Pesti Napló, 1937. február (88. évfolyam, 26–48. szám)
1937-02-14 / 36. szám
50 Vasárnap A PESTI NAPLÓ MELLÉKLETEI IV. 1937 február 14 50 // Tud ön csimpánzul...?" A „majomnyelv" szótára és más furcsaságok az állathang tudományos kutatásából Mindenütt visszatérő, vándormesemotívum az, hogy valamilyen istenség, varázsló vagy boszorkány azzal a keggyel tünteti ki választott emberét, hogy megérteti vele az állatok beszédét. A nép fantáziáját éppen úgy izgatta mindenkor, hogy mit leezélhetnek egymással az állatok, mint ahogy filozófusokat tépelődésre késztetett, íróknak témát jelentett és tudósokat kutatásra ingerelt. A folklórénak egy külön lanktudománya a »foeastlore«, amely felgyűjti az állatokra vonatkozó népi hagyományokat, sokat tud arról, hogy minő értelmet tulajdonítanak a nép körében bizonyos állathangoknak és sok adatot nyújt arra, hogy a néphit szerint, bizonyos napokon — többnyire karácsony éjszakáján — emberi nyelven beszélnek az állatok ahhoz, aki meghatározott babonás előzmények után közeledik hozzájuk. Az állatok »beszédével«, illetőleg hangmegnyilvánulásaival igen komoly formában foglalkozik hosszabb idő óta a tudomány. Az állatok hangszerveit tanulmányozzák, elsősorban azért, hogy a kutatások eredményeiből az emberi hanszszervekre nézve vonjanak le fontos következtetéseket. den igyekszünk reprodukálni az egyes kóros jelenségeket. Mert ha pontosan ismerjük valamely tünet keletkezésének módját, akkor már reális bázist nyertünk a terápia számára is. — Ilyen módon a primitív hangok tanulmányozásának segítségével lehet az emberi lélek egyik legmagasabbrendű megnyilatkozásában, a beszédben és az énekben mutatkozó fogyatkozásokat kiküszöbölni. 650 tudományos munka az állatok hangjáról Dr. Kelemen György egyetemi magántanár, a kiváló fül- és gégespecialista, akinek tudományos dolgozatai a világ minden nyelvén — még japínul is — megjelentek, akit Európa legtöbb kultúrcentrimában szakelőadásra hívtak meg az otomryngologmák, felgyűjtötte az állathangokra vonatkozó egész irodalmat. — Az állati hangok mechanizmusának tanulmányozása eddig mintegy 650 munkából álló irodalmat eredményezett — mondja Kelemen professzor és hatalmas szakkönyvtárából egyre-másra halmozza elém a legkuriózusabb könyveket. A legtöbb könyvfedélen majmok vicsorognak vagy madarak billegnek a faágakon. De akad olyan könyv is, amelynek fedelén békák ugrálnak és az egész munka a békák hangját magyarázza. Finom biederroeser-metszettel modern »sachlich« fotográfiákig a legkülönbözőbb könyvfedelek tarkítják az íróasztalt. — Ezek a munkák az állatok hangszerveivel, hangadásával foglalkoznak és a hiangproduktumoknak egy nyelv értelmében való összefoglalására törekszenek — magyarázza. — Ennek a tudományágnak az egyik úttörője Magyarországon él. Némay József egyetemi tanár volt az, akinek az állathangszrvek anatómiája egészen új megállapításokat köszönhet. Rajta kívül Ónody és Réthy voltak azok a magyar tudósok, akiknek kezéből fontos kísérletsorozatok kerültek ki ezen a téren. Vlágviszényletban Negas angol professzor munkái a legjelentősebbek. Az emberi hang terápiája az állatkísérletek alapján Hintes dohánnyal tömi meg kis angol pipáját Kelemen professzor és pipázva beszél tovább. Érdekes az, hogy sok teória messze megelőzte az állati hangszervek