Pesti Napló, 1938. március (89. évfolyam, 48–72. szám)

1938-03-31 / 72. szám

591 Csütörtök sidgban forradalom fog kitörni, hogy gyökeres változás legyen. — Elfelejtették ezek az urak, hogy mi történt 1919-ben. Elfelejtették azt, hogy a forradalom és utána a kommün először rajtuk gázolt keresztül. Elfelejtik, hogy az állam törvényre, a törvény uralmára van fel­építve? A veszedelem abban van, ha a felelős kormány­­zat nem lép fel teljes erővel ezekkel a jelenség­ekel szemben. Meg kell állapítanom: annak ellenére, hogy valamennyien tapasztaljuk e bomlasztó jelenségeket, a miniszterelnök úr és kormánya ss­­kat. A kormány tű­ri, hogy az általa támogatott lapok ebben a propagan­dában elöl járjanak, gúnyt űzzenek a polgári gon­dolat­ból, ezáltal egyenesen a proletarizálódás felé lökték az országot. Tűri, hogy a felekezeti gyűlölséget napról­napra szítsák és terjesszék ebben az országban. Mi történt eddig a zsidókérdésben? Stassay ezután röviden foglalkozott a zsidókérdéssel, helytelenítette, hogy a miniszterelnök, akitől ebben a kérdésben intézkedéseket követelnek, nem védi meg sa­ját és elődei politikáját azzal, hogy felállna és felso­rolná a zsidókérdés rendezése körül eddig történt dol­gokat, ezer és ezer trafikengedélynek és italálérési en­­gedélynek revízióját és visszavonását, azt, hogy az egy­kéz intézményével külkereskedelmi téren, az államilag támogatott szövetkezetek segítségével a belső kereske­delem terén egzisztenciák egész sorát tették tönkre, a szellemi pályákon a numerus elauisus életbentartásával­­elzárták a zsidók elhelyezkedését, hogy éveken keresz­tül az államhoz, községekhez, bírósághoz, katonasághoz egyetlen zsidó vallású magyar állampolgárt sem vettek fel Miért nem mondja el a miniszterelnök vagy az ipari miniszter, hogy az elmúlt két év alatt a magán­vállalatokra gyakorolt nyomással megakadályozták zsidóvallá­st tanult fiatalemberek elhelyezkedését? — Ha pedig a miniszterelnök úr és a túloldali kép­viselő urak azt mondják, hogy ez mind nem elég, le­gyenek szívesek megmondani, mit akarnak: életet­­ venni vagy vagyont elvenni ! — kérdezte. — Tessék nyíltan szint vallani. Ekkor jelent meg az ülésteremben Darányi Kálmán miniszterelnök. Lukács Gyula elnöki főtanácsossal be­szélt, azután felment Sztranyavszky elnökhöz, hossza­bban beszélgetett vele, majd helyére indult leü­lt Széll József belügyminiszter mellé, aki eddig szótlanul, sőt szinte mozdulatlanul hallgatta Rassay beszédét és a megállapításai körül ki-kitörő vihart. Éppen most szólt közbe Haám Artúr, hogy ha az ország a magyar fajé, mire Fábián Béla felkiáltott: — Mit akar uragy! Maga német! Haám valamit mondott a háborúról, mire a szocia­listák Peyer vezetésével kórusban rátámadtak: _ Hol volt a háború alatt?I Itthon dekkolt! Lopta a napot itthon! Jankaházán védte a hazát! „Tűri, hogy pártjának tagjai.. Kornis Gyula elnök helyreállította a rendet, Rassay folytatta beszédét. Szeemrehányást teszek a kormánynak azért, mert tűri, hogy pártjának tagjai nyíltan sorsközössé­get vál­lalnak olyan irányzatokkal, amelyekkel — feltételezem és meg vagyok róla győződve — a miniszterelnök úr nem vállal közösséget. Tűri, hogy főispánja, tehát