Pesti Napló, 1937. december (88. évfolyam, 273–297. szám)

1937-12-15 / 284. szám

8 Szerda PESTI NAPLÓ A T. HÁZAK Glattfelder csanádi püspök nagy beszéde a felsőház szerepéről és hivatásáról a törvényhozásban a szélsőséges demagógiáról és a dik­atúraveszélyről — Némethy Károly, Juhász Andor, Teleszky János és Keresztes-Fischer Ferenc felsőházi reformról A képviselőház nemzetközi egyezményeket tárgyalt (Saját tudósítónktól.) A t. Ház és a Méltóságos Felsőház egyszerre ülésezik. Az alsóházban a finn és észt kultúregyezményről tárgyalnak s főleg a német kultúregyezményről beszélnek. A dunaparti palota északi szárnyán a felsőházi jogkör kiterjesztéséről folyik a vita. Széchenyi Bertalan ül az elnöki székben, itt van a hercegprímás, mögötte, az első sorban Glatt­felder püspök, aki a nap nagy beszédét fogja elmondani, Lázár Andor képviseli a kormányt. Rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik a vita iránt. Amint a néző végig­tekint a Méltóságos Felsőház padsorain, itt látja a leg­magasabb hivatalok vezetőit, egyházi és világi méltó­ságokat, a tudományos világ kitűnőségeit, gazdasági életünk vezetőit és főne­mességünk választottjait. A fo­lyosó üres. Az újságírókarzaton ül Ilassay Károly, hallgatja a szónokokat. Egy másik páholyban gróf Esterházy Móric tűnik fel, ott marad Glattfelder beszédének befejezéséig. A felsőház ülése Tomcsányi Móric előadó ismertette a felsőház jog­körének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, kifej­tette, h­ogy a felsőháznak elsősorban ellensúlyozó szere­pet kell játszania. . Ném­ehy Károly örömmel üdvözölte a javaslatot. Rupert Rezsőnek a képviselőházban benyújtott bizottsági különvéleményével vitatkozott. A két Ház tagjai között kölcsönös megbecsülésre van szükség, nem kívánatos, hogy az ilyen felszólalások megismétlődjenek. Juhász Andor beszéde következett. A felsőház jog­körének kiterjesztéséhez nincs szükség külföldi pél­dákra, mert az ősi magyar alkotmány továbbfejleszté­séhez megvan nálunk a történelmi érzék. Érintette a választójog kérdését. A választójog szabályozása a kul­túrfok függvénye. Magas kultúrníven álló országokban természetesen minden honpolgárt meg lehet és meg kell kérdezni az ország sorsdöntő kérdéseiről. Hosszasan foglalkozott a felsőházi javaslat képviselőházi vitájá­val, hangoztatta: senkinek sem szabad elfelejtenie, hogy a felsőházban a szakképzettség, a bölcsesség és az er­kölcsi erő bőségesen halmozódott s a felsőház tagjai minden ellenszolgáltatás nélk­ül végzik munkájukat. Ed­digi működésükkel megcáfolták, mintha a képviselőház szociális irányú tevékenységével szemben fékező erőt akarnának kifejteni. Megemlítette a botbüntetést, amely mint mondotta, szégyenfoltja a nemzetnek. Ha a forra­dalom után lett volna felsőház, ez a törvény nem kerül­hetett volna a magyar törvénytárba még egy esztendőre sem. várak e mellett a múlt században mindig szó volt a »klerikalizmus bagelyvárairól« is... A felsőház összetételét szerencsésnek tartja. Az arisztokrácia képviselete nem túlzott. — Persze szívesen látnám, — jegyezte meg — ha a főnemesség, főleg annak fiataljai kapcsolatot keresné­nek a valóságos élettel. Élet alatt persze azt értve, amit én értek, nem amit ők... Felveti a kérdést: igaz-e, hogy a főnemesség nem képvisel annyi közéleti súlyt, különleges értéket, amennyi indokolttá teszi a felsőházban egyhíted ar­ány­ban fennálló képvisel­e­tét? Nem igaz. Azt persze, hog­y jó-e a szelektis, amelynek révén a főrangú családok képviselői a felsőh­ázoa kerülnek, rábízza az érdekel­tekre, döntsék el... Halk derültség futott végig az üléstermen, Glatt­­­felder folytatta fejtegetéseit, szembefordult azzal