Pesti Napló, 1937. december (88. évfolyam, 273–297. szám)
1937-12-15 / 284. szám
8 Szerda PESTI NAPLÓ A T. HÁZAK Glattfelder csanádi püspök nagy beszéde a felsőház szerepéről és hivatásáról a törvényhozásban a szélsőséges demagógiáról és a dikatúraveszélyről — Némethy Károly, Juhász Andor, Teleszky János és Keresztes-Fischer Ferenc felsőházi reformról A képviselőház nemzetközi egyezményeket tárgyalt (Saját tudósítónktól.) A t. Ház és a Méltóságos Felsőház egyszerre ülésezik. Az alsóházban a finn és észt kultúregyezményről tárgyalnak s főleg a német kultúregyezményről beszélnek. A dunaparti palota északi szárnyán a felsőházi jogkör kiterjesztéséről folyik a vita. Széchenyi Bertalan ül az elnöki székben, itt van a hercegprímás, mögötte, az első sorban Glattfelder püspök, aki a nap nagy beszédét fogja elmondani, Lázár Andor képviseli a kormányt. Rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik a vita iránt. Amint a néző végigtekint a Méltóságos Felsőház padsorain, itt látja a legmagasabb hivatalok vezetőit, egyházi és világi méltóságokat, a tudományos világ kitűnőségeit, gazdasági életünk vezetőit és főnemességünk választottjait. A folyosó üres. Az újságírókarzaton ül Ilassay Károly, hallgatja a szónokokat. Egy másik páholyban gróf Esterházy Móric tűnik fel, ott marad Glattfelder beszédének befejezéséig. A felsőház ülése Tomcsányi Móric előadó ismertette a felsőház jogkörének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, kifejtette, hogy a felsőháznak elsősorban ellensúlyozó szerepet kell játszania. . Némehy Károly örömmel üdvözölte a javaslatot. Rupert Rezsőnek a képviselőházban benyújtott bizottsági különvéleményével vitatkozott. A két Ház tagjai között kölcsönös megbecsülésre van szükség, nem kívánatos, hogy az ilyen felszólalások megismétlődjenek. Juhász Andor beszéde következett. A felsőház jogkörének kiterjesztéséhez nincs szükség külföldi példákra, mert az ősi magyar alkotmány továbbfejlesztéséhez megvan nálunk a történelmi érzék. Érintette a választójog kérdését. A választójog szabályozása a kultúrfok függvénye. Magas kultúrníven álló országokban természetesen minden honpolgárt meg lehet és meg kell kérdezni az ország sorsdöntő kérdéseiről. Hosszasan foglalkozott a felsőházi javaslat képviselőházi vitájával, hangoztatta: senkinek sem szabad elfelejtenie, hogy a felsőházban a szakképzettség, a bölcsesség és az erkölcsi erő bőségesen halmozódott s a felsőház tagjai minden ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. Eddigi működésükkel megcáfolták, mintha a képviselőház szociális irányú tevékenységével szemben fékező erőt akarnának kifejteni. Megemlítette a botbüntetést, amely mint mondotta, szégyenfoltja a nemzetnek. Ha a forradalom után lett volna felsőház, ez a törvény nem kerülhetett volna a magyar törvénytárba még egy esztendőre sem. várak e mellett a múlt században mindig szó volt a »klerikalizmus bagelyvárairól« is... A felsőház összetételét szerencsésnek tartja. Az arisztokrácia képviselete nem túlzott. — Persze szívesen látnám, — jegyezte meg — ha a főnemesség, főleg annak fiataljai kapcsolatot keresnének a valóságos élettel. Élet alatt persze azt értve, amit én értek, nem amit ők... Felveti a kérdést: igaz-e, hogy a főnemesség nem képvisel annyi közéleti súlyt, különleges értéket, amennyi indokolttá teszi a felsőházban egyhíted arányban fennálló képviseletét? Nem igaz. Azt persze, hogy jó-e a szelektis, amelynek révén a főrangú családok képviselői a felsőházoa kerülnek, rábízza az érdekeltekre, döntsék el... Halk derültség futott végig az üléstermen, Glattfelder folytatta fejtegetéseit, szembefordult