bi­zalmi ember, részt vegyen olyan választási agitációban és kifejezésre juttasson érzelmi közösséget olyan jelölt ,­­rint, akinek, programja nem lehet a miniszterelnök úré. Borbély-M­i­a­czky főispán jelentése Borbély-Maczky Emil borsodi főispánra céloz, aki­nek aláírása megjelent egy szélsőjobboldali hetilapban, egy felhívás alatt, amelyben a szélsőjobboldal jelöltjé­nek támogatását kérték a lovasberényi választóktól. A miniszterelnök gyors mozdulattal felemelt egy papír­lapot a belügyminiszter íróasztaláról, magasba emelte 112 írást: — Itt van a jelentés, hogy a főispán nem írta alá. — Szóval még hamisítanak is! — jegyezte meg Peyer Károly. Rassay Károly: Végtelenül örülök a miniszterelnök úr kijelentésének és ezek után megállapítom, hogy azzal az irányzattal, amely ilyen eszközökkel dolgozik, a miniszterelnök úr nem lehet eszmei közösségben Mind­ezek a jelenségek azonban nyugtalanítják az országot. Merem állítani, hogy 1526 óta nem volt a nemzet olyan kritikus külpolitikai helyzetben, mint a mai napokban. Ezek a kérdések most nemcsak rendőri és igazságszol­gáltatási problémák, hanem p politikaiak is. A helyzet a miniszterelnök úrnak és a kormánynak ha­­rozott és tiszta állásfoglalását követeli meg. Ez csak úgy történ­hetik, ha a miniszterelnök úr feláll és pártjában cs­itált rendet. Ha ott rendet csinál, az eseményekkel szemben a rendőri és igazságügyi hatóságok mrunkája is ered­ményes lesz. Amíg nyílt állásfoglalás nem­ történik, addig a közigazgatás gépezetén is élő emberek meg vannak zavarodva és nem tudják, hogy merre vezessék a rájuk bízott ügyek intézését. „Cselekszik vagy — félreáll" Darányi, felé fordult: — Nemcsak ők kiáltják, hogy bátorság!«, hanem mi is kiáltjuk a miniszterelnök felé: Bátorság, minisz­terelnök úr! Arra kérem a miniszterelnök urat, ne higgye, hogy a hatalomra törtetők lihegése a forrada­lom előszelét jelenti, itt nyolcmillió magyar dolgozni akar, békét, akar, nyugalmat akar és áldozni akar a hazáért. Tegyék ezt lehetővé, mert ha nem­ teszik, akkor a miniszterelnök úr egész vagy győri programja összeomlik. És én megjósolom, hogy még a költségvetés egyensúlyát sem fogja tudni biztosítani. Nyílt és becsü­letes szavakat kell mondani, mert ennek elérkezett az ideje. A miniszterelnök úrnak mindenesetre választ kell adnia. Vagy cselekszik, vagy nem. Minden egyéni nagyrabecsülésem mellett, amellyel a miniszterelnök úr iránt viseltetem, meg kell mondanom, hogyha nem tud, vagy nem akar cselekedni ezekben az órákban, akkor csak egyet tehet, hogy félreáll és leveszi a nem­zet sorsát. Magyarország kormá­nyzásának, annak a férfiúnak a kezébe, aki ezt a nemzetet már egyszer az anarchiából kivezette a boldogulás útjára ... Rassay mély hatást keltett beszéde után Müller Antal beszélt még a választójogról, azután áttértek az interpellációkra. Ezekkel röviden végeztek. Czirják Antal az élesztőkartell működéséről inter­pellált. Reményi-Schne­ider I­a­los pénzügyminiszter vá­laszában elmondotta, hogy az interpellációban érintett két vállalat könyveit megvizsgálták, az eredmény meg­közelíti azt, amiről Czirják Antal is beszámolt. Még vann­ak egyes vitás tételek, amíg ez elintézve nincs, nem nyilatkozhat róluk. Matolcsy Mátyás a közéleti összeférhetetlenségről interpellált, utána Kéthly Anna ' Sárká­csi'. HU PALMA kaucsid.l­s­arkot! 