komoly anatómiai tanulmányát, pedig az utóbbi az egyetlen alap arra, hogy valóban tudományos, élettani, illetve fonetikai összeállításokhoz felhasználhassuk. Ezek az anatómiai tanulmányok azért is fontosak, mert gyakran találunk az állatoknál egyszerűbb anatómiai viszonyokat, mint az embernél és így az emberi hang élettana és kórtana nem egy felvilágosítást köszönhet már annak, hogy összehasonlító módon közelítettik meg a problémát. — Így Például a hangszalagok zárásának mechanizmusa — aminek ismerete bénulások megítélése szempontjából fontos — jórészt állatkísérletek alapján tisztázódott. — De hasznát veszi ennek az összehasonlító tudománynak az orvosudomány egy aránylag fiatal ága, a foniátria is. A foniátria a hang betegségeivel foglalkozik és különösen fontos az olyan emberek szempontjából, akiknél hangszervük kifogástalan működésétől függ; az egzisztencia, papoknál, szónokoknál, színészeknél, énekeseknél, katonatiszteknél stb., akiknek bizony sokféle hangbetegséggel kell megküzdeniök. Itt is az az eljárás, hogy — amennyire lehetséges — állatkísérletek A madárbeszédben már — dalektusokat is megkülönböztetnek . Az állati hangok ismeretére a vadásznak van a legprimitívebb szüksége. A vadásznak pontosan meg kell különböztetnie az egyes hangokat, sőt gyakran utánoznia is kell bizonyos állathangokat. Az utóbbi megkönnyítésére mindenféle hangszerek — sípok — szolgálnak. — Hogyan történik az állathangok tanulmányozását — kérdem. — A legkülönbözőbb módon, — válaszolja — Krompechar professzor módszerétől kezdve, aki reggeli sétái közben tanulmányozta a madarak csicsergését, a legszigorúbb értelemben vett élettani és fizikai kísérletekig, minden módon igyekszünk közelebb jutni a problémához. Fontos az a kutató munka, amely rabságban lévő állatokkal folyik. Madiráktól emberszabású majmokig mindenféle állat hangja tanulmányozható így. Külön Studium például annak a megfigyelése, hogy milyen mértékben finomodik kifejező orgánummá a madárhang a környezet hatása alatt. A madaraknál egyébként megállapították már, hogy a madárfütty életperiódusok szerint szabályszerűen változó. Más és más hangot ad ugyanaz a madár: étkezés, párzás, vándorlás és fészekrakás idején. Bizonyos madárfajoknál — például a rigónál — annyira ment a hangok és trillák egymáshoz való kapcsolódásának megfigyelése, hogy vidékek szerint változó dialektusokat különböztetnek meg a rigófüttyben! A béka, a hangya, a csörgőkígyó és a hal „beszéde" . Érdekes, hogy a madárcsicsergés indítóokát illetően milyen különböző és ellentétes vélemények szerepelnek. Például Darwin a szexuális életben látja a madárbeszéd főrúgóját, viszont Spencer azt állítja, hogy ennek semmi köze a nemi ingerhez, egyszerűen az életenergia túláradása jelentkezik a madarak énekében. Spencer egy játékos teóriát állított fel, szerinte a madár dalolása ugyanabból az ösztönből fakad, amely arra készteti a boldog kis állatot, hogy bohókás táncmutatványokat végezzen a földön vagy a levegőben. Egyszerűen az örömét fejezi ki ezzel. Telefoncsengvs szólítja el a professzort. Amíg távol van, nézegetem az asztal lapját beborító pompás illusztrált atlaszokat, idegennyelvű könyveket és brosúrákat, amelyek mind erről a kérdésről szólnak. Felnyitok egy német könyvet, amelynek fedelén két majompofa vigyorog