azzal az állítással, hogy az alsóház volna az egyetle alkotmánybiztosíték. A felsőház jobban teljesítheti alkotmánybiztosító hivatását, mint a képviselőház, mert jelszavaktól, pártoktól és szenvedélyektől mentesebb. — Az elit — mondja a püspök — az alkotmánynak nem veszedelme, hanem támasza. Nemcsak nemzeti erő, hanem az etikának és jognak is legnagyobb biztosítéka. Erős biztosíték az alkotmányos rendszer megváltoztatására irányuló bárminő kísérlettel szemben. Persze forradalmat a felsőház sem tud megaadályozni. De az alsóház sem. A forradalmi időben talán másként eljárni nem lehetett, mint ahogy eljártak. Néhány ezer vörös legény itt állt kint, terrorja elen nem volt védekezés. Azok a lelkes hazafiak, akik reklamálják, hogy annak az időknek főrendjei és képviselői miért nem lettek mártírok, gondolják meg, hogy maguk se tudtak volna mást tenni, mint ami akkor történt. Mindkét Háznak feladata, hogy a forradalom vörös legényei ne juthassanak mégegyszer szerephez, hogy a hintáslegények ne lehessenek mégegyszer politikai tényezők. A felsőház ezt a kötelességet még inkább teljesítheti, mint az alsóház. Hol kezdődik a magyar történelem? Glattfelder Gyula csanádi püspök emelkedett szólásra. Néhány megjegyzést tett a javaslat alsóházi vitájára, majd a felsőház egyenjogúsításának előzményéről beszélt. Megemlékezett azokról az elméletekről, amelyek a magyarság történelmi fejlődésének kiindulópontja körül az utóbbi időben jelentkeztek. — Egyesek szerint a magyar történelem Dózsa Györggyel kezdődik, vagy elődömmel, Deák Miklóssal, akit Dózsakaróba huzatott, — mondotta keserű hangsúllyal. — Mások szerint Rousseauval és Montesquieuvel kezdődik. Legújabban pedig ablakaim alatt dühöngő hangon hirdetik, hogy a magyar történelem Hitlerrel kezdődik és aki ezt az elméletet nem fogadja el, annak beverik az ablakait Szent meggyőződésem, hogy a magyar történelem írott része és alkotmányos tételei Szent Istvánnal kezdődnek. (Nagy taps.) Beszélt a főrendiház munkájáról, hangoztatta, hogy »a múltat mi késő utódok meg nem tagadhatjuk«, megállapította, hogy a főrendiház tulajdonképpen csak egyszer került komolyan szembe a képviselőházzal, az egyházpolitikai javaslatnál. — Most már megállapíthatjuk, — jegyezte meg — hogy a főrendiház akkori állásfoglalása nem volt káros a nemzet lelkületére és etikai fejlődésére. — Csak a felelőtlen demagógia az, — mondotta később— amely képes megtagadni a múltat, sárba tiporni a nemzet tekintélyeit és a leghívebb magyarokat oláhoknak bélyegezni. E demagógikus szólamoknak azonban nincs döntő erejű jelentőségük mi előttünk. A demagógia veszélyeire utalva, felvetette a gondolatot, hogy a választhatóságot etikai garanciákhoz kellene kötni. Diktatúrajelöltek és kiskorú kalandorok — Meg vagyok győződve arról is, — mondotta — hogy az egyenjogú felsőház igen erős védelem bárminő diktatúrás kísérlet ellen, bár — jegyezte meg — én nem félek a diktatúra veszélyétől. Azért sem áll fenn Magyarországon diktatúraveszély, mert akik a diktatúrát emlegetik s annak képviselőiként jelentkeznek, a legelemibb ízlés nyomán előbő-utóbb rájönnek arra, hogy groteszk az a póz, amelyben mutatkoznak. Szilárdan hiszem, hogy a felelős tényezőknek lesz annyi erejük, hogy a tolakodó éretlenséget leszereljék és lerázzák az ország testéről. Meggyőződésem szerint a felelős tényezők lehetetenné fogják tenni, hogy kiskorú kalandorok, akik az utcán cigánykereket hánynak, koronát kínáljanak, ezzel a legkényelmetlenebb, legkínosabb helyzetbe hozzák azokat a mindenki előtt, tisztelt tényezőket, akiknek jellemszárdságán és szótartó hűségén az ország legszebb