Pesti Napló, 1937. július (88. évfolyam, 146–172. szám)

1937-07-24 / 166. szám

Szombat A KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Párszázezer mázsa tengerit exportálunk az exklíringes országokba Románia beszüntette a kivitelt, helyette Magyarország értékesíti a még rendelkezésre álló ótengeri készleteket A budapesti gabonatőzsde legszilárdabb cikke pénteken a tengeri volt. Az áremelkedések okáról már a tőzsdén is különböző hírek voltak elter­jedve, amelyeket később beavatott körök megerő­sítettek. Értesülésünk szerint megfelel a valóság­nak az a hír, hogy Románia egyelőre, további intézkedésig megtiltotta a tengeri készletek expor­tálását, mégpedig azzal a megokolással, hogy a kukoricaföldek az Alduna vidékén nem kaptak kellő nedvességet. Attól tartanak, hogy az aszály ezen a vidéken kárt fog tenni a tengeritermésben-Bár ezzel szemben Beszarábiában és a Bánátban­ kitűnőek a tengeritermés kilátásai, viszont a ta­valyi termés nem volt túlságosan nagy, úgyhogy a készletek már nem számottevők. Így tehát óva­tossági rendszabályról van szó, amely azonban kétségkívül megjavítja a még rendelkezésre álló magyar ótengeri készletek külföldi értékesítésé­nek lehetőségeit, különösen egyes exklíringes vi­szonylatban. Így merült fel a román kukoricakiviteli tila­lommal egyidejűleg az a hír, hogy Magyarország előreláthatólag augusztus első felében néhány százezer mázsa tengeri kivitelét teszi lehetővé. Az ehhez szükséges, egyébként nem nagyarányú támogatást az illetékes tényezők attól teszik füg­gővé, hogy az exportőrök nemes devizákért érté­kesítsék a szóban lévő tengeri készleteket. Hogy milyen országok jönnek e tekintetben­ számításba, az a közeli napokban meginduló üzleti tárgya­lások során fog véglegesen kialakulni. Ugyanekkor dől majd el a mennyiség is, amelynek kivitelét egyelőre pontosan ismert fel­tételek mellett lehetővé teszik. Annyi azonban kétségtelen, hogy az export lebonyolítása után is még néhány millió mázsa átmeneti készlet marad az országban, amelynek értékesítése az őszi hóna­pokra marad, amikor az új kukoricatermésről már egészen pontos kép alakulhat ki. A mostani kilátások mellett azonban valószínű, hogy e kész­letek értékesítésére is előbb-utóbb sor fog kerülni. Így a kukorica, amelyben a hiány fedezése a megelőző gazdasági évben annyi gondot okozott, most egyik komolyan számításba jövő aktív téte­lévé vált­ az ország devizamérlegének. A bortermelő gazdának sokkal több a gondja, ha nagy a termés, mint amikor gyönge a szüret Nagyok az eladatlan készletek, nincs ára a bornak A magyar bortermelő gazdák súlyos gonddal küzdenek. Nagy készletek maradtak meg a múlt­évi termésből és mert az idei szüret is bőséges­nek ígérkezik, nincs ára a bornak. »Megint 10—12 filléres árakról beszélnek a kommerszáru piacán, — írja nekünk egy bortermelő gazda — amit ha nem sikerül fölemelni, mindnyájan tönkre fo­gunk menni«. Nagy riadalmat okoz a hordóhiány is, ami ellen védekezésül a külföldi hordók vám­mentes behozatalát sürgeti az érdekeltség. A kormány is látja ezeket a bajokat és az a 11 borközraktár, melyet még ebben az esztendő­ben fölépítenek 2,2 millió pengő költséggel, arra fog szolgálni, hogy a készlet raktározása révén mentesítse a piacot a túlságos letek egy részének be­a nagy kínálat árleszorító hatása alól. Szó van