Pesti Napló, 1937. november (88. évfolyam, 249–272. szám)
1937-11-03 / 249. szám
17 Szereli PESTI NAPLÓ 1937 november 3 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Másfélmillió pengő tartozással fizetésképtelen lett Ginczler Hermann, a „csodaépítész" A Pesti Napló leplezte le a legnagyobb építési spekuláns sikerének és balsikerének titkait Ginczler Hermann építészmérnök, építési vállalkozó másfélmillió pengő tartozással fizetésképtelenséget jelentett és a kényszeregyességi eljárás megindítását kérte. A Pesti Napló egyik tavalyi számában az építési szezon kellős közepén szóvátettük Ginczler Hermann építészmérnöknek, a »csodaépítésznek«, Budapest legnagyobb építési spekulánsának viselt dolgait. A cikk feltűnést keltett nemcsak azért, mert köztudomás szerint különösen a főváros újonnan emelt városrészeiben Ginczler bonyolította le az utóbbi években a legtöbb építkezést, hanem azért is, mert a csodaépítész éppenkormányfőtanácsosi kinevezés előtt állott, amit a félhivatalos Távirati Irodában a cikk megjelenése után közreadott helyreigazítás utóbb kormánytanácsossággá módosított. Mondanunk sem kell, hogy nem leleplezés, hanem figyelmeztetés volt a Pesti Napló célja. Akkor, amikor a cikket közreadtuk, már nyilvánvaló volt, hogy a páratlan méretű spekulációs játéknak, amit Ginczler a maga és mások építkezéseivel folytatott, végül a kisemberek tömegei fogják megfizetni az árát. Ez most, ötnegyed évvel a cikk megjelenése után sajnálatosképpen be is következett. Ginczler Hermann fizetésképtelenné vált és a törvényszékhez kedden benyújtott kényszergyességi beadványában tartozásainak összegét másfélmillió pengőben jelöli meg, amivel szemben a követelések összege Ginczler saját státusza szerint elérné az 1,1 millió pengőt. Az adós ilyen körülmények közt 50 százalékos egyességet ajánlott fel hitelezőinek. A hiszékeny házvevők Az üggyel előreláthatólag behatóan fognak még foglalkozni az Országos Hitelvédő Egylet könyvszakértői, maguk a hitelezők, akiknek túlnyomó része a kisiparosság tömegeiből kerül ki, úgyszintén az egész építőipar is, amelynek Ginczler a kényszeregyesség veszteségi kvótáján jóval túlmenő súlyos károkat okozott. Az építőipar reális kalkulációs áraiban, tisztességes polgári hasznában olyan rombolást vitt végbe Ginczler, mint senki más őelőtte. Ginczler sikerének a titka abban rejlett, hogy 30—40 százalékkal a normális piaci árak alatt bocsátotta áruba a maga által emelt házakat, az esetek többségében még akkor, amikor épülőfélben voltak. A jóhiszemű közönség nem tudott különbséget tenni lakóház és lakóház közt és kapva-kapott az »olcsó« házakon, amelyeknek jelentős része silány anyagok felhasználásával készült. Utóbb persze kiderült, hogy a »hipermodern, komfortos« házak alig egy-kétévi fennállás után alapos renoválásra szorulnak, aminthogy kiderült az is, hogy a szobánként KMX pengőre megállapított lakásbéreket nem lehet elérni és a jövedelmezőség a Ginczler által kalkulált 8—10 százalékról 3—4 százalékra vagy még ez alá csökken le. De amikor a hiszékeny házvevők mindezt megtudták, rendszerint későn volt: ők a maguk részéről már egyáltalában nem vagy csak tetemes veszteséggel tudtak túladni a Gliczlertől tucatszámra épített és piacra dobott házakon. Komoly szakmai körök azonban hangoztatják, hogy a Fekete Péterekké vált második kezeknél jóval nagyobb magának az építőiparnak a kára, ami úgy