Pesti Napló, 1938. október (89. évfolyam, 199–224. szám)

1938-10-19 / 214. szám

14 Szerda ­ Az angol király befejezte nyári pihenőjét­­ Londonban hosszabb kihallgatáson fogadta a gyarmatügyi minisztert. Londonból jelentik. Az uralkodópár balmorali nyári pihenőjének befeje­zése után leánykáival, Erzsébet és Margit királyi hercegnőkkel együtt Londonba utazott, ahova kedden délelőtt érkezett meg. A király hosszú magánkihallgatáson fogadta a Buckingham­palotában Malcolm MacDonald gyarmatügyi mi­nisztert.­­ A General Motors 35.000 új munkást vesz fel, New­yorkból jelentik: A General Motors gépkocsigyár be­jelentette, hogy a legközelebbi két hétben 35.000 új mun­kást vesz fel és visszaállítja a februári bércsökkett­tés előtti munkabéreket. A vállalat igazgatótanácsának el­nöke kijelentette, hogy az üzletmenet kedvező és ez okolja meg a gyár termelésének növelését.­­ A rádió durva rágalmazás miatt beperli a »Magyarság« című napilapot. A »Magyarság« mai számában »A magyar rádió és a légköri viszo­nyok« címmel közzétett cikkében a hivatalos lég­ügyi jelentéseknek rádión történő közlése miatt hazaárulással vádolja a magyar rádiót. A magyar rádió ezért a »Magyarság« ellen sajtó útján elkö­vetett feltűnően durva rágalmazás miatt a bün­tető eljárást megindítja. (MTI.) — Elmegyógyintézetbe szállították a szolnoki város­háza kasszafúróját. Szolnokról jelentik: Ez év tavaszán Plósz István állásnélküli géplakatos betört a szolnoki városházára és a járásbíróság épületébe, megfúrta a páncélszekrényeket és több mint 50.000 pengőt zsákmá­nyolt. A betörőt letartóztatták s a lakásán tartott ház­kutatás során egy 40.000 pengős takarékkönyvet talál­tak. Plósz ekkor bevallotta a betöréseket, mire bevitték a szolnoki ügyészség fogházába. Védője arra való hivat­kozással, hogy Plószt már elmegyógyintézetben ápolták, kérte védence elmeállapotának megvizsgálását. A szol­noki törvényszék helyt adott s a törvényszéki orvos­szakértők most terjesztették elő véleményüket, amely szerint Plósz István elmebeteg. A szolnoki törvényszék erre megszüntette az eljárást Plósz ellen, akit elme­gyógyintézetbe vittek.­­ A párizsi német nagykövet Daladiernél Párizsból jelentik. A Journal azzal a hírével kap­csolatosan, hogy a német nagykövet megbeszélést folytatott a francia külügyminiszterrel, beavatott körökben kijelentik, hogy gróf Welczek német nagykövet nem a külügyminiszternél, hanem Daladier miniszterelnöknél tett látogatást. Bon­net szerd­án fogadja a német nagykövetet. Kije­lentik még, hogy nem valamely különleges kér­désről van szó, hanem a szokásos érintkezés fel­vételéről a német nagykövet hosszabb szabadsága után. — Heimsoeth Heinz előadása a zenéről. Kedden délután ülést tartott a Magyar Filozófiai Társaság, ahol mint meghívott előadó Heimsoeth Heinz kölni egyetemi tanár tartott előadást a zenéről a művésze­tekben. Előadásában hangsúlyozta, hogy a zene a 18. század végén érte el legmagasabb pontját, ugyan­akkor azonban a filozófusok nem sok hajlandóságot mutattak a zene iránt. A zene és a nacionalizmus nem is igen férnek össze. Kant is inkább szórakozásként értelmezte a zenét, Herder már több megértéssel van a zenei élmény iránt. A zene legmagasabb értékelését Schopenhauernél találjuk. Szerinte a zene magát a világ lényegét fejezi ki, az örök, fájdalmas alanyi akaratot. A zenében önmagában a könnyű lényeggel találkozunk és ez a találkozás megnyugvást, boldog­ságot hoz. Schopenhauer elképzelésében ellentmondást érzünk, de éppen ez az ellentmondás árulja el, hogy Schopenhauer pesszimizmusa mögött valami roman­tikus vágyódás van a nagy szellemnél, Wagnernél és Nitzschenél is. — Meggyilkoltak egy madagaszkári francia főtisztviselőt, Párizsból jelentik. A Liberté értesülése szerint Montengerand gyarmati fő­tisztviselői a madagaszkári körzet főnökét meg­gyilkolták. A gyilkosság körülményei ismeretle­nek. A gyarmatügyi minisztériumban a lap tudó­sítója előtt nem voltak hajlandók az ügyre vo­natkozólag semm­i felvilágosítást sem adni, de nem cáfolták meg a gyilkosság hírét.