Pesti Napló, 1936. november (87. évfolyam, 251–274. szám)

1936-11-29 / 274. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1936 november 29 37 SPORTNAPLO . «—•——••^—w— Budapest, 1936 november 22 — 28 , Bécsi üzenet a magyar csapat címére Kivonat egy Meisl Hugóval folytatott eszmecseréből J. ''Beszéljünk másról!t —• ez legyen minden Játékos stereotip válasza, ha kívülálló személyek .a londoni mérkőzésről kezdenek beszélni. A meccsel a játékosok na foglalkozzanak többot, mint amennyire azt az elő­készületek megkívánják. 2. Hogy az utazás kellemes lesz-e vagy fárasztó, at; tisztán a csatorna pillanatnyi hangulatától függ. 3. Az esetleges tengeri betegség hatásait azonban másnap reggelig teljesem kiheveri az ember. 4. A legjobb ellenszer: nem félni az átkeléstől. 5. Külön védekező taktikát kell kidolgozni a potya­jegyiaénylök várható ostroma ellen! 6. A magyar csapatnak Londonban nincsen vesz­tenivalója. Lélektani szempontokból ez komoly előnyt jelent. 7. Az angol közönség előtt játszani élvezet. Annál jóindulatúbb és hálásabb közönség nem létezik. 8. A számszerű eredmény nem a legfontosabb. Aki az ellenkező felfogást vallja, félreismeri a futballjáték célját és jelentőségét. 9. A magyar csapat azt a taktikát kövesse, amely a csapat összetételének megfelel. De ezt a taktikát ne alkalmazza sablónszerüen 10. Az angolok az első é9 a második félidő kezde­tére — 75—20 psrcre! koncentrálják legerősebb roha­maikat. A mérkőzésnek ezek a szakaszai fogják a ma­gyar csapatot a legnehezebb feladatok elé állítani. 11. Sikert a magyar csapat csak akkor érhet el, ha tökéletes kondícióban áll starthoz. 12. A lapos játékkal zavarba hozhatók az angolok. A y>levegőbenn viszont ők az urak. 13. A felsőtest szabályos kihasználása (remplizés) an­gol felfogás szerint emeli a küzdelem érdekességét és sportértékét. Ünneplés jár Angliában olyan gólért, ami­kor a csatár az ellenfél kapusát a labdával együtt a hálóba röpíti. 14. Ha egy különösen szép magyar akció nyomán, a kicselezett angol játékos odaszalad ellenfeléhez és gratu­lál neki, úgy ez a kontinensen talán elképzelhetetlen do­log, Angliában azonban gyakori eset. 15. Játékoscsere ellenkezik az angol sportfelfogással. Egy mérkőzésen csapatonként csak 11 játékos szerepel­tet. Ha I játéfcpe megsérül, úgy. nyolc játékosaal kell folytatni a mérkőzést. - ~ s, . . .. .16. LáMút Szándékosán kézzel feltartani. átjaban. "el­lenfelét kézéi ellökni vagy. tartani, elgáncsolni', ä biso ítélete ellen protestálni, a pályán párbeszédeket foly­tatni vagy a közönséggel vitatkozni — súlyos sportsze­rűtlenségnek számít. 17. As angol labdák különleges keménységével szá­molnj kell. Puhaorrú cipőkkel nnm igen. lehet megfelelő erőt adni a? angol labdákba, »ami hatástalanná« teheti a kapura irányuló lövéseket ée a hosszú passzokat. De­cemberben rendszerint mély és sáros az angol pályák ta : laja. Szóval alkalmatlan a rövid passzokkal operálni belső-csatár játékra. 18. Az angolok a közelharcban erősen fölöttünk állnak. Nem tanácsos tehát erre nekik túlsók alkalmat adni. 19. Angliában a legóvatosabb futballista is vállal­hatja a »rettenthetetlen bátorság« kockázatát. Szándé­kos rúgástól vagy elgáncsolástól nem kell tartania. A londoni angol-osztrák mérkőzés statisztikájában csak két szabadrúgás szerepelt, pedig az utolsó negyedórá­ban állandóan a »levegőben lógott« az osztrák csapat . kiegyenlítő gólja. ' 20. Ha a magyar csapat játékában a védekezésen lesz a hangsúly, úgy a mérkőzést előre elkönyvelhetjük az angolok javára és közönségsikert sem remélhetünk! HOGY ÍTÉLI MEG A KÜLFÖLD A MAGYAR CSAPAT ESÉLYEIT? Ha végigtanulmányozzuk az európai szaksajtónak a magyar-angol mérkőzés várható kimenetelére irá­nyuló jóslatait, úgy megállapíthatjuk, hogy válogatott együttesünk londoni esélyeit nem