állt elő, hogy a reális, szolid kalkuláció évek hosszú során át szinte lehetetlenné vált Ginczler működése következtében. A legnagyobb építőipari cégek is kénytelenek voltak lépést tartani a Ginczler által diktált árakkal és olyan engedményeket tenni, amelyek végeredményben a munka kivitelének és a vállalkozás szolidságának mentek a rovására. Ez a sajnálatos következmény természetesen nem maradhatott nyom nélkül az utóbbi években elkészült lakóházak jelentős részén sem. Az összeomlás Szinte szerencsének mondható, hogy Ginczler Hermann működésének természete olyan volt, amely magában hordta a bomlás csíráit. Az építőipar komoly tényezői már hónapok óta várták a napot, amelyen az elkerülhetetlen összeomlásnak be kellett következnie. Az összeomlást Ginczler részéről egy utolsó kétségbeesett erőfeszítés előzte meg, amellyel úgy vélte, hogy a vállalkozásaiban támadt hatalmas réseket be tudja majd tömni. A Pozsonyi úton korábban megszerzett telkeken három öröklakásos bérházat épített Ginczler november 1-ére s ez alkalommal a három házban nem kevesebb, mint 150 öröklakás vált beköltözhetővé. A szakmában úgy tudják, hogy Ginczler az elég szépszámban jelentkezett reflektánsoktól fejenként 5000 pengős előlegeket vett fel a készülő öröklakásokra s ezzel emelte az utóbbi hónapokban erősen megrendült hitelképességét a házakon foglalkoztatott kisiparosok és alvállalkozók előtt. Asztalosok, lakatosok, villanyszerelők hitelbe végezték ell a munkát s akadtak egyes Ausztria nagyobbmennyiségű magyar lisztet vásárolt. A lisztpiacon néhány nap óta megélénkült a forgalom, ami azzal kapcsolatos, hogy az exportmalmok nagyobbmennyiségű lisztet adtak el Ausztriának. A távolabbi külföld részéről is érdeklődnek a magyar liszt iránt, de a nagy árdiszparitás egyelőre megakadályozza a kivitelt. A belföldi forgalom vontatott, mert a sütőiparosok novemberi szállításra nagyobb liszttételeket kötöttek le, amelyek átvétele most lesz esedékes. Ezért prompt lisztek iránt alig van kereslet. Három nap alatt lejegyezték az egymilliárd frankos francia kölcsönt. Párizsból jelentik: A Credit National által jegyzésre felfektetett egymilliárd frank összegű kölcsönt három nap alatt teljesen lejegyezték. A kölcsön sikerében az állami hitel iránti bizalom javulását látják. A vidéki pénzintézetek tanácskoztak a gazdaadósok teherrendezéséről. A Zala és Somogy vármegyék területén működő, a TÉBE kötelékébe tartozó pénzintézetek dr. Fábián Zsigmond elnöklete alatt Nagykanizsán értekezletet tartottak, amelyen Kelemen Ferenc vezérigazgató tartott előadást az új gazdavédelmi rendeletről és ennek a pénzintézeteket terhelő intézkedéseiről. A teherrendezési rendeletnek gazdasági és jogi vonatkozásait, valamint a hitelezői bejelentések technikai kérdéseit dr. Nyári Pál és dr. Görög Frigyes ismertették. A Nasi tavalyi szelvényét 2,74 pengővel váltják be. Az Union des Usines et des Exploitations Forestieres de Nasi október 29-én tartotta Genfben évi rendes közgyűlését. A társaság 310.257.18 svájci frank tiszta nyereséget mutatott ki. A közgyűlés részvényenként 2/2 svájci frank osztalék kifizetését ínatírozta el. Az esedékes 11. számú szelvényt a 6%-os svájci szelvényadó levonásával november 8-tól kezdődően fogja a Banque de Paris et des Pays-Bas Genfben és a Hazai Bank Rt. Budapesten beváltani és pedig az utóbbinál a nosztrifikált részvények szelvényei darabonként 