az állítással, hogy az alsóház volna az egyetl­e alkotmány­biztosíték. A felsőház jobban teljesítheti alkotmány­biztosító hivatását, mint a képviselőház, mert jelsza­vaktól, pártoktól és szenvedélyektől mentesebb. — Az elit — mondja a püspök — az alkotmánynak nem veszedelme, hanem támasza. Nemcsak nemzeti erő, hanem az etikának és jognak is legnagyobb biztosítéka. Erős biztosíték az alkotmányos rendszer megváltozta­tására irányuló bárminő kísérlettel szemben. Persze for­radalmat a felsőház sem tud mega­adályozni. De az alsóház sem. A forradalmi időben talán másként eljárni nem lehetett, mint ahogy eljártak. Néhány ezer vörös legény itt állt kint, terrorja el­en nem volt védekezés. Azok a lelkes hazafiak, akik reklamálják, hogy annak az időknek főrendjei és képviselői miért nem lettek mártírok, gondolják meg, hogy maguk se tudtak volna mást tenni, mint ami akkor történt. Mindkét Háznak feladata, hogy a forradalom vörös legényei ne juthassa­nak mégegyszer szerephez, hogy a hintáslegények ne lehessenek mégegyszer politikai tényezők. A felsőház ezt a kötelességet még inkább teljesítheti, mint az alsó­ház. Hol kezdődik a magyar történelem? Glattfelder Gyula csanádi püspök emelkedett szó­lásra. Néhány megjegyzést tett a javaslat alsóházi vi­tájára, majd a felsőház egyenjogúsításának előzményé­ről beszélt. Megemlékezett azokról az elméletekről, amelyek a magyarság történelmi fejlődésének kiindulópontja körül az utóbbi időben jelentkeztek. — Egyesek szerint a magyar történelem Dózsa Györggyel kezdődik, vagy elődömmel, Deák Miklóssal, akit Dózsa­­karóba huzatott, — mondotta keserű hang­súllyal. — Mások szerint Rousseauval és Montesquieuvel kezdődik. Legújabban pedig ablakaim alatt dühöngő hangon hirdetik, hogy a magyar történelem Hitlerrel kezdődik és aki ezt az elméletet nem fogadja el, annak beverik az ablakait Szent meggyőződ­ésem, hogy a magyar történelem írott része és alkotmányos tételei Szent Istvánnal kezdődnek. (Nagy taps.) Beszélt a főrendiház munkájáról, hangoztatta, hogy »a múltat mi késő utódok meg nem tagadhatjuk«, meg­állapította, hogy a főrendiház tulajdonképpen csak egy­szer került komolyan szembe a képviselőházzal, az egy­házpolitikai javaslatnál. — Most már megállapíthatjuk, — jegyezte meg — hogy a főrendiház akkori állásfoglalása nem volt káros a nemzet lelkületére és etikai fejlődésére. — Csak a felelőtlen demagógia az, — mondotta ké­sőbb— amely képes megtagadni a múltat, sárba tiporni a nemzet tekintélyeit és a leghívebb magyarokat oláhok­nak bélyegezni. E demagógikus szólamoknak azonban nincs döntő erejű jelentőségük mi előttünk. A demagógia veszélyeire utalva, felvetette a gondo­latot, hogy a választhatóságot etikai garanciákhoz kel­lene kötni. Diktatúrajelölte­k és kiskorú kalandorok — Meg vagyok győződve arról is, — mondotta — hogy az egyenjogú felsőház igen erős védelem bárminő diktatúrás kísérlet ellen, bár — jegyezte meg — én nem félek a diktatúra veszélyétől. Azért sem áll fenn­ Ma­gyarországon diktatúraveszély, mert akik a diktatúrát emlegetik s annak képviselőiként jelentkeznek, a leg­elemibb ízlés nyomán előbő­-utóbb rájönnek arra, hogy groteszk az a póz, amelyben mutatkoznak. Szilárdan hi­­­szem, hogy a felelős tényezőknek lesz annyi erejük, hogy a tolakodó éretlenséget leszereljék és lerázzák az ország testéről. Meggyőződésem szerint a­ felelős ténye­zők lehetet­enné fogják tenni, hogy kiskorú kalandorok, akik az utcán cigánykereket hánynak, koronát kínálja­nak, ezzel a legkényelmetlenebb, legkínosabb helyzetbe hozzák azokat a mindenki előtt, tisztelt tényezőket, akik­nek jel­lemsz­árdságán és szótartó hűségén az ország legszebb történelmi