Pesti Napló, 1937. január (88. évfolyam, 1–25. szám)

1937-01-24 / 19. szám

559 Vasárnap ­ Az építési költségek drágulása miatt a kész házak felé fordult az érdeklődés Ismételten rámutattunk arra a drágulásra, amely részint a telekárak emelkedése, másrészt a rohamosan megdrágult építési anyagárak, úgy­szintén az emelkedő munkabérek következtében mintegy 10—15 százalékkal emelte az építési költ­ségeket. Ez a drágulás természetesen visszahat az új házaknál elérhető jövedelmezőségre is, s ezen keresztül károsan befolyásolja az építőked­vet. Mindehhez hozzájárul a házadómentesség új rendezésivel kapcsolatos bizonytalanság is. Ezzel magyarázzák szakkörökben, hogy az érdeklődés újabban ismét a kész házak felé fordult és sokan lemondtak arról a szándékukról, hogy a kora ta­vaszi hó­napokban új építkezésbe fektessék tőké­jüket. R­emélik azonban, hogy a tőkés­ közönség­nek ez az orientációja átmenetinek fog vimn­yulni és a h­ázadómentesség rendezésével újból feltámad az építőkedv akkor is, hogyha az építtetőknek ki­sebb jövedelmezőséggel kell majd beérniük. PESTI NAPLÓ 1937 január 14 ING­ATLAN Bizonytalanság és keresztrejtvények helyett rendet hoz az új építési szabályzat Irta: J. Münnich Aladár # •­ol!, építészmérnök, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának* tagja A tőkés 6—7 hónapnál nagyobb időre kocká­zatot vállalni nem­ mer és ha hosszú fontolgatás után elhatározta hogy pénzét valamely építke­zésbe fekteti, akkor azt mielőbb megvalósítva is akarja látni, s ha hosszú huzavonákba és rizi­kókba ütközik, úgy gyakran letesz építési szándé­káról és másfajta tőkeelhelyezést keres. A buda­pesti építési szabályzat, sajnos, annyira elavult, hogy az építtető már a telekválasztásnál súlyos dilemma elé kerül, mert legtöbb esetben hiába fordul valamely szakemberhez, de hiába zaklatja kérdéseivel a hatósági közegeket is, mert hosszas u­­tán járások után kiderül, hogy azok a legjobb akaratuk mellett sem tudják megjósolni azt, hogy mit fognak a bizottságok engedélyezni. Meg kell indítani tehát a költséges elvi engedélyezési el­járást, amit a hatóság kénytelen ugyanolyan ala­possággal letárgyalni, mint a végleges engedélyt és ezért ha néhány ünnep is közbejön, 2-3 hó­napig is eltart, míg egyik-másik telekre olyan vá­lasz érk­ezik, melynek alapján kalkulálni lehetne. A bérházaknál a legsúlyosabb bizonytalanságot az épületmagasság okozza, ahol, legtöbbször kétséges az, hogy egy, sőt néha két emelettel több vagy kevesebb létesíthető-e. Természetes, hogy ez a reális kalkulá­ciót lehetetlenné teszi. A bizonytalanságot elsősorban a teljesen elavult magassági méretek okozzák. Ezek nem oszthatók a ma szokásos emelet magasságokkal és töre­dékemeletet eredményeznek, melynek kihasználása fö­lött a vita mindig megindul. Fokozza ezt az ú. n. pré­miumot rendszer, mely a nagyobb szobamagasságok ese­tén az előírásnál magasabb házakat engedélyez. Elsősorban azért sürgeti a közönség évtizedek óta az új építési szabályzatot, hogy abból végre egyszerűen és egyértelműs­g megtudhassa, hogy az illető