2,71 pengővel fognak kifizetésre kerülni. olyan cégek is, amelyek a hatalmas építkezésinél felhasznált anyag egy részét szállították hitelbe. A károsultak Ezek természetesen a sajnálatos ügy kárvallottai maradnak, amivel szemben komoly szakmai cégek már régen csak készpénzfizetés mellett vagy esetleg követelésük elsőhelyi betáblázása ellenében teljesítették Ginczler Hermann megrendeléseit. Ehhez képes Ginczler Hermann státusának realitásához is szó fér. Az aktivák jelentős része ugyanis — miután Ginczler az által megszerzett telkeken és házakon már túladott, — olyan kétes követelésekből áll, amelyeket Ginczler támaszt a maga vevőivel és öröklakóival szemben. A rendelkezésre álló aktívák, úgy látszik, erősen meg vannak terhelve, a szakmában elterjedt hírek szerint mintegy 150—500.000 pengővel, úgyhogy nyílt kérdés, milyen módon lehet majd előteremteni az 50 százalékos kielégítési hányadot a kvotális hitelezők számára. Remélhető, hogy az ügy lebonyolításával megindul az építőiparban az a tisztulási folyamat, amelyet elsősorban a szakma tisztességes elemei sürgetnek. Ebben az esetben pedig a Ginczler-féle fizetésképtelenség rendezése érdekében elkerülhetetlen áldozatok semmiképpen sem lehetnek hiábavalók. Kallós Béla Étetbe lépett az új árjegyzési rend a gabonatőzsdén A tőzsdén kedden lépett életbe a gabonajegyzés új rendje, amit nagy érdeklődéssel vártak a malmok, a kereskedők és a termelők. Az új jegyzési rend értelmében ezentúl be kell jelenteni az összes gabonaüzleteket, az áru mennyiségét, minőségét, vételárát és származási helyét. Akik a bejelentést elmulasztják, azokat kizárhatják a tőzsdéről. A gabonapiac közönsége élénk figyelemmel kísérte kedden az ármegállapító bizottság ülését, amelyen a tőzsde vezetősége részéről Politzer Sándor alelnök vett részt, de jelen volt Pétery Ödön miniszteri tőzsdebiztos is. A gabonatőzsdén dolgozók részéről aggodalom előzte meg a keddi üzleti napot, mert attól tartottak, hogy nagyon sokáig fog tartani a bejelentett kötések felülvizsgálása. A tőzsde vezetősége ugyanis ideig még nem változtatta meg a gabonapiac eddigi üzletidejét, mely 12 órakor veszi kezdetét és fél kettőkor végződik. A tőzsdetagok nagy többsége és a gazdaközönség is kéri, hogy az új jegyzési rend életbeléptetésétől kezdve féltizenkettőtől egy óráig legyen hivatalos forgalom, de a tőzsde vezetősége érthetetlen okokból tz nap óta gondolkozik, hogy mit csináljon és határozatát a szerdán megtartandó ankét eredményétől teszi függővé. Az árjegyző bizottság kedden aránylag gyorsan végzett munkájával, ami azonban nem jelent semmit, mert élénkebb üzleti forgalom esetén az árak megállapítása bizonyára tovább fog tartani és így okvetlenül szükség lesz rá, hogy félórával előbb kezdjék meg a hivatalos üzleti forgalmat. De miért kell ezen olyan sokáig gondolkozni? Öntözőmintatelepet létesítenek Békés vármegyében Az Öntözésügyi Hivatal irányítása mellett Karcag környékén nemrégiben kezdődtek meg azok a csatornaépítési munkák, melyek az ottani munkanélküli napszámosok nagy részét foglalkoztatják. Igen előrehaladott a békésszentandrási öntözőmű építése is és az eddigiek szerint kilátás van arra, hogy az öntözés ezeken a területeken aránylag rövid időn belül megindulhat. Fokozott gondot okoz illetékeseknek az öntözés folytán előálló többtermelés megfelelő, elhelyezése és az, hgoy az így mutatkozó többletet minél