emlékei és reményei épülnek fel. (Nagy taps.) Glattfelder megállapítja, hogy a törvényhozói füg­getlenségnek sokkal nagyobb garanciája található a fel­sőházban, mint bármely más testületben. Rámutat arra hogy a mandátumszerzés hányféle függőségi helyzetbe kényszeríti a képviselőt. Az alsóházban igen tekintélyes szónokok fejezték ki reményüket, hogy a felsőház meg fogja érteni az idők szavát, a szociális kérdések tárgyalása során. Erre a kérdésre nem akar reflektálni, csak annyit jegyez meg hogy eddig egyetlen szociális javaslat sem talált aka­dályra a felsőházban s most, amikor e Ház egyenjogú­ságot kap, a felelősség tudata kétségtelenül még foko­zódni fog. — Remélem, — mondotta befejezőben — hogy a törvényhozás másik Házában is az a gondolkozás és tárgyilagosság fog érvényesülni, amely itt érvényesült Azt a stílust, melyben a két Ház tagjai úgy apo­stro­fálják egymást, mintha nem a törvényhozás csarnoká­ban, hanem fegyházban volnánk, nem fogjuk alkal­mazni ... Óriási tapsvihar tört ki, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Glattfelderhez lépett, melegen gratulált neki, gróf Széchenyi Bertalan felállt az elnöki székből, jelezte hogy felfüggesztette az ülést, Lázár miniszter is a püspökhöz sietett, akit körülvettek a felsőház tagjai, ünnepeltek. A folyosón végigsietett gróf Esterházy Móric. Hal­kan, szelíden megjegyezte: — Akkor is lehet valaki okos ember, ha nem esett rá 20.000 szavazat... Teleszky és Keresztes-Fischer a választójogról Szünet után Teleszky János beszélt. Glattfelder min­den szavát aláírja. A nemzet érdeke kívánja a flsőház jogkörének kiterjesztését. Ezzel a javaslattal a magyar alkotmányos élet nagy lépéssel közeledik a jogfolytonos­ság megvalósítása felé. Szó sincs róla, mintha a felső­ház diktatúrájától kellene félni. Helytelen beállítás az, hogy a nemzeti akarat csak a képviselőházban jut kife­jezésre. A­ nemzeti akarat kialakulásának legfontosabb tényezője a szabad választás és minél szélesebb körű vá­­­­lasztójog alapján összeülő képviselőház, azonban a hata­lom befolyása, az alul­ól jövő demagóg befolyásolás és különböző vá­lsztási technikai cselekmények következté­ben gyakran megtörténhetik az is, hogy a képviselőház kisebbsége mögött tulajdonképpen a választók nagyobb tömege áll, mint a többség mögött. A felsőház jelenlegi összeállítása nagyon szerencsés. Nem tart attól, hogy veszedelmes konfliktusok támadnak a két Ház között, azt viszont sérelmesnek tartja, hogy a törvény nem lép azonnal életbe. Az alsóház bizalmatlanságának jele, hogy attól félnek, a felsőház elgáncsolna egy modern választójogi javaslatot. Erre a bizalmatlanságra a felső­ház eddigi működésével nem szolgáltatott okot. Kérte a kormányt, tegye lehetővé, hogy a felsőháznak is egy hónap álljon rendelkezésére a költségvetési vitára. Keresztes-Fischer Ferenc rövid beszédében utalt a választójogra. A titkos választójog révén a széles töme­gek politikai felfogása esetleg megv­áltozik, elsősorban a választások előtti demagóg kortégió eredményeképpen. Számítani lehet arra, hogy a nemzet hangulata és akarata az eddiginél sokkal nyersebb formában fog je­lentkezni. Joggal feltehető a kérdés: azok a nagy er­kölcsi erők, amelyek a felsőház rendelkezésére állanak, az új helyzetben elegendők lesznek-e a magyar alkot­mány tényezőinek egyensúlyban tartására. A jövő nyu­godt nemzeti fejlődése szempontjából elengedhetetlen feltétel, hogy a felelős tényezők emeljék népünk gazda­sági és kulturális nívóját. Ez a legkomolyabb biztosíték a demagóg erők érvényesülése ellen. A felsőház szerdán délelőtt folytatja a vitát. A képviselőház üése A képviselőházban Sztranyavszky Sándor nyitotta meg