azonkívül arról is, hogy a balettaalapból 700.000 enget­ fognak borvásárlás céljaira kihasítani, egy szüret után mindjárt föl lehessen javítani az árakat. A borexport fokozásán kívül a szőlő kivitelének előmozdítására is nagy előkészületek történnek, ezenkívül állandó program a belső fo­gyasztás emeléséről való gondoskodás. A tavalyi igen nagy, 4,5 millió hektoliter bor­termésünkből körülbelül 1,5 millió hektó még megvan, annak ellenére, hogy az export 1937 első felében igen kedvezően alakult és hordóborokból mennyiség tekintetében duplája a múlt évinek Múlt év első felében 82.690 g hordósbort vittünk ki 2.2 millió pengő értékben, 1937 első felében pedig 170.769 q-t 3.3 millió pengő értékben. De ez mind kevés az óriási készlethez képest. Arra is kell gondolni, hogy az új termés előrelátható hozadékából, a fejenként 30 literrel számított belső fogyasztás levonása után, megint marad 2 millió hektó fölöslegünk. Szóval olyan mérték­ben szaporodnak megint az ország borkészletei, hogy ezek miatt teljes joggal aggódik a sok szőlősgazda, aki jól tudja, hogy kiviteli lehetősé­geink meglehetősen korlátozottak és hogy a belső fogyasztás növelését is csak bizonyos határig teszi lehetővé a lakosság nem nagy vásárlóképes­sége. Furcsa dolog, de mégis úgy van, h­ogy a szőlősgazdáknak sokkal több a gondjuk, am­kor jó a termés, mint amikor gyönge a szüret. A krí­zist az 1930. évi nagy termés indította meg, ami­kor 4 millió hektó bort szüreteltünk, holott a meg­előző 4—5 év termésátlaga 2--3 millió hektó volt. Azóta 3—3,5 millió hektó volt bortermésünk évi hozadéka, csak 1936-ban értünk el megint rekord­eredményt 4,5 millió hektóval. Rekorderedményt, mely a gazdák számára gondokban is rekordot jelent. . Szükség esetén kényszereszközökkel biztosítják a tűzifaellátás zavartalanságát. Néhány nappal ezelőtt adták ki a tűzifa árának maximálásáról szóló kormányrendeletet. A rendelet hatásáról pénteken tanácskozások kezdődtek. Darányi Kál­mán miniszterelnöknél báró Prónay György, her­ceg Hohenlohe Ferenc, báró Waldbott Kelemen és Péchy Tibor minisztériumi osztályfőnök jelent meg. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy az erdőbirtokosok jelentése alapján megállapítható legyen: milyen hatása van a maximáló rendelet­nek. A kormány­­ az értekezletről kiszivárgott hírek szerint — szükség esetén igénybevétel útján is biztosítja a tűzifaellátást, sőt adott esetben a rekvirálás eszközétől sem riad vissza. Valószínű azonban, hogy ilyen erélyes intézkedésekre nem kerül sor és az érdekeltek maguk biztosítják majd a tűzifaellátás zavartalanságát. Amennyiben különleges rendszabályokra lenne mégis szükség, azokról a minisztertanács fog határozni. Az OTI ingyen telket kér székház építésére Újpest­től. Az Országos Társadalombiztosító Intézet Újpesten nagyobbszabású székház építését tervezi. A közérdekű célra való tekintettel az OTI átiratot intézett Újpest polgármesteréhez és kérte, hogy a város bocsásson in­gyen telket rendelkezésére, ahol székházát felépítheti. Az OTI 400—450 négyszögöles telekre tartana igényt. A szeszüzletben e héten fogyasztási szeszben igen gyér volt a forgalom, míg denaturált és motorszeszben élénkebb volt a kereslet. Az árak változatlanok marad­tak. A gyümölcspálinkaüzletben a forgalom a múlt heti keretek között mozgott, változatlan árak mellett. Tör­kölypálinka 2.60, seprőpálinka 2.60—2.70, barackpálinka 5.50—6.