Pesti Napló, 1938. március (89. évfolyam, 48–72. szám)

1938-03-31 / 72. szám

8 Csütörtök PESTI NAPLÓ Az Együttérzés Iskolája * Michigan államban, St. Joseph városában van egy Malcolm Hatfield nevű bíró, akinek az az elve, hogy a bíró mielőtt ítél, képzelje bele magát a vádlott hely­zetébe. Miután a munkanélküliség Michigan államban most igen nagy, az államnak pedig kevés a pénze, a munkanélküli segély jelenleg hetenként egy dollár ötven cent és minden további családtag után ötven cent. Eszerint a nőtlen ember másfél dollárt kap, a nős két dollárt s akinek nemcsak felesége, hanem például két gyermeke is van, annak három dollár segély jár hetenként. Mivel Hatfield bíró elé nagyon sok olyan vádlott kerül, aki munkanélküli segélyből él, a bíró szükséges­nek tartotta kipróbálni, hogy a munkanélküli segély­ből hogyan lehet élni? A bírónak nincs gyermeke, csak felesége van, tehát ha munkanélküli lenne, heti két dollárt kapna. Elhatározták, hogy egy hétig két dollárból fognak élni. Nem is haltak éhen, de az életük­­ kutyaélet volt. Hatfield bíró azt mondta, hogy állandóan éhes volt, sajnálta a feleségét is és folyton azon járt az esze, hogy heti két dollárból huzamosabb ideig élni lehetet­lenség lenne. Ez a személyes tapasztalat most már természetesen lényegesen befolyásolja Hatfield bíró ítéleteit, mert ő most már tudja, hogy mit jelent a m­unkanélkülisegély­ből élni? Ez a tudománya olyan, hogy könyvből sohasem bírta volna ilyen alaposan megtanulni. Tessék, kérem, elhinni, hogy nem azt tudjuk igazán, amit hallottunk vagy olvastunk, hanem azt, amit átéltünk. Nagyon kevés ember van, aki átélte azt, amit tud, de ezeknek hatása a közönségre igen nagy, amiért (a májuk minősége szerint) rendesen borzasztóan gyűlölik őket azok, akik semmit sem éltek át, amiről beszélni érdemes, hanem csak annyit tudnak, amit másoktól vagy könyvekből tanultak. Az átélés óriási pedagógiai jelentőségét természe­tesen az iskola fogja legutoljára felismerni. Tudniillik az ilyesmit nem lehet törvénybe iktatni, nem lehet rendeletben kiadni, tanrendbe iktatni stb., mert az ilyesmihez két ritka dolog szükséges: mély értelem és meleg szív. ...Egy amerikai könyvben (A little of Everything) olvastam valamit az Együttérzés Iskolájáról. Nem tudom, hogy valóban van-e ilyen iskola vagy az író (E. V. Lucas) csak kitalálta az egészet? Ha csak mese a történet, kár, hogy nem valóság; ha pedig valóság, akkor érdemes elmélkedni róla. A School for Sympathy természetesen modern iskola, tehát kertje is van. Ha szép idő van, a gyer­mekek sokkal tovább vannak a kertben, mint a tan­teremben. A kertben természetesen játszva tanulnak vagy tanulva játszanak, ami mindegy. Az iskolaépületből éppen most jön ki egy tizenkét­éves leányka; erősen be van kötözve mind a két szeme, •A mind a két szemére vak szegényke... Egy nyolc­éves fiúcska vezeti, gyengéd szeretettel és nagy gon­dossággal. A virágágyak közt az úton vidáman kö­szönti őket egy tízéves kis­fiú, aki két mankón jár, mert az egyik lába lécek közé van rögzítve. Ó, mily szánalomraméltó ez a két kis nyomorék, a vak leány és a béna fiú. De nem látszik rajtuk, hogy nagyon fájlalják a sorsukat, mert vidáman és hangosan beszél­getnek a nyolcéves fiúval, ki a kis vakot vezeti, oly­kor még kacagnak is! Érdeklődésünket látva, odajön hozzánk a tanítónő és azt mondja: — Kérem, ez a derék kislányka nem igazi vak, és az a mankós fiú nem igazi béna. A leánykának ma van a vak napja, a fiúnak meg most van a béna napja. A nyolcéves fiúcskának­­ ma van a vakvezető napja .. • Mi ez? Ilyesmit még sohasem hallottunk, seh­ol a világon. A tanítónő azután kérésünkre megmagyarázza, hogy ebben az iskolában bizonyos sorrendben minden tanuló­nak van egy vak napja, amikor reggeltől késő délutá­nig a világosságot tökéletesen kizáró köteléket visel a szemein, — és becsületbeli dolog, hogy ezen a köteléken nem szabad tágítani, azaz nem szabad semmit sem látni... Hasonlóképpen minden gyermeknek van egy béna napja, egy siket napja és egy néma napja, stb. Mikor a gyermeknek vak vagy béna napja van, minduntalan segítségre van