Pesti Napló, 1938. március (89. évfolyam, 48–72. szám)

1938-03-06 / 53. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1938 március Bo-rot-vál-ko-zók ö­rö­me a „mélyenhaló" borotvaszappan! Egy híres vegyész a borotválkozók örömére teljesen új eljárás szerint készült ú. n. »mélyen­haló« borotvaszappant talált fel, amely tövéig képes a szakállt megpuhítani és így az játszi könnyedséggel távolítható el. E csodás készít­ményt a Johann Maria Farina gegenüber dein Rudolfplatz cég hozta forgalomba ROSITA néven. A ROSITA borotvaszappannal sokkal könnyeb­ben és gyorsabban borotválkozhat. Töménységé­nél fogva olcsóbb a látszólag legolcsóbb szappan­nál is. Doboza P 1.20. Higiénikus tokban P 1.90. A »mélyenható« borotvaszappanunkat csak a ROSITA névvel fogadja el. A tavasz ébredése * Ez nem iskolai dolgozat, hanem igen komoly, sőt komor ténybeli adatok felsorakoztatása, melyek elé megfelelőbb lett volna ez a cím: A Halál ébredése, de mivel sokan nem szeretik, ha a Halált emlegetik, beszéljünk csak a tavasz ébredéséről. Persze, nem a mi tavaszunkról van szó; a mi ta­vaszunk már itt van a kapu előtt; tizenöt nap múlva már itt lesz Benedek, aki a néphit szerint »zsákkal hozza a meleget«. A szibériai tavaszra gondolok most, mely mihelyt beköszönt, megkezdődik az új világhá­ború. Ez elég merész állítás, de az adatokat, melyekből következtetek, nem az ujjamból szoptam, hanem H. O. Thompson amerikai újságírótól kölcsönöztem, ki egy nagyon komoly hírügynökség, az United Press számára dolgozik. Thompson Japánban él, nagyon komoly, megbízható embernek ismerik,­­ máskülönben a ja­páni vezérkar nem engedte volna meg neki, hogy el­látogasson az új világháború frontjára és arról, amit ott látott, részletes adatokat közöljön az amerikai sajtóval. Egyelőre arról van szó, hogy Japán egészen ki akarja szorítani Kelet-Szibériából az oroszokat. Én elhiszem, hogy ez, ha nem is könnyen, de sikerülni fog Japánnak és ebben az esetben a sárga faj problémája legalább is egy évszázadra meg lesz oldva, mert kö­rülbelül negyvenszer akkora területért versengenek, mint amekkora a mai Magyarország. A kínai-japáni háború előttünk, európaiak előtt eddig érthetetlen volt. Mit akar Japán Kínában, ahol olyan sok az ember, hogy már a benszülötteknek sem lehet megélni? Hacsak ki nem irtják a kínai népet, a japániak ott éhen vesznek... De most már értem a dolgot, mert Thompson megmagyarázta, hogy Japán­nak csak azért kellett bemennie Kínába, mert várni lehetett, hogy az orosz-japáni háború kitörésekor az oroszok Kínát kényszeríteni fogják, hogy az ő párt­jukra álljon. Hogy Kína a készülő nagy háborúban ne segíthessen az oroszoknak, azért kellett Japánnak benyomulnia Kína területeire, ahonnan megakadályoz­hatja az orosz-kínai együttműködést. A Japán által megteremtett Mandzsukuo északi és nyugati széle az orosz-japáni front, ahol máris egy­millió japáni katona áll szemben egymillió orosz ka­tonával. Az orosz hadsereg főparancsnoka a Szovjet legtehetségesebb katonája, Bluecher tábornagy, a japáni front főparancsnoka pedig Kandzsi Isihara tá­bornok, hazájának ezidőszerint legkiválóbb hadvezére. Úgy az orosz, mint a japáni front földalatti beton­építmény, mely előtt öt-öt sor tüskés drótsövény van, a legmodernebb technikával kiépítve. Akár az orosz, akár a japáni frontot egyszerű gyalogsági támadással áttörni képtelenség. Tank van mind a két oldalon tömérdek, de hogy ezek egy modern harcban is be fognak-e válni, azt ma még nem lehet tudni. Igen