Pesti Napló, 1937. június (88. évfolyam, 121–145. szám)

1937-06-17 / 135. szám

Cs­­i tör fölé PESTI NAPLÓ 1937 június 17 17 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Vagononként nyolcvan pengővel drágul a tűzifa Izgalmas ülés a Fagazdasági Tanácsban Szerdán délután tartotta ülését a Fagazdasági Ta­nács az Országos Erdészeti Egyesület helyiségében. Az ülést igen nagy érdeklődés előzte meg, mert a kormány tudvalevően június 15-ig adott végső határidőt a fa­koncessziós részvénytársaság megalakulására. Az ülésre meghívottak közt az a hír terjedt el, hogy a tárgyalá­sok során a fakoncessziós részvénytársaság megalakulá­sát is bejelentik. Ez az elterjedt hír tévesnek bizonyult. Dr. Mihályi Zoltán elnöki megnyitójában kitért a kérdésre. Hangoz­tatta, hogy a részvénytársaság megalakulása még nincs eldöntve s addig, míg a megalakulást be nem jelentik, a Fagazdasági Tanács nem foglalkozik ezzel az üggyel. A bejelentést általános csodálkozás fogadta és az ülés résztvevői között különböző kommentárokra adott alkalmat. Ezután került sor a tárgysorozat legfontosabb pont­jára, az 1936—37. évi tűzifa átvételi árának megállapí­tására. Az árral kapcsolatban a résztvevők közt élénk vita fejlődött ki. A vita során ismertették az Árelemző Bi­zottság megállapításait és adatait. A Tanács végül is úgy döntött, hogy a tűzifa átvételi árát 400 pengőben kéri megállapítani, a tavalyi 320 pengővel szemben. Az átvételi ár megállapítása körüli vita igen hosszú volt és annak keretében néhány éleshangú felszólalás is elhangzott. Akadtak, akik a fakoncessziós társaság kérdését ismét felhozták, a fent ismertetett elnöki figyelmeztetés ellenére. Az ülés a késő esti órákban ért véget. Külföldi üzletfeleink, akik tiltakoznak az egyházrendszer ellen Jelentettük pár nappal ezelőtt, hogy a magyar-román külkereskedelmi kapcsolatok rendbehozását többi közt a tűzifakérdés is nagyon megnehezíti. A komplikációk abból származnak, hogy a romániai faexportőrök nem akarnak a Magyarországon kizárólagos behozatali joggal felruházandó szervezetnek tűzifát szállítani, hanem ragaszkodnak a régi vevőikhez. Azért nem kell nekik az »egy kéz«, mert úgy látják, hogy az amúgy is magasra szökött tűzifaárakat a magyar­országi koncessziós társaság jutaléka még jobban megdrágítja és attól tartanak, hogy emiatt erősen csökkenni fog Magyarországon a fogyasztás. Ha pedig a fogyasztás csökken, akkor ők nem tudnak a magyar piacon annyi tűzifát elhelyezni, ameny­nyit szeretnének. Ebben a dologban az a legérdekesebb, hogy íme, a külföldi szállító, nemcsak hogy nem kívánja az egykézrendszert, hanem egyenesen tiltakozik és védekezik ellene. Amit azért érdemes külön följegyezni, mert hivatalos helyről rendszerint azt halljuk, hogy a magyar kormány csak kényszerűségből, azért vál­lalta különböző külkereskedelmi viszonylatokban az egykézrendszert, mert külföldi partnereink ragaszkodtak hozzá. A bukaresti hír nem ezt mu­tatja, hanem mindenben valószínűsíti és megerő­síti báró Madarassy-Beck Gyulának és a minap elmondott, azt a véleményét, hogy az egykéz­rendszer még német relációban is »bizonyos ma­gyar oldalról kiindult kezdeményezésnek« volt az egyenes konzekvenciája. Újabb halasztás a magyar-román kereskedelmi tárgyalásokban Az a modus vivendi, melyet Magyarország és Románia delegátusai a csereforgalom ideiglenes szabályozására megállapítottak, június 