Pesti Napló, 1937. december (88. évfolyam, 273–297. szám)

1937-12-10 / 280. szám

Péntek Szent-Györgyi professzor Stockholmba érkezett Stockholm, december 9. Szent-Györgyi Albert szerdán délután­ 3 óra 37 perckor Stockholmba érkezett. A pályaudvaron a magyar követség és a stockholmi magyar kolónia tagjai fogadták. Üdvözlésére megjelent joó barátja, Euler tanár, a Nobel-díj régebbi nyertesig is. Szent-Györgyi professzor Berlinen ki­­utazott, ahol Wallburg professzor vendége volt­. Kedden Lundban előadást tartott kutatásairól. Stockholmi fogadtatása alkalmával elmondotta, hogy az ün­nepségek után Göteborgba, onnan London­ba, majd­ Párizsba utazik. Karácsony után a savoyai he­gyekben síkirándulást tesz s január közepe táján tér vissza Szegedre, hogy folytassa mimikáját. Szent-Györgyi Albert a Carlton-szállóban la­kik. Ugyanitt szállt meg Karrer prof­esszor is, a kémiai Nobel-díj egyik nyertese, akivel Szent-Györgyi Albert sokáig együtt dolgozott. Angol képviselők nyílt levele az utódállamokhoz csatolt magyarok sérelmeiről London, decenmber 9. Riley, Quibell és Rhys­ Davies képvisellőik újabb nyílt levelet tesznek közzé a Manchester Guardian­ban Magyarország sérelmeiről és a nyilt­ levélben elintézik az első levelükhöz fűződő vitát. A levél újból hangoztatja, hogy az anyaországgal terü­leti és kulturális érintkezésben álló zárt magyar néptömbök bekebelezése idegen országokb­a ostoba és igazságtalan eljárás, amelyet orvosolni kell. A jelenlegi magyar határoktól távolabb lakó­ magya­rok, mint az erdélyiek, a kisebbségvédelm­i szer­ződések értelmében teljes jogegyenlőséget követel­hetnek. E követelés ellen senki sem emelhet indo­kolt kifogást. A csehek azzal okolják meg nagy­­magyar kisebbségek bekebelezését országukba,­­ hogy hozzá kell férniök a Dunához és a Fek­ete-ten­gerhhez. Érdekes volna tudni, — kérdezi a levél — mit kezdenek a csehek a Fekete-tengeren? De semmiesetre sem lett volna nehéz a békeszerző­dés diktátorai számára, hogy Csehországnak a Dunához vezető útját megvédjék anélkül, hogy egymillió magyart kellett volna hazájától erő­szakkal elszakítani. A hazájuktól elszakított má­sik magyar tömis Románia határán Debrecen magyar egyetemi várostól keletre lakik, Hiszen a határon nincs sem folyó, sem hegylánc­, csak határkövek és utakat elzáró sorompók, amelye­ket katonák őriznek. Ez a jelenlegi magyar ha­tárok mentén élő két tömb alkalmas eset volna a felülvizsgálásra az alapokmány 19. szakasza szerint. „Azt akarják, hogy Németország karjaiba vessem magam?" Titulescu megfenyegette Párizst Párizs, decem­­bber 9. A »Titulescu eset« élénken foglalkoztatja a sajtót. Titulescu, akit nem hívtak meg a bukaresti francia követségen Delbos látogatása alkalmából rendezett hiva­talos ünnepségre, nagy haragra lobbant és tiltakozó táviratokat intézett Párizshoz. A Liberté értesülése sze­rint Titulescu egy baráti állam (Csehország) bukaresti követsége útján intézett tiltakozást egy igen magas­rangú párizsi hivatalos személyiséghez és elpanaszolta, hogy elzárják előle a francia követséget. Azt akarják-e elérni, — írja Titulescu — hogy végül is Németország karjaiba vessem magamat? Delbos a lap szerint igen dicséretes eréllyel és böl­csességgel járt el ebben a kényes ügyben és nem volt hajlandó a román belpolitikai viszályokba keveredni. A Paris Soir bukaresti tudósítója utal arra, hogy a meghívottak névsorát maga a király állította­ össze. Bizonyosra vesszük, — írja a lap — hogy Titule­scu indo­kolatlan s múló fellobbanásának hatása alatt nem fogja módosítani eddigi külpolitikai elveit és magatartását. Halálraítélték a volgamenti német szovjet elnököt Tömeges letartóztatások egész Oroszországban Párizs, december 9. A Matin moszkvai jelentése szerint a volga­menti németek önálló köztársaságának elnökét, Kurzot, halálra ítélték. A Matin Varsói jelentése szerint a szovjet titkosrendőrség Moszkvában, Leningrádban, Kar­kovban, Kievben és Tulában tömeges letartózta­tásokat rendelt el. A letartóztatottak nagy része mérnök, műszaki ember, gyárigazgató s magas­rangú katonatiszt. Moszkva, december 9. Meslauk, az állami tervbizottság elnöke, aki egyúttal a népbiztosok tanácsának is helyettes főnöke, a jelek szerint kegyvesztett lett. Meslaukot letartóztatták. PESTI NAPLÓ 1937 december 10­­. ^SC.JIV:'," •*. • • • • • -:; Ragyogó fehér — üde illat! Nem csoda, ha a » . - - • V, . .. •» feh­érneműszekrényből a tisztaság üde illata árad. • • . * Hivatalos római jelentés az olasz-jugoszláv tárgyalásokról Milánó, december 9. Sztojadinovics ,jugoszláv miniszterelnök Ró­mából jövet csütörtökön kora délelőtt Milánóba érkezett. Ugyanezzel a vonattal érkezett