Pesti Napló, 1938. március (89. évfolyam, 48–72. szám)

1938-03-22 / 65. szám

8 Kedd PESTI NAPLÓ 1888 március 22 „A svájci nép szükség esetén bárkivel szemben fegyveresen és végső lehelletéig megvédi hazáját" A svájci szövetségi tanács ünnepélyes nyilatkozata Bern, március 21. A szövetségi kamarák márciusi ülésszakának mai megnyitó ülésén Baumann szövetségi elnök német nyelven, Pilet szövetségi tanácsos francia nyelven, Motta szövetségi tanácsos pedig olasz nyelven nyilatkozatot tett a szöve­tségi tanács, az országos tanács és a szövetségi államok nevé­ben. A nyilatkozatban Ausztria önálló állami lété­nek megszűnésével kapcsolatban többek között a következő kijelentést tették: Az a változás, amely a legutóbbi napokban Európa politikai térképén történt, nem járhat az­zal a hatással, hogy bármivel is gyengítse Svájc politikai helyzetét. Ellenkezőleg, még jobban be­bizonyul, hogy Svájc függetlensége és semleges­sége ma nélkülözhetetlenebb, mint valaha az euró­pai egyezmény fenntartására. Ünnepélyes meg­nyugtatást kaptunk ebben az irányban minden oldalról. Ennek a megnyugtatásnak az értéke vitat­hatatlan. Három szomszédunk egyike sem kíván­hatja Svájc eltűnését. Egyikük sem fenyegeti demokrata intézményeinket, amelyek egyik lénye­ges létjogát alkotják a szövetségi államnak. Százados hivatása Svájcnak Európában, hogy minden nemzet érdekében őrködjék az Alpok át­járói felett. A svájci nép el van tökélve, hogy tel­jesíti ezt a hivatását. Egyhangú és megren­díthe­tetlen az az elhatározása, hogy függetlenségét szükség esetén még véráldozattal is tiszteletben tartja. Svájc távol tartja magát a külföldi viszá­lyoktól. A mi területünk integritása ellen irá­nyuló minden támadás kárhozatos támadás lenne a nemzetközi jog ellen. Semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy milyen tanulságot kell levonnunk az eseményekből. Folytatni kell erőfeszítéseinket a jövőben is abból a célból, hogy semlegességünket elismerjék. Minden lehetséges kétértelműséget el kell oszlatni ezen a ponton.­­ Szükség van ezenkívül arra, hogy igyekez­zünk mindegyik szomszédunkkal egyforma mér­tékben korrekt és barátságos viszonyt fenntartani. Ahhoz a küzdelemhez, amely a külföldön az ellen­tétes irányú politikai rendszerek között folyik, a mi államunknak nincs semmi köze. Minden nép­nek szabadságában áll, hogy saját maga válassza meg belső kormányzatát. A svájci nép egységes — és a jövőben is egységes kell hogy maradjon — abban az akaratban, a­­ogy bárkivel szemben is szükség esetén fegyveresen és végső lehelletéig megvédi hazáját. Ezekben a zavaros időkben has­son át minket, minél bensőségesebben annak a hivatásnak a tudata, amelyet a Gondviselés szá­munkra kijelölt. Bizonyítsuk be, hogy az olyan demokrácia, mint a miénk, a fegyelmezett sza­badság országa és hogy semmi sem rendítheti meg a szövetségi kötelékek szilárdságát. Párizs, Róma és London bizakodóan ítélik meg a nemzetközi helyzetet Megenyhült az általános feszültség Eredményes angol-olasz tárgyalások Párizs, március 21. Párizsban ma este bizakodóbban ítélik meg a nemzetközi helyzet kilátásait. A Temps külpoliti­kai cikke megállapítja, hogy az általános feszült­ség kissé megenyhült. A lengyel-litván ellentét rendezése, Franconak a jövőbeli Spanyolország területi épségére vonatkozó kijelentései, valamint az angol-olasz megbeszélésről érkező kedvező hírek kissé megnyugtatták a kedélyeket — írja a­ lap — és némileg lecsillapodott az az izgalom, amely az osztrák esmények nyomán keletkezett. Kívánjuk, hogy ez a megenyhülés fokozódjék, de tisztában vagyunk azzal is, hogy az euróai helyzet még sok szempontból nyugtalanító és sok nehézségeket kell még leküzdeni, mielőtt jogunk lenne több bizalom­mal ítélni meg a jövendőt — írja a továbbiak­ban. — A lap nézete szerint a szudéta­ németek kérdését kölcsönös jóakarat és jóhiszeműség alap­ján gyakorlati megoldáshoz lehet juttatni. A Paris Solrban Sauer nem­ úgy tudja, hogy Franciaország erélyesen tanácsolja­ Csehszlová­kiának, hogy a szudéták