történelmi emlékei és reményei épülnek fel. (Nagy taps.) Glattfelder megállapítja, hogy a törvényhozói függetlenségnek sokkal nagyobb garanciája található a felsőházban, mint bármely más testületben. Rámutat arra hogy a mandátumszerzés hányféle függőségi helyzetbe kényszeríti a képviselőt. Az alsóházban igen tekintélyes szónokok fejezték ki reményüket, hogy a felsőház meg fogja érteni az idők szavát, a szociális kérdések tárgyalása során. Erre a kérdésre nem akar reflektálni, csak annyit jegyez meg hogy eddig egyetlen szociális javaslat sem talált akadályra a felsőházban s most, amikor e Ház egyenjogúságot kap, a felelősség tudata kétségtelenül még fokozódni fog. — Remélem, — mondotta befejezőben — hogy a törvényhozás másik Házában is az a gondolkozás és tárgyilagosság fog érvényesülni, amely itt érvényesült Azt a stílust, melyben a két Ház tagjai úgy apostrofálják egymást, mintha nem a törvényhozás csarnokában, hanem fegyházban volnánk, nem fogjuk alkalmazni ... Óriási tapsvihar tört ki, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Glattfelderhez lépett, melegen gratulált neki, gróf Széchenyi Bertalan felállt az elnöki székből, jelezte hogy felfüggesztette az ülést, Lázár miniszter is a püspökhöz sietett, akit körülvettek a felsőház tagjai, ünnepeltek. A folyosón végigsietett gróf Esterházy Móric. Halkan, szelíden megjegyezte: — Akkor is lehet valaki okos ember, ha nem esett rá 20.000 szavazat... Teleszky és Keresztes-Fischer a választójogról Szünet után Teleszky János beszélt. Glattfelder minden szavát aláírja. A nemzet érdeke kívánja a flsőház jogkörének kiterjesztését. Ezzel a javaslattal a magyar alkotmányos élet nagy lépéssel közeledik a jogfolytonosság megvalósítása felé. Szó sincs róla, mintha a felsőház diktatúrájától kellene félni. Helytelen beállítás az, hogy a nemzeti akarat csak a képviselőházban jut kifejezésre. A nemzeti akarat kialakulásának legfontosabb tényezője a szabad választás és minél szélesebb körű választójog alapján összeülő képviselőház, azonban a hatalom befolyása, az alulól jövő demagóg befolyásolás és különböző válsztási technikai cselekmények következtében gyakran megtörténhetik az is, hogy a képviselőház kisebbsége mögött tulajdonképpen a választók nagyobb tömege áll, mint a többség mögött. A felsőház jelenlegi összeállítása nagyon szerencsés. Nem tart attól, hogy veszedelmes konfliktusok támadnak a két Ház között, azt viszont sérelmesnek tartja, hogy a törvény nem lép azonnal életbe. Az alsóház bizalmatlanságának jele, hogy attól félnek, a felsőház elgáncsolna egy modern választójogi javaslatot. Erre a bizalmatlanságra a felsőház eddigi működésével nem szolgáltatott okot. Kérte a kormányt, tegye lehetővé, hogy a felsőháznak is egy hónap álljon rendelkezésére a költségvetési vitára. Keresztes-Fischer Ferenc rövid beszédében utalt a választójogra. A titkos választójog révén a széles tömegek politikai felfogása esetleg megváltozik, elsősorban a választások előtti demagóg kortégió eredményeképpen. Számítani lehet arra, hogy a nemzet hangulata és akarata az eddiginél sokkal nyersebb formában fog jelentkezni. Joggal feltehető a kérdés: azok a nagy erkölcsi erők, amelyek a felsőház rendelkezésére állanak, az új helyzetben elegendők lesznek-e a magyar alkotmány tényezőinek egyensúlyban tartására. A jövő nyugodt nemzeti fejlődése szempontjából elengedhetetlen feltétel, hogy a felelős tényezők emeljék népünk gazdasági és kulturális nívóját. Ez a legkomolyabb biztosíték a demagóg erők érvényesülése ellen. A felsőház szerdán délelőtt folytatja a vitát. A képviselőház üése A képviselőházban Sztranyavszky