30-án le­jár. Megírtuk, hogy a két ország kiküldöttei a vi­tás kérdések tisztázásáról Bukarestben tanácsko­zásokat folytatnak és arról is hírt adtunk, hogy magyar részről kik vesznek részt a nagyfontos­ságú gazdasági tárgyalásokon. Ma azonban arról értesültünk, hogy a hivata­los magyar-román tárgyalások még nem kezdőd­tek el. Voltak ugyan bizonyos előkészítő megbe­szélések, a magyar delegáció bukaresti útja azon­ban kitolódott, mert román részről a magyar de­legáció összetételét illetően bizonyos kívánságok merültek fel, melyek egyúttal a tárgyalások meg­indulásának feltétele gyanánt szerepeltek. E kí­vánságok teljesítése még néhány napot vesz igénybe, úgyhogy a magyar delegáció legjobb esetben a hét végén utazhatik el. Országos eső, aminek minden csöppje áldás. Amikor e sorokat írjuk, nem tudjuk még biztosan, várjon az ország minden részének jutott-e ebből a kiadós langyos esőből, melyről, — akármennyire frázisnak hangzik — nem lehet eléggé hálálkodva elmondani, hogy aranyat ér, minden csöppje ál­dás és nagyon megjavította az idei termés kilá­tásait. Utóbbi hetekben már komoly veszedelem­mel fenyegetett a korai kánikula és a nagy szá­razság, ami miatt a talaj kiszáradt, a gabona fej­lődése pedig egyszerűen megállott. Az utolsó 2— 3 napban szórványosan érkeztek már esőhírek, de most úgy látszik, mégis a várva várt országos eső áldásában részesültünk. Hamburgban fogják felépíteni Európa legmagasabb épületét. Berlinből jelentik, hogy Hitler kancellár egye­nes utasítására legközelebb igen nagyarányú építkezé­sek indulnak meg Hamburgban. Itt akarják fölépíteni nemcsak Németországnak, hanem egész Európának leg­nagyobb felhőkarcolóját, egy hatvanemeletes, 250 méter magas épületet, a nemzeti szocialista párt hamburgi székházát. A világ legmagasabb épületei Neusyorkban vannak. Köztük az első a Manhatten Co. palotája, mely 71 emeletes és 280 méter magas; második a Woolworth Building, mely 53 emeletes és 1, magassága 235 méter. Mit jelent a 36 százalékos deport?­­A nemzetközi devizapiacokon ma m­ár 36 százalékra szökött fel a francia frank deportja, olyan magasságra, aminőre csak a frankkontremin 1931. és 1935. évi legizgalmasabb nap­jaiban volt példa. A 36 százalékos deport azt jelenti, hogy aki francia frank ellenében egy hónap múlva történő szállításra tesz fontot vagy dollárt, az örömest fizet három százalékkal magasabb kurzust, mint ameny­nyi a mai promptárfolyam. Nyilván azért, mert nem bízik a frank értékállandóságában és arra számít, hogy egy hónap múlva nem három, hanem jóval több száza­­lékkal magasabb frankkurzust kell majd fizetni a szó­banforgó külföldi fizetőeszközökért. Újabb exotikus piacok nyílnak a magyar női kon­fekció számára. Érdekes rendelés érkezett Bagdadból a Kisiparosok Kiviteli Intézetéhez. A legnagyobb bagdadi áruház, melynek egyik tulajdonosa magyar ember és amelynek Iraktól Egyiptomig több nagy üzlete van, női ruhákból mintakollekciót rendelt. A kollekciót most állítják össze és nagy reményeket fűznek a bag­dadi női ruhakivitelhez. Alapos ez a remény annál te inkább, mert mindenütt, ahol női konfekcióink mintája megjelent, sikerrel járt a magyar kisiparosok próbál­kozása, így Svédországban és Norvégiában állandó piacra találtak és nagyobb mennyiséget rendeltek nem­régiben Sziámból és Manillából is. Negyvenkilenc régi rendeletből egyetlen új rendelet! A kereskedelemügyi