utcában milyen maximális párkánymagasságot lehet létesíteni. Természetes, hogy ennek a magasságnak olyannak kell lennie, hogy abba a 8.20-as emeletek beleférjenek. A lé­nyeg az, hogy az új szabályzatban ne bizonytalanságot és keresztrejtvényeket kapjunk a tervezés szabadsága eskén, hanem rendet, tehát olyan fix épületmagasságot, am­ely 100 eset közül 99-ban biztosan megfelelt Ezzel kapcsolatban dönteni kell az alagsori műhely, vagy üzlet kérdésében is, mely szintén állandó fellebbezé­sek forrása". Vagy szabad ilyet létesíteni, s akkor az adó­mentességi rend­letben is meg kell engedni és a magas­ságnál tekintetbe kell venni, vagy végleg eltiltani. A bérházaknál a magasságon kívül állandó vita az udvarbeépítés kér­dése, amit az adómentességi rende­let a szabályzattal ellentétben megtilt. Ez igen fontos kérdés a lakásviszonyok szanálása sz­mpontjából, de különösen a bülterületeken annyira különbözők a hely­­zetek, hogy övezetekkel, százalékrendszeril­ és kép­letekkel egyáltalában többé meg nem oldhatók. Itt is arra kell törekednünk, hogy az építési szabályzat egy­szerű és világos direktívákat tartalmazzon, amelyeket mindenki megért. Úgy a magassági, mint az udvarbeépítési kérdés tekintetében óriási horderejű az, hogy a Közmunka­tanács iniciatívájára megindították a már beépített városrészek b­okkonkénti részletes szabályozását. Ezek a beépített városrészek mintegy 600 blokkból állnak, s a szabályozás azok­ás­ára már el is készült. Ha ezt az akciót nagyobb erővel folytatják, úgy végre elérhetjük azt, hogy mindenki, aki a helyszínrajzot kiváltja, azzal megkapja a maximális párkánymagasságot és a beépít­hetőség nagyságát. Ezáltal megszűnik a kalkuláció bi­zonytalansága és a fellebbezések áradata. Teoretikus övezeti előírások és képletek csak a villarajonban és a még ki nem épült bérházrészekre valók, ahol azokat egyértelműleg és konzekvensen meg is lehet valósítani. Az új szabályzatnak meg kell szüntetni még szá­mos kisebb és elavult előírás kérdésében a bizony­talanságot, mint amilyenek­ a zárt erkély, a tetőkihasz­nálás, világítóudvar kérdése és szabadon álló övezet­ben a telekosztás, az engedélyezhető lakásszám és ha­sonló kérdéseket és különösen azokat az ellentmondá­sokat, amelyek az adórendelet és a szabályzat között fennállanak. Általában legegyszerűbb a Közmunkák Tanácsa egyévi fellebbezési anyagát átnézni, mert ebből azonnal lehet látni, hogy melyek a szabályzat leghibásabb részei, mert ezek miatt zaklatják legtöbbet­a hatóságokat, kik éppen olyan szenvedő alanyai a jelenlegi állapotnak, mint amilyen a közönség. Mindenkinek joga van tudni, hogy telkén mit Ká­bád építenie és csak akkor fogjuk jónak tartani az új szabályzatot, hogyha egy némileg gyakorlott városi segédmérnök is meg tudja annak alapján bírálni, hogy az építés engedélyezhető-e vagy sem. Fellebbezés ugyan mindig volt és lesz is, de a szabályzatnak olyannak kell lennie, hogy 106 esetből csak egy kerüljön fellebbe­zésre, nem pedig mint most, amikor az eset fordítva történik és majdnem könnyebb egy házat