valószínű, hogy az az előkészítő támadás, amit eddig a tüzérség végzett, az orosz-japáni fronton az aviatika feladata lesz. A japáni aviatikát tudvalevően a németek szervezték meg, de Japánt a légi fegyverkezésben Thompson szerint nem­csak a németek, hanem az olaszok is segítik. Eddig nem hallottam semmit a »repülő gyárakról«, melyek repülő­gépeket gyártanak ugyan, de nem azért nevezik őket repülő gyáraknak, hanem azért, mert a gyárak maguk is repülnek: néhány óra alatt szétszedhetők, összecsoma­golhatók és más helyre szállíthatók. A japáni front közelében számos ilyen gyár van; egy részüket németek, más rész­üket olaszok vezetik. Semmi kétség sem lehet a kémkedés mai fejlettsége mellett aziránt, hogy az oroszoknak is vannak hasonló repülőgyáraik a front mögött. A japániak győzelmét nagyon valószínűvé teszi az a körülmény, hogy anyaországuk közel van a fronthoz. A Japán tenger kikötőiből hét vasúti vona­lat építettek a japániak a frontig és a fővonalon négy sínpár húzódik egymás mellett. Japán részéről most a kínai háborúban csak kétszázezer katona vesz részt és ezek sem a legjobb csapatok. A japáni csapa­tokat az anyaországból Darienbe szállítják s onnan hat hónap óta mindennap négy katonai vonat megy a frontra, katonákkal és hadianyagokkal. Miután ez a vasúti vonal mintaszerű, a szállítás igen gyors. Ja­pánból negyvennyolc óra alatt el lehet jutni a frontra. Oroszországból azonban tizennégy napnál rövidebb idő alatt nem lehet egy katonai vonatot a frontra jut­tatni és ez Japánnak a szerencséje, mert az utánpót­lás nehézsége miatt az orosz hadsereg három hónap alatt feltétlenül kimerül. Ha tehát Bluecher három hónap alatt nem veri tönkre a japánokat, akkor az oroszok el fogják veszteni a háborút. Ebben a japániak egészen bizonyosak is és az újságjaik már sűrűn emle­getik, hogy »Ázsia a sárga fajé, egészen az Uralig. Az ezerhatszáz kilométer hosszú fronton már ott áll négyszázezer orosz és háromszázötvenezer japáni; az orosz tartalék közvetlenül a front mögött hatszáz­ezer ember, a japáni tartalék hatszázötvenezer ember. A fronton álló csapatokat a japániak tíznaponként felváltják, így minden katona tíz napig van a szó szoros értelmében vett fronton és húsz napig »pihen« a tartalékban a front mögött. Valószínűleg körülbelül így van ez az oroszoknál is. A fronton egyelőre nyugalom van, — a rendkívül szigorú tél miatt. Az oroszok a téli táborozásra sokkal jobban fel vannak szerelve, — de a hiányok pótlásá­ban nagyon gondosak a japániak is. Ausztrália múlt­évi egész gyapjúkészletét Japán vásárolta meg, hogy meleg ruhával láthassa el katonáit a fronton, s a már elfoglalt kínai tartományokban úgyszólván teljesen kiirtották a kutyákat, hogy szőrméjükből meleg sip­kát csináljanak a front katonáinak. Mihelyt elérkezik a tavasz Szibériában is, megkez­dődik a nagy küzdelem. A háború a mandzsu-orosz határon kezdődik, de hogy hol fog végződni, nem lehet tudni, mert ez valójában nem orosz-japán háború lesz, hanem a nemzeti és kommunista irány mérkőzése, melyben Japán, különösen ha netalán megszorul, bizo­nyára számít úgy az olasz, mint a német segítségre. Hogy ezzel szemben a többi hatalmaknak mi lesz az álláspontja, azt ma még csak az Úristen tudja. Sarohitzleffleluisco szép kirakatokkal Buda legforgalmasabb helyén. ^Té­záros ucca 2 azonnal kiadó Koncentrációs táborba zárták Niemöller lelkészt Berlin, március 5. A Gestapo hivatalos közlése szerint Martin Niemöller lelkészt, a német evangélikus hitvalló egyház