szüksége, és ilyenkor ki van mellé rendelve egy másik fiú, aki köteles őt min­denben segíteni. Ennek a módszernek a nevelő hatása óriási. Azt mondja erről a tanítónő: — Mikor az a gyermek, aki lát, elmondja a vak­naposnak, hogy mit lát, sokkal érdekesebbnek lát mindent, mintha észrevételei­­t nem kellene a vak­napossal közölnie. De a módszer pedagógiai jelentősége szerintem nem ebben van, hanem abban, hogy a szíve feltétlenül Április 1-én, pénteken 17 órakor jár le a jelentkezési határidő AZ EST-IBUSz HÚSVÉTI KÜLÖNVONATAIRA J­elentkezés: AZ EST Utazási és Menet­jegy­irodájában, Erzsébet körút 18-20 és IBUSz Máv. Hiv. Menetjegy­iroda, V., Vigadó tér 2. sz. Összeomlottak az épülő Zeppelin-hangár állványai Frankfurtban Három halott Frankfurt, március 30. (Német Távirati Iroda.) Szerdán délután eddig még meg nem állapított okokból ledőlt az épülőfélben levő második Zeppelin­hangár állványainak egy része. A szerencsétlenségnek három halálos áldozata van. A mentési munkálatok még folynak. (MTI) A mérnöki rendtartás módosítását sürgették a Mérnöki Kamara közgyűlésén (Saját tudósítónktól.) A Budapesti Mérnöki Kamara szerdán délután tartotta a Pesti Vigadóban évi rendes közgyűlését. Mihailich Győző elnöki megnyitójában részletesen foglalkozott a városrendezési törvény jelen­tőségével. A törvénynek országépítő fontossága van. A városrendezésnél nem szabad más életviszonyokra sza­bott külföldi példákat utánozni, olyan városrendezési elveket kell kialakítani, amelyek a városi élet fejlődé­sének biztos alapjai lehetnek. A műegyetemen újra fel kell állítani a városrendezési tanszéket. Mihailich elnök a továbbiak során foglalkozott a mérnöki kart érdeklő minden problémával. Nagy jelentősége van az igazság­ügyi szervezet módosításával kapcsolatban az Igazság­ügyi Mérnöki Tanács felállításának, amely az Igazság­ügyi Orvosi Tanács mintájára fog működni. Hangsúlyozta az elnök, hogy feltétlenül szükség van a mérnöki rendtartás módosítására, kötelezővé kell tenni a kamarai tagságot és ezúton a mérnöki díjazás kérdését is meg lehetne oldani. A mérnöki szellemi munka terén szörnyű árrombolás tapasztalható. Meg kell állapítani a mérnöki minimális díjszabást, amely­nek megtartása mindeen kamarai tagra kötelező legyen. Beszámolt ezután az elnök arról, hogy a Mérnöki Ka­mara székházának felépítése a főváros telekadományo­zása folytán a legjobb úton halad, a vezető iparválla­latok nagy támogatást nyújtanak, amiért a közgyűlésen is köszönetet mondott. Ezután Thomas Frigyes titkár előterjesztette a Mér­nöki Kamara 1937. évi működéséről szóló jelentést, amelyet megküldenek Bornemisza Géza iparügyi mi­niszternek. A jelentéshez elsőnek Kolbányi Géza szó­lott hozzá. Különösen hangsúlyozta, h­ogy a fővárosi mérnöki alpolgármesteri állás megvalósítása most már elodázhatatlan. A közigazgatásban a mérnök még min­dig nem kapta meg azt a helyet, amelyre közérdekből feltétlenül szükség van. A mérnökök a humanista mű­veltség hívei, de kibontakozik az új kultúrának, a tech­nikai kultúrának a körvonala és ebben a mérnökségre nagy szerep vár. A gazdasági és szociális intézménye­ket csakis a mérnöki tudáson alapuló fantázia és munka tudja életre hívni. A napi politika végre fel­fedezte a vidék gazdasági, szociális és technikai el­maradottságát, amelyre a mérnöktársadalom állandóan felhívta a közvéleményt. A kamara elkészítette a ter­vet a mérnöki nyugdíjintézet megvalósítására, a ma­gánpályán dolgozó mérnökök szorongva várják meg­valósítását. A 12.000 tagot számláló mérnöktársadalom­nak össze kell fognia, hogy kérdéseiket megoldhassák. Pichler János kiemelte, hogy a járási mérnöki intéz­mény megvalósítása nagyban hozzájárulna a vidék gaz­dasági és kulturális felemeléséhez. Nyúl Gyula hosszabb felszólalásában fejtegette a mérnöki alpolgármesteri állás szükségességét. Szab­ó Olivér a kamarai mérnöki állásközvetítést sürgette, Percy Imre a mérnöki hites könyvvizsgáló intézmény felállításának fontosságát, Koiss Géza pedig a mérnöki rendtartás módosításának szükségességét hangoztatta. Több hozzászólás utá­n a jelentést a közgyűlés elfogadta. 