miniszter bizonyos valutavédelmi érdekből kiadott különféle árufor­galmi korlátozásokat, melyek közt nagyon nehéz volt eligazodni, most összefoglaltatta. Ebben a tárgyban öt év alatt nem kevesebb, mint negyven­kilenc különféle rendelkezés jelent meg. A keres­kedelemügyi miniszter ezeket most összesítette és újból kiadta. A rendelet nem foglal nagyjelentő­ségű újításokat magában, de megjelenése minden­esetre példa arra, hogyan lehet a különböző he­lyen és időben megjelent rendelkezéseket egyetlen intézkedéssel egy helyen hozzáférhetővé tenni a közönség számára. Németnyelvű beszámoló az ország elmúlt gazdasági évéről. Most jelent meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara németnyelvű beszámolója az ország elmúlt évi gazdasági helyzetéről. A könyv többek közt beszá­mol az 1936. évi mezőgazdasági termelés eredményéről és értékesítéséről, az ipari termelési viszonyokról és a külkereskedelem alakulásáról. Az egyes ipari és keres­kedői szakmákkal külön fejezetek foglalkoznak. A je­lentés a legnagyobb tárgyilagossággal ismerteti az or­szág ipari, kereskedelmi, pénzügyi és mezőgazdasági visz­onyra iíj A kereseti adóalapok felemelése után következik a magasabb jövedelmi adó Beszámoltunk már arról, milyen fájdalmas meg­lepetést okozott az adófizetők körében, hogy a pénzügyi hatóságok a kereseti adót fizetők legkülönbözőbb kate­góriáinak terhére rendkívül súlyos mértékben, sok eset­ben a réginek duplájára, sőt háromszorosára emelték fel az adóalapot. Nem feledkeztek meg az adóhatóságok a jövedelmi adóbevételek fokozásáról sem. Most fogják befejezni a jövedelmi adók kivetését és a fizetési meghagyások kéz­besítése körülbelül két-három hét múlva veszi kezdetét. Ebben sem lesz sok öröme az adófizetőknek, mert mint halljuk, az adó »gondosabb kimunkálására« utasított ki­vető hatóságok pontosan eleget tettek a felsőbb fórumok előírásainak és így el lehetünk készülve a jövedelmi adó összegének jelentékeny emelkedésére is. Egyelőre nem szállítunk több tengerit a néme­teknek. A sokat emlegetett német tengeriszállítá­sok ügye újabb fejezethez érkeztek. Most jött vissza Németországból egy magyar szövetkezeti kiküldött, aki odakünn újabb terngeri mennyiségek elhelyezéséről folytatott tárgyalókat. Állítólag kétszázezer méter mázsa kukorica kiviteléről lett volna szó. A tárgyalások azonban eredménytele­nül végződtek, mert a németek olyan feltételeket szabtak, melyek elfogadása magyar részről valuta­politikai okokból lehetetlen volt.­­Szükségesnek látszik a hizlalási hitel megvalósí­tása« — mondotta Nizsalovszky professzor az OMGE ülésén. Az OMGE közgazdasági, pénzügyi és jogi bizott­sága szerdán délután Bud János ny. miniszter elnöklé­sével együttes ülést tartott, melyen Nizsalovszky Endre egyetemi tanár az állat-jelzálog és a hízlalási hitelek kérdéséről tartott érdekes előadást. Elvileg szükséges­nek és lehetségesnek tartja az állat-jelzálogjog megvaló­sítását, a hitelkeretek túlzott bővítése azonban káros áringadozásokat idézhet elő. Utána Mutschenbacher Emil a kövezetvámok és a vasúti mellékdíjak tervbevett­átalányozását ismertette. Javaslatára a szakosztály a kormányhoz fordul az új szállítási rendelkezések mi­előbbi életbeléptetése érdekében. Illetékmentességet kapnak a fuzionáló rész­vénytársaságok. A pénzügyminiszter 1937. évi 1277. P. M. számú rendeletében a részvénytársaságok és