Pesti Napló, 1937. január (88. évfolyam, 1–25. szám)
1937-01-24 / 19. szám
559 Vasárnap Az építési költségek drágulása miatt a kész házak felé fordult az érdeklődés Ismételten rámutattunk arra a drágulásra, amely részint a telekárak emelkedése, másrészt a rohamosan megdrágult építési anyagárak, úgyszintén az emelkedő munkabérek következtében mintegy 10—15 százalékkal emelte az építési költségeket. Ez a drágulás természetesen visszahat az új házaknál elérhető jövedelmezőségre is, s ezen keresztül károsan befolyásolja az építőkedvet. Mindehhez hozzájárul a házadómentesség új rendezésivel kapcsolatos bizonytalanság is. Ezzel magyarázzák szakkörökben, hogy az érdeklődés újabban ismét a kész házak felé fordult és sokan lemondtak arról a szándékukról, hogy a kora tavaszi hónapokban új építkezésbe fektessék tőkéjüket. Remélik azonban, hogy a tőkés közönségnek ez az orientációja átmenetinek fog vimnyulni és a házadómentesség rendezésével újból feltámad az építőkedv akkor is, hogyha az építtetőknek kisebb jövedelmezőséggel kell majd beérniük. PESTI NAPLÓ 1937 január 14 INGATLAN Bizonytalanság és keresztrejtvények helyett rendet hoz az új építési szabályzat Irta: J. Münnich Aladár # •ol!, építészmérnök, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának* tagja A tőkés 6—7 hónapnál nagyobb időre kockázatot vállalni nem mer és ha hosszú fontolgatás után elhatározta hogy pénzét valamely építkezésbe fekteti, akkor azt mielőbb megvalósítva is akarja látni, s ha hosszú huzavonákba és rizikókba ütközik, úgy gyakran letesz építési szándékáról és másfajta tőkeelhelyezést keres. A budapesti építési szabályzat, sajnos, annyira elavult, hogy az építtető már a telekválasztásnál súlyos dilemma elé kerül, mert legtöbb esetben hiába fordul valamely szakemberhez, de hiába zaklatja kérdéseivel a hatósági közegeket is, mert hosszas után járások után kiderül, hogy azok a legjobb akaratuk mellett sem tudják megjósolni azt, hogy mit fognak a bizottságok engedélyezni. Meg kell indítani tehát a költséges elvi engedélyezési eljárást, amit a hatóság kénytelen ugyanolyan alapossággal letárgyalni, mint a végleges engedélyt és ezért ha néhány ünnep is közbejön, 2-3 hónapig is eltart, míg egyik-másik telekre olyan válasz érkezik, melynek alapján kalkulálni lehetne. A bérházaknál a legsúlyosabb bizonytalanságot az épületmagasság okozza, ahol, legtöbbször kétséges az, hogy egy, sőt néha két emelettel több vagy kevesebb létesíthető-e. Természetes, hogy ez a reális kalkulációt lehetetlenné teszi. A bizonytalanságot elsősorban a teljesen elavult magassági méretek okozzák. Ezek nem oszthatók a ma szokásos emelet magasságokkal és töredékemeletet eredményeznek, melynek kihasználása fölött a vita mindig megindul. Fokozza ezt az ú. n. prémiumot rendszer, mely a nagyobb szobamagasságok esetén az előírásnál magasabb házakat engedélyez. Elsősorban azért sürgeti a közönség évtizedek óta az új építési szabályzatot, hogy abból végre egyszerűen és egyértelműsg megtudhassa, hogy az illető utcában milyen maximális párkánymagasságot lehet létesíteni. Természetes, hogy ennek a magasságnak olyannak kell lennie, hogy abba a 8.20-as emeletek beleférjenek. A lényeg az, hogy az új szabályzatban ne bizonytalanságot és keresztrejtvényeket kapjunk a tervezés szabadsága eskén, hanem rendet, tehát olyan fix épületmagasságot, amely 100 eset közül 99-ban biztosan megfelelt Ezzel kapcsolatban dönteni kell az alagsori műhely, vagy üzlet kérdésében is, mely szintén állandó fellebbezések forrása". Vagy szabad ilyet létesíteni, s akkor az adómentességi rendletben is meg kell engedni és a magasságnál tekintetbe kell venni, vagy végleg eltiltani. A bérházaknál a magasságon kívül állandó vita az udvarbeépítés kérdése, amit az adómentességi rendelet a szabályzattal ellentétben megtilt. Ez igen fontos kérdés a lakásviszonyok szanálása szmpontjából, de különösen a bülterületeken annyira különbözők a helyzetek, hogy övezetekkel, százalékrendszeril és képletekkel egyáltalában többé meg nem