Pesti Napló, 1937. július (88. évfolyam, 146–172. szám)
1937-07-24 / 166. szám
Szombat A KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Párszázezer mázsa tengerit exportálunk az exklíringes országokba Románia beszüntette a kivitelt, helyette Magyarország értékesíti a még rendelkezésre álló ótengeri készleteket A budapesti gabonatőzsde legszilárdabb cikke pénteken a tengeri volt. Az áremelkedések okáról már a tőzsdén is különböző hírek voltak elterjedve, amelyeket később beavatott körök megerősítettek. Értesülésünk szerint megfelel a valóságnak az a hír, hogy Románia egyelőre, további intézkedésig megtiltotta a tengeri készletek exportálását, mégpedig azzal a megokolással, hogy a kukoricaföldek az Alduna vidékén nem kaptak kellő nedvességet. Attól tartanak, hogy az aszály ezen a vidéken kárt fog tenni a tengeritermésben-Bár ezzel szemben Beszarábiában és a Bánátban kitűnőek a tengeritermés kilátásai, viszont a tavalyi termés nem volt túlságosan nagy, úgyhogy a készletek már nem számottevők. Így tehát óvatossági rendszabályról van szó, amely azonban kétségkívül megjavítja a még rendelkezésre álló magyar ótengeri készletek külföldi értékesítésének lehetőségeit, különösen egyes exklíringes viszonylatban. Így merült fel a román kukoricakiviteli tilalommal egyidejűleg az a hír, hogy Magyarország előreláthatólag augusztus első felében néhány százezer mázsa tengeri kivitelét teszi lehetővé. Az ehhez szükséges, egyébként nem nagyarányú támogatást az illetékes tényezők attól teszik függővé, hogy az exportőrök nemes devizákért értékesítsék a szóban lévő tengeri készleteket. Hogy milyen országok jönnek e tekintetben számításba, az a közeli napokban meginduló üzleti tárgyalások során fog véglegesen kialakulni. Ugyanekkor dől majd el a mennyiség is, amelynek kivitelét egyelőre pontosan ismert feltételek mellett lehetővé teszik. Annyi azonban kétségtelen, hogy az export lebonyolítása után is még néhány millió mázsa átmeneti készlet marad az országban, amelynek értékesítése az őszi hónapokra marad, amikor az új kukoricatermésről már egészen pontos kép alakulhat ki. A mostani kilátások mellett azonban valószínű, hogy e készletek értékesítésére is előbb-utóbb sor fog kerülni. Így a kukorica, amelyben a hiány fedezése a megelőző gazdasági évben annyi gondot okozott, most egyik komolyan számításba jövő aktív tételévé vált az ország devizamérlegének. A bortermelő gazdának sokkal több a gondja, ha nagy a termés, mint amikor gyönge a szüret Nagyok az eladatlan készletek, nincs ára a bornak A magyar bortermelő gazdák súlyos gonddal küzdenek. Nagy készletek maradtak meg a múltévi termésből és mert az idei szüret is bőségesnek ígérkezik, nincs ára a bornak. »Megint 10—12 filléres árakról beszélnek a kommerszáru piacán, — írja nekünk egy bortermelő gazda — amit ha nem sikerül fölemelni, mindnyájan tönkre fogunk menni«. Nagy riadalmat okoz a hordóhiány is, ami ellen védekezésül a külföldi hordók vámmentes behozatalát sürgeti az érdekeltség. A kormány is látja ezeket a bajokat és az a 11 borközraktár, melyet még ebben az esztendőben fölépítenek 2,2 millió pengő költséggel, arra fog szolgálni, hogy a készlet raktározása révén mentesítse a piacot a túlságos letek egy részének bea nagy kínálat árleszorító hatása alól. Szó van azonkívül arról is, hogy a balettaalapból 700.000 enget fognak borvásárlás céljaira kihasítani, egy szüret után mindjárt föl lehessen javítani az árakat. A borexport fokozásán kívül a szőlő kivitelének előmozdítására is nagy előkészületek történnek, ezenkívül állandó program a belső fogyasztás emeléséről való gondoskodás. A tavalyi igen nagy, 4,5 millió hektoliter bortermésünkből körülbelül 1,5 millió hektó még megvan, annak ellenére, hogy az export 1937 első felében igen kedvezően alakult és hordóborokból mennyiség tekintetében duplája a múlt évinek Múlt év első felében 82.690 g hordósbort vittünk ki 2.2 millió pengő értékben, 1937 első felében pedig 170.769 q-t 3.3 millió pengő értékben. De ez mind kevés az óriási készlethez képest. Arra is kell gondolni, hogy az új termés előrelátható hozadékából, a fejenként 30 literrel számított belső fogyasztás levonása után, megint marad 2 millió hektó fölöslegünk. Szóval olyan mértékben szaporodnak megint az ország borkészletei, hogy ezek miatt teljes joggal aggódik a sok szőlősgazda, aki jól tudja, hogy kiviteli lehetőségeink