Pesti Napló, 1938. augusztus (89. évfolyam, 150–173. szám)
1938-08-28 / 171. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1938 augzusztus 28 M KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ Készletgazdálkodás folyik az egész világon is Minden országban hatalmas raktárházakat építenek, nyersanyagokat és élelmiszereket halmoznak föl • Szociális, gazdasági és honvédelmi érdekek teszik szükségessé a készletek gyűjtését Külföldi újságokban nap-nap után olvashatjuk, hogy állami beavatkozásra minden országusan nagy készleteket halmoznak föl nyersanyagokból és főleg élelmiszerekből. Első látásra azt a benyomást keltik ezek a hírek, mintha a készletgazdálkodás politikája kizárólag a háborúra való előkészület érdekeit szolgálná. Pedig ez nem így van. A háborúra való felkészülés csak egyik motívuma a nagy árukészletek felhalmozásának, azonban a legfőbb cél, melynek szolgálatában az Egyesült Államok kormánya ezt a mozgalmat elindította és amely azóta az egész világon követőkre talált, egyáltalán nem volt háborús gazdasági program. Békés célokat szolgált, elsősorban az árak tartását, aztán gondoskodást arról, hogy a kövér esztendők bőséges fölöslegeiből legyen valami félrerakva a sovány esztendők szükségleteire. Nálunk is békés célokra, a piac tehermentesítésére és az értékesítés megkönnyítésére szolgál az az egymillió mázsa beraktározott búzamennyiség, melyet a kereskedők a kormány értékesítő szerve, a Futura megbízásából éppen most vásárolnak össze és tartanak készletben addig, amíg a felhasználásukra sor kerül. A készletgazdálkodás nálunk különben sem új dolog. Mindig megvolt, ma is megvan. Amikor még különböző korlátozások nem álltak útjában a gabonapiac szabad forgalmának, amikor a kereslet és kínálat automatikusan szabályozta az árakat, az előrelátó, jó gazda sohasem ürítette ki teljesen magtárát, hanem mindig félretette a termésének egy részét. Megtartotta azért, mert vagy arra gondolt, hogy esetleg drágább áron tudja értékesíteni a maradékot, vagy azért tartotta meg átmenő készletnek, hogy a következő gazdasági évben, rossz termés esetére legyen neki mihez nyúlnia. Emelkedő árakra ma persze nem lehet számítani, mert a hatóságilag megállapított búzaárak ebben a gazdasági évben már nem fognak megváltozni. Viszont a gyönge termésre, a sovány esztendőre való felkészülés ma is okos dolog és egész biztos, hogy az igazán előrelátó gazdák ez idén is gondoskodni fognak megfelelő mennyiségű átmeneti készletről, amelylyel megvárják a következő évi termést. A változás a régi időkhöz képest az, hogy amit idáig az előrelátó gazda a maga szabad elhatározásából tett meg, a készletgazdálkodást most az állam irányítja. Az állam, mely ma már a termelés és értékesítés minden ágazatában érvényesíti a maga befolyását és ezt az intervenciót nem is tekinti a rendkívüli időktől megkívánt ideiglenes feladatnak, hanem kezd arra, mint végleges munkakörre, intézményesen berendezkedni. Ez így van most mindenütt. Ez történik például az Egyesült Államokban is, ahol Roosevelt kormánya óriási áldozatok árán gondoskodik a mezőgazdasági termények belső árszintjének magasan tartásáról, gondoskodik készletek gyűjtéséről és beraktározásáról, de gondoskodik arról is, hogy a gabonával bevetett területek nagysága pontosan meg legyen állapítva s annak kereteit ne lehessen kibővíteni. Erre föltétlenül szükség is van, enélkül a magas gabonaárakat a leggazdagabb országban sem lehet a gazdák részére biztosítani. Már a mai termőterület mellett is világszerte súlyos gondokat okoz a termésfölöslegek értékesítése. Az