Pesti Napló, 1938. május (89. évfolyam, 98–120. szám)
1938-05-07 / 103. szám
Vasárnap SZÍNHÁZ Hazajáró lélek A Nemzeti Színház pénteki reprize Tizenöt évvel ezelőtt mutatta be a Nemzeti Színház Zilahy Lajos első egész estét betöltő színpadi művét, amely a mai felújításon átdolgozott formában került színre. A kiváló író nagysikerű, fiatalkori munkáján jelentős változtatásokat végzett. Nemcsak stiláris szempontból simította át a darabot, hanem szerkezetileg is tagoltabbá tette, három új kép beillesztésével s az eredeti szöveg tömörítésével. Sőt, bizonyos tekintetben magának a női főalaknak karakterét is érezhetően módosította. Mária lelki portréján elmosta a perzselő szenvedély éles vonásait s az egészet valami enyhe hisztéria alapszínével festette, alá, pszichoanalitikus felfejtést adva történetének magyarázatául. Zilahy színműve — mint ismeretes — fonákjára fordítva példázza azt a régi igazságot, amely szerint férfi sorsa a nő. A Hazajáró lélekben a nő sorsa kapcsolódik végzetesen egy férfihoz. Egy halott emberhez, az urához, aki szerette őt, akit kissé felelőtlenül kergetett öngyilkosságba a hazugságaival s akinek visszajáró árnya mindig fölrémlik előtte züllő élete nagy fordulóinál, a legválságosabb pillanatokban. Ez a »hazajáró lélek«, amely idegen arcok vonásaiból, idegen szemek tekintetéből mered rá, nem vádol, csak kísért és figyelmeztet, int és óv. Segíteni akar — sikertelenül. Mert az asszony, aki parázson járva keresi és szomjazza az életet, kigyúl és lángba borul. Korom, füst szennyezi be tiszta alakját. S már-már salakká, hamuvá ég, amikor sorsának titokzatos irányítója elébe áll és visszatéríti a halál meredélyéről. A halott férj keze kinyúl a sírból és odafordítja halálosan szeretett asszonya arcát az igazi élet felé, amerre a jóság és egyszerűség megbocsátó glóriája ragyog a bűn parázslása fölött. Tisztítótűz volt a lángpróba, amelyben ha el is hamvadtak az illúziók, a tévelygő szív megtalálta a csendes boldogság hazavezető útját. Nagy fájdalmak árán, széles kerülővel jut el Mária a darab végén ahhoz a férfihoz, aki kezdet óta legközelebb volt hozzá s akire az ura, mielőtt örökre félreállott volna, úgy bízta rá, mint drága és féltett örökséget. A »hazajáró lélek« pedig megbékélten vesz búcsút tőle. Többé már nem tér vissza nyugtalanító árnya, mert amit akart, amiért meghalt, beteljesedett. Ezt a költői elgondolású, drámai koncepciót teljesíti ki Zilahy érdekes meséje, amelynek minden fordulata vérbeli íróról s a színpad alapos ismerőjéről tanúskodik. Különösen erős, tisztán és zártan felépített az első felvonás, amely a tények költészetétől kapja ragyogását, tömör szépségét és tragikus feszültségét. Hogy a darab a továbbiak során mégse teljesedik vele egyenrangú remekművé, annak oka — ma is úgy érzem — jórészt az alapgondolat szükségkép adódó nehézségeiben, majdnem alkalmatlanságaiban rejlik. A bemutató után azt írtam a Hazajáró lélekről, hogy Mária, aki férje holttestén átlépve követeli magának az élet teljét, nem bírja megtartani rokonszenvünket. Kiváltkép nem a süllyedés végső mozzanataiban. Együttérzésünk ezen a ponton elmarad mellőle, mert nem tudjuk igazában menteni a lázasvérű, züllésbe tévedt asszonyt. A halott férj tragédiájának emléke az egész darab folyamán olyan szuggesztív erővel nehezedik reánk, hogy a sorozatos ballépések utolsó visszakanyarodását már inkább érzelmesnek, mint meggyőzőnek találjuk. Zilahy nyilván maga is érezte ezt, azért átdolgozásában most egyrészt a férj öngyilkosságának megrázó hatóerejét tudatosan tompította, másrészt az asszony