meglehetősen korlátozottak és hogy a belső fogyasztás növelését is csak bizonyos határig teszi lehetővé a lakosság nem nagy vásárlóképessége. Furcsa dolog, de mégis úgy van, hogy a szőlősgazdáknak sokkal több a gondjuk, amkor jó a termés, mint amikor gyönge a szüret. A krízist az 1930. évi nagy termés indította meg, amikor 4 millió hektó bort szüreteltünk, holott a megelőző 4—5 év termésátlaga 2--3 millió hektó volt. Azóta 3—3,5 millió hektó volt bortermésünk évi hozadéka, csak 1936-ban értünk el megint rekorderedményt 4,5 millió hektóval. Rekorderedményt, mely a gazdák számára gondokban is rekordot jelent. . Szükség esetén kényszereszközökkel biztosítják a tűzifaellátás zavartalanságát. Néhány nappal ezelőtt adták ki a tűzifa árának maximálásáról szóló kormányrendeletet. A rendelet hatásáról pénteken tanácskozások kezdődtek. Darányi Kálmán miniszterelnöknél báró Prónay György, herceg Hohenlohe Ferenc, báró Waldbott Kelemen és Péchy Tibor minisztériumi osztályfőnök jelent meg. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy az erdőbirtokosok jelentése alapján megállapítható legyen: milyen hatása van a maximáló rendeletnek. A kormány az értekezletről kiszivárgott hírek szerint — szükség esetén igénybevétel útján is biztosítja a tűzifaellátást, sőt adott esetben a rekvirálás eszközétől sem riad vissza. Valószínű azonban, hogy ilyen erélyes intézkedésekre nem kerül sor és az érdekeltek maguk biztosítják majd a tűzifaellátás zavartalanságát. Amennyiben különleges rendszabályokra lenne mégis szükség, azokról a minisztertanács fog határozni. Az OTI ingyen telket kér székház építésére Újpesttől. Az Országos Társadalombiztosító Intézet Újpesten nagyobbszabású székház építését tervezi. A közérdekű célra való tekintettel az OTI átiratot intézett Újpest polgármesteréhez és kérte, hogy a város bocsásson ingyen telket rendelkezésére, ahol székházát felépítheti. Az OTI 400—450 négyszögöles telekre tartana igényt. A szeszüzletben e héten fogyasztási szeszben igen gyér volt a forgalom, míg denaturált és motorszeszben élénkebb volt a kereslet. Az árak változatlanok maradtak. A gyümölcspálinkaüzletben a forgalom a múlt heti keretek között mozgott, változatlan árak mellett. Törkölypálinka 2.60, seprőpálinka 2.60—2.70, barackpálinka 5.50—6.— pengő. Szilvóriumban igen gyér a kínálat, 3.40—3.50 pengőn kelt el néhány kisebb tétel. Eperpálinka 3.40, borpárlat 3.30—3.35 pengő. Az árak 10.000 literfokonként III. tábl. ^ 3% forgalmi adó értendők, ötven fillér a különbség a búza és a rozs ára közt. Normális viszonyok közt körülbelül 3 pengővel drágább a búza, mint a rozs. Most az árdifferencia összezsugorodott 50 fillérre, mert az októberi rozs 21.20, a búza ára pedig 21.70 pengő. A rozs feltűnő áremelkedését a gyenge terméskilátásokkal okolják meg. Úgy látszik, hogy külföldön is kevés lesz idén a rozs, legalábbis erre lehet következtetni abból a tényből hogy Lengyelország érvényben tartja a rozskiviteli tilalmat, hogy Németországban is a tavalyinál 15 százalékkal kisebb rozsterméssel számolnak és hogy az egyébként óvatos Ausztria szokatlanul magas árakon vásárol külföldön rozsot. Megállapodás a borjúvásári forgalom újabb szabályozásáról. A borjúnagyvégek és a bizományosok értekezletet tartottak, amelyen megállapodtak a borjúvásári forgalom rendezéséről. E megállapodás szerint a bizományos a címére érkezett borjút, amely már a vásár kezdetekor adás-vétel tárgya volt, ha a vásáron eladni nem tudja, csakis déli 12 órától kezdve vágathatja le. A bizományos a leölt borjút csak egy darabban hozhatja forgalomba, azt feldarabolnia, kifejtenie nem szabad. A bizományosok egymás között adásvétellel nem foglalkozhatnak. Az élőborjúvásár, valamint a hideghúsvásár csak délelőtt 10 órakor kezdődhet a jövőben. 