idei gazdasági évben a világ búzatermése körülbelül 1200 millió mázsa, amiből a fogyasztás minden szükségletének kielégítése után legalább 330 millió mázsa megmaradt készletet kell majd átvinni a következő évbe. (Múlt évben körülbelül 200 millió mázsa volt az átmenő készlet.) Nagy baj volna, ha a gabonával bevetett területek növelése még nagyobb termésfölöslegek felhalmozódását idézné elő. * A mindig is megvolt készletgazdálkodásnak újabb motívuma a háborús veszedelemre való felkészülés. Ebben a gondterhes 1938-as esztendőben Európának majdnem minden országa arra kényszerült, hogy a háború eshetőségével számolva, a rendelkezésére álló anyagi eszközökhöz mérten, hosszabb időre ellássa magát a legszükségesebb nyersanyagokkal és élelmiszerekkel. Régebben a háborúra való felkészültség katonai felkészültséget jelentett és abban állott, hogy a hadviseléshez szükséges eszközökből, fegyverből, lőszerekből és más hadianyagokból gyűjtöttek volt tartalékokat. Manapság azonban, a totális háború idején, a polgárság is a hadviselők közé számít és az ország egész lakossága kombattáns elem, ha nem aktív módon, akkor passzív formában. Az előrelátó államnak tehát nemcsak a katonaságról, hanem a polgári lakosságáról is gondoskodnia kell. Ezért gyűjtenek a legfontosabb közszükségleti cikkekből megfelelő tartalékokat. Ebben Anglia mutatott példát a többi európai országoknak. Itt kezdték el elsőnek nagy élelmiszerraktárak létesítését, gáztámadásoktól megvédett, hatalmas pincehelyiségek építését a készletek elhelyezésére. Keynes minap egy nagy feltűnést keltett előadásában elmondotta, hogy külön törvényt fognak hozni az árucikkek háború esetére való tartalékolásáról, mely módot ad a kormánynak nemcsak bizonyos árukészletek igénybevételére, hanem a termelés olyan irányú befolyásolására is, amely a kitűzött cél elérését teljes mértékben biztosítja. Hír szerint 500 millió font értékű árunak készletben tartására gondolnak. Persze nemcsak élelmicikkekről van itt szó, — bár abból is hat hónapra valót akarnak fölhalmozni — hanem különböző fontos nyersanyagok, például gyapjú, juta, kender, olajmagvak stb., stb. nagy tömegekben való tárolásáról a szigetország különböző részeiben. Érdekes, hogy Svájc is be akar rendezkedni erre a háborús készletgazdálkodásra és nagy árutartalékok gyűjtésére. Jugoszlávia is most határozta el, hogy egymilliárd dinár befektetésével minden ellenséges támadással szemben megvédhető, újszerű tárházakat építtet a legfontosabb közszükségleti cikkek beraktározására. Adja Isten, hogy a háború esetére óvatosságból fölhalmozott élelmiszerkészleteket végül is békében és nyugalomban tudja elfogyasztani a külpolitikai helyzet feszültsége miatt felzaklatott világsze. 9—9,50 pengő a búza világpiaci ára. Gabonakereskedelmi körök régóta hangoztatják, hogy a magyar búza árát olyan magasan a világpiaci paritás felett állapították meg, hogy a szabad piacok felé való kivitel csak úgy lehetséges, ha a kormány hajlandó tízpengős vagy ennél is nagyobb áldozatot hozni egy mázsa búza külföldi értékesítéséért. Ezt a kereskedői kalkulációt megerősíti a Külkereskedelmi Hivatalnak szombaton közreadott gabonapiaci helyzetjelentése. Eszerint Ugyanisa jelenleg érvényben levő világpiaci búzaárak alapján, Hollandiában vagy Angliában történő értékesítés esetén a magyar feladóállomásra visszaszámítva, a búza ára mázsánként csak 9— 9,50 pengő lehetne. Ebből a megállapításból könnyű kiszámítani, hogy az árdiszparitás valóban eléri, sőt meg is haladja a 10 pengőt. Teljes csend az értéktőzsdén. Szombaton