Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám)
1938-04-09 / 81. szám
Csütörtök tesen lefoglalt vagy a nyomda- vagy a többszörösítő vállalat tulajdonosának nevében és a nyomtatás vagy más többszörösítés helyének megjelölésével el nem látott, vagy a St. 10. §-ának harmadik bekezdése szerint a terjesztésből kitiltott sajtóterméket e körülményt ismerve bármily módon terjeszti. Ilyen ügyben a büntetőeljárást a legnagyobb sürgősséggel kell lefolytatni és minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni. Ha a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosát az első bekezdésben meghatározott vétség miatt az első ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül újból elítélik az ítéltben iw igazolványának elvesztését ki kell mondan'' és az ilyen ipar űzésétől egy évtől öt évig terjedhető időre el kell tiltani. Ii. 8. A St. 24. §-ának 3. pontja, 25. Va 2. pontjának a 24. § 3. pontjával kapcsolatos rendelkezése, továbbá 27. §-a hatályát veszti. II. Tudósítás sajtóban a kir. bíróság tárgyalásáról. 7. 5. A bűnvádi perrendtartás 294. §-a után új 294/a. §-ként a polgári perrendtartásról szóló 1911 :1. te. 208. §-a után új 208/a. §-ként, a honvédség katonai f bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912 : XXXIII. tc. 258. §-a után pedig új 256/a. Vként az alábbi 8. §-ban foglalt rendelkezések iktattatnak. 8. §. A kir. bíróság közérdeknek vagy jogos magánér-' deknek védelme céljából és az ehhez szükséges keretben hivatalból vagy az érdekelt kérelmére megtilthatja, hogy a nyilvánosan tartott tárgyaásról, vagy ott elhangzott valamely kijelentésről, vagy ott történt egyes eseményekről a sajtóban tudósítás tetessék közzé. Rágalmazás vagy becsületsértés miatt folyó eljárásban a bíróság elrendelheti azt is, hogy az ügy tárgyalásáról csak az ítélet hozatalakor, vagy az eljárásnak más módon történt befejezésekor szabad tudósítást közölni. A tárgyalásról szóló tudósítás eltiltása csak abban az esetben jelenti az ítélet közlésének tilalmát is, ha a határozat ezt kifejezetten megemlíti. Társasbíróság eljárása esetében a tilalom kérdésében a határozathozás az ítélőtanács elnökének ügykörébe tartozik. A tilalom kérdésében hozott határozat ellen fellebbvitelnek nincs helye. Vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a tilalmat kijátssza, vagy azt akár szándékosan, akár gondatlanságból megszegi. III. Időszaki lapok engedélyezéséről 9. §. Időszaki lap alapításához, úgyszintén jellegének megváltoztatásához a m. kir. miniszterelnök engedélye szükséges. A már megjelenő időszaki lapok további megjelenéséhez — kivéve a naponként megjelenő időszaki lapokat — ugyancsak a m. kir. miniszterelnök 150, készpénzben a Kodak Retina megvásárlásához, mert a mostani részletakció keretében már 230 lefizetése ellenében és kényelmes havi részletfizetésre is megvásárolhatja. a legmodernebb kisfilmes fényképező készülék, mely olcsó áránál fogva mindenki számára lehetővé teszi a kiskép fényképezést. Egyetlen tekercs filmre 36 felvétel készül, csupa tűéles és nagyható kép, különösen akkor, ha a készülékben KODAK PANASOMIC FILM Tekintse meg a Kodak Retina részletkerült betöltésre,árjegyzékét a fotószaküzletben. BUDAPESTEN: Pietsch Henrik. I., Királyhágó ucca 18. Sehlff József 1.. Krisztián körút1. Ádám és Novák. II.. Margit körút 56. Balogh O. drogéria. II.. Margit körút 1. Juszt Gyula. II.. Margit körút 6. Hickauf Hugó, IV., Irányi ucca 10. Kern és Társa, IV., Kossuth Lajos ucca 8. Schmidt Nándor, IV., Mária Valéria u. 5. Schweiger Zsigmond, IV., Egyetem tér 5. Juszt László és Gyula, IV., Múzeum körút 13. Strassmann Jenő, VI., Teréz körút 25. Szenes Márton, VI., Teréz körút 41. Zsoldos Károly, VI.. Vilmos császár út 17. Bieu n lois Vimos. VII.. Iákótzi út 64. Klein Lajos. VII., Thököly út 100. Radó Magda. VII.. Damjanich ucca 56. Kropp Mór és Nándor. VII.. Rákóczi út 84 Bozsóky Ferenc. VIII.. Biross