Pesti Napló, 1938. január (89. évfolyam, 1–24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
Szombat erőszakos, törvénytelen, forradalmi eszközökkel törekszik. Ismételten hangsúlyozom azt is, hogy meddő marad minden olyan óhaj, amely arra számít, hogy velem e politika egy hajszálnyira is balfelé elkanyarodhatik. Mi a jobboldaliság ? Gyakran szeretik kérdezni, hogy tulajdonképpen mi hát a jobboldaliság és a mi politikánkat miért nevezik jobboldalinak. Ezúttal felelni akarunk erre is. Jobboldali a mi politikánk, mert szilárdan ragaszkodunk a nemzeti alaphoz és a keresztény erkölcsökhöz, a közéletben is. Minden elhatározásunkban és cselekedetünkben a nemzeti célok és érdekek, a magyarság egyetemes érdekei vezérelnek. Ezeknek rendelünk alá minden külön csoport- vagy egyéni érdeket. Politikánk az egyesek túltengő gazdasági erejével szemben meg akarja védeni a széles néprétegeket. Meg akarja védeni a tömegeket olyan szociális politikával, amely a polgári terhek, kötelességek és jogok egyensúlyát biztosítja. Egészségesebb vagyon- és jövedelemelosztáshoz vezet, akár állami intézkedések és eszközök alkalmazásával is. Ez a politika az államhatalom előrelátásával a nemzet érdekében meg akarja szüntetni a gazdasági erőknek azt az egyenlőtlen harcát, amely mellett az erősek még erősebbekké, a gyengék még gyengébbekké válnak. Ehhez képest a kultúra áldásainak mentői nagyobb mértékben részeseivé akarja tenni a nép egyszerű fiát, fel akarja vértezni őt a tudás fegyverével a nemzet létért való küzdelmében. Ez a politika a szociális gondoskodást a karitatív jótékonykodás köréből állami feladattá emeli. Az államélet minden megnyilvánulásának központjába a magyar nép érdekeit és szempontjait helyezi. E politika egész életfelfogása, cselekedeteinek szelleme, a keresztény etika és a nemzeti történet tanulságai alapján áll. És ha a faj etikai és történeti egységet jelent, akkor annak világszemlélete, igényei és szociális jogai mellett is kitartunk. A mi jobboldali politikánk ellen, azt hiszem, ebben az országban senki sem tiltakozhat itt. A választójog Nemzeti politikánk egyik feladata közjogi intézményeink olyan reformja, amely a nemzetet alkotó nép részére továbbra is biztosítja az alkotmányos jogoknak a nemzet érdekét szolgáló gyakorlását. A magyar nemzet útja elválaszthatatlanul egybekapcsolódott az önkormányzat gondolatával s a fejlődő élet kívánalmai mind szociális, mind közgazdasági berendezéseinkben a nemzeti önkormányzat intézményein keresztül érvényesültek. Évszázados gyakorlat alapján fejlődött ki a magyar önkormányzati szellem, amely mindig egyesíteni tudta a hagyományok tiszteletét a haladás gondolatával. Amikor a titkos választójog bevezetésével biztosítani akarjuk az alkotmányos jogok gyakorlásának minden külső befolyástól való mentességét, alapvető szempont csak az lehet, ami a nemzet egyetemének érdeke. A magyar közéletből el fog tűnni a nyílt szavazás idejétmúlt formája és vele az a több évtizedes mérgező anyag, amely annyiszor nyugtalanította politikai életünket. De vakon és megfontolás nélkül nem lehet e kérdéshez nyúlni. Mi választójogi rendszerünkbe alkotmányos bástyát építünk a magyar nemzet javára. És nem a társadalmi rend felforgatására irányadó törekvéseknek akarunk kaput nyitni. Szerintem a választójognak is nemzeti célja van s erkölcsi tartalma. Technikai érvényesüléséből minden visszaélést ki kell küszöbölni. Titkosság a jogban, becsületesség a megvalósításban: e két alapelven épült fel a törvényjavaslat. Gazdasági liberalizmus helyett állami beavatkozás Most nem kívánok szólni a kormányzati munkáról. Beszámolóra és programadásra máskor van alkalom De vessünk pillantást a gazdasági és szociális problémákra annak a politikának szemszögéből, amelyre, mint a magam felfogására és mint kormányzati irányra, az imént hivatkoztam. Kétségtelen, hogy nemzeti célú, szociális irányú politikánk mellett az állam feladatai rendkívül megsokasodtak. Mihelyt helytelennek ismertük fel a manchesteri liberalizmus elvét, amely a gazdasági, erők szabad érvényesülését vallotta a nemzetek és egyének boldogulásának egyedüli szabályául, szükségképpen beláll az állami beavatkozás nagyobb mérve. A tapasztalat megtanította az államférfiakat arra, hogy a teljes gazdasági szabadság nem vezethet a népi szociális érdekek érvényesülésére. Hiába állítják szembe ezzel a ténnyel a régi ideálokat, nem vitatható tény, hogy a gyengébbek, tehát a nagy tömegek megvédése és boldogulása az erősebbekkel szemben csakis úgy lehet sikeres, ha az államhatalom odaáll a gyengék mellé. Ez az állami beavatkozás korántsem a kormányok szeszélyéből vagy — mint gyakran halljuk — csupán a bürokrácia elterpeszkedése miatt állott elő. De előállott szükségképpen a nemzetek és népek önvédelmi fegyvere gyanánt. Nem mi kezdeményeztük azt a tényt, hogy a nemzetközi árucsere ma már nem bonyolódik le a szabad világforgalom kereteiben, hanem az önellátási törekvések által diktált igen szűk lehetőségek korlátai között. És a mai helyzetben, amikor a legtöbb állam az önellátás alapján rendezkedik be, Magyarország hiába is próbálná helyreállítani a szabad külkereskedelmet. Ma az állam kénytelen szabályozni és sok részben előírni már magát a termelést is, állami PESTI NAPLÓ 1938 január 1 befolyással kell irányítani az értékesítést, gyakran szabályozni az árakat. Szóval aktíve közbe kell lépnie és működnie a gazdasági tevékenység sikeressége érdekében. Szélmalomharcot folytat ilyen körülmények között az, aki a gazdasági szabadság jelszavával száll síkra az állam e szükségszerű szabályozó tevékenysége ellen. Ez a kérdés nem világnézeti kérdés, hanem gazdasági probléma. De politikummá, világnézeti kérdéssé válik azzal, hogy átjátsszék politikai és az egyéni szabadság kérdésévé. Akként állítják be, mintha a baloldali politika perhorreszkálná az állami beavatkozást, amely csupán a jobboldal egyik politikai eszköze. Pedig ez a beállítás egészen megtévesztő és helytelen. Mert hiszen a legbaloldalibb politikai felfogás, a szociáldemokráciáé — nem is szólva a kommunizmusról — magát az államot teszi meg még a termelőeszközök tulajdonosává is és olyan fokú állami beavatkozást és szabályozást ír elő, amiről semmiféle jobb- Évről évre halad a világ évről-évre többet nyújt az ORIONAz összes 1938. évi típusok kaphatók Lengyel Rádió Budapest, VI., Teréz körút 38 Telefoni 11S— 199 Díjtalan bemutatás, kedvezi cserét