Pesti Napló, 1937. július (88. évfolyam, 146–172. szám)
1937-07-21 / 163. szám
14 Szerda SZÍNHÁZ —m——BBBiww——■ i ■ Vagy a költő után, aki drámát ír Reinhardt érdekes nyilatkozata Párizsban a film és a színház jelenéről és jövőjéről Párizsból jelentik: Max Reinhardt, a világhírű rendező Amerikából Salzburgba utazott. Párizsban két napot töltött és itt érdekes nyilatkozatot adott az újságíróknak a színház és a film amerikai és európai fejlődéséről. — Az idén korábban utazom Salzburgba, mint máskor, — mondotta Reinhardt — mert két új alakítást kell betanítanom. Werner Krauss-szal Faust Mefisztóját akarom alaposan megbeszélni és Herbert Berghof Jederman-beli HaZa'í-alakítását. Werner Krauss tehetségéről nem kell, azt hiszem, beszélni. Ami Berghofot illeti, szeretek fiatal tehetségekkel foglalkozni, őt már nagyjából ismerem és amikor dr. Kerber aki az állami színházak vezetője, új szereplőket ajánlott a Jedermanhoz, előttem Berghof tehetsége volt a legrokonszenvesebb. — Nem lehetetlen, hogy még az idén rendezni fogok egy darabot Bécsben. Azt hiszem ugyanis, hogy lesz egy kevés időm, mivel Charles Boyer, legközelebbi filmem főszereplője szeptemberben még másik filmjében lesz elfoglalva. A film, amelynek rendezésére vállalkoztam, Dosztojevszkij »Játékos« című regényéből készült. Bécsben természetesen valami nagyobb klaszszikus mű betanítására nem lesz időm, de talán mégis találok kedvemre való darabot. Feleségem mindenesetre ott marad Bécsben és az is bizonyos, hogy a Theater in der Josephstadt-ban fog játszani. Reinhardt elmondja, hogy miért ment ki Amerikába és Salzburg kivételével miért mondott búcsút egész Európának. — Amerikában — folytatta Reinhardt — nincsenek korlátai a munkának. Olyan lehetőségek virulnak kinn, amelyekre Európában még csak gondolni sem lehet. Az én véleményem szerint a film csak egy ága a színháznak. A tő mindig a színház marad és ennek legfeljebb csak igen virágzó ága a film, amely bizonyos fokig árnyékot vet a fára is. Ha igaz is az, hogy ma a színháznak sokkal nagyobb nehézségekkel kell megküzdenie, mint a filmnek, én mégis meg vagyok győződve a színház halhatatlanságáról. Ma az élet gazdasági, politikai és szociális nyugtalanságaival maga vált drámává, de ha a viszonyok egyszer a világon valamilyen irányban mégis megszilárdulnak, a színház is visszanyeri régi megbecsültségét. Színház nélkül én magam sem tudok meglenni és ezért filmrendezéseim között mindig visszanyúlok a színházhoz is. Egyedül filmrendezéssel nem tudnám elképzelni munkámat. — Filmben és színházban egy közös vonás van. A vágy a költő után, aki drámát ír. A költőknek, sajnos, igen kevés befolyásuk volt a filmre, legfeljebb egyes művek adaptálását vállalhatták el. Ahogyan a színházi művészetben döntő szerepük volt a nagy költő drámaíróknak, úgy a filmben is akkor lesz alapvető változás, ha lesznek költők, akik megtalálják az új formát a film számára. Technikailag a film majdnem elérte a teljes tökéletességet. A technika túlzásba vitele azonban szerintem ártalmára van a filmnek és a színes film is akkor éri el igazi lényegét, ha a technikusok helyett a festőknek lesz több beleszólásuk a produkcióba. A festő, zeneszerző és költő drámaíró hármas egysége szükséges ahhoz, hogy a film művészete igazán az legyen, aminek lennie kell. Az én igyekezetem az, hogy mindezt elősegítsem. A filmproducerek azonban ellene szegülnek, ők csak olyan vállalkozásokba fognak, amely a legszélesebb közönségrétegben sikerre számíthat. Néhány érdekes új író új munkája talán eljut mégis a közönséghez. Noel Coward, Sidney Howard és Marc Hennerly-re gondolok. — Az európai színházzal ugyan elvesztettem a kapcsolataimat, de örömmel látom, hogy egyre nagyobb számmal bukkannak fel az új tehetségek. Nem, a színház jövőjét nem féltem. Ha azt kérdezik tőlem, hogy melyik színész alakítása volt rám az utóbbi időben a legnagyobb hatással, akkor azt válaszolom, hogy Greta Garbo szerepe a Kaméliás hölgyben. (*) Magyar irodalmi