egymásra. Az egész, többszázoldalas munka két majomnak egymásközti beszélgetését magyarázza. A fejezetcím, amire rányitottam, így szól: Miki bocsánatot kér Dodótól .. Nagyon szeretném tudni, hogy megbocsátott-e a majomhölgy alázatos udvarlójának és hogy minő vétséget követhetett el Elipse, de aztán inkább egy másik könyv felé nyúlok. Ez még érdekesebb: 1733-ben írta egy francia abbé, aki »szórakozva tűnődött az állatok értelmi megnyilatkozásain« és éppen erre a mondatára nyitom rá a könyvet: »...az állatoknak kétségtelenül van intelligenciájuk, tudnak gondolkodni és egymással beszélni, mi más hiányzik hát már nekik, mint a vallási ...« A békák beszédéről szóló könyvet kezdem lapozni, amikor a professzor visszatér. Látja, hogy melyik könyv van nálam és nomolyogva mondja: — A békák legkülönbözőbb fajtáinak egymástól teljesen eltérő hangmegnyilatkozásaival foglalkozik ez a német tudós, aki odáig megy, hogy megkülönbteteti a — »külföldi békák« hangját a néet békákétól ... — A rovarok »beszédével« foglalkoznak! — kérdd .n. — Hogyne. A hangyákról például ötven év előtt még azt hitték, hogy gesztikulálással közlik egymással gondolataikat, de később kiderült, hogy tényleges hangadással „beszélgetnek”. Ez a hang dörzsölés útján jön létre. A törzs és a végtagok bizonyos pontján kemény lécek vannak, amelyek összedörzsölés alkalmával beható hangot adnak. — A kígyók is beszélnek? — Igen. A csörgőkígyó csörgéssel adja tudtul közlendőit. Erre a célra különleges szerkezettel látta el a természet: a farka hegyén az egyes ízek egymáshoz rázása által keletkezik a csörgő hang. — Hát a halak! — A halak hallása és ezzel kapcsolatban a hangja régi problémája a tudománynak. A halak »beszédének kutatása szorosan összefügg a hallás kérdésével, amiről legutóbb Farkas professzor, a szegedi egyetem tanára külföldi véleményekkel egybehangzóan kimutatta, hogy fennáll. A halak hallanak, tehát valószínűleg »beszélnek« is. A csimpánznyelvtől az indogermánig... — Az állatbeszéd egyes szavainak értelmét is sikerült már megállapítani! — Egyes emberszabású majomfajtáknál igen. Ezeknél bizonyos ismétlődő hangelemek és hangcsoportok kifejező jelentőségét részben már tisztázták. Legmesszebbre haladt a csimpdnrbeszéd ismerete. Ezzel nagyon sokan foglalkoznak. Annyira haladt már ez a kutatás, hogy a cshnpánznyelv szótárát is összeállították. Sőt, akadt olyan német tudós, aki úgy vélte, hogy egyenes vonalat lehet találni a csimpánznyelvtől, az ősmongol nyelven keresztül, az indogermánig... Nevetve mutatja meg az erről szóló könyvet. Georg Schwidetzky írta, »Schimpansisch, Urmongolisch, Indogermanisch« a címe, Leipzigben adta ki a Deutscher Verlag, 1992-ben. Egy évvel későbben már aligha adhattak volna ki ilyesmit... A csimpánz szótárból kiderül, hogy a majomnyelv egyes szavainak ilyen értelme van: OAK: nagyon jó, finom! (főleg táplálékkal összefüggésben) KUÓ: na, mi lesz már! (türelmetlenséget árul el) UH-UH, GHO: Isten hozott! (társát köszönti) HUA: hallatlan! (felháborodás) ITHM: ó, milyen boldogtalan vagyok! UA-UA (kétértelmű): gyere már! csakhogy itt vagy! AJ-AJ: ajaj! jaj! (bosszúság vagy fájdalom felkiáltása) GAHA: na nézd csak! (meglepetés, csodálkozás) A szerelemre vonatkozó szavakat hiába kerestem a szótárban. Kelemen professzor ezt azzal