kérdésében a békülékeny­ség útján menjen el a legvégső határokig. Tőzsdekörökben szintén az a benyomás alakult ki, hogy a nemzetközi feszültség enyhülőben van. A Temps jelentése szerint a tőzsde kedvező hangu­lata jórészt a lengyel-litván megegyezésnek tulaj­donítható. Ami a belpolitikai helyzet kilátásait illeti, a tőzsde várakozó álláspontra helyezkedik. A pénz­ügyi körökben kíváncsian várják a kormány pénzügyi politikájára vonatkozó első hivatalos kijelentést, mivel a kormány eddigelé összesen az erre vonatkozó álhírek cáfolására szorítkozott. Ma hivatalosan kijelentették, hogy a Francia Bank aranykészletének új alapon való felbecsülé­séről nincsen szó. A valutapiacon az árfolyamok ma ismét emel­kedőben voltak. A fontsterling a pénteki 161.80-nal szemben 162.62 -re emelkedett. Paul-Boncour francia külügy­miniszter az európai viszályok elsimításán fáradozik Párizs, március 21. Paul-Boncour külügyminiszter hivatalba lépése óta ma fogadta először a külföldi sajtó képviselőit. A miniszter Waltorinak, a Külföldi Tudósítók Testülete elnökének üdvözlésére válaszolva a többi között a következőket mondotta­. E pillanatban talán kísértésben van az em­ber, hogy túlozza a veszedelmeket, miután előző­leg felismerte azokat. Meg kell állapítanom, hogy a helyzet komoly. Azon fáradozok majd, hogy Franciaország tekintélyével megkíséreljem az Európa, különböző pontjain kirobbanható viszá­lyok elsimítását és a Bécsben történt események visszahatásának elhárítását. A jelenlegi helyzet­ben fontos lenne, hogy a hatalmak kimondják a szükséges és elég erélyes szavakat, hogy megaka­dályozzák az újabb erőszakos cselekedeteket. London, március 21. Az egész angol sajtó a nemzetközi helyzet eny­hülését állapítja meg. Garvin az Observerben a következőket írja: Az a fordulat, hogy 75 milliós nagyobb Németország ala­kult, korszakalkotó esemény volt e népen belül, de nem jelent támadást más nép ellen. Ausztria beolvadása az európai rendezés egyik akadályának eltávolítását jelenti. Ami a cseh kérdést illeti, a csehek hétmillió­nál kevesebb kisebbséggel más népek vegyes több­sége felett uralkodnak. A három és félmilliós né­met kisebbségnek már 1919-ben megígérték a »svájci elvek szerinti« politikai egyenlőséget. Ezt az ígéretet végre egészen teljesíteni kell majd. Minden brit ígéret, amely a mai Csehszlovákiának szólna, bátorítás volna a megfelelő engedmények megtagadására. Csehországnak belső abnormitá­sait és külállamokhoz való viszonyát messzeme­nően meg kellene reformálni, mert különben nem maradhatna fenn tovább. Német biztosíték Csehszlovákiának Lyons, Ausztrália miniszterelnöke a legutóbbi minisztertanács után kijelentette, hogy Chamber­lain angol miniszterelnök közölte Ausztrália kor­mányával, h­ogy Németország biztosítékot nyúj­tott a­ cseh-tót köztársaság sérthetetlensége tekin­tetében. Ennek következtében az európai feszült­ség jelentékenyen enyhült. Tekintettel erre a közlésre, nem szükséges az ausztráliai parlamentet a kitűzött időpontnál ko­rábban összehívni. Új hatalmi egyensúly felé Laval volt francia miniszterelnök és külügy­miniszter az Evening Standard párizsi levelezőjé­nek adott nyilatkozatában többi között ezeket mondotta: Chamberlain angol miniszterelnöknek igaza van, ha nem engedi meg, hogy Anglia beavatkoz­zék a spanyol polgárháborúba, mert Chamberlain helyre akarja állítani a jó viszonyt Olaszország­gal. Remélem, még nem lesz késő Franciaország számára, hogy az angol példát utánozza. A demo­kráciák a világháború óta az illúziók világában éltek, elaludtak Genfben, ahol az együttes bizton­ságról és a leszerelésről érveltek. Ma legalább Anglia megérti a tények tanulságait. A radikális Star szerint Chamberlain­e mai alsóházi kijelentése az angol-olasz megbeszélések eredményéről azt jelenti, hogy az angol kormány­nak az a hajlandósága, hogy elismeri Abesszínia meghódítását, meggyőzte Mussolinit arról, hogy kilátás van Róma—London tengely létesítésére, a róma—berlini tengelyen kívül, vagyis új hatalmi egyensúly kialakulása várható és az egyensúly központja Mussolini lenne. A római tárgyalások A Daily Telegraph római levelezője szerint eddig a következő három pont közül jött létre megegyezés: 1. Mindkét kormány őszintén kívánja olyan megegyezés létesülését, amely megkönnyíti Anglia és Olaszország együttműködését Európa meg­­békítése körül. 