ucca 92. Láng Tibor. VIII.. Rákóczi út 8. Zalán György. VIII., József körút 10. Nagy Rózsa, X., Belső Jászberényi út 6. Szenes Márton. IV., Károly körút 16. Szőke Andor. IV., Vámház körút 14. Vanaus József. IV., Sütő ucca 2. Eltner Margit, V., Rudolf tér 4/a. Holtmann Fotó. V., Dorottya ucca 8. Kósa P. Tibor, V., Gróf Tisza István u. 24. Práger Gyula. V.. Falk Miksa ucca 6. Strassmann Jenő. V.. Szent István körút 26. Veres A. Pál. V . Vörösmarty tér 6. Nagy István. VI.. Teréz körút 1/c. Optifot. VI.. Teréz körút 48. és a vidéki fotószaküzletekben. PESTI NAPLÓ 1938 április 7 . engedélye szükséges, az engedélyt az 1938. évi augusztus hó 31. napjáig lehet kérni. A részletes szabályokat a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg. A jelen §-ban foglalt szabályt alkalmazni kell időszaki lap alapítása tárgyában a jelen törvény hatálybalépése előtt megtett és még jogerősen el nem intézett bejelentésekre is. t Fontos rendeletek a 33-as bizottság előtt Érdekes vita az átalakulás ellenőrzéséről • Korlátozták a bankigazgatók és biztosítóintézeti vezetők szabad kinevezésének jogát A Magyar Távirati Iroda, jelenti: A 33 tagú országos bizottság április 8-án, pénteken délután 5 órakor Tomcsányi Vilmos Pál elnökletével ülést tartott. A kormány részéről megjelentek Darányi Kálmán miniszterelnök, Imrédy Béla közgazdasági miniszter, Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter, Marschall Ferenc földművelésügyi miniszter, Mikóczi Ödön igazságügyminiszter, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, továbbá Jakabb Oszkár és Halla Aurél államtitkárok. A napirend első pontja a minisztériumnak az átalakulás hatályosabb ellenőrzése tárgyában kibocsátandó rendelet volt. A rendelettervezetet Kóós Zoltán előadó ismertette. Rámutatott arra, hogy az egymilliárdos beruházási program megvalósításával kapcsolatban szükségesnek mutatkozik, hogy az átalakulás ellenőrzse az eddiginél hatályosabbá tétessék. Ezt a célozza a rendelet Csilléry András az első felszólaló, a kormánybiztos kiküldését helyesnek tartja, de nem szeretné, ha ez is az árelemző bizottság színvonalára süllyedne. A személyi szolgáltatás fogalmát tágnak tartja és kérdi, hiogy a szellemi szabadpályák, mint ügyvédi, orvosi ideértendők-e. Szem előtt kívánja tartani a véleményező bizottság szakmabeli érdekeltjei tekintetében az összeférhetetlenség kérdését Hegedűs Kálmán javasolja, hogy az árkormánybiztos ne csak maximálási, hanem rekvirálási joggal is ruháztassék fel. Kívánatosnak tartja, hogy az árkormánybiztos ma városok feljelentésére is eljárhasson. A közszállításoknál a vállalati összeget 100.000 pengőről 50.000 pengőre kívánja leszállítani. Lossonczy István elfogadja a rendeletet, amelytől a mezőgazdaság rentabilitásának emelkedését várja. Tisztázandó, várjon a rendelet vonatkozik , a mezőgazdasági termelői árakra is. Krúdy Ferenc szükségesnek tartja, hoy az árkormánybiztos feladata ne csak az ezentúl bekövetkezhető áremelések megakadályozására terjedjen ki, hanem egyúttal a ma irracionálisan magas ipari árak leszorítására is. Lényeges kérdés az, melyek azok az átalakító tényezők, amelyeket a kormánybiztos majd közérdekűeknek elfogad. Somssich László felszólalása után gróf Esterházy Móric intézett több kérdést a kormánybiztos hatáskörére, az áralapra, a versenytárgyalásra és az állam ellenőrzésére nézve. Sürgette a fővárosi piackutató intézet megindulását. Végül Ivády Béla szólalt fel. Az álkormánybiztos hatásköre Imrédy Béla közgazdasági miniszter részletesen válaszolt a felszólalók által felvetett kérdésekre és szempontokra és megvilágította azokat az indokokat, amelyek a rendelet előterjesztett szövegezésének alapjául szolgálnak Megjegyezte, hogy a szellemi szabadpályákon működők, például orvosok, ügyvédek díjainak megállapítása nem tartozik az álkormánybiztos hatáskörébe. Rámutatott továbbá a mezőgazdasági árképződés és