Pesti Napló, 1936. augusztus (87. évfolyam, 175–198. szám)
1936-08-26 / 194. szám
Bunda 4 BUKÁS Van Budapesten egy majdnem csalhatatlan Szabály: amelyik film nagyon megbukik itt, az minden valószínűség szerint értékesebb, finomabb az átlagnál. Klasszikus bukás volt többek között Saljapin Don Quijote filmje. Olyan hamar vették le műsorról, hogy a közönség nagy része soha nem tudta meg, hogy előadták. A legújabb »klasszikus« bukás áldozata a francia Harry Baur filmje, a »Milliomos«. Egy hétig pergették üres nézőtér előtt, azután eltűnt. Sajnálom, hogy így járt: szívügyem volt ez a film. De azért rögtön tudtam, hogy ez lesz a vége. Végtelenül kényes tárgyról szólt, kényesebb volt még az »Örvény«-nél is. A pénzről szólt. A pénz, mint a közgazdaságtanból tudjuk, időnként áruvá változik, az áru viszont ismét átváltozik pénzzé. Örök körforgás ez, melyben csak pénz és áru szerepel, ember sohasem. Illetve csak látszólag nem. Mert a pénz és áru, illetve áru és áru viszonya mögött tulajdonképpen ember és ember viszonya rejtőzik. Az emberi kapcsolatok árukapcsolatokban jelennek meg, áru formájában öltenek testet. Ezért van az árunak, egy nagy közgazdász szerint, bizonyos fétisjellege. Úgy testesíti meg az emberi tartalmat, mint egykor az Apolló-szobor az isteni tartalmat. A legkülönbözőbb emberi dolgok ölthetnek áruformát. Még elvont dolgok is, például egy név. Mondjuk Rothschild neve. Ez a név is áru, mely könnyen átváltozik pénzzé. Erről szólt a Harry Baur vígjáték. Egy szegény csavargó szerepelt benne, akit véletlenül Rothschildnak hívnak. Igazán nem tehetett róla, ilyesmi a legjobb családokban is előfordul. Nem is törődött sokat a nevével, csendes visszavonultságban élt a hidak alatt és a hajléktalanok menhelyén. Egyszer azután egy másik csavargó felfedezte a Rothschild-név árujellegét és nagy lehetőségeit és kezébe vette Harry Baur-Rothschild ügyét. Így kezdődött a cselekmény. Túlnyomó részében azután arról volt szó, hogyan csinált a csavargó karriert, egy fillér nélkül, egyedül a Rothschild névvel. A név a szemünk előttváltozott át áruból pénzzé, méghozzá sok pénzzé. Végül már az egész párizsi pénzvilág kavargott körülötte, szédületes spekulációk és még szédületesebb csalások történtek fejedelmien berendezett irodákban és kastélyokban. Rothschild pénzügyei vad szenvedélyeket kavartak fel, az előkelő emberek, mint mondani szokás, kivetkőztek önmagukból és elárulták titkos aljasságaikat. Rothschild-Baur mindehhez halkan és bölcsen dünnyögött és egyre őszintébben utálta az egészet. Mikor pedig már nagyon unta, leleplezte magát és ócska rongyaiban jelent meg előttük. Végre fellélegzett a rövid, de elviselhetetlen karrier után. Ez volt a film. •. .. Budapesten meg kellett buknia. Egyrészt azért, mert Harry Baur olyan volt benne, mint egy kedves kövér csirkefogó és nem mint egy filmsztár. Másrészt, mert egészen finom és halk karrikatúrajelenetek közben, rongyosan, félénken, elefántszerű bájjal döcögött be a karrier csarnokába, nem pedig ellenállhatatlan mellkassal és hódító fogsorvillogással. Mikor első csekkjét beváltotta a bank pénztártermében, olyan zavartan ült majdnem a szék mellé, mint egy másfélmázsás Chaplin. Ilyesmit Budapesten nem tűrnek el. Itt nem lehet tréfát űzni a pénzből, míg vígjátékban sem. Itt a pénz szent dolog és a karrier paradicsom, melyben a vígjátéki hősök a nézőtér meghatott ujjongása közben dicsőülnek meg az utolsó jelenetben. Aki itt kicsúfolja a pénzt, nagyobb bűnt követ el, mintha alpári hangon tréfálna az anyai szeretetről. Itt erkölcstelennek találják, ha egy filmhős félszeg mosollyal gyűri zsebre a bankjegyeket, ahelyett, hogy a szívéhez szorítaná. Szegény Harry Baur ezt nem tudta. Igazi »tragikus hős« lett belőle Budapesten: összeütközött az erkölcsi világrenddel és annak rendje és módja szerint él-, sőt megbukott. Bálint György PESTI NAPLÓ 1886 amuulus 28 Sztálin kivégeztette valamennyi politikai ellenfelét Agyonlőtték Zinovjevet, Kamenevet, Szmirnovot és 13 társukat London, augusztus 25. (A Pesti Napló tudósítójától.) Zinovjev, Kamenev, Szmirnov és társainak kivégzése — összesen 16 vádlottat lőttek ma hajnalban agyon — az egész