2. Anglia biztosította Olaszországot, hogy fegy­verkezése nem ellene irányul s nem az a célja, hogy megfossza Olaszországot Abesszínia birto­kától.­­ 3. Olaszország közölte Angliával, hogy haj­landó vele együttműködni a közelkeleti, főként a palesztinai zavarok elfojtása körül, ha Anglia be­bizonyítja készségét az abesszíniai olasz hódítás elismerésére. Elintézésre várnak még a következő kérdések: 1. Olaszország álláspontja az új Spanyolor­szággal szemben. 2. A Baleári és Kanári szigetek, valamint a marokkói erődök kérdése. 3. Egyrészt Abesszínia, másrészt Angol-Egyip­tom, Szudán és Kenya közt a pontos határok meg­vonása. 4. Angol kereskedők és hittérítők jogai Abesz­szín­iában. 5. Anglia és Olaszország viszonya a vörösten­germenti arab államokhoz. 6. Olaszországnak az a kívánsága, biztosítsák szabad áthajózását a Vörös tengeren. Rómában remélik, hogy az összes kérdések kellő jóindulattal megoldhatók. Duff Cooper tengerészeti miniszter érdekes kijelentése London, március 21. Duff Cooper, a tengernagyi hivatal első lordja egy időközi választás küszöbén álló lon­doni kerület választóihoz intézett üzenetében eze­ket mondotta: Külügyi téren sajnálatos esemé­nyek tanúi voltunk, amelyek az erőszak uralmé­nak állandó erősbödésére mutatnak. Az a köteles­ségünk, hogy rendíthetetlenül ragaszkodjunk eszményeinkhez, amelyek megvédésére mindent el kell követnünk. Kormányunk politikájának célja: 1. Haderőnk fejlesztése. 2. Harmonikus együttműködés azokkal a ha­talmakkal, amelyek mindenekelőtt békét kíván­nak és amelyek közös találkozóhelye továbbra is Genf. 3. Annak lehetővé tétele, hogy nemcsak vilá­got átölelő birodalmunk óriási népességének éle­tét és szabadságát védhessük meg, hanem jelen­tékeny és valószínűleg döntő segítséget nyújthas­sunk azoknak is, akiknek országát és szabadságát a támadó nyers ereje fenyegetheti. Optimizmus — Olaszországban Róma, március 21. A Tribuna »Béke nyugaton« című vezércikké­ben a következőket írja: Olaszország ma határos Németországgal és Franciaországgal, Német­ország Franciaországgal és Olaszországgal, Fran­ciaország pedig Olaszországgal és Németország­gal. Anglia a tengereken keresztül határon mind a három állammal. Az újkori történelem legújabb jelensége, hogy a négy európai hatalomnak közös határai vannak. Ami Franciaországot és Olasz­orszá­got illeti, a két ország között sohasem volt határkérdés. Ami a német határokat illeti, ebben a tekintetben Hitler féreérthetetlen kijelentése­ket tett. Németországnak tehát sem Franciaország, sem Olaszország irányában nincsenek területi köve­telései és sem itt, sem ott nincsenek németek, akiket meg kellene szabadítani. Minthogy a ha­tárok kérdése így kiküszöbölődik, ezzel megvan az első feltétele annak, hogy a­ nyugati nagy­ha­­talmak között minden más kérdést is rendezzenek. A béke részvényeinek tehát emelkedniük kellene. Ahhoz azonban, hogy a nyugati hatalmak meg­egyezhessenek egymássl, feltétlenül szükséges, hogy egyikük se engedje magát a keleti hatalmas­ságok, nevezetesen a bolsevizmus által vezet­tetni. AZ EST-IBUSz húsvéti különvonata Érvényes útlevél hiányában az uta­záshoz »IGAZOLÓJEGY« is elegendő. Jelentkezési határ­idő április 10. Jugoszláviába 1938 ÁPRILIS 14—28. M. N. B. 957. 17. eng. MENETDÍJAK 11. o. Hl. O. Budapest— Szabadka és vissza. 28.— P 24.— P Budapest—Új­vidék és vissza 36.— I 29.— P Budapest—Versec és vissza — 33.— F Budapest—Belgrád és vissza 42.— F 33.— F Fenti menetdíjakban a­ugoszláv vízum díja is bennfoglaltatok. Jelentkezéseket elfogad: AZ EST UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODÁJA, Budapest, VII., Erzsébet körút 18—20. IBUSz, MÁV. HIV. MENET JEGYIRODA, V., Vigadó tér 2.

Next