— pengő. Szilvóriumban igen gyér a kínálat, 3.40—3.50 pengőn kelt el néhány kisebb tétel. Eper­pálinka 3.40, borpárlat 3.30—3.35 pengő. Az árak 10.000 literfokonként III. tábl. ^ 3% forgalmi adó értendők, ötven fillér a különbség a búza és a rozs ára közt. Normális viszonyok közt körülbelül 3 pen­gővel drágább a búza, mint a rozs. Most az ár­differencia összezsugorodott 50 fillérre, mert az októberi rozs 21.20, a búza ára pedig 21.70 pengő. A rozs feltűnő áremelkedését a gyenge termés­kilátásokkal okolják meg. Úgy látszik, hogy kül­földön is kevés lesz idén a rozs, legalábbis erre lehet következtetni abból a tényből hogy Lengyel­ország érvényben tartja a rozskiviteli tilalmat, hogy Németországban is a tavalyinál 15 százalék­kal kisebb rozsterméssel számolnak és hogy az egyébként óvatos Ausztria szokatlanul magas árakon vásárol külföldön rozsot. Megállapodás a bor­jú­vásári forgalom újabb szabá­lyozásáról. A borjúnagyvégek és a bizományosok érte­kezletet tartottak, amelyen megállapodtak a borjú­vásári forgalom rendezéséről. E megállapodás szerint a bizományos a címére érkezett borjút, amely már a vásár kezdetekor adás-vétel tárgya volt, ha a vásáron eladni nem tudja, csakis déli 12 órától kezdve vágat­hatja le. A bizományos a leölt borjút csak egy darab­ban hozhatja forgalomba, azt feldarabolnia, kifejtenie nem szabad. A bizományosok egymás között adás­vétellel nem foglalkozhatnak. Az élőborjúvásár, vala­mint a hideghúsvásár csak délelőtt 10 órakor kezdődhet a jövőben. 725 millió dollárral emelkedett a jegybankok arany­tartaléka. Genfből jelentik. A Népszövetség statisz­tikai közleménye szerint az év első felében a központi jegybankok látható aranytartaléka (Oroszország, Olasz­ország és Spanyolország nélkül) a múlt év december végéhez viszonyítva 725 millió aranydollárral emelke­dett és így meghaladja az egész világ múlt évi arany­termelésének értékét. Franciaországban az aranytarta­lék 73 millió aranydollárral csökkent. PESTI NAPLÓ 1937 július 24 17 Séta a közü­zemek frontján Tessék egyszer gyalog elindulni a Margit körút és Bem ucca sarkáról a Bem uccán át, a Fő utcán keresztül elsétálni a Lánchíd budai hídfőjéig. Az egész séta­ egy negyedóráig tart. Útközben a következő közüzemek bolthelyisé­geivel találkozunk. A Margit körút és Bem ucca sarkán a Községi Élelmiszerüzem ragyo­góan berendezett új fiókjával. Az esti órákban neonfény hirdeti három fronton a »Községi, Községi, Községi« gazdagságát és dicsőségét. A­ Fő ucca 42. számú házban találkozunk a Köz­tisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének 89. számú eladási üzletével, a Fő utca 12. számú házban ugyanannak újonnan, fényesen berende­zett nagyszabású eladási üzletével. Végül a Fő utca 7. számú házban ugyancsak a köztisztvi­selők úgynevezett hússzékével, vagyis speciális mészáros- és hentesüzletével. Így egy negyedórai séta alatt beleütközünk 4 fontósági üzembe. Kizárólag olyanokba, ame­lyek a főváros kisiparosainak, henteseinek és mészárosainak és a főváros kiskereskedőinek, fűszerkereskedőinek okoznak gyilkos konkur­renciát. És ezek az üzemek olyan városrészben csoportosulnak ilyen sűrűn, ahol a legkitűnőbb hentes-, mészáros- és fűszeresüzletek találhatók, ahol tehát az