Pesti Napló, 1937. február (88. évfolyam, 26–48. szám)

1937-02-14 / 36. szám

50 Vasárnap A PESTI NAPLÓ MELLÉKLETEI IV. 1937 február 14 50 // Tud ön csimpánzul...?" A „majomnyelv" szótára és más furcsaságok az állathang tudományos kutatásából Mindenütt visszatérő, vándormese­motívum az, hogy valamilyen isten­ség, varázsló vagy boszorkány azzal a keggyel tünteti ki választott embe­rét, hogy megérteti vele az állatok beszédét. A nép fantáziáját éppen úgy izgatta mindenkor, hogy mit le­­ezélhetnek egymással az állatok, mint ahogy filozófusokat tépelődésre kész­tetett, íróknak témát jelentett és tu­dósokat kutatásra ingerelt. A fol­klórénak egy külön lanktudománya a »foeastlore«, amely felgyűjti az álla­tokra vonatkozó népi hagyományo­kat, sokat tud arról, hogy minő ér­telmet tulajdonítanak a nép körében bizonyos állathangoknak és sok ada­tot nyújt arra, hogy a néphit szerint, bizonyos napokon — többnyire kará­csony éjszakáján — emberi nyelven beszélnek az állatok ahhoz, aki meg­határozott babonás előzmények után közeledik hozzájuk. Az állatok »beszédével«,­­ illetőleg hangmegnyilvánu­lásaival igen ko­moly formában foglalkozik hosszabb idő óta a tudomány. Az állatok hang­szerveit tanulmányozzák, elsősorban azért, hogy a kutatások eredményei­ből az emberi hanszszervekre nézve vonjanak le fontos következtetéseket. den igyekszünk reprodukálni az egyes kó­ros jelenségeket. Mert ha pontosan ismer­jük valamely tünet keletkezésének mód­ját, akkor már reális bázist nyertünk a terápia számára is. — Ilyen módon a primitív hangok ta­nulmányozásának segítségével lehet az emberi lélek egyik legmagasabbrendű megnyilatkozásában, a beszédben és az énekben mutatkozó fogyatkozásokat kikü­szöbölni. 650 tudományos munka az állatok hangjáról Dr. Kelemen György egyetemi magán­tanár, a kiváló fül- és gégespecialista, akinek tudományos dolgozatai a világ minden nyelvén — még japínul is — meg­jelentek, akit Európa legtöbb kultúrcent­rimában szakelőadásra hívtak meg az otom­ryngologmák, felgyű­jtötte az állat­hangokra vonatkozó egész irodalmat. — Az állati hangok mechanizmusának tanulmányozása eddig mintegy 650 mun­kából álló irodalmat eredményezett — mondja Kelemen professzor és hatalmas szakkönyvtárából egyre-másra halmozza elém a legkuriózusabb könyveket. A leg­több könyvfedélen maj­mok vicsorognak vagy madarak billegnek a faágakon. De akad olyan könyv is, amelynek fedelén békák ugrálnak és az egész munka a bé­kák hangját magyarázza. Finom bieder­roeser-metszettel modern »sachlich« foto­gráfiákig a legkülönbözőbb könyvfedelek tarkítják az íróasztalt. — Ezek a munkák az állatok hangszer­veivel, hangadásával foglalkoznak és a hiangproduktumoknak egy nyelv értelmé­ben való összefoglalására törekszenek — magyarázza. — Ennek a tudományágnak az egyik úttörője Magyarországon él. Némay Jó­zsef egyetemi tanár volt az, akinek az ál­lathangszrvek anatómiája egészen új megállapításokat köszönhet. Rajta kívül Ónody és Réthy voltak azok a magyar tu­dósok, akiknek kezéből fontos kísérletso­rozatok kerültek ki ezen a téren. Vlágvi­szényletban Negas angol professzor mun­kái a legjelentősebbek. Az emberi hang terápiája az állatkísérletek alapján Hintes dohánnyal tömi meg kis angol pipáját Kelemen professzor és pipázva be­szél tovább.