hétvégi szünet volt az értéktőzsdén. A bankok, magánbankházak és a nagyobb tőzsdecégek között sem alakult ki magánforgalom. Egy-két részvény iránt mutatkozott némi érdeklődés, de üzletkötésre nem került sor. Országos pénzintézeti értekezlet Székesfehérvárott. A TÉBE vidéki osztálya a Szent István jubileumi év megünneplésével kapcsolatosan ez évben országos pénzintézeti értekezletét szeptember 8-án, csütörtökön, Székesfehérvárott fogja megtartani. Ez alkalommal megvitatják, hogy a kisemberek hitelellátására a pénzintézetek mikét tudnak leghatékonyabban bekapcsolódni. A még esedékes iparvállalati közgyűlések. A tőzsdén jegyzett iparvállalatok nagy része már megtartotta 1937. évi közgyűlését és megállapította az osztalékát. Az előttünk fekvő árfolyamlap szerint 22 tőzsdén jegyzett ipari vállalatnál még nem történt döntés az 1937. évi osztalék sorsáról. Ezek a vállalatok ugyanis az őszi hónapokban szokták megtartani a közgyűlésüket. A következő vállalatok tartoznak ebbe a kategóriába: Concordia malom, Drasche, Fővárosi nyomda, Franklin, Révay, Csáky, Fegyver, Ganz, Vegyipari, Guttmann, Ofa, Nasser, Stummer, Izzó, Dreher, Fősör, Király sör, Pannónia sör, Gyapjúmosó, Juta, Danica, Flóra. A legutóbbi üzleteredményeket alapul véve, valószínű, hogy a felsorolt vállalatok közül a legtöbb idén sem fizet dividendát. Tőzsdei hírek szerint a Rima ez évben is 5, az Izzó 6, Franklin 0.25, Juta 1 pengő, a Guttmann 5 dinár, Nasici 2.50 svájci frank és a Stummer 18 cseh korona osztalékot fog fizetni. A nemesfémpiacon a törtarany ára 3.30—3.50 pengőre emelkedett. A 2360/1935. számú rendelet alapján szervezett bizottság az aranyművesek igényeit azonban továbbra is 5760—5800 pengő színaranyárfolyamon kellő mennyiségben kielégíti, úgyhogy a törtarany árának emelkedése nem hat ki lényegesen a piacra. A színezüst kilója 96 pengő. A törtezüst beváltási ára grammonként 7—8 fillér. A színplatina eladási ára 8—9000 pengő, beváltási ára kilónként 6500 pengő. Az értelmiségi kormánybiztos helyet keres az ifjúságnak , az állatkereskedelem elbocsátja alkalmazottait Új fordulatok az állatértékesítésben az egyhéz működése nyomán írtunk már arról, hogy az értelmiségi kormánybantog kérdést intézett az állatkereskedelem vezető cégeihez, hány értelmiségi munkanélkülit tudnának foglalkoztatni. A válaszok, amelyek e kérdésben most érkeznek be, elszomorítóak. A vezető cégek ugyanis — a kisebbekről már nem is szólva — nemcsak hogy új alkalmazottat nem tudnak felvenni, hanem sorra elbocsátják régi alkalmazottaikat. Az ismertebb állatkereskedők ugyan már az utóbbi évek állandó intervenciós kísérletei nyomán csökkentették személyzeti létszámukat és általában kevés alkalmazottat foglalkoztatnak. Az elbocsátások aránya, amiről kellő adatokkal tájékoztatták a kormánybiztost, így is megvilágítja a helyzetet. Az állatkereskedelem egyik legismertebb cége például hat alkalmazottja közül négynek mondott fel. Hasonlóképpen járnak el, hasonló okokból, a gabonakereskedők is. Az állatkereskedelem képviselői most az alkalomra várnak, hogy tájékoztathassák az értelmiségi kormánybiztost azokról a viszonyokról is, amelyek az elbocsátásokra vezettek. A kereskedőcégek ezidőszerint teljesen ki vannak kapcsolva az állatértékesítés legjövedelmezőbb ágából, az exporttevékenységből, amelyet most már az egész vonalon egykázi szervezet lát el. E szervezet működéséről, az elért eredményekről az idő rövidsége miatt nem lehet ugyan még véleményt alkotni, de annyi megállapítható, hogy a külföldi értékesítés részint az egykézi szervezeten kívül