­­ BEKÜLDÖTT HÍRES. — SZERDA. NAPIREND. — Múzeumok. — Néprajzi: 9~1/IS. — Holpip: 9—Vs2. — Természet­tudományi (állat, ásvány, őslény): 9—Vi2. (növény): 10—1. — Szépművészeti (régi és modern képtár; közép- és újabbkori eredeti szoborgyűjtemény; grafika): 10—'/12. — Új Magyar Képtár: 10—*/12. — Történelmi Képcsarnok: 10—1. — Levéltár: 9—'12. — Mezőgazdasági: V.10—1. — Közlekedési: 9—1, '/13—5. — Akadémia (Coethe- és Vörösmarty-szoba): 10—12. — Erzsé­bet: 9—­14. — Státb­: 9—V..2. — Királyi várpalota: 9—10. — Országháza: 9—4. — Növénykert: 8—12, 2—6. — Aquincumi: 9—12, 3—6. — Vérhegybarlang: egész nap. — Hadi: 9—1. — Könyvtárak. — Fővárosi 9—7. — Akadémiáé: 3—7. — Szé­chenyi: 9—2. — Statisztikai: 8—2, 3—6. — Technológiai: 5—8. — Pedagógiai: 9—2,­­­—8. — Iparművészeti: 9—­12. — Vakoké: 8—12, 2—5. — Kereskedelmi és Iparkamaráé: 9—12. — Egye­temi: 8—8. — Kiállítások. — Országgyűlési Múzeu­m (1914— 1924, tíz év politikai története): 9—1/12. — Szépművészeti Mú­zeum (Lord Rothormere gyűjteményének válogatott ké­peiből rendezett kiállítás): 9—1/10. — Tamás-Galéria (a Mai Fiatalok műveiből rendezett jubiláris, századik kiállítás): 10—0. — ELŐADÁSOK. — A Budapesti Filológiai Társaság­ban Vajda László: »R­étor, rétori műveltség és rétori élet­forma«; Papp János: »Egy görögül verselő magyar költő (Ungvárnémeti Tóth László születésének 150. évfor­dulójára)« (M. Tud. Akadémia), 5-kor. — A Népegészségügyi Múzeumban Somogyi Zsigmond: »A bőr szerkezete és élet­tani szerepe« (Eötvös u. 3.), 7-kor. — A Szabad Egyetemen T­a­n­g­­ Harald: »Agyvelőn­k ébersége — testün­k épsége« (Eszterházy u. 9.); Bart­ha Dénes: »Beethoven« (Zeneakadé­mia Kamaraterme), 1/17-kor. — KÜLÖNFÉLÉ­.K. — A Budapesti Kereskedelmi Akadémia Végzett Tanulói Szövetségének Tu­rista Szakosztálya (Andrássy út 2.­­) ma este '/18-kor, tíz­éves fennállása alkalmából díszülést tart. — A Turáni Tí­­saság október harmadik szombatján ünnepelte a finn­ugor n­éprokonsági napot, amelyen Cholnoky Jenő Finn- ée Észtország földjéről és népér­ől tartott előadást, Bán Aladár pedig a néprokonság mibenlétét ismertette. — A Tudomány­egyetem bölcsészettudományi karán (Múzeum körút 6—8. sz.) S Heimsoeth Heinz kölni egyetemi tanár október 19-én, Lil-án, 21-én, 24-én, 26-án, 27-én és 28-án előadásokat tart a fiatal Nietzsche fik­aóeájáról. M­MMMMMMMMMMOMMIVW Szombattól KAKASVIADAL Salamon és Rott felfe­­ptévtől a Komédiában PESTI NAPLÓ 1938 október . SZÍNHÁZ Ania Suli, az amerikai születésű új magyar primadonnajelölt A Royal Színház érdekes operettet újít fel október vége felé s ugyanakkor bizonyára egy nagy jövő előtt álló primadonnát mutat be a budapesti közönségnek. A primadonna jel­ölt: Ania Suli, Amerikában született, az apja, magyar, aki harminckét évvel ezelőtt vándorolt ki Amerikából Anna Suli nagyon szép leány. Huszonegy­éves. Világoskék a szeme, szőkésbarna a haja, karcsú, rendkívül elegáns, kitűnő mozgású leány, jól beszél ma­gyarul, állítólag gyönyörűen énekel és nagyon szépen táncol. A Marinka, a táncosnő című operettben azt a primadonnaszerepet fogja játszani, amelyben évekkel ezelőtt igen nagy sikerrel lépett fel a Fővárosi Operett­színházban Petrás Sári. Beszéltünk Aa­ia Sulival, aki a következőket mondotta: — Nagy karriert jósoltak nekem Amerikában, de otthagytam mindent, csak azért, hogy itt élhessek Magyarországon. Édesapám Moson megyében született, édesanyám francia születésű, Amerikában élő leány