világon nagy feltűnést keltett. Az orosz forradalom nagymúltú vezéralakjainak megöletése a világpolitikai események legtöbb szemlélője előtt megmagyarázhatatlannak tűnik fel. A »tárgyilagos szemlélők« nagy része ezt az eseményt még a szovjet és Sztálinék szempontjából sem értik. Pedig aki a szovjet történetét ismeri és a bolsavista forradalmi mozgalmak beállítottságát, az a tömegkivégzéseket egyáltalában nem tartja érthetetlennek, bármennyire is felháborító ez a módszer. Hiszen nem szabad elfelejtenie, hogy — mint Trockij maga is oly gyakran hangoztatta szóban és írásban — »a forradalom és a forradalmár eszköze a halál« és hogy semmi szentimentális momentum nem szokott szerepet játszani ténykedéseiben. Londonban nagy megdöbbenést keltett a moszkvai mészárlás, de sokan állítják: Igenis, feltételezhető olyan régi »kipróbált forradalmárokról«, mint Zinovjev, Kamenev és a többiek, hogy céljaikat erőszak útján akarták elérni. Az pedig, hogy egy mozgalom nagy múltú és nagyérdemű vezéregyéniségei, ha a mozalom ellen később valamit elkövetnek, nem lehet a legteljesebb szigorral megbüntetni: merőben »polgári szempont«, hiszen »csak« humanizmusról van szó... Ilyen szempontot fel sem lehet tételezni a Kreml és kegyetlen uráról, Sztálinról, aki fanatikusan halad azon az úton, amelyet helyesnek tart Míg a »vörös cár« Szovjet-Ororszország puszta létével akar propagandát kifejteni a világon, addig Trockij és Zinovjev már régóta a világforradalom hívei. A kommunizmusnak ez a két vezéralakja egymástól teljesen függetlenül jutott arra a meggyőződésre, hogy a kommunizmus útja harcos nemzetközi forradalom, az egész világ felgyújtása. Éppen ezért nevetséges Trockijékat és Zinovjevéket fasisztáknak nevezni, még akkor is, ha ők maguk nevezik ennek magukat, mert hiszen ők a hivatalos orosz kommunizmus baloldali ellenzékét jelentik, az ő kommunizmusuk harcosabb és véresebb, még Sztálinénál is, — mert nyíltan tör a világforradalomra, míg Sztálin óvatosabb, lovagabb és politikusabb. A forradalmak történetében különben nem ritkaság az olyan esemény, mint amilyen most játszódott le Oroszországban"—hangoztatják a baloldali angol intellektuelek. A fancia forradalom történetében találkozunk annaglógiával, de találkozunk ezzel a nemzeti szocializmus annaleseiben is. Az összeesküvés előzményei igen messzire nyúlnak vissza. Moszkva állításai szerint 1932 őszén Trockij kezdeményezésére a két ellenzéki csoport — Zinovjevé és az övé —• közös titkos központot állított fel. Ennek a központnak tagjai a Zinovjevisták részéről Kamenev, Evdokinev és Bakaev volt, a trockijisták részéről pedig Szmirnov, Tervaganjan és Mracskovszkij. Ez a központ, a most végrehajtott halálos ítélet indokolása szerint egyéni terrorral akart küzdeni a szovjet kormányzat vezető tényezői ellen. A vádirat szerint ez a központ gyilkoltatta meg annak idején Kirovot is. Igaz ugyan, hogy Kirov meggyilkolása miatt a vörös vésztörvényszék már több mint száz embert halálra ítélt és kivégeztetett, de a vádirat szerint az egész ellenzéki központból indult ki. Ugyancsak a trockijisták és zinovjevisták központja készített elő terrorcselekményeket Sztálin, Vorosslov, Kaganovics és a szovjet sok vezető egyénisége ellen. A tárgyalás folyamán a vádlottak nagy része, mint ismeretes, bevallotta bűnösségét, sőt furcsa színpadias jelenetek játszódtak le, egyes vádlottak túlzottan meaeulpáztak, dicsőítették Sztálint és magukat fasisztáknakbélyegezték meg”. Ami a fasizmust illeti, tény az, hogy éppen az egyes európai országok jobboldali köreiben nézték ellenszevei a kommunista pártban lévő világforradalmárok működését. Az a tény, hogy ezeket a harcos, nemzetközi forradalmat sürgető embereket kivégezték, igazolta a világ szemében, illetve igazolni akarta, hogy Sztálin és a szovjet jelenlegi vezetősége nem törekszik világforradalomra. Ez volt a »politikai gesztus« a szörnyű tömegkivégzésben. Éppen a közelmúlt spanyol eseményei kapcsán a szovjet egyes Zinovjevvel és Trockijjal rokonszenvező körei beavatkozást sürgettek. Sztálinék minden ilyen igyekezettel szembeszálltak. Körülbelül ez a háttere a kivégzéseknek, amelyek bebizonyították: hiába