Pesti Napló, 1937. november (88. évfolyam, 249–272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

17 Szereli PESTI NAPLÓ 1937 november 3 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Másfélmillió pengő tartozással fizetésképtelen lett Ginczler Hermann, a „csodaépítész" A Pesti Napló leplezte le a legnagyobb építési spekuláns sikerének és balsikerének titkait Ginczler Hermann építészmérnök, épí­tési vállalkozó másfélmillió pengő tartozás­sal fizetésképtelenséget jelentett és a kény­­szeregyességi eljárás megindítását kérte. A Pesti Napló egyik tavalyi számában az építési szezon kellős közepén szóvátettü­k Ginczler Hermann építészmérnöknek, a »csodaépítésznek«, Budapest legna­gyobb építési spekulánsának viselt dolgait. A cikk fel­tűnést keltett nemcsak azért, mert köztudomás szerint különösen a főváros újonnan emelt városrészeiben Ginczler bonyolította le az utóbbi években a legtöbb építkezést, hanem azért is, mert a csodaépítész éppen­­kormányfőtanácsosi kinevezés előtt állott, amit a fél­hivatalos Távirati Irodában a cikk megjelenése után közreadott helyreigazítás utóbb kormány­tanácsossággá módosított. Mondanunk sem kell, hogy nem leleplezés, hanem figyelmeztetés volt a Pesti Napló célja. Akkor, amikor a cikket közreadtuk, már nyilvánvaló volt, hogy a páratlan méretű spekulációs játéknak, amit Ginczler a maga és mások építkezéseivel folytatott, végül a kis­emberek tömegei fogják megfizetni az árát. Ez most, ötnegyed évvel a cikk megjelenése után sajnálatoskép­pen be is következett. Ginczler Hermann fizetésképte­lenné vált és a törvényszékhez kedden benyújtott kényszergyességi beadványában tartozásainak összegét másfélmillió pengőben jelöli meg, amivel szemben a követelések összege Ginczler saját státusza szerint el­érné az 1,1 millió pengőt. Az adós ilyen körülmények közt 50 százalékos egyességet ajánlott fel hitelezőinek. A hiszékeny házvevők Az üggyel előreláthatólag behatóan fognak még foglalkozni az Országos Hitelvédő Egylet könyvszak­értői, maguk a hitelezők, akiknek túlnyomó része a kis­iparosság tömegeiből kerül ki, úgyszintén az egész építő­ipar is, amelynek Ginczler a kényszeregyesség veszte­ségi kvótáján jóval túlmenő súlyos károkat okozott. Az építőipar reális kalkulációs áraiban, tisztességes pol­gári hasznában olyan rombolást vitt végbe Ginczler, mint senki más őelőtte. Ginczler sikerének a titka abban rejlett, hogy 30—40 százalékkal a normális piaci árak alatt bocsátotta áruba a maga által emelt házakat, az esetek többségében még akkor, amikor épülőfélben vol­tak. A jóhiszemű közönség nem tudott különbséget tenni lakóház és lakóház közt és kapva-kapott az »olcsó« házakon, amelyeknek jelentős része silány anyagok fel­használásával készült. Utóbb persze kiderült, hogy a »hipermodern, komfortos« házak alig egy-kétévi fenn­állás után alapos renoválásra szorulnak, aminthogy kiderült az is, hogy a szobánként KMX­ pengőre megállapí­tott lakásbéreket nem lehet elérni és a jövedelmezőség a Ginczler által kalkulált 8—10 százalékról 3—4 száza­lékra vagy még ez alá csökken le. De amikor a hiszé­keny házvevők mindezt megtudták, rendszerint későn volt: ők a maguk részéről már egyáltalában nem vagy csak tetemes veszteséggel tudtak túladni a Gliczlertől tucatszámra épített és piacra dobott házakon. Komoly szakmai körök azonban hangoztatják, hogy a Fekete Péterekké vált második kezeknél jóval na­gyobb magának az építőiparnak