1938 március 31 Tökéletes molyirtás ciánkemencékben FISCHER VACUUM lakásciánozó és takarító vállalat VI., Vilmos császár út 33. Telefon: 112-449 nemesedik annak, aki megtanulja, hogy mit jelent vaknak, bénának vagy siketnek lenni; az ilyen ember­nek jobb érzéke van az emberi szenvedés iránt. Aki pedig a vak­ napos gyermeket vezeti, megtanulja, hogy szerencsétlen felebarátunkon segíteni kell, ha csak lehet. A nyomorékság tapasztalati megismerése tulaj­donképpen a nyom­orékság átélése és ha csak egy-egy napig tart is, a lecke hatása bizonyosan maradandó. Az »emberi együttérzés« az emberiség legnagyobb szük­séglete, mert tömérdek bajnak elhárítója vagy leg­alább enyhítője lehet. Érdemes is róla gondolkozni, mert az emberi együttérzés e világból talán sohasem hiányzott annyira, mint manapság. Négyszer akart meghalni a kis szobalány az­­ orra miatt (Saját tudósítónktól.) Egy kis szobalány tragikus sorsa foglalkoztatja már hosszú idő óta a rendőrség életvédelmi osztályát. A 19 éves Mészáros Erzsébet ed­dig háromszor követett el öngyilkossági kísérletet azért, mert ferde az orra és nem akad udvarlója. A rendőrség legutóbb a villámutcai Magdolna­ Otthon­ban helyezte el a leányt, abban az intézetben, ahová azok az életunt nők kerülnek, akik nem tudnak el­helyezkedni­ és akik nem akarnak lemondani öngyilkos­sági szándékukról. Február elején az életvédelmi osztá­lyon jelentkezett dr. Sándorházi-Chambre Lajos rendőri büntetőbíró és arra kérte a rendőtiszteket, ajánljanak hozzá az életunt lányok közül egy megbízható fiatal nőt, akinek jó helye lesz nála. A rendőrtisztek Mészá­ros Erzsébetet ajánlották a rendőrbírónak, a leány jelentkezett is a Hunyadi János út 22. számú házban, Sándorh­áziék lakásán. Szerdáig kifogástalanul teljesí­tette kötelességét, de szerdán m megin­t öngyilkossági kísérletet követett el. A második emeleten levő lakás utcai ablakát tisztította, amikor egyszerre csak nagy lendülettel kivetette magát az utcára. Életveszélyes sérüléseket szenvedett. A mentők a Rókus-kórházba vitték a csúnya orra m­iatt halálra keseredett szoba­lányt. A vizsgálóbíró szabadlábra helyezte Kőteleky és Kopfensteiner építészeket Szombathely, március 30. A Pesti Napló beszámolt arról, hogy Szom­bathelyen kedden letartóztatták a város egyik legnagyobb építkezési vállalatának tulajdonosát, vitéz Kőteleky pénes építészt és Kopfensteiner Manó építési mérnököt. Toldy Gyula, a szombat­helyi ügyészség elnöke kijelentette, hogy a két építész ellen az 1921. évi III. t.c. első pontjába, üt­köző bűntett gyanúja miatt indult eljárás. Kőtelekyt és Kopfensteint a győri törvény­széken Zábráky Jenő vizsgálóbíró szerdán kihall­gatta, majd arra való hivatkozással, hogy laká­suk és biztos megélhetésük van és szökésüktől nem kell tartani, mindkettőjüket szabadlábra he­lyezte. Az ügyész a végzés ellen felfolyamodás­sal élt, amelyről a 48 órán belül összeülő vádta­nács dönt. 100.000 pengő pénzbüntetés egy csempészési ügyben (Saját tudósítónktól.) A pestvidéki ügyészség vád­iratot adott ki Baki Lajos, a Hálókocsi Társaság alkal­mazottja ellen, akit tetten ér­tek, amikor csempészett árut Budafokra akart továbbítani. A vádirat szerint húsz kilogramm szacarint és kilenc kilogramm selyem­árut csempészett át az egykori osztrák határon Ma­gyarországra. A pestvidéki törvényszéken dr. Madarassy Elemér egyesbíró tárgyalta a bűnügyet. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a bíróság bűnösnek mondotta ki Baki Lajost csempészésben és mesterséges édesítőszer forga­lombahozatalában és ezért 33 napi fogházra, valamint Joe­ Otto pengő pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés nemfizetés esetén 2 évi fogházra változtatható át. Az ítélet nem jogerős. Revolveres öngyilkossági kísérlet mise alatt Bukarestben Bukarest, március 30. A bukaresti római katolikus templomban mise köz­ben Hübner kereskedő felesége öngyilkosságot kísérelt meg: magára lőtt egy revolverrel. Súlyos állapotban szállították kórházba. Tettét gyógyíthatatlan­ idegbaj­ban követte el. Ez már a negyedik öngyilkossági kísér­lete két hét ala­tt.

Next