vezérét gyűjtőtáborba zárták. A lelkész tartózkodási helye jelenleg az Oranienburgtól mintegy 7 km-re fekvő legnagyobb német koncen­trációs tábor, amelyben legnagyobbrészt kommu­nisták vannak elhelyezve. A Gestapo indokolása szerint Niemöllert azért kellett gyűjtőtáborba zárni, m­ert minden jel arra mutatott, hogy foly­tatni kívánja papi »államellenes« tevékenységét, azonkívül azért is, mert a Gestapo szerint »Nie­m­öller lelkész alacsony büntetése nagy elkesere­dést váltott ki a nép körében és ettől meg kell őt védeni«. (KEK.) Szociális kiállítás a Budapesti Nemzetközi Vásáron A Budapesti Nemzetközi Vásár kezdeményezésére rendkívül népes értekezletet tartottak tegnap a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségében, amelyen részt­vettek mindazok a nagyipari vállalatok, amelyek mun­kásaik számára olyan szociális berendezésekkel és intéz­ményekkel rendelkeznek, amelyeket törvényes kötelezett­ségeiken felül rendeztek be az üzemtulajdonosok a tiszt­viselők és munkásaik jólétének fokozása céljából. Markoth Jenő miniszteri tanácsos, továbbá Fluck András miniszteri osztálytanácsos útján képviseltette magát Bornemisza Géza iparügyi miniszter is. Lengyel Géza, a MGyOSz igazgatója jelentette b­e az értekezletnek, hogy Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter, valamint a MGyOSz elnöksége igen nagy súlyt helyez arra, hogy az április 29-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár keretében oly szociális kiállítás léte­síttessék, amely a vásár közel milliós látogató közönsé­gét megfelelően tájékoztatja a gyáripari alkalmazottak és munkásság jelenlegi szociális helyzetéről. Hallóssy István kormányfőtanácsos, a Budapesti Nemzetközi Vásár ügyvezető igazgatója ismertette ezután azokat a korszerű gondolatokat, amelyeket az idei vásár propagálni fog. Ezek között a televízió, a képtáviratozás és az i­ak­i tudományos munka mellett szerepel a magyar ipar alkalmazottainak és munkásai­nak szociális kérdése is. A párizsi világkiállításon mindenütt nyomatékosan húzták alá az ipari termelés bemutatása mellett azt, hogy a termelés milyen szo­ciális feltételek mellett történik. Majd ismertette az olasz és német példákat is. Mindezekből megállapítja, hogy a mai kor embereit nemcsak a technika és nem­csak az áruk minősége és az árak érdeklik, hanem érdeklik azok a szociális feltételek is, amelyek mellett a magyar gyáripar versenyképességét eléri. Rámutatott arra, hogy a magyar gyáripar nagy része mindig többet teljesített alkalmazottai és mun­kásai érdekében, mint amennyit a"­ törvény előírt. Ezt a teljesítményt azonban a magyar közvélemény eddig nem ismerte. A Budapesti Nemzetközi Vásár keretében célszerű lenne bemutatni mindazokat a teljesítménye­ket, amelyeket a­ magyar munkaadótársadalom­ eddig önszántából emberszeretetből, szociális érzésből a munkavállalókért tett úgy általános jólétük, mint egészségük fokozása érdekében. Ezután igen magas nívójú és élénk vita indult meg, amelyen egyhangú lelkesedéssel határozták el az idoi Budapesti Nemzetközi Vásár keretében való demonstrá­lását annak, hogy a magyar ipar ma milyen szociális feltételek mellett dolgozik. Az értekezlet végül elhatározta, hogy az egyes ki­állítóknak a legteljesebb szabadságot biztosítja atekin­tetben, hogy vállalataik szociális kiállítását saját stand­jukon kívánják-e bemutatni, avagy az úgynevezett szak­mai kollektív szociális csoportokban vesznek-e részt? Lényegében tehát a Budapesti Nemzetközi Vásár át lesz itatva