beszélnek »végleges konszolidációról«, »az alkotmányos élethez való visszatérésről« Oroszországban: szörnyű viharok rázhatják azt az országot, ahol ilyen eszközökkel némítják el a politikai ellenfeleket. Trockij bosszútérhet Osló, augusztus 25. Trockij volt népbiztos, amikor közölték vele Zinovjev és társai kivégzésének hírét, a következőket mondotta: — A vádlóknak nem volt más hátra, mint hogy, kivégezzék a vádlottakat. Ha egyiküknek vagy másikuknak megkegyelmeztek volna, az bizonyára kitört volna a GPU hálójából és ezért jobbnak látták mindnyájukat az örök hallgatásra ítélni. Én azonban, akit a per fővádlottjának akartak megtenni, életben maradok. Azok a cselekmények, amelyekkel vádolnak, büntetendők Franciaországban, Dániában és Norvégiában is, vagyis mindazokban az országokban, ahol állítólagos terrorista tevékenységemet kifejtem. Trockij végül kijelentette, hogy kötelességének tartja, hogy a világtörténelem egyik legnagyobb bűnét leleplezze és megbosszulja. Ostromállapot és véres éhséglázadások Ukrajnában Odessza, augusztus 25. Ukrajnában az ostromállapot kihirdetése ellenére a rossz ellátás miatt napirenden vannak a lázadások. Poltava kerületben a kiéhezett lakosság megtámadott és kifosztott egy katonai raktárt. Véres harcra került a sor a katonák, valamint a kiéhezett munkások és parasztok között és ennek során 23 ember életét vesztette. Több mint 200 embert letartóztattak. Növeli az elégedetlenséget, hogy a még meglévő élelmiszer készlet nagy részét lefoglalják a vörös hadsereg számára. Kondop vidékén emiatt a lakosság nyílt lázadásban tört ki. Az éhező munkások és földművesek százai itt is megtámadtak egy katonai élelmiszerraktárt. A katonák azonban szétkergették őket és egy részüket letartóztatták. Most hír szerint »szabotázs« címén indul meg ellenük az eljárás. Átterjedt az elégedetlenség az északkaukázusi szovjetköztársaságra is és legutóbb Kurszkban és Szaratyvban voltak nagyobb tüntetések. Jelanszkban, a Don partján a kiéhezett munkások és földművesek többszáz főnyi csoportja megtámadta az élelmiszerkészletek lefoglalásával megbízott szovjetbiztost és agyonverte. Megtorlásul csapatokat küldöttek a helyszínére. A katonák lőfegyverüket használták és valóságos mészárlást rendeztek a munkások és földművesek soraiban. A küzdelem befejeztével 16 halott maradt a közelharc színhelyén. A Dnyeper közelében lévő Bjelenkoje község is véres események színhelye volt. Itt a földművesek vonakodtak beszolgáltatni gabonájukat, mire egy század katonát vezényeltek ki. A falunak mintegy 100 lakosa csónakokon át akart menekülni a Dnyeperen, katonák sortüzet zúdítottak a menekülőkre. Az így keletkezett orkrémületben két nagy csónak felborult és a benne ülő mintegy 40 ember belefulladt a vízbe. Többezer gyanúsítottat letartóztattak Leningrad, augusztus 25. Zinovjevnek és társainak kivégzése után is egymást követik a letartóztatások Leginkább azokat tartóztatják le, akiket a Zinovjev-per vádlottai vallomásukban megemlítettek, de nem kímélik ezek barátait sem. Legújabb jelentések szerint a Moszkvában, Leningrádban és más nagyobb városokban letartóztatottak száma több ezer. j Wiihlen külön értesítők helyett. Breuer József, Kertész Sándorné sz. Breuer Annus, Bontha Jenő, Bontha Llászló gyermekei; Breuer Jóssefné sz Ihlinfeld Bega, Bontha Jenőné sz. Black Klári, Bontha Lászlóná sz. Weil Emmy menyei; Kertész Sándor veje • Breuer Mári'' a, Bontha Vtroni'ia unokái és nagyszámú rokonságuk nevében fájdalommal megtört szívvel tudatják, hogy mindnyájuk jóságos, gondoskodó Édesanyjuk és Nagyanyjuk m. Breuer iisifli nt. Bierczi Kistina e hó 25-én, áldásdús és családjáért soha meg nem szűnő munkában töltött és annak szentelt életének 78-ik évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Drága halottunkat e hó 27-én, csütörtökön d. u. 3 órakor temetjük a kerepesi (fiumei úti) temető halottasházából, a róm. kat. egyház szertartása szerint, imádott jó Atyánk és hűséges Élettársa mellé. Az engesztelő szentmise áldozat e hó 28-án, pénteken d. e. 9 órakor a Lipótvárosi Bazilika Székesegyházban fog az Egek Urának bemutattatni. _ Aíisvérlátogasok is korsorok indlexit« kéretik. *