Pesti Napló, 1938. október (89. évfolyam, 199–224. szám)
1938-10-19 / 214. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1938 október 19 17 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ | ' '1 Az év végéig változatlan feltételekkel meghosszabbították a pénzintézetek visszleszámítolási hitelrögzítő megállapodását A vidéki pénzintézetek a hozzájuk befolyó törlesztések 10 százalékát fizetik vissza a fővárosiaknak A bankzárlat óta bizonyos időközökben megújított hitelrögzítő megállapodások szabályozták a vidéki pénzintézetek fővárosi visszleszámítolási hiteleinek visszafizetését. Az adós pénzintézetek éveken át csak kamatokat fizettek az igénybevett hitelek után, egy idő óta azonban bizonyos keretek közt a tőketartozásra is történnek visszafizetések. Nemrég a vidéki hitelélet konszolidálódásával párhuzamosan felmerült az a kérdés, vájjon nem érkezett-e el az idő a Stillhalte-megállapodások rendszerének likvidálására? Egyes pénzintézeti vezetők azt a felfogást valották, hogy a kötöttség e téren való megszüntetése kedvező hatást gyakorolna az egész hitelüzletre, aminek kétségkívül hasznát látnák a vidéki pénzintézetek is. A vélemények azonban ebben a kérdésben korántsem alakultak ki egységesen; sokan azt vallották, hogy a mostani időpont nem alkalmas erre a kezdeményezésre, amellyel mindenképpen meg kell várni az általános politikai és gazdasági viszonyok tisztázódását. Végül is a minap, amikor a fővárosi és a vidéki pénzintézetek képviselőinek ebben a kérdésben újból állást kellett foglalniuk, ez az utóbbi felfogás került felül. A viszonyok hatása alatt ennek az álláspontnak deferáltak a másik felfogás hívei is, úgyhogy az értekezlet egyhangúan mondotta ki, hogy a Stillhalte-megállapodást változatlan feltételekkel hosszabbítják meg az érdekelt intézetek az év végéig. Eszerint a vidéki pénzintézetek a kamatokon kívül a hozzájuk befolyó adósságtörlesztési összegek 10 százalékát is fizetni tartoznak fővárosi bankösszeköttetéseiknek. Ezt az összeget azonban a bankok tartoznak ki hitelekként ismét kihelyezni, mégpedig úgy, hogy ezek már nem esnek a hitelrögzítő megállapodás hatálya alá. Az érdekelt intézetek elhatározták azt is, hogy januárban újból megvitatják a visszleszámítolási hitelrögzítés kérdését és a viszonyok időközi alakulásától teszik függővé újabb állásfoglalásukat. Az Ipolysági Népbank visszalépett a TÉBE-be Ipolyság hitelszervezetében a megszállás két évtizede nem hozott változást; két pénzintézet maradt ott: a Népbank és az Ipolysági Takarékpénztár. Közülük a Népbank, amely alapítása óta tagja a TÉBE-nek s erről a kapcsolatáról valóban rajta kívül eső okokból volt kénytelen lemondani, nyomban a felszabadítás után újból tagfelvételre jelentkezett. Talán mondanunk sem kell, hogy ezt a kérelmet, amelyhez egyébként rövidesen a takarékpénztár is csatlakozni fog, minden formalitás mellőzésével teljesítette a magyar pénzintézetek szervezete. Értesülésünk szerint az ipolysági pénzintézetek vezetői most Budapesten tartózkodnak, hogy megbeszéljék a város felszabadításával kapcsolatosan felmerült pénzügyi és hitelügyi kérdéseket. A helyi pénzintézetekre e kérdések megoldása körül nagy feladatok várnak, amelyeknek részletes megvitatása és végrehajtása azonban előreláthatólag arra az időre marad, amikor a többi városok és a többi húsz éven át elszakított pénzintézetek is követhetik az ipolysági példát. Szeptemberben 1'/s millió métermázsa búza, de csak 5436 métermázsa búzaliszt ment külföldre. Szeptemberben a Német Birodalomnak 1.076.000 q búzát szállítottunk, amiből 407.000 q ment az osztrák területre. Ezenkívül Olaszország