züllését mélylélektani motiválással világította át. Igaz, hogy így részvétünket hatékonyabban sikerült felkeltenie s végig megtartania boldogtalan hősnője iránt. Viszont az is igaz, hogy részvétünk ezúttal nem annyira drámai indítékokból fakad, mint inkább a patologikus esetet illető szánalomból. Ezt nem tekintve azonban a Hazajáró lélek külsőbelső kiképzése sokat nyert az átdolgozással. Különösen szerencsés a lelki rajz finomságaival átszőtt második és a drámaian sűrített ötödik kép betoldása. Előbbi egy orvostanár rendeletében, utóbbi a javítás alá vett Erzsébet-hídon játszik s mindkettő a történet folyamatosságát biztosítja, kitöltve az első kidolgozás hézagait. Végül pedig hadd írjam ide, hogy milyen jól esett megint a Nemzeti Színház Színpadán találkozni azzal a ragyogó tehetségű, komoly problémákat boncoló, kiváló drámaíróval, aki innen indult el másfél évtized előtt diadalmas útjára s akinek távolmaradását az utóbbi időben bizony erősen megsínylette az ország első színházának műsora. E felújításon is, mint a bemutatón, a női főszerepetBajor Gizi játszotta, kivételes művészetének gazdag árnyalásával, fölényes biztonságával és tökéletességével. A címszerepben Timár József — aki huszonnégy órával a főpróba előtt ugrott be — époly mély átéléssel, mint színészi bravúrral oldotta meg nehéz feladatát. Fojtott izgalomtól áttüzesedő játékáról és kifejező dikciójáról nem mondhatunk szebbet, mint hogy méltó volt nagy elődje, Pethes Imre felejthetetlen alakításához. De elismerés illeti a többieket is. Így elsősorban Jávor Pált, Pethes Attilát, Gázon Gyulát, Berky Lilit, Pethes Sándort és Pataky Józsefet. , Nagy Adorján játékmester gondos munkáját stílusosan egészítik ki Jaschik Álmosné megkapó, új díszletei. Kárpáti Aurél (*) Mágnás Miska- A Józsefvárosi Színházban pénteken újították fel Bakonyi Károly és Szirmai Albert Mágnás Miska című operettjét, amely 23 évvel ezelőtt a legnagyobb sikerrel került bemutatóra a Király-színházban. A bemutató napján és az utána következő 150 előadáson Fedák Sári játszotta Marcsa szerepét. A népszerűségének csúcsán álló művésznő naponta telt házat vonzott a színházba és a közönség lelkes rajongással vette őt körül. A 23 év elmúlt, Fedák Sári visszavonult az operettszínpadtól, de rendkívüli sikereinek emléke ma is él. Fedák Sári most, amikor már teljesen hátat fordított a ragyogó operettmúltnak, s még mindig frissen és vidáman, de egyre ritkábban szerepel a prózai színpadokon, bátor és mindenkit bámulatbaejtő elhatározással ismét fellépett Marcsa szerepében a Józsefvárosi Színház külvárosinak számított kis színpadán. Erre az előadásra valósággal özönlött a közönség, amely az utolsó helyig megtöltötte a nézőteret, s az előadás első pillanatától kezdve a függöny utolsó összecsapódásáig lelkesen ünnepelte a nagy művésznőt és az együttes sok tehetséges tagját. A színház szép színpadokat adott és az együttes minden tagja a legnagyobb lelkesedéssel törekedett arra, hogy minél tökéletesebb keretet adjon Fedák Sári fellépéséhez. Sok kedvvel és régi emlékeinek felhasználásával most is nagyszerűen állta helyét Marcsa szerepében Fedák Sári. Alig volt szava és mozdulata, amelyre ne kapott volna hosszantartó, zúgó tapsokat. Rászolgált az ünneplésre. A közönség nemcsak a művésznőt ünnepelhette, hanem azokat a gyönyörű emlékeket is, amelyek most sokszoros erővel éledtek fel. A tapsokból ugyanekkor erős rész jutott a többi szereplőnek is. Ezek között örömmel láttuk Jeney Ottót, a színház bonvivánját, aki külső megjelenésével, kellemes énekével és kifogástalan játékával