ítéli meg kedvezőt­lenül a nemzetközi kritika. A bírálók túlnyomó több­sége a magyarok prágai és párizsi vereségét általá­ban nem tekinti döntő momentumnak, a londoni mér­kőzés esélyeinek megítélése szempontjából és ebből a kettő« kudarcból azt a következtetést vonja le csupán, hogy a magyar játékosok pillanatnyilag nincsenek formájuk tetőpontján, ami meg is felel a tényeknek. Stílusos és ötletes játékot vár a magyar csapattól a kontinens labdarúgó, társadalma, dé az angolok győ­zelmében csak kevesen kételkednek. (Ezen kevesek közé tartozik Konrád Jenő, aki pedig az angol futball ala­pos ismerője. Konrád szerint az angolokat erősen túl­becsülik. Szerinte a magyar válogatott meglepetést is szerezhet, ha támadószellemü játékot fog folytatni Lon­donban és ha nem vágódik hasra az angol csapat »ver­hetetlenségének« legendája előtt.) A legkedvezőbben az olasz, osztrák és a német szak­sajtó ítéli meg a magyar csapat esélyeit. A csehszlo­vák kritika véleménye szerint a magyarok kétgólos vereségnél jobb eredményre nem számithatnak. A román, jugoszláv, svájci és francia szakértők is az angolok biztos győzelmét jósol.'ák, de bíznak benne, hogy a magyarok nem fognak a mérkőzésen aláren­delt szerepet játszani. Kimondottan »angolpárti« véle. ményt nyilvánít az északi államck, továbbá Hollandia és Belgium szaksajtója, ahol a brit klasszist tényleg erősen túlbecsülik és attól tartanak, hogy válogatott csapatunk Londonban érzékeny vereséget fog szén. vedni. Érdekes az angol kiitika előzetes állásfoglalása. A brit szakemberek meglepő tartózkodást tanúsítanak az esélyek latolgatásával kapcsolatban és szorgalmar san hivatkoznak az angol válogatott budapesti 1:2 ős vereségére. Ugylátszik korántsem biztosak a dolguk­ban, különben nem hangoztatnák annyira, hogy a leg­jobb ligacsatárnak tartott Bastin hiánya milyen hát­rányt jelent az augol együttes számára. Az is érdeke«, hogy az osztrák bírálók egy része hibának tailja Toldi elejtését. Toldiért tudvalevőleg cseppet sem rajong a bécsi sportsajtó és ha most mégis szívesen látná a magyar csapatban, úgy ez bizo­nyára arra vezethető vissza, hogy az angol közönség szereti a kemény ét rettenthetetlen játékosokat, amit az osztrákok is tapasztalhattak Sesztával ée Smistikkel kapcsolatban. Persze akadnak olyan bírálók is, akik elégtétellel veszik tudomásul a kíméletlen játékos híré­ben álló magyar csatár mellőzését, LEHETETLEN A MAGYAR GYŐZELEM? Nem tartozunk az önámítók közé, de ismerni véljük úgy a magyar, mint az angol klasszis teljesítőképessé­gének határait és különben is azt valljuk, hogy a fut­ballban semmi sem lehetetlen. Az úgynevezett papír­formára gyakran cáfol rá a gyakorlat, és ez bizony december 2-án Londonban is megtörténhet. Az angol válogatott szerencsés körülmények között győzte le Londonban 1 góllal az osztrák és az olasz nemzeti együttest. De mi lett volna az eredmény, ha a szerencse az osztrákok vagy as olaszok mellé áll? Igaz, hogy az osztrák és olasz tizenegy nagyobb játékerőt képvisel a jelenlégi magyar csapatnál. De a brit szakemberek sze­rint a magyarok ellen szereplő angol csapat klasszisa is elmarad az osztrákok és olaszok ellen mozgósított le­génység klasszisától. Mi nem tartjuk lehetetlennek a magyar csapat számszerű sikerét sem ezen a londoni erőpróbán. Ha a magyar válogatott jó napot fog ki Londonban és ha a szerencse is pártfogásába veszi, úgy az erőviszonyok higgadt mérlegelése alapján reménye lehet a győzelemre is! (B. F.) Az olasz tenniszélet Róma, november. Nemrég fejeződött be Rómában az olaszok legmagasabbra értékelt versenye — a nemzeti bajnokságok. Különös érdekességet kölcsönzött e versenynek De Stefani világhírű és kétkezes stí­lusa miatt különben is érdekes olasz éljátékos elindulása. Három év óta állandóan alulmaradt honfitársaival