a kára, ami úgy állt elő, hogy a reális, szolid kalkuláció évek hosszú során át szinte lehetetlenné vált Ginczler működése következ­tében. A legnagyobb építőipari cégek is kénytelenek voltak lépést tartani a Ginczler által diktált árakkal és olyan engedményeket tenni, amelyek végeredmény­ben a munka kivitelének és a vállalkozás szolidságá­nak mentek a rovására. Ez a sajnálatos következmény természetesen nem maradhatott nyom nélkül az utóbbi években elkészült lakóházak jelentős részén sem. Az összeomlás Szinte szerencsének mondható, hogy Ginczler Her­mann működésének természete olyan volt, amely ma­gában hordta a bomlás csíráit. Az építőipar komoly tényezői már hónapok óta várták a napot, amelyen az elkerülhetetlen összeomlásnak be kellett következnie. Az összeomlást Ginczler részéről egy utolsó két­ségbeesett erőfeszítés előzte meg, amellyel úgy vélte, hogy a vállalkozásaiban támadt hatalmas réseket be tudja majd tömni. A Pozsonyi úton korábban megszer­zett telkeken három öröklakásos bérházat épített Gincz­ler november 1-ére s ez alkalommal a három házban nem kevesebb, mint 150 öröklakás vált beköltözhetővé. A szakmában úgy tudják, hogy Ginczler az elég szép­számban jelentkezett reflektánsoktól fejenként 5000 pengős előlegeket vett fel a készülő öröklakásokra s ezzel emelte az utóbbi hónapokban erősen megrendült hitelképességét a házakon foglalkoztatott kisiparosok és alvállalkozók előtt. Asztalosok, lakatosok, villany­szerelők hitelbe végezték ell a munkát s akadtak egyes Ausztria nagyobbmennyiségű­ magyar lisztet vásárolt. A lisztpiacon néhány nap óta megélén­kült a forgalom, ami azzal kapcsolatos, hogy az exportmalmok nagyobbmennyiségű lisztet adtak el Ausztriának. A távolabbi külföld részéről is ér­deklődnek a magyar liszt iránt, de a nagy árdisz­paritás egyelőre megakadályozza a kivitelt. A belföldi forgalom vontatott, mert a sütőiparosok novemberi szállításra nagyobb liszttételeket kö­töttek le, amelyek átvétele most lesz esedékes. Ezért prompt lisztek iránt alig van kereslet. Három nap alatt lejegyezték az egymilliárd frankos francia kölcsönt. Párizsból jelentik: A Credit National által jegyzésre felfektetett egymilliárd frank összegű kölcsönt három nap alatt teljesen lejegyezték. A kölcsön sikerében az állami hitel iránti bizalom javulását látják. A vidéki pénzintézetek tanácskoztak a gazdaadósok teherrendezéséről. A Zala és Somogy vármegyék terü­letén működő, a TÉBE kötelékébe tartozó pénzintézetek dr. Fábián Zsigmond elnöklete alatt Nagykanizsán érte­kezletet tartottak, amelyen Kelemen Ferenc vezérigaz­gató tartott előadást az új gazdavédelmi rendeletről és ennek a pénzintézeteket terhelő intézkedéseiről. A teher­rendezési rendeletnek gazdasági és jogi vonatkozásait, valamint a hitelezői bejelentések technikai kérdéseit dr. Nyári Pál és dr. Görög Frigyes ismertették. A Nasi­­ tavalyi szelvényét 2,74 pengővel vált­ják be. Az Union des Usines et des Exploitations Forestieres de Nasi­ október 29-én tartotta Genf­ben évi rendes közgyűlését. A társaság 310.257.18 svájci frank tiszta nyereséget mutatott ki. A köz­gyűlés részvényenként 2­/2 svájci frank osztalék kifizetését ínatírozta el. Az esedékes 11. számú szelvényt a 6%-os svájci szelvényadó levonásával november 8-tól kezdődően fogja a Banque de Paris et des Pays-Bas Genfben és a Hazai Bank Rt. Budapesten beváltani és pedig az utóbbinál a nosztrifikált részvények szelvényei