Sándor nyitotta meg az ülést. A magyar-finn és magyar-észt kultúregyezmény vitájában gróf Apponyi György hangoztatta, hogy optimizmust kell tanulnunk Finnországtól, ahol a demagógia és a szélsőségek már csak azért sem érvényesülhetnek, mert a nép látja, hogy szociális téren mindent megtesznek érdekében. Büszkék lehetünk északi rokonainkra. Bámulatra méltó, hogy a finn nép a tomboló bolsevizmus közvetlen szomszédságában meg tudta őrizni józan ítélőképességét, társadalmi békéjét és állami rendjét. Elégedetlenül emlékezik meg a német kultúregyezményről. Ez az egyezmény sokhelyütt aggodalmakat keltett. Kéthly Anna: Az egész közvélemény visszautasította. Hóman kultuszminiszter: Csak a Népszava közvéleménye. Apponyi György: Nemcsak az úgynevezett baloldali közvélemény, hanem a kimondottan katolikus közvélemény is erős aggodalmainak adott kifejezést. Beszélt arról a szélsőséges agitációról amely Németországból jött nyomtatványokkal és a Fichtebund termékeivel folyik Magyarországon. Hóman Bálint kultuszminiszter válaszolt. Szeretetét és megbecsülését fejezte ki északi rokonaink iránt, majd visszautasította Apponyi Györgynek az egyéb kultúregyezményekre vonatkozó megjegyzéseit. Az egyezményeket politikamentesen kötöttük és politikamentesen akarjuk fenntartani. Megszavazták a két kultúregyezmény becikkelyezését, ezután a szeged—csanádi vasútról szóló javaslat tárgyalása során Propper Sándor kifogásolta, hogy a kassa—oderbergi vasút elbocsátott alkalmazottai nem kapnak anyagi támogatást. Bornemisza miniszter közölte, hogy a kormány tárgyalásokat folytat az ügy érdekében. Elfogadták a magyar-brit légiforgalmi egyezményt, majd egy nemzetközi munkaügyi egyezményt tárgyaltak. Propper Sándor,óbler János, Kéthly Anna felszólalása és Bornemisza miniszter válasza után megszavazták a javaslatot. Ángyán Béla előadásában vita nélkül elfogadták a Szent István emlékérmék vezetéséről szóló törvényjavaslatot. Pintér József előadó ismertette az 1930. és 1936. évi nemzetközi munkaügyi értekezletről szóló jelentést. Peyer Károly és Tóbler János felszólalása után, Bornemisza miniszter közölte, hogy a magánalkalmazotti törvény végrehajtási utasítása legkésőbb január első napjaiban megjelenik. Peyer Károly tiltakozott a Kraft durch Freude szervezet meghonosításának gondolata ellen. Tóbler János és Kéthly Anna felszólalása után a vitát félbeszakították. Szerdán délelőtt 10 órakor kezdődik az ülés, negyedtizenegy tájban térnek át az interpellációkra. IK A főrendek védelmében Vitába szállt azokkal, akik féltik a demokráciát a felsőháztól, matematikai tételeket, állítanak fel, egyenlő létszámról és arról, hogy 800.00 ember választ ugyanannyi törvényhozót, mint a másik oldalon 165. A törvényhozás nem számkérdés, nem matematikai probléma. A demokrácia képviselői gondolják meg, hogy a számok mechanikus szembeállítása olyan nivellálódást teremthet, amely legnagyobb veszélye a demokráciának. — A főrendek időnként kardélre és tollhegyre szoktak kerülni s velük együtt mi is — folytatta a csanádi püspök. — Meglepett, hogy a vita mostani feléledésé- ben mi kíméletben részesültünk. Pedig a »feudális rabló " 1937 december 15 Értesítés ! Ha Kazán áll..a tüzelésénél vagy a folytonélő JEKNOK u.'SZ11 cserépkáv.ára vonatkozója' bármilye.. felviláosítást óhajt, fordul.on Budapest Szélesfü vi nos Sádmüvei Melléktermék Osztályához vill., Tisza Kálmán tér 20. Tele.u.i. 130—916, 130—983, 142—207. Fűtőtechnikusaink a legrövidebb időn belül adnak Idirtelan szakszerű felvilágosítást kokszfogyasztóinknak. „ Zevmokoksz" a stopszeril lakás kályhája. Kényelmes, tiszta, gazdaságos fűtést biztosít.