Pesti Napló, 1937. december (88. évfolyam, 273–297. szám)
1937-12-10 / 280. szám
Péntek Szent-Györgyi professzor Stockholmba érkezett Stockholm, december 9. Szent-Györgyi Albert szerdán délután 3 óra 37 perckor Stockholmba érkezett. A pályaudvaron a magyar követség és a stockholmi magyar kolónia tagjai fogadták. Üdvözlésére megjelent joó barátja, Euler tanár, a Nobel-díj régebbi nyertesig is. Szent-Györgyi professzor Berlinen kiutazott, ahol Wallburg professzor vendége volt. Kedden Lundban előadást tartott kutatásairól. Stockholmi fogadtatása alkalmával elmondotta, hogy az ünnepségek után Göteborgba, onnan Londonba, majd Párizsba utazik. Karácsony után a savoyai hegyekben síkirándulást tesz s január közepe táján tér vissza Szegedre, hogy folytassa mimikáját. Szent-Györgyi Albert a Carlton-szállóban lakik. Ugyanitt szállt meg Karrer professzor is, a kémiai Nobel-díj egyik nyertese, akivel Szent-Györgyi Albert sokáig együtt dolgozott. Angol képviselők nyílt levele az utódállamokhoz csatolt magyarok sérelmeiről London, decenmber 9. Riley, Quibell és Rhys Davies képvisellőik újabb nyílt levelet tesznek közzé a Manchester Guardianban Magyarország sérelmeiről és a nyilt levélben elintézik az első levelükhöz fűződő vitát. A levél újból hangoztatja, hogy az anyaországgal területi és kulturális érintkezésben álló zárt magyar néptömbök bekebelezése idegen országokba ostoba és igazságtalan eljárás, amelyet orvosolni kell. A jelenlegi magyar határoktól távolabb lakó magyarok, mint az erdélyiek, a kisebbségvédelmi szerződések értelmében teljes jogegyenlőséget követelhetnek. E követelés ellen senki sem emelhet indokolt kifogást. A csehek azzal okolják meg nagymagyar kisebbségek bekebelezését országukba, hogy hozzá kell férniök a Dunához és a Fekete-tengerhhez. Érdekes volna tudni, — kérdezi a levél — mit kezdenek a csehek a Fekete-tengeren? De semmiesetre sem lett volna nehéz a békeszerződés diktátorai számára, hogy Csehországnak a Dunához vezető útját megvédjék anélkül, hogy egymillió magyart kellett volna hazájától erőszakkal elszakítani. A hazájuktól elszakított másik magyar tömis Románia határán Debrecen magyar egyetemi várostól keletre lakik, Hiszen a határon nincs sem folyó, sem hegylánc, csak határkövek és utakat elzáró sorompók, amelyeket katonák őriznek. Ez a jelenlegi magyar határok mentén élő két tömb alkalmas eset volna a felülvizsgálásra az alapokmány 19. szakasza szerint. „Azt akarják, hogy Németország karjaiba vessem magam?" Titulescu megfenyegette Párizst Párizs, decembber 9. A »Titulescu eset« élénken foglalkoztatja a sajtót. Titulescu, akit nem hívtak meg a bukaresti francia követségen Delbos látogatása alkalmából rendezett hivatalos ünnepségre, nagy haragra lobbant és tiltakozó táviratokat intézett Párizshoz. A Liberté értesülése szerint Titulescu egy baráti állam (Csehország) bukaresti követsége útján intézett tiltakozást egy igen magasrangú párizsi hivatalos személyiséghez és elpanaszolta, hogy elzárják előle a francia követséget. Azt akarják-e elérni, — írja Titulescu — hogy végül is Németország karjaiba vessem magamat? Delbos a lap szerint igen dicséretes eréllyel és bölcsességgel járt el ebben a kényes ügyben és nem volt hajlandó a román belpolitikai viszályokba keveredni. A Paris Soir bukaresti tudósítója utal arra, hogy a meghívottak névsorát maga a király állította össze. Bizonyosra vesszük, — írja a lap — hogy Titulescu indokolatlan s múló fellobbanásának hatása alatt nem fogja módosítani eddigi külpolitikai elveit és magatartását. Halálraítélték a volgamenti német szovjet elnököt Tömeges letartóztatások egész Oroszországban Párizs, december 9. A Matin moszkvai jelentése szerint a volgamenti németek önálló köztársaságának elnökét, Kurzot, halálra ítélték. A Matin Varsói jelentése szerint a szovjet titkosrendőrség Moszkvában, Leningrádban, Karkovban, Kievben és Tulában tömeges letartóztatásokat rendelt el. A letartóztatottak nagy része mérnök, műszaki ember, gyárigazgató s magasrangú katonatiszt. Moszkva, december 9. Meslauk, az állami tervbizottság elnöke, aki egyúttal a népbiztosok tanácsának is helyettes főnöke, a jelek szerint kegyvesztett lett. Meslaukot letartóztatták. PESTI NAPLÓ 1937 december 10. ^SC.JIV:'," •*. • • • • • -:; Ragyogó fehér — üde illat! Nem csoda, ha a » . - - • V, . .. •» fehérneműszekrényből a tisztaság üde illata árad. • • . * Hivatalos római jelentés az olasz-jugoszláv tárgyalásokról Milánó, december 9. Sztojadinovics ,jugoszláv miniszterelnök Rómából jövet csütörtökön kora délelőtt Milánóba érkezett. Ugyanezzel a vonattal érkezett gróf