darabonként 2,71 pengővel fognak kifizetésre kerülni. olyan cégek is, amelyek a hatalmas építkezésinél fel­használt anyag egy részét szállították hitelbe. A károsultak Ezek természetesen a sajnálatos ügy kárvallottai maradnak, amivel szemben komoly szakmai cégek már régen csak készpénzfizetés mellett vagy esetleg követe­lésük elsőhelyi betáblázása ellenében teljesítették Gincz­ler Hermann megrendeléseit. Ehhez képes Ginczler Hermann státusának realitá­sához is szó fér. Az a­ktivák jelentős része ug­yanis —­ miután Ginczler az által megszerzett telkeken és háza­kon már túladott, — olyan kétes követelésekből áll, a­m­e­­­lyeket Ginczler támaszt a maga vevőivel és öröklakói­val szemben. A rendelkezésre álló aktívák, úgy látszik, erősen meg vannak terhelve, a szakmában elterjedt hírek szerint mintegy 150—500.000 pengővel, úgyhogy nyílt kérdés, milyen módon lehet majd előteremteni az 50 szá­zalékos kielégítési hányadot a kvotális hitelezők számára. Remélhető, hogy az ügy lebonyolításával megindul az építőiparban az a tisztulási folyamat, amelyet elsősor­ban a szakma tisztességes elemei sürgetnek. Ebben az esetben pedig a Ginczler-féle fizetésképtelenség rende­zése érdekében elkerülhetetlen áldozatok semmiképpen sem lehetnek hiábavalók. Kallós Béla Étetbe lépett az új árjegyzési rend a gabonatőzsdén A tőzsdén kedden lépett életbe a gabonajegyzés új rendje, amit nagy érdeklődéssel vártak a malmok, a kereskedők és a termelők. Az új jegyzési rend értelmé­ben ezentúl be kell jelenteni az összes gabonaüzleteket, az áru mennyiségét, minőségét, vételárát és származási helyét. Akik a bejelentést elmulasztják, azokat kizár­hatják a tőzsdéről. A gabonapiac közönsége élénk figyelemmel kísérte kedden az ármegállapító bizottság ülését, amelyen a tőzsde vezetősége részéről Politzer Sándor alelnök vett részt, de jelen volt Pétery Ödön miniszteri tőzsdebiztos is. A gabonatőzsdén dolgozók részéről aggodalom előzte meg a keddi üzleti napot, mert attól tartottak, hogy nagyon sokáig fog tartani a bejelentett kötések felül­vizsgálása. A tőzsde vezetősége ugyanis ideig még nem változtatta meg a gabonapiac eddigi üzletidejét, mely 12 órakor veszi kezdetét és fél kettőkor végződik. A tőzsdetagok nagy többsége és a gazdaközönség is kéri, hogy az új jegyzési rend életbeléptetésétől kezdve fél­tizenkettőtől egy óráig legyen hivatalos forgalom, de a tőzsde vezetősége érthetetlen okokból t­z nap óta gon­dolkozik, hogy mit csináljon és határozatát a szerdán megtartandó ankét eredményétől teszi függővé. Az árjegyző bizottság kedden aránylag gyorsan végzett munkájával, ami azonban nem jelent semmit, mert élénkebb üzleti forgalom esetén az árak megálla­pítása bizonyára tovább fog tartani és így okvetlenül szükség lesz rá, hogy félórával előbb kezdjék meg a hivatalos üzleti forgalmat. De miért kell ezen olyan sokáig gondolkozni? Öntözőmintatelepet létesítenek Békés vármegyében Az Öntözésügyi Hivatal irányítása mellett Karcag környékén nemrégiben kezdődtek meg azok a csatorna­építési munkák, melyek az ottani munkanélküli nap­számosok nagy részét foglalkoztatják. Igen előrehaladott a békésszentandrási öntözőmű építése is és az eddigiek szerint kilátás van arra, hogy az öntözés ezeken a terü­leteken aránylag rövid időn belül megindulhat. Fokozott gondot okoz illetékeseknek az öntözés foly­tán előálló többtermelés megfelelő, elhelyezése és az, hgoy az így mutatkozó többletet minél