Pesti Napló, 1937. július (88. évfolyam, 146–172. szám)

1937-07-21 / 163. szám

14 Szerda SZÍNHÁZ —m——BBBiww——■ i ■ Vagy a költő után, aki drámát ír Reinhardt érdekes nyilatkozata Párizsban a film és a színház jelenéről és jövőjéről Párizsból jelentik: Max Reinhardt, a világhírű ren­dező Amerikából Salzburgba utazott. Párizsban két na­pot töltött és itt érdekes nyilatkozatot adott az újság­íróknak a színház és a film amerikai és európai fejlő­déséről. — Az idén korábban utazom Salzburgba, mint más­kor, — mondotta Reinhardt — mert két új alakítást kell betanítanom. Werner Krauss-szal Faust Mefisztóját akarom alaposan megbeszélni és Herbert Berghof Jeder­­man-beli HaZa'í-alakítását. Werner Krauss tehetségéről nem kell, azt hiszem, beszélni. Ami Berghofot illeti, sze­retek fiatal tehetségekkel foglalkozni, őt már nagyjából ismerem és amikor dr. Kerber aki az állami színházak vezetője, új szereplőket ajánlott a Jedermanhoz, előttem Berghof tehetsége volt a legrokonszenvesebb. — Nem lehetetlen, hogy még az idén rendezni fo­gok egy darabot Bécsben. Azt hiszem ugyanis, hogy lesz egy kevés időm, mivel Charles Boyer, legközelebbi filmem főszereplője szeptemberben még másik filmjé­ben lesz elfoglalva. A film, amelynek rendezésére vál­lalkoztam, Dosztojevszkij »Játékos« című regényéből készült. Bécsben természetesen valami nagyobb klasz­­szikus mű betanítására nem­ lesz időm, de talán mégis találok kedvemre való darabot. Feleségem mindenesetre ott marad Bécsben és az is bizonyos, hogy a Theater in der Josephstadt-ban fog játszani. Reinhardt elmondja, hogy miért ment ki Ameri­kába és Salzburg kivételével miért mondott búcsút egész Európának. — Amerikában — folytatta Reinhardt — nincsenek korlátai a munkának. Olyan lehetőségek virulnak kinn, amelyekre Európában még csak gondolni sem lehet. Az én véleményem szerint a film csak egy ága a színház­nak. A tő mindig a színház marad és ennek legfeljebb csak igen virágzó ága a film, amely bizonyos fokig árnyékot vet a fára is. Ha igaz is az, hogy ma a szín­háznak sokkal nagyobb nehézségekkel kell megküz­denie, mint a filmnek, én mégis meg vagyok győződve a színház halhatatlanságáról. Ma az élet gazdasági, politikai és szociális nyugtalanságaival maga vált drámává, de ha a viszonyok egyszer a világon valami­lyen irányban mégis megszilárdulnak, a színház is visszanyeri régi megbecsültségét. Színház nélkül én magam sem tudok meglenni és ezért filmrendezéseim között mindig visszanyúlok a színházhoz is. Egyedül filmrendezéssel nem tudnám elképzelni munkámat. — Filmben és színházban egy közös vonás van. A vágy a költő után, aki drá­mát ír. A költőknek, saj­nos, igen kevés befolyásuk volt a filmre, legfeljebb egyes művek adaptálását vállalhatták el. Ahogyan a színházi művészetben döntő szerepük volt a nagy költő drámaíróknak, úgy a filmben is akkor lesz alapvető változás, ha lesznek költők, akik megtalálják az új formát a film számára. Technikailag a film majdnem elérte a teljes tökéletességet. A technika túlzásba vitele azonban szerintem ártalmára van a filmnek és a színes film is akkor éri el igazi lényegét, ha a technikusok helyett a festőknek lesz több beleszólásuk a produk­cióba. A festő, zeneszerző és költő drámaíró hármas egysége szükséges ahhoz, hogy a film művészete iga­zán az legyen, aminek lennie kell. Az én igyekezetem az, hogy mindezt elősegítsem. A filmproducerek azon­ban ellene szegülnek, ők csak olyan vállalkozásokba fognak, amely a legszélesebb közönségrétegben sikerre számíthat. Néhány érdekes új író új munkája talán eljut mégis a közönséghez. Noel Coward, Sidney Howard és Marc Hennerly-re gondolok. — Az európai színházzal ugyan elvesztettem a kap­csolataimat, de örömmel látom, hogy egyre nagyobb számmal bukkannak fel az új tehetségek. Nem, a szín­ház jövőjét nem féltem. Ha azt kérdezik tőlem, hogy melyik színész alakítása volt rám az utóbbi időben a legnagyobb hatással, akkor azt válaszolom, hogy Greta Garbo szerepe a Kaméliás hölgyben. (*) Magyar irodalmi estély a