kapott tőlünk 444.000 q búzát, továbbá Svájc 21.600 q-t, így az idei szeptemberi búzakivitelünk mennyisége valamivel nagyobb volt 10 millió q-nál, holott tavaly ugyanebben a hónapban összesen 136.000 q búzát tudtunk a külföldnek eladni. Rozskivitelünk e hónapban mindössze 9150 q-ra rúgott, mégpedig olaszországi rendeltetéssel. Búzalisztkivitelünk e hóban rendkívül kicsiny méretű volt és a tavalyi szeptember 38.567 q-nyi kivitelével szemben 5436 q-ra rúgott. Ebből a legnagyobb tétel volt, az Egyiptomba szállított 2027 q, valamint a Finnországnak eladott 1350 q. A búzalisztkivitelt 856 q kivételével a fővárosi malmok látták el. Jobban fogy a kenyér- és a rozsliszt, több gabonát vásárolnak a malmok. A gabonapiacon változatlanul gyenge a búzakínálat. A budapesti szükségletet főleg a felsőtiszai gazdaságok készleteiből elégítik ki. Utóbbi napokban egyes hajdúmegyei állomásról is jött Budapestre búza, ellenben a Dunántúlról teljesen megszűnt a felhozatal. A malmoknál megélénkült a kereslet a kenyérliszt iránt és ezért a malmok most nagyobb mennyiségű őrlőanyagot vásárolnak. A belső kenyérlisztfogyasztás emelkedésén kívül remény van arra is, hogy rövidesen fehérlisztet vihetünk az északi piacokra. A malmok nagyobb tétel rozslisztet adtak az októbernovemberi lehívásra, ezért most a rozspiacon is vásárolnak. A rozsarbitrázs egyelőre beszüntette működését, mert a készáru és a határidős jegyzések között volt differencia nagyon összeszűkült. Az exportőrök sem vásárolnak, aminek látható következménye az lett, hogy teljesen eltűnt a pestmegyei és a nyírvidéki rozs között az árkülönbözet. Fizetésképtelenségek. "A budapesti törvényszék elrendelte a csűldönkívüli kényszeregyeseért eljárást Halmos Zoltán (Üllői út 19.) bordísz,inflánskereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr. Sebestyén Tivadar, bírósági jogi megbízott (dr. Malonyai Emil. Követelések bejelentése november 6-ig az OHB központjánál Weil Sándor (Kossuth Lajos utca 3.) bőröndös és bőrdíszműves, továbbá Feiner Bertalan (Rákóczi út 34.) látszerész kényszerettyességi ügyében a. tGes*nreafch a Háráet befejezettnek nyilvánította. A külföldi tőkék elszivárognak Londonból. Az angol font árfolyamcsökkenését regisztráló közleményeinkben ismételten rámutattunk arra, hogy ezt az árfolyamhanyatlást elsősorban a Londonból tengerentúlra menekülő külföldi tőkék idézték elő. A Financial Times legutóbbi számában beszámol arról, hogy szeptember folyamán milyen nagy külföldi tőkék vonultak ki a londoni piacról. A müncheni megállapodás után úgy látszott, hogy ez a mozgalom elcsöndesedik. Az utóbbi napokban azonban megint nagy arányokat öltött a külföldi tőkék visszahívása és a City szakemberei, az általános nemzetközi helyzetre tekintettel valószínűnek tartják, hogy ez a folyamat inkább erősödni fog, mint gyengülni. Az elsőrendű tőzsdei papírok áralakulása is arra vall, hogy a szóbanforgó értékpapírok külföldi tulajdonosai likvidálják az érdekeltségeiket, attól tartván, hogy londoni követeléseik értéke a jövőben még lényegesen csökkenhet. Tovább szilárdult a borpiac. Az alföldi borvidékeken a szüret a legtöbb helyen lezajlott és az utóbbi napok jó időjárása a minőségeket megjavította. A legutóbbi jelentések szerint a 17, 18 és 19 fokos mustok árai emelkedtek. Ezekért a kereskedelem 1.2—1.4 fillért fizet cukorfokonként. A minőségi borvidékeken a szüret most kezdődik és az árak szilárdak. Óborokban kevés kínálat mellett további szilárdulás állott be, úgyhogy a kommerszborok minőség szerint literenként 32—48 fillérért kerülnek forgalomba. Az exporttevékenység Svájc és Németországba eddig fokozott