gazdaságosabban hasznosítsák. Ezért legújabban az a terv merült fel, hogy az Alföldnek öntözés szempontjából egyik igen fontos részén, Békés vármegyében mintaöntözőtelepet létesítenek. Ezen a telepen az érdekelt gazdák már jóelőre tanulmányozhatják az öntözés hatását és gyakorlati eredményeit. Szó van arról is, hogy a mintateleppel kapcsolatban konzervfeldolgozógyárat is alapítanak, mely egyelőre csak kisebbtarányú üzemre rendezkednék be. Később azonban, amint a környék öntözése kezd alétt veszi, a gyár feldolgozná mindazokat a termékeket, amelyek leggazdaságosabban konzerv formájában helyezhetők el. A mintatelep és konzervgyár létesítésére vonatkozó tárgyalások már igen előrehaladtak , azokba a békésmegyei gazdák érekképviseleti szervét is bevonták. Behozatali könnyítések Ausztriában, Bécsből jelentik. A kereskedelemügyi minisztérium elhatározta, hogy bizonyos árukra megszünteti a behozatali tilalmat. Hír szerint a könnyítést elsősorban bizonyos papírárukra és elektromotorokra léptetik életbe, minthogy ezekben a cikkekben az osztrák ipar nem tudja fedezni a belföldi szükségletet. Valószínűleg az ólom és ólomáru behozatalát is szabaddá teszik. A tetxiláruk és autók behozatalának szabaddá tételére a Csehországgal és Olaszországgal kötendő kereskedelmi szerződésekben kerül sor. Elemi csapás címén mindenkor kérhető földadóelengedés. A földadóról szóló hivatalos összeállítás szerint adóelengedésnek van helye akkor, ha a belvíz a bevetett földek terményét oly módon és időben semmisíti meg, hogy az illető földek abban az évben már jövedelmezőkké nem tehetők. Ezzel szemben az idézett törvényszakaszhoz fűzött utasítás úgy rendelkezik, hogy nem adható adóelengedés olyan földterületekre, amelyek gyengébb minőségét a kataszteri osztályba sorozáskor már figyelembe vették. A két rendelkezés közti nyilvánvaló ellentmondást most a közigazgatási bíróságnak egy elvi határozata a földtulajdonosok javára döntötte el és kimondja, hogy elemi csapás okozta kár címén akkor is helye van a földadó elengedésének, ha az illető földterület gyengébb minőségét, vagy rossz terméshozamát már a kataszteri osztályozáskor is figyelembe vették. Ennek a döntésnek különösen azért van jelentősége, mert az ismeretes őszi és tavaszi vízkárok miatt nagyon sok gazda folyamodott adóelengedésért, legtöbbjük kérését azonban a pénzügyi hatóságok, a hivatalos utasításra hivatkozva elutasították. Búzakiviteli tilalom Argentínában, Buenos Airesből jelentik. A kedvezőtlen termés következtében a kormány elrendelte a búzakiviteli tilalmat. Minthogy egyes pékek emelték a kenyérárakat, a kormány közölte, hogy katonai péküzemekben fog kenyeret előállíttatni. Fizetésképtelenné s tel. A badinpohti törvényszék elrendelte a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást: Woner Mátyás (Anirássy út 3.) bej. cég férfi- és női divatérut kereskedőt ellen. Vagyonfelügyelő ir. Salamon Roznő. Bírósági jogi megbízott dr. Dietz Károly. — Weinberger Imre (Központi Vásárcsarnok és Közraktár utca 12.) hontes- és mészáros ellen. Vagyonfelügyelő dr. Sakmin Ilezsa. Bírósági jogi megbízott dr. Dámokon Leó. Követelések bejelentése miattkét ügyben november 10-ig az OHB központjánál. Csöd. A budapesti törvényszék csődöt nyitott Drótos György (Népszínház utca 34.) kocsmáros ellen. Csődbiztos dr. Hatvany László, tömeggondnok dr. Joó Ferenc. Kuvetc-Mack bejelentése dec. 4-ig.