Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám)

1938-04-09 / 81. szám

Csütörtök tesen lefoglalt vagy a nyomda- vagy a többszörösítő vál­lalat tulajdonosának nevében és a nyomtatás vagy más többszörösítés helyének megjelölésével el nem látott, vagy a St. 10. §-ának harmadik bekezdése szerint a terjesztésből kitiltott sajtóterméket e körülményt is­merve bármily módon terjeszti. Ilyen ügyben a büntetőeljárást a legnagyobb sürgős­séggel kell lefolytatni és minden intézkedést haladék­talanul kell megtenni. Ha a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosát az első bekezdésben meghatározott vétség miatt az első ítélet jogerőre emelke­désétől szá­mított öt éven belül újból elítélik az ítéltben iw igazolványának elvesztését ki kell mondan'' és az ilyen ipar űzésétől egy évtől öt évig terjedhető időre el kell tiltani. Ii. 8. A St. 24. §-ának 3. pontja, 25. Va 2. pon­tj­ának a 24. § 3. pontjával kapcsolatos rendelkezése, továbbá 27. §-a hatályát veszti. II. Tudósítás sajtóban a kir. bíróság tárgyalásáról. 7. 5. A bűnvádi perrendtartás 294. §-a után új 294/a. §-ként a polgári perrendtartásról szóló 1911 :1. te. 208. §-a után új 208/a. §-ként, a honvédség katonai f bűn­vádi perrendtartásáról szóló 1912 : XXXIII. tc. 258. §-a után pedig új 256/a. Vként az alábbi 8. §-ban foglalt rendelkezések iktattatnak. 8. §. A kir. bíróság közérdeknek vagy jogos magánér-' deknek védelme céljából és az ehhez szükséges keretben hivatalból vagy az érdekelt kérelmére megtilthatja, hogy a nyilvánosan tartott tárgya­ásról, vagy ott el­hangzott valamely kijelentésről, vagy ott történt egyes eseményekről a sajtóban tudósítás tetessék közzé. Rágal­mazás vagy becsületsértés miatt folyó eljárásban a bíróság elrendelheti azt is, hogy az ügy tárgyalásáról csak az ítélet hozatalakor, vagy az eljárásnak más mó­don történt befejezése­kor szabad tudósítást közölni. A tárgyalásról szóló tudósítás eltiltása csak abban az esetben jelenti az ítélet közlésének tilalmát is, ha a határozat ezt kifejezetten megemlíti. Társasbíróság eljárása esetében a tilalom kérdésé­ben a határozathozás az ítélőtanács elnökének ügykö­rébe tartozik. A tilalom kérdésében hozott határozat ellen fellebbvitelnek nincs helye. Vétséget követ el és három hónapig terjedhető fog­házzal büntetendő, aki a tilalmat kijátssza, vagy azt akár szándékosan, akár gondatlanságból megszegi. III. Időszaki lapok engedélyezéséről 9. §. Időszaki lap alapításához, úgyszintén jellegének megváltoztatásához a m. kir. miniszterelnök engedélye szükséges. A már megjelenő időszaki lapok további megjelenéséhez — kivéve a naponként megjelenő idő­szaki lapokat — ugyancsak a m. kir. miniszterelnök 150­, készpénzben a Kodak Retina megvásárlásához, mert a mostani részletakció keretében már 23­0 lefizetése ellenében és kényelmes havi részlet­fizetésre is megvásárolhatja. a legmodernebb kisfil­mes fényképező készü­lék, mely olcsó áránál fogva mindenki számá­­­ra lehetővé teszi a kiskép fényképezést. Egyetlen tekercs filmre 36 felvétel készül, csupa tűéles és nagy­ható kép, kü­lönösen akkor, ha a készülékben KODAK PANASOMIC FILM Tekintse meg a Kodak Retina részlet­került betöltésre,­árjegyzékét a fotószaküzletben. BUDAPESTEN: Pietsch Henrik. I., Királyhágó ucca 18. Sehl­­ff József 1.. Krisz­tián körút­­1. Ádám és Novák. II.. Margit körút 56. Balogh O. drogéria. II.. Margit körút 1. Juszt Gyula. II.. Margit körút 6. Hickauf Hugó, IV., Irányi ucca 10. Kern és Társa, IV., Kossuth Lajos ucca 8. Schmidt Nándor, IV., Mária Valéria u. 5. Schweiger Zsigmond, IV., Egyetem tér 5. Juszt László és Gyula, IV., Múzeum kör­út 13. Strassmann Jenő, VI., Teréz körút 25. Szenes Márton, VI., Teréz körút 41. Zsoldos Károly, VI.. Vilmos császár út 17. Bieu n lois Vi­mos. VII.. I­ákótzi út 64. Klein Lajos. VII., Thököly út 100. Radó Magda. VII.. Damjanich ucca 56. K­ropp Mór és Nándor. VII.. Rákóczi út 84 Bozsóky Ferenc. VIII.. B­iross ucca 92. Láng