mértékben folyik, összkivitelünk az elmúlt héten 34 vágón volt, melyből 12 vágón Svájcba és 24 Németországba ment. Hetvenszázalékos kölcsönt nyújtanak a termelői gabonakészletekre Németországban. Berlinből jelentik: Göring vezértábornagy rendleletet adott ki, amely szerint a termelőnél tároló kenyérmagvakra hetvenszázalékos kölcsönt lehet nyújtani. Az intézkedés célja, hogy a gabonatermelőket a gabonatermés minél hosszabb raktározására késztesse és ezáltal a malmok, szövetkezetek és gabonakereskedők raktárait tehermentesítse. Az intézkedés egyik következménye az 1938. évi nagy gabonatermésnek. Érdekes változások és tranzakciók a lőtt vadüzletben. A lőtt vadüzlet és kivitel egy kézbe adása következtében a vadkereskedelemmel foglalkozó vállalatok sorjában beszüntetik a működésüket. Az egyik nagy exportcég vezetője most szakértő minőségben vállalt szerepet a kiviteli üzletben. Egy másik vállalat igen előnyös áron eladta nemrég épített hűtőházát a vadüzletet lebonyolító szövetkezetnek. Áruhitelegyezményt kötött Lengyelország Németországgal, Berlinből jelentik: A német és a lengyel kormány képviselői Berlinben áruhitelegyezményt írtak alá, amelynek értelmében Lengyelország a lengyelnémet gazdasági szerződésen túlmenően megrendeléseket tesz német iparvállalatoknál lengyel ipartelepek berendezésére. A megrendelések értékének összegét 120 millió zlotyra tervezik. A megrendelések elsősorban gyártelepek berendezésére, gépekre, készülékekre és szerszámokra szólnak. Mindegyik szállítás legkisebb értéke 100.000 zloty lesz. A szállításokat két és fél éven belül kell lebonyolítani. A rendelés hitelalapon történik. A Külkereskedelmi Hivatal angol nyelvű propagandafüzete, »Hungary« címen, most jelent meg a World's Press News londoni sajtóvállalat kiadásában. Ez a vállalat gondoskodik róla, hogy a kitűnően összeállított, érdekes tartalmú és formájában is nagyon iíléses füzetet az egész angol világbirodalom szaksajtója kézhez kapja és megismerje belőle a Magyarországéra való külkereskedelmi kapolatiból a kápmané nagy előnyöket. Erősen megfogyatkozott a valutaönkompenzációra jogosult vállalatok száma. Sok vállalat önként mondott le erről a jogról, mert nincs többé szüksége rá. A Nemzeti Bank ugyanis minden fontosabb valutaigénylést kielégít és így tulajdonképpen feleslegessé válik az annak idején nagyon fontosnak tartott és nagyon ambicionált jogosítvány. Ma már csak azok a nagyobb vállalatok élnek vele, melyeknek speciális helyzetük teszi kívánatossá az önkompenzációs rendszerben való megmaradásukat és melyeknél a Nemzeti Bank is teljes biztonságban van afelől, hogy az illetők a jogosítványukat legnagyobb körültekintéssel és szigorúan a törvényes keretek közt használják föl. Majdnem 12 milliárd dollár amerikai tőke van külföldön. Newyorkból jelentik: A külföldön elhelyezett amerikai tőke a múlt évben 4759 millió dollárral haladta meg az Amerikában levő külföldi tőkék összegét. A külföldön hosszú lejáratra elhelyezett amerikai tőkék összege 11.074 millió, a rövidlejáratú követelések összege pedig 712 millió dollár volt. Ezzel szemben áll az Amerikában elhelyezett hosszúlejáratú külföldi tőke 5270 millió és rövidlejáratú tőke 1766 millió dollár öszszegben. Az amerikai hosszúlejáratú tőkékből 6870 millió közvetlen beruházásokban, 3804 millió külföldi dollár kötvényekben, 400 millió dollár pedig különféle értékpapírokban van elhelyezve. Néhány malom kilépett az exportmalmok szindikátusából. Az exportmalmok szindikátusában bizonyos differenciák támadtak a tagok között. Minthogy a felmerült ellentéteket nem lehetett áthidalni, néhány malom kilépett a szindikátusból és hír szerint új szindikátusba fog tömörülni. Jelentés az idénycikk-kivételről. Gyümölcsfélék közül az elmúlt héten 85 vágón szőlőt szállítottunk vámkülföldre, melyből 0.5 vagont angliai, míg a többit németországi rendeltetéssel adták fel. Idénycikkek közül az elmúlt héten 14 vágón zöldpaprikát és 4.5 vágón paradicsomot exportáltunk németországi rendeltetéssel. A biztosító vállalatok csökkentették a háborús kockázat díjtételeit. Londonból jelentik: A biztosító vállalatok a háborús feszültség enyhülésének következményeként csökkentették a háborús kockázat vállalásáért fizetendő díjakat. Az Anglia és Európa közötti legrövidebb útra a díjtétel 100 fontonként 1 shilling. A London—Hamburg közötti közvetlen vonalon a prémium még mindig 2 sho d 100 fontonként és ugyanannyi a Földközi tengerre és a Távol-Keletre irányuló forgalomban is. A jövőben a biztosító vállalatok ismét kiállítanak olyan kötvényeket, melyek a háborító kockázat viselését is magukban foglalják. Ez alól egyelőre csak az aranyszállítmányok vannak kivéve. Az amerikai kormány a termésfeleslegből támogatja az ínségeseket. Washingtonból jelentik: Wallace földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy a mezőgazdasági hivatal átfogó programot dolgozott ki, mely szerint a mezőgazdasági terményfelesleget az ínséges családok részére juttatják igen mérsékelt áron. Ennek az intézkedésnek a valódi célja azonban nem az ínségesek megsegítése, hanem elsősorban a mezőgazdasági terményfeleslegek elhelyezése és ezáltal az árak biztosítása. Az élelmiszerek olcsó eladásába előálló veszteséget a kormány, fog feljedbi. Vitéz Móricz István a Generali új vezérigazgatója Mint értesülünk, számolnak azzal, hogy Lúgos János kormányfőtanácsos, a Generali magyarországi igazgatósága vezető igazgatójának tényleges szolgálati viszonya 45 évi, érdemekben gazdag működés után legközelebb véget ér. Az intézet a magyarországi igazgatóság vezető igazgatójává vitéz técsi Móricz Istvánt, a Magyar Általános Hitelbank igazgatóját nevezi ki. Vitéz Móricz István évek óta előkelő szerepet tölt be a magyar közgazdasági életben; különösen ismertté tette nevét a magyar biztosítási és pénzügyi világban, mint a Magyar Általános Hitelbank igazgatója és mint az állam és a Pénzintézeti Központ megbízottja azokban a különböző ügyekben, amelyeknek szabályozása az utóbbi években, foglalkoztatta a magyar biztosítási piacot. Egyéb változásokkal, mint értesülünk, a Generali magyarországi igazgatóságánál közeli jövőben nem számolnak; a régi és jól bevált tisztviselői gárda a jövőben, is változatlanul folytatja működését. Lúgos János régi, érdemes vezető embere volt a biztosítási szakmának és 45 évi munkássága során igen nagy szolgálatokat tett a magyar biztosítási ügynek. Amikor az aktív szolgálatból visszavonul, kartársainak és barátainak legjobb kívánságai kísérik el a jól megérdemelt nyugalomba. Utóda, vitéz Móricz István elsőrangú szakember, akinek kiváló képességeit fenntartás nélkül mindenki elismeri és nagyra értékeli a magyar gazdasági világban. Hogy egész fiatalon ilyen nagy pozícióba kerül, azt igazán csak az egyéni rátermettségének és alapos tudásának köszönheti. Erről bizonyságot tett már akkor, amikor kormánybiztosi minőségében a Phönix biztosító rendkívül komplikált ügyeinek lebonyolítását úgy végezte el, hogy nehéz munkájának érdemes eredményével nemcsak a hivatali körök, hanem az egész biztosítási szakma és az ügy közvetlen érdekeltjei is teljes mértékben meg voltak elégedve. Most, ugyancsak kormánybiztosi minőségben, a bajba került Rokkantbiztosító rendbehozásának teendői foglalkoztatják.