magyarázza, hogy a vizsgált állatok között nem volt szerelmespár. Úgylátszik, politikus sem akadt köztük, mert hosszabb nyilatkozatra sem akadtam. Ámbár az »AJ-AJ« és a »HUA« esetleg ellenzéki megnyilvánulásnak fogható fel... Rónay Mária Az autó kapcsolja az útvilágítást. Az autóútvonalak éjszakai világí'dsdnak két módozatáról beszélhetünk. Vagy ez útvonal tajul világiási berendezéséről, vagy pedig a gépjárművek finis óráinak vagy láncainak fényéről. Az utóbbinak természetesen tö''j a hátrányé, gotdítunk csak például a kápázásra, mely már rengeteg balesetet okozott. Az autóvezető számára az ideális világít át út. vonal különleges világlóberendezésű, mint például a Róma— Osia, vagy az Athén—Phaleron útvonal. Természetesen az ilyen világlási rendszer súlyos üzemi költséget emészt, hiszen gyakori eset, hogy néha félórák is eltelnek, míg egy-egy jármű az éjszaka tartama alatt igénybe vesi az utat, a lámparendszer pedig, tekintet nélkül a forgalom rikaságára úgy tó üségre, állandóan egyformán ég és ilyeint sorszor haszontalanul fagyasztja az áramot. Az ilyen világítási rendszer gazdagágossága tehát nagymértékben problematikus. Éppen a fenti ckkből nagy figyelmet érdemelnének lehet azok a kísérletek, melyek olyan szerkezeteknek a gyakorlati megoldását segítenék elő, hogy az éjszakai világítást maga a hadá automobil kapcsolhatná be, mely az útvonalon végigfut, például a fotocel'.a si'ííts géve. Az útpálya meghatározott vagytá 'a szakszókra 'tz Ihatna, úgyhogy ha a gépjármű egy gy ily n szakaszhoz ér, akkor az ahhoz tartozó vildatást enmididen nekapslkatré. A k'pso'o' er, ttdzéshez óramű tartozna, mert a szakatz világitás: biomos di e'f lin ttV'n, tehát ha az automobil r/'ár ta hila'ta * szakaszt, ismét kikapcsolná. A ti'ágitási üzem ez esetben csak szükség esetén működés így az útvonalvilágitá* felesleget költségeket nem emésztene. Milyen gyorsak a Hertz-féle hullámok 7* A nemzetközi időszolgálat megfigyeslése, hogy az időjelzések, melyeket a Hertz-féle hullámokon küldenek, gyakran kétszeresen érkeznek vissza az adókészülékhez. Egyszer az adóhoz vezető legrövidebb Utot, másodszor Pedig a Föld teljet megkerülése után. A két jelzés közti időkülönbözez lehetőséget nyújt arra, hogy a hullámok terjedési sebességét kiszámíthatsák. A számítások alapjául a marseillei, moszkvai, saigoni és tokiói adóállomások küldéseit vették s a gyorsaság középértékéül a másodpercenkénti 227.000 kilométert ilapítoták meg. E szá'm a'ig valamire marad el a fény terjedési sebessége mögött, mely tudvalevőleg SOO.OOO másod, perckilométer. ffi fárlis: a francia államvasutak Irjaigat 'siga elhatároz'a, hogy kis'eg Imtí ron'l~in rs-ik motorkocsikat vagy autók buszokat járat. A vörös hó oka, mely némelykor a Kárpátok, Alpok és a Sarkvidékeken előfordül, az 1.400 milliméter hosságú élőlény. Ez a mikroszkopikus nagyságú növény valóemlnsileg ikertestvére aseska máeni alga fajtának, mely esetenként a hegyek fsúsztatóinak a vinét elneherphresra festi. 1 3 Fotocellás számlálógép. Angliában elülőszerint a forgalom számlálását fotocelláknak a segítségével végeztetik sikerveen. A fotocellák az itiláló óraműveket indítanak meg. Természettudományi könyvek a nagyközönség számára Kaphatók Az Est kőnyvkeiezkedés'ben, Kudapttt, VII., Erzsébet körút 1S—-0. Fd.H«Kr»n: A HrmtwietivAomAnj á] átjii, Kotró P t 80. T/«m brr cht: Ar. «rrtjáirf fW. Kötve P «—. I^i:tenfro»t: Kék Adria. Kíi.ro I» . 