szociális anyaggal, amelynek egy részét a nagy­vállalatok a saját ipari kiállításaikkal szervesen össze­függő szociális termekben fogják bemutatni, míg a többi vállalatok, szakmánként összefogva, saját kollektív ipari kiállításaikhoz fogják azt csatolni, mint kollektív szo­ciális kiállítást, amely szintén szerves függvénye és reprezentatív része a szakma ipari kiállításának. Az értekezleten történt spontán bejelentések szerint máris biztosra lehet venni, hogy több mint 30 nagy-vállalat önálló szociális kiállítást fog létesíteni, ame­lyekben óriási fényképekben, modellekben, grafikonok­ban kü­lön kiadványokban és eredeti rendezésekben fogják bemutatni mindazokat az anya- és csecsemő­védő intézményeket, öltöztetési akciókat, sporttelepeket, munkás lakóházakat, könyvtárakat, társalgóhelyisége­ket,­­munkásklubokat, egészségügyi berendezéseket, kü­lönlegesen jól szellőztethető munkatermeket, házassági és egyéb biztosítást nyújtó intézményeket, stb., stb., amelyeket a magyar munkaadók alkalmazottaik és munkásaik javára önként létesítettek és üzemben tar­tanak. Az egyes nagyvállalatok egyenkénti szociális be­mutatóján kívül ilyen kü­lön kollektív szociális cso­portot fognak rendezni ugyancsak látványos és szép keretek között a magyar textilipar, a magyar bőripar, a magyar vegyészeti ipar, a székesfővárosi közüzemek és előreláthatólag a bányaüzemek is. E szakmai kiállí­tások mellett lesz egy vegyes kollektív szociális kiállí­tási csoport is. Markoth Jenő miniszteri tanácsos és Fluck András miniszteri osztálytanácsos köszönetüket fejezték ki az ér­tekezlet résztvevőinek a miniszter nevében a szociális kiállítás gondolatához való lelkes csatlakozásukért. Újabb magyar technikai - ipari és természettudományi könyvek Möller—Brzesky: Beton és vasbeton. 19­17. Morva: A gőzgép förtélye. 1937. _­so — Motorok és traktorok javítása, illetve üzemzavarainak elhárítása. 1987. — Cséplőgépek javítása. 1887. Nagy: Kiváló matematikusok és fizikusok Némák: Elektrotechnika. 1936. — Villamossági zsebkönyv. Kötve. 1936. Orbán: Kis nyomdagép készítése . Ör­: Textilipari zsebkönyv. 1937. Kötve. 900 oldal. A szak­mában működöknek nélkülözhetetlen sz.vkkönyv Rada: Szempontok autóvásárlásnál * Ránky: Rádió zavarelhárítás. 1937. Reichenbach: Atom és világegyetem. 20 áb­ra és­­ kép­melléklet. Kötve Réti: Az áramló levegő hasznosítása. 1937. Kötve Hohnes: Vasipari és vaskereskedelmi zsebkönyv. Kötve. •342 oldal. 1938. Szakembereknek nélkülözhetetlen Rohringer S.: Magyarország vízierőinek kiépítése — Hidraulikai számitások Schmidthauer A.: Vízierőművek kapcsolatban hajózó és öntöző csatornával. Pozsony—Győr között Dr. Széchy K.: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyar-Szily J.: Lazatalajok vizsgálata vízutózágások szempont­ Tenk B.: A vizszabályozások. Tolna vm. a II. században — Viczián: Magyarország víziéről ... Rosner: Betűrajzolás kézikönyve. Kötve. Nagy albumalak — Betümintalapok . — Modern síremlékek gyűjteménye. Kötve — — Ipari és kozmetikai vegyészet gyakorlati kézikönyve. Ruzsinszky: Gyakorlati tüzeléstechnika. 1937. Sályi—Springer: Technika. Mennyiségtan. Szilárdságtan. 1937. Schachenmayr: Tankönyv gyapjt­ kézis munkához. Kötve. 1937. Scheiner: Népszerű asztrofizika. Kötve. Antiquar példány Schmidt: Anyagismeret a műszerész- és elektromosipar részére —.50 —50 5 6 4.80 2.50 3.— 3.— I 24 8 15 3.60 4.50 3.50 10.— Kaphatók .Az Esz­­kénykereskedéséb­en, Erzsébet körút IS—20. 20.— —.80 3 5.80 12.— 7.50 1.20 I

Next