estély a Sorbonneon. Párizsból jelentik: Louis Gillet, a Francia Akadémia tagja védnöksége és Emile Vitta, francia költő elnöklete alatt működő Génie Francais irodalmi társaság rendezésében sikerült magyar irodalmi estély volt a Sorbonneon. Az elnök bevezető szavai után Molnos Lipót egyetemi magántanár, a Tanulmányi Központ igazgatója tartott egyórás előadást »A magyar történelmi tájak és a magyar költők« címmel. Az előadó ismertette a magyar mondákat és költőink műveit, melyekben a Dunántúl, az Alföld, a Felvidék és Erdély történelmi tájai különös szépségben jelennek meg és amelyek a nemzetnek az ősi földhöz való ragaszkodását fejezik ki. Az előadás során idézett költők verseit előadóművésznek mutatták be. Az előadás után bemutatásra került a Hungária film, melyet Csikoy Pál, a párizsi magyar idegenforgalmi iroda igazgatója vezetett be francia nyelvű előadásával. (*) Egyházzenei kongresszus Párizsban. A párizsi világkiállítással kapcsolatban nagyszabású egyházzenei kongresszust rendeznek. A kongresszus legfőbb védnökei Verdier bíboros érsek, valamint Baudrillart, Lienart és Sahard bíborosok, valamint Valery párizsi apostoli nuncius. A kongresszus július 19-én, hétfőn kezdődött és 15-ig tart. A tárgyalások során szóba kerülnek az egyházi zenének, az orgonajátéknak is az összes problémái Párizs legrégibb templomában, a Saint Germain des Prés-ben bemutatások is lesznek. (*) Fiatal zongorista sikere az Állatkertben. Kedden este az Állatkert Beethoven-hangversenyén nagy sikerrel játszotta Beethoven egyik zongoraversenyét Sachs René, aki az elmúlt esztendőben került ki a Zeneakadémiáról. A tehetséges fiatal muzsikus az ősszel külföldi hangversenykörútra indul. ■ (♦) Visszavonják a vidéki színigazgatók engedélyét, ha nem szerveznek rendes társulatot. Az Országos Színészegyesület igazgató tanácsának legutóbbi ülésén Tihanyi Béla elnök figyelmeztette a színigazgatókat, hogy a minisztériumban kapott felhatalmazás alapján jogában áll visszavonási indítványt tenni annak az igazgatónak koncessziója ügyében, aki szabálytalan szerződéseket köt. Bejelentette még, hogy a Színészegyesület figyelmeztette az ügynökségeket, létminimumon alól szerződéseket ne kössenek, mert ezt az egyesület megtorolja és a szerződést felbontatja. (*) ősszel megalakul a Bruckner Társaság magyar bizottsága. Linzből jelentik: A Bruckner-hét résztvevői körutazást tettek Felső-Ausztriában, megtekintették a nagy osztrák zeneköltő szülőfaluját és mindazokat a helyeket, amelyekhez Bruckner-emlékek fűződnek. A körutazás során Hall fürdőváros is vendégül látta a Bruckner-ünnepségek nemzetközi közönségét; a vendégeket a Bruckner-hét rendezősége és a város vezetősége üdvözölte. A magyar résztvevők nevében Novák Tivadar miniszteri tanácsos válasszolt az üdvözlésre és elmondotta, hogy Budapesten ez év őszén megalakul a nemzetközi Bruckner Társaság magyar bizottsága. Ebből az alkalomból a Szent István bazilikában kiváló művészek közreműködése mellett előadásra kerül az osztrák zeneszerző Es-moll miséje. (*) Egyházi zenei hangverseny lesz a gyöngyösi Szent Bertalan templomban. Gyöngyösről jelentik: A Szent Bertalan főtemplomban szeptember 5-én délután 6 órakor Medek Anna, Kondela Géza, Zsámboki Miklós és Páczay János közreműködésével egyházi zenei hangverseny lesz. (*) Anna Mária Guglielmetti a leszállított beléptidíjakkal. Az állatkerti hangversenyek operasorozatában Anna Mária Guglielmetti, a világhírű énekesnő, a Traviatában búcsúzik a pesti közönségtől. Míg előző fellépésnél 2 pengő és 50 fillér volt az állatkerti belépődíj, most csütörtökre 1 pengő és 60 fillérre szállította le a rendezőség, hogy minél nagyobb közönségnek legyen módjában Guglielmettit meghallgatni. (*) Shakespeare divatba jött. Anglián valóságos Shakespeare-láz vett erőt. Egyre-másra érkeznek a hírek, hogy új színházak nyílnak Londonban, amelyek kizárólag Shakespeare darabjaival szeretnének anyagi és erkölcsi sikereket elérni. A legújabb Shakespeareszínház