a kormány mezőgazdasági árpolitikájának összefüggéseire, amelykből ön érthetőleg következik, hogy a kormánybiztosnak a működése egyes kivételes és feltétlenül indokolt esetektől eltekintve nem öleli fel a mezőgazdasági termelői árak területét. A rendelet részletes vitájánál Teleszky János és Rassay Károly szólalt fel s a miniszter felvilágosításai után a bizottság a rendeletet változatlan formában elfogadta. A napirend második pontja a magyar királyi minisztérium rendelete volt a tűzifaügyek intézéséről. Koós Zoltán előadó ismertette a rendelettervezetet amelyhez még egy pótlólagos szakaszt illesztettek. Esterházy Móric felszólalása után a bizottság a rendelettervezetet elfogadta. Olajgyártás és ricínustermelés Gróf Teleki Mihály ismertette a lenolaj előállításának ideiglenes korlátozásáról szóló rendeletet. Rámutatott arra, hogy a növényi olajipar gyakorlását első ízben 1934-ben korlátozta a kormány s ennek hatása alatt olajgyáraink lenmagszükségletük nagy részét hazai termésből tudták biztosítani. A lenmagtermelési szerződések ezidei tárgyalásánál bebizonyosodott,hogy a tavalyi 34 pengős ár mellett a gazdák nem tudnak rentábilisan termelni s ezért ez idén 40 pengős árat fogadtak el mind a gazdák, mind a gyárak. Mivel ez az ár körülbelül 2 pengővel az importparitás felett van, a lenolajsajtoló gyárak azt a védelmet kérik, hogy 1efó. augusztus 31-éig kenolaj előállítására ne lehessen iparigazolványt kiadni, illetve ilyen üzemet létesíteni. A rendelet biztosítja a lenmagtermelést s a gyárak hazai nyersanyaggal való ellátását. A bizottság a rendelettervezetet vita nélkül elfogadta. Gróf Teleki Mihály előadó ismertette a ricinusolaj előállításának ideiglenes korlátozásáról szóló rendelettervezetet. Ismertette, hogy a ricinus termelését 1934-ben 400 holdon a honvédelmi kincstár olajsajtolóüzeme kezdte meg, 1936-ban ez a terület már 3000 holdra emelkedett, a mult évben pedig a 32 pengős ár következtében a termőterület 6000 hold volt, a termelés pedig 369 vágón. Mivel a belföldi szükséglet 240 vágón, 120 vágón felesleg nyomja a piacot, ami az idei termelést válságba sodorta volna s így csak mintegy 2000 holdon lehetett volna ricinust termelni. Az érdekelt ipar azonban vállalkozott arra, hogy a zártszám biztosítása esetén a termőterületet nem csökkenti, sőt a gazdaérdekeltséggel 30 pengős árban állapodott meg, így a többlet külföldi értékesítése is lehetővé válik, ezért kéri a rendelettervezet elfogadását. Purgly Emil kifogásolja, hogy 1940 auggusztus 31-éig ne lehessen ricmnusolailtőt felállítani. Somssich László rámutat arra, hogy tavaly túltermelés állt elő és ezért van szükség a kontingentálásra. Bornemisza Géza iparügyi miniszter kijelenti, hogy ha a készlet jövőre elfogy, akkor esetleg szó lehet a tiltó rendelkezés megszüntetéséről. Gróf Teleki Mihály részletesen ismertette ezután a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredményének felhasználása tárgyában kiadott úgynevezett mérlegrendeletet, az 1938. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges hitel előmozdítása tárgyában kiadott úgynevezett zöldhitelrendeletet, valamint a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. egyesülése tárgyában kiadott rendeletet, amelyeket a bizottság vita nélkül tudomásul vett. A külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzéséről és szabályozásáról szóló rendelet újabb módosítása tárgyában kiadott rendeletet, amelyet ugyancsak gróf Teleki Mihály előadó ismertetett Csilléry András hozzászólása és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter felvilágosító válasza után a bizottság szintén változatlanul fogadta el. Bankigazgatók és biztosítóintézeti vezetők kinevezésének szabályozása Gróf Teleki Mihály előadó ezután a nagyobb pénzintézetek, valamint a biztosító magánvállalatok vezető állásainak betöltéséről szóló rendeletet ismertette, amelyhez elsőnek Csilléry And