági tanfolyamok rendszeresítése a községi ingatlanvagyonok keze­lése körül és az állami akciók lebonyolításánál nél­külözhetetlen fontos és hasznos szolgálatokat van hivatva teljesíteni. A példaadás szempontjából pedig gyakorlati értéke felbecsülhetetlen. A gazdaközönség­et ugyanis ma semmi sem érdekli közvetlenebbül a saját maga jobb megélhetésénél. Ezt pedig csak a mezőgazdasági termelés előmozdítása révén re­mélheti és várhatja. Örömmel üdvözöljük tehát a földművelésügyi kormányzatnak a mezőgazdasági termelés előmoz­dítását célzó ily irányú tevékenységét más gyengébb minőségű búzák feljavítására lehet hasz­nálni. »S« minőségű osztályba sorozzuk azokat, amelyek­nek lisztje magában (keverés nélkül) is jó süthetőségű. »C« minőségű osztályba sorozzuk azokat, amelyek­nek lisztje önmagában nem, hanem csupán valamely »A« osztálybeli liszttel feljavítva alkalmas sütésre. Mindegyik minőségi osztályon belül egy-egy alosz­tály van s így a búzák minősége a következő: al, ab, bl, b2, cl és c2. A bemutatón számszerint 48 búzaféleség szerepel és pedig: Békés 18, Bihar 17, Hajdú 14, Szabolcs 16, Szat­már 15, Szolnok 28 búzaféleséggel. Első tekintetre a búzaféleségek nagy száma tűnik fel, ha azonban a kevés (1—2—3) mintával szereplő búza­féleségektől eltekintünk, már sokkal kedvezőbb lesz a helyzet. B. 5 búzaféleség 12 mintával, B. 1014 búzaféle­­ség 19 mintával, B. 1201 búzaféleség 282 mintával, B. 1205 búzaféleség 45 mintával, Sz. 1055 búzaféleség 29 mintával, Tisza vidéki búzaféleség 54 mintával, Gaz­dasági búzaféleség 43 mintával szerepel. Tehát a 7 fel­sorolt búzaféleség összesen 484 mintával szerepel, vagyis az összes minta 75,6 százalékával, míg a hiányzó 24,4 száalék, vagy 156 minta között oszlik meg 41 búza­féleség. Ezen adatok is igazolják a több éve folyó minőségi búza vetőmagakciók sikerét, melyek folytatásának ered­ménye a­ termelendő búzafajták számának további csök­kenése lesz. A bemutató WC mintájának minőségi megoszlása az A, B, C minőségi csoportok között az előző adatok alap­ján a következő: Ezen adatok szerint a búzabemutató mintáink 19,09 százaléka az­­A* minőségi csoportba esik, ami — tekin­tettel a szereplő búzaféleségek nagy számára, továbbá az elmúlt gadasági évben Békés vármegyét ért fagy­károkra és az azt követő, s különösen Békés és Bihar vármegyéket sújtó aszálykárokra — igen jó eredmény­nek mondható. Az »A« minőségi csoport százaléka szerint a hét, búzafajta a következő értéksorrendbe sorolható: Ha az »A« minőségi osztályba sorolt mintáik százalékos megoszlásának megyénkénti változását kísérjük figyelemmel, meglepetéssel kell látnunk az »A« minőségi osztály százalékának a nem tisza­vidékinek számító Hajdú, Szabolcs, de különösen Szatmár vármegyékben való előretörését, amely tény mellett a tárgyilagos szemlélő nem haladhat el anélkül, hogy ne érezné az 50 évvel ezelőtt — a bécsi tőzsde által — megállapított ú. n. búzaminő­ségi térkép igazságtalanságát, s annak tarthatat­lanságát. A hektolitersúly és a kezdetleges módszerek­kel megállapított sikérminőség szerint Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyék majdnem a leg­rosszabb körzetbe vannak sorolva, ezzel szemben a bemutató eredménye szerint »A« minőségi osz­tályba jutott mintáiknak 67,50, 69-56, illetve 74.24%-a. A búzaminőségi határoknak az ilyen alapokon való megállapítása tovább fenn nem tartható, a minőségi vizsgálat ma már tökéletes módszere alapján egy búza kiváló minőségű akkor, ha az a megejtett­­vizsgálat szerint az »A« minőségi osz­tály minőségi kívánalmainak megfelel, s nem akkor, ha az a régi búzaminőségi térkép szerint valamely kiváló búzatermő vidékről való. A búza áralakulásának a jövőben csak a­ való­ságos minőség lehet az értékmérője, nem pedig a származási hely, s egy­­»A« minőségű búza az ma­rad minden körülmények között, bármelyik me­gyéből származik is az. A nyugati ipari államok búzatermelésüket mind jobban fokozzák s egészen természetes, hogy export útján­ főleg és elsősorban csak olyan kitűnő minőségű búzát lehet értékesíteni, amely gyen­gébb minőségű búza feljavítására alkalmas, miért is arra kell törekednünk, hogy legalább az export­feleslegünket állítsuk elő a kívánt minőségben és nagy, egységes tételekben. A tiszántúli búzaminőségi bemutató eredményei Minőségi csoport• Darab: Százalék: A 317 49.53 B 313 48.90 C 10 1.56 Bánkúti 1014 73.7%­ Bánkúti 1205 64.4% Bánkúti 1201 58.5% Bánkúti 5 50.0% Székács 1055 37.9% Gazdasági 37.2% Tiszavidéki 33.3 %­

Next