ú. n. árnivellálást bőségesen el­végzi a szabad verseny. Ezekben az üzemekben a két legnagyobb közület, az állam és a főváros konkurrálja le a saját adófizető polgárait. Az egyik, a községi, büszkén hirdeti is magát köz­üzemnek. A másik, a Köztisztviselők, szövetke­zetnek nevezi ugyan magát, de származásánál, tőkebeli szerkezeténél, az állam által bőkezűen fedezett veszteségeknél és az állam által jutta­tott előnyöknél fogva lényegileg másnak, mint állami közüzemnek, nem tekinthető. És mit tegyen ez ellen a kisiparos és a kis­kereskedő. A legnagyobb szakértelemmel, szor­galommal és igénytelenséggel sem képes ezzel a versennyel megküzdeni. Nem azért, mintha az Üzem kisebb rezsivel vagy nagyobb szakérte­lemmel dolgoznék. Hanem azért, mert az Üzem veszteségeit a közület viseli. Vagy úgy, mint a köztisztviselőknél, leplezetlenül és közvetlenül, vagy úgy, mint a Községinél, ahol a kórházi és karitatív intézmények verseny nélküli ki­szolgálásában rejlő óriási előnyökkel egyen­súlyozza ki az üzleti hiányokat. Talán egy kis remény meríthető Széli belügy­miniszternek a tabáni szálló tárgyában a fővá­roshoz intézett leiratában. Itt megcsendül olyan­­hang, mintha a közüzemekkel szemben jobban figyelembe kellene venni a magángazdálkodást. Nagy kár, hogy Széli nem ipari és kereskedelmi miniszter. Ha az volna, talán észrevennék, hogy a fővárosban még van kézműipar, sőt — horri­bile dictu — kereskedelem is. Ami manapság már-már feledésbe megy, Éber Antal. ­n­agyon gyengék a borsodi terméseredmények. Miskolcról jelentik: A megyeházára most érkez­tek be a cséplési jelentések, amelyek rendkívül A megyeházára most érkez­szomorú képet tárnak fel a borsodmegyei aratás eredményéről. Különösen a mezőcsáti és mező­kövesdi, továbbá a jégverte és viharok által súj­tott putnoki és ózdi járás községeiben igen gyen­gék a terméseredmények. Az ínséges vidékeken a pénzügyigazgatóság, köz­ei, most állapítják meg az aszálykárok mérlegét. A gazdákat őszi vető­maggal fogják ellátni. Több községben olyan gyenge az aratási mérleg, hogy a gazdák a múlt­évi őszi vetőmagsegélyt sem tudják az idén vissza­téríteni. Fölemelték a francia vámokat. Néhány kivételtől el­tekintve az összes vámokat egységesen 13%-kal felérté­kelték Franciaországban. A kontingensilletékeket 25 szá­zalékkal, az egységes beviteli illetékeket pedig 6%-ról 8%-ra emelték. 200—309%-kal fokozzák a mű­gyapotgyártást Ameri­kában. A Du-Pont konszern — newyorki jelentés szerint — a műgyapotgyártást évi 12 millió libráról 28 millió librára emeli. A Viscose Corp. pedig 10 millióról 20 mil­lió librára akarja fokozni termelését. Svájc importja majdnem 400 millióval emelkedett. Zürichből jelentik: A svájci külforgalomról készült ki­mutatás szerint az év első felében erősen fokozódott a behozatal a nélkülözhetetlen nyersanyagokban és élelmi cikkekben. A behozatal jóval nagyobb mértékben emel­kedett, mint a kivitel. A múlt év hasonló idejével szem­ben a behozatal 387,8 millióval, a kivitel pedig 182,7 millióval volt több a tavalyinál. Eredeti angol The Champion és ki­tűnő Royal Star kerékpárokat havi 15—20 pengős részletre szállítunk, kerékpár-alkatrészeket bármely kerékpárhoz nagyban" nyár­ fir-Lék" . Láng Jakab és fia kerékpár-nagykereskedők, Budapest, VIII, Muri körút 41. — Kép«V­árjegyzék ingyen.­­ Alapítva 18»

Next