725 millió dollárral emelkedett a jegybankok aranytartaléka. Genfből jelentik. A Népszövetség statisztikai közleménye szerint az év első felében a központi jegybankok látható aranytartaléka (Oroszország, Olaszország és Spanyolország nélkül) a múlt év december végéhez viszonyítva 725 millió aranydollárral emelkedett és így meghaladja az egész világ múlt évi aranytermelésének értékét. Franciaországban az aranytartalék 73 millió aranydollárral csökkent. PESTI NAPLÓ 1937 július 24 17 Séta a közüzemek frontján Tessék egyszer gyalog elindulni a Margit körút és Bem ucca sarkáról a Bem uccán át, a Fő utcán keresztül elsétálni a Lánchíd budai hídfőjéig. Az egész séta egy negyedóráig tart. Útközben a következő közüzemek bolthelyiségeivel találkozunk. A Margit körút és Bem ucca sarkán a Községi Élelmiszerüzem ragyogóan berendezett új fiókjával. Az esti órákban neonfény hirdeti három fronton a »Községi, Községi, Községi« gazdagságát és dicsőségét. A Fő ucca 42. számú házban találkozunk a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének 89. számú eladási üzletével, a Fő utca 12. számú házban ugyanannak újonnan, fényesen berendezett nagyszabású eladási üzletével. Végül a Fő utca 7. számú házban ugyancsak a köztisztviselők úgynevezett hússzékével, vagyis speciális mészáros- és hentesüzletével. Így egy negyedórai séta alatt beleütközünk 4 fontósági üzembe. Kizárólag olyanokba, amelyek a főváros kisiparosainak, henteseinek és mészárosainak és a főváros kiskereskedőinek, fűszerkereskedőinek okoznak gyilkos konkurrenciát. És ezek az üzemek olyan városrészben csoportosulnak ilyen sűrűn, ahol a legkitűnőbb hentes-, mészáros- és fűszeresüzletek találhatók, ahol tehát az ú. n. árnivellálást bőségesen elvégzi a szabad verseny. Ezekben az üzemekben a két legnagyobb közület, az állam és a főváros konkurrálja le a saját adófizető polgárait. Az egyik, a községi, büszkén hirdeti is magát közüzemnek. A másik, a Köztisztviselők, szövetkezetnek nevezi ugyan magát, de származásánál, tőkebeli szerkezeténél, az állam által bőkezűen fedezett veszteségeknél és az állam által juttatott előnyöknél fogva lényegileg másnak, mint állami közüzemnek, nem tekinthető. És mit tegyen ez ellen a kisiparos és a kiskereskedő. A legnagyobb szakértelemmel, szorgalommal és igénytelenséggel sem képes ezzel a versennyel megküzdeni. Nem azért, mintha az Üzem kisebb rezsivel vagy nagyobb szakértelemmel dolgoznék. Hanem azért, mert az Üzem veszteségeit a közület viseli. Vagy úgy, mint a köztisztviselőknél, leplezetlenül és közvetlenül, vagy úgy, mint a Községinél, ahol a kórházi és karitatív intézmények verseny nélküli kiszolgálásában rejlő óriási előnyökkel egyensúlyozza ki az üzleti hiányokat. Talán egy kis remény meríthető Széli belügyminiszternek a tabáni szálló tárgyában a fővároshoz intézett leiratában. Itt megcsendül olyanhang, mintha a közüzemekkel szemben jobban figyelembe kellene venni a magángazdálkodást. Nagy kár, hogy Széli nem ipari és kereskedelmi miniszter. Ha az volna, talán észrevennék, hogy a fővárosban még van kézműipar, sőt — horribile dictu — kereskedelem is. Ami manapság már-már feledésbe megy, Éber Antal. nagyon gyengék a borsodi terméseredmények. Miskolcról jelentik: A megyeházára most érkeztek be a cséplési jelentések, amelyek rendkívül A megyeházára most érkezszomorú képet tárnak fel a borsodmegyei aratás eredményéről. Különösen a mezőcsáti és mezőkövesdi, továbbá a jégverte és viharok által sújtott putnoki és ózdi járás községeiben igen gyengék a terméseredmények. Az ínséges vidékeken a pénzügyigazgatóság, közei, most állapítják meg az aszálykárok mérlegét. A gazdákat őszi vetőmaggal fogják ellátni. Több községben olyan gyenge az aratási mérleg, hogy a gazdák a múltévi őszi vetőmagsegélyt sem tudják az idén visszatéríteni. Fölemelték a francia vámokat. Néhány kivételtől eltekintve az összes vámokat egységesen 13%-kal felértékelték Franciaországban. A kontingensilletékeket 25 százalékkal, az egységes beviteli illetékeket pedig 6%-ról 8%-ra emelték. 200—309%-kal fokozzák a műgyapotgyártást Amerikában. A Du-Pont konszern — newyorki jelentés szerint — a műgyapotgyártást évi 12 millió libráról 28 millió librára emeli. A Viscose Corp. pedig 10 millióról 20 millió librára akarja fokozni termelését. Svájc importja majdnem 400 millióval emelkedett. Zürichből jelentik: A svájci külforgalomról készült kimutatás szerint az év első felében erősen fokozódott a behozatal a nélkülözhetetlen nyersanyagokban és élelmi cikkekben. A behozatal jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel. A múlt év hasonló idejével szemben a behozatal 387,8 millióval, a kivitel pedig 182,7 millióval volt több a tavalyinál. Eredeti angol The Champion és kitűnő Royal Star kerékpárokat havi 15—20 pengős részletre szállítunk, kerékpár-alkatrészeket bármely kerékpárhoz nagyban" nyár fir-Lék" . Láng Jakab és fia kerékpár-nagykereskedők, Budapest, VIII, Muri körút 41. — Kép«Várjegyzék ingyen. Alapítva 18»