éppen olyan erőssége volt az előadásnak, mint Petur Ilka, ez a széphangú, kellemes fiatal színésznő. Károlyi Vilmos játszotta Miska istállófiú szerepét, kissé túlzott, igyekezettel, de feltétlen tehetséggel. Meg kell dicsérnünk Erős Pált, Takács Oszkárt és a szépen beszélő Horváth Jenőt-Takács Oszkár sok ízléssel és tudással rendezte az operettet és Krondi György vezényelte a zenekart teljes hozzáértéssel. (f. i.) (*) Hurricane: Izgalmas és érdekes film. »Főszereplője« a hurricane, ez az exotikus, mindent elsöprő erejű szélvihar, amely szemünk láttára elpusztít egy virágzó szigetet. A vihar a hosszú filmben félórán át tombol és tombol, hogy ezt hogyan csinálták, hogy rendezték, még olyan néző előtt is rejtély marad, aki ismeri a mozifelvételek kisebb és nagyobb trükkjeit. Többemelet magas hullámok csapnak fel és zuhannak alá emberekre, épületre, hatalmas fákat csavar ki tövestül az orkán, döbbenetes látvány. A film egyébként arról szól, hogy egy jelentéktelen incidens miatt sokesztendei börtönre ítélnek egy benszülött matrózt, aki egynapos feleségét hagyta otthon a kis óceánbéli szigeten. Nem érti a vele történt igazságtalanságot, mindenáron szabadulni akar, ami számtalan izgalmas kísérlet után végre sikerül is. Kis csónakon bolyong a tengeren, úgy jut vízhez, hogy a záporeső majdnem elmeríti csónakját, ficánkoló kis cápát öl meg, hogy ennivalóhoz jusson. Végül elér a szigetre, ahol kitör a vihar. A felvételek gyönyörűek. És kitűnőek a színészek, köztük elsősorban Dorothy Lamour, akit legutolsó filmje óta szívébe zárt a mozilátogató közönség. Kár, hogy most kisebb a szerepe és nem énekel. Partnere, a benszülött matróz, férfiszépség, Jon Hall. A többiek: Mary Astor, Raymond Massey és C. Aubrey Smith is igen jók. (—ó) (*) A svéd kórus Budapestre jön. Május 10-én érkezik Budapestre az 50 tagú svéd kórus. Velük jön elnökük, Lenart Bernadette, a svéd király unokája is. Első és egyetlen hangversenyüket május 12-én este a Zeneakadémián adják, amikor is az énekkart Emil Cornelius vezényli. Budapestről Stockholma utazik vissza a kórus, amelynek 50 tagja között egyetlen nő sem lesz. (*) Dráma készül a Tűzből. Henry Barbussenek »Tűz« című regénye, mint dráma kerül legközelebb színre az egyik párizsi színházban. A regény átdolgozója: René Toillon fiatal francia író, akinek nevét eddig csak kabarédarabokból és egyfelvonásosokból ismeri a párizsi közönség. (*) Próbák a Pesti Színházban. A Pesti Színházban Hegedűs Tibor rendezésében megkezdődtek a próbák Strindberg »Húsvét« című háromrészes passiójátékából, melyet Possonyi László fordított magyarra. A főszerepeket Orsolya Erzsi, Tolnay Klári, Somlay Artúr, Perényi László, Nagy Alice és Puskás Tibor játsszák. A bemutató május 14-én lesz. PESTI NAPLÓ 1938 május 8 139 Pénteken is nagy sikere volt az Operaház frenzei vendégjátékának Róma, mánus 6. A budapesti Operaház együttese pénteken este tartotta második előadását a firenzei Teatro Communale Vittorio Emanuele II. színházában. Hespighi Ottorino, a nemrég elhúnyt kiváló olasz zeneszerző műve, a Láng került előadásra. A Láng eddig még nem került színre Firenzében és a firenzei közönség a m. kir. Operaház előadásában ismerkedett meg Respighi operájával. Először énekelte Basilio szerepét Losonczy György, Monicaét Dobay Livia és a püspököt Maleczky Oszkár. A közönség ismét lelkesen ünnepelte a szereplő művészeket és kijutott az elismerésből Failoni Sergio karnagynak is. Az olasz sajtó egyébként az elismerés hangján foglalkozik a magyar Király Operaház tegnap esti első firenzei előadásával. Az Operaház