gróf Ciano külügyminiszter és Alfieri propagandaügyi miniszter is. Sztojadinovics Milánóban gyárakat látogat meg. Az ol­asz-jugoszláv megbeszélésekről szerdán este a következő hivatalos közleményt adták ki: Sztojadinovics Milán jugoszláv miniszter­elnöknek és külügyminiszternek a Ducéval és gróf Ciano olasz külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során a két államot érintő általános és különleges kérdések megvita­tása folyamán világosan kitűnt, hogy az Olaszország és Jugo­szlávia közötti kapcsolatok az ezévi március 25-i belgrádi megállapodásokkal tökéletes össszhang­ban tovább fejlődnek. Megállapították, hogy a két baráti szomszéd állam politikai akciója teljesen megfelel annak a barátságos és bizalomteljes együttműködésre irányuló szándéknak, amelyet a belgrádi megállapodásokban kinyilatkoztattak és amely a sokszoros közös érdekek fennállásán alapszik. Megállapították továbbá, hogy a belg­rádi megállapodások máris kitűnő gyakorlati eredményekkel jártak. Megerősítették ennélfogva azt az elhatározást, hogy a közös olasz-jugoszláv érdekből s a béke és a rend megszilárdítása, érde­kében ezt az együttműködést minden téren mind szívélyesebbé és szorosabbá teszik. A­­hivatalos közlemény magyarázataként az olasz sajtó közli, hogy az általános kérdések közt szóba került a német-olasz-japán kommunista­ellenes egyezményhez való csatlakozás. Mint olasz politikai körökben kijelentették, Olaszország semmiféle nyomást nem gyakorolt Jugoszláviára, hogy az egyezményhez csatlakozzék. Szóba került a Dunavölgye rendezésének s ezzel kapcsolatban a kisebbségek kérdése­­is. A Messaggero a következőket írja: A balkáni államoknak igazi érdeke az a köl­csönös együttműködés, amelyre Olaszország min­dig kész volt, szemben azokkal a tervekkel, ame­lyeknek célja, hogy gazdasági téren visszaállít­sák a régi Habsburg-birodalmat. A Jugoszlávia ás Olaszország közti különleges kérdések közt első helyet foglalja el a gazdasági kérdés. Elha­tározták, hogy az olasz-jugoszláv vegyes bizott­ság december második felében Belgrádban összeül s ezen az értekezleten a gazdasági tárgyalásokat annak az új helyzetnek az alapján folytatják, amely az újabb olasz-magyar és olasz-osztrák ke­reskedelmi tárgyalások nyomán kialakult. Jugo­szlávia kivitele Olaszországba ez év első tíz hó­napjában 221 millió lírát tett ki, míg az előző év­ben ugyanennyi idő alatt csak 25 millió lírát. Olaszország kivitele­­Jugoszláviába 8 millióról 161 millió lírára emelkedett. Szent István napjának megünneplése és a reverzális­ törvény a Református Országos Zsinat előtt (Saját, tudósítónktól.) Szerdán folytatta tanácskozá­sait a Református Országos Zsinat. Új lelkész-alelnökké egyhangúan Farkas István tiszáninneni püspököt válasz­tották meg. Rapasz László püspökelnök mint előadó hosszabb beszéd kíséretében terjesztette be a liturgiaügyi bizott­ságnak az istentiszteleti rendtartás módosításáról szóló javaslatát. A javaslat szerint nemzeti ünnepeken, így István király napján is, istentiszteletet kell tartani. A püspök a szakaszhoz fűzött indokolásában rámuta­tott Szent István jelentőségére a magyar történelem­ben és hangoztatta, hogy a nagy királyért és kegyes hitvallóért elmondandó imákban a református egyház Istennek ad majd dicséretet. Az egyház azonban senki »tiszteletére« nem rendet, ünnepet, csak arról intézke­dik, hogy azt a napot, amelyet az országgyűlés majd nemzeti ünneppé tesz, az egyház használja fel Isten dicsőítésére és nemzeti érzésének, nemzeti reménységé­nek megerősítésére. A zsinat­i határozatot elfogadta és elhatározta, hogy a kormányhoz kéréssel fordul: rendeljen el Szent István emlékezetére olyan ünnepet, amelynek ne legyen felekezeti jellege. Ezután a zsinat a most épülő újlipótvárosi refor­mátus templom keresztproblémájával foglalkozott és legfelső fokon kimondta, hogy a templomra a kereszt kitűzését nem engedi meg. Végül az egyházi törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A zsinat csütörtökön a reverzális­ törvényt tár­gyalta. Kovács J. István ismertette a kérdést, amely a nemzet lelki egységének biztosítása szempontjából igen nagy jelentőségű. Boldogok volnánk, — mondotta — ha a katolikus egyház kiegyenlítő álláspontra jutna, hiszen a hívek tízezreit idegeníti el saját magától is. Több felszólalás után Farkas István püspök hangoz­tatta, hogy nem szűnhetnek meg a kormány és a kato­likusság magyar belátására apellálni. Ezt eddig is meg­tették, sajnos, eredménytelenül. Petri Pál ny. államtit­kár szerint a reformátusokra kényszerített önvédelmi harcról van szó. IV.PROHÁSZKA, OTTOKÁR - U. 8. VI. TERÉZ -KÖRÚT 8. lafaif Mifc-MMoui vm i^w^MKATi

Next