eső okokból, mennyiségileg és értékben is jelentősen visszaesett és csökkentek az árak a belföldi piacon is. Azonban arról, hogy illetékes helyen a régi bevált kereskedőknek újból szerepet juttassanak az állatértékesítésben, nincsen szó. Ezzel magyarázható, hogy az állatkereskedők nagyrésze egész reménytelennek látja a maga helyzetét és akinek csak megvan hozzá a lehetősége, más pályán igyekszik elhelyezkedni. Élénkebb üzleti forgalom a bankokban.A gabonavásárlások finanszírozásában a pénzintézetek tevékeny részt vesznek. Azt az egymillió mázsa házat, melynek megvásárlását és raktáron tartását a gabonakereskedők magukra vállalták, bankhitelek segítségével lehetett csak a gazdáktól átvenni. A váltóbenyújtások megnövekedése részben ezekre a gabonaüzletekre vezethető vissza. Az elsőrendű váltóanyag leszámítolási kamatlába 5—574, a többié 5%—7 százalék körül mozog. Érdekes adatok az ékszer- és órabehozatalról. A főfémjelző és fémbeváltó hivatal adatai szerint az aranyművesipar ez év első hat hónapjában 550 kilogram és 737 gram aranytárgyat fémjelzett, 77.317 gramal többet, mint avaly ilyenkor. Az év első felében fémjelzett ezüstáruk súlya 10.991 kilogram, 628 gram, 1201 kilogramal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló szakában. Kész aranyáruban 38 kilogrammot hoztunk be, pontosan ugyanannyit, mint amennyit tavaly ilyenkor, az ékszeráru-import mennyisége mindössze 1 kilogram, éréke pedig 34.000 pengő. Az év első felében 576.000 pengő értékben 105.081 darab zsebórát hoztunk be, lényegesen többet, mint az 1937. év első felében, amikor 162.000 pengő értékben 92.447 óra érkezett az országba. A behozott órák 89 százaléka bróm, nikkel volt. Az alkotórészbehoatal 19 métermázsát tett ki a tavalyi 16 métermázsával szemben. A vámelőjegyzési értékelés szerint az év első felében 131.000 pengőért hoztak be briliánsot, míg az elmúlt év első felében az importált foglalatlan briliánskő értéke csak 29.000 pengőt tett ki. Ez a jelentékeny eltolódás onnan származik, hogy az 1938 év első negyedében a belgamagyar klíring még lehetővé tette a briliánsexportot. A platina-import 0 kilogrammot tett ki, 116.000 pengő értékben, a színezüsté 424.000 pengő értékben 8024 kilogrammot. Ezen a héten 73 vágón zsírt szállítottunk Németországba. Az elmúlt héten 10.4000 darab élősertést hajtottak fel a ferencvárosi állatvásártelepre. Ez a menynyiség a német exportra való tekintettel jóformán az utolsó darabig elfogyott. Elsőrendű uradalmi zsírsertésért 101-106 fillért fizettek, jó minőségű szedett sertést 100—104 filléres, angol tőkesertést 100—105 filléres, angol sonkasüldőt 100—105 filléres árban vásároltak. A húspiacon is élénk forgalom volt, szalonnás félsertés 124—130, lehúzott félsertés pedig 124—140 filléres árban cserélt gazdát. A Németország felé irányuló zsír- és szalonnaexport erőteljes ütemben folyik. A július és augusztus hónapokra lekötött mennyiség terhére a héten 55 vágón márkázott sertészszírt raktak vagonokba Budapesten, míg a vidékről 20 vagont irányítottak Németország felé. Ezenkívül 5 vágón sózott szalonna is útnak indult Németország irányában. Csehszlovákia felé az elmúlt héten 12 vagon nyersszalonnát, 4 vágón sózott szalonnát és 10 vágón márkázott sertéshúst exportáltak. Százmillió bushel búzát vásárol össze az Egyesült Államok kormánya. Washingtonból jelentik. A kormány mintegy százmillió bushel búzát szándékozik összevásárolni, hogy felvegye a termésfelesleget. Ebből, amennyit csak lehet, kivitelre igyekeznek felhasználni, a maradékot a szegények között fogják szétosztani.