az ülést. A magyar-finn és magyar-észt kultúr­egyezmény vitájában gróf Apponyi György hangoztatta, hogy optimizmust kell tanulnunk Finnországtól, ahol a demagógia­­ és a szélsőségek már csak azért sem érvé­nyesülhetnek, mert a nép látja, hogy szociális téren mindent megtesznek érdekében. Büszkék lehetünk északi rokonainkra. Bámulatra méltó, hogy a finn nép a tom­boló bolsevizmus közvetlen szomszédságában meg tudta őrizni józan ítélőképességét, társadalmi békéjét és ál­lami rendjét. Elégedetlenül emlékezik meg a német kultúregyezményről. Ez az egyezmény sokhelyütt aggo­dalmakat keltett. Kéthly Anna: Az egész közvélemény visszautasította. Hóman kultuszminiszter: Csak a Népszava közvéle­ménye. Apponyi György: Nemcsak az úgynevezett baloldali közvélemény, hanem a kimondottan katolikus közvéle­mény is erős aggodalmainak adott kifejezést. Beszélt arról a szélsőséges agitációról amely Német­országból jött nyomtatványokkal és a Fichtebund ter­mékeivel folyik Magyarországon. Hóman Bálint kultuszminiszter válaszolt. Szeretetét és megbecsülését fejezte ki északi rokonaink iránt, majd visszautasította Apponyi Györgynek az egyéb kultúr­egyezményekre vonatkozó megjegyzéseit. Az egyezmé­nyeket politikamentesen kötöttük és politikamentesen akarjuk fenntartani. Megszavazták a két kultúregyezmény becikkelyezé­sét, ezután a szeged—csanádi vasútról szóló javaslat tárgyalása során Propper Sándor kifogásolta, hogy a kassa—oderbergi vasút elbocsátott alkalmazottai nem kapnak anyagi támogatást. Bornemisza miniszter közöl­te, hogy a kormány tár­gyalásokat folytat az ügy érdekében. Elfogadták a magyar-brit légiforgalmi egyezményt, majd egy nemzetközi munkaügyi egyezményt tárgyal­tak. Propper Sándor,­­­óbler János, Kéthly Anna fel­szólalása és Bornemisza miniszter válasza után meg­szavazták a javaslatot. Ángyán Béla előadásában vita nélkül elfogadták a Szent István emlékérmék vezetésé­ről szóló törvényjavaslatot. Pintér József előadó ismertette az 1930. és 1936. évi nemzetközi munkaügyi értekezletről szóló jelentést. Peyer Károly és Tóbler János felszólalása után, Bornemisza miniszter közölte, hogy a magánalkalma­zotti törvény végrehajtási utasítása legkésőbb január első napjaiban megjelenik. Peyer Károly tiltakozott a Kraft durch Freude szervezet meghonosításának gondo­lata ellen. Tóbler János és Kéthly Anna felszólalása után a vitát félbeszakították. Szerdán délelőtt 10 órakor kezdődik az ülés, negyed­tizenegy tájban térnek át az interpellációkra. ­­I­K­ A főrendek védelmében Vitába szállt azokkal, akik féltik a demokráciát a felsőháztól, matematikai tételeket, állítanak fel, egyenlő létszámról és arról, hogy 800.00­ ember választ ugyan­annyi törvényhozót, mint a másik oldalon 165. A tör­vényhozás nem számkérdés, nem matematikai probléma. A demokrácia képviselői gondolják meg, hogy a számok mechanikus szembeállítása olyan nivellálódást teremt­het, amely legnagyobb veszélye a demokráciának. — A főrendek időnként kardélre és tollhegyre szok­tak kerülni s velük együtt mi is — folytatta a csanádi püspök. — Meglepett, hogy a vita mostani feléledésé-­­ ben mi kíméletben részesültünk. Pedig a »feudális rabló­ " 1937 december 15 Értesítés ! Ha Kazán áll..a tüzelésénél vagy a foly­tonélő JEKNOK u.'SZ11 cserép­káv.ára vonatkozója' bármilye.. felvilá­osítást óhajt, fordul.on­­ Budapest Széles­fü vi­ nos Sádmüvei Melléktermék Osztályához vill., Tisza Kálmán tér 20. Tele.u.i. 130—916, 130—983, 142—207. Fűtőtechnikusaink a legrövidebb időn belül adnak I­dirtelan szakszerű fel­világosítást kokszfogyasztóinknak. „ Z­evmokoksz" a stopszeril lakás kályhája. Kényelmes, tiszta, gaz­daságos fűtést biztosít.

Next