Sorbonneon. Párizsból jelentik: Louis Gillet, a Francia Akadémia tagja véd­nöksége és Emile Vitta, francia költő elnöklete alatt működő Génie Francais irodalmi társaság rendezésében sikerült magyar irodalmi estély volt a Sorbonneon. Az elnök bevezető szavai után Molnos Lipót egyetemi ma­gántanár, a Tanulmányi Központ igazgatója tartott egyórás előadást »A magyar történelmi tájak és a ma­gyar költők« címmel. Az előadó ismertette a magyar mondákat és költőink műveit, melyekben a Dunántúl, az Alföld, a Felvidék és Erdély történelmi tájai külö­nös szépségben jelennek meg és amelyek a nemzetnek az ősi földhöz való ragaszkodását fejezik ki. Az elő­adás során idézett költők verseit előadóművésznek mu­tatták be. Az előadás után bemutatásra került a Hun­gária film, melyet C­sikoy Pál, a párizsi magyar idegen­­forgalmi iroda igazgatója vezetett be francia nyelvű előadásával. (*) Egyházzenei kongresszus Párizsban. A párizsi világkiállítással kapcsolatban nagyszabású egyházzenei kongresszust rendeznek. A kongresszus legfőbb védnökei Verdier bíboros érsek, valamint Baudrillart, Lienart és Sahard bíborosok, valamint Valery párizsi apostoli nuncius. A kongresszus július 19-én, hétfőn kezdődött és 15-ig tart. A tárgyalások során szóba kerülnek az egy­házi zenének, az orgonajátéknak is az összes problémái Párizs legrégibb templomában, a Saint Germain des Prés-ben bemutatások is lesznek. (*) Fiatal zongorista sikere az Állatkertben. Kedden este az Állatkert Beethoven-hangversenyén nagy siker­rel játszotta Beethoven egyik zongoraversenyét Sachs René, aki az elmúlt esztendőben került ki a Zeneaka­démiáról. A tehetséges fiatal muzsikus az ősszel kül­földi hangversenykörútra indul. ■ (♦) Visszavonják a vidéki színigazgatók engedélyét, ha nem szerveznek rendes társulatot. Az Országos Szí­nészegyesület igazgató tanácsának legutóbbi ülésén Tihanyi Béla elnök figyelmeztette a színigazgatókat, hogy a minisztériumban kapott felhatalmazás alapján jogában áll visszavonási indítványt tenni annak az igazgatónak koncessziója ügyében, aki szabálytalan szerződéseket köt. Bejelentette még, hogy a Színészegye­sület figyelmeztette az ügynökségeket, létminimumon alól szerződéseket ne kössenek, mert ezt az egyesület megtorolja és a szerződést felbontatja. (*) ősszel megalakul a Bruckner Társaság magyar bizottsága. Linzből jelentik: A Bruckner-hét résztvevői körutazást tettek Felső-Ausztriában, megtekintették a nagy osztrák zeneköltő szülőfaluját és mindazokat a helyeket, amelyekhez Bruckner-emlékek fűződnek. A körutazás során Hall fürdőváros is vendégül látta a Bruckner-ünnepségek nemzetközi közönségét; a vendé­geket a Bruckner-hét rendezősége és a város vezetősége üdvözölte. A magyar résztvevők nevében Novák Tiva­dar miniszteri tanácsos válasszolt az üdvözlésre és el­mondotta, hogy Budapesten ez év őszén megalakul a nemzetközi Bruckner Társaság magyar bizottsága. Eb­ből az alkalomból a Szent István bazilikában kiváló művészek közreműködése mellett előadásra kerül az osztrák zeneszerző Es-moll miséje. (*) Egyházi zenei hangverseny lesz a gyöngyösi Szent Bertalan templomban. Gyöngyösről jelentik: A Szent Bertalan főtemplomban szeptember 5-én délután 6 órakor Medek Anna, Kondela Géza, Zsámboki Miklós és Páczay János közreműködésével egyházi zenei hang­verseny lesz.­­ (*) Anna Mária Guglielmetti a leszállított belépti­díjakkal. Az állatkerti hangversenyek operasorozatában Anna Mária Guglielmetti, a világhírű énekesnő, a Traviatában búcsúzik a pesti közönségtől. Míg előző fellépésnél 2 pengő és 50 fillér volt az állatkerti belépő­díj, most csütörtökre 1 pengő és 60 fillérre szállította le a rendezőség, hogy minél nagyobb közönségnek legyen módjában Guglielmettit meghallgatni. (*) Shakespeare divatba jött. Anglián valóságos Shakespeare-láz vett erőt. Egyre-másra érkeznek a hí­rek, hogy új színházak nyílnak Londonban, amelyek kizárólag Shakespeare darabjaival szeretnének anyagi és erkölcsi sikereket elérni. A legújabb Shakespeare­­színház direktorjelöltje a jónevű