Tibor. VIII.. Rákóczi út 8. Zalán György. VIII., József körút 10. Nagy Rózsa, X., Belső Jászberényi út 6. Szenes Márton. IV., Károly körút 16. Szőke Andor. IV., Vámház körút 14. V­anaus József. IV., Sütő ucca 2. Eltner Margit, V., Rudolf tér 4/a. Holtmann Fotó. V., Dorottya ucca 8. Kósa P. Tibor, V., Gróf Tisza István u. 24. Práger Gyula. V.. Falk Miksa ucca 6. Strassmann Jenő. V.. Szent István körút 26. Veres A. Pál. V . Vörösmarty tér 6. Nagy István. VI.. Teréz körút 1/c. Optifot. VI.. Teréz körút 48. és a vidéki fotószaküzletekben. PESTI NAPLÓ 1938 április 7 . engedélye szükséges, az engedélyt az 1938. évi augusz­tus hó 31. napjáig lehet kérni. A részletes szabályokat a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg. A jelen §-ban foglalt szabályt alkalmazni kell idő­szaki lap alapítása tárgyában a jelen törvény hatályba­lépése előtt megtett és még jogerősen el nem intézett bejelentésekre is. ­t Fontos rendeletek a 33-as bizottság előtt Érdekes vita az átalakulás ellenőrzéséről • Korlátozták a bank­igazgatók és biztosítóintézeti vezető­k szabad kinevezésének jogát A Magyar Távirati Iroda, jelenti: A 33 tagú országos bizottság április 8-án, pénteken délután 5 órakor Tomcsányi Vilmos Pál elnökletével ülést tartott. A kormá­ny részéről megjelentek Darányi Kálmán miniszterelnök, Imrédy Béla közgazdasági miniszter, Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter, Mar­schall Ferenc földművelésügyi miniszter, Mikócz­i Ödön igazságü­gyminiszter, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, továbbá Jakabb Oszkár és Halla Aurél államtitkárok. A napirend első pontja a minisztériumnak az átalakulás hatályosabb ellenőrzése tárgyában kibocsátandó rendelet volt. A rendelettervezetet Kóós Zoltán előadó is­mertette. Rámutatott arra, hogy az egymilliárdos beruházási program megvalósításával kapcsolat­ban szükségesnek mutatkozik, hogy az átalakulás ellenőrz­se az eddiginél hatályosabbá tétessék. Ezt a célozza a rendelet Csilléry András az első felszólaló, a kormány­biztos kiküldését helyesnek tartja, de nem sze­retné, ha ez is az árelemző bizottság színvonalára süllyedne. A személyi szolgáltatás fogalmát tág­nak tartja és­ kérdi, hiogy a szellemi szabadpályák, mint ügyvédi, orvosi ideértendők-e. Szem előtt kívánja tartani a véleményező bizottság szakma­beli érdekeltjei tekintetében az összeférhetetlen­ség kérdését Hegedűs Kálmán javasolja, hogy az árkormánybiztos ne csak maximálási­, hanem rek­virálási joggal is ruháztassék fel. Kívánatosnak tartja, hogy az árkormánybiztos ma városok felje­lentésére is eljárhasson. A közszállításoknál a vállalati összeget 100.000 pengőről 50.000 pengőre kívánja leszállítani. Lossonczy István elfogadja a rendeletet, amelytől a mezőgazdaság rentabilitásának emel­kedését várja. Tisztázandó, várjon a rendelet vonatkozik , a mezőgazda­sági termelői árakra is. Krúdy Ferenc szükségesnek tartja, ho­­y az ár­kormánybiztos feladata ne csak az ezentúl be­következhető áremelések megakad­ályozásá­­ra ter­jedjen ki, hanem egyúttal a ma irracionálisan magas ipari árak leszorítására is. Lényeges kér­dés az, melyek azo­k az átalakító tényezők, ame­lyeket a kormánybiztos majd közérdekűeknek el­fogad. Somssich László felszólalása után gróf Esterházy Móric intézett több kérdést a kormány­biztos hatáskörére, az áralapra, a versenytárgya­lásra és az állam ellenőrzésére nézve. Sürgette a fővárosi piackutató intézet megindulását. Végül Ivády Béla szólalt fel. Az álkormánybiztos hatásköre Imrédy Béla közgazdasági miniszter részlete­sen válaszolt a felszólalók által felvetett kérdé­sekre és szempontokra és megvilágította azokat az indokokat, amelyek a rendelet előterjesztett szövegezésének alapjául szolgálnak Megjegyezte, hogy a szellemi szabadpályákon működők, például orvosok, ügyvédek díjainak megállapítása nem tartozik az álkormánybiztos hatáskörébe. Rámu­tatott továbbá a mezőgazdasági árképződés és a kormány mezőgazdasági