direktorjelöltje a jónevű angol színész, John Gielgud, aki Shakespeare-alakításaival óriási sikereket aratott s most saját színházát rendezi be. Gielgud 33 esztendős és London dédelgetett sztárszínésze, így nem valószínű, hogy kétesvégű vállalkozásba fektetné pénzét. Tij színházába már le is szerződtette együttesét. Peggy Ashcroft lesz a partnere, akivel a Romeo és Júliában játszott. Színházát II. Richárddal nyitja. addock-Louisi apai felesége társadalmi dráma KARÍN rrORLAY EDWARD Arnold világbajnoki boxmeccse MA, SZERDÁTÓL a tengerészen reme STAN PAN PESTI NAPLÓ 1937 július 21 Színházak szerdai műsora ERZSÉBETVÁROSI: Sárgapitykós közlegény (8). — MÁRKUS PARK: Gólyaszanatórium (8). — FŐVÁROSI CIRKUSZ: Charlie Eivels (4, 8). — KÉMÉNYSEPRŐ: Körözött Lipthai (V19). RÁDIÓ JÚLIUS 21. Budapest I. 6.45: Torna. Utána. Hanglemezek. Kb. 7.20: Étrend, közlemények. 10.00: Hírek. 10.20: Kogék és babonák a holdról (felolvasás)* l®-45: :A hold a költészetben (felolvasás). 12.00: Harangszó, időjárásjelentés. 12.05: Kelle Gabriella, az Operaház tagja énekel, zongorakísérettel. 12.45: Hírek. 13.00—14.20-ig: A rádió szalonzenekara. Közben kb. 13.20: Időjelzés, időjárásjelentés. 14.40: Hírek. 15.00: Élelmiszerárak. 16.15: »Korallzátonyok és korallszigetek.«« írta dr. Gebhardt Antal (felolvasás). 16.45: Időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 17.00: »Kisgyermek a felnőttek közt.« Takács István nevelésügyi előadása. 17.20: Tánclemezek. 18.10: »A dunántúli magyar népzene a rádióban.« Dr. Bartha Dénes előadása (hanglemezekkel). 18.45: Közvetítés a margitszigeti Tejcsarnokból. Melles Béla zenekarának műsora. 19.30: »A magyar-lengyel evezősmérkőzés.« Machán Tibor előadása. 19.45: »Don Quijote de la Mancha.« Kaland három részben. Irta Cervantes. Győry Vilmos fordítása után átdolgozta Bárdos Gyula. Rendező Skirsi Ödön. Utána kb. 20.50.: Hírek. 21.10: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Bajter Lajos. 21.55: Időjárásjelentés. 22.00: Ír est, az írmagyar barátság vonata résztvevőinek közreműködésével. Utána kb. 23.00: Hírek francia és olasz nyelven. 23.10: Közvetítés a Britannia-szállóból. Csorba Dezső és cigányzenekara muzsikál. 24.05: Hírek külföldi magyarok számára. — Budapest II. 17.50—18.05-ig: A rádió tárgysorsjáték ismertetése. 18.10—19.19-ig: Hanglemezek. 19.15—19.40-ig: »A Nemzeti Múzeum vándorlása.« Uray Dezső előadása. 19.45— 20.30-ig: Közvetítés a margitszigeti Tejcsarnokból. Melles Béla zenekarának műsobra. 20.35: Lóversenyeredmények. — Telefonhírmondó. 6.45—11.20-ig: Budapest I. műsora. 11.20—11.50-ig: A Telefonhírmondó külön műsora (tánclemezek). Utána 15.20-ig: Budapest I. műsora. 15.20—15.50-ig: A Telefonhírmondó külön műsora (művészlemezek). Utána: Budapest I. műsora. — Közvetítőállomások. Egész nap: Budapest I. műsora. — Bövldhullá, mon. 32.88 méteren: 1.00—2.00-ig. Fricsny: Ünnepi induló. Előadja a Kendő zenekar, vezényel Szállőssy Ferenc (viaszfelvétel). »Mi újság az óhazában?« Hubay: Bevezetés és scherzo. Virovai Róbert hegedül, zongorán kíséri Schwalb Miklós. »Bordalok.« »Tulipántos láda.« Rajter Lajos: Magyar divertimento. Előadja az Operaház tagjaiból alakult zenekar, vezényel Rajter Lajos. (Viaszfelvételek.) »Magyarország a nagy- világban.« Szózat. AZ EST-SEIPSz Stéfivági különvonalai Abbázia, Dalmácia Bled-be és Veneziába Indulások minden szombaton MENETTÉRTI JEGYEK: Budapest—Abbázia és vissza— mTtt'm-Budapest—Venezia és vissza......... III. o. 53.- 11. o. 78.Budapest-Susak és vissza............ III. o. 46.- II. o. 65. Budapest—Bled és vissza..............III. o. 39.- 11. o. 56.Budapest—Split és vissza................ 111. o. '48." ti. o. ®8.— Budapest—Raguza és vissza.........ii. o. 107.- III. o. 87. Fenti jegyek érvénytartama 4 hét. Egy heti teljes ellátás............................. P 66-tól Felvilágosítás és jelentkezés az Est Utazási és Menőjegyirodájában V11, Erzsébet körút 18—20 IBUSz, MÁV Hír. r Rendjegyirodában V., Vigadó tér 2 mmmi