1.« chmbacht Alom ét vi.árotyclem. Kotr« í l«L T»» Un: ni',, kfirfil a f3!4Sn. A fCMraJ» k> ..' re. KStre P 7 Taajrl: A v.wi» uak. p —.79. Tarjln: Atornr»k6tá-i a Marsba. P 3.6(1. Bnr.k dfr Ka ur. Eine clIiíomclavírstandHche Einführung in nlcht|i?»t-n Tatssrhen der Naturfoníhun*. 37! ábrával. kiHre I' 7.S2. I>arlnjr: An betiter der Natur. Auf dar Soeh« nnch tifn Schützen der Erde. Számos úb-ávaU kö v« P 8.3Í. Frlwh: Du tind das I-cben. Eine mederae Bi». leit e fr.r Jedermann. S12 Ábrával éa 4 szinea táblává', kätv» P 7.R2. CG» hsr: Phvsilc für AH*. El"» rolktrHlmlicb» DariteHuna: der Physik tir'l Ihrer techni ehe» A nwrndunr I. k»t*r Ha« FMdi der Mechanik. II. kütet: Schall. 'Wärm«. Licht. KStoterakén* P lS.ti. HtaseihtAstrensmle fUr Alle. Ein« Einführnn* in das Weltbild der OeRenwart. 484 ábrával M 71 fcíblával. lülve P fl.28. Jeans: Durch Raum und Zeit. KBIve P 7.ÍS. Karííttti: Du und dl« Natur. Ein» modern» Physik für Jedirrr.ann. 16S ábrával és 9 táblával. kíítve P J.W. Kául: Atomen«nl» tmd TVeltairkrUJt*. Att«nahmonfrei Gesetzgebung ia Physik and Cbetnie. K«:ve P 10.SS. Pfeiffer: Schiffahrt mid Se'ewese*. EVn Bneh vem Verkehr anf dem üVas-se-r und von der nerr*eh«ft de« Mensche» auf der Meeren. Stromes und Wasserwegrii». Szám»« ábrával, kStve P 7.iá. Rhein: VTnndcr der Wellen. Knndfunk ttnd Feri» <"hen darsest»ti« für Jedermann. 120 ábrával. kntve P i.M. Rtl*: Chemie fUr Alle. Eine rolksttlmllch» Elattihranj ta dl» Chsmle und Ihre Anwendung In der Technic. 403 ábrával, kütve P 13.48. Theslng: Wunder dor Eortfflflnrums. Ein« Einführung tu das Wesen des I.ebetts für Jedermem. Szimes ábrával, kötve P 0.20. Zimmer: CrnMurz im Weltbild der Physik. P'.anek clflszavávrl. CS ábrával, kütve P 0-5«. Die Welt im Fo tschrilt k»:a ol. A jelc kort htdomáiy K Kutatómunka eredményei. A nugrkSzSnsíg számira* Mensch. See'». Kesmos. — Musfldehen to def SesrenwErt. — Die rmwflt dos Hunde«. — T)a» ülchtn'xrshflrea. — Kurzberichte. 115 ábrával, kütve P 3.40. I)»' physikalische Weltbild (Atomphysik). — T>aj Gefecht aller Waffen (ZuVunftskricg:). — Veere»spuk nnd Wissenschaft. — Kurzberichte. 97 ábrával, kgtve P 8.49. ürteitforschrn*. — Bi'd- und Tsnfotojrrafi«. — TVl» n-flwi Tischen »uf der Landkarten. — Nenifitüebe Ernfthmn«. — Kurzberichte. IS» ábrává', kütv» P I.40. Yerrrbnnsrs- tmd Jülchtrnijr'orschunfr. — Merwchcoerkenfitnis und Graphologie. — Fttnk»nd Fernsehen. — Pas Gefecht aller Waffen n. (Zukunfliltrlog.) — Kurzbericht». 102 ábrával, kütve P I.4U. Vitamine nwt Hormone. — TenvertunR de» TTnverwertbare». — Wunder ím Vogelzugs. — Wand»! und Zukunft der Sládte. — Kurzberichte. tOO ifcrával. kítve P S.49. Vorstos» m den Gren»«n de» All". — Ton der Autobahn «um Wcltnntobahnverkchr. — Schuld und Söhne. — Wet?® ru neti?m Krini-t'chaffcn. —*' K"rzberichte. St ábrává', kötve P 3.40. WeltoachrlehtetKllenst und -presse. — Modems PsyeholoRle. — Sííatsformea d»r Welt. — Raasefor'ohuns: und Bevfllk>?Tui>*,«')ol!tik. — Kur»bericht». 102 ábrával, kütvo P 3 40. Wetterkunde und We<terv»rh*-sr*e. — Ferlea und Pel «eil. — Geld. Gold und Weltwlriehf ft. — Da» laufende P-nd. — Kurzbericht». 131 ábriral. kitv» P 3.40.