angol színész, John Gielgud, aki Shakespeare-alakításaival óriási sikereket aratott s most saját színházát rendezi be. Gielgud 33 esztendős és London dédelgetett sztárszínésze, így nem valószínű, hogy kétesvégű vállalkozásba fektetné pénzét. Tij színházába már le is szerződtette együttesét. Peggy Ashc­roft lesz a partnere, akivel a Romeo és Júliában játszott. Színházát II. Richárddal nyitja. addock-Louis­­i apai felesége társadalmi dráma KARÍN rrORLAY EDWARD Arnold világbajnoki boxmeccse MA, SZERDÁTÓL a tengerészen reme STAN PAN PESTI NAPLÓ 1937 július 21 Színházak szerdai műsora ERZSÉBETVÁROSI: Sárgapitykós közlegény (8). —­ MÁRKUS PARK: Gólyaszanatórium (8). — FŐVÁROSI CIR­­KUSZ: Charlie Eivels (4, 8). — KÉMÉNYSEPRŐ: Körözött Lipthai (V19). RÁDIÓ JÚLIUS 21. Budapest I. 6.45: Torna. Utána. Hanglemezek. Kb. 7.20: Étrend, közlemények. 10.00: Hírek­. 10.20: Kogék és babonák a holdról (felolvasás)* l®-45: :A hold a költészetben (felolvasás). 12.00: Harangszó, időjárásj­elentés. 12.05: Kelle Gabriella, az Operaház tagja énekel, zongorakísérettel. 12.45: Hírek. 13.00—14.20-ig: A rádió szalonzenekara. Közben kb. 13.20: Időjelzés, idő­járásjelentés. 14.40: Hírek. 15.00: Élelmiszerárak. 16.15: »Korallzátonyok és korallszigetek.«« írta dr. Gebhardt Antal (felolvasás). 16.45: Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 17.00: »Kisgyermek a fel­nőttek közt.« T­­akács István nevelésügyi előadása. 17.20: Tánc­lemezek. 18.10: »A dunántúli magyar népzene a rádióban.« Dr. Bartha Dénes előadása (hanglemezekkel). 18.45: Közvetítés a margitszigeti Tejcsarnokból. Melles Béla zenekarának mű­sora. 19.30: »A magyar-lengyel evezősmérkőzés.« Machán Ti­bor előadása. 19.45: »Don Quijote de la Mancha.« Kaland há­­­rom részben. Irta Cervantes. Győry Vilmos fordítása után át­dolgozta Bárdos Gyula. Rendező Skirsi Ödön. Utána kb. 20.50.: Hírek. 21.10: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezé­nyel Bajter Lajos. 21.55: Időjárásjelentés. 22.00: Ír est, az ír­­magyar barátság vonata résztvevőinek közreműködésével. Utána kb. 23.00: Hírek francia és olasz nyelven. 23.10: Közve­títés a Britannia-szállóból. Csorba Dezső és cigányzenekara muzsikál. 24.05: Hírek külföldi magyarok számára. — Buda­­pest II. 17.50—18.05-ig: A rádió tárgysorsjáték ismertetése. 18.10—19.19-ig: Hanglemezek. 19.15—19.40-ig: »A Nemzeti Mú­zeum vándorlása.« Uray Dezső előadása. 19.45— 20.30-ig: Köz­vetítés a margitszigeti Tejcsarno­kból. Melles Béla zenekará­nak műsobra. 20.35: Lóversenyeredmények. — Telefonhírmondó. 6.45—11.20-ig: Budapest I. műsora. 11.20—11.50-ig: A Telefon­hírmondó külön műsora (tánclemezek). Utána 15.20-ig: Buda­­pest I. műsora. 15.20—15.50-ig: A Telefonhírmondó külön mű­sora (mű­vészlemezek). Utána: Budapest I. műsora. — Közve­­títőállomások. Egész nap: Budapest I. műsora. — Bövldhullá, mon. 32.88 méteren: 1.00—2.00-ig. Fricsny: Ünnepi induló. Elő­adja a Kendő z­enekar, vezényel Szál­lőssy Ferenc (viaszfel­vétel). »Mi újság az óhazában­?« Hubay: Bevezetés és scherzo. Virovai Róbert hegedül, zongorán kíséri Schwalb Miklós. »Bordalok.« »Tulipántos láda.« Rajter Lajos: Magyar diver­timento. Előadja az Operaház tagjaiból alakult zenekar, ve­zényel Rajter Lajos. (Viaszfelvételek.) »Magyarország a nagy-­ világban.« Szózat. AZ EST-SEIPSz Stéfivági különvonalai Abbázia, Dalmácia Bled-be és Veneziába Indulások minden szombaton MENETTÉRTI JEGYEK: Budapest—Abbázia és vissza— m­T­­tt'm-Budapest—Venezia és vissza......... III. o. 53.­­- 11. o. 78.­Budapest-Susak és vissza............ III. o. 46.­­- II. o. 65.­ Budapest—Bled és vissza..............­III. o. 39.­­- 11. o. 56.­Budapest—Split és vissza................ 111. o. '48.­­" ti. o. ®8.— Budapest—Raguza és vissza.........ii. o. 107.­- III. o. 87.­ Fenti jegyek érvénytartama 4 hét. Egy heti teljes ellátás............................. P 66-tól Felvilágosítás és jelentkezés az Est Utazási és M­enőjegyirodájában V11­, Erzsébet körút 18—20 IBUSz, MÁV Hír. r Rend­jegyirodában V., Vigadó tér 2 mmmi

Next