­­ Érdekes az, hogy sok teória messze megelőzte az állati hangszervek komoly anatómiai tanulmányát, pedig az utóbbi az egyetlen alap arra, hogy valóban tudo­mányos, élettani, illetve fonetikai összeál­lításokhoz felhasználhassuk. Ezek az ana­tómiai tanulmányok azért is fontosak, mert gyakran találunk az állatoknál egy­szerűbb anatómiai viszonyokat, mint az embernél és így az emberi hang élettana és kórtana nem egy felvilágosítást kö­szönhet már annak, hogy összehasonlító módon közelítettik meg a problémát. — Így Például a hangszalagok zárásá­nak mechanizmusa — aminek ismerete bénulások megítélése szempontjából fontos — jórészt állatkísérletek alapján tisztázó­dott. — De hasznát veszi ennek az összehason­lító tudománynak az orvosudomány egy aránylag fiatal ága, a foniátria is. A fo­niátria a hang betegségeivel foglalkozik és különösen fontos az olyan emberek szempontjából, akiknél hangszervük kifo­gástalan mű­ködésétől függ; az egz­iszten­cia, papoknál, szónokoknál, színészeknél, énekeseknél, katonatiszteknél stb., akiknek bizony sokféle hangbetegséggel kell meg­küzdeniök. Itt is az az eljárás, hogy — amennyire lehetséges — állatkísérletek­ A madárbeszédben már — dalektusokat is megkülönböztetnek . Az állati hangok ism­eretére a va­dásznak van a legprimitívebb szüksége. A vadásznak pontosan meg kell különböz­tetnie az egyes hangokat, sőt gyakran utánoznia is kell bizonyos állathangokat. Az utóbbi megkönnyítésére mindenféle hangszerek — sípok — szolgálnak. — Hogyan történik az állathangok ta­nulmányozását — kérdem. — A legkülönbözőbb módon, — vála­szolja — Krompechar professzor módszeré­től kezdve, aki reggeli sétái közben ta­nulmányozta a madarak­ csicsergését, a legszigorúbb értelemben vett élettani és fizikai kísérletekig, minden módon igyek­szünk közelebb jutni a problémához.­­ Fontos az a kutató munka, amely rabságban lévő állatokkal folyik. Madi­ráktól emberszabású majmokig minden­féle állat hangja tanulmányozható így. Külön Studium például annak a megfi­gyelése, hogy milyen mértékben finomo­dik kifejező orgánummá a madárhang a környezet hatása alatt.­­ A madaraknál egyébként megállapí­tották már, hogy a madárfütty életperió­dusok szerint szabályszerűen változó. Más és más hangot ad ugyanaz a madár: ét­kezés, párzás, vándorlás és fészekrakás idején. Bizonyos madárfajoknál — például a rigónál — annyira ment a hangok és trillák egymáshoz való kapcsolódásának megfigyelése, hogy vidékek szerint vál­tozó dialektusokat különböztetnek meg a rigófüttyben! A béka,­­ a hangya, a csörgőkígyó és a hal „beszéde" . Érdekes, hogy a madárcsicsergés in­dítóokát illetően milyen különböző és el­lentétes vélemények szerepelnek. Például Darwin a szexuális életben látja a ma­dárbeszéd főrúgóját, viszont Spencer azt állítja, hogy ennek semmi köze a nemi ingerhez, egyszerűen az életenergia túl­áradása jelentkezik a madarak énekében. Spencer egy játékos teóriát állított fel, szerinte a madár dalolása ugyanabból az ösztönből fakad, amely arra készteti a boldog kis állatot, hogy bohókás táncmu­tatványokat végezzen a földön vagy a le­vegőben. Egyszerűen az örömét fejezi ki ezzel. Telefoncsengvs szólítja el a professzort. Amíg távol van, nézegetem az asztal lap­ját beborító pompás illusztrált atlaszokat, idegennyelvű könyveket és brosúrákat, amelyek mind erről a kérdésről szólnak. Felnyitok egy német könyvet, amelynek fedelén két majompofa vigyorog