3 intézett interpellációt a kormányhoz, a munkáslakóházak építéséről. A többi interpellációt elhalasztották vagy törölték. PESTI NAPLÓ 1938 március 31 Részleges tisztújítás Borsod-Gömör megyében Miskolc, március 30. (A Pesti Napló tudósítójának telefon jelentése.) Borsod-Gömör vármegye tisztikara csütörtök dél­előtt 11 órakor búcsúztatja a vármegyeháza nagytermé­ben Bónis Aladár alispánt, aki április 1-i érvénnyel nyugalomba megy. A tisztikar szónoka méltatja az al­ispán tízesztendős alisipéini működését, majd az al­ispán válaszol. A vármegye törvényhatósági bizottsága április 6-án rendes közgyűlést tart, amelynek napirendjén a rész­leges tisztújítás szerepel Új alispánt, főjegyzőt, fő­szolgabírákat, másodfőjegyzőt és szolgabírákat. választ a­ megyegyűlés­ Már hetekkel ezelőtt megindult a leg­erőteljesebb választási kortézió. Különösen az alispáni székért folyik heves harc a két­ jelölt, Lukács Endre putnoki főszolgabíró és Mikuleczky Gyula árvaszéki elnök között. • A vármegye főjegyzői állását minden jel szerint, egyhangúlag töltik be Nyilas Ferenc miskolci tb. fő­szolgabíróval, az esetleg megüresedő putnoki főszolga­bírói állásnak Mogyoróssy Imre, jelenlegi vármegyei másodfőjegyző a jelöltje, míg az ő megválasztása foly­tán megüresedő másodfőjegyzői állásra Nagy Ernő fő­ispáni titkár, tb. főszolgabírót jelölik. Pályázik a má­sodfőjegyzői állásra Kisházy József tb. főszolgabíró is. Házasságszédelgés a plasztikai műtét miatt (Saját tudoatónktól.) Furcsa eset foglalkoztatja néhány napja a főkapitányság bűnügyi osztályának intellektuális csoportját. M. Elvira ápolónő házasság­szédelgés miatt feljelentést tett volt vőlegénye, F. Sán­dor magántisztviselő ellen. Az ápolónőt kihallgatták. Elmondotta, hogy néhány hónappal ezelőtt ismerkedett meg a tisztviselővel, belészeretett és a fiatalember meg­kérte a kezét. Amikor igent mondott, F. Sándor azzal állt elő, hogy szeretné önállósítani magát és egy m­ásoló­irodát akar berendezni. A költségekhez az ápolónő három részletben összesen 2100 pengőt adott. Elmondotta a hopponmaradt menyasszony azt is, hogy m­átkaságuk idején intim viszony fejlődött ki köztük, néhány nappal ezelőtt F. Sándor egyik napról a másikra elhagyta, tudni sem akar róla, de a 2­100 pengőt hiába követeli vissza, nem fizetett egy fillért sem. Szerdán kihallgatták az ex-vőlegényt­ A magán­tisztviselő érdekesen védekezett. Azt mondotta, hogy a márkaság idején kifogásolta az ápolónő külsejét, mire a menyasszony egy nap elbúcsúzott tőle azzal, hogy egy hétre elutazik. Amikor egy hét múlva megint találkoztak, a vőlegény megállapította, hogy menyasz­szonya plasztikai műtétet végeztetett magán. Ez elvette kedvét a házasságtól és ezért adta vissza a jegygyűrűt. • Miután a hozományt nem fizette vissza, a rendőrség az ügyet áttette az ügyészségre, ahol döntenek a továb­biakról. Nézze meg - míg Ön az Operában szenved -ezalatt mit csinál a drágalátos férje?! HEINZ RÜHMANN pokoli alakítása a mai férjekről DÉCSI ma premier! KANARA ma­­ premier. ATRIUM

Next