árpolitikájának össze­függéseire, amelykből ön érthetőleg következik, hogy a kormánybiztosnak a működése egyes ki­vételes és feltétlenül indokolt esetektől eltekintve nem öleli fel a mezőgazdasági termelői árak te­rületét. A rendelet részletes vitájánál Teleszky János és Rassay Károly szólalt fel s a miniszter felvi­lágosításai után a bizottság a rendeletet változat­lan formában elfogadta. A napirend második pontja a magyar királyi minisztérium rendelete volt a tűzifaügyek inté­zéséről. Koós Zoltán előadó ismertette a rendelet­tervezetet amelyhez még egy pótlólagos szakaszt illesztettek. Esterházy Móric felszólalása után a bizottság a rendelettervezetet elfogadta. Olajgyártás és ricínustermelés Gróf­ Teleki Mihály ismertette a lenolaj elő­állításának ideiglenes korlátozásáról szóló rende­letet. Rámutatott arra, hogy a növényi olajipar gyakorlását első ízben 1934-ben korlátozta a kor­mány s ennek hatása alatt olajgyáraink lenmag­szükségletük nagy részét hazai termésből tudták biztosítani. A lenmagtermelési szerződések ezidei tárgyalásánál bebizonyosodott,­­h­ogy a tavalyi 34 pengős ár mellett a gazdák nem tudnak rentá­bilisan termelni s ezért ez idén 40 pengős árat fo­gadtak el mind a gazdák, mind a gyárak. Mivel ez az ár körülbelül 2 pengővel az importparitás felett van, a lenolajsajtoló gyárak azt a védelmet kérik, hogy 1efó. augusztus 31-éig kenolaj előállí­tására ne lehessen ipar­igazolványt kiadni, illetve ilyen üzemet létesíteni. A rendelet biztosítja a lenmagtermelést s a gyárak hazai nyersanyaggal való ellátását. A bizottság a rendelettervezetet vita nélkül elfogadta. Gróf Teleki Mihály előadó ismertette a rici­nusolaj előállításának ideiglenes korlátozásáról szóló rendelettervezetet. Ismertette, hogy a rici­nus termelését 1934-ben 400 holdon a honvédelmi kincstár olajsajtolóüzeme kezdte meg, 1936-ban ez a terület már 3000 holdra emelkedett, a mult évben pedig a 32 pengős ár következtében a ter­mőterület 6000 hold volt, a termelés pedig 369 vá­gón. Mivel a belföldi szükséglet 240 vágón, 120 vágón felesleg nyomja a piacot, ami az idei ter­melést válságba sodorta volna s így csak mint­egy 2000 holdon lehetett volna ricinust termelni. Az érdekelt ipar azonban vállalkozott arra, hogy a zártszám biztosítása esetén a termőterületet nem csökkenti, sőt a gazdaérdekeltséggel 30 pen­gős árban állapodott meg, így a többlet külföldi értékesítése is lehetővé válik, ezért kéri a rende­lettervezet elfogadását. Purgly Emil kifogásolja, hogy 1940 auggusztus 31-éig ne lehessen ricmnusola­iltőt felállítani. Somssich László rámutat arra, h­ogy tavaly túl­termelés állt elő és ezért van szükség a kontin­gentálásra. Bornemisza Géza iparügyi miniszter kijelenti, hogy ha a készlet jövőre elfogy, akkor esetleg szó lehet a tiltó rendelkezés megszüntetéséről. Gróf Teleki Mihály részletesen ismertette ez­után a részvénytársaságok és szövetkezetek üzlet­eredményének felhasználása tárgyában kiadott úgynevezett mérlegrendeletet, az 1938. évi mező­gazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges hi­tel előmozdítása tárgyában kiadott úgynevezett zöldhitelrendeletet, valamint a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Általános Takarékpénz­tár Rt. egyesülése tárgyában kiadott rendeletet, amelyeket a bizottság vita nélkül tudomásul vett. A külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzé­séről és szabályozásáról szóló rendelet újabb módosítása tárgyában kiadott rendeletet, ame­lyet ugyancsak gróf Teleki Mihály előadó ismer­tetett Csilléry András hozzászólása és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter felvilágosító válasza után a bizottság szintén változatlanul fo­gadta el. Bankigazgatók és biztosítóintézeti vezetők kinevezésének szabályozása Gróf Teleki Mihály előadó ezután a nagyobb pénzintézetek, valamint a biztosító magánválla­latok vezető állásainak betöltéséről szóló rende­letet ismertette, amelyhez elsőnek Csilléry And­

Next