egy­másra. Az egész, többsz­ázoldalas munka két majomnak egymásközti beszélgetését magyarázza. A fejezetcím, amire rányitot­tam, így szól: Miki bocsánatot kér Dodó­tól .. Nagyon szeretném tudni, hogy megbo­csátott-e a majomhölgy alázatos udvarló­jának és hogy minő vétséget követhetett el El­ipse, de aztán inkább egy másik könyv felé nyúlok. Ez még érdekesebb: 1733-ben írta egy francia abbé, aki »szóra­kozva tűnődött az állatok értelmi megnyi­latkozásain« és éppen erre a mondatára nyitom rá a könyvet: »...az állatoknak kétségtelenül van intelligenciájuk, tudnak gondolkodni és egymással beszélni, mi más hiányzik hát már nekik, mint a val­lási ...« A békák beszédéről szóló könyvet kez­dem lapozni, amikor a professzor vissza­tér. Látja, hogy melyik könyv van nálam és n­omolyogva mondja: — A békák legkülönbözőbb fajtáinak egymástól tel­jesen eltérő hangmegnyilat­kozásaival foglalkozik ez a német tudós, aki odáig megy, hogy megkü­lönbte­teti a — »külföldi békák« hangját a né­­et béká­kétól ... — A rovarok »beszédével«­­ foglalkoz­nak! — kérdd .n. — Hogyne. A hangyákról például ötven év előtt még azt hitték, hogy gesztikulá­lással közlik egymással gondolataikat, de később kiderült, hogy tényleges hangadás­sal „beszélgetnek”. Ez a hang dörzsölés útján jön létre. A törzs és a végtagok bi­zonyos pontján kemény lécek vannak, amelyek összedörzsölés alkalmával beható hangot adnak. — A kígyók is beszélnek? — Igen. A csörgőkígyó csörgéssel adja tudtul közlendőit. Erre a célra különleges szerkezettel látta el a természet: a farka hegyén az egyes ízek egymáshoz rázása által keletkezik a csörgő hang. — Hát a halak! — A halak hallása és ezzel kapcsolatban a hangja régi problém­ája a tudomány­nak. A halak »beszédének­ kut­atása szo­rosan összefügg a hallás kérdésével, ami­ről legutóbb Farkas professzor, a szegedi egyetem tanára külföldi véleményekkel egybehangzóan kimutatta, hogy fennáll. A halak hallanak, tehát valószínűleg »be­szélnek« is. A csimpánz­nyelvtől az indogermánig... — Az állatbeszéd egyes szavainak értel­mét is sikerült már megállapítani! — Egyes emberszabású majomfajtáknál igen. Ezeknél bizonyos ismétlődő han­gele­mek és hangcsoportok kifejező jelentősé­gét részben már tisztázták. Legmesszebbre haladt a csimpdnrbeszéd ismerete. Ezzel nagyon sokan foglalkoznak. Annyira ha­ladt már ez a kutatás, hogy a cshnpánz­nyelv szótárát is összeállították. Sőt, akadt olyan német tudós, aki úgy vélte, hogy egyenes vonalat lehet találni a csimpánznyelvtől, az ősmongol nyelven keresztül, az indogermánig... Nevetve mutatja meg az erről szóló könyvet. Georg Schwidetzky írta, »Schim­pansisch, Urmongolisch, Indogermanisch« a címe, Leipzigben adta ki a Deutscher Verlag, 1992-ben. Egy évvel későbben már aligha adhattak volna ki ilyesmit... A csimpánz szótárból kiderül, hogy a majomnyelv egyes szavainak ilyen ér­telme van: OAK: nagyon jó, finom! (főleg táplá­lékkal összefüggésben) KUÓ: na, mi lesz már! (türelmetlensé­get árul el) UH-UH, GHO: Isten hozott! (társát kö­szönti) HUA: hallatlan! (felháborodás) ITHM: ó, milyen boldogtalan vagyok! UA-UA (kétértelmű): gyere már! csak­hogy itt vagy! AJ-AJ: ajaj! jaj! (bosszúság vagy fáj­dalom felkiáltása) GAHA: na nézd csak! (meglepetés, cso­dálkozás) A szerelemre vonatkozó szavakat hiába kerestem a szótárban. Kelemen professzor ezt azzal