szövetkezetek egyesülésére az illetékmentességet további egy évvel, 1938 június 30 ig újból engedé­lyezte. A rendelet az illetékmentességet a megkí­vánt feltételek fennforgása esetében kiterjeszti arra az egyesülésre is, amellyel valamely biztosító intézet olyan részvénytársaságot olvaszt magába, amelynek célja é® üzletköre kizárólag vagy túl­nyomóan ingatlanok (házak, vagy földbirtok) ke­zelése. Hamisítják a minősített paprikát Illetékes helyen utóbbi időben mind gyakrabban merültek fel panaszok arra vonatkozóan, hogy az állami minősítőjeggyel ellá­tott és ólomzárral lezárt paprikacsomagokat ismeretlen tettesek felbontják. A csomagok tartalmát azután hami­sított anyaggal cserélik ki és az eredeti zárat ismét le­zárják. A földművelésügyi miniszter most körrendeletet intézett a törvényhatóságok első tisztviselőihez, amely­ben felhívja figyelmüket a hamisításokra és utasítja őket, hogy a minősített paprika ólomzárainak ellenőrzé­sére fokozott gonddal ügyeljenek. Megnyugtató helyzetkép a Gazdagságkutató Intézet jelentésében. A Magyar Gazdaságkutató Intézet május 31-én lezárt helyzetjelentése szerint Magyarország gazda­sági helyzete a tőzsde ellanyhulása ellenére az utolsó hónapokban is kedvező volt. Az ipari termelés 1937 első negyedében az idényszerűen várhatónál nagyobb volt. A termelés volumenét jelző indexszáma 1936 első negye­déhez képest 7%-kal nőtt. A mezőgazdaság helyzetét az év első negyedében, miután a gazdák termésfeles­legeiket jórészt már korábban értékesítették, főleg az állati termékek ára határozta meg, amely csekély inga­dozástól eltekintve, kedvező volt A budapesti részvény­tőzsde hosszmozgalma április közepén stagnációnak adott helyet,­ majd április 27-én rendkívüli, néhány rész­vénynél 30%-ot is meghaladó, árfolyamzuhanás követ­kezett be. A besszmozgalom azonban nem jelenti a kon­junktúrafellendülés megtorpanását, hanem elsősorban a tiszta hozadékhoz képest túl magasra hajtott árfolyam­szint kiegyenlítődését. A magyarországi nagykereske­delmi árszínvonal a világpiacon végbement ármozgal­mak hatására január—március között 6%-kal nőtt, majd április folyamán 2%-kal hanyatlott. A január—márciusi áremelkedésben a külföldről importált nyersanyagok és gyarmatáruk drágulásának jutott a legfontosabb szerep. Ezek indexszáma 14%-kal nőtt. Magyarország külkeres­kedelmi forgalmának értéke 1937 első négy hónapjában 293 millió pengőről 339 millió pengőre, 16%-kal emelke­dett. A kivitel 36%-os fokozódásával szemben a behoza­tal 5%-kal csökkent. A külkereskedelmi forgalom 61 mil­­­lió pengős aktív egyenleggel zárult, ami nemcsak az 1936. évit haladta meg számottevően, hanem jelentőseit nagyobb volt, mint a háború óta bármely esztendő azo­­nos időszakában. Kényszeregyességek. A budapesti törvényszék elrendelte a csövönkívüli kényszeregyességi eljárást özv. D­e­r O .HM­zsefné (Kerepesi út 8.) hentes és mészáros (fióküzletek: Thö­­köly út 42. és Festetiek utca 2.) ellen. Vagyonfelügyelő dr. Kobitsek Béla. Követelések bejelentése július 7-ig az OHE központjánál. Dr. W­e 1 1­­ 8 c­h Tibor építő és faiipari vállalat, további Linke Károly divatfiltskereskedő kénysz­­rügyességi ügyé­ben­ a törvényszék az eljárást befejezettnek nyilvánította. Fülöp Berti textil- és késműárukereskedő kényszerű­egyességi ügyében a törvényszék az egyességet jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította.

Next