volt, kilenc évvel ezelőtt halt meg. Édesapám, amióta Amerikába vándorolt, egyszer sem volt itthon, helyette én jöttem most ide. Zárdában nevelkedtem és nyolc­éves voltam, amikor beosztottak a zárdai kórusba. Mindenkinek tetszett a hangom. Akkoriban fedezték fel a televíziót és megjelent a zárdában a Televízió igazgatója, aki később a Columbia filmgyár vezérigaz­gatója , lett. A mostani vezérigazgató akkoriban még csak mint egyszerű mérnök hallgatta meg énekemet, amely annyira megtetszett neki, hogy ígéretemet vette; mihelyt felnövök, azonnal jelentkezni fogok nála. Erről az ígéretemről nem feledkeztem meg s amikor meg­tudtam, hogy a mérnök a Columbia filmgyár vezér­igazgatója lett, jelentkeztem és próbát énekeltem előtte. Nagyon megtetszett a hangom és leszerződtetett a Co­lumbia filmvállalathoz. — Két és fél éve annak, hogy mint szerződtetett tag, énekeltem a Columbia filmvállalat rádiójában. Te­kintettel arra, hogy ezeket az énekeket a rádió termében mindenki meghallgathatja, legalább négy-ötezer ember előtt énekeltem legelőször bent a rádió termében és mil­liók előtt, akik a rádió leadását amerikaszerte hallhat­ták. Csikágóban és Newyorkban léptem fel többször a Columbia filmvállalat rádióleadója előtt, azután Holly­woodba utaztam, ahol filmen is szerepeltem. Sonja Hen­­nie filmjében léptem fel, kis szerepet játszottam, de ét­ekszámommal nagy sikert arattam. — Négy évvel ezelőtt látogattam el legelőször Buda­pestre. Itt énekelni tanultam Rossi Rosinánál és Makay Mihálynál. Budapest után egy évig Olaszországban ta­nultam énekelni s azután visszautaztam Amerikába. Nem bírtam ki azonban sokáig a távollétet, vissza kel­lett sietnem Budapestre, ide húzott mit,den vágyam, itt akartam leélni az életemet, mert édesapám állandóan csak Magyarországról beszélt előttem, erről az ország­ról, amely a legszebb és az a föld, amelyen szépen és bol­dogan élhet az ember. Édesapám, aki karácsonykor fog meglátogatni­­ Budapesten, kimondhatatlanul boldog volt, amikor meghallotta, hogy budapesti színházhoz szerződ­tettek. De különösen boldog volt akkor, amikor kábelen értesítettem arról, hogy legközelebb már férjhez is me­gyek itt, Magyarország fővárosában. — Hogyan került a Royal Színházhoz? — Primadonnát keresett a színház és egy ismerősöm ajánlatára azonnal jelentkeztem Kertész Dezső igaz­gatónál. Azonnal próbát kellett énekelnem, a próba Anna Suli sikerült és én a Royal Színház tagja lettem. Először A Marinka, a táncosnő című operettben lépek fel s Kertész Dezső igazgató kijelentése szerint hamarosan egy tel­jesen új magyar operett primadonnaszerepét fogom eljátszani. Ebben a pillanatban nem érzek mást, mint boldog izgalmat. Nagyon bízom abban, hogy a buda­pesti közönség szeretettel fogad majd. (f. !.). Ju­snij meghalt Prága, október 18. Jusnij, az ismert nevű színigazgató, 54 éves korában tüdőgyulladás következtében meghalt. Moszkvában működött 1920-ig s azután Berlinbe költözött, ahol megalapította a Kék Madár szín­házat. Ausztria átcsatolása után Bécsből Prágába költözött. Jusij, az elegáns, magas, erősen kopaszodó, dip­lomatakülsejű orosz színigazgató nincs többé. Tizen­nyolc éve — mióta kénytelen volt Moszkvát elhagyni — járta Európa fővárosait, Kék Matdár-nak nevezett kabaréjával. Otthon volt ennek az öreg földrésznek minden nagyvárosában. Tizenhárom éven keresztül a német fővárosból indult el truppjával, széphangú mo­lett orosz énekesnőkkel, karcsú táncosnőkkel, komiku­sokkal és ördögi kozák táncosokkal a világ minden tája felé és ide tért vissza hónapokig tartó útjairól. »Der Jusnij«, »The Jusnij«, »Le Jusnij«, »a Jusnijt — csak így ismerték. Budapest jól ismerte őt és társu­latát. Először a húszas évek elején jelent meg ée Buda­­pest, ahol