gazdaságosab­ban hasznosítsák. Ezért legújabban az a terv merült fel, hogy az Alföldnek öntözés szempontjából egyik igen fontos részén, Békés vármegyében mintaöntözőtelepet létesítenek. Ezen a telepen az érdekelt gazdák már jó­előre tanulmányozhatják az öntözés hatását és gyakor­lati eredményeit. Szó van arról is, hogy a mintatelep­pel kapcsolatban konzervfeldolgozógyárat is alapítanak, mely egyelőr­e csak kisebbtarányú üzemre rendezkednék be. Később azonban, amint a környék öntözése kezd alétt veszi, a gyár feldolgozná mindazokat a termékeket, amelyek leggazdaságosabban konzerv formájában he­lyezhetők el. A mintatelep és konzervgyár létesítésére vonatkozó tárgyalások már igen előrehaladtak , azokba a békés­megyei gazdák érekképviseleti szervét is bevonták. ­ Behozatali könnyítések Ausztriában, Bécsből jelentik. A kereskedelemügyi minisztérium elha­tározta, hogy bizonyos árukra megszünteti a beho­zatali tilalmat. Hír szerint a könnyítést elsősor­ban bizonyos papírárukra és elektromotorokra léptetik életbe, minthogy ezekben a cikkekben az osztrák ipar nem tudja fedezni a belföldi szük­ségletet. Valószínűleg az ólom és ólomáru behoza­talát is szabaddá teszik. A tetxiláruk és autók behozatalának szabaddá tételére a Csehországgal és Olaszországgal kötendő kereskedelmi szerződé­sekben kerül sor. Elemi csapás címén mindenkor kérhető földadóelen­gedés. A földadóról szóló hivatalos összeállítás szerint adóelengedésnek van helye akkor, ha a belvíz a bevetett földek terményét oly módon és időben semmisíti meg, hogy az illető földek abban az évben már jövedelme­zőkké nem tehetők. Ezzel szemben az idézett törvény­szakaszhoz fűzött utasítás úgy rendelkezik, hogy nem adható adóelengedés olyan földterületekre, amelyek gyengébb minőségét a kataszteri osztályba sorozáskor már figyelembe vették. A két rendelkezés­ közti nyilván­való ellentmondást most a közigazgatási bíróságnak egy elvi határozata a földtulajdonosok javára döntötte el és kimondja, hogy elemi csapás okozta kár címén akkor is helye van a földadó elengedésének, ha az illető föld­terület gyengébb minőségét, vagy rossz terméshozamát már a kataszteri osztályozáskor is figyelembe vették. Ennek a döntésnek különösen azért van jelentősége, mert az ismeretes őszi és tavaszi vízkárok miatt nagyon sok gazda folyamodott adóelengedésért, legtöbbjük kérését azonban a pénzügyi hatóságok, a hivatalos utasításra hivatkozva elutasították. Búzakiviteli tilalom Argentínában­, Buenos Airesből jelentik. A kedvezőtlen termés következ­tében a kormány elrendelte a búzakiviteli tilal­mat. Minthogy egyes pékek emelték a kenyérára­kat, a kormány közölte, hogy katonai péküzemek­ben fog kenyeret előállíttatni. Fizetésképtelenné s tel. A badinpohti törvényszék elrendelte a csődönkivü­li kényszeregyességi eljárást: W­o­­­n­e­r Má­tyás (Ani­rássy út 3.) bej. cég férfi- és női divatérut kereskedőt ellen. Vagyonfelügyelő i­r. Salamon Roznő. Bírósági jogi megbízott dr. Dietz Károly. — Weinberger Imre (Köz­ponti Vásárcsarnok és Közraktár utca 12.) h­ontes- és mészá­ros ellen. Vagyonfelügyelő dr. Sakm­in Ilezsa. Bírósági jogi megbízott dr. Dámokon Leó. Követelések bejelentése miatt­két ügyben november 10-ig az OHB központjánál. Csöd. A budapesti törvényszék csődöt nyitott Drótos György (Népszínház utca 34.) kocsmáros ellen. Csődbiztos dr. Hatvany László, tömeggondnok dr. Joó Ferenc. Ku­vetc-Mack bejelentése dec. 4-ig.

Next