történt találkozásoknál — de ugyanakkor a Davig Cup küzdelmeiben és a nagy nyugati versenyeken olyan ragyogó eredménye­ket ért el, hogy a világ legjobb 10 játékosa közé is bekerült. A szankciók miatt Olaszország az idén távolmaradt a tenniszidény e legfontosabb küzdelmeitől és így a nemzeti bajnokság volt hi­vatva a rangsor kérdését eldönteni. De Stefani újra alulmaradt Palmierivel szemben három, bár küzdelmes szetben. Már nem a régi. Idegei lát­hatólag megviseltek. Rángatva üt és híres bizton­ságát mintha teljesen elvesztette volna. Itt-ott még felcsillan na*ry klasszisa — de rövid ragyo­gás után sorra hibázza a legkönnyebb labdákat. Palmieri az ő gépszerű, pontos biztonsági játé­kával és nagyszerű rövid-hosszú taktikájával immár ötödször Olaszország nemzeti bajnoka, de elsősége, épúgy nincs nálunk Szigetié, csak növeli az .olaszok. £opdját a jövő »vi Davis Cup csapat­Összeállításánál. Palmieri mint-volt jprofesszio» nista Szigetihez hasonlotm nem vehet részt e küz­delmekben. A két nemzetközileg legjobban meff­edzett fiatal tehetség Radó és fiumei tanítványom Mangold kiváltak a sorból, előbbi betegség, utóbbi tanulmányai miatt és ezért fokozott jelentősége volt a bajnokság 3-ik helyének. Fiatal 21 éves bolognai tanítványom Canepale küzdötte ide föl magát Quintavalle, Taroni legyőzésével, de egy kemény 5 szettes, küzdelemben az utolsó pillanatig fenyegette De Stefani második helyét is. A párost Taroni—Quintavalle könnyen nyerték, beigazolva, hogy ők ketten a legjobban össze­játszott pár Olaszországban. A női egyes, Lucia Valerio távolmaradásával, kinek betegsége, rossz testi és idegállapota, valószínűleg végét, jelenti tenniszkarrierjének, teljesen nyilt volt; Hiányoz­tak még az előjátékosok közül Orlandini és Fri­sacco, kik férjhezmennek és ez a körülmény itt ugyancsak a versenykarrier végét szokta jelen­teni. Tonolli nyerte a bajnokságot hatalmas küz­delemben Mauzutto és San Doanino tanítványaim ellen. Tonolli tudta a legnagyobb küzdőképessé­get felmutatni ebben az idegölő körmérkőzésben. Méltóan csatlakozik hozzájnk Grioni, úgyhogy az olasz női tennisz nemzetközi viszonylatban is igen erősre értékelhető és a jövő évre tervbevett francia-német—osztrák találkozókon biztosabb he­lyen fogják megállni helyüket. Az olasz tenniszsport jelenénél azonban sok­kal biztatóbb a jövője. A sok verseny, a sok nagy város — mindmegannyi központja a kerületi ten­niszéletnek, egyre-másra termeli ki a fiatal tehet­ségeket. Scotti, Bossi, Vido, Romagnoni 18—20 éves fiatalok, Campáié 21 éves — de mind jó­alakú, erős fizikumú, az olasz iskolai »balilia« szervezetekben küzdőképessegre, fegyelemre, ki­tartásra és főleg szerénységre nagyszerűen elő­készítve már most veszedelmes ellenfelei akárme­lyik nagy játékosnak. Egyik se képzeli magát félistennek és minden alkalmat megragadnak a tanulásra. Az alkalmat pedig bőven nyújtja a szövetség, mely a nagyszerű anyagnak kitűnő gazdája. A nevelő clubok áldozatkészségét nagysze­rűen támogatja díjakkal, olcsó labdával, oktató kurzusok tartásával, de a clubok érdekében, nagy tekintélyét latbavetve harcol — ha kell — város­vezetőségekkel, vas-úti gazgatósággal, labda- és ütőgyárakkal. De törődik játékosai magánérde­keivel is. Katonai, tanulmányi, elhelyezkedési ügyekben is karonfogja a hozzáfordulókat. Min­den versenyben — ha csak eery napra is, — de megjelenik a szövetség alelnöke, Orsini, hogy dicsérjen, buzdítson és meghallgassa a sok-sok kívánságot, kérést. Könnyű volna most párhuzamot vonni és szembeállítani az olasszal a magyar szövetség inkább fegyelmező, tagdíjakat hehajtó és tekin­télyét, mint rendőrhatóság megtalálni vélő műkö­dését. De lehet, hogy a mai állapot csupán idő­rend kérdése* Ea a feltőtlenül szükséges rend és fegyelem megteremtése után alkotó-segítő munka