magyarázza, hogy a vizsgált ál­latok között nem volt szerelmespár. Úgy­látszik, politikus sem akadt köztük, mert hosszabb nyilatkozatra sem akadtam. Ám­bár az »AJ-AJ« és a »HUA« esetleg ellen­zéki megnyilvánulásnak fogható fel... Rónay Mária ­ Az autó kapcsolja az útvilágítást. Az autóútvonalak éjszakai világí'dsdnak két módozatáról be­szélhetünk. Vagy ez útvo­nal taju­l világi­ási berendezéséről, vagy pedig a gépjárművek finis óráinak vagy lán­cainak fényéről. Az utóbbinak termé­szetesen tö'­'j a hátrányé, got­d­ítunk csak például a káp­ázásra, mely már rengeteg balesetet okozott. Az autóvezető számára az ideális világít át ú­t. vonal különleges vi­láglóberendezésű, mint például a Róma— Os­ia, vagy az Athén—Phaleron útvonal. Természetesen az ilyen világl­ási rendszer súlyos üzemi költség­­et emészt, hiszen gyakori eset, hogy néha félórák is eltel­nek, míg egy-egy jármű az éjszaka tarta­ma alatt igénybe vesi az utat, a lámpa­rendszer pedig, tekintet nélkül a forgalom ri­kaságára úgy tó üség­re, állandóan egyformán ég és ilye­int so­rszor haszon­talanul fagyasztja az áramot. Az ilyen vi­lágít­ási rendszer gazdagágossága tehát nagymértékben problematikus. Éppen a fenti ck­kből nagy figyelmet érdemelnének lehe­t azok a kísérletek, melyek olyan szer­kezeteknek a gyakorlati megoldását segí­tenék elő, hogy az éjszakai világítást maga a h­­adá automobil kapcsolhatná be, mely az útvonalon végigfut, például a fotocel'.a si'ííts géve. Az útpálya meghatározott vagytá 'a szak­szókra 'tz Ihatna, úgyhogy ha a gépjármű egy gy ily n szakaszhoz ér, akkor az ahhoz tartozó vild­atást en­midid­en nekapslkatré. A k'pso'o­' er, ttd­zéshez óramű tartozna, mert a sza­katz világitá­s: bi­om­os­­ di e'f lin ttV'n, tehát ha az automobil r/'ár ta hila­'ta * szakaszt, ismét kikapcsolná. A ti'ágitási üzem ez esetben csak szükség esetén mű­köd­és így az útvonalvilágitá* felesleget költségeket nem emésztene. Milyen gyorsak a Hertz-féle hullámok 7* A nemzetközi időszolgálat megfigyes­lése, hogy az időjelzések, melyeket a­­ Hertz-féle hullámokon küldenek, gyakran kétszeresen érkeznek vissza az adókészü­lékhez. Egyszer az adóhoz vezető legr­övi­deb­b Uto­t, másodszor Pedig a Föld teljet megkerülése után. A két jelzés közti idő­különbözez lehetőséget nyújt arra, hogy a­ hullámok terjedési sebességét kiszámíthat­­sák. A számítások alapjául a marseillei, moszkvai, saigoni és tokiói adóállomások küldéseit vették s a gyorsaság középérté­kéül a másodpercenkénti 227.000 kilom­é­tert ilapítot­ák meg. E szá'm a'­ig vala­mire­ marad el a fény terjedési sebessége mögött, mely tudvalevőleg SOO.OOO másod, perckilométer. ffi fárlis: a francia államvasutak Irjai­gat 'siga elhatároz'a, hogy kis'e­g Imtí ron'l~in rs-ik motorkocsikat vagy autók buszokat járat.­­ A vörös hó oka, mely némelykor a Kárpátok, Alpok és a Sarkvidékeken elő­fordül, az 1.400 milliméter hos­ságú élőlény. Ez­ a mikroszkopikus nagyságú növény valóemlnsileg ikertestvére asesk­a máeni alga fajtának, mely esetenként a hegyek fsúsztatóinak a vinét elneherph­resra festi. 1 3 Fotocellás s­zám­lálógép. Angliában elü­lőszerint a forgalom számlálását foto­celláknak a segítségével végeztetik sike­rveen. A fotocellák az itiláló óramű­veket indítanak meg. Természettudományi könyvek a nagyközönség számára Kaphatók Az Est kőnyvkeiezkedés'ben, Kudapttt, VII., Erzsébet körút 1S—-0. Fd.H«Kr»n: A HrmtwietivAomAnj á] átjii, Kotró P t 80. T/«m brr cht: Ar. «rrtjáirf fW. Kötve P «—. I^i:tenfro»t: Kék Adria. Kíi.ro I» . 