oldhatók. Itt is arra kell törekednünk, hogy az építési szabályzat egyszerű és világos direktívákat tartalmazzon, amelyeket mindenki megért. Úgy a magassági, mint az udvarbeépítési kérdés tekintetében óriási horderejű az, hogy a Közmunkatanács iniciatívájára megindították a már beépített városrészek bokkonkénti részletes szabályozását. Ezek a beépített városrészek mintegy 600 blokkból állnak, s a szabályozás azokására már el is készült. Ha ezt az akciót nagyobb erővel folytatják, úgy végre elérhetjük azt, hogy mindenki, aki a helyszínrajzot kiváltja, azzal megkapja a maximális párkánymagasságot és a beépíthetőség nagyságát. Ezáltal megszűnik a kalkuláció bizonytalansága és a fellebbezések áradata. Teoretikus övezeti előírások és képletek csak a villarajonban és a még ki nem épült bérházrészekre valók, ahol azokat egyértelműleg és konzekvensen meg is lehet valósítani. Az új szabályzatnak meg kell szüntetni még számos kisebb és elavult előírás kérdésében a bizonytalanságot, mint amilyenek a zárt erkély, a tetőkihasználás, világítóudvar kérdése és szabadon álló övezetben a telekosztás, az engedélyezhető lakásszám és hasonló kérdéseket és különösen azokat az ellentmondásokat, amelyek az adórendelet és a szabályzat között fennállanak. Általában legegyszerűbb a Közmunkák Tanácsa egyévi fellebbezési anyagát átnézni, mert ebből azonnal lehet látni, hogy melyek a szabályzat leghibásabb részei, mert ezek miatt zaklatják legtöbbeta hatóságokat, kik éppen olyan szenvedő alanyai a jelenlegi állapotnak, mint amilyen a közönség. Mindenkinek joga van tudni, hogy telkén mit Kábád építenie és csak akkor fogjuk jónak tartani az új szabályzatot, hogyha egy némileg gyakorlott városi segédmérnök is meg tudja annak alapján bírálni, hogy az építés engedélyezhető-e vagy sem. Fellebbezés ugyan mindig volt és lesz is, de a szabályzatnak olyannak kell lennie, hogy 106 esetből csak egy kerüljön fellebbezésre, nem pedig mint most, amikor az eset fordítva történik és majdnem könnyebb egy házat megépíteni, mint azt engedélyeztetni. A Ház adómentesség és telekspekuláció. Ez a két, egymással csak lazán összefüggő fogalom, úgylátszik, szerves kapcsolatba került a házadómentességi rendelet most folyamatban levő előkészítő tanácskozásai során. A hivatalos felfogás az elterjedt hírek szerint az, hogy a telekspekulációt semmiesetre sem szabad a házadómentesség révén előnyökhöz juttatni s hogy ennek egyszers mindenkorra elejét vegyék, a főváros más és más vagonjai számára fogják megadni a legnagyobb házadómentességet minden egyes új rendezés alkalmával Mint halljuk, ennél az elgondolásnál abból indultak ki, hogy a telektulajdonosoknak módjukban állott a rendelkezésre álló idő alatt túladni építkezésre alkalmas telkeiken, amelyeket azóta a komoly építtetők be is építhettek. Semmiképpen nem közérdek tehát, hogy azok is megtalálják, számításukat, akik spekulációs célból vásárolták össze a telkeket nagy hasonló okból mindeddig vártak az építkezéssel. S ha most nem találják meg számításukat, a jövőben kétszer is meg fogják gondolni a dolgot, mielőtt spekulációs vállalkozásokba bocsátkoznának, tekintettel arra, hogy két vagy három évenként mindig más és más lesz a főváros házadómentességi vagonbeosztása. Bármilyen megszívlelésre méltó is ez a hivatalos álláspont, attól tartunk, hogy a főváros fejlesztésének és az építkezés előmozdításának nem ez a leghelyesebb és a legészszerűbb módja. A két, egymással eredetileg össze nem függ® fogalmat: házadómentességet és telekspekulációt szét kell választani, hogy a házadómentesség elbírálásánál csak idetartozó meggondolások és szempontok érvényesüljenek, a spekulációval szemben pedig egészen más eszközök igénybevételével s nem a házadómentességen keresztül kell felvenni a harcot. A Futura székházépítés céljaira megvásárolta a volt magyar Király szálló épületét Az egykori Magyar Király szállónak a Dorottya utca és a Vörösmarty tér sarkán álló épülete az utóbbi két évtizedben különböző célokat szolgál. Itt helyezkedett el az