következik, könnyen lehet a mai kerékkötőből — maga a lendítőkerék. Göncz Lajos • I A Maritimó úszó" A magyar sport szakirodalma egyáltalán nem gaz­dag. A legutóbbi időkben megjelent könyvek inkább a sportok történetével, a sportemberekkel, a sport lélektanával, a sporttal kapcsolatos orvosi kérdések­kel foglalkoztak, mint azok oktatásával. Éppen ezért nagyon meglepődtem, mikor a napok­ban az Úszószövetség irodájában egy sárga füzetkét adtak a kezembe, melynek címlapján a következők állottak: A Maritimó úszó — Vszó gyakorlati oktatás — Irta: Szűcs Mihály v. haditengerész, 75%-os hadiroktcant. Mikor meglepetésemből magamhoz tértem, min­denre gondoltam, csak arra nem, ami a füzet elolvasása után járt az eszemben. Azt hittem, valaki megunta Csik Ferenc dicsőségét és azt akarja bebizonyítani, mennyire értelmetlen dolog egy csendes uszodában ide­oda úszni. Gondoltam arra is, hogy valaki álnéven tá­madja meg az úszásoktatás ma már hivatalossá vált rendszerét. Így azután kellő ellenséges indulattal estem, nek' a ii oldalas füzetnek, melynek első hat oldalán valóban találtain elég kifogásolnivalót. Megtaláltam azonban annák-a magyarázatát, hogy mit jelent a füzet főcínie. Ezt szóról szóra idézem: »Maritimó úszó az, aki a vízben levő összes akadá­lyokkal meg tud küzdeni és önerejéből azokból ki tud Vergődni. A Maritimó szó kifejezése magyarul körül­belül annyit jelent, mint viharedzettség.« • Ennek az első hat oldalnak néhány fonák mon­datán nagyon jól mulattam, de mikor a füzet végére értem, őszinte megbánást éreztem. Arm gondoltam, hogy hány magyar, német, angol, francia könyvet és cikket elolvastam, hány előadást hallottam az úszásról. Volt ezekben szó mindenféle stílusról, az úszás összes fajtáiról, másoknak a vízből váló kimentéséről. Azzal azonban egyik szerző sem foglalkozott, hogy mit csi­náljon az ember maga, ha véletlen vagy könnyelműség folytán vízi veszedelembe kerül. Szűcs Mihály, az öreg tengerész, a maga sokeszten­dős tapasztalata alapján tizennyolc oldalon a mondat­szerkezetek minden körmönfontsága mellett is tömö­ren és egyszerűen megtanít arra, miként kell az el­süllyedt tengeri hajó környékéről menekülni, hogyan lehet iszapból kimenekülni, hínárból kiszabadulni, mit kell csinálni, ha a folyóvíz sellői és örvényei elragad­ják az embert és hogyan kell kikerülni a veszélyes hídpiliéreket. A mi Dunán élő vadevezőseink, de a balatoni ki­rándulóink is hasznos tanácsokat kaphatnak Szűcs Mi­hálytól, melyeket ha megfogadnak, valóban sokkal kevesebb lesz a vasárnapi vizibaleset. Éppen a Dunára való tekintettel a füzetnek ebből a részéből kiragadok egy lerövidített mondatot: s>A víz sebes folyása közben a fenekén lévő akadá­lyokba állandóan ütközik és ennek folytán a víz fo­lyása nem sima, hanem hömpölygésszerű, vagyis szinte gurul. Ez az úszó számára egyike a legveszedelmesebb tényezőknek, azért, mivel ha az úszó a legkisebb figyel­metlenség révén a testét nem úgy tartja, miközben a vízben fekszik, hogy a lába a víz folyásával egy irány­ban legyen, hogy a törzsénél fogva nyomja a víz... a test elfordul... a vízfolyás sodrálya a törzset ke­resztbe rántja... e gurulás közben levegőhöz nem jut.... levegő helyett... víz hatol be..., ájulásba esik.. ., a test elmerül és beáll a halál.« Talán kevesen adnak nekem igazat abban, hogy Szűcs Mihály mellé állok, mégis megteszem, mert benne gyakorlati ember szólalt meg, akinek kevés mondanivalója aranytanácsot jelent. • Dr. Bárány István. apaszemet vásárolni bizalom dolga — Bármelv orvosi recept után is készít szemüvegei M»y«r Sándor speciál lálizarcaz. IV., Kossuth Lajos u«a 15, az udvarban. Javításokat pontosan ésolcsón készítek saját műhelye tben Postai megrendeléseket azonnal. Telelte i 1-85-0-2«. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék