Pesti Napló, 1938. október (89. évfolyam, 199–224. szám)

1938-10-19 / 214. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1938 október 19 17 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ |­­ ' '1 Az év végéig változatlan feltételekkel meghosszabbították a pénzintézetek visszleszámítolási hitelrögzítő megállapodását A vidéki pénzintézetek a hozzájuk befolyó törlesztések 10 százalékát fizetik vissza a fővárosiaknak A bankzárlat óta bizonyos időközökben meg­újított hitelrögzítő megállapodások szabályozták a vidéki pénzintézetek fővárosi visszleszámítolási hiteleinek visszafizetését. Az adós pénzintézetek éveken át csak kamatokat fizettek az igénybevett hitelek után, egy idő óta azonban bizonyos kere­tek közt a tőketartozásra is történnek vissza­fizetések. Nemrég a vidéki hitelélet konszolidálódásával párhuzamosan felmerült az a kérdés, vájjon nem érkezett-e el az idő a Stillhalte-megállapodások rendszerének likvidálására? Egyes pénzintézeti vezetők azt a felfogást valották, hogy a kötöttség e téren való megszüntetése kedvező hatást gyako­rolna az egész hitelüzletre, aminek kétségkívül hasznát látnák a vidéki pénzintézetek is. A vélemények azonban ebben a kérdésben korántsem alakultak ki egységesen; sokan azt vallották, hogy a mostani időpont nem alkalmas erre a kezdeményezésre, amellyel mindenképpen meg kell várni az általános politikai és gazda­sági viszonyok tisztázódását. Végül is a minap, amikor a fővárosi és a vidéki pénzintézetek kép­viselőinek ebben a kérdésben újból állást kellett foglalniuk, ez az utóbbi felfogás került felül. A viszonyok hatása alatt ennek az álláspont­nak deferáltak a másik felfogás hívei is, úgyhog­y az értekezlet egyhangúan mondotta ki, hogy a Still­halte-megállapodást változatlan feltételekkel hosszabbítják meg az érdekelt intézetek az év vé­géig. Eszerint a vidéki pénzintézetek a kamato­­kon kívül a hozzájuk befolyó adósságtörlesztési összegek 10 százalékát is fizetni tartoznak fővá­rosi bankösszeköttetéseiknek. Ezt az összeget azonban a bankok tartoznak k­i hitelekként ismét kihelyezni, mégpedig úgy, hogy ezek már nem esnek a hitelrögzítő­ megállapodás hatálya alá. Az érdekelt intézetek elhatározták azt is, hogy januárban újból megvitatják a visszleszámítolási hitelrögzítés kérdését és a viszonyok időközi ala­kulásától teszik függővé újabb állásfoglalásukat. Az Ipolysági Népbank visszalépett a TÉBE-be Ipolyság hitelszervezetében a megszállás két évtizede nem hozott változást; két pénzintézet maradt ott: a Népbank és az Ipolysági Taka­rékpénztár. Közülük a Népbank, amely alapítása óta tagja a TÉBE-nek s erről a kapcsolatáról valóban rajta kívül eső okokból volt kénytelen le­mondani, nyomban a felszabadítás után újból tagfelvételre jelentkezett. Talán mondanunk sem kell, hogy ezt a kérelmet, amelyhez egyébként rö­videsen a takarékpénztár is csatlakozni fog, min­den formalitás mellőzésével teljesítette a magyar pénzintézetek szervezete. Értesülésünk szerint az ipolysági pénzintéze­tek vezetői most Budapesten tartózkodnak, hogy megbeszéljék a város felszabadításával kapcsola­tosan felmerült pénzügyi és hitelügyi kérdéseket. A helyi pénzintézetekre e kérdések megoldása kö­rül nagy feladatok várnak, amelyeknek részletes megvitatása és végrehajtása azonban előrelátha­tólag arra az időre marad, amikor a többi váro­sok és a többi húsz éven át elszakított pénzinté­zetek is követhetik az ipolysági példát. Szeptemberben 1'/s millió métermázsa búza, de csak 5436 métermázsa búzaliszt ment külföldre. Szeptemberben a Német Birodalomnak 1.076.000 q búzát szállítottunk, amiből 407.000 q ment az oszt­rák területre. Ezenkívül Olaszország kapott tőlünk 444.000 q búzát, továbbá Svájc 21.600 q-t, így az idei szeptemberi búzakivitelü­nk mennyisége vala­mivel nagyobb volt 10 millió q-nál, holott ta­valy ugyanebben a hónapban összesen 136.000 q búzát tudtunk a külföldnek eladni. Rozskivitelünk e hónapban mindössze 9150 q-ra rúgott, még­pedig olaszországi rendeltetéssel. Búzalisztkivitelünk e hóban rendkívül kicsiny méretű volt és a tavalyi szeptember 38.567 q-nyi kivitelével szemben 5436 q-ra rúgott. Ebből a legnagyobb tétel volt, az Egyiptomba szállított 2027 q, valamint a Finn­országnak eladott 1350 q. A búzalisztkivitelt 856 q kivételével a fővárosi malmok látták el. Jobban fogy a kenyér- és a rozsliszt, tö­bb gabonát vásárolnak a malmok. A gabonapiacon változatlanul gyenge a búzakínálat. A budapesti szükségletet főleg a felsőtiszai gazdaságok készleteiből elégítik ki. Utóbbi napokban egyes hajdúmegyei állomásról is jött Buda­pestre búza, ellenben a Dunántúlról teljesen megszűnt a felhozatal. A malmoknál megélénkült a kereslet a kenyérliszt­ iránt és ezért a malmok most nagyobb mennyiségű őrlőanyagot vásárolnak. A belső kenyér­lisztfogyasztás emelkedésén kívül remény van arra is, hogy rövidesen fehérlisztet vihetünk az északi piacokra. A malmok nagyobb tétel rozslisztet adtak az október­novemberi lehívásra, ezért most a rozspiacon is vásá­rolnak. A rozsarbitrázs egyelőre beszüntette működését, mert a készáru és a határidős jegyzések között volt differencia nagyon összeszűkült. Az exportőrök sem vásárolnak, aminek látható következménye az lett, hogy teljesen eltűnt a pestmegyei és a nyírvidéki rozs között az árkülönbözet. Fizetésképtelenségek. "A budapesti törvényszék elrendelte a csűldönkívü­li kényszeregyeseért eljárást Halmos Zoltán (Üllői út 1­9.) bordísz,inflánskereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr. Sebestyén Tivadar, bírósági jogi megbízott (dr. Malonyai Emil. Követelések bejelentése november 6-ig az OHB köz­pontjánál Weil Sándor (Kossuth Lajos utca 3.) bőröndös és bőr­díszműves, továbbá Feiner Bertalan­ (Rákóczi út 34.) lát­szerész kényszerettyességi ügyében a. tGes*nreafc­h a Háráet befejezettnek nyilvánította. A külföldi tőkék elszivárognak Londonból. Az angol font árfolyamcsökkenését regisztráló köz­leményeinkben ismételten rámutattunk arra, hogy ezt az árfolyamhanyatlást elsősorban a London­ból tengerentúlra menekülő külföldi tőkék idéz­ték elő. A Financial Times legutóbbi számában beszámol arról, hogy szeptember folyamán milyen nagy külföldi tőkék vonultak ki a londoni piacról. A müncheni megállapodás után úgy látszott, hogy ez a mozgalom elcsöndesedik. Az utóbbi napok­ban azonban megint nagy arányokat öltött a kül­földi tőkék visszahívása és a City szakemberei, az általános nemzetközi helyzetre tekintettel való­színűnek tartják, hogy ez a folyamat inkább erő­södni fog, mint gyengülni. Az elsőrendű tőzsdei papírok áralakulása is arra vall, hogy a szóban­forgó értékpapírok külföldi tulajdonosai likvidál­ják az érdekeltségeiket, attól tartván, hogy lon­doni követeléseik értéke a jövőben még lényege­sen csökkenhet. Tovább szilárdult a borpiac. Az alföldi borvidé­keken a szüret a legtöbb helyen lezajlott és az utóbbi napok jó időjárása a minőségeket megjavította. A leg­utóbbi jelentések szerint a 17, 18 és 19 fokos mustok árai emelkedtek. Ezekért a kereskedelem 1.2—1.4 fil­lért fizet cukorfokonként. A minőségi borvidékeken a szüret most kezdődik és az árak szilárdak. Óborokban kevés kínálat mellett további szilárdulás állott be, úgyhogy a kommerszborok minőség szerint literenként 32—48 fillérért kerülnek forgalomba. Az exporttevé­kenység Svájc és Németországba eddig fokozott mér­tékben folyik, összkivitelünk az elmúlt héten 34 vágón volt, melyből 12 vágón Svájcba és 24 Németországba ment. Hetvenszázalékos kölcsönt nyújtanak a ter­melői gabonakészletekre Németországban. Berlin­ből jelentik: Göring vezértábornagy rendleletet adott ki, amely szerint a termelőnél tároló ke­nyérmagvakra hetvenszázalékos kölcsönt lehet nyújtani. Az intézkedés célja, hogy a gabonater­melőket a gabonatermés minél hosszabb raktáro­zására késztesse és ezáltal a malmok, szövetkeze­tek és gabonakereskedők raktárait tehermente­sítse. Az intézkedés egyik következménye az 1938. évi nagy gabonatermésnek. Érdekes változások és tranzakciók a lőtt vadü­zletben. A lőtt vadüzlet és kivitel egy kézbe adása következté­ben a vadkereskedelemmel foglalkozó vállalatok sorjá­ban beszüntetik a működésüket. Az egyik nagy export­cég vezetője most szakértő minőségben vállalt szerepet a kiviteli üzletben. Egy másik vállalat igen előnyös áron eladta nemrég épített hűtőházát a vadüzletet lebo­nyolító szövetkezetnek. Áruhitelegyezményt kötött Lengyelország Német­országgal, Berlinből jelentik: A német és a lengyel kormány képviselői Berlinben áruhitelegyezményt írtak alá, amelynek értelmében Lengyelország a lengyel­német gazdasági szerződésen túlmenően megrendelése­ket tesz német iparvállalatoknál lengyel ipartelepek berendezésére. A megrendelések értékének összegét 120 millió zlotyra tervezik. A megrendelések elsősorban gyártelepek berendezésére, gépekre, készülékekre és szerszámokra szólnak. Mindegyik szállítás legkisebb ér­téke 100.000 zloty lesz. A szállításokat két és fél éven belül kell lebonyolítani. A rendelés hitelalapon törté­nik. A Külkereskedelmi Hivatal angol nyelvű­ propaganda­fü­zete, »Hungary« címen, most jelent meg a World's Press News londoni sajtóvállalat kiadásában. Ez a vállalat gondos­kodik róla, h­ogy a kitűnően összeá­llított, érdekes tartalmú és formájában is nagyon iíléses füzetet az egész angol világ­birodalom szaksajtója kézhez kapja és megismerje belőle a Magyarországéra­ való külkereskedelmi kapo­l­atiból a kápmané nagy előnyöket. Erősen megfogyatkozott a valutaönkompenzá­cióra jogosult vállalatok száma. Sok vállalat ön­ként mondott le erről a jogról, mert nincs többé szüksége rá. A Nemzeti Bank ugyanis minden fontosabb valutaigénylést kielégít és így tulaj­donképpen feleslegessé válik az annak idején na­gyon fontosnak tartott és nagyon ambicionált jo­gosítvány. Ma már csak azok a nagyobb vállala­tok élnek vele, melyeknek speciális helyzetük teszi kívánatossá az önkompenzációs rendszerben való megmaradásukat és melyeknél a Nemzeti Bank is teljes biztonságban van afelől, hogy az illetők a jogosítványukat legnagyobb körültekin­téssel és szigorúan a törvényes keretek közt hasz­nálják föl. Majdnem 12 milliárd dollár amerikai tőke van kül­földön. Newyorkból jelentik: A külföldön elhelyezett amerikai tőke a múlt évben 4759 millió dollárral ha­ladta meg az Amerikában levő külföldi tőkék össze­gét. A külföldön hosszú lejáratra elhelyezett amerikai tőkék összege 11.074 millió, a rövidlejáratú követelések összege pedig 712 millió dollár volt. Ezzel szemben áll az Amerikában elhelyezett hosszúlejáratú külföldi tőke 5270 millió és rövidlejáratú tőke 1766 millió dollár ösz­szegben. Az amerikai hosszúlejáratú tőkékből 6870 millió közvetlen beruházásokban, 3804 millió külföldi dollár­ kötvényekben, 400 millió dollár pedig különféle érték­papírokban van elhelyezve. Néhány malom kilépett az exportmalmok szin­dikátusából. Az exportmalmok szindikátusában bizonyos differenciák támadtak a tagok között. Minthogy a felmerült ellentéteket nem lehetett át­hidalni, néhány malom kilépett a szindikátusból és hír szerint új szindikátusba fog tömörülni. Jelentés az idénycikk-kivételről. Gyümölcsfélék kö­zül az elmúlt héten 85 vágón szőlőt szállítottunk vám­külföldre, melyből 0.5 vagont angliai, míg a többit németországi rendeltetéssel adták fel. Idénycikkek kö­zül az elmúlt héten 14 vágón zöldpaprikát és 4.5 vágón paradicsomot exportáltunk németországi rendeltetéssel. A biztosító vállalatok csökkentették a hábo­rús kockázat díjtételeit. Londonból jelentik: A­ biztosító vállalatok a háborús feszültség enyhü­lésének következményeként csökkentették a há­borús kockázat vállalásáért fizetendő díjakat. Az Anglia és Európa közötti legrövidebb útra a díj­tétel 100 fontonként 1 shilling. A London—Ham­burg közötti közvetlen vonalon a prémium még mindig 2 sh­o d 100 fontonként és ugyanannyi a Földközi tengerre és a Távol-Keletre irányuló forgalomban is. A jövőben a biztosító vállalatok ismét kiállítanak olyan kötvényeket, melyek a háborító kockázat viselését is magukban foglal­ják. Ez alól egyelőre csak az aranyszállítmányok vannak kivéve. Az amerikai kormány a termésfeleslegből támogatja az ínségeseket. Washingtonból jelentik: Wallace föld­művelésügyi miniszter bejelentette, hogy a mezőgazda­sági hivatal átfogó programot dolgozott ki, mely szerint a mezőgazdasági terményfelesleget az ínséges családok­ részére juttatják igen mérsékelt áron. Ennek az intéz­kedésnek a valódi célja azonban nem az ínségesek megsegítése, hanem elsősorban a mezőgazdasági ter­ményfeleslegek elhelyezése és ezáltal az árak biztosí­tása. Az élelmiszerek olcsó eladásába előálló veszte­­­­­séget a kormány, fog fe­ljedbi. Vitéz Móricz István a Generali új vezérigazgatója Mint értesülünk, számolnak azzal, hogy Lúgos János kormányfőtanácsos, a Generali magyarországi igazgató­sága vezető igazgatójának tényleges szolgálati viszonya 45 évi, érdemekben gazdag működés után legközelebb véget ér. Az intézet a magyarországi igazgatóság vezető igaz­gatójává vitéz técs­i Móricz Istvánt, a Magyar Általános Hitelbank igazgatóját nevezi ki. Vitéz Móricz István évek óta előkelő szerepet tölt be a magyar közgazdasági életben; különösen ismertté tette nevét a magyar bizto­sítási és pénzügyi világban, mint a Magyar Általános Hitelbank igazgatója és mint az állam és a Pénzintézeti Központ megbízottja azokban a különböző ügyekben, amelyeknek szabályozása az utóbbi években, foglalkoz­tatta a magyar biztosítási piacot. Egyéb változásokkal, mint értesülünk, a Generali magyarországi igazgatóságánál közeli jövőben nem szá­molnak; a régi és jól bevált tisztviselői gárda a jövőben, is változatlanul folytatja működését. Lúgos János régi, érdemes vezető embere volt a biztosítási szakmának és 45 évi munkássága során igen­ nagy szolgálatokat tett a magyar biztosítási ügynek. Amikor az aktív szolgálatból visszavonul, kartársai­nak és barátainak legjobb kívánságai kísérik el a jól megérdemelt nyugalomba. Utóda, vitéz Móricz István elsőrangú szakember, akinek kiváló képességeit fenntartás nélkül mindenki elismeri és nagyra értékeli a magyar gazdasági világ­ban. Hogy egész fiatalon ilyen nagy pozícióba kerül, azt igazán csak az egyéni rátermettségének és alapos tudásának köszönheti. Erről bizonyságot tett már ak­­kor, amikor kormánybiztosi minőségében a Phönix biz­­tosító rendkívül komplikált ügyeinek lebonyolítását úgy végezte el, hogy nehéz munkájának érdemes ered­ményével nemcsak a hivatali körök, hanem az egész biztosítási szakma és az ügy közvetlen érdekeltjei is teljes mértékben meg voltak elégedve. Most, ugyancsak kormánybiztosi minőségben, a bajba került Rokkant­biztosító rendbehozásának teendői foglalkoztatják.

Next