együttese először Bartók: A kékszakállú herceg vára című dalművét adta elő. Az előadás előtt a zenekar eljátszotta a magyar és olasz himnuszt. A Theatro Communale előkelő közönsége meleg tapsban részesítette a magyar művészeket. Ugyancsak nagy sikerrel szerepelt az Operaház balettkara ift a Pesti karneválban és a Magyar ábrándokban. (*) Bolgár vendég az Opera Don Carlos előadásán. A Magyar Operabarátok Egyesülete május 22-én rendezi évadzáró ünnepi estjét, amelynek műsorán Verdi dalműve, a Don Carlos szerepel Mazaroff Tivadarral, a bécsi Operaház bolgár származású nagyhírű művészével a címszerepben. A kiváló tenorista nagy külföldi sikerei után ezúttal először szerepel Budapesten. Az egyesület közvetlenül az előadás előtt tartja meg ezévi közgyűlését. (*) Párizsi színészek Budapesten. Érdekes kísérlet színhelye lesz május 14-én, szombaton délután a Belvárosi Színház. A Société de la Nouvelle Revue de Hoogrie meghívására két párizsi színész, Georges Héritier és Geneviéve Dorvyl irodalmi és zenei délutánt rendeznek, melynek során régi francia chansonokat a 14—16. századból, Moliére Misanthropjának egy jelenetét, Racine Britannicusának egy jelenetét, Musset »Októberi éjszakáját«, majd a műsor második felében modern francia versekre írt dalokat, Lamartine és Sully Prudhomme egy-egy megzenésített költeményét, végül a legújabb francia és magyar költők francia verseit fogják énekben és szóban bemutatni. Az előadást dr. Eckhardt Sándor egy. ny. r. tanár, a Société de la Nouvelle Revue de Hongrie alelnöke vezeti be. Rendkívüli színházi kedvezmény a Pesti Napló előfizetői és olvasói részére Előfizetőink jegyet rendkívül leszállított áron válthatnak. Az Est kiadóhivatalában, VII., Erzsébet körút 18—20., tel.: 143-888, reggel 0 órától délután 6 óráig, vasárnap délelőtt 9—2 óráig. SZOMBAT, máj. 7. Magyar: Nem leszek hálátlan (8). Művész: Tolakodó fráter (8). Royal: Rivers vendégjátéka (5 d. u és Slíi este). VASÁRNAP, máj. 9.. Vig: Fűszer és csemege (30 d. u. és 8 este). Magyar: Dinasztia (31. d. u.). Pesti: Hatodik emelet ( d. u. és 8 este). Művész: Tolakodó fráter (8). Városi: Lakner bácsi gyermekszínháza (Vig d. u.). Royal: Rivers vendégjátéka (5 d. u. és 8. este). Terézkörúti: Virágvasárnap '9) Komédia: Mandl-mulató U'/i d u. és 8V. este). HÉTFŐ, máj. 9. Vig: Fehér és fekete '8). Magyar: Nem leszek hálátlan (8). Belvárosi: Nincsenek véletlenek (8) Royal: Rivels vendégjátéka (5 d. u. és 8'/» este). Terézkörúti: Virágvasárnap (9). KEDD, máj. 10. Vig: Fűszer és csemege (8). Royal: Rivels vendégjátéka (5 d. u. és 8'/« este). SZERDA, máj. 11-én. Vig: Fehér és fekete (8). Magyar: Nem leszek hálátlan (8). Belvárosi: Nincsenek véletlenek (8). Royal: Rivels vendégjátéka (5 d. u. és 82 este). Pódium: Tavaszi műsor (9). Terézkörúti: Virágvasárnap (9). CSÜTÖRTÖK, máj. 12. Víg: Fehér és fekete (8). Royal: Rivels vendégjátéka (5 d. u. és 8'/1 este). PÉNTEK, május 13. Víg: Fűszer és csemege (8). Magyar: Nem leszek hálátlan (8). Belvárosi: Nincseek véletlenek (8). Royal: Rivels vendégjátéka (4 d. u. és 8'/ este). Terézkörúti: Virágvasárnap (9). SZOMBAT, máj. 14. Vg: Fehér és Fekete (8). Magyar: Dinasztia (8). Andrássy: Pódium kabaré vendégjátéka (9). Royal: Rivels vendégjátéka (1 d. u. és 8'/i este). VASÁRNAP, máj. 15. Víg: Fűszér és csemege (3'/1 d. u.); Fehér és fekete (8 este). Magyar: Dinasztia (Sík 1 d. 11.). Belvárosi: Nincsenek véletlenek (4 d. u.). Andrássy: Pódium kabaré vendégjátéka (5 d. u. és 9 este). Royal: Rivels vendégjátéka '5 d. u. és 8V4 este). Teréz körúti: Virágvasárnap (9). Premier masch