Ciano külügyminiszter és Alfieri propagandaügyi miniszter is. Sztojadinovics Milánóban gyárakat látogat meg. Az olasz-jugoszláv megbeszélésekről szerdán este a következő hivatalos közleményt adták ki: Sztojadinovics Milán jugoszláv miniszterelnöknek és külügyminiszternek a Ducéval és gróf Ciano olasz külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során a két államot érintő általános és különleges kérdések megvitatása folyamán világosan kitűnt, hogy az Olaszország és Jugoszlávia közötti kapcsolatok az ezévi március 25-i belgrádi megállapodásokkal tökéletes össszhangban tovább fejlődnek. Megállapították, hogy a két baráti szomszéd állam politikai akciója teljesen megfelel annak a barátságos és bizalomteljes együttműködésre irányuló szándéknak, amelyet a belgrádi megállapodásokban kinyilatkoztattak és amely a sokszoros közös érdekek fennállásán alapszik. Megállapították továbbá, hogy a belgrádi megállapodások máris kitűnő gyakorlati eredményekkel jártak. Megerősítették ennélfogva azt az elhatározást, hogy a közös olasz-jugoszláv érdekből s a béke és a rend megszilárdítása, érdekében ezt az együttműködést minden téren mind szívélyesebbé és szorosabbá teszik. Ahivatalos közlemény magyarázataként az olasz sajtó közli, hogy az általános kérdések közt szóba került a német-olasz-japán kommunistaellenes egyezményhez való csatlakozás. Mint olasz politikai körökben kijelentették, Olaszország semmiféle nyomást nem gyakorolt Jugoszláviára, hogy az egyezményhez csatlakozzék. Szóba került a Dunavölgye rendezésének s ezzel kapcsolatban a kisebbségek kérdéseis. A Messaggero a következőket írja: A balkáni államoknak igazi érdeke az a kölcsönös együttműködés, amelyre Olaszország mindig kész volt, szemben azokkal a tervekkel, amelyeknek célja, hogy gazdasági téren visszaállítsák a régi Habsburg-birodalmat. A Jugoszlávia ás Olaszország közti különleges kérdések közt első helyet foglalja el a gazdasági kérdés. Elhatározták, hogy az olasz-jugoszláv vegyes bizottság december második felében Belgrádban összeül s ezen az értekezleten a gazdasági tárgyalásokat annak az új helyzetnek az alapján folytatják, amely az újabb olasz-magyar és olasz-osztrák kereskedelmi tárgyalások nyomán kialakult. Jugoszlávia kivitele Olaszországba ez év első tíz hónapjában 221 millió lírát tett ki, míg az előző évben ugyanennyi idő alatt csak 25 millió lírát. Olaszország kiviteleJugoszláviába 8 millióról 161 millió lírára emelkedett. Szent István napjának megünneplése és a reverzális törvény a Református Országos Zsinat előtt (Saját, tudósítónktól.) Szerdán folytatta tanácskozásait a Református Országos Zsinat. Új lelkész-alelnökké egyhangúan Farkas István tiszáninneni püspököt választották meg. Rapasz László püspökelnök mint előadó hosszabb beszéd kíséretében terjesztette be a liturgiaügyi bizottságnak az istentiszteleti rendtartás módosításáról szóló javaslatát. A javaslat szerint nemzeti ünnepeken, így István király napján is, istentiszteletet kell tartani. A püspök a szakaszhoz fűzött indokolásában rámutatott Szent István jelentőségére a magyar történelemben és hangoztatta, hogy a nagy királyért és kegyes hitvallóért elmondandó imákban a református egyház Istennek ad majd dicséretet. Az egyház azonban senki »tiszteletére« nem rendet, ünnepet, csak arról intézkedik, hogy azt a napot, amelyet az országgyűlés majd nemzeti ünneppé tesz, az egyház használja fel Isten dicsőítésére és nemzeti érzésének, nemzeti reménységének megerősítésére. A zsinati határozatot elfogadta és elhatározta, hogy a kormányhoz kéréssel fordul: rendeljen el Szent István emlékezetére olyan ünnepet, amelynek ne legyen felekezeti jellege. Ezután a zsinat a most épülő újlipótvárosi református templom keresztproblémájával foglalkozott és legfelső fokon kimondta, hogy a templomra a kereszt kitűzését nem engedi meg. Végül az egyházi törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A zsinat csütörtökön a reverzális törvényt tárgyalta. Kovács J. István ismertette a kérdést, amely a nemzet lelki egységének biztosítása szempontjából igen nagy jelentőségű. Boldogok volnánk, — mondotta — ha a katolikus egyház kiegyenlítő álláspontra jutna, hiszen a hívek tízezreit idegeníti el saját magától is. Több felszólalás után Farkas István püspök hangoztatta, hogy nem szűnhetnek meg a kormány és a katolikusság magyar belátására apellálni. Ezt eddig is megtették, sajnos, eredménytelenül. Petri Pál ny. államtitkár szerint a reformátusokra kényszerített önvédelmi harcról van szó. IV.PROHÁSZKA, OTTOKÁR - U. 8. VI. TERÉZ -KÖRÚT 8. lafaif Mifc-MMoui vm i^w^MKATi