összeomlás után a Futura is, majd átadta az irodahelyiségeket a Pénzintézeti Központ egyes osztályainak, s ezek elköltözése után részint más irodák, másrészt magánlakások helyezkedtek el a régi házban. Mint értesülünk, az épületet most a Futura vásárolta meg, abból a célból, hogy a 401 öles telken építse fel új székházát. A vételár értesülésünk szerint 830.000 pengő. Ilyen drága telekeladás a Lipótvárosban az utóbbi évtizedekben nem fordult elő, s ezt az árat az egész városban csak a Deák és Horváth-féle belvárosi ingatlan évenként mintegy 4.000 pengős telekára szárnyalta túl. De a Magyar Király épületénél elért 20110 nengős telekár is kifejezésre juttatja azt a drágulást, amely a fővárosjó helyein fekvő telkek értékelésében az utóbbi hónapokban bekövetkezett. _________ A Nagyobb házeladások a fővárosban. A legújabb hivatalos ingatlanforgalmi kimutatás szerint a múlt héten a következő nagyobb értékű ingatlaneladások történtek a fővárosban: A Budai Házértékesítő Rt. eladta az Újpesti rakpart 25208. hrsz. ingatlant 42.000 pengőért Székely Pálnak. Barabás Géza a Fodmaniczky ucca 71. sz. házat 145 000 pengőért Schweiger Györgynek. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete a Zsigmond ucca 13502. hrsz. ingatlant 120.000 pengőért dr. Gonda Henriknek. A Görgey Artúr ucca 4. számú bérház kft. házát 120.000 pengőért dr. Huda Róbertnek. A Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége Aréna út 68. sz. házát 520.000 pengőért az Aréna út 68- számú bérház rt.-ra. Polacsek Józsefné Szobieski János ucca 38. sz. házát 102.000 pengőért Árvai Margitnak. Magyar Rokkantsegélyző és Nyugdíjegylet Ferenc körút 30. sZ. házát 295 000 pengőért Szűcs Miklós Jenefnénak. Pintér Oszkár a Ráday ucca 16820. hrsz. ingatlant 45.000 pengőért dr. Messinger Ottónak. Báró Mandorf Béla és Anna az Almássy tér 18. sz. házat 63.000 pengőért gróf Révay Lászlónak, özv. Ledermann Dávidné a Rottenbiller ucea 46. sz. házat 88.000 pengőért Justh Ödönnének. Gárdos Miklós a Margit körút 57. sz. házat 47.000 pengőért a Margit körúti házépítő és értékesítő kft.-nak. Kónyi Hugóné a Szemlőhegy ucea 34. sz. ház egy részét 54.000 pengőért Szalay Istvánnak. Aczél Mária és Zita a Légrády Károly ucca 3. számú házat 38.400 pengőért Aczél Gézának. Gimler Hermann a Pannónia ucca 25350. hrsz. ingatlant 57.000 pngőért dr. Loschitz Elemérnek. A Dunaparti Házépítő kft. a Pozsonyi út 25337. hrsz. ingatlant 67.000 pengőért dr. Fellner Vilmosnak. Az Európa-szálloda Zrt. a Nagymező u. 11. sz. házat 40.000 pengőért a Terézvárosi Házépítő és Házkezelő kft.-nak. Hibaigazítás. Lapunk e hó 17 . számának »Instatlan« rovatában megjelent egyik cikkünkben Hoch István urat »építőmesterinek tüntettük fel. Ő felhívott minket e tévedésünkre és felhívásának ezennel helyt adunk. fELELOS SZERKESZTO MESTER SAMDOV SZERKESZTŐ FÖLDI MIHÁLY KIADÓTULAJDONOS fl .PESTI NAPLÓ* RÉSZVÉNYTARSflSAO FELELOS KfflDO DR SZEGŐ ELEMÉR Kéziratot nem őrzünk meg es nem adunk vissza r SAKK Berlin—Budapest A müncheni olimpiai győzelem egyik érdekes eredménye volt az a kihívás, amelyet a Nagynémet Sakkszövetség intézett a Magyar Sakkszövetséghez s amelyben Berlinnel váltandó két távizeneti játszmára hívta ki Budapestet. A Magyar Sakkszövetség a kihívást elfogadta és az elmúlt hetekben megindult a küzdelem, Berlin mind a két játszmában, a támadás érdekében, gyalogot áldozott, ami Richter stílusára vall. A további játék fogja eldönteni, hogy az áldozat korrekt volt-e. Az eddig történt lépéseket és a jelenlegi hadállásokat alább adjuk olvasóinknak. BUDAPEST BERLIN BUDAPEST \ wmmm jj 'XÉÁA mími • sús & • z m . ÜU SÜ KÜ MHmpl1 BERLIN 1. e3—e4 2. Ffl:—c4 3. d2—d4 4. Hgl—f3 5. VdlXd4 6. Fel—g5 7. Hbl—c3 8. Vd4—h4 «7— e5 Hg8—f6 e5Xd4 Hf6Xe4 He4—f6 Ff8—e7 Hb8—c6 d7—dG I É i i MÉ f H" a N m 1 m B u m TM?'. m Ü mét fü ! ä álNHH pp up á Ét Vtít&Xi, ! H 1. e2—e4 e7—e5 2. Hgl—f3 Hb8—c6 3. Ffl—b5 f7—f5 4. HbWc3 f5Xe4 5. Hc3Xe4 Ff8—e7 6. Vdl—e2 Hg8—f5 7. He4Xf6 Fe7Xf6 8 d2—d4 0-9 9. Fb5Xc6 d7Xc6 10. d4Xi'5 Ffft—«T iL Fol—e3