megépíteni, mint azt engedélyeztetni. A Ház adómentesség és telekspekuláció. Ez a két, egymással csak lazán összefüggő fogalom, úgy­látszik, szerves kapcsolatba került a házadómentes­ségi rendelet most folyamatban levő előkészítő tanács­kozásai során. A hivatalos felfogás az elterjedt hírek szerint az, hogy a telekspekulációt semmiesetre sem szabad a házadómentesség révén előnyökhöz juttatni s hogy ennek egyszers mindenkorra elejét vegyék, a főváros más és más vagonjai számára fogják meg­adni a legnagyobb házadómentességet minden egyes új rendezés alkalmával Mint halljuk, ennél az elgon­dolásnál abból indultak ki, hogy a telektulajdonosok­nak módjukban állott a rendelkezésre álló idő alatt túladni építkezésre alkalmas telkeiken, amelyeket azóta a komoly építtetők be is építhettek. Semmi­képpen nem közérdek tehát, hogy azok is megtalálják, számításukat, akik spekulációs célból vásárolták össze a telkeket nagy hasonló okból mindeddig vártak az építkezéssel. S ha most nem találják meg számí­tásukat, a jövőben kétszer is meg fogják gondolni a dolgot, mielőtt spekulációs vállalkozásokba bocsát­koznának, tekintettel arra, hogy két vagy három­ évenként mindig más és más lesz a főváros házadó­mentességi vagonbeosztása. Bármilyen megszívlelésre­ méltó is ez a hivatalos álláspont, attól tartunk, hogy a főváros fejlesztésének és az építkezés előmozdítá­sának nem ez a leghelyesebb és a legészszerűbb módja. A két, egymással eredetileg össze nem függ® fogalmat: házadómentességet és telekspekulációt szét kell választani, hogy a házadómentesség elbírálásánál csak idetartozó meggondolások és szempontok érvé­nyesüljenek, a spekulációval szemben pedig egészen más eszközök igénybevételével s nem a házadómen­tességen keresztül kell felvenni a harcot. A Futura szék­házépítés céljaira megvásárolta a volt magyar Király szálló épületét Az egykori Magyar Király­ szállónak a Do­rottya utca és a Vörösmarty tér sarkán álló épü­lete az utóbbi két évtizedben különböző célokat szolgál. Itt helyezkedett el az összeomlás után a Futura is, majd átadta az irodahelyiségeket a Pénzintézeti Központ egyes osztályainak, s ezek elköltözése után részint m­ás irodák, másrészt ma­gánlakások helyezkedtek el a régi házban. Mint értesülünk, az épületet most a Futura vásárolta meg, abból a célból, hogy a 401­ öles tel­ken építse fel új székházát. A vételár értesülésünk szerint 830.000 pengő. Ilyen drága telekeladás a Lipótvárosban az utóbbi évtizedekben nem fordult elő, s ezt az árat az egész városban csak a Deák és Horváth-féle belvárosi ingatlan évenként mintegy 4.00­0 pengős telekára szárnyalta túl. De a Magyar Király épü­leténél elért 20110 nengős telekár is kifejezésre jut­tatja azt a drágulást, amely a főváros­­jó helyein fekvő telkek értékelésében az utóbbi hónapokban bekövetkezett. _________ A Nagyobb házeladások a fővárosban. A legújabb hivatalos ingatlanforgalmi kimutatás szerint a múlt héten a következő nagyob­b értékű ingatlaneladások tör­téntek a fővárosban: A Budai Házértékesítő Rt. eladta az Újpesti rakpart 25208. hrsz. ingatlant 4­2.000 pen­gőért Székely Pálnak. Barabás Géza a Fodmaniczky ucca 71. sz. házat 145 000 pengőért Schweiger György­nek. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete a Zsigmond ucca 13502. hrsz. ingatlant 120.000 pengőért dr. Gonda Henriknek. A Görgey Artúr ucca 4. számú bérház kft. házát 120.000 pengőért dr. Hu­da Róbertnek. A Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szö­vetsége Aréna út 68. sz. házát 520.000 pengőért az Aréna út 68- számú bérház rt.-ra. Polacsek Józsefné Szobieski János ucca 38. sz. házát 102.000 pengőért Árvai Margit­nak. Magyar Rokkantsegélyző és Nyugdíjegylet Ferenc körút 30. sZ. házát 295 000 pengőért Szűcs Miklós J­enef­nénak. Pintér Oszkár a Ráday ucca 16820. hrsz. ingat­lant 45.000 pengőért dr. Messinger Ottónak. Báró Man­dorf Béla és Anna az Almássy tér 18. sz. házat 63.000 pengőért gróf Révay Lászlónak, özv. Ledermann Dá­vidné a Rottenbiller ucea 46. sz. házat 88.000 pengőért Justh Ödönnének. Gárdos Miklós a Margit kö­rút 57. sz. házat 47.000 pengőért a Margit körúti házépítő és érté­kesítő kft.-nak. Kónyi Hugóné a Szemlőhegy ucea 34. sz. ház egy részét 54.000 pengőért Szalay Istvánnak. Aczél Mária és Zita a Légrády Károly ucca 3. számú házat 38.400 pengőért Aczél Gézának. Gimler Hermann a Pan­nónia ucca 25350. hrsz. ingatlant 57.000 p­ngőért dr. Loschitz Elemérnek. A Dunaparti Házépítő kft. a Po­zsonyi út 25337. hrsz. ingatl­ant 67.000 pengőért dr. Fell­ner Vilmosnak. Az Európa-szálloda Zrt. a Nagymező u. 11. sz. házat 40.000 pengőért a Terézvárosi Házépítő és Házkezelő kft.-nak. Hibaigazítás. Lapunk e hó 17 . számának »Instatlan« ro­vatában megjelent egyik cikkünkben Hoch István urat »építőmesterinek tüntettük fel. Ő felhívott minket e tévedé­sünkre és felhívásának ezennel helyt adunk. fELELOS SZERKESZTO MES­TER SAMDOV SZERKESZTŐ FÖLDI MIHÁLY KIADÓTULAJDONOS fl .PESTI NAPLÓ* RÉSZVÉNYTARSflSAO FELELOS KfflDO DR SZEGŐ ELEMÉR Kéziratot nem őrzünk meg es nem adunk vissza r SAKK Berlin—Budapest A müncheni olimpiai győzelem egyik érdekes ered­ménye volt az a kihívás, amelyet a Nagynémet Sakk­­szövetség intézett a Magyar Sakkszövetséghez s amely­ben Berlinnel váltandó két távizeneti játszmára hívta ki Budapestet. A Magyar Sakkszövetség a kihívást elfogadta és az elmúlt hetekben megindult a küzdelem, Berlin mind a két játszmában, a támadás érdekében, gyalogot áldozott, ami Richter stílusára vall. A további játék fogja eldönteni, hogy az áldozat korrekt volt-e. Az eddig történt lépéseket és a jelenlegi hadállásokat alább adjuk olvasóinknak. BUDAPEST BERLIN BUDAPEST \ wmmm jj 'XÉÁA m­í­m­i • s­ú­s & • z m . ÜU SÜ KÜ M­H­m­p­l1 BERLIN 1. e3—e4 2. Ffl:—c4 3. d2—d4 4. Hgl—f3 5. VdlXd4 6. Fel—g5 7. Hbl—c3 8. Vd4—h4 «7— e5 Hg8—f6 e5Xd4 Hf6Xe4 He4—f6 Ff8—e7 Hb8—c6 d7—dG I É i i MÉ f H" a N m 1 m B u m TM?'. m Ü mét fü ! ä álNHH pp up á Ét Vtít&Xi, ! H 1. e2—e4 e7—e5 2. Hgl—f3 Hb8—c6 3. Ffl—b5 f7—f5 4. HbWc3 f5Xe4 5. Hc3Xe4 Ff8—e7 6. Vdl—e2 Hg8—f5 7. He4Xf6 Fe7Xf6 8 d2—d4 0-9 9. Fb5Xc6 d7Xc6 10. d4Xi'5 Ffft—«T iL Fol—e3

Next