a szellemes konferálásnak már oly nagy tra­díciói voltak, elismeréssel fogadta Jusnijt és kabaréjiát, az orosz élet különböző rétegeit, korait bemutató ele­ven, színes és gyakran éppen gyermekesen egyszerű és naiv cselekményeivel ható előadásait. Kitűnő fiatal orosz muzsikusok komponálták kabaréja műsorszámai­nak kísérő zenéjét és ezek között néhánynak — pél­dául az emlékezetes kintornás jelenetnek, a svájci kép­nek, a nagy zárójelenet kórusának — világsikere volt. 1933-ban Jusnijnak el kellett költözni Berlinből, Bécsbe tette át székhelyét. Az Anschluss után Jusnij ismét — ezúttal harmadszor — emigrált. Bécsből Prágába költözött. Ekkor már súlyos beteg volt. He­tek óta nem hagyta el ágyát és kedden, október 18-án, 54 éves korában tüdőgyulladás következtében meghalt. Emlékét nemcsak az orosz menekültek (akik a valami­kor komoly összegeket kereső Jusnijnak oly sokat kö­­szönhettek) őrzik meg, hanem nevét feljegyzi a szín­művészet története és nem fogja elfelejteni sokszázezer főnyi közönsége sem. (•) Tizenhárom kislány mosolyog az égre. Ez a filra olyan mint a címe: optimista, derűs és igazán nem nagyigényű. Kikerül az iskolából tizenhárom kis diák­lány, elhatározzák, hogy az érettségi után is együtt maradnak és minden héten fejenkint egy-egy jótettet fognak elkövetni. Sz­ép az elhatározás, sikerül is min­­­denkinek valóra váltania, csak éppen egyikük, a tizen­harmadik sehogyan sem boldogul a jótéteménnyel. Az­után sok baj is éri és nagyon elkeseredik, de a kritikus pillanatban megjelenik a színen egy szegény, de rokon, szenves fiú, akiről utólag kiderül, hogy gazdag föld­­birtokos. Ez annál örvendetesebb, mert közben már egymásba szerettek és itt a happy-end. Könnyű mosoly­gós történet, amely nem ad felesleges gondolkodnivalót a nézőnek, de amíg a film pereg, kellemesen telik az idő. Kedves Turay Ida, ama bizonyos tizenharmadik leányka szerepében, a tö­bbiek közül Ráday Imrét kell­­elsősorban megemlíteni. Ruday Dénes zenéje, Ráthonyi Ákos rendezése is megérdemel néhány jó szót. (k.) (—) Gyermekéről 12 felvétel, 12 kép fényes kivitelben 4 pengő. Expressfoto, Váci ucca 19. Casella—Ch. Miller holnap Hangverseny zenekarral (Zeneak. 8.) Koncert zon­gorabérlet L est. : , Rendkívüli színházi kedvezmény a Pesti Napló előfizetői és olvasói részére Előfizetőink jegyet rendkívül leszállított áron válthatnak. »Az Este kiadóhivatalában. VII., Erzsébet körút 18—20., tel.: 148-888 reggel 1 órától délután 8 óráig, vasárnap délelőtt 9—2 óráig. / SZERDA, okt. 10. Magyar: Légy jó mindhalálig (8). Bel­garcai: Ragaszkodom a szerelemhez (8). Nemzeti Kamara- Vil­lámfénynél (8). Andrássy: Angyalt vettem feleségül (8). Royal: Mindig a nők kezdik (8). Tarczk Bruti: Az úgynevezett szerelem (­14). Komédia: Kölcsönkért Sekszpir (8'/1). CSÜTÖRTÖK, okt. 20. Belvárosi: Ragaszkodom a szerelemhez (8). Andrássy: Angyalt vettem feleségül (8). Royal: Mindig a nare kezdik (8­i). PfINTER, okt. 21. Nemzeti: Éljen az egyenlőség (7'/j). Belvárosi: Ragaszkodom a szerelemhez (8). Andrássy Angyalt vettem feleségül (8). Royal: Mindig a nők kezdik (8'/i). Teréz­kaTft) "^neve»«« szerelem (»14). Pódium: Elő az okmányok-SZOMBAT, okt. 22. Víg: Az orvos dilemmája (8% 4. u.), kamarai Keserű aratás (8). Royal: Mindig a nők közt TALÁRNAP, okt. M. Nemzeti: Éljen az egyenlőség (7%). víg: Az orvos dilemmája (S'/i d. u.). Magyar: Légy­­é mindhalá­lig C8V( d. u. és 8 este). Belvárosi: Ragaszkodom a szterelamb­en (8). Pesti: A szabad lány (4 d. u.). Andrássy: Angyalt vettem feleségül (8­ d. u. és 8 este). Városi: Aida (3 d/s d. u.); Víg özvegy (8 este). Royal: Mindig a nők kezdik (4 d. u. és 811 este). Terézkörúti: Az úgynevezett szerelem (914). Komédia: Kakasviadal (4­ d. u. és 814 este).

Next