1.« chmbacht Alom ét vi.árotyclem. Kotr« í l«L T»» Un: ni',, kfirfil a f3!4Sn. A fCMraJ» k> ..' re. KStre P 7 Taajrl: A v.wi» uak. p —.79. Tarjln: Atornr»k6tá-i a Marsba. P 3.6(1. Bnr.k dfr Ka ur. Eine clIiíomclavírstandHche Einführung in nlcht|i?»t-n Tatssrhen der Naturfoníhun*. 37! ábrával. kiHre I' 7.S2. I>arlnjr: An betiter der Natur. Auf dar Soeh« nnch tifn Schützen der Erde. Számos úb-ávaU kö v« P 8.3Í. Frlwh: Du tind das I-cben. Eine mederae Bi». leit e fr.r Jedermann. S12 Ábrával éa 4 szinea táblává', kätv» P 7.R2. CG» hsr: Phvsilc für AH*. El"» rolktrHlmlicb» DariteHuna: der Physik tir'l Ihrer techni ehe» A nwrndunr I. k»t*r Ha« FMdi der Mechanik. II. kütet: Schall. 'Wärm«. Licht. KStoterakén* P lS.ti. HtaseihtAstrensmle fUr Alle. Ein« Ein­führnn* in das Weltbild der OeRenwart. 484 ábrával M 71 fcíblával. lülve P fl.28. Jeans: Durch Raum und Zeit. KBIve P 7.ÍS. Karííttti: Du und dl« Natur. Ein» modern» Physik für Jedirrr.ann. 16S ábrával és 9 táblá­val. kíítve P J.W. Kául: Atomen«nl» tmd TVeltairkrUJt*. Att«­nahmonfrei Gesetzgebung ia Physik and Cbetnie. K«:ve P 10.SS. Pfeiffer: Schiffahrt mid Se'ewese*. EVn Bneh vem Verkehr anf dem üVas-se-r und von der nerr*eh«ft de« Mensche» auf der Meeren. Stro­mes und Wasserwegrii». Szám»« ábrával, kStve P 7.iá. Rhein: VTnndcr der Wellen. Knndfunk ttnd Feri» <"hen darsest»ti« für Jedermann. 120 ábrá­val. kntve P i.M. Rtl*: Chemie fUr Alle. Eine rolksttlmllch» Elattihranj ta dl» Chsmle und Ihre Anwendung In der Technic. 403 ábrával, kütve P 13.48. Theslng: Wunder dor Eortfflflnrums. Ein« Einführung tu das Wesen des I.ebetts für Je­dermem. Szimes ábrával, kötve P 0.20. Zimmer: CrnMurz im Weltbild der Physik. P'.anek clflszavávrl. CS ábrával, kütve P 0-5«. Die Welt im Fo tschrilt k»:a ol. A jelc kort htdomáiy K Kutatómunka eredményei. A nugr­kSzSnsíg számira* Mensch. See'». Kesmos. — Musfldehen to def SesrenwErt. — Die rmwflt dos Hunde«. — T)a» ülchtn'xrshflrea. — Kurzberichte. 115 ábrával, kütve P 3.40. I)»' physikalische Weltbild (Atomphysik). — T>aj Gefecht aller Waffen (ZuVunftskricg:). — Veere»spuk nnd Wissenschaft. — Kurzberichte. 97 ábrával, kgtve P 8.49. ürteitforschrn*. — Bi'd- und Tsnfotojrrafi«. — TVl» n-flwi Tischen »uf der Landkarten. — Nenifitüebe Ernfthmn«. — Kurzberichte. IS» ábrává', kütv» P I.40. Yerrrbnnsrs- tmd Jülchtrnijr'orschunfr. — Merwchcoerkenfitnis und Graphologie. — Fttnk­»nd Fernsehen. — Pas Gefecht aller Waffen n. (Zukunfliltrlog.) — Kurzbericht». 102 ábrával, kütve P I.4U. Vitamine nwt Hormone. — TenvertunR de» TTnverwertbare». — Wunder ím Vogelzugs. — Wand»! und Zukunft der Sládte. — Kurzbe­richte. tOO ifcrával. kítve P S.49. Vorstos» m den Gren»«n de» All". — Ton der Autobahn «um Wcltnntobahnverkchr. — Schuld und Söhne. — Wet?® ru neti?m Krini-t'chaffcn. —*' K"rzberichte. St ábrává', kötve P 3.40. WeltoachrlehtetKllenst und -presse. — Modems PsyeholoRle. — Sííatsformea d»r Welt. — Raa­sefor'ohuns: und Bevfllk>?Tui>*,«')ol!tik. — Kur»­bericht». 102 ábrával, kütvo P 3 40. Wetterkunde und We<terv»rh*-sr*e. — Ferlea und Pel «eil. — Geld. Gold und Weltwlriehf ft. — Da» laufende P-nd. — Kurzbericht». 131 ábri­ral. kitv» P 3.40.

Next